← Magyarország

Kfv.35659/2016/6 – Kúria

A határozat elvi tartalma: Jogsértő az az ítélet, amelynek indokolásából nem állapítható meg, hogy a közigazgatási perben eljárt bíróság minden keresetrészről döntött. A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság v é g z é s e Az ügy száma: Kfv.V.35.659/2016/

  1. szám A tanács tagjai: Dr. Lomnici Zoltán a tanács elnöke . Kurucz Krisztina előadó bíró Dr. Kárpáti Magdolna bíró A felperes: felperes neve A felperes képviselője: dr.Törőcsik Attila ügyvéd Az alperes: alperes neve Az alperes képviselője: Ivanovits ügyintéző: dr. Káldy Péter ügyvéd A per tárgya: támogatási bírósági felülvizsgálata ügyben és hozott Káldy Ügyvédi közigazgatási Iroda, határozat A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes Az elsőfokú bíróság határozatának száma: Kecskeméti Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság
  2. június
  3. napján kelt 4.K.27.543/2015/
  4. számú ítélete Rendelkező rész A Kúria a Kecskeméti Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 4.K.27.543/2015/
  5. számú ítéletét hatályon kívül helyezi, az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja. A felek felülvizsgálati eljárásban felmerült költségét 10.000 (azaz tízezer) - 10.000 (azaz tízezer) forintban állapítja meg. A végzés ellen további felülvizsgálatnak helye nincs. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes
  6. február 7-én a fiatal mezőgazdasági termelők számára nyújtandó támogatás jogcímre kérelmet nyújtott be a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalhoz (a továbbiakban: elsőfokú hatóság). [2] A felperes kérelmének az elsőfokú hatóság a
  7. augusztus
  8. napján kelt határozatával helyt adott és 8,87 EUME üzemméret megállapításával 7.611.900 Ft jövedelempótló támogatást határozott meg. [3] A felperes
  9. szeptember 30-án a támogatási összeg 90%-ára kifizetési kérelmet nyújtott be. [4] Az elsőfokú hatóság a
  10. november
  11. napján kelt határozatával a kérelemnek helyt adott és a felperes részére 6.850.710 Ft támogatás kifizetését rendelte el. [5] Az elsőfokú hatóság a
  12. augusztus
  13. napján kelt határozatával kötelezte felperest a kifizetett támogatás visszafizetésére. [6] A fellebbezés folytán eljárt alperes a
  14. július
  15. napján kelt 168/0301/180/20/
  16. iktatószámú határozatával a elsőfokú határozatot megsemmisítette, és az elsőfokú hatóságot új eljárásra kötelezte. [7] Az elsőfokú hatóság a
  17. augusztus
  18. napján kelt 1616471154 számú határozatával a felperest ismételten a támogatás összegének visszafizetésére kötelezte. [8] A fellebbezés folytán eljárt alperes a
  19. április
  20. napján kelt 168/0301/180/27/
  21. iktatószámú határozatával a 1616471154 azonosító számú elsőfokú határozatot megsemmisítette. [9] Az elsőfokú hatóság a
  22. június
  23. napján kelt 1649860097 számú határozatával megállapította, hogy a támogatási határozatban foglalt felperesi jogosultságok a döntés jogerőre emelkedésével megszűnnek, egyben kötelezte a felperest a támogatás megkapott összegének visszafizetésére. [10] A fellebbezés folytán eljárt alperes a
  24. április 1-jén kelt JHÁT-JF/1602/2(2015.) iktatószámú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. A kereseti kérelem [11] A felperes keresetet terjesztett elő a határozatok hatályon kívül helyezése és az elsőfokú hatóság új eljárásra kötelezése iránt. [12] Álláspontja szerint a hatóság megsértette a tényállás tisztázási kötelezettségét, a rendelkezésére álló bizonyítékokat pedig okszerűtlenül értékelte. Sérült a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló
  25. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 4.§, 7.§, 33/A.§

(7)bekezdése, 50.§
(1)-
(6)bekezdései, 53.§
(1)bekezdése, a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény (a továbbiakban: Eljárási tv.) 3.§, 6.§, 7.§
(3)bekezdése, 44.§
(4)-
(5)bekezdései, 54.§
(4)bekezdése, 57.§
(3)-
(4), (5/a) bekezdéseinek rendelkezései. [13] A felperes keresetében öt pontba foglalta a hatóság álláspontja szerinti jogsértéseit. Vitatta közöttük a hatóság földterületre vonatkozó döntését, az állatállomány körében keresetet terjesztett elő a szürke marha, a vaddisznó, a tojótyúk állományára vonatkozó megállapításokkal kapcsolatosan. Az elsőfokú ítélet [14] Az elsőfokú bíróság a keresetet elutasította. [15] Indokolása szerint a felperes bizonyítási indítványt terjesztett elő annak igazolására, hogy a 051/2 illetve a 051/3 helyrajzi számú ingatlanon ténylegesen ő gazdálkodott, a területeken termesztett termények figyelembe vételével az üzemmérete nagyobb. A felperes bizonyítási indítványának helyt adott, ítéletében rögzítette a tanuk vallomását. [16] Az elsőfokú bíróság a tojótyúk állomány folyamatos tartása vonatkozásában is helyt adott a felperes bizonyítási indítványának, és okiratokat fogadott be. Indokolása szerint a 101 tojótyúk
  1. évben történő folyamatos tartását nem találta bizonyítottnak, figyelemmel arra, hogy másfél év eltéréssel:
  2. július
  3. napjára, illetve
  4. december
  5. napjára rendelkezésre álló bizonyítékok - figyelemmel a nyilvánvaló elhullásra is - a
  6. évi folyamatos tartás bizonyítására elégtelenek. [17] Kifejtette, amennyiben elfogadná, hogy felperes használta a 051/2 és 051/3 hrsz.-ú felsőlajosi termőföldeket, a tojótyúkok nélkül akkor sem érné el a kívánt üzemméretet. Rögzítette továbbá, nem hatott ki a határozatok érdemi elbírálására, hogy a közigazgatási hatóság nem hívta fel a felperest a tényszerű gazdálkodás bizonyítására, illetve, hogy az alperes a reá vonatkozó eljárási határidőt túllépte. Az eljárás elhúzódása pedig - az időközbeni és a felperesre kedvezőbb jogszabályi módosulások folytán - nem vezetett a felperes hátrányára. Felperes esetleges kára pedig a pernek nem tárgya. A felülvizsgálati kérelem [18] A felperes felülvizsgálati kérelmében az ítélet hatályon kívül helyezését és jogszerű döntés meghozatalát kérte. [19]érelmezte egyebek mellett, hogy az elsőfokú bíróság a polgári perrendtartásról szóló
  7. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 221.§
(1)bekezdése, 206.§
(1)bekezdése sérelmére a termőföld használatra vonatkozó kereseti kérelmét nem bírálta el, a tojótyúk állományra vonatkozó nyilvánvaló elhullás értékelése ismeretlen bizonyítékokon alapul, és nem értelmezhető, hogy a meglévő bizonyítékok miért nem az állomány meglétét igazolták. [20] Az alperes érdemi ellenkérelmében az ítélet hatályában fenntartását kérte. A Kúria döntése és jogi indokolása [21] A felülvizsgálati kérelem alapos. [22] A Pp. XX. fejezetében szabályozott közigazgatási perben a felperes eljárási és anyagi jogi jogszabálysértésre hivatkozással kérheti a határozat bíróság általi felülvizsgálatát. A Pp-ben nincsen korlátozva az előterjeszthető kereset terjedelme, a keresetrészek száma, a keresetlevélnek a Pp. 121.§-ában előírt kötelező elemei mellett a felperes maga határozza meg keresete tartalmát. Amennyiben az előterjesztett kereset nagyobb terjedelmű, akár a tények és azok bizonyítékai, akár az alapul szolgáló jogszabályok értelmezése miatt, nem kizárt a részeinek - a logikai rendszerezésen felüli - számozással vagy más módon történő jelölése. [23] A bíróság a per érdemében ítélettel határoz, az írásbafoglalt ítéletnek tartalmaznia kell az ítélet rendelkező részét és indokolását. Az ítélet indokolásában röviden elő kell adni a bíróság által megállapított tényállást az arra vonatkozó bizonyítékok megjelölésével, hivatkozni kell azokra a jogszabályokra, amelyeken a bíróság ítélete alapszik. Meg kell röviden említeni azokat a körülményeket, amelyeket a bíróság a bizonyítékok mérlegelésénél irányadónak vett, végül utalni kell azokra az okokra, amelyek miatt a bíróság valamely tényt nem talált bizonyítottnak, vagy amelyek miatt a felajánlott bizonyítást mellőzte (Pp. 212.§
(1)bekezdés, 220.§
(1)bekezdés d) pont, 221.§
(1)bekezdés). [24] A Pp. 213.§
(1)bekezdése szerint az ítéletben foglalt döntésnek ki kell terjednie a perben, illetőleg a 149.§ alapján egyesített perekben érvényesített valamennyi kereseti kérelemre. [25] Az ítélet rendelkezését tehát akként kell megindokolni, hogy abból megállapítható legyen, a bíróság a keresetet teljes körűen elbírálta, azaz az ítéletnek az előterjesztett kereset minden egyes részére kell tartalmaznia rendelkezést és indokolást. A Pp. 221.§
(1)bekezdésében foglalt tartalmi előírások mellett a bíróság maga határozza meg, hogy követi-e a kereset rendszerét, pl.: ugyanolyan sorrendben dönt a kereset egyes részeiről, mint ahogyan azokat a keresetlevél tartalmazza, vagy sem, átveszi-e a felperes jelöléseit (a számozásokat). A felperes keresetében több tényállási elemre vonatkozóan sérelmezte a hatóság megállapításait, a határozatok több részének vitatta a jogszerűségét, keresetét pontokba foglalta. [26] Az ítéletnek a keresetet ismertető része három állatfajta: szürke marha, tojótyúk és vaddisznó vonatkozásában tartalmaz keresetrészt. Az ítélet jogi indokolásából hiányzik a szürke marhára és vaddisznóra előterjesztett kereset döntésének indoka, azaz nem állapítható meg, hogy az elsőfokú bíróság e keresetrészeket elbírálta-e és milyen indokolással, így az ítélet a Pp. 213.§
(1)bekezdésében foglaltaknak nem felel meg. [27] A földhasználatra vonatkozó keresetrész körében a jogerős ítélet tartalmazza a tanúk vallomását, azonban a Pp. 206.§
(1)bekezdése ellenére e bizonyítékok értékelését, bizonyítási súlyuknak a mérlegelését nem, a bizonyítéknak az ítéletben való feltüntetése - a vizsgálata nélkül - önmagában e jogszabályhely előírásainak nem felel meg. E keresetrészt az elsőfokú bíróság a Pp. 213.§
(1)bekezdését megsértve nem bírálta el, ugyanis az ítélet szerint „amennyiben a bíróság elfogadná, hogy a felperes használta a 051/2 és 051/3 hrsz-ú földeket", azonban nem állapítható meg, hogy a bizonyítékok mikénti értékelésével azt elfogadta-e avagy sem, mert e petitumrésznek sincsen jogi indokolása. [28] A tojótyúkokra vonatkozóan az elsőfokú bíróság ismertette a felperes által benyújtott okirati bizonyítékokat. Nem ismert az ítéletből, hogy a „figyelemmel a nyilvánvaló elhullásra" megállapítás mely bizonyított tényeken alapul, ahogyan a periratok alapján az sem állapítható meg, hogy az elsőfokú bíróság részéről az általa hiányolt „folyamatos tartás"-ra vonatkozóan a bizonyítás körében kötelező tájékoztatás (Pp. 3.§
(3)bekezdés) megtörtént-e. [29] Az ítéletnek az eljárási jogszabálysértéseket értékelő része konkrét tényeket, jogszabályokat nem tartalmaz, csak megállapításokat azok részletes indokolása nélkül, amely a Pp. 221.§
(1)bekezdésében foglaltaknak nem felel meg. [30] A Kúria megállapította, az elsőfokú bíróság ítéletéből annak hiányos indokolása okán nem állapítható meg, hogy a felperes valamennyi kereseti kérelméről rendelkezett-e, hogy az egyes keresetrészekre vonatkozóan milyen tények és jogszabályok alapján mi a kialakított jogi álláspontja. Az ítélet rendelkező része alapján, a kereset tételes indokolás hiányában a döntés teljes körűsége nem állapítható meg. [31] A jogerős ítélet indokolásából a Pp. 221.§-ának
(1)bekezdése alapján, mivel több a vitatott tényállási elem, tételesen és félre nem érthetően megállapíthatónak kellett volna lennie, hogy mely tényállási elemre alapos illetve nem alapos a felperes keresete, azaz jogszerű illetve jogsértő az alperes határozata. [32] Az Alaptörvény XXVIII. cikkének
(7)bekezdése alapján mindenkinek joga van ahhoz, hogy jogorvoslattal éljen az olyan bírósági, hatósági és más közigazgatási döntés ellen, amely a jogát vagy jogos érdekét sérti. Sérült a felperes jogorvoslathoz való joga is azzal, hogy az ítéletből nem ismert, illetve nem állapítható meg az előterjesztett kereseti kérelme minden részére vonatkozó döntés. [33] Mindezek folytán a Kúria az elsőfokú ítéletet a Pp. 275.§-ának
(4)bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. [34] A megismételt eljárásban az elsőfokú bíróságnak - amennyiben szükségesnek tartja a Pp. 335/A.§-ában foglaltak megtartására is figyelemmel fel kell hívnia a felperest a keresete további rendszerezésére mind az eljárási jogi (közöttük az időmúlás, határidő túllépés, tényállás tisztázás, bizonyítás, bizonyítékok értékelése tételek), mind az anyagi jogi kérdésekben, és az ítélethozatal során akként kell eljárnia, hogy ítélete a Pp. 221.§-ának
(1)bekezdésében, 213.§
(1)bekezdésében foglaltaknak teljes körűen megfeleljen. Záró rész [35] A Kúria a peres felek felülvizsgálati eljárásban felmerült költségét a Pp. 275.§-ának /5/ bekezdése alapján csak megállapította, annak viseléséről az elsőfokú bíróságnak az új eljárás során meghozott határozatában kell határoznia. , 2017. június 01. . Lomnici Zoltán sk. a tanács elnöke, Dr. Kurucz Krisztina sk. előadó bíró, Dr. Kárpáti Magdolna sk. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.