Pf.20283/2017/11 – Fővárosi Ítélőtábla

Fővárosi Ítélőtábla 17.Pf.20.283/2017/11-II. A Fővárosi Ítélőtábla Lévainé dr. Szijártó Mariann ügyvéd (fél címe) által képviselt felperes neve(felperes címe) felperesnek, dr. Harcos Gábor ügyvéd (fél címe.) által képviselt I.rendű alperes neve(tartózkodási hely: I.rendű alperes címe) I. rendű, a II. rendű alperes neve (II.rendű alperes címe) II. rendű alperesek ellen házastársi közös vagyon megosztása iránt indított perében a Székesfehérvári Törvényszék

1. december
2. napján meghozott 27.P.20.649/2013/
3. számú ítélete ellen a felperes részéről
4. sorszám alatt, az I. rendű alperes részéről
5. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő ítéletet: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett rendelkezéseit nem érinti, fellebbezett részében részben megváltoztatja. Mellőzi a 2., 6., 7., 9.,
6. és
7. tételszámú ingóságok I. rendű alperes tulajdonába adását. Az I. rendű alperesnek a felperes részére a 15.392.340 (Tizenötmillió-háromszázkilencvenkettőezerháromszáznegyven) forint fizetésére kötelezését mellőzi, és a felperest kötelezi arra, hogy fizessen meg az I. rendű alperesnek 15 nap alatt 783.100 (Hétszáznyolcvanháromezer-egyszáz) forintot; a
8. október
9. napjától fizetendő többlethasználati díj összegét pedig havi 3.300 (Háromezerháromszáz) forintra leszállítja. Ezt meghaladóan az elsőfokú ítéletet helybenhagyja. Kötelezi a felperest 1.094.000 (Egymillió-kilencvennégyezer) forint; az I. rendű alperest pedig 1.109.400 (Egymillió-százkilencezer-négyszáz) forint fellebbezési illeték állam javára történő megfizetésére. Kötelezi a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az I. rendű alperesnek 15.000 (Tizenötezer) forint másodfokú perköltséget. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás Az elsőfokú bíróság által megállapított, és a fellebbezés elbírálása szempontjából jelentős tényállás szerint a felperes és az I. rendű alperes (a továbbiakban: a felek) házastársak voltak, házassági életközösségüket
10. január
11. napján szakították meg. Házastársi közös vagyonukba az alábbi ingatlanok tartoztak az alábbi értékben: 1) ... hrsz.-ú telek a rajta lévő nem lakás céljára szolgáló felépítménnyel: 2.000.000 forint; 2) ... hrsz.-ú szántó: 785.000 forint; 3) ... hrsz. alatti ingatlan 634/840 tulajdoni hányada: 21.000.000 forint (a továbbiakban: ...); 4) ... hrsz.-ú szántó: 800.000 forint; 5) ... hrsz.-ú (helyesen) ... szám alatti lakóházas ingatlan: 19.700.000 forint; 6) .... szám alatti telekingatlan: 2.650.000 forint; 7) ... hrsz.-ú gyep művelési ágú ingatlan: 400.000 forint; 8) ... hrsz.-ú ingatlan: 500.000 forint; 9) ... hrsz.-ú szántó ingatlan 920/8665 tulajdoni hányada: 400.000 forint. Az ingatlanok – az 5) és 6) tételszám alatti ingatlanok kivételével – az ingatlan-nyilvántartás szerint az I. rendű alperes tulajdonában állnak. Házastársi közös vagyonukba az alábbi ingóságok tartoztak az alábbi értékben: 1) ... forgalmi rendszámú ... személygépkocsi: 500.000 forint; 2) ... forgalmi rendszámú ... terepjáró: 1.300.000 forint; 3) ... rakodógép: 1.000.000 forint; 4) ... rakodógép: 1.000.000 forint; 5) (helyesen) ... forgalmi rendszámú ... tehergépkocsi: 4.500.000 forint; 6) ... forgalmi rendszámú ... tehergépkocsi: 3.000.000 forint; 7) (helyesen) ... forgalmi rendszámú ...: 4.500.000 forint; 8) ... forgalmi rendszámú ...: 1.000.000 forint; 9) ... forgalmi rendszámú ... pótkocsi: 1.000.000 forint; 10) (helyesen) ... forgalmi rendszámú ...: 2.000.000 forint; 12) ... pótkocsi: 2.000.000 forint; 13) (helyesen) ... forgalmi rendszámú ... pótkocsi: 2.000.000 forint; 14) 2 db kétajtós akasztós szekrény: 10.000 forint; 15) 2 db kétajtós polcos szekrény: 10.000 forint; 16) 1 db egyajtós polcos szekrény: 3.000 forint; 17) 1 db franciaágy: 30.000 forint; 19) 1 db barna dohányzóasztal: 2.000 forint; 20) 1 db kétajtós fehér akasztós szekrény: 5.000 forint; 21) 1 db kétajtós polcos fehér szekrény: 5.000 forint; 22) 1 db kétajtós üveges fehér szekrény: 5.000 forint; 23) 1 db fehér gyermekíróasztal: 1.000 forint; 24) 1 db kék heverő: 10.000 forint; 25) 1 db dió színű ülőgarnitúra: 50.000 forint; 26) 1 db dió színű dohányzóasztal: 10.000 forint; 27) 2 db komód: 10.000 forint; 28) 1 db kanapé: 10.000 forint; 29) 1 db számítógépasztal: 10.000 forint; 30) 1 db üveg tetejű kis asztal: 3.000 forint; 31) 1 db számítógép: 10.000 forint; 32) 1 db LG monitor: 5.000 forint; 33) 2 db Philips tv: 10.000 forint; 34) 1 db ebédlőasztal székkel: 50.000 forint; 35) 1 db háromajtós étkezőszekrény: 10.000 forint; 37) 2 db kétrészes konyhaszekrény: 20.000 forint; 38) 1 db Indesit mosogatógép: 30.000 forint; 39) 1 db Westend üvegajtós fehér gáztűzhely: 10.000 forint; 40) 1 db Mora gáztűzhely: 2.000 forint; 41) 1 db Lehel hűtőszekrény: 20.000 forint; 42) 1 db Indesit fagyasztószekrény: 60.000 forint; 43) 1 db három fiókos fagyasztószekrény: 5.000 forint; 45) 6 db mély-, lapos és kistányér: 5.000 forint; 46) 1 db hatszemélyes evőeszköz készlet: 3.000 forint; 47) 6 db üveg borospohár: 1.000 forint; 48) 6 db üveg likőröspohár: 800 forint; 49) 6 db kávéscsésze: 500 forint; 50) 2 db paplan: 2.000 forint; 51) 2 db nagypárna: 1.000 forint; 52) 4 garnitúra ágyneműhuzat: 2.000 forint; 53) 1 db falióra: 1.000 forint; 54) 1 db falitükör: 1.000 forint; 55) festmény: 100.000 forint; 56) festmény: 30.000 forint; 57) 1 db ruhafogas: 2.000 forint; 58) 1 db kétajtós cipős szekrény: 2.000 forint; 62) ... forgalmi rendszámú pótkocsi: 500.000 forint; 63) ... forgalmi rendszámú ...: 500.000 forint; Az ingóságok értéke összesen 25.417.300 forint, (helyesen: 25.357.300) az egy félre jutó érték 12.708.650 forint. (helyesen: 12.678.650) Az életközösség megszakadásának időpontjában a felek közös adóssága volt 177.090 forint adótartozás, valamint a ... Kft. felé fennálló, a
12. november
13. és
14. március
15. napján kötött szerződésekből eredő tartozások, amelyeket végrehajtási eljárás során
16. szeptember
17. napján az I. rendű alperes fizetett meg 9.408.696 forint összegben. Az életközösség megszakításától kezdődően a ... ingatlant kizárólagosan az I. rendű alperes használja. A teljes ingatlan használati díja 110.000 forint. A felperes keresetében a házastársi közös vagyon megosztását kérte akként, hogy a bíróság: – a 3), 7), és 9) tételszám alatti ingatlanokat adja az I. rendű alperes, a további ingatlanokat pedig a felperes tulajdonába; – az egyes ingóságokat adja az életközösség megszakításától kezdődően az azt birtokban tartó fél tulajdonába és kötelezze az I. rendű alperest 11.606.350 forint értékkülönbözet, valamint –
18. január
19. napjától kezdődően a bolgárkerti ingatlan többlethasználati díjaként havi 87.000 forint megfizetésére. Az I. rendű alperes a házastársi közös vagyon megosztását nem ellenezte. Tagadta a ... ingatlan közös vagyoni jellegét, és a
20. tételszám alatti ingatlan kivételével valamennyi ingatlan I. rendű alperes tulajdonába adását kérte. Kérte az életközösség megszakítását követően általa kifizetett közös adósság elszámolását és a többlethasználati díj fizetésére irányuló kereset elutasítását. Az elsőfokú bíróság ítéletében a felek házastársi közös vagyonát megosztotta. Ennek eredményeként a felperes tulajdonába adta az 5) és 6) tételszám alatti ingatlan I. rendű alperes tulajdonában álló ½ tulajdoni hányadát 9.850.000; valamint 1.325.000 forint megváltási ár fejében, amelynek tűrésére kötelezte a II. rendű alperest. A felperes tulajdonába adta az 1), 14-17), 19-58); az I. rendű alperes tulajdonába adta a 2-10), 1213), 62-63) tételszám alatti ingóságokat, és kötelezte az I. rendű alperest, hogy 90 napon belül fizessen meg a felperesnek 15.392.340 forintot, valamint
21. december
22. napjától kezdődően minden hónap
23. napjáig havi 41.500 forint többlethasználati díjat. A feleket személyenként 750.000 forint kereseti illeték; a felperest 37.037, az I. rendű alperest 187.307 forint állam által előlegezett költség megfizetésére kötelezte. Az elsőfokú bíróság nem fogadta el az I. rendű alperesnek azt az állítását, hogy a ... ingatlan az I. rendű alperes különvagyonában áll. ... tanúvallomása alapján azt állapította meg, hogy ... a telket az I. rendű alperes korábban elvégzett munkája ellenértékeként, illetve az I. rendű alperestől kapott szívesség fejében juttatta az I. rendű alperesnek az életközösség megszakadását megelőzően. Ezért a telekingatlan a felek közös tulajdonába került. Megállapította azt is az elsőfokú bíróság, hogy a ... ingatlanon a géptároló és a kerítés felépítésére
24. év első hónapjaiban került sor. Az építési engedélyt
25. június
26. napján, a használatbavételi engedélyt pedig
27. április
28. napján adta ki a hatóság. ... tanúvallomása pedig igazolta, hogy a terület feltöltésére
29. évben került sor, és ezt követően a teljes építkezés legalább egy hónapot vett igénybe.
30. év elején több befizetés érkezett az I. rendű alperes vállalkozói folyószámlájára, amely az előző évi munkák ellenértéke volt. Ebből az elsőfokú bíróság azt a következtetést vonta le, hogy a
31. év elején végzett beruházást a közös vagyonból finanszírozta az I. rendű alperes, ezért az közös vagyonnak minősül. Az építkezés befejezésekor az ingatlan teljes forgalmi értéke 21.000.000 forint volt, amelyből a telek és a géptároló, valamint a kerítés értéke 15.850.000 forint. A felperest megillető érték tehát 7.925.000 forint (15.850.000/2), míg az I. rendű alperest megillető érték 13.075.000 forint (7.925.000+5.150.000). Ez a felperes javára 317/840, az I. rendű alperes javára 523/840 tulajdoni hányad megszerzését jelenti. Az ingatlan használati díját az igazságügyi ingatlanforgalmi szakértői vélemény alapján állapította meg. Az ingatlanok megosztása során figyelembe vette, hogy az I. rendű alperes állattartással foglalkozik, ezért a 2) és 3) tételszám alatt felvett szántó ingatlanokra nagyobb szüksége van. A 2), 5), 6), 7), 12) és 13) tételszám alatti ingóságok értékét az ingóságokra vezetett végrehajtási eljárásban megállapított becsérték alapul vételével határozta meg. Az egyes ingóságoknak az árverési értékesítés során ténylegesen befolyt vételára ugyan alacsonyabb volt, de a végrehajtási eljárás során az I. rendű alperes a végrehajtó által megállapított becsértékkel szemben nem terjesztett elő kifogást, ezért nem kerülhetett sor arra, hogy a végrehajtási eljárásban az egyes ingóságok értékét szakértő állapítsa meg. Ezért az elsőfokú bíróság nem az árverés során ténylegesen, bizonyos fokú használat után befolyt összegekben, hanem a becsértékben határozta meg az egyes ingóságok értékét. Az elszámolás eredményeként az elsőfokú bíróság megállapította, hogy az ingatlanokon fennálló közös tulajdon megszüntetése címén a felperest 12.631.785 forint, az I. rendű alperest pedig 11.175.000 forint illeti meg. A felperest megilleti a ... ingatlan 317/840 tulajdoni hányadának többlethasználati díja, amelynek összege
32. január
33. napjától
34. november
35. napjáig 1.431.750 forint (34,5×41.500). Az ingóságok megosztása eredményeként az I. rendű alperes köteles a felperes részére 11.591.350 forint értékkiegyenlítés megfizetésére, a felperes pedig köteles az I. rendű alperesnek megfizetni az életközösség megszakítását követően az I. rendű alperes által kifizetett közös adósság felperesre eső részét: 88.545 forintot és 4.704.348 forintot. Az ítélet ellen mindkét fél fellebbezett. A felperes fellebbezésében azt kérte, hogy az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét változtassa meg: – kötelezze az I. rendű alperest az általa az életközösség megszakítását követően felvett biztosítási összeg felének, 240.151 forintnak a megfizetésére, – adja az I. rendű alperes tulajdonába az ... forgalmi rendszámú 1.500.000 forint forgalmi értékű ... tehergépjárművet, – a 10) tételszámú gépjármű értékét 2.500.000 forintban határozza meg, – a 4) és 7) tételszám alatt felvett ingatlanokat pedig adja a felperes tulajdonába. Fellebbezését azzal indokolta, hogy a házastársi közös vagyonba tartozó ingóságok megosztása során nem történt meg az I. rendű alperes által felvett biztosítási összeg és az ... forgalmi rendszámú gépjármű megosztása, a 10) tételszámú gépjármű értékét pedig nem a végrehajtó által megállapított becsértékben határozta meg az elsőfokú bíróság. Állította, hogy az I. rendű alperes már nem folytat állattenyésztést, ezért nem indokolt a 4) és 7) tételszámú ingatlanokat a tulajdonába adni, és ezen ingatlanok felperes tulajdonába adása esetén az I. rendű alperes által fizetendő értékkiegyenlítés összege is csökkenne. Fellebbezésének az ítélőtábla felhívására a fellebbezési határidő után előterjesztett kiegészítésében a 2) tételszámú ingatlannak is a felperes tulajdonába adását kérte. Az I. rendű alperes fellebbezésében elsődlegesen az elsőfokú ítélet megváltoztatását, másodlagosan az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését kérte. A fellebbezési határidőn belül előterjesztett fellebbezésében azt kérte, hogy az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatásával azt állapítsa meg, hogy a ... ingatlan 2/100 tulajdoni hányada áll a felperes, 98/100 tulajdoni hányada pedig az I. rendű alperes tulajdonában. Nem vitatta, hogy a telek a házastársi közös vagyonba tartozik, de fenntartotta az elsőfokú eljárás során is kifejtett azon álláspontját, hogy az ingatlanon lévő összes felépítményt az életközösség megszakítását követően az állatok tartásából befolyt különvagyonából, valamint bontott és használt anyagok felhasználásával létesítette. Nem fogadta el az elsőfokú bíróságnak azt az álláspontját, hogy az építkezés forrása a
36. évi vállalkozói tevékenységéből befolyt összeg volt. A számláit ugyanis 30 napon belül kiegyenlítették, így a
37. január és február hónapokban átutalt összegek nem érték el az 5.000.000 forintot, amelyet még jelentős költségkiadás is terhelt. A ... ingatlan különvagyona folytán a felperest többlethasználati díj sem illeti meg. Sérelmezte azt is, hogy az elsőfokú bíróság a közös tulajdonú járművek értékét a végrehajtási eljárásban megállapított becsérték alapulvételével határozta meg. Az ítélőtábla felhívta az I. rendű alperest fellebbezésének kiegészítésére: annak pontos megjelölésére, hogy melyik ingóság értékének a módosítását kéri és milyen összegre; valamint annak levezetésére, hogy az I. rendű alperes marasztalását milyen elszámolás eredményeként, milyen összegre kéri leszállítani. Az I. rendű alperes a felhívásra a fellebbezési határidő lejárta után előterjesztett előkészítő iratában fellebbezését úgy egészítette ki, hogy: – a 9) és 62) tételszám alatt 1.000.000 és 500.000 forint értékben felvett járművek ténylegesen ugyanazt a járművet jelentik, ezért az egyik vagyontárgy elszámolásának mellőzését kérte; – az 1-13) valamint a 62) és 63) tételszám alatt felvett járműveknek a vagyonmérlegből történő kihagyását kérte, mert az árverezett ingóságok értékéből az I. rendű alperes nem részesült, az a végrehajtást kérő felé fennállt tartozást fedezte; – vitatta a ... telek közös vagyoni jellegét is, és eredeti fellebbezését megváltoztatva a felperes 2/100 tulajdoni hányadát sem ismerte el. A közös vagyonba tartozó ingatlanok értékét 26.000.000; az ingóságok értékét 1.117.300 forintban határozta meg. A házastársi közös vagyon értéke így 27.117.300 forint, amelyből az egy félre jutó érték 13.558.650 forint. A felperes tulajdonába került az 5) tételszámú ingatlan ½ tulajdoni hányada 9.850.000 forint, valamint a 6) tételszámú ingatlan ½ tulajdoni hányada 1.325.000 forint, összesen 11.175.000 forint értékben. A felperes tehát az őt megillető összegnél 2.383.600 forinttal kevesebb összeghez jutott, ezért az elsőfokú ítéletben megjelölt marasztalást erre az összegre kérte leszállítani. Fellebbezési ellenkérelmükben a másik fél által fellebbezett körben az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérték. Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást az alábbiak szerint módosítja és kiegészíti: Az I. rendű alperes a ... ingatlanon történő építkezést
38. január hónapban kezdte meg és
39. április
40. napján a felelős műszaki vezetői nyilatkozat szerint az építmény rendeltetésszerű és biztonságos, használatra alkalmas állapotban volt. A mezőgazdasági géptároló építésének anyagköltsége 5.667.256 forint, munkadíja 4.613.571 forint volt, amelyből a falazás munkadíja 784.900; a vakolás munkadíja 1.022.040 forint. A falazási és vakolási munkákat ... az I. rendű alperes által végzett munkák ellentételezéseként ingyenesen végezte el. Az I. rendű alperes által az életközösség megszakítását követően elvégzett építési munkák eredményeként az ingatlan forgalmi értéke 27.000.000 forint, amelyből a telek értéke feltöltött állapotban 1.639.500 forint, Az I. rendű alperes ... Takarékszövetkezet ...i kirendeltségén vezetett vállalkozói bankszámlájára
41. január
42. és január
43. napja közötti időtartamban 4.374.943 forint jóváírás történt. Ugyanebben az időszakban a számlát 738.867 forinttal terhelték, 3.100.000 forintot vettek fel a számláról készpénzben, illetve 600.000 forintot utaltak a számláról a felperes számlájára. A ... Kft. végrehajtást kérőnek az I. rendű alperes adós ellen folyamatban volt végrehajtási eljárás során a végrehajtó a 2) tételszám alatt felvett járművet 780.000 forint, a 9) tételszám alatt felvett járművet 350.000 forint vételáron értékesítette az árverési vevők részére. A 6), 7), 10) és 13) tételszám alatt felvett járműveket a végrehajtást kérő a becsérték 35%-ának megfelelő – a 6) tételszámú járművet 1.050.000; a 7) tételszámú járművet 1.575.000; a 10) tételszámú járművet 875.000; a 13) tételszámú járművet 700.000 forint – összegben átvette. A járművek árverési értékesítéséből befolyt összeg 5.330.000 forint volt. A végrehajtási eljárás során az I. rendű alperes további 4.078.696 forintot készpénzben, részletekben fizetett meg a végrehajtást kérőnek. Az I. rendű alperes
44. június
45. napján a ... Rt.-vel ... biztosítási szerződést kötött. A biztosítás kezdete
46. június
47. napja, az első díj esedékessége
48. június 1., az utolsó díj esedékessége
49. május
50. napja volt, a biztosítás díja havi 1.000 forint. A szerződés
51. június
52. napján lejárt, 480.303 forint biztosítási összeget az ... Biztosító az I. rendű alperes részére
53. június
54. napján kifizetett. Az ítélőtábla a tényállást ... és ... tanúk vallomása (
55. sorszám alatti jegyzőkönyv), ... igazságügyi szakértő szakvéleménye (
56. sorszám alatti iratok), a ... Takarékszövetkezet ...i kirendeltsége bankszámlaforgalmi kivonatának adatai, (
57. sorszám alatti irat) ... önálló bírósági végrehajtó iratai, (20/1 sorszám alatt csatolt iratok és a 207.V.302/
58. számú végrehajtási ügy iratai) valamint az ... Biztosító Zrt. iratai (
59. sorszám alatt csatolt iratok) alapján módosította és egészítette ki. A kiegészített és módosított tényállás alapján a felperes és az I. rendű alperes fellebbezése részben alapos. Részben alapos az I. rendű alperesnek a felperest a ... ingatlanban megillető tulajdoni hányad megállapítása ellen előterjesztett fellebbezési kérelme. Téves az elsőfokú bíróságnak az a jogi álláspontja, hogy a ... ingatlanon a házassági életközösség megszakítását követően épített mezőgazdasági géptároló építmény és a kerítés a házastársi közös vagyonba tartozik, mert az építkezés költségeit az I. rendű alperes az egyéni vállalkozása számára
60. év elején kifizetett, de az előző évi munkák vállalkozói díjából fedezte. A felek házassági életközössége
61. január
62. napján szakadt meg. A megosztandó házastársi közös vagyont a házassági életközösség megszakításakor meglévő vagyon jelenti. A házassági életközösség megszakítását követően az I. rendű alperes által végzett építési munkák akkor sem keletkeztetnek a felperes javára tulajdonjogot, ha az építkezés esetlegesen valóban a házastársi közös vagyon felhasználásával történt. Elszámolni – a közös vagyonból a különvagyonba történt beruházás megtérítése címén – legfeljebb az életközösség megszakításakor bizonyítottan meglévő és az építkezéshez később az I. rendű alperes által felhasznált közös vagyoni készpénz megtakarítást lehet. Ezért azt kellett vizsgálni, hogy az építkezés valóban a közös vagyon felhasználásával történt-e, és ha igen, mennyi volt az erre a célra fordított közös vagyon összege. A felperes állítása az volt, hogy az I. rendű alperes az építkezést a meglévő közös vagyoni megtakarításból, valamint az életközösség megszakítása előtt elvégzett, de csak az életközösség megszakítása után kifizetett vállalkozói díjakból finanszírozta. Az I. rendű alperes állítása ezzel szemben az volt, hogy az építkezés nem került költségbe, mert az életközösség megszakítása előtt ingyenesen jutott hozzá egy lebontandó csarnok építményhez, amelyből a mezőgazdasági géptároló falazóblokk elemei, valamint a vasszerkezet is származik. (
63. sorszám alatti jegyzőkönyv
64. oldal). Nem merült fel munkadíj sem, mert valamennyi építési munkát ismerősei ingyenesen végezték. Nyilatkozatát később úgy módosította, hogy a költségeket az életközösség megszakítását követően befolyt, állattartásból, sertések és bikák leadásából származó készpénzből viselte. Az I. rendű alperesnek ez az állítása még valósága esetén sem alapozza meg a különvagyonát. Amennyiben ugyanis az életközösség megszakítását megelőzően ingyenesen jutott hozzá egy lebontandó épülethez, akkor az ebből származó építési anyagok a házastársi közös vagyonba kerültek, és azoknak az életközösség megszakítását követően az I. rendű alperes által történt felhasználása a közös vagyonból a különvagyonba történt beruházást jelent. Nem fogadható el az I. rendű alperesnek az az állítása sem, hogy az általa értékesített sertések és bikák vételára szintén különvagyona volt. Az életközösség
65. január
66. napján szakadt meg, az építkezés
67. április
68. napjáig befejeződött. Nyilvánvaló, hogy azok az általa tenyésztett állatok, amelyeket értékesített az I. rendű alperes annak érdekében, hogy a befolyó vételárat az építkezéshez felhasználja, már meg kellett, hogy legyenek
69. január
70. napján is. Ezért az értékesítésükből befolyó vételár sem képezhette az I. rendű alperes különvagyonát. Részben fogadható el a felperesnek az az állítása, hogy az I. rendű alperes a
71. évben végzett vállalkozási tevékenységéből az életközösség megszakítását követően befolyt vállalkozói díjakat is felhasználta az építkezésre. Az I. rendű alperes által az életközösség megszakítását megelőzően elvégzett vállalkozási munkának az életközösség megszakítása után befolyó vállalkozói díja valóban a közös vagyonba tartozik. A felperes állításával szemben azonban ilyen összegnek csak a
72. január
73. napjáig befolyt összegek tekinthetőek, mert a ... Kft. által
74. április
75. napján kifizetett 4.000.000 forint és
76. június
77. napján kifizetett 2.611.480 forint kivételével a felperes nem is állította, hogy olyan vállalkozói munkái voltak az I. rendű alperesnek, amelyeknek a vállalkozói díját a 30 napos teljesítési határidő elteltével fizették ki a részére.
78. január
79. és január
80. napja között az I. rendű alperes vállalkozói számlájára mintegy 4.400.000 forint folyt be, amelyből 740.000 forintot harmadik személyek részére utalt át. Ebben az időszakban 3.100.000 forint készpénzfelvétel, illetve a felperes számlájára 600.000 forint átutalása történt, amely összegek felhasználása nem ismert, fordíthatta az I. rendű alperes az építkezésre is. Nem fogadható el azonban a felperesnek az az állítása, hogy a ... Kft. által
81. április és június hónapban történt utalásokat is az építkezésre fordította az I. rendű alperes, miután az építkezés
82. április
83. napján befejeződött. Ezen adatokból tehát az állapítható meg, hogy az építkezés időszakában az I. rendű alperes valóban felvett a számlájáról olyan vállalkozói díjakat, amelyek még a közös vagyonba tartoztak, illetve amennyiben állítása szerint az építkezésre az állatok értékesítéséből befolyt vételárat használta fel, az szintén közös vagyon volt. Ebből az következik, hogy az építkezés anyagi fedezetét az I. rendű alperes valóban a közös vagyon felhasználásával biztosította. Ezért vizsgálni kell, hogy az építkezés milyen anyag-, illetve munkadíjköltséggel járt. Nem fogadható el teljes mértékben az I. rendű alperesnek az az állítása, hogy az építkezés semmilyen költségbe nem került. Közös vagyont jelentő anyagköltségként kell ugyanis elszámolni a már korábban kifejtett indokok miatt az ingyenesen megszerzett, bontásból származó anyagok értékét, illetve nyilvánvaló, hogy ezen anyagokon túlmenően további olyan építőanyagok is felmerültek – például az I. rendű alperes által sem vitatott mixerbeton – amelyek költséggel jártak. ... tanúvallomása (
84. szám alatti jegyzőkönyv
85. oldal) igazolta az I. rendű alperesnek azt az állítását, hogy a falazási és vakolási munkákat ingyenesen végezte az I. rendű alperes javára, így ilyen munkadíj nem merült fel. Azt az állítását azonban, hogy a kőműves munkákon kívül felmerülő valamennyi munkát ingyenesen végezték az I. rendű alperes javára, az I. rendű alperes nem bizonyította. A szakértői vélemény szerint az építkezés anyagköltsége 5.667.256 forint, az elvégzett munka értéke pedig 4.613.571 forint, amelyből a falazás munkadíja 784.900; a vakolás munkadíja pedig 1.022.040 forint. A ténylegesen felmerült anyag-, és munkadíj tehát összesen 8.473.887 forint volt. A korábban kifejtett indokok szerint ez a költség a házastársi közös vagyonból származott, ezért ezen összeg felének, 4.236.943 forintnak a megtérítésére köteles az I. rendű alperes a felperes részére. A fellebbezési határidő alatt előterjesztett fellebbezésében az I. rendű alperes nem vitatta, hogy a telek a házastársi közös vagyonba tartozik, és erre tekintettel a felperes tulajdonjogát 2/100 tulajdoni hányadban elismerte. Az I. rendű alperesnek ez a fellebbezési nyilatkozata azt jelenti, hogy ebben a részében – 2/100 tulajdoni hányad erejéig – az ítélet fellebbezés hiányában a Pp. 228.§