A határozat elvi tartalma: Nem állapítható meg az indokolási kötelezettség megsértése, ha az elsőfokú bíróság törvényesen alkalmazta a Be. 259. §
(1)bekezdését, és a határozat szükséges részletességgel tartalmazza a történeti tényállást. KÚRIA Bfv.I.512/2017/
- szám A Kúria Budapesten, a
- év szeptember hó
- napján tartott tanácsülésen meghozta a következő v é g z é s t: A csalás bűntette és más bűncselekmények miatt folyamatban volt büntetőügyben a II. rendű terhelt által előterjesztett felülvizsgálati indítványt elbírálva a Budapesti XVIII. és XIX. Kerületi Bíróság 4.B.XVIII.1193/2011/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. A végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, és ebben az ügyben sem az indítványozó, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. I n d o k o l á s A Budapesti XVIII. és XIX. Kerületi Bíróság a
- május
- napján kihirdetett és aznap jogerős 4.B.XVIII.1193/2011/
- számú ítéletével a II. rendű terheltet bűnösnek mondta ki összesen 5 rendbeli csalás bűntettének kísérletében [Btk.
- §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés bc) pont,
(5)bekezdés b) pont], 1 rendbeli csalás bűntettében [Btk. 373. §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés bc) pont,
(5)bekezdés b) pont], 3 rendbeli csalás bűntettében [Btk. 373. §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés bc) pont,
(4)bekezdés b) pontja], 9 rendbeli csalás bűntettének kísérletében [Btk. 373. §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés bc) pont,
(4)bekezdés b) pontja] és 7 rendbeli közokirat-hamisítás bűntettében [Btk. 342. §
(1)bekezdés c) pont], mely bűncselekményeket társtettesként követte el, ezért őt három év börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre és három év közügyektől eltiltásra, továbbá 30 napi tétel, napi tételenként 1.000 forint pénzbüntetésre ítélte azzal, hogy a terhelt a szabadságvesztés büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra, és a pénzbüntetést - meg nem fizetése esetén - fogházbüntetésre kell átváltoztatni. Az előterjesztett polgári jogi igényeket egyéb törvényes útra utasította, rendelkezett a bűnjelekről és a bűnügyi költségről. A jogerős határozat ellen a II. rendű terhelt terjesztett elő, részben a cselekmények törvénysértő minősítésére, részben pedig az indokolási kötelezettség megsértésére hivatkozva, felülvizsgálati indítványt. Indokai szerint a jogerős ítéletben megállapított elkövetési értékek eltúlzottak, azokat az ítélet helytelenül tartalmazza, amely arra vezethető vissza, hogy a bíróság elmulasztotta szakértő kirendelését. Emellett kifogásolta, hogy az ítéletben nem említi a bíróság a súlyosító és enyhítő körülményeket, továbbá azt sem lehet nyomon követni, hogy mely tényállási pontokban és hogyan érintett. Nem tartalmazza továbbá, hogy a bíróság milyen bizonyítási eszközöket és hogyan értékelt. Ezért indítványozta, hogy a Kúria a Budapesti XVIII. és XIX. Kerületi Bíróság ítéletét helyezze hatályon kívül és a kerületi bíróságot utasítsa új eljárásra. A Legfőbb Ügyészség a felülvizsgálati indítványt részben törvényben kizártnak, részben megalapozatlannak tartotta. a Kifejtette, hogy a gépjárművek értéke a jogerősen megállapított tényállás felülvizsgálati eljárásban meg nem engedett támadása, mint ahogyan a bíróság büntetéskiszabással összefüggő mérlegelési tevékenységének támadása is. Az indokolási kötelezettség megsértésével kapcsolatban pedig arra mutatott rá, hogy a 211. sorszámú tárgyalási jegyzőkönyv szerint az ítélet kihirdetését követően azt minden fellebbezésre jogosult tudomásul vette, így az ítélet megszerkesztése megfelel a Be. 259. §
(1)bekezdésében foglalt rendelkezésnek. Végül álláspontja szerint alaptalan a tényállás körében az indokolási kötelezettségre való hivatkozás, mivel valamennyi tényállási pont alapján megállapítható a II. rendű terhelt felbujtói vagy bűnsegédi magatartása. Ezért a megtámadott határozat indítványt (BF.577/2017/1.). hatályában fenntartására tett A felülvizsgálati indítvány elbírálására a Kúria a Be. 424. §
(1)bekezdése alapján tanácsülést tűzött ki, melyen a megtámadott határozatot a felülvizsgálati indítvánnyal érintett terhelt tekintetében a felülvizsgálati indítványban meghatározott ok alapján bírálta felül; emellett vizsgálta a Be. 423. §
(5)bekezdésében meghatározott esetleges további eljárási szabálysértéseket is, ilyet azonban nem észlelt. A Be. 423. §
(4)bekezdése szerint a Kúria a megtámadott határozatokat - az
(5)bekezdés szerinti kivétellel - csak a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott részében és csak a felülvizsgálati indítványban meghatározott ok alapján bírálja felül. A Kúria - e szabály betartása mellett - a következetes gyakorlatának megfelelően a felülvizsgálati indítványt minden esetben tartalma alapján bírálja el, és nem csupán arra figyelemmel, hogy az indítványozó abban melyik, a felülvizsgálatot megalapozó eljárási rendelkezést hívta fel. Így jár el a Kúria abban az esetben is, ha a felülvizsgálati indítvány előterjesztője nem vagy tévesen jelöli meg az eljárási törvény azon rendelkezéseit, amelyek alapján a megtámadott határozatok felülvizsgálatát kezdeményezi. Az indítványban foglaltak alapján a törvényben kizárt, egyébként alaptalan. felülvizsgálat részben A felülvizsgálat olyan rendkívüli jogorvoslat, amelyre kizárólag a Be. 416. §-ának
(1)bekezdésében tételesen meghatározott okok alapján van lehetőség, ezen belül az
- a)és
- b)pont alapján büntető anyagi jogi szabálysértés, a
- c)pont alapján pedig - a Be. 373. §
(1)bekezdésének I.
- b)vagy
- c)pontjában, illetve a II-IV. pontjában felsorolt eljárási szabálysértések esetén. A felülvizsgálati okok törvényi köre nem bővíthető. A Be. 423. §
(1)bekezdése alapján felülvizsgálati eljárásban a jogerős határozatban megállapított tényállás az irányadó, ami a felülvizsgálati indítvánnyal nem támadható. Ez azt jelenti, hogy felülvizsgálat során a jogerős határozatban megállapított tényállás megalapozottsága, a bizonyítékok mikénti mérlegelése nem vizsgálható, az eljárt bíróságok által levont jogi következtetések így a bűnösség megállapításának, és a cselekmények jogi minősítésének - helyessége kizárólag az irányadó tényállás alapulvételével bírálható el (BH 2004.102.). Ebből következően a felülvizsgálat során a tényállás helyessége, az ítélet megalapozottsága, a bizonyítékok értékelése nem bírálható felül. Így nem vizsgálható, hogy az eljárt bíróságok a bizonyítási eljárás során milyen esetleges hibát vétettek, nem lehet a megállapított tényállástól eltérő vagy abban nem szereplő körülményre sem hivatkozni, így arra sincs mód, hogy a Kúria előtt a szakértői bizonyítás elmaradására lehessen hivatkozni. Azzal tehát, hogy a II. rendű terhelt a cselekmények - szerinte - törvénysértő minősítésére hivatkozik, valójában a bizonyítékok mikénti értékelését, ezen keresztül pedig a tényállás megalapozottságát támadta, amikor arra hivatkozott, hogy a valós érték minden esetben eltúlzott volt. Ily módon az eljárt bíróság bizonyíték-értékelő tevékenységét és a bűnösségre levont következtetéseinek helyességét kétségbe vonó érvek nem vezethettek eredményre, a felülvizsgálati indítvány ebben a részében törvényben kizárt. Ugyancsak kizárt annak sérelmezése, miszerint a bíróság az ítéletében nem adott számot a büntetéskiszabási tényezőkről. A Be. 416. §
(1)bekezdés
- a)pontja szerint a terhelt bűnösségének törvénysértő megállapítása,
- b)pontja szerint pedig akkor van helye felülvizsgálatnak, ha a bűncselekmény törvénysértő minősítése, a büntetőjog más szabályának megsértése miatt törvénysértő büntetést szabtak ki vagy törvénysértő intézkedést alkalmaztak. A büntetéskiszabás önmagában a felülvizsgálat tárgyát nem képezheti, így az sem, hogy a bíróságok a büntetés kiszabása során az enyhítő és a súlyosító körülményeket miként vették figyelembe (BH 2005.337.). Ami az indokolási kötelezettség esetleges megsértését illeti: Amint arra a Legfőbb Ügyészség is kitért, törvényesen járt el a kerületi bíróság, amikor a kihirdetés napján jogerőre emelkedett ítélet szerkesztésekor élt a törvény által biztosított könnyítési lehetőséggel, miszerint ha a kihirdetés útján közölt ügydöntő határozat ellen sem az ügyész, sem a vádlott, sem a védő nem jelentett be fellebbezést, a határozat indokolása csupán a tényállásból és az alkalmazott jogszabályok megjelöléséből is állhat. Az első fokon jogerőre emelkedett ítélet a kellő részletességgel mutatja be (a 6. oldal végétől) a két terhelt által létrehozott és működtetett kft., és kettejük tevékenységét, ezt követően pedig világosan tartalmazza - 18 pontba szedve - az egyes cselekményeket. Ennek megfelelően tartalmazza, hogy a terheltek működő cég látszatát igyekeztek kelteni. Az autókat minden esetben a II. rendű terhelt választotta ki. A II. rendű vádlott többször álnéven mutatkozott be a telefonon felhívott sértetteknek. A II. rendű terhelt valós szándéka kezdettől fogva az volt, hogy a törvényes működés látszatát keltő autókereskedésbe bizományosi értékesítésre beadott gépjárműveket megszerezze. A II. rendű terhelt aktívan közreműködött abban is, hogy az egyes autókat jóhiszemű vevőknek tovább értékesítsék. A tényállás bevezető része tehát kellő részletességgel tartalmazza a II. rendű terhelt cselekvőségére vonatkozó tényeket, amelyek valamennyi tényállási pont kapcsán megalapozták a bűnösségét, függetlenül attól, hogy az általa felsorolt pontokban nem lett néven nevezve. Az irányadó ítéleti tényállás azonban nem hagy kétséget afelől, hogy valamennyi gépkocsival kapcsolatos cselekménynek részese volt. Minthogy a Be. 259. §
(1)bekezdése folytán az első fokon jogerőre emelkedett ítéletben ennél részletesebb indokolás nem szükséges, a II. rendű terhelt felülvizsgálati indítványának ez a része alaptalan. Azt pedig, hogy az egyes cselekmények minősítése, illetve az elkövetői alakzat meghatározása törvényes-e, a Kúria erre irányuló indítvány hiányában nem vizsgálta. Az esetleges téves minősítés érdemi felülvizsgálatát e mellett kizárta még a törvényes keretek között meghatározott joghátrány is. Ezért a Kúria a felülvizsgálati indítványnak nem adott helyt, és a Be. 426. §-a alapján a megtámadott ítéletet hatályában fenntartotta. A végzés elleni fellebbezés lehetőségét a Be. 3. §-ának
(4)bekezdése, felülvizsgálatát pedig a Be. 416. §
(4)bekezdésének b) pontja kizárja. Az esetleges újabb indítvánnyal kapcsolatos figyelmeztetés a Be. 418. §-ának
(3)bekezdésén alapul azzal, hogy a Kúria - a Be. 421. §-ának
(3)bekezdése szerinti feltételek fennállása esetén - az elutasító határozat hozatalát is mellőzheti. Budapest,
- szeptember
- Dr. Csák Zsolt s.k. a tanács elnöke, Dr. Soós László s.k. előadó bíró, dr. Vaskuti András s.k. bíró A kiadmány hiteléül: TóthLné bírósági tisztviselő