Pécsi Ítélőtábla Pf.V.20.103/2017/
- szám A Pécsi Ítélőtábla a dr. Haszán Péter ügyvéd által képviselt felperes neve (címe) felperesnek - a Kolozsvári & Waldmann Ügyvédi Iroda által képviselt alperes neve (címe) alperes ellen gépjármű törzskönyvének kiadása iránt indított perében a .....Törvényszék
- március 22-én kelt .../
- számú ítélete ellen az alperes által
- sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő í t é l e t e t: A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 napon belül 12.700 (tizenkétezer-hétszáz) forint másodfokú perköltséget. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. Indokolás Az elsőfokú bíróság által megállapított és a fellebbezés elbírálása során releváns tényállás szerint a felperes és az alperes jogelődje, a ... Zrt. (a továbbiakban: alperes)
- május 14-én kölcsönszerződést kötöttek, amelynek alapján az alperes 2.950.000 forint CHF alapú kölcsönt folyósított a felperes részére a ... forgalmi rendszámú ... típusú személygépkocsi megvásárlásához. A kölcsönszerződés elválaszthatatlan mellékletét képezte a HIT/2006.05.
- számú üzletszabályzat, amely tartalmazta az egyedi kölcsönszerződésben nem szabályozott kérdéseket. A kölcsönszerződés megkötésével egyidejűleg a kölcsön visszafizetésének biztosítására a kölcsönből finanszírozott gépjárműre opciós jogot alapítottak az alperes javára. Az opciós szerződés
- pontja értelmében a hitelező a vételi jogát a szerződés aláírásától számított öt éves időtartam alatt, de legfeljebb addig az időpontig gyakorolhatja, ameddig vele szemben a kölcsönszerződésből eredő tartozását a kölcsönbevevő maradéktalanul nem teljesítette. A
- pont alapján a hitelező a vételi jogát abban az esetben gyakorolhatja, ha a kölcsönbevevő az esedékességet követő 15 napon belül akár részben, akár egészben nem tesz eleget valamely fizetési kötelezettségének, továbbá ha a kölcsönszerződés felmondásra került, bármely ok miatt. A szerződés
- pontjában a felek az alperes javára alapított vételi jog biztosítására a gépjárműre elidegenítési és terhelési tilalmat kötöttek ki. A kölcsönszerződés részévé vált üzletszabályzat I.
- pontja szerint elsődleges biztosíték: a kölcsön visszafizetésének biztosítására a hitelező javára arra a gépjárműre alapított jelzálogjog vagy opciós és/vagy a hitelezővel, mint vevővel kötött adásvételi szerződés, amely megvásárlásához a hitelező a kölcsönt a kölcsönbevevőnek folyósítja. Az elsődleges biztosíték nyújtására vonatkozó szerződés a kölcsönszerződés elválaszthatatlan részét képezi. A IV.
- pont szerint amennyiben az elsődleges biztosíték opció, és az egyedi kölcsönszerződés futamideje 5 évnél hosszabb, úgy a kölcsönbevevő köteles a hitelező felszólítására - az eredeti feltételekkel egyező tartalommal - ismét vételi jogot engedni, amelynek időtartama legalább a szerződés lejártát követő 3 hónap. A IV.
- pont szerint amennyiben a kölcsönbevevő a kölcsönszerződésbe foglalt valamennyi kötelezettségét teljesítette, úgy a hitelező köteles a gépjármű törzskönyvet és a korlátozó bejegyzések törléséhez szükséges nyilatkozatot kiadni. A HIT/2006.05.
- számú üzletszabályzat helyébe
- augusztus
- napjával a HITgd/2009/08.
- számú üzletszabályzat lépett. Ennek V/
- pontja szerint a hitelező javára az eszközből megvásárolt gépjárműre - a felek között létrejött opciós szerződéssel - alapított opciós jog, ún. zárt opció, azaz a hitelező opciós jogát az opciós szerződésben kikötött feltételek beálltától kezdődően gyakorolhatja, az opciós szerződésben kikötött időtartam alatt. A V.
- pont a HIT/2006.05.
- számú üzletszabályzat IV.
- pontjával teljesen megegyező rendelkezést tartalmaz. A felperes elsődleges keresetében a gépjármű törzskönyvének kiadására kérte kötelezni az alperest, másodlagos keresete az opciós szerződés érvénytelenségének megállapítására irányult, kérte továbbá az alperes perköltség megfizetésére kötelezését. Álláspontja szerint az alperes a törzskönyvet opciós jogára figyelemmel tarthatta magánál, az viszont öt év elteltével megszűnt, ezért a törzskönyv birtoklására a felperes jogosult. Hivatkozott arra is, hogy a HIT/2006.05.
- számú üzletszabályzat V.
- pontja a Polgári Törvénykönyvről szóló
- évi IV. törvény (a továbbiakban:
- évi Ptk.) 374.§
(2)bekezdésébe ütközik, ezért a 200.§
(2)bekezdése alapján semmis. Álláspontja szerint az, hogy az alperest illető opciós jog a HITgd/2009/08.
- számú üzletszabályzat V/
- pontja szerint zárt opció nem járhat azzal a következménnyel, hogy a törvényben előírt öt éven túl gyakorolhatná az alperes. Állította azt is, hogy ez a szerződési feltétel tisztességtelen, ami miatt az
- évi Ptk.209/A.§
(2)bekezdése alapján semmis. Az opciós szerződést azért tartotta érvénytelennek az 1959. évi Ptk.217.§
(1)bekezdése alapján, mert azt az alperes valójában nem írta alá, a nevében aláíró személy a képviseletére nem volt jogosult. Az alperes a kereset elutasítását kérte. Az elsődleges kereset vonatkozásában arra hivatkozott, az opciós joga nem szűnt meg öt év elteltével, mert az ún. zárt opció, amivel a gyakorlására előírt feltételek bekövetkeztét követő időszakban élhetett. Ezen túl a HIT/2006.05.
- számú üzletszabályzat IV.
- pontja a törzskönyv birtokban tartására a kölcsönszerződés atipikus, önálló, az opciós jogtól független biztosítékként jogosította fel, ami alapján mindaddig, amíg a felperes a kölcsönszerződésből eredő tartozását nem teljesíti, a törzskönyv birtokban tartására az alperes jogosult. Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az alperest a perbeli személygépkocsi törzskönyvének kiadására és 18.000 forint perköltség megfizetésére. Ítéletének indokolásában kifejtette, hogy az alperes a felperes tulajdonában álló gépjármű törzskönyvét csak a vételi jog és az annak biztosítására kikötött elidegenítési és terhelési tilalom jogosultjaként tarthatta birtokban. A vételi jog gyakorlásának időtartamára vonatkozóan azt állapította meg, hogy a felek a vételi jogot a szerződéskötéstől számított öt éves időtartamra kötötték ki, az üzletszabályzat ismételt vételi jog engedélyezését előíró IV.
- pontja jogszabály megkerülésére irányuló szerződéses rendelkezés, ami az
- évi Ptk.375.§
(4)bekezdése alapján semmis. Megállapította, hogy a törzskönyv birtoklása a kölcsönszerződés atipikus biztosítékaként sem illeti meg az alperest, mert a HIT/2005.06.
- számú üzletszabályzat IV.
- pontja a 6.
- ponttal és az opciós szerződés rendelkezéseivel együttesen értékelve arról rendelkezik, amennyiben a kölcsönbevevő a kölcsönszerződésbe foglalt valamennyi kötelezettségét teljesítette, úgy a hitelező köteles a gépjármű törzskönyvét és a korlátozó bejegyzések törléséhez szükséges nyilatkozatot kiadni, nem jogosítja azonban az alperest arra, hogy a törzskönyvet a vételi jog megszűnése után is mindaddig atipikus biztosítékként birtokban tarthassa, amíg a kölcsön teljes visszafizetésre nem kerül sor. Utalt arra is, a hivatkozott kikötés alperes által kért értelmezése a fogyasztó számára hátrányosabb, ezért azt az
- évi Ptk.207.§ának
(2)bekezdése is kizárja. Az ítélet ellen az alperes fellebbezett, annak megváltoztatását és a kereset elutasítását kérte. Arra hivatkozott, hogy HIT/2006.05.
- számú üzletszabályzat IV.
- pontjában a kölcsönszerződés atipikus biztosítékaként jogosították fel az alperest arra, hogy mindaddig birtokában tarthassa a törzskönyvet, amíg a felperes valamennyi, a kölcsönszerződésben foglalt kötelezettségét nem teljesíti, ez a jog nem áll összefüggésben az opciós szerződéssel. Álláspontja szerint ezt az értelmezést támasztja alá az üzletszabályzat II.1.e. pontja, VI.
- pontja és VI.
- pontja is. A fellebbezés nem megalapozott. Az elsőfokú bíróság a tényállást helyesen állapította meg, helyes jogszabályok alkalmazásával helytálló jogi következtetést vont le, érdemi döntésével és a kifejtett indokaival a másodfokú bíróság is egyetértett, ezért az elsőfokú ítéletet helytálló indokaira utalással a Pp.253.§
(2)bekezdése és 254.§
(3)bekezdése alapján helybenhagyta. A másodfokú bíróság rögzíti, hogy az alperes fellebbezésében már nem vonta kétségbe, hogy az őt korábban megillető opciós jog a szerződéskötéstől számított öt év elteltével,
- május 14-én megszűnt, ezért a másodfokú bíróságnak a felülbírálat során abban a kérdésben kellett állást foglalnia, kikötöttek-e a szerződő felek kölcsönszerződésük biztosítására önálló atipikus biztosítékként az alperes számára olyan jogot, hogy a finanszírozott gépjármű törzskönyvét a kölcsöntartozás teljes megfizetéséig birtokban tarthassa. Az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg, hogy az
- évi Ptk.200.§
(1)bekezdésében megfogalmazott szerződési szabadság elvéből következően ilyen kikötésnek nem volt akadálya, de helyesen jutott arra a következtetésre is, hogy a felek között létrejött szerződés nem tartalmazott ilyen atipikus biztosíték adására vonatkozó kikötést. A felek szerződésének részévé vált üzletszabályzat IV.
- pontja csak az alperes részére határozott meg kötelezettséget abban a tekintetben, hogy ha a felperes teljesítette a kötelezettségeit, akkor ő köteles a törzskönyv kiadására akkor is, ha a vételi jog gyakorlásának szerződésben kikötött időtartama még nem telt le. Nem jogosította fel azonban az alperest arra, hogy a törzskönyvet minden esetben, tehát a vételi jog és az azt biztosító elidegenítési és terhelési tilalom megszűnése után is visszatarthassa a felperest terhelő fizetési kötelezettség maradéktalan teljesítéséig. Az opciós szerződés
- pontja egyértelműen rendelkezik arról, hogy a felek a vételi jog - és nem a kölcsönszerződésből eredő kötelezettség - biztosítására kötöttek ki az alperes javára elidegenítési és terhelési tilalmat a vételi jog tárgyát képező gépjárműre. Az üzletszabályzat fellebbezésben felhívott VI.1., VI.
- és VI.
- pontjaiból sem vonható le ezzel ellentétes következtetés, mert összesen annyit írtak elő, hogy a kölcsönbevevő köteles a törzskönyvbe is a hitelező javára a vételi jogot vagy a jelzálogjogot és annak biztosítására az elidegenítési és terhelési tilalmat bejegyeztetni, és ennek megfelelően úgy rendelkezni, hogy a hatóság a törzskönyvet a hitelező, mint a korlátozás jogosultja részére küldje meg, ennek megtörténte a gépjármű átvételének a feltétele, illetve amennyiben a törzskönyv bármely oknál fogva a kölcsönbevevő birtokába került, köteles azt haladéktalanul a hitelező részére továbbítani. Ezek a rendelkezések sem tartalmazzák a felek megállapodását a törzskönyv kölcsönszerződés biztosítékaként történő átadására és arra, hogy az alperes a törzskönyvet magánál tartsa akkor is, ha az erre való jogosultság a felek között létrejött opciós szerződés alapján már nem illeti meg. Az üzletszabályzat II.1.e. pontja sem ad alapot eltérő következtetés levonására, eszerint ugyanis a kölcsön folyósításának egyik feltétele, hogy a biztosíték nyújtására vonatkozó szerződés a felek között írásban érvényesen létrejöjjön, e feltétel pedig megvalósult, hiszen a felek az opciós szerződést megkötötték. Az üzletszabályzat rendelkezései az alperes álláspontjával szemben éppen azt támasztják alá, hogy az alperes a vételi joga és az azt biztosító, javára kikötött elidegenítési és terhelési tilalom alapján, e jog, illetve korlátozás jogosultjaként került a törzskönyv birtokába és nem a kölcsönszerződés önálló biztosítékaként. A fellebbezés kapcsán arra utal még a másodfokú bíróság, mivel az önálló atipikus biztosíték kikötése a kölcsönszerződésből és az üzletszabályzatból egyértelműen nem következett, nem volt annak jelentősége, hogy egy ilyen típusú szerződéses kikötés egyébként a felek számára célszerű és kedvezőbb lehetőség lett volna-e, mint pl. ingó zálogjog alapítása a gépjárműre. A másodfokú bíróság álláspontja szerint a felek szerződésének a per elbírálása során jelentős kikötései értelmezése kapcsán kialakult ítélkezési gyakorlatot nem az alperes által felhívott egyedi határozatok, hanem a Kúria BH
- 13 számon és
- 63 számon közzétett ítéletei tükrözik, amelyben az alperes HIT/2006.05.
- számú üzletszabályzatának értelmezésével azt a következtetést vonta le, hogy a törzskönyv az opciós jog kikényszerítése érdekében és nem attól független önálló atipikus biztosítékként került az alperes birtokába. A másodfokú eljárásban is pervesztes alperes a Pp.78.§
(1)bekezdése alapján köteles megfizetni a felperes részéről felmerült másodfokú perköltséget, amely a 32/2003.(VIII.22.) IM rendelet 3.§
(3)és
(5)bekezdése alapján megállapított ügyvédi munkadíj. Viselni továbbá a saját másodfokú költségeit. Pécs,
- szeptember
- Dr. Zóka Ferenc s.k. a tanács elnöke, Dr. Kovács János s.k. előadó bíró, Dr. Hrubi Adrienn s.k. bíró