A határozat elvi tartalma: Olimpiai járadék érdemtelenség okán történő megvonása, a járadék folyósításnak megszüntetése esetén a járadék ismételt folyósítására csak új kérelemre, a feltételek ismételt megnyílta, azok igazolása esetén kerülhet sor. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Kfv.VI.37.466/2016/
- A tanács tagjai: Dr. Sperka Kálmán a tanács elnöke, Dr. Mudráné dr. Láng Erzsébet előadó bíró, Dr. Sugár Tamás bíró A felperes: felperes neve A felperes képviselője: Dr. ... ügyvéd Az alperes: Magyar Olimpiai Bizottság Az alperes képviselője: Dr. ... ügyvéd A per tárgya: olimpiai járadék ügyében hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a felperes A felülvizsgálati kérelem száma:
- Az elsőfokú bíróság neve, határozatának kelte és száma: Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság
- április 8-án kelt 6.K.33.371/2015/
- számú ítélete Rendelkező rész A Kúria a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 6.K.33.371/2015/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 30.000.- (harmincezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak felhívásra 70.000.- (hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] Az Önkormányzati Minisztérium (a továbbiakban: ÖM)
- január 21én 1020/0/
- számon állapított meg felperes számára edzői [2] [3] [4] olimpiai járadékot. A sportról szóló
- évi I. törvény (a továbbiakban: Stv.)
- §
(4),
(5)bekezdésében foglalt hatáskörben az ÖM hatósági ellenőrzés keretében beszerezte a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala Bűnügyi Nyilvántartó Hivatal (továbbiakban: KEKKH BNYH) 731-132/97/2010. számú tájékoztatóját. E szerint a felperes az Stv. 59. §
(5)bekezdésére tekintettel a járakra érdemtelenné vált. Az ÖM 347/2/
- határozatával megállapította, hogy
- január 1-től felperes járadékban nem részesül, azzal, hogy az
- §
(9)bekezdés alapján az érdemtelenség megszűnése után a járadék újra kérhető. Felperes
- március 31-én terjesztett elő a járadék ismételt folyósítására kérelmet, és egyben visszamenőlegesen a megszüntetés időpontjától kamatokkal együtt - az elmaradt járadék kifizetését is kérte, utalva az Stv.
- §
(8)bekezdésére, az érdemtelensége megszűnésére. Csatolta a KEKKH BNYH
- március 6i hatósági bizonyítványát, mely szerint nem áll büntetőeljárás hatálya alatt. Hivatkozott arra, hogy a Pesti Központi Kerületi Bíróság (továbbiakban: PKKB) a 17.B.37.013/2008/
- számú,
- március 9-én jogerőre emelkedett ítéletével a bűnösségét ugyan megállapította, erre tekintettel vonták meg
- január 1-től az olimpiai járadékát, azonban a bíróság perújítás folytán a 4.B.VIVII.20.131/2013/
- számú,
- október 20-án jogerőre emelkedett második, egyesített ügyben hozott ítéletével a 2009-es ítéletet hatályon kívül helyezte. Noha e második ügyben hozott ítélet is bűnösséget állapított meg, két év börtönbüntetést szabott ki, de annak végrehajtását felfüggesztette és a felperest a jogerő napjával előzetes mentesítésben részesítette. Felperes szerint ezen utóbbi ítéleti rendelkezésre tekintettel 2009-től jogfolytonosan büntetlen előéletű, az olimpiai járadékra visszamenőlegesen jogosult. A Magyar Olimpiai Bizottság (a továbbiakban: MOB) MOB/820-4/
- számú
- május 12-én hozott határozatával részben helyt adott felperes kérelmének és
- november 1-től a járadékot ismételten folyósította. Az indokolás szerint a KEKKH BNYH közhiteles nyilvántartáson alapuló adatszolgáltatása
- január 1-jére vonatkozóan az „érdemtelenné vált" tájékoztatást tartalmazta. A nyilvántartó hatóság csak abban az esetben ad ki ilyen tájékoztatást, ha a járadékra jogosult esetében az Stv.
- §
(5)bekezdése valamelyik pontja megvalósult, tehát büntetett előéletű volt, vagy büntetlen előéletű, de akit a bíróság bűncselekmény elkövetése miatt elítélt, vagy vele szemben egyéb jogkövetkezményt alkalmazott. Ez azt jelentette, hogy a járadék folyósítása nem csupán felfüggesztésre került, hanem a felperes abban nem részesült. Az elmaradt járadék az érdemtelenség megszűnése esetén sem kerülhet visszamenőlegesen folyósításra, azt ismételten kérelmezni kell. A rendelkezésre álló adatok szerint felperes
- október 20-án még büntetett előéletű volt. Az első ügyben hozott ítélet e napon került hatályon kívül helyezésre és az előzetes mentesítés a második ügyben szintén e naptól érvényesült. A kereseti kérelem [5] A felperes keresetében elsődlegesen a jogerős határozat megváltoztatását, másodlagosan annak hatályon kívül helyezését és az alperes új eljárásra kötelezését kérte. Indoka szerint ügyében az Stv.
- október 20-án hatályos szövegét kell figyelembe venni, márpedig ennek
- §
(8)bekezdése szerint felperes nem minősül érdemtelennek. Nézete szerint az Stv. 59. §
(11)bekezdését alkalmazni kell, amely a felfüggesztés szabályait tartalmazza. Így az elmaradt járadékra és kamatára is jogosult, hiszen a jogerős ítélet csak
- október 20-án született meg abban az ügyben, amely miatt korábban érdemtelenné vált. A járadék megszüntetés időpontjában a hatályon kívül helyező ítélet okán nem állt fenn érdemtelenségi ok. Utalt még egy korábbi, 1993-as büntető ügyére is, amely miatt azonban szintén nem lehetett érdemtelen, mert a bíróság még abban az évben mentesítette. Az elsőfokú ítélet [6] Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével a keresetet elutasította. Részletesen idézte és elemezte az Stv.
- §
(8)-
(13)bekezdéseiben foglalt érdemtelenséggel kapcsolatos anyagi és eljárási szabályokat kifejtve, hogy jelen ügyben nem a felfüggesztésre vonatkozó
(11)bekezdést kell alkalmazni. Arra csak akkor kerülhet sor, ha az érintett személy folyamatban lévő büntetőeljárás hatálya alatt áll. Felperes járadékát megszüntették, ezért az 59. §
(9)bekezdés alkalmazandó, a járadékot ismét kérni kell. Ilyen kérelem csak
- március 31-én érkezett. Az elmaradt járadék az érdemtelenség megszűnése esetén sem folyósítható a megvonás időpontjára visszamenőlegesen. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [7] A jogerős ítélettel szemben a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet. Kérte az ítélet hatályon kívül helyezését, a jogszabálynak megfelelő új határozat hozatalát, illetve az alperes határozatának hatályon kívül helyezését és a kereseti kérelmének történő helyt adását. A jogszabálysértést az Stv.
- évi időállapota
- §
(3),
(5),
(6),
(7),
(8)bekezdésében, valamint a
- évi időállapota
- §
(5),
(8),
(9),
(10),
(11)bekezdésében jelölte meg. Okfejtése szerint az ítélet helytelen tényállást állapított meg és a jogi következtetés sem megalapozott. A felfüggesztéssel és a bejelentési kötelezettséggel kapcsolatos okfejtés nem helytálló. Felperesnek - lévén nem folyósították számára a járadékot nem volt bejelentési kötelezettsége, másrészt ahhoz (annak elmulasztásához) jogkövetkezményt a jogszabály, kizárólag bírságot rendel. Úgy [8] fűzött a bíróság hátrányos jogkövetkezményt a bejelentés elmaradásához, hogy az a jogszabályból nem következett, amely Alaptörvény-ellenes. Tévesen a kérelem benyújtása időpontját vette figyelembe az újrafolyósításnál ellentétesen a Kúria Kfv.II.39.034/2012/
- számú határozatában rögzítettekkel. A járadékot az érdemtelenné válás időpontjától kell megállapítani, mivel a járadék megvonásának feltételei annak időpontjában sem álltak fenn. A második büntető ügyben pedig a mentesülés miatt nem állnak fenn a büntetett előélethez fűződő hátrányok. A perújítással érintett büntetőügyre az Stv.
- január 1-jei, a második ügyre a
- október
- napján hatályban lévő rendelkezése alkalmazandó. Sem a korábbi
- §
(5)bekezdés, sem az újabb 59. §
(8)bekezdés alapján a felperes nem érdemtelen, mivel a hatályon kívül helyezés és a mentesítés miatt nem büntetett előéletű. Alperes ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte. A Kúria döntése és jogi indokai [9] A felülvizsgálati kérelem megalapozatlan. [10] A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 275. §
(1)és
(2)bekezdése szerint a felülvizsgálati eljárásban bizonyítás felvételének nincs helye. A Kúria a felülvizsgálati kérelem elbírálása során, a felülvizsgálati kérelem keretei között, a rendelkezésre álló iratok alapján dönt. A felülvizsgálati eljárásban felülmérlegelésnek helye nincs. A felülvizsgálat tárgya az elsőfokú jogerős ítélet. [11] A Kúria mindenekelőtt utal arra, hogy az elsőfokú bíróság az alperes határozatát a Pp. 3. §
(1)és
(2)bekezdései szerint a kereseti kérelem keretei között vizsgálhatta. A felperes keresetében a járadék megszüntetése időpontjára visszamenőlegesen kérte megállapítani és megfizetni az elmaradt járadékot kamataival együtt. Nézete szerint az érdemtelenség fennállását a csatolt ítéletekkel kellőképpen cáfolta, a visszamenőleges kifizetés lehetőségének jogszabályi alapjaként pedig az Stv.-nek a felfüggesztésre vonatkozó 59. §
(11)bekezdését jelölte meg. Az elsőfokú bíróságnak e kérelem megalapozottsága tárgyában kellett döntenie. [12] Az Stv. határozathozatalkor hatályos 59. §
(11)bekezdése szerint, melynek lényegi tartama azonos az Stv. 2010. január 1-jén hatályos 59. §
(8)bekezdésével, ha a jogosult igazolja, hogy a vele szemben lefolytatott büntetőeljárásban a nyomozást megszüntették, vagy a büntetőeljárást jogerősen befejezték és nem következett be a
(8)bekezdés szerinti érdemtelenségi ok, a MOB az igazolástól számított 30 napon belül - a folyósítás felfüggesztésének napjától számított jegybanki alapkamattal növelve - egy összegben folyósítja részére az elmaradt járadékot. Ha a büntetőeljárás jogerős befejezésével a jogosult érdemtelenné válik, a
(10)bekezdés alapján felfüggesztett járadék nem kerül részére folyósításra. [13] Helytállóan állapította meg az alperes és az elsőfokú bíróság is, hogy felperes ügyében a felfüggesztéssel kapcsolatos, az Stv. 59. §
(11)bekezdésében foglalt rendelkezések nem alkalmazhatók. A felperes esetében ugyanis nem a járadék felfüggesztésére, hanem annak megszüntetésére került sor. Erre az esetre az 59. §
(9)bekezdés irányadó, tehát a járadék folyósítását - a feltételei ismételt megnyílása esetén - újra kell kérni. Ilyen kérelem viszont csak
- március 31-én érkezett. [14] Az iratokból leszűrhető tények szerint 2010-ben megszűnt a járadék,
- október
- napján mentesült a felperes a büntetőeljárás hátrányos következményei alól. Külön rámutat a Kúria, hogy az ÖM a megszüntetést megelőző ellenőrzési eljárásban a KEKKH BNYH-tól olyan tartamú tájékoztatást kapott, hogy a felperes érdemtelen. Ez pedig befejezett cselekményt, illetve eljárást jelentett 2010-ben is, azaz tényleges elítélést, és nem folyamatban lévő büntetőeljárást. A perújítási eljárás azt takarta, hogy a felperes távollétében meghozott első ügyben született döntést helyezte hatályon kívül a bíróság és szüntette meg az eljárást, de az új eljárásban, az egyesített ügyben még ugyancsak büntetést megállapító határozatot hozott. Annak jogkövetkezménye alól csak a jogerőre emelkedés napján mentesült a felperes. A közhiteles nyilvántartás adatai és az ítéletek is azt támasztották alá, hogy a büntetlen előélet jogfolytonossága a járadékmegvonás teljes idejére visszamenőleges hatállyal kétséget kizáróan nem igazolt, továbbá tény, hogy a járadék folyósítását nem felfüggesztették, hanem megszüntették, ezért az újbóli folyósítás sem történhet a felfüggesztésre irányadó szabályok szerint. [15] Nem sértett jogszabály a MOB-nak az a döntése, hogy nem a megszüntetés időpontjára visszamenőlegesen, hanem 2014 novembertől állapította meg ismét a folyósítást. A tények ismeretében ez a következtetés nem ellentétes a felperes által felhívott kúriai ítélettel sem. Ez az ítélet - melynek tényállása részben el is tér a jelen perbelitől - ugyanis csupán arra mutat rá, hogy a felperes által igazolt mentesülési időponttól már újra folyósítható a járadék, az nem függ a kérelem beadásának vagy a határozat meghozatalának időpontjától. Az érdemtelenségi időszakot a jogszabály rendezi, az érdemtelenség megszűnését pedig a felperesnek kell bizonyítania és egyben a járadék folyósítását ismét kérnie. [16] A Kúria a felülvizsgálati kérelemben foglaltakra tekintettel külön rámutat, hogy az elsőfokú bíróság nem azért utasította el a felperes keresetét, mellőzve a felfüggesztéssel kapcsolatos rendelkezések alkalmazását, mert a felperes annak idején nem tett eleget bejelentési kötelezettségének, amelyre a járadékfolyósítás hiányában egyébként sem kellett sort keríteni. Az Stv.
- §
(11)bekezdése csak akkor alkalmazható, ha a korábbiakban - folyamatban lévő büntetőeljárásra tekintettel felfüggesztették a járadék folyósítását, ilyen azonban felperes esetében nem történt. Az elsőfokú bíróság ítéletének érdemi tartalma világos és egyértelmű. A bíróság nem fűzött szankciót olyan cselekmény elmaradásához, amelyre nincs jogszabályi felhatalmazás. Egy érdemtelenségi oknak minősülő befejezett cselekmény miatt - az ezt igazoló közhiteles nyilvántartás alapján - került sor a járadék megvonására, aminek folyósítását újra kellett kérelmezni. Ezen új kérelmet bírálta el az alperes az ismertetett módon, helyesen mutatva rá, hogy jelen tényállás mellett nincs olyan jogszabály, amely a megvonással érintett teljes időtartamra visszamenőleg lehetővé tenné az elmaradt járadék és kamatai megfizetését. [17] A fentiekre tekintettel a Kúria az elsőfokú jogerős ítéletet a Pp. 275. §
(3)bekezdése alkalmazásával hatályában fenntartotta, lévén az a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabályokat nem sértette meg. A döntés elvi tartalma [18] Olimpiai járadék érdemtelenség okán történő megvonása, a járadék folyósításnak megszüntetése esetén a járadék ismételt folyósítására csak új kérelemre, a feltételek ismételt megnyílta, azok igazolása esetén kerülhet sor. Záró rész [19] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. §
(2)bekezdése alapján tárgyaláson bírálta el. [20] Az alperes felülvizsgálati eljárással felmerült költségét a Pp. 270. §
(1)bekezdése értelmében alkalmazandó Pp. 78. §
(1)bekezdés alapulvételével a felperes köteles megfizetni. [21] A le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket a 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 13. §
(2)bekezdése szerint a felperes viseli. [22] Az ítélet elleni felülvizsgálat lehetőségét a Pp. 271. §
(1)bekezdés e) pontja zárja ki. Budapest,
- március
- Dr. Sperka Kálmán s.k. a tanács elnöke, Dr. Mudráné Erzsébet s.k. előadó bíró, Dr. Sugár Tamás s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő dr. Láng