Kbf.151/2016/5 – Fővárosi Ítélőtábla

(1)bekezdésébe ütköző folytatólagosan, hivatalos eljárásban elkövetett bántalmazás bűntettében, ezért 200 napi tétel, napi tételenként 1.500,- ft, összesen 300.000,- ft pénzbüntetésre ítélte. A pénzbüntetés megfizetésére 10 hónapi részletfizetést engedélyezett. A pénzbüntetés meg nem fizetése, illetve az egyhavi részlet megfizetésének elmulasztása esetére rendelkezett annak szabadságvesztésre történő átváltoztatásra. Kötelezte a vádlottat az eljárás során felmerült 127.848,- ft bűnügyi költség megfizetésére. A tárgyaláson a pótmagánvádló jogi képviselője a kihirdetett ítéletet tudomásul vette. A vádlott irányának megjelölése nélkül, míg védője felmentés érdekében fellebbezett. A védő a nyilvános ülésen megtartott perbeszédében a felmentés érdekében bejelentett fellebbezését fenntartotta. Kifejtette azon álláspontját, hogy az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás a Be.351.§

(2)bekezdés d) pontjában figyelemmel megalapozatlan, ezért védencének bizonyítottság hiányában történő felmentését kérte Utalt arra is, hogy a tényállás a folytatólagosság tekintetében sem nyert bizonyítást. Álláspontja szerint a nyomozás során eljárt és határozatot hozó ügyészségek csaknem teljes körű bizonyítást folytattak le, és ennek alapján helyesen szüntették meg védencével szemben az eljárást. A védő a pótmagánvádló tanúvallomását, valamint az ahhoz kapcsolódó, azt alátámasztó egyéb tanúvallomásokat önmagukban is ellentmondásosnak ítélte. Kifejtette, hogy ezek a vallomások ellentmondásosan tartalmazzák, hogy a vádlott mikor, hányszor, milyen módon ütötte meg a sértettet. A tanúk vallomásai még abban az egyszerű kérdésben sem egyeztek, hogy a vádlottnak a cellába történő belépésekor mi volt a kezében. Álláspontja szerint a kérdéses időben a pótmagánvádló cellatársa ... vallomása, valamint a vádlott kollégáinak, a szolgálati feladatot ellátó bv. őröknek a vallomásai, amelyek kellően alátámasztják a vádlotti vallomást, és amelyekre tényállást lehet alapítani. Utalt arra, hogy nem fogadható el a pótmagánvádlónak az az érvelése, hogy a fogvatartás ideje alatt nem volt lehetősége jelenteni a vádlottól elszenvedett bántalmazást., ugyanis erre a fogvatartottaknak számtalan lehetősége van, akár a büntetés-végrehajtási intézet által biztosított szervezeti formában, nevelőtiszt útján, vagy közvetlenül a parancsnokhoz fordulva, illetve lezárt beadvány formájában lehet panaszt tenni az ügyészséghez, vagy különböző civil szervezetekhez. A pótmagánvádló jogi képviselője a nyilvános ülésen megtartott perbeszédében az elsőfokú ítélet helybenhagyására tett indítványt. Álláspontja szerint az elsőfokú katonai tanács teljes körű bizonyítást folytatott le, melynek során a nyomozás során elvégzett bizonyításokhoz képest további bizonyítékokat szerzett be, megtekintette a helyszínt és lehetősége volt a német állampolgár tanú kihallgatására is. Ezen tanú tekintetében egyértelműen rögzíthető, hogy befolyástól mentesen tette meg a vallomását, hiszen kifejezetten a tárgyalásra utazott M.-ra .... Utalt a védő arra is, hogy az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás köti a másodfokú bíróságot, attól eltérni csak további bizonyítás esetén lehet. A pótmagánvádló a felszólalásában a védői perbeszédre reagálva előadta, hogy az elsőfokú bíróság megindokolta, hogy miért állapított meg az ügyben folytatólagosságot. Utalt továbbá arra, hogy a nyomozás nagyon szűk keretek között folyt, az ügyészség nem törekedett teljes megalapozott tényállás megállapítására. Utalt továbbá arra is, hogy a fogvatartottnak a bv. intézet keretei között elég szűk lehetősége van az érdekérvényesítésre, az mindig kockázatos, annak hátrányos következményei lehetnek. A fogvatartottak részéről induló panaszok általában csak valamilyen formális elintézést nyernek. Indoklása szerint azért csak szabadlábra kerülése után kezdeményezett a cselekménnyel kapcsolatban eljárást, mert már közel volt a szabadulás időpontja, és nem akart magának problémát okozni. Előadta, hogy elsőfokú katonai tanács igen részletes bizonyítási eljárást folytatott le, értékelő, mérlegelő tevékenységét megindokolta, helyszíni szemlét tartott, így megalapozott tényállást állapított meg. Azok az eltérések, ellentmondások, amire a védő hivatkozott nem lényegiek, az időmúlásnak tudhatók be. A vádlott az utolsó szó jogán tett nyilatkozatában csatlakozott a védője által előadottakhoz. Elmondta, hogy a terhére rótt bűncselekményt nem követte el. A bv. intézetben számtalan lehetőség van arra, hogy a fogvatartott bántalmazás esetén megfelelő jogvédelmet kaphasson, és a fogvatartottak élnek is ezekkel a lehetőségekkel. A vádlott és védője által bejelentett fellebbezések folytán a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa az elsőfokú ítéletet és az azt megelőző bírósági eljárást a Be.348.§

(1)bekezdésében foglaltak alapján teljes terjedelmében felülbírálta. A vádlottnak és védőjének a felmentésre irányuló fellebbezése nem alapos. A másodfokú katonai tanács a felülbírálat során megállapította, hogy az elsőfokú bíróság tárgyalása során az eljárási szabályokat betartotta. A pótmagánvádas eljárás lefolytatásának feltételei fennálltak. Az indítvány a törvényi határidőben került előterjesztésre a pótmagánvádló által, aki igazolta, hogy jogi szakvizsgával rendelkezik. A sérelemdíj tárgyában ... sértett által előterjesztett kereset alapján az alperes pozícióban lévő Megyei Büntetés-Végrehajtási Intézet Parancsnoka tett feljelentést az ügyben ...rel szemben. Az ügyben a Központi Nyomozó Főügyészség Kaposvári Regionális Osztálya - nyomozást követően - a 2015. december 4. napján kelt 5.Nyom.436/2015. számú határozatával a büntetőeljárást megszüntette a Be.190.§

(1)bekezdés b) pontja alapján. A sértett által előterjesztett panaszt követően a Legfőbb Ügyészség Terrorizmus, Pénzmosás és Katonai Ügyek Főosztálya a

1. február
2. napján kelt TPK.1../2016/1-I. számú határozatával a panaszt elutasította. Határozatában felhívta a sértett figyelmét a pótmagánvádlóként történő fellépés lehetőségére. A sértett
3. február
4. napján vette át a panasz elutasításáról szóló határozatot, majd - a törvényes határidőben
5. április
6. napján terjesztett elő vádindítványt vádlottal szemben. Az elsőfokú tárgyalás során a pótmagánvádló érdekében jogi képviselő járt el, ugyanakkor megállapítható, hogy ezt megelőzően, tehát a vádindítvány előterjesztése időszakában a pótmagánvádló jogi képviselővel nem rendelkezett. A korábban ügyvédként dolgozó ... pótmagánvádló azonban a megfelelő formában igazolta, hogy jogi szakvizsgával rendelkezik, így jogosult a vádindítvány saját személyében történő előterjesztésére is. A katonai tanács a tényállást mérlegelési jogkörében állapította meg. Ennek során a szükséges bizonyítási eljárást lefolytatta, a bizonyítékokat megfelelően értékelte, és indokolási kötelezettségének is eleget tett. A vádlott a tárgyaláson tagadta a terhére rótt bűncselekmény elkövetését. Nem tévedett az elsőfokú bíróság, amikor a tényállást a vádlott tagadásával, valamint az ő tagadó vallomását alátámasztó ... tanú vallomásával szemben ... sértett terhelő vallomása, valamint az azt alátámaszt ... tanúk vallomásai, a rendelkezésre álló okirati bizonyítékok, különösen a sértett által a tárgyaláson bemutatott feljegyzés, valamint az elsőfokú katonai tanács által lefolytatott helyszíni szemle adatai alapján állapította meg. Az elsőfokú bíróság ítélete
7. oldalától a
8. oldal
9. bekezdéséig igen részletesen értékelte az általa megismert bizonyítékokat, és logikus, meggyőző magyarázatát adta annak, hogy miért nem a vádlott tagadását, valamint az azt alátámasztó fogvatartotti vallomást fogadta el a tényállás alapjául. A helyszíni szemle eredményeként megállapítást nyert, hogy a bántalmazás idején szolgálatban lévő bv. testületi tagoknak a bántalmazás tényéről nem kellett értesülniük, azt a cellán kívül tartózkodva nem láthatták. Megállapítható ugyanakkor az is, hogy a Kaposvári Törvényszék Katonai Tanácsa által lefolytatott bizonyítási eljárás jóval szélesebb körű, jóval részletesebb volt, a helyszíni szemle, valamint a sértett külföldi fogvatartott társának tanúvallomása, az ügy eldöntése szempontjából további lényeges bizonyítékokat szolgáltatott. A Be.351.§

(1)bekezdésében foglaltak szerint a másodfokú bíróság a határozatát az elsőfokú bíróság által megállapított tényállásra alapítja, kivéve ha az elsőfokú bíróság tényállása megalapozatlan, illetőleg a fellebbezésben új tényt állítottak, vagy új bizonyítékra hivatkoztak, és ennek alapján a másodfokú bíróság bizonyítási eljárást folytat le. A vádlott és védője fellebbezésükben új tényre, új bizonyítékra nem hivatkoztak. Az elsőfokú katonai tanács teljes körű bizonyítást folytatott le, és a megismert bizonyítékokat a logika szabályainak megfelelően értékelte. Az általa rögzített tényállás megalapozott, mentes a Be.351.§

(2)bekezdésében írt hiányosságoktól, ezért azt a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa felülbírálata alapjául elfogadta. Így a bizonyítékok újraértékelésére, a tényállás felülmérlegelésére, és ezen keresztül a vádlott felmentésére irányuló fellebbezés a Be.351.§

(1)és a Be.352.§

(3)bekezdésére figyelemmel eredményre nem vezethetett. Az irányadó tényállás alapján a katonai tanács okszerűen vont le következtetést a vádlott bűnösségére, és helyes a cselekmény jogi minősítése is. Nem tévedett az elsőfokú katonai tanács, amikor ... vádlott bűnösségét a Btk.301.§

(1)bekezdésébe ütköző folytatólagosan, hivatalos eljárásban elkövetett bántalmazás bűntettében megállapította. A pótmagánvádló vádindítványában vádlottat a Btk.301.§

(1)bekezdésébe ütköző hivatalos eljárásban elkövetett bántalmazás bűntettével, valamint a Btk.227.§

(1)bekezdés a) pontjába ütköző és a

(2)bekezdés szerint minősülő becsületsértés vétségével vádolta. Az ügyben megtartott első tárgyalási napon a pótmagánvádló jogi képviselője a vádindítványban írt tettleges becsületsértés vétségében már nem kérte a vádlott bűnösségének megállapítását. Ezen túlmentően egységes a bírói gyakorlat abban a tekintetben, hogy a hivatalos eljárásban elkövetett bántalmazás bűntette mellett a tettleges becsületsértés megállapításának nincs helye. A vádlottnak az ítélet történeti tényállása

1. és
2. bekezdésében írt magatartásai, mely szerint a nyakánál fogva a fogvatartottat hátulról megfogta, fülét pöckölte és ismétlődően gyomron ütötte, a történeti tényállás
3. és
4. bekezdéseiben írt ütlegelésben megnyilvánuló bántalmazásával együtt, a bántalmazás tekintetében a folytatólagosság megállapítását indokolja. A tényállásból megállapíthatón a vádlott visszatérően bántalmazta pótmagánvádlót, magatartása kifejezetten a sértett személyének és foglalkozásának szólt, így nem kétséges, hogy az egyes bántalmazó magatartásai egységes elhatározásból fakadtak. A másodfokú katonai tanács tehát egyetértett a Kaposvári Törvényszék ítéletének indokolása
5. oldal utolsó két bekezdésében kifejtett jogi állásponttal, melyet csupán annyiban egészít ki, hogy a vádlott a Btk.459.§ 11.k. pontja alapján tekintendő hivatalos személynek. Az előzőek alapján az elsőfokú bíróság helyesen mondta ki a vádlottat bűnösnek a Btk. 301.§

(1)bekezdésébe ütköző folytatólagosan, hivatalos eljárásban elkövetett bántalmazás bűntettében. Az elsőfokú katonai tanács ítéletében helytállóan sorolta fel a büntetés kiszabása során figyelembe vehető enyhítő és súlyosító körülményeket, és nem tévedett, amikor a bekövetkezett időmúlásra, valamint a vádlott huzamosabb időn át jó szinten teljesített szolgálatára figyelemmel lehetőséget látott a Btk.82.§

(2)bekezdés d) pontjában, valamint

(3)bekezdésében írt enyhítés alkalmazására. Az így kiszabott pénzbüntetés esetében a 200 napi tétel arányos a cselekmény tárgyi súlyával, míg a napi tétel összege megfelelően tükrözi a vádlott személyi, vagyoni és jövedelmi viszonyait. Összességében a vádlottal szemben 300.000,- ft pénzbüntetés méltányosnak tekinthető, de még megfelelően szolgálja a Btk.79.§-ban írt büntetési célokat. A Kaposvári Törvényszék Katonai Tanácsa ítéletének egyéb rendelkezései is törvényesek, ezért azokat a másodfokú bíróság - helyes indokai alapján - helybenhagyta. A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsának ítélete a Be.371.§

(1)bekezdésén alapszik. Budapest,

1. szeptember
2. . Török Zsolt hb. ezredes sk. a tanács elnöke Dr. Mészáros László hb. ezredes sk. előadó bíró Dr. Belovai Henriette hb. százados sk. bíró A Kaposvári Törvényszék Katonai Tanácsának ítélete jogerős és végrehajtható. Budapest,
3. szeptember
4. Dr. Török Zsolt hb. ezredes sk. a tanács elnöke a kiadmány hiteléül Iván Erika bírósági ügyintéző