← Magyarország

Pfv.21141/2016/7 – Kúria

A határozat elvi tartalma: A felülvizsgálati eljárásban nem lehet hivatkozni olyan tényre, bizonyítékra, amelyet a bíróság az eljárás során nem ismerhetett meg, és a jogerős ítélet meghozatalakor nem vehetett figyelembe. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Pfv.V.21.141/2016/

  1. A tanács tagjai: Dr. Bartal Géza a tanács elnöke Dr. Cseh Attila előadó bíró Dr. Pecsenye Csaba bíró A felperes: … A felperes képviselője: dr. Kovács Andrea Zsuzsanna ügyvéd Az alperes: … Az alperes képviselője: Dr. Luczai Miklós ügyvéd A per tárgya: Szerződés teljesítése A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: Alperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Fővárosi Törvényszék 1.Gf.75.008/2016/
  2. Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Budapesti IV. és XV. Kerületi Bíróság 8.G.IV.40.092/2014/
  3. Rendelkező rész A Kúria a jogerős ítéletet a felülvizsgálattal támadott részében hatályában fenntartja. Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg 15 nap alatt a felperes részére 300.000 (Háromszázezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg az államnak, felhívásra 1.121.900 (Egymilliószázhuszonegyezer-kilencszáz) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes mint szállító és az alperes mint megrendelő között
  4. szeptember
  5. napján szállítási keretszerződés jött létre, amely alapján a felperes az általa forgalmazott áruk alperes részére történő folyamatos szállítására, átadására, az alperes pedig az általa megrendelt és szerződésszerűen leszállított áru átvételére és ellenértékének kifizetésére vállalt kötelezettséget. [2] A szerződés
  6. augusztus 1-től határozatlan időre jött létre, azt a felek közös megegyezéssel bármikor, 12 hónap elteltével pedig írásban bármelyikük rendes felmondásával - 90 napos felmondási idővel - megszüntethették. [3] A szerződés „A szállítási határidő, késedelem, nem teljesítés" cím alatt tartalmazta a megrendelés, a visszaigazolás, a késedelmi és a nemteljesítési kötbér szabályait, az „Ár, számla, bizonylatok, egyéb szolgáltatások és kondíciók" cím alatt pedig a termékek árára, az árváltozásokra vonatkozó szabályokat és utalt a szerződés elválaszthatatlan részét képező ún. Kondíciós Megállapodásra. [4] A
  7. január 1-től december 31-ig hatályban volt Kondíciós Megállapodás értelmében az alperest a felperestől vásárolt nettó érték alapján teljesítménybónusz illette meg, amelynek mértéke az éves nettó forgalom alapján 10.000.000 forintig 8 %, 10.000.000 forint értéktől 100.000.000 forintig 10 %, ezt meghaladó nettó forgalom esetén 12 % volt. A teljesítménybónusz elszámolása havonta történt, az előző évi forgalom alapján kalkulált mértékkel és a tárgyhavi vásárlási értéket alapul véve. A végleges elszámolás a tárgyévi forgalom alapján december hónapot követően történt meg. [5] A felperes
  8. november 25-én
  9. december 1-jei hatállyal áremelést jelentett be. Az alperes
  10. január 30-i e-mailjében a bejelentett áremelést azzal a feltétellel fogadta el, hogy ahhoz 10 % marketing és 5 % piacszervezési szolgáltatás kondíciókat kért biztosítani. A felperes ezeket a feltételeket nem fogadta el. [6] A felperes
  11. december 8-án a keretszerződést felmondta, a felmondást tartalmazó levelet az alperes
  12. december 16-án vette át. [7] Az alperes
  13. november 30-án kelt, … számú,
  14. december 1-jei kiszállítással kért megrendelésére a felperes jelezte, hogy átmeneti készlethiány miatt a megadott határidőre nem tud teljesíteni. Erre tekintettel az alperes
  15. december
  16. napját jelölte meg póthatáridőként. A felperes a megrendelést
  17. december 5-én teljesítette, majd 17.820.000 forintról állított ki számlát 30 napos határidővel. [8] Az alperes
  18. december 15-én kelt, … számú,
  19. december 19-i kiszállítással kért megrendelését a felperes
  20. december 20-án teljesítette, majd 6.382.800 forintról, illetve további 1.745.280 forintról állított ki számlákat 30 napos határidővel. Az alperes a fenti számlaösszegek közül a 17.820.000 forintos felperesi követelést nem vitatta, az utóbbi két követelésből 5.346.000 forintot, illetve 1.296.000 forintot tartott jogosnak arra tekintettel, hogy ezek kapcsán a felperes nem a megállapodott árakat tüntette fel. Egyúttal késedelmi kötbérként 3.718.324 forint, míg
  21. decemberi bónusz címén 2.348.352 forint követelést közölt a felperessel, amelyeket összevonva tartozásával 46.597.712 forint felperesi követelést ismert el. A két kifogásolt számlát a felperes 2012 februárjában módosította, a különbözeteket jóváírta, az alperesi egyenlegközlés szerinti követeléseket nem ismerte el. [9] Az alperes
  22. január 19-én kelt, … számú,
  23. január 23-i kiszállítással kért megrendelésével kapcsolatban a felperes két hetes kiszállítást jelzett vissza abban az esetben, ha az alperes elfogadja az 1,30 euró árat. [10] Az alperes
  24. január 24-én kelt, … számú,
  25. január 26-i kiszállítással kért megrendelésével kapcsolatban a felperes azt közölte, hogy az alperes lejárt tartozásai rendezéséig, illetve az árban történő megállapodásig nem tud szállítani. [11] Az alperes
  26. február 3-án kelt, … számú,
  27. február 7-i kiszállítással kért megrendelését a felperes készlethiányra hivatkozva visszautasította, jelezve, hogy póthatáridő tűzését sem fogadja el. Az alperes
  28. február 8-ig tűzött póthatáridőt. [12] Az alperes
  29. február 13-án kelt, … számú,
  30. február 16-i kiszállítással kért megrendelését a felperes ugyancsak visszautasította a póthatáridő tűzésével együtt, áruhiányra hivatkozva. Az alperes
  31. február
  32. napját tűzte ki póthatáridőként. [13] Az alperes
  33. február 20-án kelt, … számú,
  34. február 23-i kiszállítással kért megrendelését a felperes szintén visszautasította a póthatáridő tűzésével együtt, ebben az esetben is áruhiányra hivatkozva. Az alperes
  35. február 28-ára tűzött póthatáridőt. [14] Az alperes
  36. március 2-án kelt, … számú,
  37. március 6-i kiszállítással kért megrendelését a felperes áruhiány miatt ugyancsak visszautasította, ebben az esetben is jelezve, hogy póthatáridő tűzését sem áll módjában elfogadni, és közölve, hogy amíg az alperes a tartozásait késedelmi kamatokkal együtt nem rendezi, addig megrendeléseit nem fogadja. [15] A felperes a
  38. évi fentebb felsorolt alperesi megrendeléseket nem teljesítette. A felperes keresete, az alperes védekezése, beszámítási kifogása és viszontkeresete [16] A felperes keresetében 24.462.000 forint és kamatai megfizetésére kérte kötelezni az alperest, hivatkozva arra, hogy a keretszerződés alapján leszállított termékek ellenértékét nem fizette meg. [17] Az alperes ellenkérelmében a keretszerződés létrejöttét és a kereset szerinti tartozásának fennálltát nem vitatta, állította viszont, hogy kötbér- és bónuszelszámolásból eredően összesen 36.366.139 forint összegű követelése áll fenn a felperessel szemben, amelyből a keresettel egyező összeget (24.462.000 forintot) beszámítani kívánt, míg a fennmaradó 11.904.139 forint erejéig viszontkeresetet terjesztett elő. Az alperes az egyes megrendeléseivel összefüggésben a következő igényeket kívánta érvényesíteni: - a … számú megrendelés kapcsán: 2.708.640 forint kötbért, - a … számú megrendelés kapcsán: 1.009.584 forint kötbért, - a … számú megrendelés kapcsán 2 x 948.024 forint, összesen 1.896.048 forint kötbért, - a … számú megrendelés kapcsán 2 x 1.489.752 forint, összesen 2.979.504 forint kötbért, - a
  39. január
  40. napján kelt pénzügyi értesítő alapján 1.539.648 forint teljesítménybónuszt, - a … számú megrendelés kapcsán: 2 x 1.711.964 forint, összesen 3.423.928 forint kötbért, - a … számú megrendelés kapcsán: 2 x 2.351.223 forint, összesen 4.702.446 forint kötbért, - a … számú megrendelés kapcsán: 2 x 2.767.400 forint, összesen 5.534.800 forint kötbért, - a
  41. március 1-jén kelt pénzügyi értesítő alapján 4.314.055 forint teljesítménybónuszt, - a … számú megrendelés kapcsán: 2 x 3.137.845 forint, összesen 6.275.690 forint kötbért, - a
  42. április 2-án kelt pénzügyi értesítő alapján 1.981.796 forint teljesítménybónuszt. [18] A felperes a beszámítási kifogás és a viszontkereset elutasítását kérte. Arra hivatkozott, hogy a keretszerződés alapján az alperes megrendeléseit írásban vissza kellett volna igazolnia. A megrendelés visszautasítása esetén a felek között nem jöttek létre egyedi szerződések. Az alperesi megrendeléseket határidőben, jogos okból utasította vissza, így kötbérfizetési kötelezettsége nem keletkezett, forgalom hiányában pedig az alperes teljesítménybónuszra sem vált jogosulttá. Az elsőfokú részítélet, ítélet és a másodfokú ítélet [19] Az elsőfokú bíróság a
  43. számú végzésével kijavított
  44. sorszámú,
  45. március 10-én jogerőre emelkedett részítéletével a keresetnek megfelelően 24.462.000 forint és járulékai megfizetésére kötelezte az alperest, indokolásában rögzítve, hogy az alperes a felperes keresetében megjelölt követelések fennálltát nem vitatta. [20] Az elsőfokú bíróság a viszontkeresetet a 31-II. sorszámú jogerős végzésével idézés kibocsátása nélkül elutasította. [21] A
  46. sorszámú ítéletével a
  47. sorszámú részítéletét hatályában fenntartotta. [22] Ítélete indokolásában kiemelte: a Pp.
  48. §

(1)bekezdése szerint a beszámítási kifogás tekintetében a bizonyítás az alperest terhelte. A keretszerződés értelmezésével arra az álláspontra helyezkedett, hogy az alperes beszámítással érintett megrendelései nem váltak eseti szállítási szerződésekké, ezért az alperes késedelmi, illetve nemteljesítési kötbért, valamint teljesítménybónuszt nem érvényesíthetett beszámítása keretében. [23] Az alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, mellőzte annak a kijavított részítéletet hatályában fenntartó rendelkezését, és a részítéletet részben és akként változtatta meg, hogy az alperes által a felperes részére fizetendő marasztalási összeget 13.708.451 forintra és ezen összegből 7.066.451 forintnak
  1. március
  2. napjától, míg 6.642.000 forintnak
  3. január
  4. napjától a kifizetésig járó részítélet szerint meghatározott mértékű kamataira leszállította, míg ezt meghaladóan a keresetet elutasította. Módosította az elsőfokú perköltségre vonatkozó rendelkezéseket, az alperest másodfokú perköltség, a felperest felhívásra fizetendő feljegyzett fellebbezési illeték megfizetésére kötelezte, továbbá a II. rendű és III. rendű alperesek vonatkozásában a pert megszüntette. [24] A per főtárgyát illetően a másodfokú bíróság az alperes fellebbezését részben ítélte alaposnak. Megállapította, az elsőfokú bíróság helytállóan hivatkozott arra, hogy a felperes az alperes által leadott megrendelést a szerződés értelmében köteles volt visszaigazolni, visszaigazolás esetében pedig a szállítót csak az általa elfogadott szállítási határidő kötelezte. [25] A másodfokú bíróság az egyes megrendelésekkel kapcsolatos álláspontját részletesen kifejtette. [26] A … számú megrendelés kapcsán rámutatott, hogy a felperes az alperes által megadott határidőt nem igazolta vissza, így a felperes nem esett késedelembe
  5. december
  6. napján. Az erre tekintettel tűzött újabb határidő alatt a megrendelést teljesítette, ezért az elsőfokú bíróság helytállóan ítélte alaptalannak az alperes beszámítási kifogását. [27] A … számú megrendelést a
  7. december 19-i határidőhöz képest a felperes csak
  8. december
  9. napján teljesítette, így az alperes alappal érvényesített késedelmi kötbérkövetelést a felperessel szemben, 1.009.584 forint összegben. [28] A
  10. évi megrendelések kapcsán elsődlegesen rögzítette, hogy a peres felek közötti szerződés a felperes
  11. december
  12. napján alperes által átvett felmondására tekintettel a felek által sem vitatottan
  13. március
  14. napjával megszűnt, azonban a felmondási idő alatt a felperes a keretszerződésben foglaltak teljesítésére köteles volt. Ez alól az általa egyoldalúan megemelt vételár alperes általi el nem fogadása nem mentesítette. Miután az alperes az új árakat csak
  15. február 7én fogadta el, ezen időpontig a felperes a korábbi árakon lett volna köteles az alperes részére szállítani. [29] A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróságtól eltérően a nemteljesítési kötbér tekintetében úgy foglalt állást, hogy a keretszerződés nemteljesítési kötbérre vonatkozó rendelkezése nem a visszaigazolt megrendelés nemteljesítéséhez, illetve nem a visszaigazolt szállítási határidő be nem tartásához fűzött jogkövetkezményt, hanem a megrendelés nemteljesítése esetére írta elő a felperes kötbérfizetési kötelezettségét. Ezt az értelmezést támasztotta alá álláspontja szerint az is, hogy a felperes az általa forgalmazott áruk folyamatos szállítására vállalt kötelezettséget azzal, hogy a megrendelő volt jogosult egyoldalúan meghatározni, hogy a felperes mikor, milyen áruból és milyen mennyiséget teljesítsen a részére. A keretszerződés nem tartalmazott arra vonatkozó rendelkezést, hogy a felperest jogosult lett volna és milyen okból a keretszerződésben vállalt folyamatos szállítási kötelezettségének a teljesítését megtagadni. Ezért - a keretszerződés eltérő rendelkezése hiányában a felperes a
  16. évi alperesi megrendelések teljesítését áruhiányra hivatkozva nem tagadhatta volna meg. [30] Minderre tekintettel a másodfokú bíróság megállapította, hogy a felperes a
  17. január 19-i, február 3-i, február 13-i és február 20-i megrendeléseket áruhiányra, illetve a termékek árában való megegyezés hiányára hivatkozva jogellenesen tagadta meg. [31] Ugyanakkor rámutatott: a keretszerződés arról is rendelkezett, amennyiben a szállító értesíti a megrendelőt, hogy a határidőt valamilyen okból nem tudja tartani, abban az esetben a megrendelő jogosult póthatáridőt tűzni azzal, hogy amennyiben nem tűz póthatáridőt, az a megrendeléstől való elállását jelenti. A
  18. január 19-i megrendelés vonatkozásában az alperes póthatáridőt nem tűzött, így e megrendelés alapján kötbérköveteléssel nem élhetett. Ezért az alperes csak a
  19. február 3-i, 13-i és 20-i megrendelések nemteljesítése folytán érvényesíthetett alappal kötbérkövetelést a felperessel szemben, az e megrendelések szerinti összesen 34.780.920 forint nettó ellenérték 19 %-ának megfelelően 6.608.375 forint összegben. A másodfokú bíróság e forgalom alapján az alperes beszámítási kifogásában érvényesített teljesítménybónusz iránti követelést is alaposnak ítélte, miután a szerződés rendelkezéseinek megfelelően a le nem szállított termékek mennyisége és nettó ellenértéke is beszámított a forgalomtól függő kondíció vagy szolgáltatás elszámolásába. Erre tekintettel ugyanezen értékű forgalom 10 %-ának megfelelő 3.478.092 forint beszámítását is alaposnak ítélte teljesítménybónusz címén. [32] A
  20. évi megrendelésekkel összefüggésben ugyanakkor rámutatott, hogy az alperes késedelmi kötbérkövetelést alaptalanul érvényesített, miután a késedelmi kötbér érvényesítését a nemteljesítési kötbér érvényesítése kizárja. Kifejtette, késedelmi kötbért a keretszerződés szerint az alperes csak akkor érvényesíthetett volna, ha a felperes az általa elfogadott szállítási határidőben nem teljesített volna. A felperes azonban e megrendelések vonatkozásában nem vállalt szállítási határidőt. Kitért továbbá arra is, a keretszerződés eltérő rendelkezésének hiányában nem volt akadálya annak, hogy a felperes a Ptk.
  21. §
(2)bekezdésének c) pontja alapján tagadja meg a megrendelések teljesítését. E rendelkezés szerint ugyanis az a szerződő fél, akinek a teljesítéssel elöl kell járnia, a szolgáltatást biztosíték hiányában - megtagadhatja, ha a másik félnek vele szemben pénzügyi fedezethiány miatt kiegyenlítetlen tartozása áll fenn. Erre tekintettel - miután az alperes a tartozását felszólítás ellenére nem fizette meg és biztosítékot sem adott - a felperes a
  1. január 24-i és március 2-i megrendelések teljesítését jogszerűen utasította vissza. Így e megrendelések vonatkozásában az elsőfokú bíróság helytállóan ítélte alaptalannak az alperes beszámítási kifogását. [33] A másodfokú bíróság az általa elfogadott kötbér és teljesítménybónusz követeléseket - az azok tekintetében egyenként kiszámolt késedelmi kamat összegével együttesen - az elsőfokú bíróság által meghatározott marasztalási összegből levonva szállította le az alperest marasztaló összeget 13.708.451 forintra és annak a másodfokú ítélet szerinti kamataira. Ezt meghaladóan a kifejtettekre tekintettel a keresetet elutasította, és a megváltoztatásra figyelemmel a Pp.
  2. §
(1)bekezdése alapján a pernyertesség-pervesztesség arányát 56-44 %-ra módosította. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [34] A jogerős ítélet ellen az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben - tartalmilag elsődlegesen annak az elsőfokú ítéletre is kiterjedő hatályon kívül helyezését és „a jogszabályoknak megfelelő tartalmú ítélet" meghozatalával a megváltoztatását, másodsorban az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását kérte. Megsértett jogszabályhelyként a Ptk. 246. §
(1)
(3)bekezdéseit, 247. §
(2)bekezdését és 281. §
(2)bekezdését jelölte meg. [35] Elsődlegesen sérelmezte a jogerős ítélet indokolásának azt a mondatát, miszerint: „... a felperes az alperes által leadott megrendelést a szerződés értelmében köteles volt visszaigazolni, visszaigazolás esetén pedig a szállítót csak az általa elfogadott szállítási határidő kötelezte", mert ez a megállapítás álláspontja szerint a keretszerződés „Szállítási határidő, késedelem, nemteljesítés" cím első bekezdésében foglaltakkal ellentétes. Érvelése szerint a bíróságok által levont téves következtetés értelmében a szállító válaszadási kötelezettsége egy adott megrendelés esetén lehetett pozitív, avagy negatív tartalmú és csak a szállító által elfogadott szállítási határidő kötötte a szállítót. [36] Az alperes a
  1. évi megrendelések kapcsán, a ... számú rendeléssel összefüggésben érvényesített 2.708.640 forint késedelmi kötbérigénye elutasítását sérelmezte. Állította, hogy az eredeti,
  2. december 1-jei határidőhöz képest a felperes csak december 6-án teljesített. Álláspontja az volt, hogy a keretszerződés értelmében a póthatáridő tűzésétől függetlenül illeti meg a késedelmi kötbér, mert a felperes már az első határidő be nem tartásával késedelembe esett. [37] A
  3. évi megrendelésekkel összefüggésben a keretszerződés ugyanezen rendelkezésére utalt, és a
  4. január 19-én kelt … számú rendelésével kapcsolatos 948.024 forint késedelmi kötbérigényét is megalapozottnak tartotta. Hivatkozott arra, hogy e megrendelésénél póthatáridőt tűzött, és felülvizsgálati kérelméhez
  5. számú mellékletként ennek kapcsán e-mailben küldött levelet csatolt. [38] A
  6. évi biztosíték hiányával összefüggésben, a
  7. január 24-i 201.201/0002 és a
  8. március 2-i … számú rendelések tekintetében a Ptk.
  9. §
(2)bekezdésére utalással vitatta azt a jogerős ítéleti megállapítást, hogy a felperes a teljesítést jogszerűen tarthatta vissza. Ezért az előbbivel összefüggésben 1.489.752 forint, utóbbi kapcsán 3.137.845 forint, összesen 4.627.597 forint késedelmi kötbérre jogosult. Hivatkozott arra, hogy e megrendelések időpontjában a felperes felé nem volt lejárt tartozása, amelynek alátámasztására felülvizsgálati kérelméhez 3. számú mellékletként bankszámla kivonatot mellékelt. Utalt arra is, hogy a felperes a visszautasítás kapcsán sem konkrét jogszabályhelyre, sem a szerződés valamely konkrét pontjára nem hivatkozott. [39] Az alperes a Ptk. 246. §
(1)-
(3)bekezdéseire utalva kifejtette, hogy a késedelmi és a nemteljesítési kötbér egymást nem zárják ki, azokat a szerződésben különböző események bekövetkeztére, különválasztott jogkövetkezményként rendelték alkalmazni. [40] A
  1. január 19-i … számú, a
  2. január 24-i ... számú és a
  3. március 2-i … számú rendelésekkel érintett, le nem szállított termékek után összesen 2.934.537 forint bónuszt is beszámítani kért. [41] Az alperes a felülvizsgálati kérelmében hivatkozott késedelmi kötbér és bónuszkövetelései után a Ptk.
  4. §
(2)bekezdése alapján kérte késedelmi kamat megállapítását is. [42] Kifogásolta továbbá a másodfokú ítéletben megállapított 56-44 %-os pernyertességi arány után megállapított perköltség mértékét is, utalva arra, hogy a felperes mindössze 6 % mértékben lett pernyertes. [43] A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte. A Kúria döntése és jogi indokai [44] A felülvizsgálati kérelem nem alapos. [45] A Kúria elöljáróban rámutat, hogy a felülvizsgálati eljárás speciális, szigorú eljárásjogi szabályok szerinti rendkívüli perorvoslat, amelynek tárgya a jogerős ítélet [Pp. 270. §
(2)bekezdés]. Ebből következően a felülvizsgálati eljárásban nem lehet hivatkozni olyan tényre, bizonyítékra, amelyet a bíróság az eljárás során nem ismerhetett meg, és a jogerős ítélet meghozatalakor nem vehetett figyelembe. A felülvizsgálati eljárásban további bizonyításnak sincs helye, új bizonyítékok sem csatolhatók, illetve azok nem vehetők figyelembe. Továbbá: a felülvizsgálati kérelem érdemi elbírálásához szükséges, hogy annak kötelező, egymással szorosan összefüggő tartalmi kellékei hiánytalanok legyenek. Így szükséges, hogy a felülvizsgálati kérelem tartalmazza a jogszabálysértés és a megsértett jogszabályhely megjelölését, valamint annak kifejtését, hogy a fél a határozat megváltoztatását milyen okból kívánja [Pp. 272. §
(2)bekezdés]. Ezen együttes törvényi feltételeknek a fél akkor tesz eleget, ha egyrészt a megsértett jogszabályhelyet konkrétan megjelöli, másrészt a hivatkozott jogszabálysértést tartalmilag is körülírja, az arra vonatkozó jogi álláspontját kifejti, vagyis ha a jogszabálysértésre való hivatkozása indokait is ismerteti [1/
  1. (II.15.) PK vélemény
  2. pontja és indokolása]. [46] Mindezek előrebocsátása után a Kúria rögzíti, hogy a felülvizsgálati kérelemnek a teljesítménybónusszal (felülvizsgálati kérelem
  3. pont), valamint a perköltséggel (felülvizsgálati kérelem
  4. pont) összefüggő hivatkozásai konkrét jogszabályhely megjelölést nem tartalmaztak, ezért érdemben nem voltak vizsgálhatóak (ezen túlmenően a teljesítménybónusz iránti igény alapját képező, a felülvizsgálati kérelem
  5. és
  6. pontjai szerinti hivatkozások a következőkben kifejtettekre figyelemmel érdemben sem voltak megalapozottak, így bónusz elszámolásához nem vezethettek). [47] Az érdemben vizsgálható felülvizsgálati hivatkozások tekintetében a felülvizsgálati eljárás eredményeként a Kúria azt állapította meg, hogy a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben megjelölt okokból nem jogszabálysértő. [48] A Kúria az egyes felülvizsgálati tételek vizsgálatát megelőzően rögzíti, hogy a keretszerződés „Szállítási határidő, késedelem, nemteljesítés" címe alatti rendelkezéseket a másodfokú bíróság helytállóan értelmezte a megrendelés-visszaigazolás-póthatáridő tűzés folyamatát illetően. Az alperes felülvizsgálati kérelmében írt álláspont a felhívott szerződési rész nem teljes körű figyelembevételén alapult. A másodfokú bíróság a Ptk.
  7. §
(1)bekezdésének megfelelően, jogszabálysértés nélkül állapította meg a felek szerződési akaratát, amikor rögzítette, hogy „... a szállítót csak az általa elfogadott szállítási határidő kötelezte". A keretszerződés fenti címe alatti második bekezdése ugyanis „a Szállító által elfogadott" szállítási határidő kötelező erejéről rendelkezett, és arra is kitért, hogy késedelem „az eredetileg megállapodott határidő" be nem tartásakor áll be. Az „elfogadott" illetve a „megállapodott" kifejezések egyértelműen azt jelentik a szavak általánosan elfogadott tartalma, továbbá a szövegkörnyezet alapján is, hogy a megrendelő által megjelölt határidő a szállító általi visszaigazolás - azaz a határidőben a felek egyező akaratával létrejött megállapodás - útján rögzül, a szállítót ez a határidő köti. Ettől eltérő eset, ha a szállító nem ad visszaigazolást, mert ebben az esetben a szerződés kifejezett rendelkezése folytán 48 óra elteltével a megrendelő által közölt határidő válik irányadóvá. A Kúria megjegyzi, hogy ellenkező értelmezés esetén a szállítót terhelő haladéktalan visszajelzés és a megrendelőt megillető póthatáridő tűzésével kapcsolatos rendelkezések értelmezhetetlenek lennének. Kiemeli továbbá, hogy - amint azt a másodfokú bíróság jogerős ítélete
  1. oldalának utolsó előtti bekezdésében helyesen kifejtette - a szállítási határidőben szükséges megállapodás követelménye nem jelenti azt, hogy a szállító a keretszerződésből eredő folyamatos szállítási kötelezettségét megtagadhatná. A szállítási határidőben történő megállapodás tehát a keretszerződésen belüli egyedi szállítási kötelezettségek konkrét időpontjának meghatározására szolgál. [49] A
  2. évi ... számú megrendelés (felülvizsgálati kérelem
  3. pont) visszaigazolt szállítási határidejét és a tényleges teljesítést illetően az alperes felülvizsgálati hivatkozása téves és iratellenes. A felülvizsgálati kérelméhez
  4. szám alatt mellékelt - és az eredeti peranyagban is fellelhető - szállítólevél a
  5. december 5-i teljesítési időpontot egyértelműen igazolja, így az alperes december 6-i időpontra történt felülvizsgálati hivatkozása minden alapot nélkülözött. Késedelem hiányában az ezzel összefüggésben igényelt 2.708.640 forint késedelmi kötbér az alperest nem illette meg. [50] A
  6. évi megrendelésekkel (felülvizsgálati kérelem
  7. pont) összefüggésben a Kúria elsődlegesen visszautal a megrendelés-visszaigazolás-póthatáridő tűzés folyamatával összefüggésben már kifejtettekre, és a felülvizsgálati kérelemben előadottakra figyelemmel rámutat: póthatáridő tűzése és ennek megfelelő szállítás esetén a szállítói késedelem fogalmilag kizárt. Az e körben, a
  8. január 19-én kelt, ... számú megrendelés tekintetében az alperes felülvizsgálati kérelmében állította, hogy póthatáridőt tűzött, és felülvizsgálati kérelméhez
  9. szám alatt mellékelte az ezt alátámasztó e-mailt. Azonban - a felülvizsgálati tárgyaláson az alperes jogi képviselője által is elismerten - ennek korábbi csatolására nem került sor. Erre - és a fentebb már kifejtettekre figyelemmel a Kúria ezt a hivatkozást és mellékletet nem vehette figyelembe, így az érintett 948.024 forint összegű késedelmi kötbérkövetelés sem volt alapos. [51] A
  10. évi biztosíték hiányával (felülvizsgálati kérelem
  11. pont) összefüggésben az alperes a
  12. január 24-i és
  13. március 2-i megrendelések kapcsán összesen 4.627.597 forint késedelmi kötbérigényt azért tartott megalapozottnak, mert hivatkozása szerint ezen időpontokban a szállító felé nem volt lejárt tartozása. Ezzel összefüggésben a Kúria rámutat: a másodfokú bíróság jogerős ítéletével e tekintetben nem érintett, ezáltal részjogerős elsőfokú részítéletben rögzítettek szerint (
  14. sorszámú elsőfokú részítélet
  15. oldal utolsó bekezdés) az alperes az ellenkérelmében a kereset szerinti követelések fennálltát nem vitatta, ezért az anyagi jogerő Pp.
  16. §
(1)bekezdése szerinti szabálya értelmében ennek a tételnek a felülvizsgálati eljárásban való vitatása már nem volt lehetséges. [52] A késedelmi és a nemteljesítési kötbér együttes alkalmazásával kapcsolatos felülvizsgálati álláspont (felülvizsgálati kérelem
  1. pont) szintén alaptalan. A
  2. évi február 3-i, 13-i és 20-i megrendelésekkel összefüggésben a II. fokú bíróság helytállóan és jogszabálysértés nélkül mutatott rá arra, hogy e tételek nemteljesítése miatt terhelte a felperest kötbér - valamint teljesítménybónusz fizetési kötelezettség, azonban a felperes által elfogadott (ezáltal a felek által a kifejtettek szerint „megállapodott") határidő hiányában késedelem - ennek hiányában pedig késedelmi kötbér fizetési kötelezettség - nem keletkezhetett. Ez független attól, hogy a Ptk.
  3. §
(1)bekezdése értelmében a nemteljesítés és a nem szerződésszerű (ideértve a késedelmes) teljesítés esetére is kiköthető kötbérfizetési kötelezettség és azok adott - a jelen tényállástól eltérő - esetben akár együtt is érvényesíthetők (BH1991.115.). [53] A felülvizsgálati kérelem
  1. pontjában részletezett teljesítménybónusz iránti követelés - az elöljáróban kifejtett, a konkrét jogszabálysértés hiánya miatti érdemi vizsgálat mellőzése mellett azért sem volt (lett volna) alapos, mert az alapjául fekvő, a felülvizsgálati kérelem
  2. és
  3. pontjában kifejtett alperesi álláspont az ott írtakra figyelemmel alaptalan, így e tételek után bónuszfizetési kötelezettség sem keletkezhetett. [54] A felülvizsgálati kérelem
  4. pontja szerinti késedelmi kamatkövetelés iránti kérelem az annak alapját jelentő, a felülvizsgálati kérelem 1.,
  5. és
  6. pont (késedelmi kötbér), valamint
  7. pont (teljesítménybónusz) érvénytelensége folytán nem megalapozott. [55] A kifejtettekre figyelemmel a Kúria a jogerős ítéletet a Pp.
  8. §
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Záró rész [56] Az alperes a Pp. 270. §
(1)bekezdése szerint alkalmazandó Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján köteles a felperes jogi képviseletével kapcsolatban felmerült, és a 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet 3. §
(5)bekezdése szerinti mértékű felülvizsgálati eljárási költség megfizetésére. [57] Az illetékfeljegyzési joga folytán le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket az alperes a 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 13. §
(2)bekezdése alapján köteles megfizetni. [58] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet az alperes kérelmére a Pp. 274. §
(1)bekezdése folytán tárgyaláson bírálta el. [59] Az ítélet elleni felülvizsgálatot a Pp. 271. §
(1)bekezdés e) pontja zárja ki. Budapest,
  1. április
  2. . Bartal Géza s.k. a tanács elnöke, Dr. Cseh Attila s.k. előadó bíró, Dr. Pecsenye Csaba s.k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.