P.21302/2007/8 – Balassagyarmati Törvényszék

Nógrád Megyei Bíróság 17.P.21.302/2007/

1. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Nógrád Megyei Bíróság ...Zrt. ...szám alatti felperesnek - dr. Deák Sándor … ügyvéd által képviselt … szám alatti lakos alperes ellen 5.017.749,- Ft és járulékai iránt indított perében meghozta az alábbi ítéletet: Kötelezi a bíróság az alperest, hogy a felperes részére 15 napon belül fizessen meg 1.338.709,/Egymillió-háromszázharmincnyolcezer-hétszázkilenc/ forint tőketartozást, ezen összeg után
2. május
3. napjától a kifizetés napjáig járó 16,9 % ügyleti kamatot, 3,17 % késedelmi kamatot, valamint 391.299,- /Háromszázkilencvenegyezer-kettőszázkilencvenkilenc/ forint lejárt ügyleti és késedelmi kamattartozást, ennek
4. május
5. napjától a kifizetés napjáig járó évi 3,17 %-os kamatát, továbbá 3.679.040,- /Hárommillió-hatszázhetvenkilencezer-negyven/ forint tőketartozást, ezen összeg után
6. május
7. napjától a kifizetés napjáig járó évi 9,5 %-os késedelmi kamatát, és 300.000,- /Háromszázezer/ forint összegű perköltséget. Az ítélet ellen a Fővárosi Ítélőtáblához címzett, a Nógrád Megyei Bíróságnál az ítélet kézhezvételétől számított 15 napon belül 3 példányban előterjesztethető fellebbezésnek van helye. Tájékoztatja a bíróság a feleket, hogy az ítélőtábla a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálhatja el, ha a fellebbezés csak a perköltség összegére, vagy viselésére vonatkozik, ha a fellebbezés csak a teljesítési határidővel, vagy a kamatfizetéssel kapcsolatos, hogyha a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul, feltéve, hogy a felek a fellebbezésben a fellebbezés tárgyaláson történő elbírálását nem kérték. A felek a fellebbezési határidő lejárta előtt előterjesztett közös kérelmük alapján a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálását kérhetik. A megyei bíróság tájékoztatja a peres feleket, hogy az ítélőtábla előtti eljárásban az ítélet ellen fellebbezést előterjesztő fél számára a jogi képviselet kötelező. Indokolás: A bíróság a perben az alábbi tényállást állapította meg: Az alperes készfizető kezességet vállalt a Postabank és Takarékpénztár Rt. és a … között
8. november 14-én kelt … számú kölcsönszerződés alapján folyósított Széchenyi Kártya programhoz tartozó vállalkozói folyószámla hitel, azaz 5 millió forint és járulékai visszafizetéséért. A kölcsönszerződés
9. november 13-án lejárt, erről a Postabank és Takarékpénztár Rt. az alperest értesítette, és a fizetésre felszólította. A Hitelgarancia Részvénytársaság a kölcsönszerződésben foglalt tartozás megfizetéséért 73 %-os mértékű készfizető kezességet vállalt. A Hitelgarancia Rt. a tartozás 73 %-át a Postabank és Takarékpénztár Rt. felé megfizette, és erről
10. VI. hó 7-én értesítette az adóst, továbbá értesítette arról is, hogy a tartozás engedményezésre került a felperes részére. A
11. május 10-én kelt engedményezési szerződésben a Postabank és Takarékpénztár Rt. is engedményezte az adósokkal szemben fennálló követelését a felperesre. A felperes peren kívüli felszólítása az adós és az alperes irányában a teljesítés érdekében eredménytelen maradt.
12. VI. hó 22-én a felperes a … Megyei Bírósághoz a megindult felszámolási eljárás keretében 100.000,- Ft és járulékaira irányuló igényét bejelentette, azonban a … Megyei Bíróság Fpk…./2004/
13. számú,
14. május 1-én kelt és
15. május 30-án jogerőre emelkedett záróvégzése szerint vagyon hiányában a kielégítésére fedezet nem volt. A tartozás tehát a felszámolási eljárás keretén belül nem térült meg. A felperes fizetési meghagyás kibocsátását kérte az alperessel szemben 1.338.709,- Ft tőketartozás, ezen összeg után
16. május 10-től a kifizetés napjáig járó 16,9 % ügyleti kamat, 3,17 % késedelmi kamat, valamint 391.299,- Ft lejárt ügyleti és késedelmi kamattartozás, ez után
17. május 10-től a kifizetés napjáig járó évi 3,17 %-os kamat /... számú ügy alapján/, továbbá 3.679.040,- Ft tőketartozás, ezen összeg után
18. május 10-től a kifizetés napjáig járó évi 9,5 % késedelmi kamat … számú ügy alapján/, valamint az eljárási költségek megtérítése iránt. Az alperesi ellentmondás folytán perré alakult eljárásban a felperes a kereseti kérelmét változatlanul fenntartotta. Az alperes a kereseti kérelem elutasítását kérte arra hivatkozással, hogy miután a felperes a …. adóssal szemben a felszámolási eljárás keretén belül nem érvényesítette a teljes igényt, így az
19. évi XLIX. tv.
20. §. /3/ bekezdése, és a Ptk.
21. §. /3/ bekezdés értelmében az az alperessel szemben már nem érvényesíthető. A bíróság az alább ismertetendő jogszabályi rendelkezések alapján azt állapította meg, hogy a kereseti kérelem helytálló. A csődeljárásról és felszámolási eljárásról szóló
22. évi XLIX. tv.
23. §. /1/ bekezdés szerint a felszámolás kezdő időpontjában megszűnnek a tulajdonosnak a gazdálkodó szervezettel kapcsolatos, külön jogszabályban meghatározott jogai. A
24. §. szerint a felszámolás kezdő időpontjában a gazdálkodó szervezet valamennyi tartozása lejárttá /esedékessé/ válik. A
25. §. /3/ bekezdés szerint a felszámolás kezdő időpontja után a gazdálkodó szervezet ellen a felszámolás körébe tartozó vagyonnal kapcsolatos pénzkövetelést csak a felszámolási eljárás keretében lehet érvényesíteni. A Polgári törvénykönyvről szóló
26. évi IV. tv.
27. §. /1/ bekezdés szerint a kezes kötelezettsége ahhoz a kötelezettséghez igazodik, amelyért kezességet vállalt. A /2/ bekezdés szerint a kezes kötelezettsége nem válhat terhesebbé, mint amilyen az elvállalásakor volt. A /3/ bekezdés szerint bírósági úton nem érvényesíthető követelés kezesével szemben a követelést bírósági úton nem lehet érvényesíteni. A bíróság álláspontja szerint a csődeljárásról szóló törvény
28. §. /3/ bekezdése helyes értelmezés szerint annyit jelent, hogy a felszámolási eljárással érintett gazdálkodó szervezettel szemben nem lehet a felszámolási eljárás kezdő időpontját követően pénzkövetelés iránti igényt érvényesíteni, kizárólag a felszámolási eljárás keretében. Az adott jogszabályi rendelkezés tehát a jogérvényesítési lehetőség leszűkítését nem az érvényesítésre váró pénzkövetelés tekintetében határozza meg, hanem a felszámolással érintett gazdálkodó szervezet tekintetében tartalmaz szűkítést, pontosabban a gazdálkodó szervezet ellen a felszámolás körébe tartozó vagyonnal kapcsolatos igényre nézve. Téves ezért a bíróság megítélése szerint az alperesi okfejtés is, amikor a Csődtörvény
29. §. /3/ bekezdését akként értelmezi, mint ami által a felperesi követelés a Ptk.
30. §-ban meghatározott, bírósági úton nem érvényesíthető követelések körébe tartozna. A Ptk.
31. §. azokat a követeléstípusokat határozza meg, amelyek bírósági úton való kikényszerítéséhez az állam jogi segítséget nem biztosít, látható tehát, hogy a jogszabály ebben az esetben a követelés jellegénél fogva írja elő azok bírói úton való érvényesítésének kizárását, nem pedig az adósi, vagy kötelezetti valamiféle helyzettel hozza azt összefüggésbe. A jogszabály helyes értelmezése szerint a Csődtörvény
32. §. /3/ bekezdése annak jelenti akadályát, hogy a …-vel szemben a felszámolási eljárás keretén kívül az igény érvényesíthető legyen, az alperes, mint készfizető kezes azonban a kezesi jogviszony alanya, ezért a felperes által érvényesített követelés az adós elleni felszámolási eljárásra tekintet nélkül bíróság útján érvényesíthető követelésnek minősül. Miután tehát a Ptk.
33. §-ban írott, a keresetben foglalt követelés bírósági úton való érvényesíthetőségét kizáró körülményre az alperes hivatkozni nem tudott, ill. ezt a hivatkozást a bíróság alaposnak nem találta, a kereseti kérelemmel szemben pedig az alperes egyéb védekezéssel, vagy kifogással ellenkérelmében nem élt, így a bíróság a kereseti kérelmet helytállónak ítélve annak megfelelő tartalommal hozta meg ítéletét. A Ptk.
34. §. /2/ bekezdés a./ pontja értelmében készfizető kezes nem követelheti, hogy a jogosult a követelést először a kötelezettől hajtsa be, ezért a felperes jelen perbeli igényérvényesítésének semmiféle akadályát nem képezi az a körülmény, hogy a felszámolási eljárásban a felperes nem a teljes, lejárt tartozásra tett igénybejelentést. A felperes kereseti kérelmében perköltségei között a lerótt illeték megtérítésére tartott igényt, a bíróság ezért a pervesztes alperest a Pp.
35. §. alapján a felperes által lerótt 300.000,- Ft összegű eljárási illeték megfizetésére kötelezte. Az ítélet elleni fellebbezés lehetősége a Pp.
36. §. /1/ bekezdésén, a fellebbezés elbírálására vonatkozó tájékoztatás a Pp.
37. §. /3/ bekezdésén és a 256/A-B-C-D. §. rendelkezésein alapszik. Balassagyarmat,
38. január
39. Csehné dr. Papp Andrea sk. bíró