A határozat elvi tartalma: A fogyasztóvédelmi hatósági eljárás során a fogyasztó ügyfélnek minősül, ezért a lakóhelye szerinti fogyasztóvédelmi hatóság illetékessége az eljárás lefolytatásán fennáll. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Kfv.VI.37.076/2017/
- A tanács tagjai: Dr. Sperka Kálmán a tanács elnöke, Dr. Sugár Tamás előadó bíró, Dr. Mudráné Dr. Láng Erzsébet bíró A felperes: Ügyész [eljáró ügyészi szerv: Legfőbb Ügyészség, ügyintéző ügyész: Dr. ... legfőbb ügyészségi ügyész Az alperes: I.rendű alperes neveBalassagyarmati Járási Hivatala,mint a I.rendű alperes nevejogutódja Az alperes képviselője: Dr. ... kormánymegbízott A per tárgya: fogyasztóvédelmi határozat felülvizsgálata A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a felperes A felülvizsgálati kérelem száma:
- Az elsőfokú bíróság neve, határozatának kelte és száma: Salgótarjáni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság
- október 26-án kelt 2.K.27.119/2016/
- számú ítélete Rendelkező rész A Kúria a Salgótarjáni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 2.K.27.119/2016/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. A felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A perben nem álló, balassagyarmati lakóhellyel rendelkező ... (a továbbiakban: fogyasztó)
- április 24-én a budapesti székhelyű ... Kft.-nél (a továbbiakban: Kft.) két ágymatracot rendelt. Az áru határidőig nem érkezett meg, a Kft. 50%-os árengedményt ígért, majd
- január 20-án azt közölte a fogyasztóval, hogy az árut nem szállítja le és visszaadja a befizetett előleget. [2] [3] [4] [5] A fogyasztó a fogyasztóvédelmi hatóság felé előterjesztett beadványában eljárás megindítását indítványozta azzal, hogy 50%-os árkedvezménnyel igényt tart a két matracra. A fogyasztóvédelmi hatóság eljárását
- március 19-én indította meg. Az alperesi jogelőd (a továbbiakban: alperes) a
- június 30-án kelt és
- december 29-én jogerőre emelkedett NOO/001/00386-0014/
- számú határozatában kötelezte a Kft.-t, hogy a fogyasztói panaszra adott válasz másolati példányát minden esetben öt évig őrizze meg, azt az ellenőrző hatóság kérésére mutassa be, továbbá a vásárlók könyvét hitelesíttesse. A Nógrád Megyei Főügyészség
- április 14-én TK.3176/2015/
- számon felhívást nyújtott be a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatósághoz az alperesi határozattal szemben, amelyben kifogásolta, hogy egyrészt az alperes illetékesség hiányában járt el, másrészt a döntése megalapozatlan. A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság az ügyészi felhívásban foglaltakkal nem értett egyet. A kereseti kérelem és ellenkérelem [6] Az ügyész (eljáró ügyészi szerv: Nógrád Megyei Főügyészség) keresetet terjesztett elő az alperesi határozat bírósági felülvizsgálata iránt. Álláspontja szerint a döntést az alperes illetékesség hiányában hozta meg, ezért azt meg kell semmisíteni. A kereset másodlagosan a határozat megalapozatlanságára alapítottan, annak hatályon kívül helyezésére irányult. Az elsőfokú ítélet [7] [8] A közigazgatási és munkaügyi bíróság jogerős ítéletében az alperes határozatát hatályon kívül helyezte és az alperest új eljárás lefolytatására kötelezte. Az indokolásban hangsúlyozta, hogy a hatósági eljárás a fogyasztó beadványa alapján indult, így a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló
- évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.)
- §
(1)bekezdésére figyelemmel a fogyasztó ügyfélnek minősül, miután jogát, jogos érdekét az ügy érinti. Az, hogy a hatósági eljárásban született határozat tartalmaz-e konkrét rendelkezést a fogyasztóra nézve, nem befolyásolja az ügyféli minőséget. Az eljáró hatóság illetékességét nem a Ket. 21. §
(1)bekezdés d) pontja, hanem a 21. §
(1)bekezdés a) pontja - a fogyasztó lakóhelye - alapozta meg. A hatóság illetékessége fennállt, ezért a megsemmisítésre irányuló kereseti kérelem alaptalan. A határozat megalapozatlansága körében a bíróság a keresetnek helyt adott, melynek következménye a hatályon kívül helyezés és az alperes új eljárásra kötelezése. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [9] A jogerős ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet annak hatályon kívül helyezése és az elsődleges kereseti kérelemnek megfelelően az alperesi határozat megsemmisítése iránt. Érvelése szerint az ítélet sérti a Ket. 15. §
(1)bekezdését, 21. §
(1)bekezdését és 121. §
(1)bekezdés b) pontját. Kifejtette, hogy a fogyasztó nem tekinthető ügyfélnek, mert nem vonták ellenőrzés alá, rá vonatkozó adatot a hatósági nyilvántartás nem tartalmazott és törvény vagy kormányrendelet sem rendelkezett arról, hogy a fogyasztó ügyfélnek lenne tekintendő. A konkrét ügyet, annak összefüggéseit vizsgálva megállapítható, miszerint a kérelemnek nem minősülő beadvány mikénti elbíráláshoz a fogyasztónak - a bíróság álláspontjával szemben - jogi érdeke nem fűződött. Az alperesi határozat nem állapított meg, nem módosított és nem szüntetett meg fogyasztót érintő jogot, és kötelezettséget sem, illetve egyéb módon sem változtatott a fogyasztó jogi helyzetén. Ügyféli minőség hiányában az alperes illetékességét nem alapozta meg a fogyasztó lakóhelye. Figyelemmel az alperes illetékességét megalapozó egyéb ok hiányára az alperes határozata olyan törvénysértéssel terhelt, amely annak semmisségét eredményezi. A felperes utalt a Ket. 29. §
(8)bekezdésére és egy felsőbírósági eseti döntésre. [10] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását indítványozta. A Kúria döntése és jogi indokai [11] A felülvizsgálati kérelem alaptalan. [12] A Pp. 275. §
(1)és
(2)bekezdésére figyelemmel a felülvizsgálati eljárásban bizonyítás felvételének nincs helye, a Kúria a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a rendelkezésre álló iratok alapján dönt. A jogerős ítélet csak a felülvizsgálati kérelem és a csatlakozó felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálható felül. [13] A Kúria álláspontja szerint az elsőfokú bíróság a helyesen és törvényesen megállapított tényállásból helytálló jogi következtetést vont le. Az ítéletben foglaltakkal a felülvizsgálati bíróság egyetért, a felülvizsgálati kérelemben írtakra tekintettel az alábbiakat fejti ki. [14] A Ket. 21. §
(1)bekezdés
- a)és
- d)pontja értelmében, ha jogszabály másként nem rendelkezik, az azonos hatáskörű hatóságok közül az a hatóság jár el, amelynek illetékességi területén
- a)az ügyfél lakóhelye, tartózkodási helye, ennek hiányában értesítési címe (a továbbiakban együtt: lakcím), illetve székhelye, telephelye, fióktelephelye (a továbbiakban együtt: székhely) van;
- d)ahol a jogellenes magatartást elkövették. [15] A felülvizsgálati kérelemmel érintett jogkérdés az, hogy a fogyasztó a per alapjául szolgáló közigazgatási eljárásban ügyfélnek minősül-e, mert nemleges válasz esetén a Ket. 21. §
(1)bekezdés a) pontja szerinti illetékességi szabály nem alkalmazható, ezért az alperes illetékesség hiányában járt el. A jogkérdés ellenkező tartalmú megválaszolása esetén az alperes illetékességét a fogyasztó, mint ügyfél lakóhelye megalapozza. [16] A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CXLV. törvény (a továbbiakban: Fgytv.) 46. §
(1)bekezdése alapján a fogyasztóvédelmi hatóság eljárása során - e törvény eltérő rendelkezése hiányában - a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény rendelkezését kell alkalmazni. Az Fgytv. 46. §
(2)bekezdése sorolja fel azon szervezeteket, melyeket az általuk védett fogyasztói érdekek védelme körében az ügyfél jogai illetik meg. A Ket. 15. §
(1)bekezdése rögzíti, hogy ügyfél az a természetes vagy jogi személy, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, akinek jogát vagy jogos érdekét az ügy érinti, akit hatósági ellenőrzés alá vontak, illetve akire nézve a hatósági nyilvántartás adatot tartalmaz. [17] A Kúria rámutat, hogy a felperesi érveléssel szemben a perbeli ügy a fogyasztó jogát és egyben jogos érdekét érinti. A Kúria Kfv.II.37.366/2016/
- számú ítéletében megtestesülő egységes bírói gyakorlat szerint a hivatalból indított fogyasztóvédelmi eljárás alapjául szolgáló beadványt benyújtó fogyasztó jogos érintettsége abban áll, hogy a bepanaszolt vállalkozással szemben az elkövetett jogsértést a hatóság állapítsa meg, azt szankcionálja, a jogsértést orvosolja. A fenti jogi okfejtést alátámasztja az Fgytv.
- §
(2)bekezdése is, amikor ügyféli jogokkal ruház fel szervezeteket az általuk védett fogyasztói érdekek védelme körében, ugyanis az adott eljárásban közvetlenül érintett fogyasztónak legalább olyan terjedelmű jogosultsággal kell rendelkeznie, mint a fogyasztóvédelmi szervezeteknek. [18] A felperes ügyféli minőségének fennállása okán a Ket. 21. §
(1)bekezdés a) pontja alkalmazandó, az alperes illetékességét a fogyasztó balassagyarmati lakóhelye megalapozza. [19] A felülvizsgálati bíróság a fentiekre tekintettel megállapította, hogy a jogerős ítélet nem sérti a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabályhelyeket, ezért azt a Pp. 275. §
(3)bekezdése alkalmazásával hatályában fenntartotta. Záró rész [20] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. §
(1)bekezdésére figyelemmel tárgyaláson kívül bírálta el. [21] Az alperest nem ügyvéd vagy jogtanácsos képviselte, ezért részére felülvizsgálati eljárási költség nem jár. [22] A felperes személyes illetékmentes, ezért a feljegyzett felülvizsgálati eljárási illetéket a költségmentesség alkalmazásáról szóló 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 14. §-a szerint az állam viseli. [23] Az ítélet elleni felülvizsgálatot a Pp. 271. §
(1)bekezdés e) pontja zárja ki. Budapest,
- szeptember
- Dr. Sperka Kálmán s.k. a tanács elnöke, Dr. Sugár Tamás s.k. előadó bíró, Dr. Mudráné Dr. Láng Erzsébet s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő