Pécsi Ítélőtábla Pf.IV.20.116/2017/
- szám A Pécsi Ítélőtábla a dr. Takács Andrea ügyvéd által képviselt I.rendű felperes neve (címe) felperesnek - a
- számú Ügyvédi Iroda által képviselt alperes neve (címe) alperes ellen személyiségi jog megsértésének megállapítása és kártérítés megfizetése iránt indított perében, a ... Törvényszék
- március
- napján kelt, .../
- számú ítélete ellen a felperes részéről
- sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő í t é l e t e t: A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét - fellebbezett részében - helybenhagyja. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. Indokolás Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint a felperes jogerős szabadságvesztés büntetésének végrehajtását - fogház fokozatban - a ... Büntetés-végrehajtási Intézetben töltötte. A ...n élő családjával való kapcsolattartás céljából két alkalommal kérte az alperesi büntetésvégrehajtási intézetbe történő átszállítását. Első alkalommal
- október 6-tól
- október 13-ig volt az alperesi BV Intézetben, ekkor a II/
- számú zárkában került három börtön fokozatú elítélttel. Második alkalommal
- január
- napjától
- január
- napjáig volt az alperesi intézetben, ez idő alatt
- január
- napjától
- január 13.napjáig négy börtön fokozatú,
- január
- napjától
- január
- napjáig öt börtön és egy fogház fokozatú,
- január
- napjától
- január
- napjáig öt börtön és két fogház fokozatú, és
- január
- napjától
- január
- napjáig hat börtön és két fogház fokozatú elítélttel együtt helyezte el az alperes a II/
- számú zárkában. Az alperes az elhelyezés során -
- január 12-től január 19-ig - nem biztosította a jogszabály által előírt mozgásteret. A felperes kereseti kérelmében kérte, a bíróság állapítsa meg, hogy az alperes a 2 x 1 hét időtartamban megsértette a személyiségi jogait, mert nem különítette el a börtön fokozatú személyektől, nem volt nyitva nappal a zárka, nem járhatott ki fogház fokozatnak megfelelően, és a zárka túlzsúfolt volt. Az elszenvedett sérelem miatt 1.000.000 forint sérelemdíj megfizetésére kérte az alperest kötelezni. Az alperes érdemi ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte, hivatkozott arra, hogy a felperes maga kérte az átszállítását, a második alkalommal már tisztában volt azzal, hogy milyenek az elhelyezési körülmények ...n. Hivatkozott arra is, hogy bár börtön fokozatú elítéltekkel volt egy zárkában a felperes, az ajtó nyitva volt, mozgásában nem volt korlátozva. Az elsőfokú bíróság fellebbezéssel támadott ítéletével megállapította, hogy „az alperes megsértette a felperes emberi méltóságát azzal, hogy
- október
- napjától
- október
- napjáig a II/
- börtön fokozatú fogvatartottaktól nem különítette el, valamint
- január
- napjától
- január
- napjáig a számára előírt mozgásteret nem biztosította". Megállapította, hogy az emberi méltóság megsértése folytán a felperes sérelemdíjra jogosult, melyre a Ptk.2:52.§
(1)bekezdése szerint a kártérítési felelősség szabályait kell alkalmazni, a jogsértés tényén kívül azonban további hátrány bekövetkeztének bizonyítása nem szükséges. A 2 x 1 heti időtartamban fennálló jogsértés tényére, a jogsértésnek a sértettre és a környezetére gyakorolt hatására figyelemmel a jogsérelmet 50.000 forint sérelemdíjjal találta kompenzálhatónak, ezt meghaladóan a felperesi kerestet elutasította. Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a felperes terjesztett elő fellebbezést, kérte az elsőfokú bíróság ítéletének részbeni megváltoztatását, és sérelemdíj összegének 1.000.000 forintra történő felemelését. Arra hivatkozott, hogy az elszenvedett sérelemhez képest a megállapított sérelemdíj alacsony, a jogsérelem kompenzálására nem alkalmas. Az alperes ellenkérelmet nem terjesztett elő. A fellebbezés alaptalan. Az elsőfokú bíróság a tényállást a fellebbezéssel érintett részben helyesen állapította meg, abból helyes jogi következtetést levonva hozta meg ítéletét, ezért azt a másodfokú bíróság a Pp.253.§
(2)és a Pp.254.§
(3)bekezdése alapján helybenhagyta. A fellebbezéssel összefüggésben a másodfokú bíróság az alábbiakra utal A személyiségi jog megsértésének jogkövetkezményeként vezette be az új Ptk. a sérelemdíjat mint közvetett kompenzációt, illetve pénzbeli elégtételt jelentő, a hasonló jogsértések megelőzését is célzó magánjogi büntetést a nem vagyoni kártérítés intézménye helyett. A Ptk.2:52.§
(2)bekezdése értelmében a sérelemdíj fizetésére kötelezés feltételeire, különösen a sérelemdíjra köteles személy meghatározására, és a kimentés módjára a kártérítési felelősség szabályait kell alkalmazni azzal, hogy a sérelemdíjra való jogosultsághoz a jogsértés tényén kívül további hátrány bekövetkeztének bizonyítása nem szükséges. Az elsőfokú bíróság a sérelemdíj összegének meghatározása során helyesen mérlegelte a peradatokat, a jogsértés súlyát, és a felperes által előadott hátrányokat, és helyesen értékelte azt is, hogy a jogsértés viszonylag rövid ideig állt fenn. E körülmények mellett a kár mértékénél nem hagyható figyelmen kívül az sem, hogy felperes maga kérte az átszállítását az alperesi intézetbe, és második alkalommal már az elhelyezési körülmények ismeretében. Mindezen körülményeket mérlegelve helyes az elsőfokú bíróság által megállapított sérelemdíj összege, az arányban áll a jogsértés súlyával és az elszenvedett hátrányokkal. A felperes nem igazolt olyan körülményt, elszenvedett hátrányt, amely magasabb összegű sérelemdíj megítélését indokolná. A felperes fellebbezése sikertelen volt, ezért a Pp.78.§
(1)bekezdése alapján a saját költségeit maga viseli. Az ellenérdekű fél részére megtérítendő másodfokú költség nem merült fel. A másodfokú eljárás során feljegyzett illetéket a felperes személyes költségmentessége és az alperes illetékmentessége folytán az Itv.74.§
(3)bekezdése és a 6/
- (VI.26.) IM rendelet 14.§-a alapján az állam viseli. Pécs,
- október
- . Kovács Ildikó s.k. a tanács elnöke, Dr. Berki Csilla s.k. előadó bíró, Dr. Gyöngyösiné dr. Antók Éva s.k. bíró