(1)bekezdése szerint. Ennek során megállapította, hogy az ügy érdemi felülbírálatát akadályozó büntetőeljárási szabálysértést az eljárt bíróságok nem vétettek. Az ítélőtábla vizsgálta a másodfokú ítélet ténymegállapításait, és a megyei bíróság ítéletének alapjául szolgáló elsőfokú ítéleti tényállást, amelyet megalapozatlansági hibáktól, hiányosságoktól mentesnek talált, mert a bizonyítékok törvényes értékelésével az ügy ténybeli és jogi megítéléséhez szükséges tényeket a bíróság feltárta. Az első és másodfokú bíróságok a szükséges részletességgel indokolási kötelezettségüket teljesítették. Az ítélőtábla a felülvizsgálat során a Be.388.§ /2/ bekezdésében foglaltakat figyelembe véve a fellebbviteli főügyészség indítványával egyezően a nyomozati iratok 431. oldalán található meghatalmazás tartalmával a tényállást kiegészítette azzal, hogy I.r. vádlott a gépkocsival kapcsolatos ügyintézésre is meghatalmazta vádlott-társát a törzskönyv átvételén kívül. A harmadfokú felülbírálat során az így kiegészített és a Be.388.§ /1/ bekezdése értelmében irányadó tényállásból a megyei bíróság elsőfokú bíróságétól eltérő következtetését a vádlott bűnösségére, valamint a bűncselekmény jogi minősítését törvényesnek találta. A védő fellebbezésében arra hivatkozott, hogy a tényállásban írtak büntetőjogi értékelése alapján a bűncselekmény megállapításához szükséges tényállási elemek hiányában nem valósult meg bűncselekmény. A vádlott magatartása gondatlan mulasztásban merült ki, II.r vádlott által elkövetett bűncselekményhez kapcsolódó bűnösségét a bíróságok nem állapították meg, márpedig a szabálytalanul kitöltött meghatalmazás felhasználása eszközcselekménye volt a II.r. vádlott által elkövetett bűncselekménynek. Ez a fellebbezést alátámasztó jogi érvelés téves. A Be. 348.§/2/ bekezdésében, valamint a Be.387.§ /2/ bekezdésében kijelöli a másodfokú és harmadfokú fellebbezések folytán a felülbírálat terjedelmét és kereteit. Jelen ügyben a vádlottat az elsőfokú bíróság a sikkasztás bűntettének vádja alól felmentette, az ügyész fellebbezését a főügyészség visszavonta, ezért a részjogerő miatt, már a másodfokú eljárásban sem kerülhetett sor az első fokon hozott felmentő a rendelkezés felülbírálatára. A harmadfokú eljárásban a fellebbezés és felülbírálat lehetősége ennél is korlátozottabb, mivel a másodfokú ítélet ellen csak akkor van helye fellebbezésnek, ha a másodfokú bíróság a büntetőjog szabályainak megszegésével hozott az elsőfokú bíróság döntésével ellentétes határozatot. I.r. vádlottat érintően a megyei bíróság ítélete elleni fellebbezés a Be. 386.§ /1/ bekezdésének
- a)és
- b)pontjában foglalt rendelkezések alapján lehetséges volt, ezért a harmadfokú eljárásban függetlenül attól, hogy a védő csak a másodfokon történt elítélés miatt jelentett be fellebbezést, az ítélőtáblának a másodfokú bíróság valamennyi fellebbezhető ítéleti rendelkezését, így a felmentésre vonatkozót is felül kellett vizsgálni. A meghatalmazás felhasználása miatt II.r. vádlott cselekménye külön nem nyert büntetőjogi értékelést, őt az elsőfokú bíróság jogerősen közokirat-hamisítás bűntette miatt ítélte el. A korlátozott harmadfokú felülbírálat a gondatlanságból elkövetett közokirat-hamisítás bűntette alóli felmentő rendelkezést a II.r. vádlottra beállt jogerő és az I.r. vádlottra vonatkozó részjogerő miatt nem érinthette, mert ezzel együtt a törzskönyv felhasználásának célját és a hozzá kapcsolódó sikkasztás bűntette miatti felmentő rendelkezés alapjául szolgáló cselekmények összefüggéseit is, az ítélőtáblának vizsgálnia kellett volna. I.r. vádlott terhére első fokon megállapított gondatlan közokirat-hamisítás bűntette alól a másodfokú bíróság által történt felmentő rendelkezés szerint a hamis gépjármű-nyilvántartási bejegyzés létrejöttét közvetlenül elkövető II.r. vádlott cselekményét I.r. vádlott kitöltetlen szerződések aláírásával segítette, a szándékos magatartását azonban a bizonyítékok mérlegelésével a bíróságok nem állapították meg. A törzskönyv megszerzése, az előre aláírt adás-vételi szerződések alapján a tulajdonjog megváltoztatása, majd a személygépkocsi további értékesítése a felvett kölcsön megtérülését biztosították a II.r. vádlottnak, akivel ebben a folyamatban I.r. vádlott a jogerős rendelkezésekben írt módon közreműködött. A büntetőjogi felelőssége a harmadfokú felülbírálat keretei között az első és másodfokú eljárásban irányadó tényállás alapján bírálható el, amely nem érintheti a jogerős elítélések tényállását. Mindezen okok miatt csak a harmadfokú felülbírálathoz kapcsolódó tényállás részt vehette figyelembe, amelynek alapján a vádlott szándékos magatartására a megyei bíróság helyesen vont le következtetést. 2003. szeptember 15. után ugyanis a vádlott tisztában volt azzal, hogy cége ellen elrendelt felszámolás alatt ügyvezetőként a cég vagyonával kapcsolatos rendelkezéseket nem tehet, a vagyonnal kapcsolatos iratokat és cégbélyegzőt a felszámolónak át kell adnia. A cég tulajdonában lévő személygépkocsira vonatkozó ügyek rendezésére és törzskönyvének átvételére, 2003. szeptember 28-i keltezésű, felszámolás alatt toldat nélküli, emiatt valótlan tartalmú okiratot állított ki, a meghatalmazással olyan gépkocsi törzskönyve felett biztosított rendelkezési jogot vádlott-társának, amiről ekkor csak a felszámoló rendelkezhetett. A gépkocsi tulajdonjogát tanúsító törzskönyv átvételével a törzskönyv arra jogosulatlan személy birtokába került, aki 2003. augusztus 27. napjával a kitöltetlen, de előre aláírt adás-vételi szeződések birtokában már a nevére íratta a felszámolás alatt álló cég vagyonába tartozó személygépkocsit, majd azt autókereskedésben árulta. A vádlott a felszámolás időpontjától társának szándékosan segítséget nyújtott a törzskönyv jogosulatlan megszerzéséhez, ami a cégbélyegzővel ellátott, hiányosan kitöltött meghatalmazás felhasználásával volt lehetséges. Magatartásával a magánokirat-hamisítás törvényi tényállását bűnsegédként megvalósította. A másodfokú bíróság által törvényesen minősített bűncselekményt elkövető vádlottal szemben alkalmazott büntetés is törvényes, ezért az ítélőtábla a védő fellebbezését alaptalannak találva, a Zala Megyei Bíróság másodfokú ítéletét a Be. 397.§ szerint indokainál fogva helybenhagyta. G y ő r , 2008. március 27. napján Dr.Kovács Tamás sk. Dr.Miklós Mária sk. Dr.Takácsné dr.Helyes Klára sk. a tanács elnöke a tanács tagja, előadó a tanács tagja ZÁRADÉK: Az ítélőtábla jelen végzésével a Zala Megyei Bíróság 2007. október 19. napján kelt Bf.389/2007/3. számú ítélete a mai napon jogerőre emelkedett és végrehajtható. G y ő r , 2008. március 27. napján Dr. Kovács Tamás sk. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül: kiadó: