← Magyarország

Pf.20537/2016/14 – Fővárosi Ítélőtábla

Fővárosi Ítélőtábla 1.Pf.20.537/2016/14/II. A Fővárosi Ítélőtábla a dr. Hegedűs D. Andrea pártfogó ügyvéd (cím) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek, a dr. Grád András ügyvéd (cím) által képviselt dr. I.rendű alperes neve (I. rendű alperes címe) I. rendű, a dr. I.rendű alperes neve ügyvéd (cím) által képviselt II.rendű alperes neve (II. rendű alperes címe) II. rendű alperesek ellen személyhez fűződő jog megsértésének megállapítása iránt indított perében a Fővárosi Törvényszék

  1. január
  2. napján meghozott 22.P.22.060/2010/
  3. számú részítélete ellen a felperes részéről
  4. sorszám alatt előterjesztett és
  5. sorszám alatt pontosított, az I. rendű alperes részéről
  6. sorszám alatt előterjesztett és Pf.
  7. sorszám alatt pontosított fellebbezés folytán meghozta a következő r é s z í t é l e t e t: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság részítéletét részben megváltoztatja, és az I. rendű alperesnek fizetendő perköltség összegét 150.750 (Százötvenezer-hétszázötven) forintra felemeli. Az elsőfokú részítélet egyéb rendelkezéseit helybenhagyja. A másodfokú eljárásban felmerült pártfogó ügyvédi munkadíj viselésére teljes egészében az állam köteles. Kötelezi az I. rendű alperest, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal külön felhívására fizessen meg az államnak 236.800 (Kétszázharminchatezernyolcszáz) forint fellebbezési illetéket A felperes által le nem rótt 80.000 (Nyolcvanezer) forint fellebbezési illetéket az állam viseli. A részítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. I n d o k o l á s Az I. rendű alperes a II. rendű alperesi ügyvédi iroda tagja, aki polgári perben és büntető ügyben látta el C.M. jogi képviseletét. Felperes számos büntetőeljárást kezdeményezett C.M.-mel és az I. rendű alperessel szemben, majd az I. rendű alperes feljelentései miatt a felperessel szemben is több nyomozás indult. Több eljárás jelenleg is folyamatban van. A felperes panaszai nyomán az ügyvédi kamara eljárásokat folytatott le az I. rendű alperessel szemben. A felperes ezen eljárások során mind az I. rendű alperes részére, mind C.M. részére számos e-mailt küldött. Ezekben személyeskedő hangvételben kommentálta tevékenységüket, az eljárásokra megjegyzéseket tett. C.M. ezeket átirányította I. rendű alperes e-mail címére. A felperes kiterjedt internetes tevékenységet folytatott a ....hu elnevezésű felületen. Itt az eljárásokról számos kritikai hangvételű írást jelentetett meg. Ezek az írások különböző szolgáltatók által üzemeltetett tárhelyeken található felületeken is megjelentek. A ....hu és a „..." szolgáltatója az I. rendű alperes kérelmére eltávolította a felperes által írt „Sztárügyvédek és balekok... sztárgázsik a semmiért?", „Hogyan antiszemitázzunk, hogyan szélsőségesezzünk, hogyan csaljuk ki ügyfeleink zsebéből a pénzt a semmiért?", „Ragaszkodás- ...- a „szakértő" visszatér!", „... Alkonya - avagy a „szakértő" megmérettetett és könnyűnek találtatott" címet viselő közleményeket. A ....hu domain korábban ingyenes regisztrációját a felperes a díjfizetési kötelezettség miatt nem kívánta meghosszabbítani, ezért 2012 nyarától kezdve internetes tevékenységét a ....atw.hu domain név alatt folytatta. A ....hu domain whois rekordja szerint ezen domain használója
  8. július 30-át követően a II. rendű alperes. Az ide látogató olvasót a rendszer az I. és II. rendű alperes ....hu oldalára irányítja át, ahol ügyvédi tevékenységükről szóló információk találhatók. A felperes keresetében a sajtószabadság, az ártatlanság vélelméhez, a személyes adatok védelméhez való joga, valamint a levéltitokhoz fűződő joga megsértésének megállapítását kérte. Indítványozta az I. rendű alperes további jogsértéstől való eltiltását, méltányos elégtételadást, 1.000.000 forint nem vagyoni kártérítést és ennek középarányos időtől járó kamatai megfizetésére kérte kötelezni az I. rendű alperest. Előadta, hogy az I. rendű alperest a gyermeke édesanyja, a gyermekelhelyezési vita miatt kereste fel. Az I. rendű alperes által készített keresetlevélben foglaltak miatt büntetőeljárás indult C.M. ellen, aminek következtében őt egy év próbára bocsátották. Előadta, hogy cikket írt a történtekről a ....hu honlapon, továbbá hozzászólásként jelent meg az „... fórumán". Az írást I. rendű alperes eltávolíttatta arra hivatkozva, hogy a felperes bűncselekményt követett el. Ugyanígy megkereste a ....hu oldal tárhely szolgáltatóját a cikk eltávolítása érdekében. A felperes álláspontja szerint az I. rendű alperes azt állította róla, hogy bűncselekményeket követett el, megsértette jóhírnévhez, ártatlanság vélelméhez fűződő jogát, emellett sérült a sajtószabadsághoz való joga is. Az I. rendű alperes magánvádas eljárást indított a felperes ellen, a perben jogosulatlanul saját ügyében felhasználta C.M. e-mailjeit, iwiw üzeneteit és leveleit. Elégtételadásként kérte, hogy az I. rendű alperes magánlevélben kérjen bocsánatot. Az ítélet rendelkező részét saját költségén jelentesse meg az ... fórumán, valamint írásban jelezze a ... szolgáltató, illetve Sz.L. webmester felé, hogy alaptalanul rágalmazta bűncselekmények elkövetésével. Hivatkozott a Ptk.
  9. §

(1)bekezdésére, a 78. §
(1)és
(2)bekezdésére, a 81. §
(1)bekezdésre, a Ptk. 84. §
(1)bekezdés a), b),
  1. c)és
  2. e)pontjaira, az Avtv. 5. §
(1)és
(2)bekezdésére, a Sajtótörvény
  1. §-ra. I. rendű alperes személyhez fűződő jogait sértő magatartását és az arra alapított igényét 41 pontban foglalta össze az alábbiak szerint.
  2. Az I. rendű alperes megsértette jóhírnévhez fűződő jogát, amikor a ... szolgáltatónak valótlanul állította róla, hogy bűncselekményeket követett el a publikált cikkeiben. Ennek az volt a következménye, hogy a cikkeit az ... fórumáról eltávolították. Kérte az alperes eltiltását a további jogsértéstől, elégtételadásként magánlevélben bocsánatkérésre kötelezést, továbbá azt, hogy az ítélet rendelkező részét, a saját költségén jelentesse meg az ... fórumán, azt juttassa el a tárhelyszolgáltatónak, a ... elnökének, illetőleg Sz.L. webmesternek.
  3. Kérte annak megállapítását, hogy az I. rendű alperes megsértette a személyhez fűződő jogát, amikor a ... Bíróságon a .../
  4. számú keresetlevélben valótlanul állította, hogy erőszakos, szeméremsértő magatartást tanúsított a T. borozóban, gyermeke anyja azért fél tőle, mert összefüggést vél felfedezni a volt felesége eltűnése és a lakásában állítólag tartott krokodilok között, gyermekét súlyosan veszélyeztette, a gyerek anyját nagy nyilvánosság előtt rágalmazta, zaklatta, fenyegette. Ugyancsak valótlanul állította, hogy vele szemen zaklatás miatt vádat emelt az ügyészség, így ellene büntetőeljárás folyik. Valótlanul állította, hogy a felperes C.M.-ről készült szexuális tartalmú fotókat küldött. Kérte az I. rendű alperes eltiltását a további jogsértéstől. Elégtételként bocsánatkérést követelt akként, hogy I. rendű alperes az ítélet rendelkező részének releváns pontjait kommentár nélkül, saját költségén juttassa el a ... Bírósághoz, a Fővárosi Törvényszékhez és C.M.-hez.
  5. Kérte annak megállapítását, hogy az I. rendű alperes megsértette a jóhírnévhez fűződő jogait, az ügyvédi kamara előtt annak valótlan állításával, hogy felperes feljelentette dr. P.Á.-t, dr. M.G.-t, korrupcióval vádolta meg a ... gyámhivatalt. Ezek a kijelentések az eljárás tárgyához nem tartozó, kifejezetten a felperest lejárató közlések voltak, amelyekkel azt sugalmazta, hogy mániákus feljelentgető. Kérte, hogy a bíróság az I. rendű alperest a további jogsértéstől tiltsa el. Kérte, hogy az I. rendű alperes magánlevélben kérjen bocsánatot és az ítélet rendelkező részének ide vágó részét a saját költségén juttassa el az ügyvédi kamarának.
  6. Kérte annak megállapítását, hogy az I. rendű alperes megsértette az emberi méltósághoz, jóhírnév védelméhez fűződő jogait a jelen perben tett közléseivel, amely szerint a felperes paranoid személyiség, perlekedési tébolyban szenved, amit konfabuláció súlyosbít, személyiségzavaros, illetőleg indokolt, hogy a bíróság kezdeményezze felperes gondnokság alá helyezését. Kérte az I. rendű alperes további jogsértéstől való eltiltását és arra kötelezését, hogy magánlevélben kérjen elnézést.
  7. Kérte annak megállapítását, hogy az I. rendű alperes megsértette a jóhírnév védelméhez, illetve személyes adatai védelméhez való jogát, mert a jelen perben felhasználta a ... hivatalának .../
  8. számú, sértő és valótlan tartalmú, bűnügyi, személyi adatokat tartalmazó értesítését. Hivatkozott arra, hogy a ... jogerősen megállapította, hogy a ... ezt a tájékoztatást az I. rendű alperesnek jogellenesen adta ki. Kérte az I. rendű alperes eltiltását a további jogsértéstől és magánlevélben bocsánatkérésre kötelezését.
  9. Kérte annak megállapítását, hogy az I. rendű alperes megsértette jóhírnévhez fűződő jogát, amikor azt állította róla, hogy 4 különféle személyként győzködte az I. rendű alperes egyik ügyfelét az ... fóruma oldalán az I. rendű alperes alkalmatlanságáról és azt állította róla valótlanul, hogy folyamatos eljárások indításával fenyegette meg. Hivatkozott arra, hogy ezt a tényt maga az I. rendű alperes sem vitatja, hiszen viszontkeresete egyik bizonyítatlan állítása.
  10. Kérte annak megállapítását, hogy az I. rendű alperes megsértette jóhírnévhez fűződő jogát és emberi méltóságát, mert jelen perben azt állította, hogy paranoid, szociopata, projektáló, konfabuláló, kényszeres személyiség. Kérte az I. rendű alperes eltiltását a további jogsértéstől és magánlevél útján bocsánatkérésre kötelezését.
  11. Kérte annak megállapítását, hogy az I. rendű alperes megsértette a családi és magánélethez fűződő, a gyermekével való kapcsolattartásához, neveléshez, közös szülői felügyelethez fűződő személyiségi jogait. Ezt azzal valósította meg, hogy C.M.-mel elhitette, hogy a felperes pszichopata, pedofil és elmebeteg. Rávette arra, hogy rácsok mögötti kapcsolattartást ajánljon fel neki, elhitette vele, hogy a felperessel szemben vádat emeltek zaklatás miatt, hogy a C.M.-t kompromittáló képeket a felperes juttatta el másoknak. Rábeszélte arra, hogy a gyerekelhelyezés során ne kössön vele egyezséget. Rávette C.M.-t arra, hogy törvénytelen eszközökkel állítsa be olyannak a felperest, mint akinél a kislány veszélyben van, ezzel akadályozva a kapcsolattartást. Kérte az I. rendű alperes eltiltását a további jogsértéstől és magánlevélben bocsánatkérésre kötelezését. Indítványozta, hogy kötelezze a bíróság az I. rendű alperest az ítélet C.M.-hez történő eljuttatására, továbbá jelentesse meg az ... fórumán, illetve a J. családjog szekciójában azzal, hogy legalább 30 napon át folyamatosan látható legyen.
  12. Kérte annak megállapítását, hogy az I. rendű alperes megsértette jóhírnevét és a tárgyalás nyilvánosságához fűződő jogait
  13. szeptember 9-én az ... fórumára „..." cím alatt. Valótlanul állította, hogy a felperes megtévesztette a fórumozókat azzal, hogy a tárgyaláson megjelenhetnek, miközben tudta, hogy az zárt tárgyalás lesz. Kérte az I. rendű alperes eltiltását a további jogsértéstől és magánlevélben bocsánatkérésre kötelezését. Indítványozta, hogy az ... fórumán tegye ezt közzé saját költségén.
  14. Kérte annak megállapítását, hogy az I. rendű alperes megsértette a felperes személyes adatai védelméhez fűződő jogait azzal, hogy engedélye nélkül felhasználta a jelen perben C.M. és a felperes között folytatott levelezés egy-egy darabját. Kérte az I. rendű alperes eltiltását a további jogsértéstől és magánlevélben bocsánatkérésre kötelezését.
  15. Kérte annak megállapítását, hogy az I. rendű alperes megsértette jóhírnevét, emberi méltósághoz fűződő jogait, amikor a ... gyámhatóság előtt azt állította, hogy a felperesnek pszichiátriai kezelés kell. Kérte az I. rendű alperes eltiltását a további jogsértéstől és magánlevélben bocsánatkérésre kötelezését, valamint az ítélet vonatkozó részének megküldését a ... gyámhivatalnak.
  16. Kérte a jóhírnévhez fűződő, a szabad akarat érvényesítéséhez, a családi és magánélethez, valamint a gyermekkel való kapcsolattartáshoz fűződő jogai sérelmének megállapítását, mert I. rendű alperes a ... gyámhivatal előtt kijelentette, hogy „addig nem lesz kapcsolattartás, amíg a ... úr nem hajlandó pszichiáterrel kezeltetni magát". Kérte az I. rendű alperes eltiltását a további jogsértéstől és magánlevélben bocsánatkérésre kötelezését, valamint az ítélet vonatkozó részének megküldését a ... gyámhivatalnak és C.M.-nek.
  17. Kérte a személyes adatok védelméhez fűződő jogai megsértésének megállapítását, mert I. rendű alperes a
  18. június 21-én kelt bűnügyi személyes adatnak minősülő gyanúsítást a ...-n, a ... gyámhivatal előtt folyamatban lévő eljárásban pedig a grafológusi véleményt jogosulatlanul felhasználta. Kérte I. rendű alperes jogsértéstől való eltiltását és elégtétel adására kötelezését.
  19. Kérte a jóhírnév, az emberi méltóság, a családi és magánélet, a gyermekkel való kapcsolattartáshoz fűződő személyiségi joga megsértésének megállapítását, mert I. rendű alperes C.M. helyett fogalmazott meg a kapcsolattartásra ajánlatot. Kérte, hogy a bíróság tiltsa el az I. rendű alperest attól, hogy a jövőben efféle tanácsokkal lássa el C.M.-t, kötelezze bocsánatkérésre magánlevélben és arra, hogy az ítélet vonatkozó részét C.M.-nek is juttassa el.
  20. Kérte annak megállapítását, hogy az I. rendű alperes megsértette a jóhírnevét azzal, hogy a ... előtt a .../
  21. ügyszámon folyó családjogi perben
  22. sorszámú beadványában azt híresztelte, hogy képeket tett fel az internetre az ügyfele tudta és beleegyezése nélkül. Valótlanul állította, hogy a felperes küldött kompromittáló leveleket
  23. február 11-én és ezt be is vallotta. Kérte az I. rendű alperes eltiltását a további jogsértéstől és magánlevélben bocsánatkérésre kötelezését, valamint az ítélet vonatkozó részének megküldését a ...-nak és C.M.-nek.
  24. Keresetében annak megállapítását is kérte, hogy az I. rendű alperes a ... gyámhivatal előtt megsértette a személyiségi jogát annak valótlan állításával, hogy folyamatosan bántalmazza C.M.-t, alkoholt itatott a kislányával, közölte, hogy újra szól a hatlövetű, ami lehetne 9 mm-es. Kérte az I. rendű alperes eltiltását a további jogsértéstől és magánlevélben bocsánatkérésre kötelezését, valamint az ítélet vonatkozó részének megküldését a gyámhivatalnak és C.M.-nek.
  25. Indítványozta annak megállapítását, hogy az I. rendű alperes megsértette a felperes jóhírnevét és személyes adatok védelméhez fűződő jogát, amikor a .../
  26. ügyszám alatt folyamatban volt perben az EJEB .../
  27. számú ítéletét engedélye nélkül felhasználta, abból csak azt a részt ragadta ki, amelyben az ő elítélését ismerteti. Azt azonban elhallgatta, hogy az EJEB döntés rá nézve kedvező volt, 10.000 euro kártérítést ítéltek meg részére.
  28. Kérte annak megállapítását, hogy az I. rendű alperes megsértette az emberi méltósághoz, és jóhírnév védelméhez fűződő jogait, mert
  29. november 4-én hamisan állította a ... Bíróság .../
  30. számú ügyében, hogy az I. rendű alperesről rágalmazó és becsületsértő szövegeket írt és jelentetett meg a ....hu oldalon, ami miatt
  31. május 24-én vádlottként hallgatták ki.
  32. Kérte annak megállapítását, hogy az I. rendű alperes megsértette az emberi méltósághoz, jóhírnév védelméhez fűződő jogait, valamint az ártatlanság vélelméhez fűződő jogait azzal, hogy az ügyvédi kamara előtti eljárásban
  33. június 7-én és 10-én azt állította, hogy „személyiségzavara és egyéb pszichés problémája van, illetve életveszélyesen megfenyegette".
  34. Kérte annak megállapítását, hogy az I. rendű alperes megsértette jóhírnevét, mert a ... előtt a .../
  35. számú perben a
  36. november 17-én tartott tárgyaláson a felperest olyan színben tüntette fel, hogy az I. rendű alperest szexuálisan zaklatja, C.M.-t folyamatosan fenyegeti, zaklatja. Ezek a közlések az adott eljárás tárgyát nem képező közlések voltak. Kérte az I. rendű alperes eltiltását a további jogsértéstől és magánlevélben bocsánatkérésre kötelezését, valamint az ítélet vonatkozó részének bíróság részére történő megküldését.
  37. Kérte annak megállapítását, hogy az I. rendű alperes megsértette jóhírnevét jelen eljárásban azon valótlan közléssel, hogy a felperes dr. Z.A.-ról is rágalmazó írást tett közzé a ....hu weboldalon. Kérte az I. rendű alperes eltiltását a további jogsértéstől és magánlevél útján bocsánatkérésre kötelezését.
  38. Kérte annak megállapítását, hogy az I. rendű alperes megsértette jóhírnevét, amikor a ... Bíróság előtt .../
  39. ügyszám alatt folyamatban lévő perben
  40. január 9-én valótlanul állította, hogy a felperes fenyegeti, zaklatja, paranoid elméleteket kezdett gyártani a múltjáról, korábban C.M. és volt barátnője M.E. nevén lévő e-mail címeket használt, a ... Ügyészségen ellene eljárások folynak. Felhasználta a bűnügyi személyes adatát, a
  41. június 21-én kelt gyanúsítását, a felperes által indított peres eljárások alapadatait, a vele konfliktusba keveredett személyek kilétét. Kérte az I. rendű alperes eltiltását a további jogsértéstől és magánlevélben bocsánatkérésre kötelezését, valamint az ítélet vonatkozó részének megküldését a ... Bíróságnak.
  42. Keresete szerint I. rendű alperes jogsértést követett el annak állításával, hogy beperelte a ... gyámhivatalt és önkormányzatot, C.M.ről rágalmazó, becsületsértő cikket jelentetett meg az interneten, az I. rendű alperest életveszélyesen fenyegette, zaklatta, volt barátnője email címét is használta. Valótlanul állította, hogy eljárást indított a felperes dr. S.P. nyomozó ellen, és beperelte a grafológus szakértőt. Elhallgatta, hogy megalapozott volt a kereset, az eljárás hivatalból indult. Valótlanul állította, hogy beperelte a ... Bíróságot, de elhallgatta, hogy 1.000.000 forint erejéig megalapozott volt a keresete. Kérte az eltiltást a jogsértéstől, kérte, hogy I. rendű alperes magánlevélben kérjen elnézést, illetőleg az ítélet idevágó rendelkező részét küldje meg a ... Bíróságnak.
  43. Kérte a jóhírnév sérelmének megállapítását, mert I. rendű alperes a ... Bíróság előtt a .../
  44. számú perben a
  45. február 22-én benyújtott beadványában valótlanul állította a felperesről, hogy szavahihetetlen, eljárás folyik ellene hamis vád miatt, C.M. erotikus fotóinak az internetre történő kihelyezése miatt, beperelte a ... gyámhivatalt, a ... önkormányzatot, C.M. keresztapját, rágalmazó írásokat tett közzé az interneten dr. Sz.T-ről, dr. L.V.-ról, dr. G.A.-ról, dr. M.G.ről, dr. P.Á.ról, dr. V.V.-ről. Valótlanul állította, hogy folyamatosan zaklatja és fenyegeti az I. rendű alperest, továbbá a felperes weboldalán valótlan, rágalmazó, becsületsértő állítások tömkelege található, eljárás folyik a felperes ellen zaklatás, visszaélés személyes adattal, vagy számítástechnikai bűncselekmény miatt, több kerületi rendőrkapitányságon és ügyészségen, továbbá bíróságon. A valóságot hamis színben tüntette fel ebben a beadványban, mert arra hivatkozott, hogy eljárást indított a felperes dr. S.P. ellen, holott tudta, hogy az eljárás hivatalból indult. Állította, hogy beperelte a grafológus szakértőt, de elhallgatta, hogy ebben a perben a bíróság a felperes keresetének helyt adott. Állította, hogy beperelte a ... Bíróságot, de elhallgatta, hogy ezen keresete 1.000.000 forint kártérítés erejéig alapos volt. Közölte, hogy beperelte a ...-t, de elhallgatta, hogy ezt a pert is 500.000 forint kártérítés erejéig megnyerte. Kérte az I. rendű alperes további jogsértéstől való eltiltását, hogy kötelezze a bíróság a magánlevélben bocsánatkérésre, továbbá I. rendű alperes az ítélet ide vonatkozó rendelkező részét a ... Bíróság részére juttassa el.
  46. Kérte annak megállapítását, hogy az I. rendű alperes megsértette a felperes jóhírnevét, amikor a ... Bíróságon
  47. február 22-én tartott tárgyaláson kihallgatása során azt állította, hogy a felperest elítélték hamis tanúzásért és büntetőeljárások folynak ellene. Kérte az I. rendű alperes további jogsértéstől való eltiltását, a magánlevél útján bocsánatkérésre kötelezését és az ítélet ide vonatkozó rendelkező részének bíróság részére megküldését.
  48. I. rendű alperes megsértette a felperes jóhírnevét, amikor a ... Bíróságon a .../
  49. számú ügyben
  50. április 5-én benyújtott beadvány
  51. oldalán valótlanul állította, hogy jelenleg is több hamis vád és hamis tanúzásra felhívás miatti eljárás folyik ellene a nyomozó ügyészségen, illetőleg az ... Rendőrkapitányságon. Ugyancsak megsértette a jóhírnevét annak állításával, hogy a felperes feljelentette a ... gyámhivatalt és önkormányzatot, valamint az óvónőt. Ugyanezen beadványában ismertette a grafológus szakértő, a ... Bíróság, valamint S.P. nyomozó ellen indított eljárást. Valótlanul állította, hogy a felperes több alkalommal vádolta meg hamisan bűncselekmények elkövetésével az I. rendű alperest, rendszeresen fenyegette, zaklatta. Kérte a jogsértés megállapítását, az I. rendű alperes további jogsértéstől való eltiltását, azt, hogy kötelezze a bíróság a magánlevélben bocsánatkérésre és az ítélet ide vonatkozó rendelkező részét a ... Bíróság részére juttassa el.
  52. I. rendű alperes megsértette a felperes jóhírnevét, emberi méltóságát, amikor jelen perben a
  53. május 29-i beadványában kétségbe vonta a felperes elmeállapotát. Kérte a jogsértés megállapítását, az I. rendű alperes további jogsértéstől való eltiltását, és I. rendű alperes arra kötelezését, hogy magánlevélben kérjen bocsánatot.
  54. I. rendű alperes megsértette a felperes jóhírnevét, mikor jelen perben a
  55. június 6-i beadványában valótlanul állította, hogy rosszhiszemű pervitelt folytatva meghamisított egy e-mailt. Kérte a jogsértés megállapítását, az I. rendű alperes további jogsértéstől való eltiltását, arra kötelezését, hogy magánlevélben kérjen bocsánatot.
  56. Állítása szerint I. rendű alperes megsértette a felperes jóhírnevét, mikor jelen perben a
  57. október 9-én kelt beadványában valótlanul állította, hogy a felperes ügyvédként rágalmazza, fenyegeti, zaklatja. Kérte a jogsértés megállapítását, az I. rendű alperes további jogsértéstől való eltiltását, magánlevélben bocsánatkérésre kötelezését.
  58. I. rendű alperes megsértette a felperes jóhírnevét, mert jelen perben jegyzőkönyvbe mondta, hogy a felperes meghamisította azt a
  59. május
  60. napján írt e-mailt, amit az első tárgyaláson csatolt a bíróságnak. Kérte a jogsértés megállapítását, az I. rendű alperes további jogsértéstől való eltiltását, bocsánatkérésre kötelezését.
  61. Keresete szerint I. rendű alperes megsértette a felperes jóhírnevét, mikor jelen perben a
  62. július 1-jén kelt (
  63. sorszámú) beadványában valótlanul állította, hogy a felperes írta a
  64. január 3-án kelt és C.M. által az I. rendű alperesnek egy nappal később továbbított ... - ... című fiktív e-mailt. Kérte az I. rendű alperes további jogsértéstől való eltiltását, kérte, hogy kötelezze a bíróság a magánlevélben bocsánatkérésre.
  65. További állítása szerint az I. rendű alperes megsértette a felperes jóhírnevét, mikor jelen perben
  66. augusztus
  67. napján a felperest lejárató, a „..." származó, szexuális perverziókra és vallási szokásokra utaló valótlan tartalmú írást csatolt. Kérte az I. rendű alperes további jogsértéstől való eltiltását, bocsánatkérésre kötelezését, a jogsértés megállapítását.
  68. I. rendű alperes megsértette a felperes jóhírnevét, amikor a Cs. Rendőrkapitányságnak megküldött feljelentés kiegészítésben hamisan vádolta személyes szabadság megsértésének bűntettével. Kérte a jogsértés megállapítását, az I. rendű alperes további jogsértéstől való eltiltását, magánlevél útján bocsánatkérésre kötelezését, valamint az ítélet vonatkozó részének megküldését a rendőrkapitányságnak.
  69. Kérte annak megállapítását, hogy az I. rendű alperes megsértette a felperes jóhírnevét, mert a Kúria .../
  70. ügyszámú felülvizsgálati eljárásában a
  71. szeptember 15-én kelt beadványban valótlanul állította, hogy eljárást indított vagy cikket tett közzé a felperes dr. F.A.B.-vel, P.Zs.-vel, F.P.-vel és P.Z.-vel szemben. Hamis látszatot keltve állította, hogy eljárást indított, cikket tett közzé dr. P.J.-ről, dr. S.P.-ről, a grafológus szakértőről, dr. H.O.-ról, dr. P.Á.-ról. Kérte az I. rendű alperes további jogsértéstől való eltiltását, hogy kötelezze a bíróság a magánlevélben bocsánatkérésre, valamint az ítélet vonatkozó részét küldje meg a K.-nak.
  72. Kérte annak megállapítását, hogy az I. rendű alperes megsértette a felperes jóhírnevét, amikor a ... előtt a .../
  73. ügyszámú perben a vádhoz nem kapcsolódó módon, valótlanul állította, hogy a lakásán megpróbálta megerőszakolni az I. rendű alperes volt ügyfelét, a felperes életveszélyesen megfenyegette az I. rendű alperest, C.M. ügyében eljáró bírókat, ügyészeket, rendőröket, gyámügyi és gyermekvédelmi előadókat, emiatt hoztak a felperesnek igazat adó döntéseket. Valótlanul állította, hogy a felperes megnyomorított egy kaméleont úgy, hogy levágta a lábát, addig fojtogatott kígyókat, míg azok megfulladtak, e-mail fejlécet hamisított és ezt a hamis okiratot becsatolta különféle hatósági eljárásokban. Valótlanul állította, hogy C.M.
  74. szeptember 5-én az I. rendű alperesre terhelő vallomást azért tett, mert a felperesnek ki van szolgáltatva, meg van félemlítve. Kérte a jóhírnév és az emberi méltóság sérelmének megállapítását, mert I. rendű alperes kijelentette, hogy aki ilyeneket leír, az messze áll az embertől, ilyeneket csak pszichopaták tesznek, a felperesnek kettős személyisége van és más pszichés problémája is, amnéziás, nem beszámítható, elmebeteg és ezt mások is így gondolják. Kérte az alperes további jogsértéstől való eltiltását, magánlevél útján bocsánatkérésre kötelezését, az ítélet vonatkozó részének megküldését a ...-nak.
  75. Kérte, hogy a bíróság állapítsa meg, hogy az I. rendű alperes megsértette a felperes személyes adatai védelméhez, valamint az információs önrendelkezéshez fűződő jogát azzal, hogy a ... Bíróságon a
  76. január 9-i feljelentésben jogosulatlanul használta fel a felperessel
  77. június 21-én közölt gyanúsítás tartalmát. Kérte az I. rendű alperes további jogsértéstől való eltiltását, továbbá kötelezze a bíróság a magánlevélben bocsánatkérésre.
  78. Állítása szerint az I. rendű alperes megsértette a felperes személyes adatai védelméhez, valamint az információs önrendelkezéshez fűződő jogát azzal, hogy a ... Bíróságon a .../
  79. számon folyamatban lévő ügyben
  80. február
  81. napján kelt beadványában jogosulatlanul használta fel a
  82. június 21-én közölt gyanúsítás tartalmát. Kérte az I. rendű alperes további jogsértéstől való eltiltását, továbbá hogy kötelezze a bíróság magánlevélben bocsánatkérésre.
  83. Állapítsa meg a bíróság, hogy az I. rendű alperes megsértette a felperes személyes adatai védelméhez, valamint az információs önrendelkezéshez, illetve magántitok védelméhez fűződő jogát azzal, hogy ügyvédi titkot sértett, és a felperes hozzájárulása nélkül felhasználta a jelen perben
  84. július 1-jei beadványához a felperes által
  85. február 11-én postára adott levelezőlapot (
  86. sorszámú beadvány). Kérte az I. rendű alperes további jogsértéstől való eltiltását, továbbá a bíróság kötelezze magánlevélben bocsánatkérésre.
  87. Állapítsa meg a bíróság, hogy az I. rendű alperes megsértette a felperes személyes adatai védelméhez, valamint az információs önrendelkezéshez, magántitok védelméhez fűződő jogát azzal, hogy a ... .../
  88. számú perében a
  89. szeptember 19-én tartott tárgyaláson olyan e-mailt és olyan dokumentumot csatolt, amelyek az ügyvédi titok fogalma alá tartoznak. Ezzel C.M.-nek súlyos érdeksérelmet okozott. Kérte az I. rendű alperes további jogsértéstől való eltiltását, és kötelezze őt a bíróság magánlevél útján bocsánatkérésre.
  90. I. rendű alperes megsértette a felperes személyes adatai védelméhez, valamint az információs önrendelkezéshez, illetve magántitok védelméhez fűződő jogát azzal, hogy az eljáró hatóságoknál nem jelentette be megbízása megszűnését 2011 januárja végén, emiatt a gyámügyi hatóságok a részére küldték meg a felperes adatait tartalmazó pszichológusi szakvéleményt, ezt I. rendű alperes sajátjaként kezelte és használta fel többek között jelen perben, a ... .../
  91. számú ügyben, de minden olyan ügyben, amikor P.E. szakvéleményére hivatkozott. Kérte a jogsértés megállapítását, I. rendű alperes további jogsértéstől való eltiltását, a bíróság kötelezze magánlevélben bocsánatkérésre.
  92. Keresete szerint I. rendű alperes megsértette a felperes családi és magánélethez, a zavartalan apai kapcsolattartáshoz, a magánélethez fűződő személyiségi jogát, mert elhitette C.M.-mel, hogy joga van a kapcsolattartásra idegeneket hozni, majd a kapcsolattartást tevőlegesen meghiúsította azzal, hogy verőembert küldött oda. Kérte a jogsértés megállapítását és az I. rendű alperes további jogsértéstől eltiltását, magánlevél útján bocsánatkérésre kötelezését. Kérte, hogy a bíróság kötelezze az alperest arra, hogy az ítélet rendelkező részét saját honlapján jelentesse meg a címoldalon 60 napon keresztül, és juttassa el a ... és a ... Kamarának. I. és II. rendű alperes magatartására az alábbi keresetet alapította.
  93. Kérte annak megállapítását, hogy II. rendű alperes megsértette a felperes névviseléshez és névhasználathoz való jogát, valamint a Ptk.-ban nem nevesített általános személyiségi jogait (autonómia, cselekvési szabadság, önmegvalósításhoz való jog) azzal, hogy a domain regisztrációs szabályzat 2.2.2.C. pontját, illetve a regisztrációs döntnökök eljárási szabályzatának
  94. pont
  95. és
  96. kitételében foglaltakat nem tartotta be, a felperes művésznevét regisztrálta saját maga számára. Ezzel kifejezetten azt akarta megakadályozni, hogy művésznevét a későbbiekben domain névnek felhasználhassa, publicisztikai tevékenységét megzavarja. Kérte annak megállapítását is, hogy I. rendű alperes megsértette a felperes jóhírnevét, személyes adatai védelméhez való jogát azzal, hogy II. rendű alperes által bitorolt domaint átirányította a saját weboldalára. Célja az volt, hogy a publicisztikai tevékenységét megzavarja, az internet felhasználókat, haszonszerzés céljából, saját honlapjára irányítsa. I. és II. rendű alperest kérte a jogsértéstől eltiltani, a jogsértő állapot megszüntetésére és bocsánatkérésre kötelezni. Indítványozta, hogy a bíróság rendelje el az I. rendű alperes elmeállapotának orvosi vizsgálatát, kezdeményezze a gondnokság alá helyezését, mert az általa a felperessel szemben kezdeményezett alaptalan eljárások mennyisége felveti annak gyanúját, hogy pszichés betegségben szenved. I. és II. rendű alperes a kereset elutasítását kérte, I. rendű alperes a felperessel szemben 73 pontban részletezett viszontkeresetet terjesztett elő. Alperesek védekezése szerint a felperes keresete nem kellően határozott. Nincs olyan összefoglaló irat, amelyben pontosan megjelöli, hogy mely állítólagos jogsértés, mely időpontban, miként valósult meg. A megjelölt cselekmények mindegyikénél hiányzik a jogellenes magatartás, a felperessel kapcsolatosan az I. rendű alperes minden esetben való tényeket, és ezekből levont általános jellegű következtetést közölt. Az I. rendű alperessel szemben előterjesztett kereseti kérelmekkel kapcsolatosan az I. rendű alperes azzal érvelt, hogy a felperes keresetében olyan állításokat sérelmez, amit az I. rendű alperes ügyvédként, ügyfele érdekében, C.M. tudtával és belegyezésével terjesztett elő peres és hatósági eljárások során, perbeli nyilatkozatokat tett. Előadta, hogy a bíróság a magántitok és levéltitok sérelme miatt indított büntetőeljárásban számos esetben felmentette. A különböző eljárásokban benyújtott és eredetileg C.M.-nek címzett üzenetekkel, levelekkel kapcsolatosan hivatkozott arra, hogy C.M. a felhasználásra engedélyt adott, ezért magán- vagy levéltitok sértést nem követett el. Ezen iratok benyújtására saját ügyeiben a felperessel szembeni védekezés, vagy az ellene tett feljelentések alátámasztása érdekében volt szükség. Azokat kizárólag az adott eljáráshoz kötötten használta fel, nem öncélúan. Érvelése szerint a tárhelyszolgáltatóknak benyújtott kérelmeiben nem állította valótlanul, hogy a felperes bűncselekményt követett el, csupán jogai megóvása érdekében élt a jogszabály biztosította lehetőséggel, ezzel személyiségi jogi sérelmet nem követett el. Azon sérelmezett közlések tekintetében, hogy a felperes kiket, milyen eljárásban jelentett fel csatolta az erre vonatkozó iratokat, illetve hivatkozott azokra az írásokra, melyek a ....hu oldalon jelentek meg. Előadása szerint egyik ügyfele felpereshez köthető négy különböző nicknéven kapott olyan üzenetet, amely nevek közül legalább egyet a felperes sem vitatottan használt. A közlések tartalma pedig olyan volt, ami egyértelművé tette, hogy azok a felperestől származnak. A per során valóban állította, hogy a felperes szellemi állapota miatt orvosi kezelésre szorul, indítványozta e körben szakértő kirendelését és a felperes gondnokság alá helyezésének kezdeményezését. Álláspontja szerint azonban állítása nem alaptalan. Az Emberi Jogok Európai Bírósága által hozott ítélettel összefüggésben előadta, hogy jogsértést nem követett el, mert a döntés nyilvános, mindenki számára hozzáférhető, valótlan tényt annak tartalmáról egyik eljárásban sem közölt. A II. rendű alperesre vonatkozó kereseti kérelem elutasítását az alperesek azért kérték, mert álláspontjuk szerint a felperes által állított jogsértést nem követték el. Hivatkoztak arra, hogy a ....hu domain név használatával a felperes felhagyott, azt mint uratlan dolgot jogsértés nélkül szerezhette meg a II. rendű alperes. Ezzel kívánták megakadályozni, hogy a felperes az alperesekről rágalmakat terjesszen. Felperes a domain név regisztrálásával kapcsolatosan kifogást nem terjesztett elő, így a II. rendű alperes a felperes által is hivatkozott szabályzat pontjai szerinti eljárás alapján szabályosan regisztrálta a domain nevet, azt a Ptk.
  97. §
(1)bekezdés szerinti kárenyhítési kötelezettségének eleget téve vette igénybe. A domain nevet ténylegesen nem használja, mivel arról az oldalról a keresőt a ....hu oldalra irányítja át, ezért olyan látszatot sem kelt, mintha az oldal a felperesé lenne. Hivatkozott arra is, hogy a névhasználat jogát nem sértette, mert a domain név a felperes nevét nem tartalmazza. Hivatkozott e körben a .../2011/7. számú határozatra és egyéb eseti döntésekre. A bíróság 381/1. sorszámú végzésével a kereset és a viszontkereset elkülönített tárgyalását rendelte el a Pp. 149. §
(1)bekezdés szerint, és a Pp. 213. §
(2)bekezdése alapján a felperes keresetéről részítélettel döntött, a keresetet elutasította. Kötelezte a felperest, hogy fizessen meg a I. rendű alperesnek 50.000 forint + áfa, összesen 63.500 forint, míg a II. rendű alperesnek 25.000 forint + áfa, összesen 31.750 forint ügyvédi munkadíjat, míg a a le nem rótt 60.000 forint illetékről akként rendelkezett, hogy azt az állam viseli. A kereset elbírálásánál az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló, Rómában, 1950. november 4-én kelt Egyezmény és az ahhoz tartozó nyolc kiegészítő jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló 1993. évi XXXI. törvény 8. Cikk 1. pontja, Magyarország Alaptörvényének VI. cikk
(1)bekezdése, az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló
  1. évi CXII. törvény (Infotv.)
  2. §
  3. pontja, az
  4. évi IV. törvény (Ptk.)
  5. §,
  6. §,
  7. §
(1)bekezdése, 78. §
(1)bekezdése, 81. §
(1)bekezdése,
  1. §,
  2. §
(1)bekezdés, Ptk. 84. §
(1)bekezdés, Ptk. 85. §
(1)bekezdését hívta fel. Rámutatott, hogy felperesnek az I. rendű alperessel szemben előterjesztett pontokba szedett kereseti kérelmei csoportokba sorolhatók, többségük az I. rendű alperesnek különböző eljárásokban tett írásbeli vagy szóbeli nyilatkozatán alapul. Az elsőfokú bíróság hivatkozott a kialakult bírói gyakorlatra, amely az EBH
  2. számú döntésben is megfogalmazásra került. Eszerint valamely hatóság előtti eljárás kezdeményezése, így személyiségvédelmi per megindítása, vagy büntető feljelentés megtétele önmagában személyiségvédelmet nem alapoz meg annak javára, aki peres félként (vádlottként) ezen eljárások alanya. A megindult eljárás keretében dönthető el ugyanis az érvényesített jog alapossága vagy alaptalansága. Az ilyen típusú megnyilvánulások kizárólag akkor eredményeznek jogsértést, ha kifejezésmódjukban lealacsonyítóak, indokolatlanul sértőek, vagy a tényt állító kifejezetten jobb tudomása ellenére, visszaélésszerűen tesz valótlan közléseket valamilyen eljárásban. Jelen esetben ilyen magatartást az elsőfokú bíróság nem állapított meg az I. rendű alperes terhére. A felperes több kereseti pontban is sérelmezte, hogy I. rendű alperes különböző eljárásokban pszichés betegséget állít róla. Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint ezek a közlések jogsértést eredményező valótlan tényállításnak nem minősülnek. Olyan véleményt, értékítéletet alkotott az I. rendű alperes a felperesről, amely önmagában jogsértést nem eredményez. Ezeket a közléseket az I. rendű alperes nem általánosságban, hanem minden esetben valamely eljárásban a felperes magatartásával összefüggésben adta elő. Ezen vélekedése megalapozottságát igazolta a csatolt szakvéleménnyel, ezért az teljességgel légből kapottnak nem minősül. Figyelembe vette, hogy ilyen „állítással" az eljárás során egymással szemben a peres felek kölcsönösen éltek. Ugyancsak több kereseti pontban sérelmezte a felperes, hogy az I. rendű alperes nem csak az általa képviselt fél ügyeiben használta fel C.M.-nek küldött üzeneteit, ezzel levél- és magántitkot sértett. Az elsőfokú bíróság kifejtette, hogy az I. rendű alperesnek a levél címzettje adta át a perbeli, levélnek minősülő írásokat abból a célból, hogy azokat C.M. vagy a felperes által indított eljárásokban felhasználhassa, bizonyítékként csatolhassa. Ezt a tényt C.M. tanúvallomása megerősítette. Másrészt a felperes egyrészt nem határozta meg pontosan, hogy konkrétan mely magántitkát hozta nyilvánosságra az I. rendű alperes. Bűnügyi személyes adattal való visszaélést állított a felperes az 5., 13., 17., 36.,
  3. és
  4. pontokban. Az elsőfokú bíróság álláspontja az volt, hogy ezekről az adatokról az I. rendű alperes hatóságoktól szerzett tudomást, vagy nyilvános adatbázisból. Azok felhasználására szigorúan ügyhöz kötötten került sor, így jogsértés ebben az esetben sem valósult meg. A családi élet zavartalanságához fűződő jog megsértését állította felperes a 8., 14.,
  5. pontokban. Ezen kereseti kérelmeiben a felperes azt az I. rendű alperesi magatartást sérelmezte, hogy az I. rendű alperes az ügyfele C.M. részére milyen tanácsokat adott a gyermekelhelyezési és kapcsolattartási ügyükben. Az elsőfokú bíróság érvelése szerint az ügyvédnek az ügyfele részére adott tanács, javaslat harmadik személy személyiségi jogait nem sértheti, igényérvényesítésre legfeljebb C.M.-nek van lehetősége. Rámutatott, hogy felperesnek ezen tanácsok eredménye okozhat sérelmet, de ez személyiségi jogi keretek között nem érvényesíthető. A kereset egyes pontjaival összefüggésben az elsőfokú bíróság részletesen is állást foglalt.
  6. Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint felperes nem tudta bizonyítani, hogy valótlan állítást tett az I. rendű alperes. Az a kérelem, hogy a sérelmezett tartalmakat a tárhelyszolgáltató távolítsa el, olyan kérelem, amelynek a szolgáltató köteles eleget tenni. Ez a kérelem az elsőfokú bíróság érvelése szerint még akkor sem eredményez személyiségi jogsértést, amennyiben az alaptalan. Rámutatott, hogy a felperes által csatolt írások olyan tartalmúak voltak, amelyek a kérelem teljesítését indokolták, bár a tárhelyszolgáltatók mindkét esetben tájékoztatták a felperest, hogy nem tisztük az írások tartalmának vizsgálata. Jogsértést önmagában nem jelent az sem, hogy az I. rendű alperes kérelmében közölte, az ügyben feljelentést is tett, ez nem jelenti egyben azt, hogy a felperest bűncselekmények elkövetésével vádolta.
  7. Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint ezen közlések az adott eljárás érdemére vonatkozó kijelentések voltak, amelyek valóságtartalmát az adott eljárásban kell elbírálni. Annak jogkövetkezményeit az ügyben hozott érdemi döntésben vonja le a bíróság. C.M. tanúvallomása pedig azt támasztja alá, hogy azok tartalmi elemei tőle származó ismeretek voltak.
  8. Kifejtette, hogy az ügyvédi kamara előtti eljárásban az I. rendű alperes védekezésének gerincét alkotta az az érvelés, hogy a felperes rendszeresen indít eljárásokat akár hivatalos személyek vagy hivatalok ellen is. Jelentőséget tulajdonított annak, hogy állítását védekezése körében, tehát az adott ügyhöz kapcsolódóan és nem rosszhiszeműen terjesztette elő. Álláspontja szerint helytállóan hivatkozott az I. rendű alperes arra, hogy a közlés valóságtartalmát nagyrészt alátámasztják a felperes internetes újságírói munkássága során keletkezett írások.
  9. Rámutatott, hogy a felperes szellemi állapotára vonatkozó közlések nem személyiséget sértő, kifejezésmódjában lealacsonyító kijelentések. Annak a véleménynek a kifejezései, hogy I. rendű alperes szerint a felek között kialakult elmérgesedett viszony a felperes pszichés megbetegedéséből fakad. Ennek igazolására szakcikkeket, illetve más perben készült szakvéleményt csatolt. Mindez azt támasztja alá, hogy az I. rendű alperes nem sértő szándékkal ismételte meg erre vonatkozó kijelentéseit, pusztán perbeli álláspontját fejezte ki, ami személyiségi jogi sérelmet nem eredményezhet, bizonyítási indítvány nem képezheti személyiségi jogsértés tárgyát.
  10. A felperes személyes bűnügyi adatainak jogosulatlan felhasználásával összefüggésben rámutatott, hogy az I. rendű alperes hivatalos úton beszerzett adatokat közölt mindkét esetben a bírósággal. Egy alkalommal ügyfele érdekében, egy alkalommal jelen ügyben a felperes azon magatartásának bizonyítására, hogy milyen eljárások vannak folyamatban. Az adatoknak egyik ügyben sem volt ügydöntő jelentősége.
  11. A viszontkeresetben I. rendű alperes azt adta elő, hogy felperes különböző nick neveken közölt róla sérelmes valótlan tényeket. Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint a közlés olyan perbeli nyilatkozat, ami kifejezésmódjában nem bántó, jogsértés tárgyát nem képezheti, a viszontkereset érdemi elbírálása során állapítja meg a bíróság, hogy az a valóságnak megfelelő állítás volt-e vagy sem, majd az érdemi döntés során vonja le abból a következtetéseit, valótlansága esetén sem alkalmas a felperes jóhírnevének megsértésére.
  12. Az elsőfokú bíróság visszautalt a
  13. pontban foglalt érvelésére.
  14. Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint C.M. vallomása a felperes álláspontját nem támasztotta alá, nem igazolta, hogy a családjogi ügyben és egyéb eljárásokban az I. rendű alperes ráhatására cselekedett. Ezzel szemben C.M. kifejezetten úgy nyilatkozott, hogy nem volt olyan megnyilvánulása az I. rendű alperesnek, amivel a felperessel szemben megpróbálta volna rávenni bármire is.
  15. Ez az állítás az elsőfokú bíróság álláspontja szerint azért nem jogsértő, mert felperes egyik internetes közlésére vonatkozó I. rendű alperesi reakció, amely felperes személyiségének megítélése szempontjából közömbös. A kívülálló nem ebből a „levélváltásból" alkot véleményt az érintettekről. Az elsőfokú bíróság álláspontja az volt, hogy amennyiben valótlan is a közlés az nem lehet sértő, ezért személyiségi jogi sérelmet sem okoz. Amennyiben az I. rendű alperes közlése megtévesztő volt ez jogsérelmet a megtévesztetteknek és nem a felperesnek jelentett. Ezért a felperes nem érvényesíthet igényt, figyelemmel a Ptk.
  16. §
(1)bekezdésére.
  1. A C.M.-nek küldött levelek és e-mailek felhasználására alapított keresettel összefüggésben rámutatott, hogy azok számtalan peres eljárás részét képezték. Jelen perben az I. rendű alperes védekezésének és viszontkeresetének bizonyítékaiként csatolta. C.M., mint titokbirtokos a felhasználást nem sérelmezte, több esetben kifejezett engedélyt is adott azok felhasználására, felperes erre keresetet nem alapíthat.
  2. Az I. rendű alperes nem vitatta, hogy a ... gyámhivatal előtti eljárásban tett a felperes pszichiátriai kezelésre vonatkozó nyilatkozatot. Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint jelentőséget kell tulajdonítani annak, hogy I. rendű alperes nem szakorvos ezért nyilatkozata nem minősülhet tényállításnak, csupán laikus vélekedésnek. Ezen vélekedésének okait I. rendű alperes előadta, az légből kapottnak sem tekinthető, kifejezésmódjában pedig nem lealacsonyító. Emellett C.M. vallomása is azt támasztotta alá, hogy a közöttük lévő eljárás ezen szakaszában a megegyezés reményében a felperes nem utasította el pszichológus felkeresését, jogsértés ezért álláspontja szerint nem valósult meg.
  3. Az I. rendű alperesnek jogi képviselőként a gyámhivatali eljárásban tett nyilatkozatát azért nem tartotta jogsértőnek, mert C.M. azt nem sérelmezte, szabad akaratának érvényesítésében nem gátolta, a kapcsolattartás végül a felperes pszichiátriai kezelése nélkül is megvalósult. A kapcsolattartás kérdésében I. rendű alperesnek döntési jogköre nincsen.
  4. A felperes által kifogásolt iratok felhasználásával kapcsolatosan az elsőfokú bíróság rámutatott, hogy azokat I. rendű alperes nem jogosulatlanul használta fel, jogsértés nem valósult meg.
  5. Az elsőfokú bíróság érvelése szerint, a C.M. képviseletében megfogalmazott kérelem a felek közötti vitás ügyben nem eredményez jogsértést, abban az esetben sem, ha a bíróság a kérelemnek nem adott helyt.
  6. Ugyanezen okok miatt nem tartotta megalapozottnak C.M. képviseletében az ideiglenes intézkedés iránti kérelmében előadottakra alapított keresetet, mert jogsértés tárgya csak az ügyhöz nem tartozó és kifejezésmódjában megalázó közlés lehet, ilyen kijelentés pedig a beadványban nem lelhető fel.
  7. A gyámhivatali eljárásban előadottakra alapított keresettel összefüggésben az elsőfokú bíróság visszautalt a perbeli nyilatkozatokkal kapcsolatos álláspontjára.
  8. Az EJEB határozattal kapcsolatosan az elsőfokú bíróság rámutatott, hogy I. rendű alperes egy bárki számára hozzáférhető bírósági döntésből az aktuális álláspontja szerint általa relevánsnak tartott részt emelte ki, ez önmagában nem jogsértő, mert a döntés rövidített tartalma egyértelművé teszi, hogy az I. rendű alperes által kiemelt rész nem az ügy lényegére utal.
  9. és
  10. Az eljárásban tett kijelentéssel összefüggésben az elsőfokú bíróság álláspontja azonos volt a korábban kifejtettekkel, ezért visszautalt az általánosságban, és a 4.,
  11. és
  12. pontokban kifejtettekre.
  13. Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint a felek között folyamatban volt és lévő eljárások mindegyikében súlyos személyes sérelmek állnak középpontban, ami köré csoportosították a felek aktuális jogi álláspontjukat. Így a 35..../
  14. számú perben is az eljárás tárgyát képezte a felperesnek az e-mail vagy internetes felületen keresztül történő megnyilvánulása. Ezeket az I. rendű alperes érezhette szexuálisan bántónak, álláspontjának közlése a felperes számára személyiségi jogi sérelmet az elsőfokú bíróság álláspontja szerint nem okoz. 21., 22., 23., és
  15. pontban előterjesztett keresetekkel összefüggésben a különböző eljárásokban tett I. rendű alperesi közléseket sérelmezte a felperes, mely eljárásokban jelen per alanyai különböző pozíciókban vettek részt. Ezen tárgyban az elsőfokú bíróság visszautalt a korábban már kifejtettekre, ezen érveket változatlanul irányadónak tekintette.
  16. Ebben a pontban a felperes az I. rendű alperes egyik ügyben tett tanúvallomása tárgyában kérte a valótlan közlés, mint jóhírnév rontó közlés megállapítását. A bíróság álláspontja szerint egy másik ügyben tett tanúvallomás valóságtartalmának megítélése kizárólag az adott eljárásban lehetséges. Jogkövetkezménye pedig a hamis tanúzás jogkövetkezményei keretein belül vonható le. Indokolatlanul sértő kifejezést az I. rendű alperes nem használt, más pedig ebben az esetben személyiségi jogsértést nem eredményezhet.
  17. Az elsőfokú bíróság utalt a 21-
  18. pontoknál kifejtett jogi álláspontjára.
  19. Ezen pontban a felperes az I. rendű alperesnek jelen perben az elmeállapotára vonatkozó közlését sérelmezte, mellyel összefüggésben az elsőfokú bíróság álláspontját már részletesen kifejtette, erre csupán visszautalt. 28-31., 32-
  20. pontokban a felperes az I. rendű alperesnek jelen perben tett közléseit sérelmezte, mint jóhírnevet sértő valótlan közléseket. Ismételten kifejtett jogi érvelése szerint ezen közlések olyan állítások, amelyek valótlanságuk esetén sem eredményeznek önálló jogsérelmet, hiszen a perbeli nyilatkozatok általános szintjét nem lépik túl. A felperes emberi méltóságát nem érintő megfogalmazásban kerültek előterjesztésre, valótlanságuk esetén a kereseti ellenkérelem vagy a viszontkereset elutasítását eredményezhetik csupán. A
  21. pontban sérelmezett írás tartalmát a felperes alappal sérelmezi, ezt azonban nem az I. rendű alperes írta, azt a felperes költségmentességének felülvizsgálata iránti kérelemhez bizonyítékként csatolta, így jogsértést az elsőfokú bíróság álláspontja szerint nem valósít meg.
  22. Ezen pontban egy kúriai eljárásban tett nyilatkozatot sérelmez a felperes, amit a korábbiakban kifejtettek szerint tartott megalapozatlannak az elsőfokú bíróság.
  23. Az elsőfokú bíróság a
  24. pontnál kifejtettekre utalt vissza, mert az ezen pontban sérelmezett közlések a tárgyhoz tartozó, többnyire jelen perben is elhangzott közlések voltak, ezért a felperes keresetét az elsőfokú bíróság nem tartotta megalapozottnak. 35-
  25. pontokban a felperes azt sérelmezte, hogy különböző feljelentésekben, beadványokban az I. rendű alperes jogosulatlanul használta fel más ügyekben a felperessel közölt gyanúsítások tartalmát. Az eljárások során csatolt iratok olyan adatokat tartalmaztak, amelyekről az I. rendű alperes az adott eljárásban való érintettsége okán szerzett tudomást. Olyan információt, amelyet az eljáró hatóság nem ismerhetett meg, a csatolt iratok nem tartalmaztak, ezért jogosulatlan megismerés vagy felhasználás hiányában jogsértést az elsőfokú bíróság nem állapított meg.
  26. Az ügyvédi titoksértésre alapított keresettel összefüggésben álláspontja az volt, hogy felperes nem volt megbízója az I. rendű alperesnek, felperessel szemben ügyvédi titoktartás az I. rendű alperest nem terheli. A sérelmezett levél felhasználásához C.M. hozzájárult, az iratot az I. rendű alperes viszontkeresete bizonyítékául csatolta, azért személyiségi jogi sérelmet a felhasználás az elsőfokú bíróság álláspontja szerint nem alapoz meg.
  27. A C.M. leveleinek csatolásával összefüggésben az elsőfokú bíróság a Ptk.
  28. §
(1)bekezdésére hivatkozott, ezzel kapcsolatban C.M. érvényesíthet igényt, a felperesnek kereshetőségi joga nincs.
  1. A felperes itt jogosulatlan adatfelhasználást sérelmezett. Az eljárás folyamán azonban ezt bizonyítani nem tudta. Mindössze az állapítható meg, hogy az ügyben a felperes tett feljelentést, nyomozás is indult, annak eredménye azonban nem ismert. A felperes indítványozta az iratok beszerzését, ezt azonban az elsőfokú bíróság nem tartotta indokoltnak.
  2. A kapcsolattartással kapcsolatban C.M.-nek adott ügyvédi tanácsokkal, felvilágosítással kapcsolatban az elsőfokú bíróság álláspontja az volt, hogy önálló személyiségi jogot sértő cselekedetként nem értelmezhető, figyelemmel arra is, hogy az I. rendű alperes és a felperes közvetlen jogi kapcsolatban nem állnak. Mindezen indokok alapján az elsőfokú bíróság a felperes keresetét az I. rendű alperessel szemben megalapozatlannak találta és azt elutasította. A
  3. pontban előterjesztett keresetben a felperes névviseléshez és kizárólagos névhasználathoz való jogának megsértését állította. Rámutatott, hogy a domain név, amennyiben a természetes vagy jogi személy nevét nem tartalmazza, nem tekinthető személynévnek és művésznévnek sem, hanem egy olyan karakterhalmaz, ami kizárólag azt a célt szolgálja, hogy egy adott internetes felület kereshető legyen, arra különböző tartalmak feltölthetők legyenek. Éppen ezért a domain használatra a szolgáltatók külön szabályzatot alkotnak, a domain használathoz fűződő jogok ezen eljárási rend alapján érvényesíthetőek. A felperes külön eljárásban II. rendű alperes magatartását nem sérelmezte, polgári perben pedig a szabályzat rendelkezései nem alkalmazhatóak, keresetét az elsőfokú bíróság a Ptk.
  4. § szerint ítélte meg. Kifejtette, hogy a „..." elnevezést a felperes tanári, internetes újságírói tevékenysége során használja, amely tekinthető közszereplésnek. Ezen név használata változatlanul a rendelkezésére áll, saját döntése, hogy azt más szolgáltatónál veszi igénybe. Éppen ezért a II. rendű alperes azon magatartása, hogy a felperes által már nem használt ....hu domaint leregisztrálta jogsértőnek nem tekinthető. Ezt a domaint ugyanis a felpereshez hasonló tevékenység folytatására nem használja, nem kelti azt a látszatot, mintha az a felperes weboldala lenne. Érvelése szerint nem szokatlan, hogy egy elhagyott domaint más regisztrál és arról irányítja át máshová a keresőt. Ez, amennyiben jogosulatlan haszonszerzés nem valósul meg, nem jogsértő. Jelen esetben ugyanis az internet használói az első kattintást követően felismerik, hogy a domain név birtokosában változás állt be. Amennyiben továbbra is a felperes munkásságára kíváncsiak a keresőmotorok segítségével különösebb nehézség nélkül rátalálnak a felperes által újabban használt felületre. A felperes keresete abban az esetben lenne megalapozott, ha az alperesi magatartás miatt kénytelen változtatni web címén, jelen esetben azonban nem ez történt. II. rendű alperes hasonló tevékenységet nem folytat, a domain választással a felhasználókat nem téveszti meg, így a felperes kereseti kérelme ebben a körben sem volt megalapozott. Mindezek alapján a bíróság a felperes keresetét elutasította, a Pp.
  5. §
(1)bekezdése alapján kötelezte, hogy fizessen meg az alperesek részére a perrel kapcsolatosan felmerült és az ügyvédi munkadíjból álló perköltséget, melynek mértékét a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §
(2)bekezdés a) pontja alapján állapította meg. A részítélettel szemben felperes és I. rendű alperes terjesztett elő fellebbezést. Felperes fellebbezésében azt kérte, hogy a Fővárosi Ítélőtábla a részítélet 1. és 40. pontja tekintetében a Pp. 3. §
(3)bekezdésében foglalt tájékoztatási kötelezettség elmaradása miatt, elsődlegesen a részítéletet helyezze hatályon kívül. Másodlagosan az eredeti kereseti követelésének megfelelően azt változtassa meg. A részítélet további pontjai tekintetében a
  1. és
  2. pont kivételével, a részítélet megváltoztatását kérte az eredeti követelésének megfelelően. Kérte továbbá az I. rendű alperesnek megítélt perköltség leszállítását, az I. rendű alperesi képviselő által ténylegesen elvégzett képviseleti tevékenységgel arányos összegre, azaz nulla forintra. Abban a nem várt esetben, ha a fellebbezés nem lenne alapos, akkor kérte a perköltség megfizetésére részletfizetés engedélyezését, akként, hogy a részletek havi összegét 500 forintban kérte meghatározni. Fellebbezése indokaiként a felperes által személyesen előadottakat tartotta fenn a hivatkozott eseti döntésekkel és bizonyítási indítvánnyal. Előadta, hogy a Pp.
  3. §
(3)bekezdése alapján a bizonyítási teherről szóló tájékoztatást az elsőfokú bíróság elmulasztotta, ezt követően a keresetet arra hivatkozással utasította el, hogy a felperes állítását nem igazolta. Ez az elsőfokú részítélet hatályon kívül helyezését indokolja. Az I. rendű alperes az elsőfokú részítélet perköltségre vonatkozó rendelkezését sérelmezte. Azt kérte, hogy a Fővárosi Ítélőtábla 100 óra kieső bevétel megfizetésére kötelezze a felperest, 30.000 forint/óra + áfa megbízási díj figyelembevételével. Állapítson meg a bíróság 8.750 forint igazolt postaköltséget, továbbá 15.000 forint fénymásolási költséget. Megítélése szerint 100 munkaóra ráfordítással, 18 óra tárgyalással, összesen 3.000.000 forint perköltség, mint ügyvédi munkadíj, 8.750 forint postaköltség, 15.000 forint fénymásolási költség merült fel. Felhívta PK 152. számú állásfoglalást. Kérte, hogy a Fővárosi ítélőtábla a perköltségnél ne a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §
(2)bekezdés a) pontját vegye figyelembe, hanem a per sajátosságainak figyelembevételével a felperes által is elismert, 30.000 forintos óradíjjal határozza azt meg, tekintetbe véve a BDT
  2. eseti döntést is. A részletfizetés engedélyezését ellenezte. Felperes fellebbezése alaptalan, I. rendű alperes fellebbezése részben alapos. Az elsőfokú bíróság a kereset elbírálása szempontjából releváns körben a bizonyítási eljárást lefolytatta, felperes állításával ellentétben olyan lényeges eljárási szabályt sem sértett, amely a Pp.
  3. §
(2)bekezdés alkalmazását indokolná. Különösen nem indokolja ezt a Pp. 3. §
(3)bekezdésének megsértésére alapított fellebbezési érvelés. A Pp. 3. §
(3)bekezdés alapján a bíróság a jogvita eldöntése érdekében a bizonyításra szoruló tényekről, a bizonyítási teherről, illetve a bizonyítás sikertelenségének következményeiről a feleket előzetesen tájékoztatni köteles. Ezen tájékoztatási kötelezettség megsértése azonban önmagában nem vezet az ítélet hatályon kívül helyezéséhez, ezt csak konkrét eljárásjogi szabályok sérelme alapozhatja meg (1/2014.(VI.30.) PK vélemény
  1. pont). A felperes által előterjesztett kereseti kérelmekről a rendelkezésre álló iratok alapján érdemi döntés hozható, ezért az elsőfokú eljárás megismétlése, újabb elsőfokú határozat meghozatala nem indokolt. Felperes összesen 42 pontban előterjesztett keresetében különböző személyiségi jogainak sérelmét állította. Az elsőfokú bíróság a döntés szempontjából irányadó jogszabályokat maradéktalanul felhívta, döntését valamennyi tényállásra alapított kereset tekintetében részletesen megindokolta, a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság jogi álláspontjával, és arra alapított érdemi döntésével maradéktalanul egyetértett. I. Jóhírnév, emberi méltóság A felperes keresetében I. rendű alperesnek különböző eljárásokban tett nyilatkozatait sérelmezte, melyek - megítélése szerint - az ügyhöz szorosan nem kapcsolódtak, hangvételük személyeskedő, célja pedig kizárólag a felperes lejáratása volt. Ezzel összefüggésben állította a felperes a jóhírnév, az emberi méltóság sérelmét. Az
  2. évi IV. törvény (Ptk.)
  3. § szerint a személyhez fűződő jogok sérelmét jelenti különösen az egyenlő bánásmód követelményének megsértése, a lelkiismereti szabadság sérelme és a személyes szabadság jogellenes korlátozása, a testi épség, az egészség, valamint a becsület és az emberi méltóság megsértése. A Ptk.
  4. §
(2)bekezdés szerint a jóhírnév sérelmét jelenti különösen, ha valaki más személyre vonatkozó, azt sértő, valótlan tényt állít, híresztel, vagy való tényt hamis színben tüntet fel. Az elsőfokú bíróság helytállóan tulajdonított annak jelentőséget, hogy I. rendű alperes a felperes által kereset tárgyává tett kijelentéseket jogilag szabályozott eljárásokban különböző beadványokban fogalmazta meg, illetve csatolt olyan okiratokat, amelyekkel összefüggésben a felperes a személyiségi jogának sérelmét állította. Nem lehet ugyanis figyelmen kívül hagyni a közléssel érintett közeget, melynek alkalmasnak kell lennie arra, hogy az információ ismeretében a felperes személyiségének megítélését hátrányosan befolyásolja. A tárhelyszolgáltatónál benyújtott I. rendű alperesi kérelem, az ügyvédi kamara előtt I. rendű alperes ellen folyamatban lévő eljárásban, a kapcsolattartás szabályozása miatt a gyámhivatal előtt folyamatban lévő eljárásban, különböző bíróságok előtti polgári és büntetőeljárások során, és jelen eljárásban a felperest érintő tényállítások, bizonyítási indítványok a felperes jóhírnevének megsértésére nem alkalmasak. A hasonló ügyekben kialakult bírói gyakorlat szerint ugyanis valamely hatóság előtti eljárás kezdeményezése, per megindítása vagy akár büntető feljelentés megtétele személyiségvédelemre nem ad alapot (EBH
  1. 624.). Ennek jogi indoka az, hogy a magánjogi jogviszonyokban kialakult érdemi vita, konfliktus kezelésének jogállami eszköze többek között a perindítás, az egyes jogkérdésekben az eltérő nézetek, vélemények kifejtése, ütköztetése az erre biztosított eljárások keretében kell, hogy megtörténjék. I. rendű alperes az eljárásoknak alanya volt, illetve jogi képviselőként járt el. Beadványaiban közölt minden olyan általa relevánsnak tartott tényt, körülményt, amely álláspontja szerint érvelésének sikerét előmozdítja. Az eljárás alanya és a képviseletére jogosult személy pedig nem fosztható meg azon jogától, hogy érveit az eljárás keretein belül felsorakoztassa. Jogai érvényesítésében a feleket nem gátolhatja az sem, hogy amennyiben az eljárás során a hatóság indokaikat nem fogadja el, az állított tények nem nyernek bizonyítást, akkor az személyiségi jogi sérelem címén felelősségüket megalapozhatja. Az érvényesített jog, ekként a védekezés és a hatékony igényérvényesítés körében előadott érvek alapossága vagy alaptalansága is az adott eljárásban dönthető el, személyiségi jogi per keretében más eljárás során előadott tények valóságtartalmára bizonyítás nem folytatható le. Senkit nem érhet ugyanis azért hátrány, mert jogai érvényesítése, illetve megóvása érdekében fellép és az általa relevánsnak tartott információkat a hatóság rendelkezésére bocsátja. A személyiségi jog megsértését csak az emberi méltóságot durván sértő, lealacsonyító, megalázó kijelentések képezhetik. Éppen ezért annak eldöntése, hogy a nyilatkozatot megtevő fél jogát rendeltetésszerűen gyakorolta-e az eljárás tárgyától, az ügyben kialakult kommunikáció sajátosságaitól függetlenül nem értékelhető. A felperes és C.M. között családjogi tárgyú, majd ezzel összefüggésben különböző büntető és egyéb eljárások voltak folyamatban, I. rendű alperes kezdetben jogi képviselőként járt el. Az állampolgárok életét, családi kapcsolatait és legszemélyesebb magánjogi viszonyait rendező, és ennek tárgyában folyó eljárásokban - az eldöntendő kérdések jellege miatt - nem ritka az, hogy a felek egymással szemben sérelmeiket személyeskedő hangvételben fogalmazzák meg. A felek a családjogi viszonyaik tárgyában döntő hatóságok számára magánéletük legapróbb, gyakran intim részleteit is feltárják, mert álláspontjuk szerint ez a másik fél személyének megítélése, ekként a döntés meghozatala szempontjából jelentőséggel bír. Gyakori az éles hangvétel a személyek között folyamatban lévő magánvádas eljárásokban is, amelyek megindítását is az elmérgesedett személyes viszony motiválja. Ezen eljárások során ezért a felek által kölcsönösen alkalmazott kijelentések akkor sem érik el a személyiség jogi sérelmének polgári jog által védett szintjét, ha egyéb körülmények között a nyilatkozat jogsértő volta nem lenne kétséges. Emellett helyesen mutatott rá ezért az elsőfokú bíróság arra is, hogy a személyiség védelme iránt indult perben nem dönthető el, hogy az egyéb eljárásokban mely tényeknek volt jelentősége, minden eljárásban tett nyilatkozat azon eljárás keretén belül értékelhető, éppen ezért I. rendű alperes különböző eljárásokban tett nyilatkozataival kapcsolatban a tényállítás valóságtartalmára bizonyítás nem folytatható le. Az eljárás tárgyától, a felek viszonyától független kijelentés hiányában az elsőfokú bíróság a további bizonyítási indítványokat helytállóan mellőzte és hozott ezen kijelentések tekintetében helyes érdemi határozatot. II. Magántitok, levéltitok sérelme Felperes állítása szerint I. rendű alperes a felperes magán- és levéltitkát is sértette, mert a nem neki címzett leveleket és iratokat képviselőként és saját ügyében a hatóságok előtti eljárásokban felhasználta. A Ptk.
  2. §
(1)bekezdés szerint személyhez fűződő jogokat sért, aki a levéltitkot megsérti, továbbá aki a magántitok vagy üzleti titok birtokába jut és azt jogosulatlanul nyilvánosságra hozza vagy azzal egyéb módon visszaél. A Ptk. 83. §
(1)bekezdés szerint a számítógéppel vagy más módon történő adatkezelés és adatfeldolgozás a személyhez fűződő jogokat nem sértheti. A
(2)bekezdés szerint a nyilvántartott adatokról tájékoztatást az érintett személyen kívül csak az arra jogosult szervnek vagy személynek lehet adni. A magántitok fogalmát a törvény nem definiálja. A bírói gyakorlat szerint magántitoknak minősül a csak kevesek által ismert azon tény (bármilyen személyi, családi, vagyoni vonatkozású bizalmas adat), amelynek titokként való megőrzéséhez az érintett személynek méltányolható érdeke fűződik. Azt, hogy valamely tény titoknak minősül-e, mindig az adott eset körülményei és összefüggései alapján kell megítélni. Amennyiben az információ nyilvános forrásból elérhető, bárki számára hozzáférhető, titok jellegét elveszíti, magántitok megsértése ezért sem valósulhat meg. Éppen ezért nem tekinthető jogsértőnek a felperes ügyében meghozott EJEB határozat iratokhoz csatolása sem, mert felperesnek nem volt olyan magántitka, amelyet I. rendű alperes felfedett. A titok megsértése általában személyhez fűződő jogokat sért akkor, ha valaki azt jogosulatlanul nyilvánosságra hozza vagy azzal egyéb módon visszaél. Az I. rendű alperes C.M. jogi képviseletét ellátva ügyfelétől jogszerűen számos magántitok birtokába jutott. C.M. 20. és 176. sorszámú, perben tett kijelentései alapján nem vonható kétségbe, hogy a birtokába jutott valamennyi információ, levél és e-mail eljárásokban történő felhasználásához hozzájárult, azt a felperes alappal nem sérelmezheti. Az I. rendű alperes által felhasznált fényképfelvételek felperes állításával szemben kizárólag C.M.-t ábrázolják, felperes személyiségi jogának megsértése miatt kereset előterjesztésre alanyi jogosultsággal nem rendelkezik. Nem jár a felperes személyiségi jogának sérelmével az a magatartás sem, hogy I. rendű alperes az ügyvédként ügyfelétől szerzett értesüléseit, információit egyéb eljárásokban felhasználta. Az 1998. évi XI. törvény 8. §
(1)bekezdés szerint az ügyvédet - ha a törvény másként nem rendelkezik - titoktartási kötelezettség terheli minden olyan adatot, tényt illetően, amelyről hivatásának gyakorlása során szerzett tudomást. E kötelezettség független az ügyvédi megbízási jogviszony fennállásától, és az ügyvédi működés megszűnése után is fennmarad. Az elsőfokú bíróság helytállóan mutatott rá arra, hogy az ügyvédi titoktartási kötelezettség fenti szabálya az ügyvéd és az ügyfele között értelmezendő, az ügyvédi titoktartás szabályainak megsértését legfeljebb I. rendű alperessel ilyen jogviszonyban álló személy sérelmezheti, harmadik személyként felperes ilyen anyagi jogosultsággal nem rendelkezik. A felperes személyes adatainak jogosulatlan felhasználásával összefüggésben az irányadónak tekintett bírói gyakorlat szerint (BH
  1. 57.) hivatalos eljárásban az esetlegesen nem jogszerűen megszerzett bizonyíték is felhasználható a tényállás felderítése, az igazság kiderítése érdekében, feltéve, hogy a bizonyíték felhasználása nem okoz aránytalan sérelmet. A bíróság nem foglalhat állást abban a kérdésben, hogy a jogvitában a felperes meggyanúsítása és a grafológus szakértő véleményének hatóság előtti feltárása, és az ennek révén feltárt adatok milyen döntés kiváltására lehetnek alkalmasak. Ebben a kérdésben kizárólag az ott eljárt hatóságok hozhatnak érdemi döntést. A rendelkezésre álló adatokból hatósági eljárásokban I. rendű alperes visszaélésszerű joggyakorlására peradat nem mutatott, a felperes bűnügyi és egyéb személyes adatait tartalmazó okiratokat jogai érvényesítése, a felperes személyiségének szélesebb körű bemutatása érdekében tárta fel a hatóság előtt. III. Magánélethez fűződő jog Felperes sérelmezte azt is, hogy I. rendű alperes C.M.-t olyan jogi tanácsokkal látta el, amely a felperes családi kapcsolatainak, magánéletének, a Ptk.
  2. § által védett személyiségi jogának sérelméhez vezetett. Az ügyvédekről szóló
  3. évi XI. törvény
  4. § szerint az ügyvéd a hivatásának gyakorlásával - törvényes eszközökkel és módon - elősegíti megbízója jogainak érvényesítését és kötelezettségeinek teljesítését. Közreműködik abban, hogy az ellenérdekű felek jogvitájukat megegyezéssel rendezzék. A
  5. §
(1)bekezdés első fordulata szerint tevékenységében szabad és független, a
(2)bekezdés szerint hivatását a legjobb tudása szerint, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolnia, tevékenységében köteles mindenkor az ügyvédi hivatáshoz méltó magatartást tanúsítani. A
(3)bekezdés szerint az ügyvéd nem működhet közre, ha a hivatásával nem egyeztethető össze, így különösen ha a közreműködést olyan jogügylethez kérik, amely jogszabályba ütközik, vagy jogszabály megkerülésére irányul. Az ügyvéd ekként megbízásának ellátása során a hivatásából elvárható legjobb tudása szerint segíti elő megbízója jogainak érvényesítését és kötelezettségeinek teljesítését. Ügyfele érdekében minden törvényes eszköz igénybevételére jogosult, mert a jogviszonyból fakadó feladatát ügyfele érdekében látja el. Tilos minden olyan ténykedés, amely az ügyfele érdekével ellentétes. I. rendű alperes által adott javaslatok és tanácsok a képviselet ellátása során elsősorban ezért nem a felperes, hanem az I. rendű alperes ügyfele érdekeinek érvényesítését célozták, erre I. rendű alperest jogszabály hatalmazza fel. Nem kizárt, hogy az ellenérdekű fél képviseletében eljáró ügyvéd felperesnek személyes érdeksérelmet okozott, a személyiségi jogi sérelem megvalósulását azonban a jogszabályi felhatalmazás kizárja. IV. Névviseléshez fűződő jog Helyesen döntött az elsőfokú bíróság a felperes névviseléssel kapcsolatos keresetét illetően is. A Domain Regisztrációs Szabályzat az Alaptörvény T. cikk
(2)bekezdése, de a korábban hatályos jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény 1. §
(1)bekezdésének rendelkezése szerint sem jogszabály, hanem az internetes szolgáltatásban résztvevőkre a rendszerbe történő belépéssel kiterjedő általános szerződési feltétel. Érvényes előírásait a szerződéses jogviszonyban állóknak alkalmazni kell, azonban mivel nem jogforrás, önállóan a bíróság ítélkezésének alapjául nem szolgálhat (.../2008/5., .../2009/6.), a Domain Regisztrációs Szabályzatnak jogellenességet megalapozó jelentőséget tulajdonítani ebben a perben sem kellett (.../2009/6.). A per tárgya az volt, hogy II. rendű alperes a ....hu domain név delegálásával megsértette-e a felperes névviseléshez fűződő jogát. A Ptk. 77. §
(1)bekezdése szerint mindenkinek joga van a névviseléshez, míg a
(4)bekezdés akként rendelkezik, a névviselési jog sérelmét jelenti különösen, ha valaki jogtalanul más nevét használja, vagy jogtalanul máshoz hasonló nevet használ. A névviselési jog sérelmét csak a más nevének jogtalan használata valósíthatja meg. A személynév funkciója az azonosítás és a másoktól való megkülönböztetés. A természetes vagy jogi személy a nevén kívül számos más, azonosításra alkalmas jelzővel rendelkezhet, mint például a domain név. A domain név (tartománynév) egy számítógép azonosító számot, IP címet helyettesítő felhasználóbarát, egyedi név az interneten, amely az adott gép és a rajta lévő honlap hálózaton keresztüli azonosítását teszi lehetővé, megkülönböztetve az egyes számítógépeket egymástól. Ugyanakkor a domain név az egyes számítógépeket használó természetes vagy jogi személy nevének azonosítását és megkülönböztetését is lehetővé teszi. Természetes személy esetén a domain használata annyiban jelenthet egyben névhasználatot, amennyiben a természetes személy nevének jogosulatlan használata is megvalósul. Ebben az esetben a természetes személy a Ptk. 77. § alapján léphet fel igényei érvényesítése érdekében (Kúria .../2011/3., .../2008/4.). A ....hu domain név a felperes, mint természetes személy nevét nem tartalmazza, a névjogi védelem szempontjából a felek jó- vagy rosszhiszeműségének jelentősége nem volt. A Ptk. 77. § alapján ezért a felperes keresete alaptalan. A fent kifejtett elvek mellett a Fővárosi Ítélőtábla a per főtárgya tekintetében az elsőfokú bíróság érdemben és indokainál fogva is helytálló részítéletének részletes indokaira annak megismétlése nélkül visszautal. A teljesítési határidő megváltoztatásával összefüggésben a Fővárosi Ítélőtábla az alábbiakra mutat rá. A Pp. 217. §
(3)bekezdés alapján a bíróság a kötelezettségnek részletekben történő teljesítését is elrendelheti. Az irányadó PK
  1. számú állásfoglalás szerint ugyan figyelemmel kell lenni a fizetésre kötelezett fél vagyoni helyzetére, azonban a teljesítési határidő meghatározása nem járhat a jogosult érdekeinek méltánytalan sérelmével sem. A Fővárosi Ítélőtábla álláspontja szerint az I. rendű alperesnek fizetendő elsőfokú perköltség összege nem indokolja a felperes számára a részletfizetés engedélyezését különös tekintettel arra, hogy a
  2. éve folyamatban lévő perben a felperesnek módja volt arra, hogy esetleges pervesztessége esetén az alperesi oldalon felmerülő perköltség teljesítésére felkészüljön. I. rendű alperes fellebbezése az alábbi okokból részben alapos. A Pp.
  3. §
(3)bekezdés szerint, ha a fél meghatalmazottja nem ügyvéd, vagy ha a fél személyesen jár el, a meghatalmazott, illetőleg a fél részére munkadíj nem állapítható meg, de igényt tarthat az útiköltség, valamint a bíróság előtt való megjelenéssel szükségképpen felmerült keresetkiesés megtérítésére. I. rendű alperes képviseletét az elsőfokú eljárás során a II.rendű alperes neve látta el, ezért a Pp. 75. §
(3)bekezdés, továbbá a PK
  1. számú állásfoglalás elvei nem alkalmazhatóak, keresetkiesésének érvényesítésére jogszabályi lehetőség nincs. Az elsőfokú bíróság helyesen indult ki a perköltség meghatározásánál a 32/
  2. (VIII.22.) IM rendelet
  3. §
(1)bekezdés a) pontja által megállapított összegből. Az ekként megállapított perköltség azonban az ügy bonyolultságával, terjedelmével nem állt arányban, azt az ítélőtábla a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §
(6)bekezdés alapján 100.000 forint + áfa összegre emelte fel. A rendelkezésre álló iratok alapján nem vonható kétségbe I. rendű alperesnél felmerült 8.750 forint postaköltség, és 15.000 forint fénymásolási költség sem. Erre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság részítéletét a perköltség tekintetében a Pp. 253. §
(2)bekezdés alapján részben megváltoztatta és a Pp. 75. §
(1)bekezdés és 78. §
(1)bekezdés alapján a felperest terhelő elsőfokú perköltség összegét 150.750 forintra felemelte, az elsőfokú részítélet egyéb rendelkezéseit helybenhagyta. A másodfokú eljárás során a felperes pervesztes, a Pp. 78. §
(1)bekezdés és a 6/
  1. (VI. 26.) IM rendelet
  2. § alapján az általa le nem rótt 80.000 forint fellebbezési illetéket és a képviseletét ellátó pártfogó ügyvéd munkadíját az állam viseli. I. rendű alperes fellebbezésének értéke 3.023.750 forint, a le nem rótt fellebbezési illeték 236.800 forint. I. rendű alperes a fellebbezését illetően 97%-ban pervesztes, a Pp.
  3. §
(1)bekezdés alkalmazására a Fővárosi Ítélőtábla okot nem látott, a le nem rótt fellebbezési illeték megfizetésére a túlnyomó részben pervesztes I. rendű alperest kötelezte. Budapest,
  1. március
  2. Fermanné dr. Polák Zita s.k. a tanács elnöke Véghné dr. Szabó Zsuzsanna s.k. előadó bíró Vargáné dr. Gerényi Mónika s.k. bíró A kiadmány hiteléül: Szirmai Nikoletta bírósági ügyintéző

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.