A határozat elvi tartalma: A közlekedési hatóság érvényteleníti azt a vizsgát, amelyet a vizsgázó a közlekedési hatóság félrevezetésével, hamis adatok közlésével, jogszabályban meghatározott feltételek hiányában tett le. Kúria mint felülvizsgálati bíróság í t é l e t e Az ügy száma: Kfv.VI.37.318/2017/
- A tanács tagjai: dr. Sperka Kálmán a tanács elnöke, dr. Bucskó István előadó bíró, dr. Sugár Tamás bíró A felperes: felperes neve () A felperes képviselője: dr. Bálint Tünde Ügyvédi Iroda (ügyintéző ügyvéd: dr. Bálint Tünde) Az alperes: alperes neve () Az alperes képviselője: jogtanácsos A per tárgya: közlekedési ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes A felülvizsgálati kérelem száma:
- Az elsőfokú bíróság kelte és határozatának száma: Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság
- december
- napján kelt 4.K.27.769/2016/
- számú ítélete Rendelkező rész A Kúria a Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 4.K.27.769/2016/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak - felhívásra 70.000 (hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes számú vezetői engedélyét
- június
- napján [2] [3] [4] [5] közúti baleset okozása és ittas vezetés miatt huszonnégy hónapra visszavonták, a gépjárművek vezetésétől eltiltották, utánképzésben való részvételét rendelték el, s emellett előírtak egy hatósági orvosi szakvélemény és egy közlekedési pszichológiai állásfoglalás bemutatását. A felperes
- június
- napján Magyarországon „B" kategóriás vizsgára jelentkezett, s a jelentkezési lapok kitöltésekor úgy nyilatkozott, hogy a járművezetéstől a bíróság, illetve szabálysértési hatóság jogerősen nem tiltotta el (jelentkezési lap
- pont), hatóság a járművezetésre jogosító okmányát nem vonta vissza (jelentkezési lap
- pont), az alábbi kérdésre (jelentkezési lap
- pont), mely szerint „Ha bíróság vagy rendőrség a vezetésre jogosító okmányom visszaadását vagy a vezetési jogosultság gyakorlását jártasság igazolásához, új járművezetői vizsgához, egészségi alkalmasság igazolásához vagy pályaalkalmasság igazolásához kötötte, akkor ezen kötelezettségemnek eleget tettem" kérdésre az „Igen" választ jelölte meg. A felperes a sikeresen letett elméleti és gyakorlati vizsgái alapján sorszámú vizsgaigazolást kapott. Az elsőfokú hatóság határozatával a felperesnek a „B" kategóriára vonatkozó vizsgaigazolását visszavonta, és ezzel egyidejűleg az elméleti és a gyakorlati vizsgáit érvénytelenítette. Az indokolásában kifejtette, hogy a felperes a „B" kategóriás vizsgát a közlekedési hatóság félrevezetésével, hamis adatok közlésével tette, egyben megállapította, hogy az alperesnek két vezetői engedélye van. A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes jogelődje a
- május 23-án kelt EH/ND/NS/A/635/3/
- számú határozatával az elsőfokú határozatát helybenhagyta, megállapítva azt is, hogy a felperes - a másodfokú eljárásban történt felhívás ellenére - nem igazolta, hogy az osztrák hatóság által előírt kötelezettségeket teljesítette. Az alperes jogelődje a döntését a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló 326/
- (XII. 28.) Kormányrendelet (a továbbiakban: Kormányrendelet)
- §
(1)és
(3)bekezdéseire, a közúti közlekedési szakemberek képzésének és vizsgáztatásának részletes szabályairól szóló 24/2005. (IV. 21.) GKM rendelet (a továbbiakban: R.) 15. §
(6)bekezdésének a rendelkezéseire alapította. A kereseti kérelem [6] A felperes keresettel támadta az alperesi jogelőd határozatát kérve annak felülvizsgálatát és ennek eredményeként - az elsőfokú határozatra is kiterjedő hatályú - hatályon kívül helyezését arra alapítottan, hogy a határozat sérti a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 2. §
(3)bekezdése, 50.§
(1)bekezdése, 72. §
(1)bekezdés ea) pontja, a Kormányrendelet 16. §
(1)-
(3)bekezdése és az R. 15. §
(6)bekezdése rendelkezéseit. Az elsőfokú ítélet [7] A közigazgatási és munkaügyi bíróság a jogerős ítéletében a keresetet elutasította. Indokolása szerint a felperes a jelentkezési lapon valótlan tartalmú nyilatkozatot tett, félrevezetve ezáltal a közlekedési hatóságot. Helytállóan került alkalmazásra az R.
- § bekezdésében rögzített szankció, továbbá jogszerűen rendelkezett a hatóság a felperes vizsgaeredményeinek érvénytelenítéséről. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [8] Az ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet kérve a jogerős ítélet hatályon kívül helyezésével a közigazgatási határozatok hatályon kívül helyezését. [9] A felülvizsgálati kérelmében arra hivatkozott, hogy a vezetői engedélyét nem hatóság vonta vissza, hanem a vezetői engedélye a törvény erejénél fogva szűnt meg huszonnégy hónap elteltével. Megismételte azt a nyilatkozatát, mely szerint a magyar hatósági eljárásra a magyar jogszabályok vonatkoznak, a jelentkezési lapon tett nyilatkozatát a magyarországi helyzetre kell értelmezni, ezért irreleváns a magyar hatósági eljárás szempontjából, hogy Ausztriában milyen feltétele lenne a felperes osztrák vezetői engedélye megszerzésének. [10] Jogszabálysértésként az R.
- §
(6)bekezdését, a Pp. 336/A. §
(2)bekezdését, a Pp. 206. §
(1)bekezdését jelölte meg. [11] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztett elő. A Kúria döntése és jogi indokai [12] A felperes felülvizsgálati kérelme nem alapos. [13] A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 275. §
(1)és
(2)bekezdésére figyelemmel a felülvizsgálati eljárásban bizonyítás felvételének nincs helye, a Kúria a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a rendelkezésre álló iratok alapján dönt. A jogerős ítélet csak a felülvizsgálati kérelem és a csatlakozó felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálható felül. [14] A Kúria megítélése szerint az elsőfokú bíróság a helyesen megállapított tényállásból mindenben helytálló jogi következtetésre jutott az alperesi határozat jogszerűségével kapcsolatban, döntésével és annak indokaival a felülvizsgálati bíróság egyetért, a felülvizsgálati kérelemben foglaltakra tekintettel az alábbiakat fejti ki. [15] A vezetői engedélyekről szóló 91/439/EGK irányelv preambuluma szerint a közúti közlekedésbiztonsággal és forgalommal kapcsolatos okokból a tagállamoknak képesnek kell lenniük alkalmazni a vezetői engedélyek visszavonására, valamint ideiglenes és végleges bevonására vonatkozó nemzeti rendelkezéseiket minden olyan engedély jogosultjára, aki szokásos tartózkodási hellyel rendelkezik azok területén. [16] A vezetői engedélyekről szóló Európai Parlament és Tanács 2006. december 20-i 2006/126/EK irányelve 7. cikk
(5)bekezdés utolsó mondata szerint a vezetői engedélyt kiállító tagállamok - a 2. cikk sérelme nélkül - kellő körültekintéssel járnak el annak biztosítása érdekében, hogy az adott személy megfeleljen az e cikk
(1)bekezdésében megállapított követelményeknek, és nemzeti rendelkezéseiket alkalmazzák a járművezetési jogosultság megszüntetésére, illetve visszavonására, amennyiben megállapításra kerül, hogy a vezetői engedélyt a követelményeknek való megfelelés nélkül állították ki. [17] A Kormányrendelet 16. §
(1)bekezdés a) pontja értelmében járművezetésre jogosító okmányt a közlekedési igazgatási hatóság nem adhat annak, aki járművezetésre közlekedésbiztonsági szempontból alkalmatlan. A Kormányrendelet alkalmazásában közlekedésbiztonsági szempontból járművezetésre alkalmatlannak kell tekinteni azt a személyt, akit a bíróság vagy a szabálysértési hatóság a járművezetéstől jogerősen eltiltott a határozatban meghatározott ideig, kivéve a
- §-ban szabályozott eseteket. [18] A vizsgára bocsátás jogszabályi feltételeinek teljesülését - a nyilatkozatban közölt adatok valóságtartalmát - a hatóságnak ellenőriznie kell. A felperes a jelen vezetési vizsga megindításának kérelmezésekor az általa kitöltött jelentkezési lapon azt a nyilatkozatot tette, hogy a járművezetéstől a bíróság, illetve szabálysértési hatóság jogerősen nem tiltotta el, valamint a hatóság a járművezetésre jogosító okmányát nem vonta vissza, mely nyilatkozatok valótlan tartalmúak, ez okból a felperes közlekedésbiztonsági szempontból járművezetésre alkalmatlan személynek minősült a Kormányrendelet alkalmazása szempontjából. [19] Az R.
- §
(6)bekezdése értelmében a közlekedési hatóság érvényteleníti azt a vizsgát, amelyet a vizsgázó a közlekedési hatóság félrevezetésével, hamis adatok közlésével, jogszabályban meghatározott feltételek hiányában vagy a vizsgáztatás szabályainak megsértésével tett le. Amennyiben a vizsgaigazolást a közlekedési hatóság már kiadta, a vizsga érvénytelenítéséről szóló jogerős határozatot az ügyfél lakóhelye szerinti okmányirodának is meg kell küldeni. [20] A tényállásból megállapíthatóan nem vitásan a felperes úgy nyilatkozott a jelentkezési lapján, hogy járművezetéstől nincs eltiltva, s járművezetésre jogosító okmányát nem vonták vissza, továbbá a
- pontban rögzített kérdésre „Igen" választ adott. [21] Ehhez képest az alperes jogelődjének jogsegély útján a tudomására jutott, hogy a felperes vezetői engedélyét az osztrák hatóság ittas vezetés miatt visszavonta. A vezetői engedély visszavonása ellenére tett felperesi nyilatkozatot a közlekedési hatóság félrevezetésének kellett tekinteni, és ezt a bíróság helyesen állapította meg. [22] A fentiekhez képest nincs annak jelentősége, hogy a vezetői engedély visszavonásáról nem a magyar, hanem az osztrák hatóság rendelkezett, mert a jelen esetben a magyar jog alkalmazása szempontjából az osztrák bíróságot hatóságnak kell tekinteni. A hatóság félrevezetésének tényére tekintettel nincs annak sem jelentősége, hogy a nyilatkozatát a felperes abban a feltételezésben tette, hogy a jogosítványa megszerzésére kizárólag a magyar hatósági előírások irányadóak. [23] A magyar jogi szabályozás és az uniós szabályozás között ellentmondás nincs, s az elérni kívánt közös cél - egyebek mellett - a jogosítványturizmus (vagyis adott állam közlekedésbiztonsági szempontból releváns adatainak elhallgatásával, meghamisításával egy másik államban vezetői engedély megszerzése iránt folyamodni) megszüntetése. [24] A Kúria végezetül hangsúlyozza, hogy a Kfv.II.38.106/2014/
- számú ítéletében is megjelenő egységes bírói gyakorlat szerint a jelentkezési lap tényállásban hivatkozott részének, valótlan tartalmú kitöltése hamis adatközlést, a hatóság félrevezetését jelenti, amely a vizsgák érvénytelenítését kell, hogy maga után vonja. [25] A Kúria a mindenben helyes jogerős ítéletet a Pp.
- §
(3)bekezdését alkalmazva hatályában fenntartotta, lévén az a tényállás teljes körű tisztázása mellett, a bizonyítékokról számot adott, a felülvizsgálati kérelemben a megjelölt jogszabályokat nem sértette. meg. Záró rész [26] A felülvizsgálati kérelmet a Kúria a Pp. 274. §
(1)bekezdése szerint tárgyaláson kívül bírálta el. [27] A feljegyzett felülvizsgálati eljárási illetéket a felperesnek kell megfizetnie az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 50. §
(1)bekezdésére és a költségmentesség alkalmazásáról a bírósági eljárásban tárgyú 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 13. §
(2)bekezdésére figyelemmel. [28] Az ítélet elleni felülvizsgálatot a Pp. 271. §
(1)bekezdés e) pontja zárja ki. Budapest,
- szeptember
- dr. Sperka Kálmán sk. a tanács elnöke dr. Bucskó István sk. előadó bíró, dr. Sugár Tamás sk. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő