Győri Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság Bf.103/2007/
- szám A Magyar Köztársaság nevében! A Győri Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság Győrött, a
- évi május hó
- napján megtartott nyilvános ülés alapján meghozta a következő ítéletet: A különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés bűntette miatt vádlott ellen indult büntető ügyben a Zala Megyei Bíróság
- évi július hó
- napján kihirdetett B.10/2007/
- számú ítéletét annyiban változtatja meg: az első fokú eljárásban felmerült bűnügyi költségből 185.365.- /Egyszáznyolcvanötezer-háromszázhatvanöt/ Ft megfizetésére a vádlottat kötelezi, míg 7.980.- /Hétezer-kilencszáznyolcvan/ Ft bűnügyi költség az állam terhén marad. Felhívja az első fokú bíróságot, hogy az első fokú eljárásban felmerült további 6.480./Hatezer-négyszáznyolcvan/ Ft bűnügyi költség viseléséről utólag hozzon határozatot. Egyebekben az első fokú bíróság ítéletét helybenhagyja. A bíróság a kiszabott szabadságvesztésbe beszámítja a vádlott által az első fokú ítélet kihirdetésétől a mai napig előzetes fogvatartásban töltött időt. A másodfokú eljárásban 11.560.- /Tizenegyezer-ötszázhatvan/ Ft bűnügyi költség merült fel, melyet a vádlott visel. Indokolás: A Zala Megyei Bíróság a
- július
- napján kihirdetett B.10/2007/
- számú ítéletében a vádlottat bűnösnek mondta ki különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés bűntettében, ezért őt 13 év fegyházbüntetésre és 10 év közügyektől eltiltásra ítélte. Elrendelte a Zalaegerszegi Városi Bíróság 5.Bk.100/2005/
- számú határozatával kiszabott 4 hónap fogházbüntetés végrehajtását. Rendelkezett az előzetes letartóztatásnak a szabadságvesztésbe való beszámításáról, valamint a bűnjelekről és a vádlottat kötelezte az eljárás során felmerült bűnügyi költség megfizetésére. A védő az ítélet ellen részben a minősítés megváltoztatása, részben a kiszabott büntetés enyhítése érdekében fellebbezést jelentett be. A Győri Fellebbviteli Főügyészség a BF.237/2007/1-2/I. számú átiratában az elsőfokú ítélet indokolásának kis mértékű kiegészítését, pontosítását, a bűnügyi költségről szóló rendelkezés megváltoztatását, egyebekben a határozat helybenhagyását indítványozta. Álláspontja szerint a megyei bíróság a törvényesen lefolytatott bizonyítási eljárás során ügyfelderítési kötelezettségének eleget tett. A megállapított tényállás megalapozott, az csupán kis mértékben szorul kiegészítésre azzal, hogy a vádlott 45-öt meghaladó számú ütést illetve rúgást mért a sértett testére. Az elsőfokú bíróság helytállóan következtetett a vádlott bűnösségére is. A főügyészi indítvány azonban a büntetéskiszabási körülményeket azzal, hogy a vádlott a cselekmény elkövetése után a rendőrségen feladta magát, kiegészítendőnek tartotta. Ezzel együtt megítélése szerint az elsőfokú bíróság a bűnösségi körülmények helyes feltárásával arányos és szükséges mértékű büntetést szabott ki, melynek enyhítésére nincs lehetőség. A fellebbviteli főügyészség megállapítása szerint az ítélet egyéb rendelkezései törvényesek, azonban az elsőfokú bíróság a bűnügyi költség viselése kérdésében nem a jogszabályi előírásoknak megfelelően rendelkezett, így az ítélet ebben a részében való megváltoztatása indokolt. A védő az ítélőtábla előtt tartott nyilvános ülésen a fellebbezését fenntartva kifejtette, hogy a vádlott által elkövetett bűncselekmény a helyes minősítés szerint nem emberölés, hanem halált okozó testi sértés bűntette. Az alkoholizáló életmódot folytató, fizikailag rossz állapotban lévő sértett - az aggályos szakértői vélemény alapján eltúlzott számban meghatározott - sérüléseit korábban, folyamatosan szerezhette, azok nem a vádlott általi egyszeri bántalmazás során keletkeztek. A védő - az elsőfokú bíróság által alkalmazott minősítés helybenhagyása esetére - a büntetés enyhítését kérte azzal, hogy a bíróság nyomatékos enyhítő körülményként vegye figyelembe azt a tényt, hogy a vádlott a cselekmény elkövetése után önként jelentkezett a rendőrségen. A fellebbezés nem alapos. Az ítélőtábla a Be.
- §
(1)bekezdésének megfelelően a fellebbezéssel támadott ítéletet az azt megelőző bírósági eljárással együtt bírálta felül. Megállapította, hogy az első fokú bíróság az eljárási szabályokat betartva, megfelelő körben folytatta le a bizonyítási eljárást, melynek során a beszerzett bizonyítékokat egyenként és összességében is megvizsgálta. A vádlott és a sértett korábbi kapcsolatáról részletes tanúbizonyítást folytatott le, értékelte a vádlott nyomozás során tett ténybeli beismerő vallomását, valamint szakvéleményeket szerzett be. A védő által fellebbezésében támadott szakértői vélemény a sértett sérüléseinek keletkezési körülményeit, számát, a bántalmazás valószínű folyamatát leíró részében aggálytalan, melyet az elsőfokú bíróság megalapozottan tett a tényállás részévé. A megállapított tényállás helyes, kiegészítésre nem szorul, az a Be.351.§-ának
(1)bekezdés I. fordulata alapján a másodfokú felülbírálatnak is alapját képezte. Nincs ok az elsőfokú ítélet tényállásának a főügyészségi indítványban foglaltak szerinti - a sértettre mért ütések pontos számának megfelelő - korrigálására sem. Az elsőfokú bíróság a sértetti bántalmazás folyamatát, annak időtartamát, a vádlotti erőkifejtés mértékét megfelelő részletességgel tárta fel és tette a tényállás részévé, melynek körében a sérülésekre vonatkozó - szakértői vélemény szerint is csupán valószínűsített - konkrét számadat irreleváns. Az ítélőtábla a megállapított tényállás alapján - a védő fellebbezési érvelésére figyelemmel az élet és testi épség büntetőjogi védelméről szóló
- számú irányelvben foglaltak alkalmazásával vizsgálta a vádlott által elkövetett cselekmény helyes minősítését. Ennek során megállapította, hogy a vádlott által tanúsított erőkifejtés mértéke, a bántalmazás kitartó, folyamatos, a sértettnek a védekezésre esélyt sem adó módja, a sérülések rendkívül nagy száma, a vádlott elkövetéskori agresszív, az erkölcsi korlátokat semmibe vevő tudattartama valamint a cselekmény megvalósítása utáni nagyfokú közönyt mutató magatartása alapján megalapozott következtetést lehet levonni arra, hogy a vádlott szándéka nem pusztán testi sértés okozására irányult. Tudata átfogta a sértett halála bekövetkezésének lehetőségét, eziránt közömbös, belenyugvó magatartást tanúsított. A sértett életének kioltása a sérülések nagy száma, súlya és jellege valamint a véghezvitel módja miatt az átlagost lényegesen meghaladó szenvedést okozva, embertelen végrehajtás útján történt, amely megalapozza a cselekmény különös kegyetlenséggel elkövetett minősített esetének megállapíthatóságát. Mindezek alapján az első fokú bíróság okszerűen vont le következtetést a vádlott bűnösségére, bűncselekményét helyesen minősítette, melynek megváltoztatására a fellebbezésben kifejtettek ellenére sem volt lehetőség. A büntetéskiszabási körülményeket az elsőfokú bíróság helyesen tárta fel. Az enyhítő bűnösségi tényezők köre azonban kiegészítendő azzal, hogy a vádlott - a bűncselekmény felderítését elősegítve - a cselekménye elkövetése után magát a rendőrségen feladta. Az enyhítő körülmények körének bővülése - az egyéb súlyosító tényezőkkel való együtt értékelés eredményeként - sem ad alapot azonban a vádlottal szemben kiszabott szabadságvesztés-büntetés enyhítésére. Az elsőfokú bíróság által alkalmazott büntetés szükséges, egyúttal elegendő ahhoz, hogy a büntetés célját, az egyéni és általános megelőzés érdekeit érvényre juttassa. Az elsőfokú ítélet egyéb rendelkezései törvényesek, azonban az elsőfokú bíróság a bűnügyi költség viselése körében részben nem helytállóan határozott. Az elsőfokú bíróság előtt
- június
- napján tartott tárgyalás 7.980.-Ft összegű költsége szükségtelenül, a bíróság adminisztratív tévedése folytán, annak következtében merült fel, hogy az igazságügyi szakértő részére idézés helyett értesítést küldött, így annak viselésére a vádlottat a Be.
- §
(2)bekezdése értelmében nem lehet kötelezni. Ezért a vádlottat mindösszesen 185.365.-Ft összegű bűnügyi költség terheli. Az elsőfokú eljárásban az igazságügyi szakértő tárgyalásról való távolmaradása miatt felmerült 6.480.-Ft összegű költség viselése tárgyában az elsőfokú bíróságnak a Be. 578. §
(1)bekezdésében foglaltak szerinti különleges eljárás keretében kell rendelkeznie. A kifejtettekre tekintettel az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a büntetőjogi főkérdések tekintetében a Be. 371. §
(1)bekezdése alapján helybenhagyta, míg a bűnügyi költség viselésére vonatkozó részében a Be. 372. §
(1)bekezdése alkalmazásával megváltoztatta. Győr,
- évi május hó
- napján Dr. Nagy Zoltán sk. Dr. Kovács Tamás sk. . Miklós Mária sk. a tanács elnöke a tanács tagja, előadó a tanács tagja ZÁRADÉK: Ezzel az ítélettel - az abban foglalt változtatásokkal - a Zala Megyei Bíróság
- július
- napján kihirdetett B.10/2007/
- szám alatti ítélete jogerőre emelkedett és végrehajtható. Győr,
- május
- napján Dr.Nagy Zoltán sk . a tanács elnöke A kiadmány hiteléül: Kiadó