Kbf.152/2016/7 – Fővárosi Ítélőtábla

(2)és

(4)bekezdés), ezért 100 napi tétel, napi tételenként 1.000,- Ft, összesen 100.000, -Ft pénzbüntetésre ítélte. A pénzbüntetés meg nem fizetése esetére rendelkezett a szabadságvesztésre történő átváltoztatásról. A tárgyaláson a katonai ügyész a jogorvoslati nyilatkozattételre fenntartott három napon belül a vádlott terhére az eltérő minősítés és a pénzbüntetés súlyosítása érdekében jelentett be fellebbezést. A vádlott a kihirdetett ítéletet tudomásul vette, kérve részletfizetés lehetőségét. Az ügyész utóbb csatolta fellebbezésének írásbeli indokolását, amelyben kifejtette, hogy az elsőfokú bíróság a helyesen megállapított tényekből helytelenül következtetett arra, hogy a vádlott részére a szolgálati kötelemként előírt személyazonosítást végrehajtotta, és ennek során csupán gondatlanul járt el. Hivatkozott arra, hogy a vádlott azon magatartása, hogy ránézett az utasra, majd az útiokmányban szereplő fényképre, eshetőleges szándékot tételez fel a részéről, hiszen nem volt reális alapja abban bízni, hogy az eltérő személyazonosságot felfedje. Minderre figyelemmel indítványozta, hogy a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa a történeti tényállást helyesbítve állapítsa meg, hogy a vádlott nem hajtotta végre a személyazonosítást, és mondja ki őt bűnösnek a Btk. 438. §

(1)bekezdésébe ütköző, de a

(2)bekezdés a) pontja szerint minősülő szolgálatban kötelességszegés bűntettében, és erre figyelemmel súlyosítsa a vele szemben kiszabott pénzbüntetés napi tételszámát. A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség a BF.1139/2016/1. számú átiratában az ügyészi fellebbezést módosítással tartotta fenn. Indítványozta, hogy a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa az elsőfokú ítéletet változtassa meg, a vádlottal szemben kiszabott pénzbüntetést - az egy napi tételnek megfelelő összeg emelésével - súlyosítsa, egyebekben a határozatot hagyja helyben. A fellebbviteli ügyészség tehát egyetértett az elsőfokú bíróság jogi minősítésével kapcsolatos álláspontjával, a jogi minősítést már nem vitatta. A katonai ügyész által bejelentett fellebbezés folytán a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa az elsőfokú ítéletet és az azt megelőző bírósági eljárást a Be. 348.§

(1)bekezdésében foglaltak alapján teljes terjedelmében felülbírálta. A másodfokú katonai tanács a felülbírálat során megállapította, hogy az elsőfokú bíróság tárgyalása során az eljárási szabályokat betartotta. A tényállás megállapításához szükséges bizonyítási eljárást lefolytatta, a bizonyítékokat megfelelően értékelte és indokolási kötelezettségének is eleget tett. A vádlott a nyomozás során érdemi, bűnösségre is kiterjedő beismerő vallomást tett, amit a tárgyaláson fenntartott. Az elsőfokú katonai tanács tanúként hallgatta ki .....-t ismertette a releváns okirati bizonyítékokat, amelyek alátámasztották a vádlott vallomását. Bizonyítékértékelő tevékenységéről ítélete 2. oldalának utolsó négy és 3. oldalának első két bekezdésében számot adott, és terhelő tartalmú ítéleti tényállást állapított meg. Az elsőfokú bíróság ítélete 2. oldalán rögzített történeti tényállás megalapozott, mentes a Be. 351.§

(2)bekezdésében írt hiányosságoktól, ezért azt a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa felülbírálata alapjául elfogadta. Az irányadó tényállás alapján a katonai tanács okszerűen vont le következtetést a vádlott bűnösségére és helyes a cselekmény jogi minősítése is. Nem tévedett a Debreceni Törvényszék Katonai Tanácsa, amikor a vádlott bűnösségét gondatlanságból elkövetett szolgálatban kötelességszegés vétségében (Btk. 438. §

(2)és

(4)bekezdés) állapította meg. A másodfokú bíróság tehát egyetértett az elsőfokú ítélet

1. oldalán kifejtett jogi értékelő tevékenységgel. Az ítélőtábla álláspontja szerint a vádlott azzal a magatartásával, hogy útlevélkezelői szolgálata során egy kilépésre jelentkező
2. országbeli állampolgár vonatkozásában a fénykép alapján történő személyazonosítást figyelmetlenül, nem kellő körültekintésssel hajtotta végre, ezért nem vette észre, hogy az egyiptomi gépkocsivezető a testvére útlevelét adta odaellenőrzésre, majd kiléptette, megvalósította a gondatlanságból elkövetett szolgálatban kötelességszegés vétségét. Az ügyészség büntetés súlyosítása érdekében fenntartott fellebbezése nem alapos. Az elsőfokú bíróság ítéletében helytállóan sorolta fel a büntetés kiszabása során figyelembe vehető körülményeket, és nem tévedett, amikor az eddigi szolgálatát jó szinten teljesítő vádlott esetében lehetőséget látott a Btk.
3. §

(4)bekezdésében írt enyhítő rendelkezés alkalmazásával pénzbüntetés kiszabására. A kiszabott pénzbüntetés a másodfokú bíróság álláspontja szerint arányos a vádlott terhére rótt cselekmény tárgyi súlyával és személyi, vagyoni viszonyaival. Erre figyelemmel az ügyész súlyosításra irányuló indítványával a fellebbviteli bíróság nem értett egyet. A pénzbüntetés napi tételeinek száma a cselekménnyel arányosnak tekinthető, míg az egy napi tétel összege ugyan méltányosan, de a vádlott teherbíró képességéhez igazodva a törvényi minimumban került meghatározásra. Összességében a vádlottal szemben kiszabott pénzbüntetés megfelelően szolgálja a Btk.79.§-ban írt büntetési célokat. A Debreceni Törvényszék Katonai Tanácsa ítéletének egyéb rendelkezései is törvényesek, ezért az elsőfokú ítéletet a másodfokú katonai tanács - helyes indokai alapján - helybenhagyta. A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsának végzése a Be. 371.§

(1)és

(4)bekezdésén alapszik. Budapest,

1. szeptember
2. . Ruzsás Róbert hb. dandártábornok sk. a tanács elnöke Dr. Szabó Éva hb. alezredes sk. előadó bíró Dr. Belovai Henrietta hb. százados sk. bíró A Debreceni Törvényszék Katonai Tanácsának ítélete jogerős és végrehajtható. Budapest,
3. szeptember
4. Dr. Ruzsás Róbert hb. dandártábornok sk. a tanács elnöke a kiadmány hiteléül: Iván Erika bírósági ügyintéző