Fkf.410/2017/13 – Szegedi Ítélőtábla

(1)bekezdés,

(2)bekezdés

1. a)és
2. d)pont. A vádlottak által a 2017. április 14. napjától 2017. október 19. napjáig előzetes fogvatartásban töltött időt a kiszabott szabadságvesztésükbe beszámítja. A másodfokú eljárás során felmerült 37.278.- (harminchétezer-kettőszázhetvennyolc) forint bűnügyi költségből kötelezi fk. I.rendű vádlott neve I. rendű vádlottat, hogy fizessen meg 22.238.huszonkettőezer-kettőszázharmincnyolc) forintot az államnak, a Szolnoki Törvényszék Gazdasági Hivatalának felhívása szerint, a fennmaradó 15.040.- (tizenötezer-negyven) forint bűnügyi költséget az állam viseli. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás Az elsőfokú bíróság fk. I.rendű vádlott neve I. r., valamint fk. II.rendű vádlott neve II. r. vádlottat bűnösnek mondta ki társtettesként elkövetett emberölés bűntettében [Btk. 160. §

(1)bekezdésében meghatározott,

(2)bekezdés

1. a)és
2. d)pontja]. Ezért fk. I.rendű vádlott neve I. r. vádlottat 9 év szabadságvesztés büntetésre és 10 év közügyektől eltiltásra, míg fk. II.rendű vádlott neve II. r. vádlottat 14 év szabadságvesztés büntetésre és 10 év közügyektől eltiltásra ítélte. A szabadságvesztés fokozatát mindkét vádlott tekintetében fiatalkorúak börtönében határozta meg azzal, hogy a kiszabott szabadságvesztésből a büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsáthatóak legkorábban feltételes szabadságra. A szabadságvesztésekbe beszámítani rendelte a 2016. január 27. napjától az első fokú ítélet kihirdetéséig eltelt időt mindkét vádlott vonatkozásában. Fk. II.rendű vádlott neve II. r. vádlottal szemben 40.000.-Ft vagyonelkobzást rendelt el. Rendelkezett az eljárás során lefoglalt bűnjelekről akként, hogy a Szolnoki Törvényszék Gazdasági Hivatalánál Bj.1/2017/98., 117. sorszám alatt bevételezett vérrel szennyezett kést és fekete műanyag nyelű kést elkobozta, míg a további bűnjelek lefoglalását megszüntette, és azokat tanú neve1, tanú neve2, tanú neve3, valamint fk. I.rendű vádlott neve I. r. és fk. II.rendű vádlott neve II. r. vádlottak részére kiadni rendelte. Kötelezte a vádlottakat, hogy az eddig felmerült 3.258.289.-Ft bűnügyi költségből fk. I.rendű vádlott neve I. r. vádlott 208.152.-Ft-ot, míg fk. II.rendű vádlott neve II. r. vádlott 195.000.-Ft-ot, továbbá az I-II. r. vádlottak egyetemlegesen 2.855.137.-Ft-ot fizessenek meg az államnak. Az elsőfokú bíróság ítéletével szemben fellebbezést jelentettek be: - fk. I.rendű vádlott neve I. r. vádlott védője elsődlegesen hatályon kívül helyezés, másodlagosan enyhítés, - fk. II.rendű vádlott neve II. r. vádlott és védője egyezően enyhítés érdekében, - fk. II.rendű vádlott neve II. r. vádlott törvényes képviselője, fellebbezésének oka és célja megjelölése nélkül. A Szegedi Fellebbviteli Főügyészség a Bf.172/2017/2-II. számú átiratában indítványozta, hogy az ítélőtábla a Be. 363. §

(2)bekezdés b) pontja alapján az első fokú ítéletet zárt tárgyaláson bírálja felül, s azon bizonyítást vegyen fel, amelynek során számos iratot tegyen ismertetéssel a bizonyítás anyagává, amelyet az elsőfokú bíróság elmulasztott. Ezen túlmenően eljárási szabálysértésekre, a II. r. vádlott törvényes képviselője fellebbezésének joghatályosságára, a tényállás kiegészítésére, helyesbítésére és a jogi indokolás helyesbítésére tett az ügyész észrevételt. Fk. I.rendű vádlott neve I. r. vádlott vonatkozásában a lopás vétségének a vád tárgyává tett jelentősebb súlyú bűncselekmény - az emberölés bűntettének minősített esete - miatt a felelősségre vonás szempontjából való jelentősége hiányára figyelemmel a Be. 332. §

(2)bekezdésében írt okból a Be.

1. §-a alapján az I. r. vádlottal szemben a lopás vétsége miatti eljárás megszüntetését, fk. II.rendű vádlott neve II. r. vádlott vonatkozásában ugyanezen okból az orgazdasággal elkövetett tulajdon elleni szabálysértés miatti szabálysértési eljárásnak a Be.
2. §

(3)bekezdése alapján történő megszüntetését indítványozta. Összességében az első fokú ítélet megváltoztatását és fk. II.rendű vádlott neve II. r. vádlott vonatkozásában a vagyonelkobzás mellőzését, fk. I.rendű vádlott neve I. r. vádlottal szemben lopás vétsége [Btk. 370. §

(1)bekezdés,

(2)bekezdés a) pontja] miatt, míg fk. II.rendű vádlott neve II. r. vádlottal szemben orgazdasággal elkövetett tulajdon elleni szabálysértés [2012. évi II. törvény 177. §

(1)bekezdés a) pontja] miatt indított eljárás megszüntetését, egyebekben az első fokú ítélet helybenhagyását indítványozta. A fellebbezési tárgyaláson az I. r. vádlott védője az első fokú ítélet ellen az I. r. vádlott érdekében bejelentett fellebbezését akként módosította, hogy a hatályon kívül helyezésre irányuló védelmi fellebbezést visszavonta. Fk. I.rendű vádlott neve I. r. vádlott elkövetéskori rendkívül fiatal korára, súlyosan problémás pszichés és mentális állapotára figyelemmel az elsőfokú bíróság által kiszabott büntetés lényeges enyhítését indítványozta. Hivatkozott arra a körülményre, hogy a rákospalotai javítóintézet jellemzése szerint dicsérettel és kitűnő eredménnyel végezte el a

1. és
2. osztályt, fogva tartása alatt több dicséretben és oklevélben is részesült. Magaviselete kiemelkedően jó, így a törvény által meghatározott maximum 10 év szabadságvesztéshez képest az elsőfokú bíróság által kiszabott 9 év szabadságvesztés - álláspontja szerint - eltúlzott, amelynek lényeges enyhítése indokolt. Fk. II.rendű vádlott neve II. r. vádlott védője a fellebbezési tárgyaláson a II. r. vádlott védelmében bejelentett fellebbezését továbbra is fenntartotta és az első fokú eljárásban kifejtett indokai alapján az első fokú ítélet Szegedi Fellebbviteli Főügyészség által indítványozott megváltoztatását, és a II. r. vádlottal szemben kiszabott büntetés mértékének jelentős enyhítését indítványozta. A Szegedi Fellebbviteli Főügyészség képviselője a fellebbezési tárgyaláson az átiratában írtakat mindenben fenntartotta. Az ítélőtábla fk. II.rendű vádlott neve II. r. vádlott büntetésének enyhítésére irányuló fellebbezéseket, valamint a Szegedi Fellebbviteli Főügyészségnek fk. II.rendű vádlott neve II. r. vádlott vonatkozásában a vagyonelkobzás mellőzését célzó indítványát ítélte alaposnak. A másodfokú bíróság a Be.
3. §

(1)bekezdése alapján eljárva az első fokú ítéletet az azt megelőző bírósági eljárással együtt bírálta felül. Ennek során megállapította, hogy az elsőfokú bíróság a lényeges eljárási szabályok megtartásával, hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértés nélkül folytatta le a tárgyalást. Az ítélőtábla osztotta a Szegedi Fellebbviteli Főügyészség álláspontját fk. II.rendű vádlott neve II. r. vádlott törvényes képviselője által bejelentett fellebbezés joghatályosságát illetően. A törvényszék az ítéletet a

1. április
2. napján tartott tárgyaláson hirdette ki, amelyen tanú neve2, a II. r. vádlott törvényes képviselője nem volt jelen. Részére az első fokú ítélet kézbesítésére
3. május
4. napján került sor. Az iratok között azonban nem található az első fokú ítélet II. r. vádlott törvényes képviselője részére történt kézbesítését igazoló tértivevény. Ugyanakkor az első fokú iratok között 33-I. sorszámú irat szerint a II. r. vádlott törvényes képviselője a törvényszék büntetőirodáján az első fokú ítéletet
5. május
6. napján átvette, és nyomban úgy nyilatkozott, hogy a határozat ellen fellebbezést jelent be. A Be.
7. §

(2)bekezdése alapján a kézbesítés útján közölt ítélet ellen 8 napon belül lehet fellebbezni. Megállapítható, hogy a II. r. vádlott törvényes képviselőjének fellebbezési nyilatkozata nyilvánvalóan a fellebbezési határidőn belül történt, erre figyelemmel az ítélőtábla a II. r. vádlott törvényes képviselőjének fellebbezését is érdemben elbírálta. Osztotta az ítélőtábla a Szegedi Fellebbviteli Főügyészség azon eljárási szabálysértésre tett észrevételét is, amely szerint a törvényszék a

1. március
2. napján tartott tárgyaláson a következő tárgyalásra az időközben tárgyalásról eltávozott tanú neve2t, a II. r. vádlott törvényes képviselőjét, valamint dr. sértett képviselője neve ügyvédet, a sértett képviselőjét elmulasztotta értesíteni. Mivel azonban a jelenlétük a tárgyaláson nem volt kötelező, ezen eljárási szabálysértésnek az ügy érdemére kihatása nem volt. Eljárási szabályt sértett a törvényszék akkor is, amikor a zárt tárgyaláson a sértett időközben elhunyt gyermeke élettársának, tanú neve4 a tanúkénti kihallgatását követően engedélyezte a jelenlétét. Miután - a fellebbviteli főügyészség átiratában is hivatkozottak szerint - az elhunyt sértett egyenesági rokonának az élettársa nem szerepel az
3. évi XIX. törvény (Be.)
4. §

(3)bekezdésében felsoroltak között, így nem gyakorolhatja az ugyanezen jogszabályhely

(2)bekezdésében foglalt sértetti jogokat, így a zárt tárgyaláson sem lehetett volna jelen. Ugyanakkor ezen eljárási szabálysértésnek sem volt az ügy érdemére kihatása, így az ítélőtábla pusztán a megállapítására szorítkozott. Osztotta az ítélőtábla a fellebbviteli főügyészség azon álláspontját is, amely szerint az elsőfokú bíróság ítéletének tényállása részben megalapozatlan, mivel az részben felderítetlen [Be. 351. §

(2)bekezdés a) pontja]. A Szegedi Fellebbviteli Főügyészség álláspontja szerint az elsőfokú bíróság több olyan, az ügy elbírálása szempontjából jelentőséggel bíró okiratot nem ismertetett, amely a tényállás részbeni felderítetlenségét eredményezte. Erre figyelemmel az ítélőtábla a Be. 353. §

(1)bekezdése alapján eljárva bizonyítást vett fel, és ennek keretében tárgyalás anyagává tette a nyomozati iratok V. kötet 1146-

1. lapszámai alatti határozatot fk. I.rendű vádlott neve I. r. vádlott nevelésbe vételéről, és a nyomozati iratok V. kötet
2. lapszáma alatti határozatot a jogerő megállapításáról, továbbá a nyomozati iratok V. kötet 1174-
3. lapszáma alatti Facebook levelezés anyagát, amelyet a törvényszék kizárólag fk. I.rendű vádlott neve I. r. vádlott előtt ismertetett, ezért szükséges volt azok fk. II.rendű vádlott neve II. r. vádlott jelenlétében történő ismertetése is. Ugyanakkor az ítélőtábla a Szegedi Fellebbviteli Főügyészség átiratában foglalt további bizonyítás felvételét a Be.
4. §

(4)bekezdése alapján mellőzte, miután az indítványozott okiratok tartalma sem a tényállás megalapozottságát, sem a bűnösség megállapítását, a bűncselekmény minősítését, a büntetés kiszabását vagy az intézkedés alkalmazását nem érintette. Az elsőfokú bíróság a tényállás felderítési kötelezettségének egyebekben eleget tett, és ennek keretében a vád tárgyát képező releváns tényekre az elbíráláshoz szükséges körben és mélységben a bizonyítást felvette. További bizonyítás felvételének helye nem volt. Az elsőfokú bíróság a vádlottak védekezésével kapcsolatban iratszerűen állapította meg, hogy a nyomozás elején tett vallomásaikat megváltoztatták, amelynek végeredményeként saját magukra és társukra nézve is egybehangzóan terhelő, beismerő vallomást tettek. A bizonyítási eljárás során az elsőfokú bíróság különös gonddal vizsgálta a vádlottak megismerkedésének körülményeit és az azt követő és részben erre is visszavezethető fk. I.rendű vádlott neve I. r. vádlott és a sértett között kialakult konfliktushelyzetet, valamint azon körülményeket, amelyek végül a bűncselekmény elkövetéséhez vezettek. Ennek körében megállapította, hogy dr. ... I.rendű vádlott anyja neve sértett tiltotta, hogy lánya, I.rendű vádlott neve I. r. vádlott tartsa a kapcsolatot II.rendű vádlott neve II. r. vádlottal. Az egybehangzó bizonyítékok, így a vádlottak nyomozás során tett vallomása, a sértett fia, tanú neve1, elhunyt fiának élettársa, tanú neve4, a sértett testvérei, tanú neve5 és tanú neve6, valamint tanú neve5 lánya, tanú neve7 tanúk, a kívülálló tanúként kihallgatott és az I. r. vádlottal baráti kapcsolatban állt tanú neve8 tanúvallomása, és az azokat alátámasztó okiratok alapján állapította meg, hogy az I. r. vádlott és a sértett között olyan konfliktushelyzet alakult ki, amelynek megoldása a vádlottak részéről a sértett megölésének a gondolatát, majd szándékát váltotta ki. A vádlottak elkezdték fontolgatni a sértett megölését, annak végrehajtása érdekében különböző terveket dolgoztak ki, amelyre az elsőfokú bíróság megalapozottan vont le következtetést a szóbeli megbeszéléseikre vonatkozó nyomozati vallomásaik, tanú neve9 tanú vallomása, valamint a Facebook levelezésüket tartalmazó iratok alapján. Különös gonddal vizsgálta a törvényszék az első fokú ítéleti tényállásban írt bűncselekmény elkövetésének napján történt eseményeket. E körben is helytállóan állapította meg, hogy II.rendű vádlott neve II. r. vádlott a I.rendű vádlott neve I. r. vádlottal történt megbeszélés után, illetve útközben folyamatosan telefonon is a kapcsolatot tartva, kifejezetten a sértett életének kioltása szándékával érkezett a sértett zagyvarékasi házához, ahová egy kést is magával vitt a hátizsákjában. Az elkövetés konkrét körülményeire az elsőfokú bíróság megalapozott megállapítást vont le a vádlottak nyomozati vallomásai, a helyszíni szemle jegyzőkönyvei, az igazságügyi orvosszakértői vélemények, a DNS vizsgálat eredménye alapján. Miután a sértett lakóházának biztonsági kamera felvételei a bűncselekmény elkövetésének konkrét időpontja vonatkozásában ellentétesek voltak az egyéb bizonyítékokkal, az elsőfokú bíróság megfelelő részletességgel és megnyugtatóan tisztázta a tényállásban megállapított elkövetési időpontot a vádlottak nyomozati vallomásai, a telefonjaik híváslistája, valamint az autóbusz menetrend alapján. Dr. ... I.rendű vádlott anyja neve sértett sérülései vonatkozásában az igazságügyi orvosszakértői vélemény, a kiegészítő igazságügyi orvosszakértői vélemény, az igazságügyi orvosszakértők tárgyaláson való meghallgatása alapján vont le aggálytalan következtetést, a tekintetben is, hogy a sértett a sérüléseket élő állapotban szenvedte el, illetve hogy II.rendű vádlott neve II. r. vádlott lakásán lefoglalt kés volt az elkövetési eszköz, amelyet a DNS vizsgálat eredménye is alátámasztott. Az elsőfokú bíróság széles körű bizonyítást folytatott a vádlottaknak a cselekményüket követő magatartására nézve is, amelyet ugyancsak a nyomozati vallomásaik, illetve a házkutatásról és lefoglalásról szóló jegyzőkönyvek, továbbá az 1., 2., 3. számú, tanú neve10, tanú neve11, tanú neve12, tanú neve13, tanú neve14, tanú neve15 tanúk vallomásai alapján állapított meg. Az ítélőtábla részben a felvett bizonyítás, részben az iratok egybehangzó adatai alapján az elsőfokú bíróság ítéletének a tényállását az alábbiak szerint kiegészítette és helyesbítette [Be. 352. §

(1)bekezdés a) pont]: Fk. I.rendű vádlott neve I. r. vádlott a ... ... Római Katolikus Általános Iskola és Gimnázium tanulója volt. Az első fokú ítélet

1. oldal
2. bekezdésének
3. mondata helyesen: fk. I.rendű vádlott neve I. r. vádlott tulajdonába az ott írt ingatlanok az édesapja halálát követően kerültek (nyomozati iratok
4. kötet 839-
5. lapszám alatti hagyatékátadó végzés). A következő mondatban a hivatal neve a
6. - helyesen - június
7. napján jogerős JM07/GY/00659-16/
8. számú határozatával az I. r. vádlott nevelésbe vételét rendelte el, és gondozási helyéül a gyermekotthon neve jelölte ki (nyomozati iratok
9. kötet
10. lapszám alatti határozat). Fk. I.rendű vádlott neve I. r. vádlott az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) gyermekotthon neve2 a fogva tartása alatt
11. évben a
12. osztályt dicsérettel fejezte be, és a
13. osztály féléves vizsgáit kitűnő eredménnyel zárta, számos dicséretben és oklevélben részesült (első fokú iratok között
14. sorszám alatti tájékoztatás). A gyámhivatal neve a
15. január
16. napján jogerőre emelkedett 142-2/2013/GYH számú határozatával fk. II.rendű vádlott neve II. r. vádlott védelembe vételét rendelte el, és részére családgondozót rendelt ki. A gyámhivatal neve a
17. június
18. napján kelt PE-03C/GYAM/2684-6/
19. számú határozatával fk. II.rendű vádlott neve II. r. vádlottat ideiglenes hatállyal a PM TEGYESZI valkói lakásotthonában helyezte el. A gyámhivatal neve2 a
20. szeptember
21. napján kelt JM-07B/TH/013130-26/
22. számú határozatával fk. II.rendű vádlott neve II. r. vádlott ideiglenes hatályú elhelyezését megszüntette és védelembe vételének elrendelését kezdeményezte. A gyámhivatal neve2 a
23. január
24. napján kelt JM-07C/GY/00118-2/
25. számú határozatával fk. II.rendű vádlott neve II. r. vádlott védelembe vételét rendelte el, és részére családgondozót rendelt ki (nyomozati iratok
26. kötet 818.-
27. lapszám alatti határozatok). Fk. II.rendű vádlott neve II. r. vádlott az EMMI Debreceni Javítóintézetében foganatosított fogvat artása alatt sikeres felzárkóztatás után elvégezte a
28. osztályt és sikeres osztályozó vizsgát tett a
29. osztály követelményéből, a
30. osztályos szintű tanulócsoport tagjaként tevékenykedett. A javítóintézetben 58 alkalommal részesült dicséretben, 3 alkalommal kellett pedagógiai célzattal elmarasztalni (első fokú iratok között
31. sorszám alatti tájékoztatás). Az első fokú ítélet
32. oldal alulról a
33. bekezdését akként egészítette ki, hogy a sértett által elszenvedett sérülések és a halál bekövetkezte közvetlen ok-okozati összefüggésben állnak egymással (nyom. iratok
34. kötet
35. lapszám alatti igazságügyi orvosszakértői vélemény
36. bekezdés). Az első fokú ítélet
37. oldal utolsó előtti bekezdésében írtakat az ítélőtábla a jogi indokolásba utalta, mivel az jogkövetkeztetéseket tartalmaz, így annak nem a tényállásban a helye. Nem osztotta az ítélőtábla a Szegedi Fellebbviteli Főügyészség átiratában írt azon álláspontot, hogy nem bizonyítható, hogy a sértettől elvett 60.000.-Ft készpénz kinek a tulajdonát képezte. Az első fokú ítélet
38. bekezdésében megállapítást tett az elsőfokú bíróság arra vonatkozóan, hogy mielőtt a házból távoztak a vádlottak, fk. I.rendű vádlott neve I. r. vádlott édesanyja egyik ruhaneműjéből kivett az ott tartott készpénzből 60.000.-Ft-ot. Az elsőfokú bíróság által felolvasott nyomozati iratok
39. kötet
40. oldal
41. bekezdésében és az előző oldal alulról
42. bekezdésében rögzített fk. I.rendű vádlott neve I. r. vádlott nyomozati vallomása alapján pedig megállapítható, hogy a pénz dr. ... I.rendű vádlott anyja neve sértett tulajdonát képezte. A fenti helyesbítésekkel és kiegészítésekkel együtt az elsőfokú bíróság megalapozott tényállást állapított meg, amelyet az ítélőtábla a felülbírálat alapjául elfogadott. A tényállásból az elsőfokú bíróság okszerűen következtetett a vádlottak bűnösségére. A Szegedi Fellebbviteli Főügyészség hivatkozott arra, hogy a vád tárgyát képezte a vádlottak azon magatartása is, hogy fk. I.rendű vádlott neve I. r. vádlott édesanyja egyik ruhaneműjéből kivett az ott tartott készpénzből 60.000.-Ft-ot, amelyből 20.000.-Ft-ot átadott fk. II.rendű vádlott neve I. r. vádlottnak, hogy a véres cipője helyett vegyen egy újat, majd később a üzlet neve további 20.000.Ft-ot adott át neki, amelyből a II. r. vádlott további ruhaneműket, enni-innivalót vásárolt. Az első fokú ítélet tényállása a váddal egyezően állapította meg ezen tényállást részt. A fellebbviteli főügyészség álláspontja szerint nem folytatott bizonyítást az elsőfokú bíróság arra nézve, hogy a sértett ruhaneműjéből elvett 60.000.-Ft kinek a tulajdonát képezte, de mindezek tisztázását nem is tartotta szükségesnek, mivel fk. I.rendű vádlott neve I. r. vádlott vonatkozásában a lopás vétségének a vád tárgyává tett jelentősebb súlyú bűncselekmény - az emberölés bűntettének minősített esete - miatt a felelősségre vonás szempontjából nincs jelentősége. Ezért a Be.
43. §

(2)bekezdésében írt okból, a Be.

1. § alapján fk. I.rendű vádlott neve I. r. vádlottal szemben a Btk.
2. §

(1)bekezdésébe ütköző és a

(2)bekezdés a) pontja szerinti lopás vétsége miatti eljárásnak, míg fk. II.rendű vádlott neve II. r. vádlott vonatkozásában az orgazdasággal elkövetett tulajdon elleni szabálysértésnek a vád tárgyává tett kiemelkedő tárgyi súlyú bűncselekmény mellett a felelősségre vonás szempontjából jelentősége hiányára figyelemmel a 2012. évi II. törvény 177. §

(1)bekezdés a) pontjába ütköző orgazdasággal elkövetett tulajdon elleni szabálysértés miatti eljárásnak a Be. 337. §

(3)bekezdése alapján történő megszüntetését indítványozta. Ezt az álláspontot az ítélőtábla nem osztotta. Figyelemmel arra, hogy az irányadó tényállás szerint a vádlottak által kifejtett ölési cselekménytől időben jelentősen elkülönült a dolog elvétele, ezért a lopás bűncselekményének a megállapítására kerülhetne sor, amelynek azonban feltétele az elvett dolog „idegen" jellege az elkövető számára. Dr. ... I.rendű vádlott anyja neve sértettnek fk. I.rendű vádlott neve I. r. vádlotton kívül további két törvényes öröklésre jogosult leszármazója - az I. r. vádlott anyai ági féltestvérei - volt. A polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 7:87. §

(1)bekezdése alapján az öröklés az örökhagyó halálával nyílik meg. A

(2)bekezdés alapján pedig az örökös az öröklés megnyílásával a hagyatékot vagy annak neki jutó részét vagy meghatározott tárgyát - elfogadás vagy bármely más jogcselekmény nélkül - megszerzi. A Ptk. 7:92. §-a rendezi az örököstársak jogállását. Ezen jogszabályhely

(1)bekezdése szerint több örököst a hagyaték felosztása (a továbbiakban: hagyatéki osztály) előtt közösen illeti meg a hagyatéki vagyon. A

(2)bekezdés alapján az örököstársak közösségére a tulajdonközösség általános szabályait kell alkalmazni azzal, hogy a hagyatéki osztály előtt hagyatéki követelés csak valamennyi örökös nevében és részére érvényesíthető, és az adós csak valamennyi örökös kezéhez teljesíthet. A

(3)bekezdés alapján pedig az örököstársak közössége a hagyatéki osztállyal szűnik meg. A hagyatéki osztály módját az örökhagyó végintézkedéssel rendezheti; a hagyatéki osztályra - ha a végintézkedés eltérően nem rendelkezik - a közös tulajdon megszüntetésére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. A tulajdonközösség speciális esete tehát az örököstársak közötti viszony, amely az örökhagyó halálával, a hagyatéki osztály előtt jön létre. A hagyaték felosztását megelőzően a hagyaték tárgyát képező ingóságok nem minősülnek idegennek az örököstársak számára (A Büntető Törvénykönyv Magyarázata 2., szerk.: Jakucs Tamás, KJK Kerszöv Kiadó, Budapest, 2004,

1. o.), és mint ilyen, nem idegen dolog, ezért a lopás bűncselekményének az elkövetési tárgyát sem képezheti. A vádat emelő ügyészség sem jelölte meg ekként, így e vonatkozásban bűncselekmény sem a vádiratban, sem a tényállásban nem szerepel, s ebből köbvetkezően nem is kellett az ügyészi indítványban írtak szerinti eljárás megszüntetéséről rendelkezni. Miután a fentebb kifejtettek szerint a vádlottak vagyon elleni bűncselekményt nem követtek el, ezért a fk. II.rendű vádlott neve II. r. vádlottal szemben elrendelt vagyonelkobzást az ítélőtábla mellőzte. Miután az irányadó tényállás szerint a vádlottak eltervezték a sértett megölését, az ezt könnyítő tárgyi feltételeket biztosították, így helyesen állapította meg a törvényszék, hogy a vádlottak a sértett halálát kívánták és az ölési cselekményt egyenes szándékkal valósították meg. Ugyanez állapítható meg a sértett bántalmazásának módjából, az alkalmazott eszközből, a szúrások számából, intenzitásából, elhelyezkedésükből, valamint az okozott sérülésekből és a vádlottak elkövetés utáni magatartásából is. Az az elsőfokú bírósági minősítés is helytállónak bizonyult, hogy a vádlottak a cselekményt előre kitervelten és különös kegyetlenséggel követték el. E körben helyesen hivatkozott az elsőfokú bíróság a Kúria 3/
2. számú BJE határozatának II/
3. és II/
4. pontjaiban foglaltakra. Az előre kiterveltséget a tervszerű és céltudatos magatartás jellemzi. A vádlottak az ölési cselekmény részleteit átgondolták, viszonylag hosszabb időn át fontolgatták. Nem zárja ki az előre kiterveltség megállapítását a vagylagos terv, vagy végrehajtási mód kialakítása, illetve az sem, ha az ölési cselekmény nem a tervnek megfelelően megy végbe. A tervszerűség megállapítható akkor is, ha az elkövetők tudatilag döntő vonásaiban átgondolják, kialakítják a végrehajtási módot. Az irányadó tényállás alapján a cselekmény elkövetése előtt a vádlottak elhatározták, hogy a sértettet megölik, amelynek során először a sértett megmérgezését tervezték, amelyhez fk. II.rendű vádlott neve II. r. vádlott szerzett volna mérget. Később ezt elvetették, majd fk. II.rendű vádlott neve II. r. vádlott felajánlotta, hogy ismerőseit kéri fel arra, hogy a sértettet megöljék. Ezzel kapcsolatban felmerült az is, hogy fk. I.rendű vádlott neve I. r. vádlott a felbérelt embernek pénzt ad az elkövetésért, de azt a látszatot kell kelteni, hogy rablógyilkosság történt. Mivel a tervezgetésen túl fk. II.rendű vádlott neve II. r. vádlott semmit sem tett a tervezett ölés érdekében, ezért sürgette őt fk. I.rendű vádlott neve I. r. vádlott. Eközben többször panaszolta, hogy bántalmazza őt az édesanyja, és hogy ezt a helyzetet már nem bírja tovább, vagy öngyilkos lesz, vagy az anyja öli meg őt. A bűncselekmény elkövetésének napján fk. I.rendű vádlott neve I. r. vádlott hívására fk. II.rendű vádlott neve II. r. vádlott autóbusszal település neve utazott, majd a sértett házába őt az I. r. vádlott beengedte. A II. r. vádlott a lépcső mögött elbújt és az őt nem észlelő sértettet megragadta, majd a földre rántva fojtogatni kezdte, s végül a vádlottak a sértettet közösen halálra szurkálták. Mindezek alapján az elsőfokú bíróság törvényesen minősítette előre kitervelten elkövetett emberölésnek a bűncselekményt. Ugyancsak helyesnek bizonyult az emberölés különös kegyetlenséggel elkövetett minősített esetének megállapítása, mivel a vádlottak cselekménye - a sérülések nagy száma, súlyossága és jellege, a bántalmazás hosszan tartó jellege alapján - az átlagost lényegesen meghaladó, rendkívüli embertelenséggel és brutalitással, gátlástalanul végrehajtott ölési cselekmény volt, amelynek módját mindkét elkövető felismerte, és abba belenyugodott. Az irányadó tényállás alapján fk. II.rendű vádlott neve II. r. vádlott földre rántotta a sértettet, dulakodni kezdett vele, többször megrúgta, megütötte és fojtogatta, amit fk. I.rendű vádlott neve I. r. vádlott végig figyelt. Majd miután fk. II.rendű vádlott neve II. r. vádlott nem bírt a sértettel és közölte, hogy inkább hazamegy, fk. I.rendű vádlott neve I. r. vádlott a konyhából magához vett és átadott fk. II.rendű vádlott neve II. r. vádlottnak egy 22,7 cm pengehosszúságú és 4,5 cm pengeszélességű kést. Miközben a II. r. vádlott a földön leszorítva tartotta a sértettet, az I. r. vádlott a késsel többször megszúrta. Miután a sértett hiába könyörgött az életéért, a vádlottak felváltva folytatták a szúrásokat, és összesen 74 rendbeli szúrt-metszett, 12 rendbeli felületesen szúrt, 4 rendbeli hámhorzsolással járó és 1 rendbeli élhatással, mindösszesen 91 rendbeli sérülést okoztak a sértettnek. Az életben lévő sértett bántalmazása mintegy 25-30 percen keresztül történt. Erre figyelemmel nem tévedett az elsőfokú bíróság, amikor az ölési cselekményt különös kegyetlenséggel elkövetettnek is minősítette. Az elsőfokú bíróság által értékelt bűnösségi körülmények mindössze annyiban szorultak kiegészítésre, hogy további súlyosító körülmény a társtettesként történt elkövetés mindkét vádlott vonatkozásában. Ugyanakkor mellőzte az ítélőtábla a súlyosító körülmények köréből a kitartó szándékot, miután ezen körülmény a cselekmény előre kitervelt módon és a különös kegyetlenséggel történt elkövetésként való minősítése során már értékelésre került, így annak súlyosító körülményként történő figyelembe vétele a kétszeri értékelés tilalmába ütközik. Ugyancsak mellőzte a súlyosító körülmények köréből azt, hogy a sértett életkoránál és egészségi állapotánál fogva igen közel állt egy másik minősítő körülmény, a védekezésében korlátozott személy sérelmére történő elkövetéshez, mivel azt sem a sértett életkora, sem egészségi állapota nem alapozta meg. Az elsőfokú bíróság az ítélet
5. oldal
6. bekezdés
7. sorában hivatkozott arra, hogy fk. II.rendű vádlott neve II. r. vádlott a cselekmény elkövetésekor alig 1,5 hónappal töltötte be a
8. életévét, ezért nem tartotta szükségesnek az ítélőtábla a fellebbviteli főügyészség átiratában írt jogi indokolás kiegészítését arra nézve, hogy a II. r. vádlott a cselekmény elkövetésekor a
9. életévét betöltötte. Az alkalmazandó büntetési tétel fk. I.rendű vádlott neve I. r. vádlott esetén 1 hónaptól 10 évig terjedő szabadságvesztés, az irányadó középmérték 5 év 15 nap, míg fk. II.rendű vádlott neve II. r. vádlott vonatkozásában 1 hónaptól 15 évig terjedő szabadságvesztés, az irányadó középmérték pedig 7 év 6 hónap 15 nap. Az elsőfokú bíróság mindkét vádlott esetén a törvényi maximumot egy évvel el nem érő szabadságvesztés büntetést szabott ki. Az alkalmazandó tételkereten belül fk. I.rendű vádlott neve I. r. vádlott esetében a bűncselekmény kétszeres minősülésére és arra figyelemmel, hogy ő volt a bűnbesodró, a kezdeményező, aki a közeli hozzátartozója, édesanyja sérelmére követett el kiemelkedően magas társadalomra veszélyességű bűncselekményt, a büntetés lényeges enyhítésére nem kerülhetett sor. Ugyanakkor fk. II.rendű vádlott neve II. r. vádlottnak - fk. I.rendű vádlott neve I. r. vádlotthoz képest - nem volt a terhére róható a kezdeményező szerep, illetve nem a közeli hozzátartozója sérelmére valósította meg a bűncselekményt. Ezért a vádlottak közötti belső arányosítás követelményét szem előtt tartva eltérően kellett értékelni a büntetés kiszabása során a vádlottak cselekményeit, a személyükben rejlő társadalomra veszélyességet. Erre figyelemmel az ítélőtábla fk. II.rendű vádlott neve II. r. vádlott szabadságvesztés büntetését - 12 évre - enyhítette. Észlelte az ítélőtábla, hogy az elsőfokú bíróság a Szolnoki Törvényszék Gazdasági Hivatalánál Bj.1/2017/
10. tételszám alatti 1 db kameraszerver,
11. tételszám alatti iPhone telefon dobozában,
12. tételszám alatti szürke női felső, valamint a
13. és
14. tételszám alatti DNS maradványok vonatkozásában elmulasztott rendelkezni, amelyre figyelemmel azt pótolva az ítélőtábla ezen bűnjelek lefoglalását megszüntette a Be.
15. §

(1)bekezdése alapján, és fk. I.rendű vádlott neve I. r. vádlottnak, valamint tanú neve1 egyéb érdekeltnek kiadni rendelte a Be. 155.§

(2)bekezdésére figyelemmel. Míg a Be. 155. §

(8)bekezdésére tekintettel a DNS maradványok, valamint a

1. tételszám alatti 1 db fehér hálóing és a
2. tételszám alatti 1 pár zokni megsemmisítését rendelte el. Észlelte azt is ítélőtábla, hogy az elsőfokú bíróság az első fokú eljárás során felmerült bűnügyi költség összegének megállapításakor számítási hibát vétett, miután a összesített költségjegyzék
3. tételszáma alatti, a II. r. vádlott kirendelt védőjének díjával felmerült összeg helyesen 20.000.-Ft, amelyet 10.000,- forintként vett figyelembe, s ezért azt helyesbítette. A Be.
4. §

(2)bekezdés

1. mondata alapján nem lehet kötelezni a vádlottat annak a bűnügyi költségnek a viselésére, amely - nem az ő mulasztása folytán - szükségtelenül merült fel A nyomozás során
2. január
3. napján mindkét vádlott gyanúsítottként beismerő vallomást tett, a
4. február
5. napján elrendelt hemogenetikai szakvélemény 2.151.888.-Ft költsége így nem a vádlottaknak felróható okból szükségtelenül merült fel, s. ezért annak megfizetésére a vádlottak nem kötelezhetők. Erre figyelemmel ezen összeggel a vádlottak által egyetemlegesen fizetendő bűnügyi költség összegét az ítélőtábla csökkentette. A Be.
6. §

(1)bekezdése szerinti fentebb részletezett megváltoztatások mellett az elsőfokú bíróság ítéletének további rendelkezései törvényesek. Erre figyelemmel az ítélőtábla a Be. 371. §

(1)bekezdésének megfelelően a további törvényes rendelkezéseket helybenhagyta azzal, hogy a bűncselekmény jogszabályi alapjának megjelölését helyesbítette. A vádlottak által

1. április
2. napjától
3. október
4. napjáig előzetes fogva tartásban töltött időt a kiszabott szabadságvesztésekbe a Btk.
5. §

(1)és

(2)bekezdései alapján beszámította. A fellebbezési eljárás során eredménytelenül fellebbezett I. r. vádlottat a kirendelt védőjének díjával kapcsolatban felmerült 22.238.-Ft megfizetésére kötelezte a Be. 338. §

(1)bekezdése alapján. Megállapította, hogy fk. II.rendű vádlott neve II. r. vádlott kirendelt védőjének díjával összefüggésben felmerült 15.040.-Ft bűnügyi költséget - miután a fellebbezés eredményre vezetett az állam viseli a Be. 339. §

(1)bekezdésének megfelelően. Az ítélet ellen a fellebbezés a Be.

1. §-a alapján kizárt. Szeged,
2. október
3. Dr. Mezőlaki Erik s.k. a tanács elnöke . Halász Edina s.k. előadó bíró . Nagy Erzsébet s.k. bíró A Szegedi Ítélőtábla Fkf.II.410/2017/
4. számú ítélete és a Szolnoki Törvényszék 6.Fk.1423/2016/
5. számú ítéletének a jelen ítélettel meg nem változtatott része a mai napon jogerőre emelkedett és végrehajtható. Szeged,
6. október
7. Dr. Mezőlaki Erik s.k. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül: tisztviselő