← Magyarország

Bhar.1/2008/4 – Győri Ítélőtábla

Győri Ítélőtábla, mint harmadfokú bíróság Bhar.1/2008/

  1. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN A Győri Ítélőtábla, mint harmadfokú bíróság a Győrött,
  2. évi március hó
  3. napján megtartott nyilvános ülés alapján meghozta a következő végzést A magánokirat-hamisítás vétsége miatt I.r. vádlott ellen indult büntető ügyben a Zala Megyei Bíróság
  4. évi október hó
  5. napján kihirdetett Bf.389/2007/
  6. számú ítéletét helybenhagyja. I n d o k o l á s: A Zalaegerszegi Városi Ügyészség B.926/2004/
  7. számú vádiratában I.r. vádlottal szemben jelentős értékre elkövetett sikkasztás bűntette és bűnsegédként elkövetett közokirat-hamisítás bűntette, valamint vádkiterjesztés folytán további bűncselekmény, magánokirat-hamisítás vétsége miatt emelt vádat. A vádkiterjesztés alapjául szolgáló tényállás szerint I.r. vádlott ügyvezetőként,
  8. szeptember
  9. napján olyan meghatalmazást írt II.r. vádlott-társa részére, hogy meghatalmazza a cég tulajdonában lévő személygépkocsi ügyeinek intézésére az E-nél, valamint a gépkocsi törzskönyvének átvételére. A meghatalmazás időpontjában a vádlott cége már felszámolás alatt állt, amelyről a vádlott tudomással bírt. A meghatalmazás a lízing cég felé felhasználásra került. A Zalaegerszegi Városi Bíróság
  10. október
  11. napján kihirdetett, 14.B.417/2005/
  12. számú ítéletében bűnösségét gondatlanságból elkövetett közokirat-hamisítás vétségében mondta ki, ezért 200 napi tétel pénzbüntetésre ítélte, az egy napi tétel összegét 250.-forintban állapította meg. Rendelkezett az így kiszabott 50.000.-Ft pénzbüntetés meg nem fizetésének esetére, annak fogházbüntetésre való átváltoztatásáról. A sikkasztás bűntette és magánokirat-hamisítás vétségének vádja alól felmentette. II.r. vádlott-társa bűnösségét közokirat-hamisítás bűntettében állapította meg. Rendelkezése szerint az elsőfokú eljárásban felmerült bűnügyi költséget az állam viseli. A városi bíróság ítélete II.r vádlott vonatkozásában az elsőfokú eljárásban jogerőre emelkedett. Az ügyész I.r. vádlott terhére jelentett be fellebbezést a jelentős értékre elkövetett sikkasztás bűntette és magánokirat-hamisítás vétségében való bűnösség kimondása, valamint súlyosabb büntetés kiszabása érdekében. A vádlott és védője az ítéletet tudomásul vették. A Zala Megyei Főügyészség Bfel.1062/
  13. számú átiratában az ügyészi fellebbezést módosította, a sikkasztás bűntettében való bűnösség vonatkozásában azt nem tartotta fenn, indítványozta továbbá I.r. vádlott felmentését a gondatlanságból elkövetett közokirat-hamisítás vétségének vádja alól. A vádlott bűnösségének megállapítására irányuló fellebbezést módosítva tartotta fenn, bűnsegédként elkövetett magánokirat-hamisítás vétségének megállapításáért. A fellebbezés alapján eljárt Zala Megyei Bíróság az eljárási szabálysértés miatt megismételt másodfokú felülbírálat során
  14. október
  15. napján tartott nyilvános ülésen hozott, Bf.389/2007/
  16. számú ítéletében az első fokú bíróság ítéletét megváltoztatta, vádlottat a gondatlanságból elkövetett közokirat-hamisítás vétségének vádja alól felmentette. Bűnösnek mondta ki bűnsegédként elkövetett magánokirathamisítás vétségében, ezért vele szemben az elsőfokú bíróság által megállapított pénzbüntetést tekintette kiszabottnak. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Első fokon a vád szerinti sikkasztás bűncselekménye alól hozott felmentő rendelkezést az ügyészi fellebbezés visszavonása miatt a megyei bíróságnak nem kellett a Be. 348.§ /2/ bekezdés alapján felülbírálnia, erre a részre az elsőfokú ítélet jogerőre emelkedett. A másodfokú ítélet indokolásában a megyei bíróság rámutatott, hogy az első fokú bíróság helytálló jogi következtetéssel nem állapította meg a vádlott bűnösségét ebben a bűncselekményben, mert az adás-vételi szerződés tartalmát képező vételárat a vádlott nem vette át, azzal sajátjaként való rendelkezése nem volt bizonyított. A megyei bíróság részben felmentő, és bűnösséget megállapító rendelkezéseinek alapjául irányadónak fogadta el az elsőfokú ítélet tényállását, amelynek lényege a következő: A D. kft elhúzódó, nehéz anyagi helyzetére figyelemmel, I.r. vádlott
  17. július végén, augusztus elején kölcsönt vett fel II.r. vádlottól oly módon, hogy annak fedezetére a cége tulajdonában lévő személygépkocsit adja, amelynek utolsó, vételhez felvett törlesztő részlete
  18. szeptember 8-án járt le. Ekkor a cég pecsétjével ellátott, aláírt és kitöltetlen 3 példányos adás-vételi szerződést és A/4-es lapot, valamint a gépkocsit átadta a II.r. vádlottnak. A cég ellen
  19. évtől fizetésképtelensége miatt kezdeményezett felszámolást a bíróság jogerősen elrendelte, annak kezdő időpontját
  20. július
  21. napjától határozta meg. A felszámolás időpontjáról a vádlott
  22. szeptember 15-én szerzett tudomást. „Ezt követően I.r. vádlott - figyelemmel azon tényre, hogy a személygépkocsit a kft. hitel útján vásárolta meg -
  23. szeptember
  24. napján kelt meghatalmazása alapján II.r. vádlottat az autó törzskönyvének átvételével bízta meg, aki evégből Budapestre utazott és ott az okiratot a hitelezőtől átvette. I.r. vádlott által kitöltetlenül átadott 3 példányos adás-vételi szerződés
  25. augusztus 27.napjára szóló keltezéssel kitöltésre került, amelynek felhasználásával II.r. vádlott a tulajdonváltozást a gépjármű nyilvántartásba átvezettette." A főügyészséggel egyező, elsőfokú bíróságéval ellentétes jogi álláspontja szerint a kitöltetlen adásvételi szerződések átadása vonatkozásában vádlott nem valósította meg a gondatlanságból elkövetett közokirat-hamisítás vétségének törvényi tényállását, mert semmilyen formában nem működött közre a valótlan adatok közokiratba foglalása érdekében. A kitöltetlen szerződések aláírásával lehetővé tette, hogy azok szerződési akarat hiányában kitöltésre kerüljenek, amelyet II.r. vádlott felhasznált a valótlan adatok közokiratba foglalásához. Szándékosság megállapítása esetén magatartása bűnsegédként lett volna értékelhető, gondatlan segítsége azonban nem bűncselekmény. A vádlott bűnösségét a magánokirat-hamisítás vétségében az elsőfokú bíróság felmentő rendelkezésével ellentétesen azért állapította meg, mert a gépkocsi törzskönyvének átvételére vonatkozó meghatalmazás a felszámolás alatt toldat nélkül valótlan tartalommal tanúsította gépkocsival való rendelkezés jogát. Joghatás kiváltására pedig azért volt alkalmas, mert a gépkocsi törzskönyve az arra nem jogosult II.r. vádlott birtokába került. A valótlan tartalmú meghatalmazást II.r. vádlott a törzskönyv átvételéhez felhasználta, I.r. vádlott pedig kitöltésével és átadásával ehhez szándékosan segítséget nyújtott. A másodfokú ítélet ellen a vádlott védője jelentett be fellebbezést felmentésért, annak írásbeli indokolása szerint a vádlott mulasztásban megnyilvánuló gondatlansága nem valósított meg szándékos bűncselekményt. A meghatalmazáson a „felszámolás alatt" toldat feltüntetésének mellőzése szabálytalan ugyan, de ettől a magánokirat nem volt hamis, hamisított vagy valótlan tartalmú. A gondatlan cselekményeket nem lehet összevonni, ezért a vádlott bűnsegédként értékelt magatartása a szabálytalan meghatalmazás készítése és átadása miatt is gondatlan. A vádlott védője fellebbezését a harmadfokú nyilvános ülésen, az írásbelivel egyező tartalommal fenntartotta. A Győri Fellebbviteli Főügyészség BF. 344/2007/1-I. számú átiratában és képviselője a harmadfokú eljárás ülésén a tényállást azzal indítványozta kiegészíteni, hogy I.r. vádlott a meghatalmazáson nem csak a törzskönyv átvételére, hanem a gépkocsival kapcsolatos teljes körű ügyintézésre hatalmazta fel II.r. vádlott-társát. Álláspontja szerint a megyei bíróság okszerűen következtetett az irányadó és megalapozott tényállásból a vádlott bűnösségére, nem tévedett a cselekmény jogi minősítésében sem, ezért a másodfokú ítélet helybenhagyását indítványozta. Észrevételezte, hogy a másodfokú bíróság az ítéletének záradékában nem tűntette fel a sikkasztás bűntettének vádja alóli felmentésre vonatkozó jogerőt, ennek pótlását is indítványozta. A másodfokú ítélet ellen bejelentett fellebbezés nem alapos. Az ítélőtábla a bejelentett fellebbezések alapján a megelőző bírósági eljárásokkal együtt bírálta felül a Zala Megyei Bíróság ítéletét a Be. 387.§

(1)bekezdése szerint. Ennek során megállapította, hogy az ügy érdemi felülbírálatát akadályozó büntetőeljárási szabálysértést az eljárt bíróságok nem vétettek. Az ítélőtábla vizsgálta a másodfokú ítélet ténymegállapításait, és a megyei bíróság ítéletének alapjául szolgáló elsőfokú ítéleti tényállást, amelyet megalapozatlansági hibáktól, hiányosságoktól mentesnek talált, mert a bizonyítékok törvényes értékelésével az ügy ténybeli és jogi megítéléséhez szükséges tényeket a bíróság feltárta. Az első és másodfokú bíróságok a szükséges részletességgel indokolási kötelezettségüket teljesítették. Az ítélőtábla a felülvizsgálat során a Be.388.§ /2/ bekezdésében foglaltakat figyelembe véve a fellebbviteli főügyészség indítványával egyezően a nyomozati iratok 431. oldalán található meghatalmazás tartalmával a tényállást kiegészítette azzal, hogy I.r. vádlott a gépkocsival kapcsolatos ügyintézésre is meghatalmazta vádlott-társát a törzskönyv átvételén kívül. A harmadfokú felülbírálat során az így kiegészített és a Be.388.§ /1/ bekezdése értelmében irányadó tényállásból a megyei bíróság elsőfokú bíróságétól eltérő következtetését a vádlott bűnösségére, valamint a bűncselekmény jogi minősítését törvényesnek találta. A védő fellebbezésében arra hivatkozott, hogy a tényállásban írtak büntetőjogi értékelése alapján a bűncselekmény megállapításához szükséges tényállási elemek hiányában nem valósult meg bűncselekmény. A vádlott magatartása gondatlan mulasztásban merült ki, II.r vádlott által elkövetett bűncselekményhez kapcsolódó bűnösségét a bíróságok nem állapították meg, márpedig a szabálytalanul kitöltött meghatalmazás felhasználása eszközcselekménye volt a II.r. vádlott által elkövetett bűncselekménynek. Ez a fellebbezést alátámasztó jogi érvelés téves. A Be. 348.§/2/ bekezdésében, valamint a Be.387.§ /2/ bekezdésében kijelöli a másodfokú és harmadfokú fellebbezések folytán a felülbírálat terjedelmét és kereteit. Jelen ügyben a vádlottat az elsőfokú bíróság a sikkasztás bűntettének vádja alól felmentette, az ügyész fellebbezését a főügyészség visszavonta, ezért a részjogerő miatt, már a másodfokú eljárásban sem kerülhetett sor az első fokon hozott felmentő a rendelkezés felülbírálatára. A harmadfokú eljárásban a fellebbezés és felülbírálat lehetősége ennél is korlátozottabb, mivel a másodfokú ítélet ellen csak akkor van helye fellebbezésnek, ha a másodfokú bíróság a büntetőjog szabályainak megszegésével hozott az elsőfokú bíróság döntésével ellentétes határozatot. I.r. vádlottat érintően a megyei bíróság ítélete elleni fellebbezés a Be. 386.§ /1/ bekezdésének
  1. a)és
  2. b)pontjában foglalt rendelkezések alapján lehetséges volt, ezért a harmadfokú eljárásban függetlenül attól, hogy a védő csak a másodfokon történt elítélés miatt jelentett be fellebbezést, az ítélőtáblának a másodfokú bíróság valamennyi fellebbezhető ítéleti rendelkezését, így a felmentésre vonatkozót is felül kellett vizsgálni. A meghatalmazás felhasználása miatt II.r. vádlott cselekménye külön nem nyert büntetőjogi értékelést, őt az elsőfokú bíróság jogerősen közokirat-hamisítás bűntette miatt ítélte el. A korlátozott harmadfokú felülbírálat a gondatlanságból elkövetett közokirat-hamisítás bűntette alóli felmentő rendelkezést a II.r. vádlottra beállt jogerő és az I.r. vádlottra vonatkozó részjogerő miatt nem érinthette, mert ezzel együtt a törzskönyv felhasználásának célját és a hozzá kapcsolódó sikkasztás bűntette miatti felmentő rendelkezés alapjául szolgáló cselekmények összefüggéseit is, az ítélőtáblának vizsgálnia kellett volna. I.r. vádlott terhére első fokon megállapított gondatlan közokirat-hamisítás bűntette alól a másodfokú bíróság által történt felmentő rendelkezés szerint a hamis gépjármű-nyilvántartási bejegyzés létrejöttét közvetlenül elkövető II.r. vádlott cselekményét I.r. vádlott kitöltetlen szerződések aláírásával segítette, a szándékos magatartását azonban a bizonyítékok mérlegelésével a bíróságok nem állapították meg. A törzskönyv megszerzése, az előre aláírt adás-vételi szerződések alapján a tulajdonjog megváltoztatása, majd a személygépkocsi további értékesítése a felvett kölcsön megtérülését biztosították a II.r. vádlottnak, akivel ebben a folyamatban I.r. vádlott a jogerős rendelkezésekben írt módon közreműködött. A büntetőjogi felelőssége a harmadfokú felülbírálat keretei között az első és másodfokú eljárásban irányadó tényállás alapján bírálható el, amely nem érintheti a jogerős elítélések tényállását. Mindezen okok miatt csak a harmadfokú felülbírálathoz kapcsolódó tényállás részt vehette figyelembe, amelynek alapján a vádlott szándékos magatartására a megyei bíróság helyesen vont le következtetést. 2003. szeptember 15. után ugyanis a vádlott tisztában volt azzal, hogy cége ellen elrendelt felszámolás alatt ügyvezetőként a cég vagyonával kapcsolatos rendelkezéseket nem tehet, a vagyonnal kapcsolatos iratokat és cégbélyegzőt a felszámolónak át kell adnia. A cég tulajdonában lévő személygépkocsira vonatkozó ügyek rendezésére és törzskönyvének átvételére, 2003. szeptember 28-i keltezésű, felszámolás alatt toldat nélküli, emiatt valótlan tartalmú okiratot állított ki, a meghatalmazással olyan gépkocsi törzskönyve felett biztosított rendelkezési jogot vádlott-társának, amiről ekkor csak a felszámoló rendelkezhetett. A gépkocsi tulajdonjogát tanúsító törzskönyv átvételével a törzskönyv arra jogosulatlan személy birtokába került, aki 2003. augusztus 27. napjával a kitöltetlen, de előre aláírt adás-vételi szeződések birtokában már a nevére íratta a felszámolás alatt álló cég vagyonába tartozó személygépkocsit, majd azt autókereskedésben árulta. A vádlott a felszámolás időpontjától társának szándékosan segítséget nyújtott a törzskönyv jogosulatlan megszerzéséhez, ami a cégbélyegzővel ellátott, hiányosan kitöltött meghatalmazás felhasználásával volt lehetséges. Magatartásával a magánokirat-hamisítás törvényi tényállását bűnsegédként megvalósította. A másodfokú bíróság által törvényesen minősített bűncselekményt elkövető vádlottal szemben alkalmazott büntetés is törvényes, ezért az ítélőtábla a védő fellebbezését alaptalannak találva, a Zala Megyei Bíróság másodfokú ítéletét a Be. 397.§ szerint indokainál fogva helybenhagyta. G y ő r , 2008. március 27. napján Dr.Kovács Tamás sk. Dr.Miklós Mária sk. Dr.Takácsné dr.Helyes Klára sk. a tanács elnöke a tanács tagja, előadó a tanács tagja ZÁRADÉK: Az ítélőtábla jelen végzésével a Zala Megyei Bíróság 2007. október 19. napján kelt Bf.389/2007/3. számú ítélete a mai napon jogerőre emelkedett és végrehajtható. G y ő r , 2008. március 27. napján Dr. Kovács Tamás sk. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül: kiadó:

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.