← Magyarország

Kfv.37973/2016/10 – Kúria

A határozat elvi tartalma: A Közbeszerzési Döntőbizottság hivatalból indított eljárását a Kormányzati Ellenőrzési Szerv kezdeményezheti. Az eljárás során hozott határozat bírósági felülvizsgálata tekintetében ezen szervnek a perbeli legitimációja fennáll. Az ajánlattevő a megkötött szerződés teljesítése során alvállalkozó bevonását jelentheti be és ezen bejelentéssel együtt kell nyilatkoznia arról, hogy az igénybe venni kívánt alvállalkozó nem áll a Kbt. 56-57.§ szerinti kizáró okok hatálya alatt. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Kfv.III.37.973/2016/

  1. A tanács tagjai:. Kovács András a tanács elnöke . Fekete Ildikó előadó bíró . Kovács Ákos bíró A felperesek: I. rendű: I.rendű felperes neve () Képviselője:ácsos II. rendű: () Képviselője: dr. Sárvári Tamás Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Sárvári Tamás ügyvéd) Az alperes: alperes neve Képviselője:ácsos Alperesi beavatkozók: (az I. rendű felperes keresete tekintetében) I. rendű: () Képviselője: dr. Sárvári Tamás Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Sárvári Tamás ügyvéd) II. rendű: () Képviselője: jogtanácsos (a II. rendű felperes tekintetében) III. rendű I.rendű felperes neve () Képviselője:ácsos A per tárgya: közbeszerzési ügyben hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a II. rendű felperes Az elsőfokú bíróság és határozatának száma: Székesfehérvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 14.K.27.111/2016/
  2. Rendelkező rész A Kúria a Székesfehérvári Közigazgatási és Munkaügyi 14.K.27.111/2016/
  3. számú ítéletét hatályában fenntartja. Bíróság Kötelezi a Kúria a II. rendű felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek és az I. rendű felperes - III.rendű alperesi beavatkozónak 150.000-150.000 (százötvenezer-százötvenezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. Kötelezi a Kúria a II. rendű felperest, hogy fizessen meg az államnak - felhívásra - további 180.000 (száz-nyolcvanezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak helye nincs. I n d o k o l á s A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] [2] A ., mint ajánlatkérő (a továbbiakban: ajánlatkérő) a közbeszerzésekről szóló
  4. évi CVIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) második része, az uniós értékhatárt elérő értékű közbeszerzések szabályai szerinti nyílt eljárást folytatott le az es autópálya II. építési szakasz (kilométerszervény) új Tiszahíddal kivitelezésű munkáinak és kiegészítő tervezési feladatok elvégzése - különös tekintettel a Tisza-folyó jobb parti árér feletti híd és a Tisza-folyó feletti híd kiviteli tervei elnevezésű - építési beruházás tárgyában. Az ajánlattételi határidőre két ajánlat érkezett, közte az Acél-Híd Konzorciumé, amelynek tagjai, mint közös ajánlattevők a II. rendű felperes és az Alperesi beavatkozó 1 alperesi beavatkozók voltak. A közbeszerzési eljárás nyertesei ezen közös ajánlattevők lettek és az ajánlatkérő, 2013.08.23-án szerződést kötött velük, melyet a felek
  5. december 1-jével módosítottak, a régi A Zrt-ből, mint jogelődből kiválással létre jött egy jogutód Alperesi beavatkozó 1 A szerződésmódosítás
  6. számú mellékletét képező 2014.06.02-án kelt nyilatkozatban az Alperesi beavatkozó 1 alpresi beavatkozó nyilatkozott arra nézve, hogy a szerződés teljesítéshez nem vesz igénybe a Kbt. 56.§, 57.§-a szerinti kizáró okok hatálya alá eső alvállalkozót, illetve az alkalmasság igazolására igénybe vett szervezet nem tartozik a Kbt. 57.§-a szerinti kizáró okok hatálya alá. 2014.06.20-án ugyanilyen tartalmú nyilatkozatot tett. Az ajánlatkérő és a Mérnök Konzorcium (a továbbiakban: mérnök) között 2013.10.17-én megbízási szerződés jött létre az autópálya kilométer szakasz) közötti szakasz új Tisza-híddal kivitelezéséhez [3] [4] kapcsolódó mérnöki feladatok ellátása tárgyában. A megbízási szerződés 6.
  7. pontja szerint a mérnök ellenőrzi - többek közt a vállalkozó és alvállalkozói szakértelmét, továbbá a mérnök a helyszíni ellenőrzésekkel kapcsolatos észrevételeit - folyamatos helyszíni munkavégzés esetén szükség szerint - naponta az építési naplóban is köteles vezetni. A szerződés 3.
  8. pont
  9. pontja a vállalkozó kötelezettségét rögzítette, az alvállalkozó bevonásának bejelentésére vonatkozóan és az ezzel kapcsolatos kizáró okok hiányára vonatkozó nyilatkozat tekintetében. A mérnök 2013.12.02-án rögzítette, hogy sürgősen kérte alvállalkozói lista benyújtását, ez 2014.01.10-én is hasonlóan történt, a mérnök a 2014.04.,05.,06.,07., és
  10. hónapokra vonatkozó projekt előrehaladási jelentéseiben alvállalkozói lista beadásának szükségességét nem rögzítette. A II. rendű felperes és az Alperesi beavatkozó 1 a mérnök részére 2014.04.24-én, 06.24-én és 09.17-én megküldte az alvállalkozók bejelentésére készített táblázatait. Az I. rendű felperes, mint hivatalbóli kezdeményező az alperesnél eljárást kezdeményezett, figyelemmel a Kbt. 140.§

(2)bekezdés b) pontjára és kérte annak megállapítását, hogy a II. rendű felperes és az Alperesi beavatkozó 1 megsértették a Kbt. 128.§
(2)bekezdését, tekintettel arra, hogy a beruházás során olyan alvállalkozók ( R.Kft., MCE Kft.) is bevonásra kerültek, akiket az ajánlattevő nem jelentett be az ajánlatkérő felé, továbbá a beruházás megvalósulása során vezetett építési naplókban olyan cégeket is feltüntettek alvállalkozóként, akiket az ajánlatkérő felé megtett bejelentés nem tartalmazott (2003. Kft., 2002. Kft., Szolgáltató Kft.). Ezzel az ajánlattevők megsértették a Kbt. 128.§
(2)bekezdés első fordulatát. Az építési naplók adatai alapján megállapítható volt az is, hogy több esetben az ajánlattevő által bejelentett alvállalkozók már a bejelentés megtétele előtt végeztek munkát, ezért az ajánlattevők megsértették a Kbt. 128.§
(2)bekezdés első fordulatát. Mindezeken túl kifogásolta az I. rendű felperes, hogy az ajánlatkérő által a rendelkezésére bocsátott anyagokban nem volt megtalálható a II. rendű felperes, valamint az Alperesi beavatkozó 1, mint ajánlattevők Kbt. 128.§
(2)bekezdése szerinti kizáró okok fennállásáról szóló nyilatkozata, ezért az ajánlattevők a 2014.06.24-én és 2014.09.17-én kelt levelek szerint bejelentett alvállalkozók esetében megsértették a Kbt. 128.§
(2)bekezdés második fordulata szerinti kötelezettségüket. Az alperes ezen kezdeményezés alapján indított eljárásában hozott 2016.03.25-én kelt D911/52/2015. számú határozatával megállapította, hogy a II. rendű felperes és az Alperesi beavatkozó 1 megsértették a Kbt. 128.§
(2)bekezdését, ezért velük szemben 2.500.000-2.500.000 forint bírságot szabott ki. A keresetek és ellenkérelmek [5] Az I. rendű felperes keresetében az alperes határozatának felülvizsgálatát, megváltoztatását és annak megállapítását kérte, [6] hogy a II. rendű felperes és az Alperesi beavatkozó 1 megsértették a Kbt. 128.§
(2)bekezdésében előírt bejelentési kötelezettségüket. Arra hivatkozott, hogy az alperes határozata az alvállalkozói bejelentések Kbt-nek megfelelő teljesítése tekintetében nem megalapozott, ellentétes a jogszabályi rendelkezésekkel, valamint az eljárás során felmerült körülményekkel. Az I. rendű felperes álláspontja szerint a feltárt körülmények alapján az állapítható meg, hogy a Kbt. 128.§
(2)bekezdésében előírt kötelezettség nem teljesíthető az építési naplóba történt bejegyzéssel és a teljesítés során ezt a szerződő felek és a mérnök is így értelmezték, továbbá erre utal az is, hogy a 2003.Kft. nem volt azonosítható az építési napló alapján. Megítélése szerint a Kbt. 128.§
(2)bekezdésében lévő „igénybe venni kívánt" fordulatból azt lehet levezetni, hogy az alvállalkozókat még az igénybevételt megelőzően be kell jelenteni és a közbeszerzési hatóság 2012.01.01től alkalmazandó útmutatójából is ezt lehet levezetni. A II. rendű felperes keresetében az alperes határozatának felülvizsgálatát, elsődlegesen annak hatályon kívül helyezését, másodlagosan pedig megváltoztatását, ennek keretében a jogsértés hiányának megállapítását és a bírság kiszabásának mellőzését kérte. Arra hivatkozott, hogy az alperes határozata megsértette a Kbt. 133.§
(2)bekezdését, 134.§
(3)bekezdését, továbbá a a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 22.§
(1)bekezdését, és 30.§ b) pontját, mivel a hatáskörét nem megfelelően vizsgálta és elmulasztotta a hatáskör hiányának megállapítását. Megsértette az alperes a Kbt. 128.§
(2)bekezdését is, mivel a jogsértést megalapozatlanul állapította meg és jogsértő módon szabta ki a felperessel szemben a bírságot. Tévesen minősítette a felperes állítólagos jogsértését a Kbt-be ütköző teljesítésnek, az alperesi határozatban meghatározott magatartás ugyanis mulasztásban és nem teljesítésben megnyilvánuló tényállás, az alperes eljárására pedig csak jogvita esetén és csak a szerződések törvénybe ütköző teljesítése esetén kerülhet sor, jogvita hiányában és a teljesítés során bekövetkezett mulasztások esetében azonban nem. Állította a II. rendű felperes azt is, hogy a közbeszerzési szerződés teljesítése során a Kbt. 128.§
(2)bekezdésének megfelelően járt el. A jogalkotó nem alkotott külön jogszabályt a teljesítés során fennálló nyilatkozattételi kötelezettség teljesítésnek módjáról, határidejéről, tartalmi, formai követelményeiről, így lényegében bármely módon eleget lehet tenni ezen kötelezettségnek. A törvény rendelkezéséből nem vezethető le egyértelműen, hogy általános jellegű nyilatkozatot nem lehet tenni, hanem csak az adott alvállalkozóra vonatkozóan lehet és kell megtenni a bejelentéssel egyidejűleg. Hangsúlyozta, hogy olyan alvállalkozókat vont be, akik nem álltak kizáró okok hatálya alatt, továbbá, hogy ha az 1. számú szerződésmódosításhoz tartozó nyilatkozatok nem lettek volna megfelelőek, akkor azt a megrendelőnek jelezni kellett volna. [7] [8] Az alperes a felperesek keresetének elutasítását kérte, a határozatában foglaltakat fenntartotta. Az Alperesi beavatkozó 1 az I. rendű felperes keresete tekintetében az alperes oldalán avatkozott a perbe, úgy szintén a II. rendű felperes is, aki elsődlegesen a per megszüntetését kérte, az I. rendű felperes perbeli legitimációjának hiányára tekintettel. A bíróság ítélete [9] A bíróság a felperesek keresetét alaptalannak értékelte és elutasította azokat. Ítéletének indokolásában a Pp. 339./A.§-ára, 329.§
(1)bekezdésére, a Kbt. 128.§
(2)bekezdésére, 134.§
(3)bekezdésére, 140.§
(1)bekezdés c) pontjára, 157.§-ára, az építési beruházások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló 306/2011.(XII.23.) Korm.rendelet 10.§
(1)bekezdésére, az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009.(IX.15.) Korm.rendelet 24.§
(2)bekezdésére hivatkozott. Leszögezte, hogy az I. rendű felperes jogszerűen végzett ellenőrzést a perbeli beruházással kapcsolatos körülményeket illetően és az ellenőrzés során tudomására jutott álláspontja szerint jogsértő magatartás, illetve mulasztás miatt pedig a Kbt. 140.§
(1)bekezdés c) pontja alapján jogosult volt az alperes eljárását kezdeményezni. Ebből következően a jelen perbeli felperesként történő fellépésre is jogosult volt, a Kbt. 157.§-a mellett a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban Pp.) 327.§
(1)bekezdés a) pontja szerint is. [10] Rögzítette azt is a bíróság, hogy az alperesnek hatásköre volt a perbeli eljárás lefolytatására a Kbt. 128.§
(2)bekezdése és 134.§
(3)bekezdése alapján. [11] Rámutatott arra a bíróság, hogy az alperes eljárása kizárólag a Kbt. „A szerződés teljesítése" cím alatt a Kbt. 128. és 129.§-aiban szabályozott szerződés teljesítési szabályok betartásának ellenőrzésére irányulhatott, ugyanis az alperes a Kbt. 134.§
(3)bekezdése alapján a szerződés teljesítése körében csak azt vizsgálhatja, hogy annak teljesítése során megtartásra kerültek-e a Kbt. szerződés teljesítésére vonatkozó szabályai. Ebből következően az alperes nem vizsgálhatta a szerződésnek olyan szabályait, amely a Kbt. 128.§
(2)bekezdésében írtakon túliak, így nem vizsgálhatta a mérnök és az ajánlatkérő közötti megbízási szerződésben foglaltakat, különösen, hogy ezen szerződés nem is a jelen perbeli, hanem egy másik közbeszerzési eljárás eredményeként kötött szerződés. A bíróság álláspontja szerint az alperes helytállóan állapította meg, hogy az építési napló útján az alvállalkozók bejelentése jogszerűen megtörténhetett, és azt is, hogy a Kbt. 56.§ és 57.§ szerinti kizáró okokra vonatkozó nyilatkozat jogszerű megtétele nem történt meg. Utalt arra is a bíróság, hogy a Kbt. 128.§
(2)bekezdése csupán annyit rögzít, hogy a teljesítés során kell bejelenteni az alvállalkozó bevonását, azt viszont nem, hogy ezen bejelentésnek még az alvállalkozói munkakezdést megelőzően kell megtörténnie vagy azzal egyidejűleg, vagy esetleg akár azt követően is. Rögzítette ugyanakkor a bíróság azt is, hogy a jelen perbeli valamennyi vitatott alvállalkozó a munkavégzése napján az építési naplóban feltüntetésre került, amiből az következik, hogy a tényleges munkavégzésük megkezdésekor, illetve azt közvetlenül megelőzően bejelentés történt, hiszen az építési naplókban való rögzítésük nyilvánvalóan csak így volt lehetséges. Ebből kifolyólag a bejelentésük a bejelentés időpontját tekintve akkor is jogszerű lenne, ha a Kbt. 128.§
(2)bekezdéséből azt lehetne levezetni, hogy még a munkavégzés előtt kell őket bejelenteni. Rámutatott arra is a bíróság, hogy a bejelentés teljesíthető volt a mérnök útján tekintettel arra, hogy a mérnök a közte és az ajánlatkérő közötti szerződés alapján az ajánlatkérőt ezen körben képviselő személy volt, aki a köztük lévő szerződés alapján köteles volt az alvállalkozók jogosultságát is ellenőrizni, vagyis azt, hogy ezen cégek a jelen perbeli beruházás kapcsán alvállalkozóként jogosultak eljárni. Az I. rendű felperes nem is vitatta, hogy a mérnök nyilatkozatában foglaltak szerinti ellenőrzés, így az alvállalkozók igénybevétele bejelentése tényének ellenőrzése is a mérnök által megtörtént. Hangsúlyozta a bíróság, hogy az alvállalkozók bejelentését a mérnök felé meg lehetett tenni különös tekintettel a 306/20111.(12.23.) Korm.rendelet 10.§
(1)bekezdésére is, amely alapján a mérnöknek kötelessége is volt az alávállalkozók ellenőrzése. [12] Megállapította a bíróság, hogy a Kbt. 128.§
(2)bekezdése szerinti, a Kbt.
  1. és 57.§-ai szerinti kizáró okokra vonatkozó nyilatkozatokat illetően a II. rendű felperes és az Alperesi beavatkozó 1 jogszabálysértően jártak el. Ezen nyilatkozatot a bejelentéssel együtt kell megtenni, ami azt jelenti, hogy ugyanakkor, azzal egy időben. Ilyen egyidejű nyilatkozat megtételére nem került sor. [13] Minderre tekintettel a bíróság megállapította, hogy az alperes határozata nem volt jogszabálysértő, ezért a felperesek keresetének elutasításáról döntött. A felülvizsgálati kérelem [14] A jogerős ítélet ellen a II. rendű felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben elsődlegesen annak hatályon kívül helyezését kérte, a keresetében foglaltakat fenntartotta. Másodlagosan a hatályon kívül helyezés mellett kérte a bíróság új eljárásra és új határozat utasítását. Arra hivatkozott, hogy a bíróság megsértette a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződések teljesítésének és módosításának közbeszerzési hatóság által végzett ellenőrzéséről szóló 308/
  2. (X.27.) Korm.rendelet 1.§
(3)bekezdését, a 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: új Kbt.) 152.§
(1)bekezdés c) pontját és a I.rendű felperes neveról szóló 355/2011. (XII.30.) Korm.rendelet 12.§
(4)bekezdését, mert elmulasztotta vizsgálni azt az előkérdést, hogy a perrel érintett közbeszerzési szerződés teljesítésének jogi szempontú ellenőrzésére vonatkozóan volt-e hatásköre az I. rendű felperesnek vagy e helyett a hatáskörrel rendelkező közbeszerzési hatóságnak kellett volna hivatalból kezdeményezni a közbeszerzés teljesítésének jogi szempontú ellenőrzését, ezáltal a Pp. 163.§
(1)bekezdés szerinti, a per eldöntéséhez szükséges tények megállapítása jogsértően elmaradt. Állította, hogy a bíróság megsértette a Kbt. 133.§
(1),
(2)bekezdését, mert elmulasztotta annak vizsgálatát, hogy a megtámadott határozatot megelőző közbeszerzési jogorvoslati ügyben volt-e helye jogorvoslatnak, így téves következtetést vont le arra vonatkozóan, hogy az alperesnek fennállt a hatásköre a jogorvoslati eljárás lefolytatására, ezért a Kbt. 134.§
(3)bekezdését is megsértette. Kifogásolta a II. felperes, hogy a bíróság megsértette a Kbt. 128.§
(2)bekezdését, mert a II. rendű felperes feltételezett jogsértése vizsgálatát tévesen nyelvészeti szakkérdésként, nem pedig jogkérdésként vizsgálta, így ebben a kérdésen is téves és jogszerűtlen következtetésre jutott. Sérelmezte azt is, hogy a Kbt. 152.§
(3)bekezdés e) pont megsértésével a bíróság nem döntött a bírság kiszabásának mellőzéséről. Kifejtette a II. rendű felperes, hogy az I. rendű felperes a közbeszerzési hatóság körébe utalt ellenőrzési tevékenységet saját maga folytatta le, nem pedig a Korm.rendeletben arra feljogosított hatóság hivatalból induló eljárását (hatósági ellenőrzés) kezdeményezte. Tévesen feltételezte, hogy a közbeszerzési szerződés teljesítése során általa feltárt mulasztás esetén az abban érdekelt felek közötti jogvita hiányában is van helye az általa hivatalból kezdeményezett közbeszerzési jogorvoslatnak. A bíróságnak az alperes hatásköre hiányát kellett volna megállapítania, másrészt az I. rendű felperes legitimációja hiányát kellett volna rögzíteni. A bíróság tévesen és hiányosan állapította meg az irányadó jogszabályok körét és a jogszabályi háttér hiányos áttekintését követően helytelen jogi következtetéseket vont le. Tévesen minősítette ügyfélnek az I. rendű felperest, aki nem ügyfél, hanem hivatalból kezdeményező volt az alperes eljárásában. Az a körülmény, hogy a kezdeményező személye és az eljárást lefolytató személye elválik egymástól nem teszi ügyféllé a hivatalbóli kezdeményezőt. Fenntartotta azon álláspontját, hogy a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés teljesítésével kapcsolatban jogorvoslati eljárás kezdeményezésének valamely elbírálandó jogvita esetében van helye. Jogvita pedig csak az abban érdekelt felek által vitássá tett jog vagy kötelezettség esetében keletkezik. A jelen perrel érintett közbeszerzési szerződésben érdekelt felek között azonban jogvita nem alakult ki a Kbt. 128.§
(2)bekezdése megfelelő alkalmazásával, illetve előírásainak elmulasztásával kapcsolatosan. Az alperes a jogorvoslati eljárásban tévesen minősítette a II. rendű felperes feltételezett jogsértését a szerződés törvénybe ütköző teljesítésének, a határozatban körülírt magatartás ugyanis egyértelműen mulasztásban megnyilvánuló tényállás. Az alperes eljárására csak jogvita esetén és a szerződések törvénybe ütköző teljesítésekor kerülhet sor, jogvita hiányában és a teljesítés során bekövetkezett mulasztások esetében azonban nem. Az alperes ezáltal megsértette a Ket. 22.§
(1)bekezdését, és 30.§ b) pontját, mert eljárásában nem megfelelően vizsgálta hatáskörének fennállását és a hatáskör hiánya ellenére sem utasította el a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül. Tévesen állapította meg a bíróság, hogy az alperesnek a perbeli eljárás lefolytatására a hatásköre fennállt. [15] A II. rendű felperes álláspontja szerint nem sértette meg a Kbt. 128.§
(2)bekezdését, a bíróság ezen állítását nem támasztotta alá. Álláspontja szerint a jogorvoslati eljárásban dokumentumok bemutatásával igazolta, hogy a teljesítés során a kizáró okok fenn nem állásáról szóló nyilatkozatot megtette. A jogalkotó nem alkotott külön jogszabályt a teljesítés során fennálló nyilatkozattételi kötelezettség teljesítésének módjáról, határidejéről, tartalmi és formai követelményeiről. Tekintettel arra, hogy a Kbt. 128.§
(2)bekezdésének
  1. mondat
  2. fordulata sem ír elő konkrét tartalmi, formai vagy időbeliségi követelményt, így lényegében bármely módon eleget lehet tenni a nyilatkozattételi kötelezettségnek. Egy esetlegesen hiányzó vagy tartalmi, formai hibát tartalmazó nyilatkozat vagy igazolás még a közbeszerzési eljárás ajánlattételi, részvételi szakaszában is pótolható hiányosságnak minősül. A kizáró okokra vonatkozó nyilatkozat nem megfelelőségét érintően a II. rendű felperes a teljesítés ideje alatt nem kapott kifogást. Fenntartotta, hogy olyan alvállalkozókkal kötött alvállalkozói szerződéseket és olyan alvállalkozókat vont be a szerződés teljesítésébe, amelyek nem álltak kizáró okok hatálya alatt. A bíróság csak kifejezetten annak okán tartotta jogszabálysértőnek a II. rendű felperes és az Alperesi beavatkozó 1 eljárását, mert a nyilatkozatokat nem a bejelentéssel együtt tették meg. Ez egy felületes nyelvtani értelmezésből fakadt. A bíróság a Kbt. 128.§
(2)bekezdésének semmilyen más szempontú elemzését nem végezte el, nem vizsgálta a jogszabály célját, a feltehető jogalkotói szándékot, hanem egy leegyszerűsített nyelvtani elemzéssel igyekezett a II. rendű felperes jogsértését alátámasztani. A felperesi álláspont szerint a Kbt. 128.§
(2)bekezdése értelmezhető úgy is, hogy amennyiben az adott alvállalkozó vonatkozásában az ajánlat benyújtásakor sem volt bejelentési és nyilatkozattételi kötelezettség, úgy ilyen kötelezettség a szerződés teljesítése során sem merülhetett fel. [16] Az alperes és az I. rendű felperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályban tartására irányult. A Kúria döntése és jogi indokai [17] A felülvizsgálati kérelem nem alapos. [18] A Kúria álláspontja szerint a bíróság megfelelő alapossággal feltárta és rögzítette ítéletének indokolásában az ügyben irányadó tényállást és abból az ide vonatkozó jogszabályi rendelkezések alkalmazásával helytálló jogi következtetést vont le. [19] Kiemeli a Kúria, hogy a felülvizsgálati eljárás során a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban Pp.) 270.§
(2)bekezdése és 272.§
(2)bekezdése értelmében kizárólag a jogerős ítélet jogszerűsége vizsgálható, a Pp. 275.§
(2)bekezdésének megfelelően a felülvizsgálati kérelemmel érintett körben. [20] A II. rendű felperes hatásköri kifogására, az I. rendű felperes perbeli legitimációjára vonatkozó kifogása tekintetében hangsúlyozza a Kúria, hogy az I. rendű felperes a jelen perbeli beruházással kapcsolatban a jogállására vonatkozó 355/2011.(XII.30.) Korm.rendelet alapján indított - a központi költségvetésből, illetve európai uniós támogatásból
  1. és
  2. évre finanszírozott 1-es különösen európai csalás elleni hivatal által szabálytalannak minősített építési beruházások vizsgálat körében - ellenőrzést és ennek keretében vizsgálta és ellenőrizte a perbeli beruházással kapcsolatos körülményeket is. Az ellenőrzés során tudomására jutott magatartás, mulasztás miatt pedig a Kbt. 140.§
(1)bekezdés c) pontja alapján jogosult volt az alperesnél eljárást kezdeményezni. Ennek megfelelően az I. rendű felperes perbeli legitimációja is fennállt, az alperesi hatáskör pedig nem volt kétségbe vonható. Az I. rendű felperes a z ajánlatkérő által megrendelt és költségvetési és uniós forrásokból finanszírozott perbeli beruházás kapcsán jogszabályban meghatározott jogosítványokkal rendelkezett az ellenőrzésre és a jogsértések kifogásolására vonatkozóan, az alperes eljárásának kezdeményezését illetően is. A felülvizsgálati kérelem ezen része kapcsán megjegyzi a Kúria, hogy az alperes döntése
  1. március
  2. napján született, az alperes eljárása során az új Kbt. és a 308/
  3. (X.27.) Korm.rendelet előírásait nem alkalmazta, így meg sem sérthette. A vizsgálat tárgyává tett közbeszerzési eljárás a Kbt. rendelkezései alapján folyt, így a felülvizsgálati kérelemben megjelölt új jogszabályi rendelkezések alkalmazására, azoknak a jogerős ítéleten, illetve az alperes határozatán történő számonkérésére jogszabályi lehetőség nem volt. [21] A felülvizsgálati kérelembeli kifogással szemben az alperes döntéséből megállapítható volt, hogy az alperes eljárása során vizsgálat tárgyává tette, hogy a hivatalbóli kezdeményezés alapján van-e akadálya az érdemi vizsgálat lefolytatásának. Ennek jogszerűségére vonatkozó megállapítást a jogerős ítélet is tartalmaz, így alaptalanul hiányolta azt a II. rendű felperes. Sem az I. rendű felperes vizsgálata lefolytatásának, sem a közbeszerzési hatóság felé tett hivatalbóli kezdeményezésnek jogszabályi akadálya nem volt, így az alperes hatáskörében eljárva fogadta be a kezdeményezést és végezte el a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződés teljesítésének vizsgálatát. [22] A Kbt. 134.§
(3)bekezdése egyértelműen rendelkezik arról, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottság hatáskörébe tartozik a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés, e törvénybe, illetve az e törvény felhatalmazása alapján alkotott kormányrendeletbe ütköző módosítása vagy teljesítése, valamint az ajánlatkérő által a 123.§ szerint önállóan kialakított eljárási szabályokba ütköző magatartás vagy mulasztás miatt indult eljárás lefolytatása. [23] Nem osztotta a Kúria a II. rendű felperes azon érvelését, hogy csakis jogvita esetén lett volna lehetőség a jogorvoslati eljárás kezdeményezésére, ugyanis a Kbt. 133.§
(2)bekezdésének rendelkezése szerint a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződéssel kapcsolatos jogvita - kivéve a szerződésnek az e törvénybe, illetve az e törvény felhatalmazása alapján alkotott Korm.rendeletbe ütköző módosítása vagy teljesítése miatti jogvitát -, valamint a közbeszerzés eljárással kapcsolatos polgárjogi igények elbírálása a bíróság hatáskörébe tartozik. Azon körülmény tehát, hogy a szerződő felek között jogvita nem állt fenn, nem jelentette azt, hogy az alperes a szerződés teljesítése kapcsán felmerült kifogásokat eljárásában, hatáskörében eljárva ne vizsgálhatta volna. A II. rendű felperes hivatkozása szerinti, a szerződő felek közötti jogvita hiánya a polgári per indokolatlanságát támasztotta csak alá, az alperesi hatáskör megkérdőjelezésére nem volt alkalmas. A Kúria álláspontja szerint tévesen határolta el a II. rendű felperes a szerződések törvénybe ütköző teljesítését a szerződés teljesítése során bekövetkező mulasztástól és a mulasztás fennálltára tekintettel tévesen vezette le ebből az alperesi hatáskör hiányát. A szerződés teljesítése során bekövetkezett mulasztások is a szerződések törvénybe ütköző teljesítése körében értékelendők, ezen hivatkozás sem alkalmas az alperes hatáskör fennálltának kétségbevonására. [24] A Kúria a Kbt. 128.§
(2)bekezdésének megsértésére is vonatkozóan osztotta a bíróság jogi okfejtését. [25] A Kbt. 128.§
(2)bekezdése értelmében az ajánlattevőként szerződő fél teljesítésében - a
(3)bekezdés szerinti kivétellel - köteles közreműködni az olyan alvállalkozó és szakember, amely a közbeszerzési eljárásban részt vett az ajánlattevő alkalmasságának igazolásában. Az ajánlattevő köteles az ajánlatkérőnek a teljesítés során minden olyan - akár a korábban megjelölt alvállalkozó helyett igénybe venni kívánt - alvállalkozó bevonását bejelenteni, amelyet az ajánlatában nem nevezett meg és a bejelentéssel együtt nyilatkoznia kell arról is, hogy az általa igénybe venni kívánt alvállalkozó nem áll az 56.§ - valamint, ha a megelőző közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő előírta, az 57.§ - szerinti kizáró okok hatálya alatt. [26] A felülvizsgálati kérelemben kifogásolt értelmezés a jogszabályhely „a bejelentéssel együtt nyilatkoznia kell" kitételre vonatkozott. A Kúria megítélése szerint a fent idézett jogszabályhely kogens előírást tartalmaz. A bejelentéssel együtt történő nyilatkozattétel a kizáró okok tekintetében olyan kívánalom, amely nemcsak a jogszabályhely nyelvtani értelmezéséből következik. Az idézett rendelkezés, de a Kbt. egyéb ide vonatkozó előírása sem tartalmaz olyan megengedő szabályt, amelynek alapján az ajánlattevőként szerződő fél a teljesítés során az ajánlatában meg nem nevezett alvállalkozó Kbt. 56.§, illetve 57.§ szerinti kizáró okok hatálya alá nem tartozásáról általános nyilatkozatot tehetne. Ez alól a jogutódlás sem menti fel a szerződő feleket, ugyanis a Kbt. 128.§
(5)bekezdése szerint az ajánlattevőként szerződő fél jogutódja az
(1),
(2)bekezdések szerinti teljesítési kötelezettséget teljesítheti, de a jogutód nyilatkozatára is a Kbt. 128.§
(1),
(2)bekezdését kell alkalmazni. Az ajánlattevőként szerződő felek a perbeli esetben - így a II. rendű felperes is - a teljesítés során az ajánlatukban meg nem nevezett alvállalkozókat jelentettek be különböző időpontokban és módon az ajánlatkérőnek, e bejelentésekkel együtt azonban nem nyilatkoztak arról, hogy az általuk igénybe venni kívánt alvállalkozók nem állnak a Kbt. 5657.§ szerinti kizáró okok hatálya alatt. A szerződés teljesítése során 2014. június 14-én és szeptember 17-én közös táblázatot nyújtottak be a mérnökön keresztül az ajánlatkérőnek az alvállalkozók bejelentéséről, e bejelentéssel azonban nem nyilatkoztak a Kbt. 56-57.§ szerinti előírásnak megfelelően. Leszögezi a Kúria ezzel kapcsolatosan azt is, hogy az egyidejű nyilatkozattétel ténykérdés, így annak elmaradása egyértelműen a Kbt. 128.§
(2)bekezdésében foglalt kötelező szabály megsértését jelenteti. Ezzel kapcsolatosan a II. rendű felperes felülvizsgálati kérelembeli érvelése nem foghatott helyt. Azon körülmény, hogy az alvállalkozók bejelentésére vonatkozó nyilatkozatot tartalmilag és formailag egyebekben sem az alperesi hatóság, sem a bíróság nem kifogásolta, nem jelentette azt, hogy a Kbt. 56-57.§-beli nyilatkozat hiánya ne valósított volna meg jogszabálysértést. Megjegyzi ezzel kapcsolatosan a Kúria azt, hogy a Kbt. 128.§
(2)bekezdése nem tesz különbséget 10% feletti és alatti vállalkozók között a bejelentési és nyilatkozattételi kötelezettség tekintetében, a kötelezettség mindkét alvállalkozói körre vonatkozik. Így a felülvizsgálati kérelem erre vonatkozó érvelése is megalapozatlan. [27] Minderre tekintettel a Kúria megállapította, hogy a jogerős ítélet nem jogszabálysértő a felülvizsgálati kérelemmel érintett körben, ezért azt a Pp. 275.§
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Záró rész [28] A II. rendű felperes felülvizsgálati kérelmében kérte a felülvizsgálati kérelem tárgyaláson történő elbírálását. [29] A felülvizsgálati eljárásban felmerült I. rendű felperesi és alperesi perköltség megfizetésére a Kúria a II. rendű felperest a Pp. 270.§
(1)bekezdése folytán alkalmazandó Pp. 78.§
(1)bekezdés és 83.§
(1)bekezdése szerint kötelezte. [30] A II. rendű felperes felülvizsgálati kérelmén a tárgyi illeték feljegyzési jog ellenére 70.000 (hetvenezer) forint illetéket lerótt. A felülvizsgálati eljárási illetéke az Illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 50. §
(1)bekezdésének és 59.§
(1)bekezdésének megfelelően alakul, így a további 180.000 forint felülvizsgálati eljárási illeték megfizetésére a II. rendű felperes a 6/1986.(VI.26.) IM rendelet 13.§
(2)bekezdésének megfelelően köteles. Budapest,
  1. szeptember
  2. Dr. Kovács András sk. a tanács elnöke, Dr. Fekete Ildikó sk. előadó bíró, Dr. Kovács Ákos sk. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.