A határozat elvi tartalma:
- július
- után pénzügyi lízingbeadás esetén a tulajdonjog fenntartással történt eladás tényének ingatlan-nyilvántartásban való feljegyzése nem kérhető, hanem a pénzügyi lízingbeadás ténye feljegyzésére kerülhet sor. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Kfv.II.37.326/2016/
- A tanács tagjai:. Tóth Kincső a tanács elnöke . Márton Gizella előadó bíró . Rothermel Erika bíró A felperes: felperes neve (címe) A felperes képviselője:Ügyvédi Iroda (Dr. Mohai László ügyvéd, címe) Az alperes: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal (5000 Szolnok, Kossuth Lajos út 2.) Az alperes képviselője:. ... jogtanácsos A per tárgya: ingatlan-nyilvántartási határozat bírósági felülvizsgálata A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes A felülvizsgálni kért jogerős határozat:Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 5.K.27.231/2015/
- számú ítélete Rendelkező rész A Kúria - a Szolnoki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 5.K.27.231/2015/
- számú ítéletét hatályában fenntartja; - kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 30.000 (harmincezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. A felperes viseli a lerótt felülvizsgálati illetéket. Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak helye nincs. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes
- október 28-án zártvégű pénzügyi lízingszerződést kötött egy perben nem álló magánszeméllyel a ... helyrajzi számú ingatlanra vonatkozóan. A felperes
- november 7-én kelt és november 11-én érkezett kérelmében kérte a tulajdonjog fenntartással történt eladás tényének feljegyzését az ingatlannyilvántartásba lízing jogcímén a vevő javára. [2] [3] [4] A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Jászberényi Járási Hivatal Járási Földhivatala a
- január 15-én kelt 30.691/
- számú határozatával a tulajdonjog fenntartással történt eladás tényének feljegyzése iránti kérelmet elutasította arra való hivatkozással, hogy az ingatlan-nyilvántartásról szóló
- évi CXLI. törvény (a továbbiakban: Inytv.) 17.§
(3)bekezdését
- július 11-ei hatállyal hatályon kívül helyezte a
- évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Mód.tv.) 11.§-a. Az ezt követően benyújtott kérelmek esetében a tulajdonjog fenntartással történt eladás ténye nem jegyezhető fel pénzügyi lízingbeadás esetén. Az ingatlanra külön határozattal a pénzügyi lízingbeadás tényét feljegyezték. A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes a
- március 30án kelt 30.218/2/
- számú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. A kereseti kérelem és az alperesi ellenkérelem [5] A felperes keresetet nyújtott be az alperes határozatának felülvizsgálata, megváltoztatása és a tulajdonjog fenntartással történt eladás tényének feljegyzése iránt. Álláspontja szerint az illetékekről szóló
- évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 23/A.§
(6)bekezdése értelmében pénzügyi lízing esetén az illetékkedvezmény érvényesítéséhez a tulajdonjog fenntartással történt eladás tényének feltüntetésével kellett igazolni a pénzügyi lízingbeadás megtörténtét. Ez a szabály nem változott 2014. július 11. után, ezért az Inytv. 17.§
(3)bekezdésének hatályon kívül helyezése ellenére is az Inytv. 17.§
(1)bekezdés
- pontja alapján a tulajdonjog fenntartással történt eladás ténye továbbra is feljegyezhető. [6] Az alperes ellenkérelmében a kereset fenntartotta a határozatában foglaltakat. elutasítását kérte, A jogerős ítélet [7] Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét alaptalannak találta. Rámutatott, hogy a
- július
- napjáig hatályos szövegű Inytv. 17.§
(1)bekezdés 21. pontja és
(3)bekezdése pénzügyi lízingbeadás esetén lehetővé tette a tulajdonjog fenntartással történt eladás tényének feljegyzését. Ez a helyzet a Mód.tv. rendelkezéseinek hatályba lépését követően, 2014. július 11-étől megváltozott, az [8] Inytv.-be a 17.§
(1)bekezdés 30. pontjaként a pénzügyi lízingbeadás ténye beiktatásra, és ezzel egyidejűleg az Inytv. 17.§
(3)bekezdése hatályon kívül helyezésre került. Míg korábban pénzügyi lízingbeadás esetén a tulajdonjog fenntartással történt eladás tényének feljegyzését az Inytv. 17.§
(3)bekezdése lehetővé tette, a jogszabálymódosítást követően a pénzügyi lízingbeadás tényének nevesítése folytán az Inytv. 17.§
(3)bekezdésének hatályban tartása szükségtelenné vált, ezért az hatályon kívül helyezésre került. Azáltal, hogy a pénzügyi lízingbeadás ténye önállóan feljegyezhetővé vált, a tulajdonjog fenntartással történt eladás tényének feltüntetése már nem volt lehetséges pénzügyi lízingbeadás esetén. Az Itv. 23/A.§
(6)bekezdését csak
- január 1-jétől igazították az Inytv. módosításához, ez azonban nem zárta ki, hogy a pénzügyi lízingbeadás megtörténtét a pénzügyi lízingbeadás tényének feljegyzésével igazolja a lízingbeadó, aki ezáltal az illetékkedvezménytől nem eshetett el. Az elsőfokú bíróság mindezekre tekintettel nem osztotta a felperesnek azt az álláspontját, hogy
- július
- és
- január
- közötti időszakban az Itv. és az Inytv. rendelkezései között kollízió állt fenn. Utalt arra is, hogy a felperes által hivatkozott eseti döntést a Mód.tv. elfogadását megelőzően hozták, ezért az nem volt irányadó a megváltozott jogszabályi környezetben. Másrészt az eseti döntéstől a jelen ügy tényállása is eltért, mert a felperes nem olyan tény feljegyzését kérte, amely az Inytv.-ben szabályozott tényeken kívül esett volna, emiatt az Inytv. 2.§
(2)bekezdése nem volt alkalmazható. Mindezek alapján az elsőfokú bíróság a felperes keresetét ítéletével elutasította. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [9] A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben kérte annak megváltoztatásával a keresetének helyt adó határozat hozatalát. Álláspontja szerint az ítélet sérti a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 5:168.§
(1)bekezdését, az Inytv. 17.§
(1)bekezdés 21. pontját, az Itv. 23/A.§
(6)bekezdését. Előadta, hogy az a tény, hogy a Mód.tv. 11.§-a hatályon kívül helyezte az Inytv. 17.§
(3)bekezdését, még nem jelenti azt, hogy az Inytv.-ben továbbra is szabályozott tulajdonjog fenntartással történt eladás tényének feljegyzését nem kérhetné arra tekintettel, hogy a lízingszerződés az adásvételhez hasonló jellegű jogintézmény. Ezt az álláspontját támasztja alá, hogy az Inytv. 17.§
(3)bekezdésének hatályon kívül helyezése mellett nem hoztak tiltó rendelkezést arra, hogy lízingszerződés esetén a tulajdonjog fenntartással történt eladás ténye nem jegyezhető fel. A lízingszerződés tulajdonképpen egy halasztott tulajdonátszállást foglal magában, ezért a Ptk. tulajdonjog fenntartásra vonatkozó rendelkezései arra megfelelően alkalmazhatóak. Az Itv. 23/A.§
(6)bekezdése az illetékkedvezmény érvényesítéséhez kifejezetten megkívánta a pénzügyi lízingbeadás megtörténtének igazolását a tulajdonjog fenntartással történt eladás tényének feljegyzésével. Mindebből következően álláspontja szerint az általa kért tény feljegyzését az Itv. lehetővé tette a perrel érintett ügylet idején. Amennyiben ezt az érvelést a Kúria nem osztaná, úgy arra az esetre az Itv. 23/A.§
(6)bekezdése, az Inytv. és a Ptk. között fennálló kollízió jogértelmezésének feloldására az általa hivatkozott BH 2012/
- számú eseti döntésben kifejtett érvelést kérte elfogadni. Hangsúlyozta, hogy a tulajdonjog fenntartással történt eladás tényének feljegyzése a lízingbeadó oldaláról elidegenítési és terhelési tilalom hatályával bír, míg a pénzügyi lízingbeadás tényének nincs ilyen joghatása, ezért az általa kért tény feljegyzése a lízingbevevőre nézve kedvezőbb. [10] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban tartását kérte. Arra utalt, hogy a pénzügyi lízingbeadás tényének feljegyezhetővé válásával igazolttá vált a pénzügyi lízingbeadás megtörténte, így nem lehetett akadálya az illetékkedvezmény igénybevételének. A Kúria döntése és jogi indokai [11] A felperes felülvizsgálati kérelme alaptalan. [12] A Kúria a jogerős ítéletet a Polgári perrendtartásról szóló
- évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 272.§
(2)bekezdése és 275.§
(2)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelem keretei között, az abban konkrétan megjelölt jogszabálysértések körében vizsgálta felül. [13] A Kúria mindenben osztotta az elsőfokú bíróság ítéletében kifejtetteket, érvelésével egyetértett. Az elsőfokú bíróság helytállóan állapította meg, hogy a Mód.tv. 11.§-ával az Inytv. 17.§
(3)bekezdésének hatályon kívül helyezése, illetve a Mód.tv. 5.§-ával beiktatott Inytv. 17.§
(1)bekezdés
- pontja azt a változást hozta a pénzügyi lízingbeadás esetén, hogy a
- július 11-től beadott kérelmek esetében a tulajdonjog fenntartással történt eladás ténye már nem volt bejegyezhető, csak a pénzügyi lízingbeadás ténye. Ettől függetlenül kell megítélni azt, hogy az illetékkedvezmény igénybevételéhez az Inytv. módosításával egyidejűleg az Itv. 23/A.§
(6)bekezdését csak 2015. január 1-jével módosították. Az Inytv. rendelkezéseit kellett alapul vennie a földhivatalnak, amikor a tulajdonjog fenntartással történt eladás tényének feljegyezhetőségét vizsgálta, és nem lehetett figyelemmel az Itv. 23/A.§
(6)bekezdésében foglaltakra. A földhivatal jogszerűen járt el, amikor az Inytv. rendelkezései alapján azt állapította meg, hogy pénzügyi lízingbeadás esetén a tulajdonjog fenntartással történt eladás ténye már nem jegyezhető be. Az ingatlanra viszont a pénzügyi lízingbeadás tényének feljegyzésére sor került. Az Inytv. 2.§
(2)bekezdése a felperes álláspontjával ellentétben nem alkalmazható, mert nem olyan tény bejegyzését kérték, amely az Inytv.-ben felsorolt tényeken kívül eső tény lenne, ezért a felperes által hivatkozott eseti döntés nem volt irányadó a perbeli esetben. Az Inytv. szerinti pénzügyi lízingbeadás tényének bejegyzése is igazolja, hogy pénzügyi lízingbeadás történt, ezért az Itv. 23/A.§
(6)bekezdésében foglalt tulajdonjog fenntartással történt eladás tényének feltüntetése hiányában is a felperes az illetékkedvezményt nem veszíthette el, az megillette, mert a pénzügyi lízingbeadás megtörténtét igazolta a pénzügyi lízingbeadás tényének feljegyzése. A felperes álláspontjával ellentétben az Inytv. 17.§
(3)bekezdésének hatályon kívül helyezése mellett nem kellett tiltó rendelkezést hozni arról, hogy a tulajdonjog fenntartással történt eladás ténye pénzügyi lízingbeadás esetén nem jegyezhető fel, mert a hatályon kívül helyezéssel egyidejűleg egy új jogszabályi rendelkezés is beiktatásra került az Inytv. 17.§
(1)bekezdésébe, amely ilyen esetben csak a pénzügyi lízingbeadás tényének feljegyzését tette lehetővé. [14] Mindezek alapján megállapítható, hogy a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott jogszabályokat nem sértette meg, ezért a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275.§
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Záró rész [15] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet alapján tárgyaláson kívül bírálta el. a Pp. 274.§
(1)bekezdése [16] A sikertelen felülvizsgálati kérelemmel élő felperes a Pp. 78.§
(1)bekezdése alapján köteles az alperes jogi képviselettel felmerült felülvizsgálati eljárási költsége megfizetésére. [17] A felperes a tárgyi illetékfeljegyzési jog ellenére a felülvizsgálati kérelmén a felülvizsgálati eljárás illetékét illetékbélyegben lerótta, ezért azt megfizetni nem, de pervesztessége folytán viselni köteles [Pp. 78.§
(1)bekezdése]. Budapest,
- április
- Dr. Tóth Kincső s.k. a tanács elnöke, Dr. Márton Gizella s.k. előadó bíró, Dr. Rothermel Erika s.k. bíró