Kbf.161/2016/4 – Fővárosi Ítélőtábla

(1)bekezdésébe ütköző szolgálatban kötelességszegés vétsége és a Btk.

1. §-ába ütköző hamis magánokirat felhasználásának vétsége miatt - halmazati büntetésül - 60 napi tétel, napi tételenként 1.000 forint pénzbüntetésre ítélte. Rendelkezett a pénzbüntetés meg nem fizetése esetére annak szabadságvesztésre történő átváltozatásáról és az eljárás során lefoglalt bűnjel kiadásáról. Az elsőfokú tárgyaláson jelenlévő katonai ügyész három napi gondolkodási időt tartott fenn nyilatkozatának bejelentésére, majd törvényes határidőn belül a vádlott terhére a pénzbüntetés napi tétel számának és az egy napi tétel összegének felemelése céljából fellebbezést jelentett be. Álláspontja szerint az elsőfokú katonai tanács által kiszabott büntetés nem alkalmas a büntetési célok elérésére, és a kiszabott pénzbüntetés nem arányos a vádlott jövedelmi, vagyoni viszonyaival. A vádlott és védője az elsőfokú ítéletet tudomásul vették. A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség a BF.1158/2016/
2. számú átiratában az ügyészi fellebbezést pontosítással tartotta fenn. Álláspontja szerint az elsőfokú ítélet megalapozott, felülbírálatra alkalmas, helyes a vádlott cselekményeinek jogi minősítése. Álláspontja szerint azonban a kiszabott 60 napi tételű pénzbüntetés eltúlzottan enyhe, indítványozta ezért a vádlottal szemben kiszabott pénzbüntetés napi tételei számának felemelésével történő súlyosítását. A másodfokú nyilvános ülésen a védő perbeszédében utalt arra, hogy a vádlott azért fogadta el az elsőfokú ítéletet, mert nem akart tovább büntetőeljárás hatálya alatt állni. Fenntartotta azon álláspontját, hogy az elsőfokú bíróság annak ellenére állapította meg védence bűnösségét, hogy ítéleti bizonyossággal nem lehetett megállapítani, hogy a technikai rendszer megfelelően működött. Ezzel együtt, figyelemmel arra, hogy az elsőfokú bíróság ítéletét mérlegelési jogkörében állapította meg, az elsőfokú ítélet helybenhagyására tett indítványt. A vádlott az utolsó szó jogán tett nyilatkozatában ártatlanságát hangsúlyozta, előadta, hogy azóta is történtek hasonló meghibásodások a jelzőrendszer működésében. Elsődlegesen felmentését, másodlagosan a büntetés enyhítését, harmadlagosan az elsőfokú ítélet helybenhagyását indítványozta. A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa az elsőfokú ítéletet a Be.
3. §

(1)bekezdése alapján az elsőfokú bírósági eljárással együtt teljes terjedelmében felülbírálta. Felülbírálata során megállapította, hogy az elsőfokú bíróság az eljárási szabályok betartásával járt el. A szükséges és a releváns bizonyítékokat megvizsgálta, értékelési jogkörébe vonta. Az elsőfokú katonai tanács kihallgatta a vádlottat, aki érdemi védekezést terjesztett elő, amely során nem ismerte el bűnösségét. A rendszer meghibásodására hivatkozott, amely miatt nem észlelték, hogy a nyitás megtörtént. Előadása szerint eleget tett ellenőrzési kötelmeinek. Az elsőfokú bíróság a vádlott védekezését ellenőrizte, ennek során kihallgatta a technikai rendszer kezelő feladatokat ellátó személyeket, továbbá a biztonsági tisztet, ismertette az egyéb okirati bizonyítékokat, amelyek alapján a vádlott védekezését nem fogadta el. Mérlegelési jogkörében megállapította, hogy a vádlott ellenőrzési kötelmeinek nem tett eleget. A másodfokú bíróság álláspontja szerint az elsőfokú katonai tanács ítélete megalapozott, mentes a Be. 351. §

(2)bekezdésében írt hiányosságoktól. Az elsőfokú katonai tanács indokolási kötelezettségének is eleget tett, az a logika szabályainak megfelel. Az elsőfokú bíróság az általa megállapított tényállás alapján okszerűen következtetett a vádlott bűnösségére és helyesen minősítette szolgálati, illetve közbizalom elleni bűncselekményét. A másodfokú bíróság az elsőfokú katonai tanács ítéletében kifejtett jogi indokolással maradéktalanul egyet értett. A vádlott azzal a magatartásával, hogy ellenőrzési kötelmeit nem teljesítette, súlyosan megszegte a szolgálatára vonatkozó szabályokat, ezért megvalósította a Btk. 438. §

(1)bekezdésébe ütköző szolgálatban kötelességszegés vétségét. Azzal a magatartásával, hogy a hamis tartalmú szolgálati naplót leadta és ezzel felhasználta, megvalósította a Btk.

1. §-ába ütköző hamis magánokirat felhasználásának vétségét. A vádlott terhére büntetésének súlyosítása érdekében bejelentett fellebbezést a másodfokú bíróság alaposnak találta. A vádlotti indítványok viszont nem foghattak helyt. Az elsőfokú katonai tanács számba vette a bűnösségi körülményeket, azonban tévedett, amikor enyhítő körülményként értékelte, hogy az ügy kapcsán más személyekkel szemben nem indult büntetőeljárás. A másodfokú bíróság álláspontja szerint mindez nem értékelhető a vádlott javára. A vádemelés monopóliumával az ügyészség rendelkezik, a bíróság ezzel kapcsolatban nem foglalhat állást. Ugyanakkor enyhítő körülményként kell értékelni a további időmúlást. A másodfokú bíróság álláspontja szerint nem tévedett az elsőfokú katonai tanács, amikor a vádlott terhére rótt cselekmények miatt vele szemben a Btk.
2. §

(4)bekezdése alapján pénzbüntetést szabott ki. A pénzbüntetés napi tétel száma azonban nem tükrözi a vádlott terhére rótt cselekmények tárgyi súlyát és halmazati jellegét. Mindezekre figyelemmel, egyetértve a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség indítványával, a pénzbüntetés napi tételeinek számát 120 napra súlyosította. A pénzbüntetés egy napi tétel összegének a törvényi minimumban történő megállapítása helyes, mivel a bíróság figyelemmel volt a vádlott személyi, jövedelmi viszonyaira. A másodfokú bíróság álláspontja szerint az összesen 120 napi tételű pénzbüntetés áll arányban a vádlott terhére rótt bűncselekményekkel és az megfelelően szolgálja a Btk. 79. §-ában írt büntetési célokat. Az elsőfokú bíróság ítéletének egyéb rendelkezései törvényesek, ezért a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa az elsőfokú ítéletet a rendelkező részben írt változtatás mellett helyes indokainál fogva helybenhagyta. A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsának ítélete a Be. 372. §

(1)bekezdésén alapszik. Budapest,

1. szeptember
2. Dr. Ruzsás Róbert hb. dandártábornok s.k. a tanács elnöke, Dr. Török Zsolt hb. ezredes s.k. előadó bíró, Dr. Belovai Henriette hb. százados s.k. bíró A Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsának ítélete a rendelkező részben írt változtatással jogerős és végrehajtható. Budapest,
3. szeptember
4. . Ruzsás Róbert hb. dandártábornok s.k. a tanács elnöke