A határozat elvi tartalma: Az irodahelyiség fenntartására igénybe vehető támogatás esetén külön-külön mindegyik irodahelyiség működtetésének meg kell felelnie a vonatkozó jogszabályi feltételeknek. A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság í t é l e t e Az ügy száma: Kfv.V.35.634/2016/
- szám A tanács tagjai: Dr. Lomnici Zoltán a tanács elnöke Dr. Kurucz Krisztina előadó bíró Dr. Kárpáti Magdolna bíró A felperes: felperes neve A felperes képviselője: dr. Szlamka Gergely ügyvéd Az alperes: alperes neve Az alperes képviselője: dr. Káldy Péter ügyvéd (Budapest, XIII. István krt. 18.) A per tárgya: támogatási ügyben bíróság általi felülvizsgálata hozott kerület közigazgatási Szent határozat A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes Az elsőfokú bíróság határozatának száma: Kaposvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság
- július
- napján kelt 4.K.27.125/2016/5/II. számú ítélete Rendelkező rész A Kúria a Kaposvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 4.K.27.125/2016/5/II. számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 napon belül 10.000 (azaz tízezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak - felhívásra - 70.000 (azaz hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak helye nincs. I n d o k o l á s A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] [2] [3] [4] [5] [6] [7] A felperes
- december 1-jén LEADER helyi akciócsoport jogcímre a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalhoz (a továbbiakban: elsőfokú hatóság) támogatási kérelmet nyújtott be. Az elsőfokú hatóság a határozatával a kérelemnek helyt adott, a felperes támogatásra vált jogosulttá. A felperes
- október 30-án támogatás kifizetése iránt kérelmet terjesztett elő, amellyel - többek között - a Fonyódon, Buzsákon és Marcaliban lévő irodái fenntartási kiadásait kívánta elszámolni. Az elsőfokú hatóság a kifizetés tárgyában több határozatot hozott, majd a
- március
- napján kelthatározatával a kifizetési kérelemnek részben helyt adott és a támogatás jogszerű összegét 8.863.451 Ft-ban határozta meg, egyidejűleg kötelezte a felperest 1.235.867 Ft jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszafizetésére. A fellebbezés folytán eljárt alperes a
- november
- napján kelt határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Döntését a helyi vidékfejlesztési közösségek és a LEADER helyi akciócsoportok részére az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtandó Vidékfejlesztési Támogatásról szóló 16/98/2005/EK tanácsi rendelet keretében nyújtott támogatás részletes szabályairól megalkotott 141/2008.(X.30) FVM rendelet (a továbbiakban: Jogcím r.) 3.§
(1)-
(2)bekezdései, a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény 57.§
(1),
(3)bekezdései, 69.§
(1)bekezdés e) pontja,
(5)bekezdése alapján hozta meg. Indokolása szerint az A/106, Á/112, Á/115 és az Á/131 tételazonosító alatt szereplő tételek (buzsáki és marcali irodák bérleti díja) elszámolására a Jogcím r. 3.§
(2)bekezdés a) pontjába ütköző módon került sor. E jogszabályi előírás akkor minősül teljesítettnek, ha a LEADER HACS, illetve a HVK a területén olyan irodát üzemeltet, amely legalább heti 5 napon keresztül, legalább napi 8 órában az ügyfelek rendelkezésére áll, és hetente legalább egy alkalommal, legalább 2 órával meghosszabbított nyitva tartással működik. Az ügyfél a buzsáki és marcali irodát nem teljes nyitvatartási időben működtette, azokban csak fogadó órát tartott, ami a Jogcím r.-ben előírt feltételeknek nem felelt meg. Ennek következtében a megjelölt sorszámú tételekben elszámolt bérleti díjak, összesen: bruttó 338.006 Ft jogosulatlan igénybe vett támogatásnak minősülnek. A kereseti kerelem [8] A felperes keresetében a határozatok új eljárásra kötelezés [9] mellőzésével történő hatályon kívül helyezését, illetve másodlagosan az alperesi határozat hatályon kívül helyezését és a másodfokú hatóság új eljárásra kötelezését kérte. Kijelentette, hogy Buzsák, Fonyód, Marcali települések a területén találhatók, a fonyódi iroda megfelel a Jogcím r.-ben foglalt követelményeknek. Kizárólag azt a feltételt szabja a Jogcím r. 3.§
(1)bekezdés
- b)pontja, hogy a feltételeknek megfelelő irodát üzemeltessen, amelyet teljesített. A Jogcím r. nem korlátozza, hány iroda kapcsán vehető igénybe támogatás. További két irodát tartott fenn annak érdekében, hogy a földrajzilag jelentős területen eloszlott települések lakossága a szolgáltatásait hatékonyabban és könnyebben vehesse igénybe, és ezzel költséggazdaságossági célt is szolgált. Az elsőfokú határozat [10] Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével a keresetet elutasította. [11] Indokolása szerint az alperes a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 72.§ e), és
- ea)alpontjait nem sértette meg, határozata tartalmazza a valósággal egyező tényállást, az alkalmazott jogszabályhelyeket, a bizonyítékait és a jogi indokolását is. [12] Az elsőfokú bíróság miután megállapította, hogy az alperes eljárási jogszabálysértést nem követett el, vizsgálta a felperes részéről a keresetében megjelölt anyagi jogszabálysértéseket. Meghatározta, hogy abban a kérdésben kellett állást foglalnia: a Jogcím r. 3.§
(1)bekezdés b) pontja,
(2)bekezdés a) pontja értelmében egy iroda esetében kell teljesíteni felperesnek a jogszabályban előírt feltételeket, vagy valamennyi irodája vonatkozásában. [13] Az elsőfokú bíróság rögzítette, hogy nincs jelentősége annak a felperesi hivatkozásnak, miszerint irodái a tervezési területére esnek, mivel ezzel kapcsolatban az alperesi határozat megállapítást, rendelkezést nem tartalmaz. [14] A Jogcím r. nem korlátozza, hány irodára vehető igénybe támogatás, ebből következően az alperes az irodák számával összefüggésben sem tett megállapítást. Az alirodák megvalósításának célszerűségi szempontjai, költséghatékonyságuk a jelen ügy eldöntése szempontjából irreleváns. [15] A Jogcím r. 3.§
(1)bekezdés b) pontja,
(2)bekezdés a) pontja „irodahelyiség" fenntartását szabályozza, és nincs megjelölve, hogy legalább egy irodahelyiség vonatkozásában kell a feltételeket teljesíteni, ahogyan korlátozva sincs, legfeljebb hány iroda tartható fenn, amelyből következően sem kiterjesztően, sem szűkítően e jogszabályhelyben foglaltak nem értelmezhetőek. A felperes amennyiben irodahelyiséget tart fenn, amelynek költségét el kívánja számolni, és arra támogatást kíván igénybe venni, akkor annak az irodahelyiségnek a jogszabályi rendelkezéseknek meg kell felelnie. Azzal, hogy a fonyódi irodájára a jogszabályi minimum követelményeket teljesítette, a további irodáira még a jogszabályt alkalmazni kell. [16] A felperes hivatkozott a Jogcím r. 5.§
(1)-
(2)bekezdéseinek megsértésére. Ezzel kapcsolatosan az elsőfokú bíróság utalt arra, hogy az alperes nem vitatta, az irodabérlet vonatkozásában felmerült költségek elszámolhatóak. [17] Jogszerűen állapította tehát meg a hatóság, hogy a jogosulatlanul igénybe vett, a jogszabályi feltételeket nem teljesítő irodahelyiségek fenntartása esetén az igényelt, illetve kifizetett támogatás jogosulatlan igénybe vett támogatásnak minősült, ezért a felperes keresete e részében sem alapos. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [18] A felperes felülvizsgálati kérelmében az ítélet hatályon kívül helyezését és keresete teljesítését kérte. [19] Álláspontja szerint az alperes és az elsőfokú bíróság a Jogcím r. 3.§
(1)bekezdés b), valamint
(2)bekezdés a) pontjait jogszabálysértően értelmezte akként, hogy a
(2)bekezdés a) pontjában rögzített feltétel minden iroda esetében vizsgálandó feltétel. [20] Az alperes érdemi ellenkérelmében az ítélet hatályában fenntartását kérte. A Kúria döntése és jogi indokai [21] A felülvizsgálati kérelem nem alapos. [22] Elsődlegesen rögzíti a Kúria, hogy a felülvizsgálati eljárás rendkívüli jogorvoslati eljárás, amit e jellege miatt a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) keretek közé szorít. A rendkívüli jogorvoslati eljárásban - a Pp. 275. §
(1)bekezdése értelmében - nincs helye bizonyítás felvételének, a bizonyítékok ismételt egybevetésének, felülmérlegelésnek, a Kúria a felülvizsgálati kérelem által vitatott körben a rendelkezésére álló iratok alapján dönthet. A Pp. 275. §
(2)bekezdése előírja, hogy a jogerős ítélet csak a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálható felül (BH
- 29., BH
- 490., BH
- KGD
- 40., KGD
- 62.). [23] A felperes felülvizsgálati kérelmében az alperesnek és az elsőfokú bíróságnak a Jogcím r. 3.§
(1)bekezdés b) pontja és a
(2)bekezdés a) pontja jogértelmezését vitatta, azaz, hogy az irodahelyiségek fenntartására igénybe vett támogatás esetében e jogszabályhelyek alapján minden iroda esetében külön-külön vizsgálandóak-e az előírt feltételek, vagy elégséges, azaz a Jogcím r. alapján teljesítettnek minősülnek a jogszabályi előírások, ha azok mindössze egyetlen irodahelyiség esetében állnak fenn hiánytalanul. [24] A Jogcím r. 3.§
(1)bekezdésének b) pontja szerint e rendelet alapján támogatás vehető igénybe irodahelyiség fenntartására a LEADER HACS vagy HVK által lefedett tervezési területen, az FVM rendelet alapján az adott tervezési területre elkészített HVS-ben foglaltak megvalósítása érdekében, a
(2)bekezdés a) pontja értelmében pedig e feladat akkor minősül teljesítettnek, ha ezen iroda külön bejárattal rendelkezik, legalább 20 m²-es, önálló, vezetékes telefonnal, faxszal, valamint szélessávú internet kapcsolattal ellátott irodát üzemeltet, amely legalább heti 5 napon keresztül legalább napi 8 órában az ügyfelek rendelkezésére áll, és hetente legalább egy alkalommal, legalább 2 órával meghosszabbított nyitva tartással működik. [25] A támogatás irodahelyiség fenntartására vehető igénybe, azaz amelyik iroda fenntartására a felperes támogatást vett igénybe, azt a jogszabályi előírások, közöttük a Jogcím r. 3.§
(2)bekezdés a) pontjában foglaltaknak megfelelően teheti. A jogalkotó nem határozta meg, hány darab iroda fenntartására igényelhető támogatás, azt azonban előírta, hogy amelyikre a pályázó támogatást vesz igénybe, arra vonatkozóan teljesülnie kell a Jogcím r. 3.§
(2)bekezdés a) pontjának rendelkezései. [26] Perbeli esetben egyértelműen megállapítható, hogy felperes a támogatások igénylésekor, illetve a kifizetési kérelem benyújtásakor is több - Fonyódon, Buzsákon és Marcaliban lévő - irodahelyiség fenntartási kiadásait kívánta elszámolni, így külön-külön, mindegyik irodahelyiség vonatkozásában meg kellett felelnie a vonatkozó jogszabályi feltételeknek. Helyes volt tehát az elsőfokú bíróság jogértelmezése a felülvizsgálati kérelemmel érintett jogszabályhelyek tekintetében. [27] A Kúria ennek kapcsán rögzíti, hogy e tárgyban a felperes által hivatkozott egyedi körülmények értékelésére, mérlegelésére, illetve méltányosság gyakorlására nincs lehetőség. [28] Mindezek folytán a Kúria a jogerős ítéletet, amely a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabályhelyet megfelelően értelmezte és értékelte, a Pp. 275.§-ának
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A döntés elvi tartalma [29] Az irodahelyiség fenntartására igénybe vehető támogatás esetén minden egyes irodának, amelyre a támogatást igénybe veszi a pályázó, külön-külön meg kell felelnie a vonatkozó jogszabályi feltételeknek. Záró rész [30] A Kúria a felperest a Pp. 270.§-ának
(1)bekezdése szerint alkalmazandó Pp. 78.§-ának
(1)bekezdése alapján kötelezte az alperes felülvizsgálati perköltsége megfizetésére. [31] A tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt felülvizsgálati illeték viseléséről a Kúria az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 50.§-ának
(1)bekezdése, a költségmentesség alkalmazásáról szóló 6/1986./VI.26./ IM rendelet 13.§-ának
(2)bekezdése alapján rendelkezett. [32] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274.§
(1)bekezdése alapján tárgyaláson bírálta el. ,
- június
- . Lomnici Zoltán sk. a tanács elnöke, Dr. Kurucz Krisztina sk. előadó bíró, Dr. Kárpáti Magdolna sk.bíró