← Magyarország

Kfv.37946/2016/7 – Kúria

A határozat elvi tartalma: A tartózkodási engedély kiadása, meghosszabbítása iránti eljárás kérelemre indul, melynek során a kérelmezőt terheli az engedély megadását alátámasztó tények bizonyítása. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Kfv.VI.37.946/2016/

  1. A tanács tagjai: Dr. Sperka Kálmán a tanács elnöke, Dr. Tergalecz Eszter előadó bíró, Dr. Mudráné dr. Láng Erzsébet bíró A felperes: felperes neve A felperes képviselője: dr. ... ügyvéd Az alperes: Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal (fél címe 1), mint a alperes neve jogutódja Az alperes képviselője: Dr. ... jogtanácsos A per tárgya: idegenrendészeti ügyben hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes A felülvizsgálati kérelem száma:
  2. Az elsőfokú bíróság neve, határozatának kelte és száma: Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság
  3. június
  4. napján kelt 29.K.31.300/2016/
  5. számú ítélete Rendelkező rész A Kúria a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 29.K.31.300/2016/
  6. számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 30.000.- (harmincezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak felhívásra 70.000.- (hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A kínai állampolgár felperes 2008-ban érkezett Magyarországra. Ezt [2] [3] követően kapott
  7. március 15-éig érvényes magyarországi tartózkodási engedélyt.
  8. december 6-án összevont kérelmezési eljárásban terjesztett elő tartózkodási engedély meghosszabbítása iránti kérelmet a alperes neve Budapesti és Pest Megyei Regionális Igazgatóságánál (a továbbiakban: elsőfokú hatóság). Bejelentette, hogy keresőtevékenység folytatása miatt kíván Magyarországon tartózkodni, munkáltatója a ... Kft. A felperes foglalkoztatását a Fővárosi Kormányhivatal Munkaügyi Központja kikötések nélkül támogatta. A felperes a
  9. február 17-én kelt nyilatkozatában tájékoztatta az elsőfokú hatóságot arról, hogy a jövőben keresőtevékenységét a ... Kft. (a továbbiakban: Kft.) ügyvezetőjeként végzi. Az elsőfokú hatóság hiánypótlási felhívására becsatolta a Kft. üzleti tervét, de a cég tevékenységéből eredő értékesítésről szóló számlát nem nyújtott be. Az elsőfokú hatóság határozatával a felperes tartózkodási engedély meghosszabbítása iránti kérelmét elutasította, egyben a felperest az Európai Unió tagállamainak területéről Kína területére kiutasította. A határozat indokolásában rögzítette, a tartózkodás feltételeként nem találta megalapozottnak a felperes jövedelméről és megélhetéséről szóló igazolást. Emellett megállapította, hogy a felperes nem jogosult az egészségbiztosítási ellátások teljes körére és a tartózkodási jogosultság megszerzése érdekében a hatósággal hamis adatot közölt. A felperest foglalkoztató Kft. nem foglalkoztat legalább hat hónapja folyamatosan legalább három magyar állampolgárt és az üzleti tervből nem valószínűsíthető, hogy a felperes megélhetését is biztosító bevételt ér majd el. A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló
  10. évi II. törvény (a továbbiakban: Harmtv.)
  11. §

(1)bekezdés c) pontja, valamint a Harmtv. végrehajtásáról szóló 114/
  1. (V.24.) Korm. rend. (a továbbiakban: Vhr.)
  2. §
(2)bekezdése által megkívánt feltétel nem teljesült. A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes neve mint a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal jogelődje (a továbbiakban: alperes), a
  1. január 4- kelt 106-T-31187/29/
  2. számú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Az elsőfokú határozat indokolásában levont következtetéseket osztotta. A másodfokú eljárás során újra megvizsgálta a benyújtott üzlet tervet és helyszíni ellenőrzést tartott a Kft. által bérelt ingatlanban. NAV igazolást szerzett be, ami azt támasztotta alá, hogy a felperes jövedelméről - a nyilatkozatában foglaltaktól eltérően - a Feng Shou Year Kft. „kt" nyújtott be
  3. június és november között magánszemélykénti összesítőt. Mindezek alapján azt állapította meg, hogy az elsőfokú hatóság helytálló következtetést vont le arról, hogy a felperes tartózkodási engedély meghosszabbítása iránt előterjesztett kérelme megalapozatlan. A kereseti kérelem [4] A felperes keresetében az alperes határozatának hatályon kívül helyezését kérte. Az elsőfokú ítélet [5] A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság jogerős ítéletével a felperes keresetét elutasította. Az ítélet indokolásában a Harmtv.
  4. §
(1)bekezdés
  1. a)és
  2. b)pontjára, 20. §
(1)bekezdés c) pontjára, valamint a Vhr. 59. §
(2)bekezdés b) pontjára hivatkozott. Kiemelte, maga a felperes sem vitatta az alperes azon megállapítását, hogy az őt foglalkoztató Kft. nem felel meg a folyamatos foglalkoztatás feltételének, így a Harmtv. 20. §
(1)bekezdés c) pontja szerinti tartózkodási cél nem igazolt. Emellett a tartózkodási engedély meghosszabbítása iránti kérelem teljesítésének feltétele a megélhetés és a tartózkodási cél valóságának megfelelő igazolása volt, amit a felperes a hamis adatközlés miatt nem megfelelően teljesített. Utalt a Kúria 2/
  1. számú KJE határozatára (a továbbiakban: KJE határozat), e szerint a hamis adatközlés a valótlan tartalmú okirat benyújtásával megvalósul. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [6] [7] [8] A jogerős ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, annak hatályon kívül helyezését és a keresetnek helyt adó döntés meghozatalát kérte. Az elsőfokú ítélet jogszabálysértő voltát a polgári perrendtartásról szóló
  2. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.)
  3. §
(1)bekezdésére alapítva állította, tekintettel arra, hogy az elsőfokú bíróság a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályiról szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 1. §
(1)bekezdésébe, 50. §
(1)bekezdésébe és 18. §
(1)bekezdés b) pontjába ütköző alperesi határozatot tartott jogszerűnek. Hivatkozott a KJE határozat III. pont
  1. alpontjára és kiemelte, hogy ennek értelmében a felperes nem volt elzárva annak bizonyításától, hogy az alperes által hamisnak minősített adat valós volt. Emiatt az alperesnek a NAV igazolás tartalmának ismeretében hiánypótlásra kellett volna felhívnia a felperes megélhetési körülményeinek teljes tisztázása érdekében. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte. A Kúria döntése és jogi indokai [9] A felülvizsgálati kérelem megalapozatlan. [10] A Pp.
  2. §
(1)és
(2)bekezdésére figyelemmel a felülvizsgálati eljárásban bizonyítás felvételének nincs helye, a Kúria a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a rendelkezésre álló iratok alapján dönt. A jogerős ítélet csak a felülvizsgálati kérelem és a csatlakozó felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálható felül. [11] A Kúria álláspontja szerint az elsőfokú bíróság a pontosan és törvényesen megállapított tényállásból az ügy érdemében helytálló jogi következtetést vont le. Az ítéletben írtakkal a felülvizsgálati bíróság egyetért, a felülvizsgálati kérelemben foglaltakra tekintettel az alábbiakat fejti ki. [12] A Kúria elsődlegesen rögzíti, az elsőfokú bíróság vizsgálta a közigazgatási eljárás teljes anyagát, a felek perbeli nyilatkozatait, beadványait, így a bizonyítékokat a Pp. 206. §
(1)bekezdése alapján a maguk összességében értékelte és helyesen állapította meg, hogy a kereset nem alapos. Jogszabálysértést ebben a körben a rögzített tényállás iratellenessége, a bizonyítékok kirívóan okszerűtlen vagy a logika szabályaival ellentétes mérlegelése alapozhat meg, ilyen jogsértés azonban nem tárható fel. [13] A Harmtv. 13. §
(1)bekezdés b), f),
  1. g)pontjai értelmében száznyolcvan napon belül kilencven napot meghaladó tartózkodás céljából az a harmadik országbeli állampolgár utazhat be, illetve száznyolcvan napon belül kilencven napot meghaladó időtartamig az a harmadik országbeli állampolgár tartózkodhat Magyarország területén, aki
  2. d)igazolja beutazása és tartózkodása célját;
  3. f)tartózkodása teljes időtartamára rendelkezik a lakhatását és megélhetését, valamint a kiutazás költségét is biztosító anyagi fedezettel;
  4. g)az egészségügyi ellátások teljes körére biztosítottnak minősül, vagy egészségügyi ellátásának költségeit biztosítani tudja. A 18. §
(1)bekezdés a) pontja szerint a tartózkodási engedély kiadását vagy meghosszabbítását - ha e törvény másként nem rendelkezik - meg kell tagadni, illetve a kiadott tartózkodási engedélyt vissza kell vonni, ha a harmadik országbeli állampolgár nem felel meg a 13. §
(1)bekezdés a), valamint c)-i) pontjaiban foglalt valamely feltételnek. A 20. §
(1)bekezdés a) pontja alapján keresőtevékenység folytatása céljából tartózkodási engedélyt az a harmadik országbeli állampolgár kaphat, akinek tartózkodási célja, hogy a foglalkoztatásra irányadó jogviszony alapján, ellenérték fejében, más részére, illetve irányítása alatt tényleges munkát végezzen. A Vhr. 59. §
(1)bekezdése határozza meg azokat az iratokat, melyekkel különösen igazolható a keresőtevékenység folytatása, a Harmtv. 13. §
(1)bekezdés d) pontjában foglalt feltétel fennállása. [14] A Vhr. 59. §
(2)bekezdés szerint a beutazási és tartózkodási cél akkor tekinthető igazoltnak, ha a gazdasági társaság, szövetkezet vagy egyéb - jövedelemszerzési céllal létrejött - jogi személy (ezen bekezdés alkalmazásában a továbbiakban együtt: gazdasági társaság) legalább hat hónapja folyamatosan, megszakítás nélkül jogszerűen legalább három magyar állampolgárt vagy a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyt foglalkoztat teljes munkaidőben, vagy a kérelmező harmadik országbeli állampolgár tartózkodása Magyarország területén a gazdasági társaság működése szempontjából elengedhetetlen, és a kérelemhez csatolt üzleti terv alapján valószínűsíthető, hogy a gazdasági társaság a kérelmező megélhetését is biztosító bevételt fog elérni. [15] A felülvizsgálati kérelemben foglaltakra tekintettel kiemeli a Kúria: a fenti jogszabályi rendelkezések és a felperes által is hivatkozott KJE határozat értelmében a felperest terhelte azon bizonyítékok benyújtására vonatkozó kötelezettség, amelyekből az őt foglalkoztató gazdasági társaság vagyoni körülményire, valamint a saját jövedelmi viszonyaira vonatkozóan megfelelő következtetés vonható le. Ebből adódóan az elsőfokú bíróság arra vonatkozó megállapítása, hogy a kérelem hiányai miatt annak pozitív elbírálására akadályba ütközött, helytálló volt. [16] Az eljárt hatóságok részletes bizonyítási eljárást folytattak le, a beszerzett bizonyítékokat okszerűen értékelték oly módon, hogy a felperesnek a Kft.-nél történő jövőbeni foglalkoztatása, annak feltételei fennállása nem bizonyított. Önmagában az a tény, hogy valamilyen gazdasági társaságban a felperes dolgozik - egyéb, a gazdaságos és fenntartható működést alátámasztó iratok hiányában nem igazolja a jogszabály által megkívánt feltételeket. A kérelemre indult hatósági eljárásban a felperes nem nyújtott be megfelelő, a kérelmét alátámasztó bizonyítékot, ezért a tényállás felderítetlensége az alperesen nem kérhető számon. Ezek hiányában pedig a felperes keresőtevékenység célú tartózkodása nem bizonyított, a hatóság jogszerűen utasította el az ezen alapuló felperesi kérelmet. [17] A jogerős ítélet a felperes által megjelölt okból nem okszerűtlen. Az, hogy a Kft. működik és valamilyen bevételszerző tevékenységet folytat, nem jelenti automatikusan, hogy a felperes foglalkoztatásának feltételei fennállnak. A korábban kifejtetteknek megfelelően nem bizonyított, hogy a Kft. olyan stabil bevételszerző tevékenységet folytat, ami a felperes tartózkodásának feltételeit biztosítja. [18] Az elsőfokú bíróság indokolási kötelezettségének eleget tett, ítéletében részletesen indokolta döntését, mely nem sérti a Pp. 339. §
(1)bekezdését, valamint a Harmtv. és a Vhr. alkalmazott rendelkezéseit. [19] A Kúria a Pp. 275. §
(3)bekezdése alkalmazásával a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. A döntés elvi tartalma [20] A tartózkodási engedély kiadása, meghosszabbítása iránti eljárás kérelemre indul, melynek során a kérelmezőt terheli az engedély megadását alátámasztó tények bizonyítása. Záró rész [21] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. §
(2)bekezdése szerint tárgyaláson bírálta el. [22] A pervesztes felperes a Pp. 78. §
(1)bekezdésére figyelemmel köteles az alperes részére felülvizsgálati eljárási költség megfizetésére. [23] A feljegyzett felülvizsgálati eljárási illetéket szintén a felperesnek kell megfizetnie a költségmentesség alkalmazásáról szóló 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 13. §
(2)bekezdése alapján. A felülvizsgálati eljárási illeték összegét az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 50. §
(1)bekezdése határozza meg. [24] Az ítélet elleni felülvizsgálatot a Pp. 271. §
(1)bekezdés e) pontja zárja ki. Budapest,
  1. június
  2. Dr. Sperka Kálmán s.k. a tanács elnöke, Dr. Tergalecz Eszter s.k. előadó bíró, Dr. Mudráné dr. Láng Erzsébet s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.