A határozat elvi tartalma: Tartózkodási kártya kibocsátása iránti kérelem elbírálása. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Kfv.VI.37.856/2016/
- A tanács tagjai: Dr. Sperka Kálmán a tanács elnöke, Dr. Tergalecz Eszter előadó bíró, Dr. Mudráné dr. Láng Erzsébet bíró A felperes: felperes neve A felperes képviselője: ... Ügyvédi Iroda Az alperes: Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal (fél címe 1), mint a alperes neve jogutódja Az alperes képviselője: Dr. ... jogtanácsos A per tárgya: idegenrendészeti ügyben hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a felperes A felülvizsgálati kérelem száma:
- Az elsőfokú bíróság neve, határozatának kelte és száma: Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság
- június
- napján kelt 29.K.31.337/2016/
- számú ítélete Rendelkező rész A Kúria a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 29.K.31.337/2016/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 30.000,- (harmincezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak felhívásra 70.000,- (hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes kameruni állampolgár,
- január 15-én érkezett [2] [3] [4] illegálisan Magyarországra. Magyarországi tartózkodása alatt
- április 17-én másodszor nyújtott be tartózkodási kártya kibocsátása iránti kérelmet hozzátartozójára, feleségére tekintettel. A alperes neve Budapesti és Pest Megyei Regionális Igazgatósága (a továbbiakban: elsőfokú hatóság) a felperes kérelmére indult eljárásban a felperes bejelentett lakcímén háromszor próbált meg helyszíni ellenőrzést tartani: A felperes kizárólag az előre egyeztetett harmadik időpontban tartózkodott a lakásban. Az elsőfokú hatóság megállapította, hogy a felperes idegenül mozgott a lakásban, ott semmi nem utalt arra, hogy ő és felesége együtt élnének. A helyszíni szemle alkalmával felperest az elsőfokú hatóság munkatársai bemutatták a szomszédban élő férfinak, aki nem ismerte fel. Ezt követően meghozott határozatával az elsőfokú hatóság a tartózkodási kártya kiállítása iránti kérelmet elutasította azzal, hogy a felperes magyarországi tartózkodási joga megszűnt, valamint kötelezte, hogy Magyarország területét a határozat jogerőre emelkedésétől számított
- hónap utolsó napjáig hagyja el. A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes neve, mint az alperes jogelődje (a továbbiakban: alperes) a
- január 8-án kelt 106-Tk-48524/13/
- számú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Eljárása során
- augusztusában két helyszíni szemlét tartott. Nem találta igazoltnak, hogy a felperes életvitelszerűen a lakóhelyeként megjelölt ingatlanban élne. Felesége nyilatkozatai ellentmondásosak voltak, a családi életközösség fennállására utaló bizonyítékok pedig nem álltak rendelkezésre. Ebből arra a következtetésre jutott, hogy a felperes a családi kapcsolatot a tartózkodási jog megszerzése érdekében létesítette, emellett nem rendelkezik elegendő forrással ahhoz, hogy a tartózkodása ne jelentsen indokolatlan terhet Magyarország szociális ellátórendszerére. A kereseti kérelem [5] A felperes keresetében az alperes határozatának az elsőfokú határozatra is kiterjedő hatályon kívül helyezését kérte. A perben indítványozta feleségének, valamint az elsőfokú eljárásban feltűnt szomszédnak a tanúkénti meghallgatását. Az elsőfokú ítélet [6] A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság jogerős ítéletével a keresetet elutasította. Az ítélet indokolását a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló
- évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.)
- §
(1)bekezdésére, valamint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. év I. törvény (a továbbiakban: Szmtv.) 7. §
(1)bekezdésére, 14. §
(1)bekezdésének a) pontjára, 27. §
(1)és
(2)bekezdésére alapította. Emellett hivatkozott a Szmtv. végrehajtásáról szóló 113/
- (V.24.) Korm. rend. (a továbbiakban: Vhr.)
- §
(2)bekezdésére. Hangsúlyozta, az alperes tényállás tisztázására vonatkozó kötelezettsége a határozat meghozatalához szükséges releváns tényekkel kapcsolatosan áll fenn. A lefolytatott bizonyítási eljárás során feltárt tények és körülmények pedig kellően megalapozták a felperes tartózkodási kártya kiállítása iránti kérelmének elutasítását. Az alperes a tényállás tisztázása során értékelte a személyes meghallgatáson elhangzottakat, a helyszíni szemlén tapasztaltakat, illetve az ezek során feltárt ellentmondásokat és hiányosságokat. Kiemelte, a felperes tanúbizonyításra vonatkozó indítványának teljesítése nem volt indokolt, tekintettel arra, hogy a tanúként meghallgatni kívánt szomszéd nyilatkozatán túl, az idegenrendészeti eljárásban felhasznált számos egyéb bizonyíték megfelelően alátámasztotta az alperesi határozat megállapításait. A felperes feleségének tanúkénti meghallgatása pedig a hatósági eljárás során tett nyilatkozataira tekintettel volt szükségtelen. Utalt emellett arra is, hogy a felperes meglévő biztosítása az összes egészségbiztosítási szolgáltatásra nem terjed ki. Emellett pedig olyan összegű megtakarítást sem tudott igazolni, ami alapján valószínűsíthető lenne, hogy tartózkodása Magyarország szociális ellátórendszerét nem terheli meg. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [7] [8] A felperes felülvizsgálati kérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását és a keresetének helyt adó döntés meghozatalát kérte. Hivatkozott arra, hogy a feleségével való házasságkötése szerelmi viszonyon alapul. Sérelmezte, hogy a bíróság az ítéletben nem adta indokát annak, hogy miért nem teljesítette a felesége, illetve a szomszéd férfi meghallgatására irányuló indítványát. Nem vitatva az elsőfokú ítélet azon megállapítását, miszerint a tényállás felderítésére vonatkozó kötelezettsége a hatóságnak nem korlátlan, állította, hogy az alperes nem folytatta le a megfelelő bizonyítást annak megállapítása érdekében, hogy feleségével ténylegesen együtt élneke. A biztosításával kapcsolatosan kiemelte, hogy az egészségbiztosítási szolgáltatások köre is korlátozott, ugyanúgy értékhez kötött, mint az általa megkötött biztosítás. Az elsőfokú ítélet jogsértő voltát a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 339. §
(1)bekezdésére alapítva állította, utalva arra, hogy az elsőfokú bíróság a Ket. 50. §
(1)bekezdését sértő alperesi határozatot hagyott helyben. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte. A Kúria döntése és jogi indokai [9] A felülvizsgálati kérelem megalapozatlan. [10] A Pp. 275. §
(1)és
(2)bekezdésére figyelemmel a felülvizsgálati eljárásban bizonyítás felvételének nincs helye. A Kúria a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a rendelkezésre álló iratok alapján dönt. A jogerős ítélet csak a felülvizsgálati kérelem és a csatlakozó felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálható felül. [11] A Kúria álláspontja szerint az elsőfokú bíróság pontosan és jogszerűen megállapított tényállásból, mindenben helytálló jogi következtetést vont le. Az ítéletben írtakat a felülvizsgálati bíróság osztja. A felülvizsgálati kérelemben foglaltakra tekintettel az alábbiakat emeli ki. [12] A Kúria hangsúlyozza, az elsőfokú bíróság vizsgálta a közigazgatási eljárás teljes anyagát, a felek perbeli nyilatkozatait, beadványait, így a bizonyítékokat a Pp. 206. §
(1)bekezdése alapján a maguk összességében értékelte, és helyesen állapította meg, a kereset megalapozatlan. A rögzített tényállás iratellenességében, a bizonyítékok kirívóan okszerűtlen, vagy a logika szabályaival ellentétes mérlegelésében megnyilvánuló jogszabálysértés e körben nem tárható fel. [13] Az Szmtv. 1. §
(1)bekezdésének c) pontja értelmében Magyarország az Szmtv.-ben foglaltak szerint biztosítja a szabad mozgás és tartózkodás jogának gyakorlását a magyar állampolgár magyar állampolgársággal nem rendelkező, a magyar állampolgárt kísérő vagy hozzá csatlakozó családtagjának. A 14. §
(2)bekezdése szerint a harmadik országbeli állampolgár családtag tartózkodási joga megszűnik akkor, ha a családi kapcsolat létesítése a tartózkodási jog megszerzése érdekében történt. [14] Az elsőfokú bíróság ítéletében foglaltakkal egyezően hangsúlyozza a Kúria, a közigazgatási hatóságot a tényállás felderítésére vonatkozó kötelezettség, a meghozott határozat alapját képező tényállás körében terheli. Helyesen állapította meg ennélfogva az elsőfokú bíróság azt is, hogy a hatóság a tényállás felderítésére vonatkozó kötelezettség teljesítésén túl, a határozat indokolásában számot adott azokról a körülményekről és figyelembe vett szempontokról, amik a meghozott döntést alátámasztják. [15] A Kúria Kfv.II.37.057/2016/
- és Kfv.III.37.362/2016/
- számú ítéleteiben megtestesülő egységes bírói gyakorlat szerint, a hatóságnak a kérelemre indult hatósági eljárásban a kérelmet, az abban foglalt tartalommal és indokok alapján kell elbírálnia. E perben nem kérhető számon a hatóságon a bizonyítás hiánya, a tényállás tisztázatlansága. A bizonyítás valószínűsítése a kérelmező felet terheli. Az alperes a bizonyítás szabadsága és a bizonyítékok szabad mérlegelése folytán maga választhatta meg, mit tekint a felperes és házastársa által adott elfogadható, az együttélést alátámasztó, vagy éppen azzal kapcsolatosan kétségeket felvető körülményeknek. A helyszíni szemle során tapasztaltakból egyértelmű volt, hogy a körülmények a felperes és feleségének tényleges együttélését nem támasztják alá. Együttélésük nem valós, így a tartózkodási kártya kiállításának feltételei nem állnak fenn. [16] Az elsőfokú bíróság az ítélet indokolásában megfelelő indokát adta a felperes által felajánlott tanúbizonyítás szükségtelenségének is, amelyet a Kúria teljes körűen oszt. [17] A felperes felülvizsgálati kérelmében állított jogszabálysértések nem róhatóak az elsőfokú bíróság terhére, ezért a Kúria a jogerős ítéletet a Pp.
- §
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Záró rész [18] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. §
(2)bekezdése alkalmazásával tárgyaláson kívül bírálta el. [19] A Kúria a pervesztes felperest a Pp. 78. §
(1)bekezdésére tekintettel kötelezte az alperes jogtanácsosi képviselettel felmerült felülvizsgálati eljárási költségének a megfizetésére. [20] A feljegyzett felülvizsgálati eljárási illetéket az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 50. §
(1)bekezdése, valamint a 6/
- (VI.26.) IM rendelet
- §
(2)bekezdése szerint a felperes köteles megfizetni. [21] Az ítélet elleni felülvizsgálatot a Pp. 271. §
(1)bekezdésének e) pontja zárja ki. Budapest,
- június
- Dr. Sperka Kálmán s.k. a tanács elnöke, Dr. Tergalecz Eszter s.k. előadó bíró, Dr. Mudráné dr. Láng Erzsébet s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő