Bfv.86/2017/5 – Kúria

(1)bekezdés c) pontja alapján a felülvizsgálati eljárást, ha a kérelmező első ízben kíván olyan konkrét körülményt érvényesíteni, amelyről bizonyítja, hogy arról a jogerős ítélet meghozatalát követően szerzett tudomást. Kúria végzése Az ügy száma: Bfv.III.86/2017/

1. A határozat szintje: felülvizsgálat A tanács tagjai: Dr. Székely Ákos, a tanács elnöke Dr. Bartkó Levente, előadó bíró Dr. Márki Zoltán, bíró Az eljárás helye: Budapest Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
2. július
3. Az ügy tárgya: lopás bűntette és más bűncselekmények Terhelt(ek): B. Gy. II. rendű Első fok: tárgyalás, Gyöngyösi Járásbíróság, 4.B.472/2013/134., ítélet,
4. április
5. Másodfok: Egri Törvényszék, 4.Bf.204/2015/62., ítélet, nyilvános ülés,
6. május
7. Az indítvány előterjesztője: a II. rendű terhelt Az indítvány iránya: a terhelt javára Rendelkező rész A Kúria a lopás bűntette és más bűncselekmények miatt B. I. és társai ellen folyamatban volt büntetőügyben a II. rendű terhelt által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Gyöngyösi Járásbíróság 4.B.472/2013/
8. számú, illetőleg az Egri Törvényszék mint másodfokú bíróság 4.Bf.204/2015/
9. számú ítéletét a II. rendű terhelt tekintetében hatályában fenntartja. A Kúria végzése ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás I. [1] [2] A II. rendű terheltet a Gyöngyösi Járásbíróság a
10. április
11. napján kihirdetett 4.B.472/2013/
12. számú ítéletével 4 rendbeli, társtettesként elkövetett lopás bűntette [
13. évi IV. törvény
14. §

(1)bekezdés,

(4)bekezdés b) pont] és orgazdaság bűntette [1978. évi IV. törvény 326. §

(1)bekezdés,

(3)bekezdés a) pont] miatt, mint különös visszaesőt, 3 év 10 hónap börtönre és 4 év közügyektől eltiltásra ítélte. Megállapította, hogy a II. rendű terhelt a börtönbüntetés háromnegyed részének kitöltését követően bocsátható feltételes szabadságra. Az Egri Törvényszék mint másodfokú bíróság a

1. május
2. napján meghozott 4.Bf.204/2015/
3. számú ítéletével az elsőfokú ítéletet megváltoztatta, és a II. rendű terhelt cselekményeit a megnevezések érintetlenül hagyásával 4 rendbeli, a Btk.
4. §

(1)bekezdésébe ütköző, a

(2)bekezdés

1. b)pont ba),
2. bb)és
3. bc)alpontjaira figyelemmel a

(4)bekezdés b) pontja szerint és 1 rendbeli, a Btk. 379. §

(1)bekezdés c) pont,

(4)bekezdés b) pontja szerint minősítette. A II. rendű terhelt börtönbüntetését 5 év 6 hónapra súlyosította, azt halmazati büntetésként tekintette kiszabottnak, továbbá a II. rendű terheltet 3 év járművezetéstől eltiltásra ítélte, a kiszabott mellékbüntetést pedig 6 évre súlyosította. A II. rendű terhelt tekintetében a feltételes szabadságról szóló rendelkezést mellőzte és kimondta, hogy feltételes szabadságra nem bocsátható. A II. rendű terhelttel szemben 585.333 forint vagyonelkobzást is kiszabott. Egyebekben a II. rendű terhelt tekintetében az elsőfokú ítéletet helybenhagyta. II. [3] [4] [5] A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a II. rendű terhelt terjesztett elő felülvizsgálati indítványt, sérelmezve, hogy az elsőfokú bíróság ítéletében bizonyítékként szereplő hanganyag nem megfelelően került értékelésre. A II. rendű terhelt álláspontja szerint tévesen állapították meg a bűnösségét orgazdaság bűntettében, mivel nem bizonyított, hogy a kérdéses A. személygépkocsit eladásra kínálta volna, az elsőfokú bíróság figyelmen kívül hagyta az erre vonatkozó bizonyítási indítványát. Előadta továbbá, hogy az sem bizonyított, hogy bármilyen A. személygépkocsit eladott, illetve, hogy ebből bármilyen anyagi haszna származott. Anyagi haszonszerzés hiányában nem megfelelő a cselekmény minősítése sem, így az orgazdaság bűntette nem üzletszerűen elkövetett, ahogyan azt a másodfokú bíróság minősítette. Ezt a cselekményt legfeljebb kísérletnek lehetett volna minősíteni. [6] A II. rendű terhelt szerint a másodfokú bíróság elfogultan járt el vele szemben, amikor az elsőfokú ítéletet súlyosította. Sérelmezte, hogy nem értékelte megfelelően a törvényszék a javára szóló enyhítő körülményeket, azt, hogy megváltozott az életvitele, családja van, gyermeke született, továbbá az időmúlást, a kár részbeni megtérülését, valamint a megromlott egészségi állapotát. [7] Mindezek alapján a másodfokú ítélet megváltoztatását vagy hatályon kívül helyezését indítványozta, illetve az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérte. [8] A Legfőbb Ügyészség a BF.116/2017/1. számú átiratában a felülvizsgálati indítványt részben törvényben kizártnak, részben alaptalannak tartotta. Kifejtette, hogy az indítvány azon részei, amelyek a tényállás megalapozottságát, a bizonyítékok értékelését támadják, a törvényben kizártak, mivel felülvizsgálati eljárásban a jogerős határozatban megállapított tényállás az irányadó, az nem támadható. [9] Az irányadó tényállás alapján a bűnösségre vont következtetést okszerűnek, a cselekmények minősítését és a kiszabott büntetést törvényesnek tartotta. [10] Kifejtette továbbá, hogy az iratokból olyan tény, adat, körülmény nem tűnik ki, amely alapján bírói elfogultságra lehetne következtetni, a II. rendű terhelt olyan konkrét körülményt nem jelölt meg, amelyről bizonyította volna, hogy arról a jogerős ítélet meghozatalát követően szerzett tudomást, e feltételek hiányában nem alapos az elfogultsági okra történő hivatkozása. [11] Mindezek alapján indítványozta, hogy a Kúria a felülvizsgálati indítványnak ne adjon helyt és a Gyöngyösi Járásbíróság 4.B.472/2013/134. számú, illetőleg az Egri Törvényszék 4.Bf.204/2015/62. számú ítéletét a II. rendű terhelt tekintetében hatályában tartsa fenn. III. [12] A felülvizsgálati indítvány nem alapos. [13] A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, a jogerős ítélettel szembeni jogi - és nem ténybeli - kifogás lehetőségét biztosítja. Kizárólag a Be. 416. §

(1)bekezdés a)-g) pontjaiban megjelölt anyagi és eljárásjogi okokból vehető igénybe, a felülvizsgálati okok köre nem bővíthető. [14] A Be. 423. §

(1)bekezdése értelmében a felülvizsgálati eljárásban a jogerős határozatban megállapított tényállás az irányadó, amely tényállás felülvizsgálati indítvánnyal nem támadható. Emellett a Be. 419. §

(1)bekezdése és a Be. 388. §

(2)bekezdése alapján felülvizsgálati eljárásban bizonyításnak nincs helye. [15] A II. rendű terhelt a felülvizsgálati indítványban egyrészt kifogásolta a bűnösségének megállapítását. A Be. 416. §

(1)bekezdés a) pontja alapján felülvizsgálatnak van helye, ha a terhelt bűnösségének megállapítására az anyagi jog szabályainak megsértése miatt került sor. [16] E körben azonban a II. rendű terhelt az irányadó tényállás, illetve a bíróság mérlegelésének helyességét támadta, a bizonyítékok mikénti értékelését vitatta, átértékelésüket célozta, a tényállástól eltérő körülményekre hivatkozott és ezen keresztül kifogásolta a bűnösség megállapítását. [17] Az irányadó tényállás megalapozatlanságával vagy a bizonyítékok értékelésének téves voltával érvelve nincs lehetőség a bűnösség megállapításának vitatására sem. A II. rendű terhelt felülvizsgálati indítványa e vonatkozásában törvényben kizárt. [18] Az indítvány sérelmezte az orgazdaság kapcsán az üzletszerűségnek, illetve a cselekmény befejezettségének megállapítását, továbbá a másodfokú bíróság általi súlyosabb minősítést és büntetéskiszabást. [19] A Be. 416. §

(1)bekezdés b) pontja alapján felülvizsgálatnak akkor van helye, ha a bűncselekmény törvénysértő minősítése, a büntetőjog más szabályának megsértése miatt törvénysértő büntetést szabtak ki vagy törvénysértő intézkedést alkalmaztak, illetve a büntetés végrehajtását a Btk.

1. §-ában foglalt kizáró ok ellenére függesztették fel. [20] Következésképpen az esetlegesen hibás minősítés nem önmagában, hanem csak akkor képez felülvizsgálati okot, ha a helyes minősítéshez képest - jelen ügyet tekintve - a kiszabott büntetés törvénysértő. [21] Ellenben helyes minősítés esetén is felülvizsgálatnak van helye, ha a kiszabott büntetés önmagában a büntető anyagi jog (más) szabályát sérti. [22] Amennyiben a minősítés törvényes és az annak alapján kiszabott büntetés is megfelel a büntető anyagi jog szabályainak, akkor a Be.
2. §

(1)bekezdés b) pontja szerinti okból nincs lehetőség a jogerős határozat megváltoztatására. [23] Jelen ügyben erről van szó, mivel az eljárt bíróságok (másodfokú bíróság) törvényesen minősítették a II. rendű terhelt bűncselekményeit. Az irányadó tényállás 1-

1. pontja egyértelműen rögzíti a II. rendű terhelt terhére megállapított 4 rendbeli lopási cselekmény tényállásszerű elkövetői magatartását, a személygépkocsik eltulajdonításában való aktív részvételét. Az eltulajdonított személygépkocsik értéke, valamint az ahhoz kapcsolódó, szintén a tényállásban megállapított minősítő körülmények kétségkívül a lopás súlyosabban minősülő eseteinek megállapítását alapozták meg. [24] A minősítő körülmények tekintetében a bűnszövetség kapcsán a terheltek közötti, a bűncselekmények elkövetésére történő előzetes megállapodást a tényállás szintén rögzítette, akárcsak a vagyoni haszonszerzés végett történő elkövetést, az egyes személygépkocsik eltulajdonítása pedig felfeszítéssel, azaz dolog elleni erőszakkal történt. Emellett a négy lopási cselekmény elkövetésére rövid időn belül került sor, így az előbbiekkel összhangban az üzletszerűség sem kétséges. [25] A tényállás
2. pontja ugyanilyen világosan tartalmazza a más által eltulajdonított személygépkocsi értékesítésében való közreműködését a II. rendű terheltnek, kétséget nem hagyva a tudattartalmáról - a gépkocsi lopott voltát illetően - sem. Ekként az orgazdaság tényállási elemei is megvalósultak. [26] Az orgazdaság cselekménye a II. rendű terhelt részéről a lopási cselekmények sorába időben illeszkedik, a vagyoni haszonszerzéshez kétség nem fér, a tényállás pedig befejezett cselekményt tartalmaz. [27] A helyes minősítéshez kapcsolódó törvényi keretek között kiszabott büntetés nyilvánvalóan nem törvénysértő. [28] Következésképpen a felülvizsgálati indítvány minősítést és az ehhez kapcsolódó büntetéskiszabást támadó érvei alaptalanok. [29] Ezen túlmenően a mérlegelés jogkörébe tartozik, hogy az adott ügyben, illetve az adott terhelt esetében mit tekint enyhítő vagy súlyosító körülménynek, s azt miként értékeli a bíróság. [30] Következésképpen a kiszabott büntetés mértéke, a büntetés kiszabására vonatkozó törvényi rendelkezések, illetve az egyes súlyosító és enyhítő körülmények figyelembevételének mikéntje önmagában felülvizsgálat alapja szintén nem lehet. [31] A II. rendű terhelt elfogultságra való hivatkozása az elfogultság okát nem jelöli meg kellő konkrétsággal, és az elfogultságra okot adó körülmény megjelölése hiánya mellett azt sem tartalmazza, hogy arról csak a jogerős ítélet meghozatalát követően szerzett volna tudomást. [32] Ekként viszont az Alkotmánybíróság 25/
3. (X. 4.) AB határozata szerinti alkotmányos követelmény ismeretében is törvényben kizárt a II. rendű terhelt erre hivatkozó indítványa. [33] Fentiekre tekintettel a Kúria - miután nem észlelt olyan eljárási szabálysértést sem, amelynek vizsgálatára a Be.
4. §

(5)bekezdése alapján hivatalból köteles a felülvizsgálati indítványnak nem adott helyt és a megtámadott határozatokat a Be.

1. §-a alapján hatályában fenntartotta. IV. [34] A Kúria határozata elleni fellebbezést a Be.
2. §

(4)bekezdése, a felülvizsgálatot pedig a 416. §

(4)bekezdés b) pontja zárja ki. [35] A Be. 418. §

(3)bekezdése szerint minden jogosult csak egy ízben nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve, ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a Be. 416. §

(1)bekezdés

1. e)vagy
2. g)pontján alapul. A Be. 421. §

(3)bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy ugyanazon jogosult által, illetőleg a korábbival azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítvány elutasítására vonatkozó határozat hozatalát a Kúria mellőzheti. Budapest,

1. július
2. Dr. Székely Ákos s.k. a tanács elnöke, Dr. Bartkó Levente s.k. előadó bíró, Dr. Márki Zoltán s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő BÉ