Pécsi Ítélőtábla Gf.IV.40.015/2017/
- szám A Pécsi Ítélőtábla a Hári Ügyvéd Iroda által képviselt felperes neve (címe) felperesnek - a ...
- számú Ügyvédi Iroda által képviselt alperes neve (címe) alperes ellen gazdasági társaság vezető tisztségviselője felelősségének megállapítása iránt indított perében a ... Törvényszék
- február hó
- napán kelt .../
- számú ítélete ellen a felperes részéről 69., az alperes
- sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta az alábbi í t é l e t e t: A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét - fellebbezett részében - helybenhagyja. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg 15 (négyszázötvenkettő) forint másodfokú perköltséget. napon belül az alperesnek 452.000,- Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az állami adóhatóság felhívására 2.500.000,- (kettőmillióötszázezer) forint feljegyzett fellebbezési eljárási illetéket. Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg az állami adóhatóság felhívására 1.800.000,- (egymilliónyolcszázezer) forint feljegyzett fellebbezési eljárási illetéket. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. Indokolás Alperes
- július
- napja és
- március hó
- napja között a felperes vezető tisztségviselője, ügyvezetője volt. A felperes keresetében a Gt.30.§
(2)bekezdése alapján 158.637.434,- forint kártérítés és járulékai megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Keresete az alábbi részekből tevődött össze: 1) A ... tag által -részben ázsiós tőkeemelésként - a társaság rendelkezésére bocsátott 60.000.000,forintból 6.000.000,- forint lekönyvelése nem történt meg, 52.840.000,- forint hovafordítása ismeretlen (
- számú kereset) 2) Az ásványvíz palackozó üzem megvalósulása során az ... Kft. részére 13.000.000,- forint túlszámlázás történt, míg gépbeszerezés során (...) a gépekre fordított 1.600.000,- forint - az apport visszavonásával, a gyártósor elvitelével - elveszett. (
- sz. kereset) 3.) A gazdasági társaság által felvett Mikrohitel, a ..., a ..., és ... által nyújtott 44.826.198,- forint hitel hovafordítása ismeretlen.(
- sz. kereset) 4) A
- december hó
- napján fennálló 16.540.837,- forint pénztáregyenleggel az alperes nem számolt el, nem számolt el továbbá a
- évi 15.630.399,- forint árbevétellel.(
- sz. kereset) 5.) Az alperes a társaság nevében
- december hó
- napján 90.000.000,- forint összegért követelést vásárolt, majd a követelést
- december hó
- napján 5.000.000,- forint vesztességgel, 85.000.000,- forintért eladta.(
- sz. kereset) 6) Az ügyvezetői tisztség megszűnésekor 47.000 db ásványvizes flakon 54 %-ával nem számolt el, melynek értéke 4.800.000,- forint (6.sz. kereset). Az alperes érdemi ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Az elsőfokú bíróság fellebbezéssel támadott ítéletével kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 22.479.154,- forintot, és ennek
- március hó
- napjától számított késedelmi kamatát, ezt meghaladóan a keresetet elutasította. Kötelezte a felperest az alperes javára perköltség fizetésre, az alperest képviselő ügyvéd munkadíját - a kifejtett tevékenységre és a tárgyalások számára tekintettel, a 32/2003.(VIII.23.) IM rendelet 3.§-ára utalva - mérsékelt összegben állapította meg. Az 1.
- és
- számú kereseteket az elsőfokú bíróság teljes egészében alaptalannak találta. A
- számú kereset körében tényként azt állapította meg, hogy a palackozó üzem beruházási költségei között szerepel az ... Kft. részére 2010-ben kifizetett 18.125.000.- forint, a 2011-ben kifizetett 2.250.000.- forint, valamint egy töltőgép 25.124.656.-forint beszerzési értéke. Kifejtette, hogy könyvszakértői módszerrel nem volt megállapítható, hogy történt-e túlszámlázás, hogy a kifizetés arányban áll-e az elvégzett munkával, e körben további bizonyításra lett volna szükség, a felperes azonban bizonyítási indítványától elállt. Az alperest a marasztalási összegből 16.540.837,- forint megfizetésére - a
- számú keresetet részben teljesítve - azért kötelezte, mert az állapította meg, hogy az alperes ügyvezetői tisztségének megszűnését -
- március hó
- napját - követően nem számolt el a társaság
- év végi, 16.540.837,- forint pénztári készpénz állományával, a készpénz állományt az új ügyvezetőnek nem adta át. E körben az alperesnek azt a hivatkozását, hogy a pénz egy részét ... tagnak adta át a társaság tartozásainak kifizetése céljából, bizonyítatlannak találta. A
- számú keresetet ezt meghaladóan - 15.630.399.- forint erejéig - elutasította, e körben kifejtette, hogy felperes nem bizonyította azt a tényállítását, hogy a társaságnak 2013-ban ilyen összegű szabadon felhasználható árbevétele lett volna. Az alperest 5.000.000 forint megfizetésére az
- számú keresetnek alapossága folytán, azért kötelezte, mert azt állapította meg, hogy az alperes ügyvezetése alatt álló gazdasági társaság érdekeivel ellentétes volt a megvásárolt 90.000.000,- forint követelést két nap múlva 5.000.000,forint vesztességgel értékesíteni, az alperes pedig nem bizonyította, hogy a veszteséges ügyletnek racionális gazdasági indoka volt, a társaság érdekeinek elsődlegességével összhangban állt. Az alperest 938.317,- forint megfizetésére
- számú keresetet részbeni alapossága folytán kötelezte. E körben tényként azt állapította meg, hogy az alperes ügyvezetői tisztségének ideje alatt beszerzett flakonokból 22.073 db 5 literes, 14.- forint egységárú, és 8.716 db 19 literes, 72,2 forint egységárú flakon nem került értékesítésre, holléte nem állapítható meg, az alperes azokat nem adta az új ügyvezető birtokába, az elszámolási kötelezettség megszegésével okozott kárért felelősséggel tartozik. A
- számú keresetet ezt meghaladóan - 3.861.683.-forint erejéig - elutasította. Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a felperes és az alperes is terjesztett elő fellebbezést. Felperes fellebbezésében az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását, a 2 számú, elutasított kereset teljesítését, valamint a
- és
- számú kereset elutasított részének teljesítését, és az alperest terhelő marasztalási összeg 40.000.000,- forinttal történő felemelését kérte. A
- számú kereset körében állította, hogy a töltőüzem beruházási számlái mögött nem áll tényleges tartalom, a palackozó gépsor az üzemben nem lelhető fel, az ... Kft. részére túlszámlázás történt. A
- számú kereset körében változatlanul állította, hogy az alperes a
- évi, 15.630.399,- forint árbevétellel nem számolt el. A
- számú kereset részbeni elutasítása körében sérelmezte, hogy a beszerzett palackok igazságügyi szakértő által figyelembe vett ára elmarad a piaci áraktól. Az alperes fellebbezésében az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását, valamennyi kereset teljes elutasítását, és a javára megítélt perköltség 4.808.695,- forint összegre történő felemelését kérte. A
- számú kereset körében továbbra is arra hivatkozott, hogy a
- évi 16.540.834,- forint pénztári készpénz állományából 31.000 eurót ... tag részére adott át, álláspontja szerint ezt a tényállítását a perben kihallgatott ... tanú vallomása és a felek között folyamatban lévő .... számú perben kihallgatott ... tanúvallomása alátámasztja. Az
- számú kereset tekintetében továbbra is állította, hogy a 90.000.000,- forint követelés vásárlás oka az volt, hogy work-out pályázati céghez kívánt fordulni tőke bevonás érdekében, és ennek feltétele volt 100.000.000,- forint árbevétel elérése. A
- számú kereset körében állította, hogy az ásványvizes flakonokkal elszámolt, a 68.696 db 5 literes ásványvizes flakonból 20.007 db, majd
- április
- után további 48.335 db értékesítésre került. A 8.716 db 19 literes flakonnal kapcsolatban hivatkozott arra, hogy az igazságügyi szakértői vélemény téves ténymegállapítást tartalmaz, a szakértő egy
- szeptember hó
- napján történt doboz beszerzést számolt el tévesen.(
- sz. kereset). A felperes fellebbezési ellenkérelmében az alperes fellebbezésével érintett részben az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérte. A fellebbezések nem megalapozottak. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást az elsőfokú eljárás iratai, ... igazságügyi szakértő 34.,
- és
- sorszám alatti igazságügyi szakvéleménye alapján az alábbiakkal kiegészíti: A felperes
- évben 37.740 db 5 literes, 10.200 db 19 literes ásványvizes flakont szerzett be, ez utóbbit a
- szeptember hó
- napján kelt, az E
- számú bizonylattal, mely szerint 10.200 db üres doboz beszerzés történt 736.405,- forint értékben, a dobozokhoz tartozó méretek alapján a bizonylaton dobozként megjelölt termék térfogata 19 liter volt, így a méret és az egységár alapján (72,2 forint/db) 19 literes flakonok kerültek beszerzésre.
- évben 1.200 db 19 literes,
- évben 30.956 db 5 literes, összesen 2011.,
- és
- években 68.696 db 5 literes és 11.400 db 19 literes ásványvizes flakon szerzett be a felperes. A beszerzett palackokból
- évben 640 db 5 literes,
- évben 13.358 db 5 literes és 368 db 19 literes,
- évben 32.625 db 5 literes és 2.316 db 19 literes, összesen a három év alatt 46.623 db 5 literes, és 2.684 db 19 literes flakont értékesített. Nem került értékesítésre 22.073 darab 5 literes és 8.716 db 19 literes flakon. Az így kiegészített tényállás alapján is helyes érdemben az elsőfokú bíróság ítélete, ezért azt a másodfokú bíróság - fellebbezett részében - a Pp.253.§
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. A
- számú kereset tekintetében helyesen állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy a felperesre hárult annak bizonyítása, hogy az ... Kft. által kibocsátott számlákra tartozatlanul történt teljesítés, és helyesen látta azt is, hogy felperes bizonyítási kötelezettségének nem tett eleget. Az ... Kft. számláin megjelölt összeghez képest túlfizetés nem történt, azt pedig, hogy a kiszámlázott munkát a számlakibocsátó nem, vagy teljes mértékben végezte el, a felperes nem bizonyította. Az elsőfokú bíróság .../
- szám alatt a felperest a Pp.3.§
(3)bekezdése szerint tájékoztatta a bizonyításra szoruló tényekről, a felperes a tényleges teljesítés értékének megállapítására alkalmas bizonyítási indítványát - igazságügyi építész és műszaki szakértő kirendelése - visszavonta, így az általa állított tényre vonatkozó bizonyíték nem volt a perben. Ahogy azt az igazságügyi könyvszakértő is kifejtette, nem könyvszakértői kérdés annak vizsgálata, hogy a teljesített műszaki tartalomhoz képest nagyobb értékben állított-e ki számlát az ... Kft. Egyetért a másodfokú bíróság azzal is, hogy a felperes bizonyítási kötelezettségét a
- számú kereset elutasított részében (15.630.399,- forint árbevétel hiány) sem teljesítette. A
- évi főkönyvi kivonat, a közzétett egyszerűsített éves beszámoló eredménykimutatása alapján szakértői módszerrel megállapítható volt, hogy a felperes által elért
- évi árbevétel a
- évi költségek fedezetére felhasználásra került (
- sorszám alatti szakvélemény
- oldal), az a
- évi anyagi, személyi jellegű ráfordítások, pénzügyi műveletek ráfordításainak és az adófizetési kötelezettségnek a fedezete volt. Helyes az elsőfokú bíróság döntése a
- számú kereseti alapján történt 16.540.837,- forint összegű alperesi marasztalás tekintetében is. Az alperes tényállítása e körben olyan mértékig hiányos volt, hogy arra bizonyítást sem kellett volna az elsőfokú bíróságnak lefolytatnia. Az alperes csupán azt állította, hogy 31.000.000 eurót ... tagnak adott a társaság tartozásának fedezetére, de még azt sem jelölte meg, hogy kinek tartozott a felperesi társaság ezzel az összeggel. A könyvszakértői vélemény a társaság tartozásai között ...cel szembeni tartozást nem mutatott ki, a ... -vel szemben volt a társaságnak 31.000 euró tartozása, de azt, hogy a ...nek adott összeg ezzel bármiféle összefüggésben lenne, az alperes nem is állította, és erről a tanuknak sem volt információjuk. A tanuknak az az állítása, hogy az alperes ... tagnak adott 31.000.- eurót, az alperest nem kimenti a felelősség alól, hanem éppen a felperesi keresetet bizonyítja. Az alperes ugyanis azzal, hogy a társaság pénzeszközét, illetve annak egy részét a tagnak adta, a társaság vagyonában ilyen összeg erejéig vagyoncsökkenést, kárt okozott. Az alperes bizonyíthatta volna a perben, hogy az ügyvezetői tisztsége megszűnésekor meglévő készpénzt a Ptk.472.§
(2)bekezdése szerint jogosan használta fel, ezt azonban nemcsak nem bizonyította, de nem is állította. Az a tényállítása pedig, hogy a társaság pénzét - bizonylat és igazolt jogcím nélkül - a társaság tagjának adta, megalapozza kártérítési felelősségét. Egyetért a másodfokú bíróság az elsőfokú bírósággal döntésével a
- számú kereset tekintetében is. Az a tény, hogy az alperes a követelés vásárlással és értékesítéssel 5.000.000,- forint összegű kárt okozott a társaságnak, nem volt vitás, az alperes pedig - az elsőfokú bíróság .../
- sorszám alatti, Pp.3.§
(3)bekezdése szerinti tájékoztatása és felhívása ellenére - nem bizonyította, hogy a veszteséges ügyletnek racionális indoka volt, a követelés eladása a társaság érdekeivel összhangban állt, felelősség alól tehát magát kimenteni nem tudta. A csatolt üzleti tanulmány a felelősség alóli kimentésre alkalmatlan, további bizonyítást pedig az alperes nem ajánlott fel. Helyesen döntött az elsőfokú bíróság a
- számú keresetről is, e körben helyesen fogadta el az igazságügyi szakértő véleményének a felperes könyvviteli bizonylatain alapuló - kiegészített tényállásban rögzített - ténymegállapításait. Az igazságügyi könyvszakértő a könyvelési bizonylatok tételes átvizsgálását követően összesítette a 2011., 2012.,
- évi ásványvizes flakon beszerzést és értékesítést, mely adatok alapján a hiányzó flakonok száma egyértelműen megállapítható volt. Az igazságügyi szakértő egyértelmű és aggálymentes nyilatkozatot tett az E
- számú bizonylattal
- szeptember hó
- napján beszerzett - 10.200 db 19 literes - ásványvizes flakon tekintetében is, ezért az elsőfokú bíróság helyesen fogadta el e körben is ítélkezése alapjául az igazságügyi szakértői véleményt. Helyesen állapította meg azt elsőfokú bíróság a hiányzó flakonok értékét is a beszerzési ár alapul vételével, melyet a szakértő számlák alapján határozott meg. Alaptalanul sérelmezte a felperes a piaci ár figyelmen kívül hagyását. Az igazságügyi szakértő 50.sorszámú szakvéleményében - felperesi észrevételre - kijelentette, hogy nem volt feladata a flakonok piaci értékenek meghatározása, a felperes pedig ezt követően, ebben a kérdésben bizonyítási kérelmet nem terjesztett elő. Az igazságügyi könyvszakértői vélemény bizonylatokon alapuló megállapításainak cáfolatára nem alkalmas az alperes által
- sorszám alatt csatolt „ad acta ügyviteli rendszer" kivonata, amelynek adatai egyébként a felperes által
- sorszám alatt csatolt ad acta ügyviteli rendszer adataival is ellentétesek. Alaptalanul sérelmezte az alperes az elsőfokú perköltség összegét is. Az elsőfokú bíróság az általa figyelembe vett körülmények alapján helyesen mérsékelte az alperest képviselő ügyvéd munkadíját. Mindkét fél fellebbezése alaptalan volt tehát, a felperes fellebbezésében vitatott érték 40.000.000, forint, az alperes fellebbezésében vitatott pertárgyérték 22.479.154,- forint volt, ezért a másodfokú bíróság a Pp.81.§
(1)bekezdése alapján a nagyobb részben eredménytelenül fellebbező felperest kötelezte az alperes javára másodfokú perköltség megfizetésére, mely áll a 32/2003.(VIII.23.) IM rendelet 3.§
(2)és
(5)bekezdésére tekintettel, a különbözeti pertárgyérték alapulvételével megállapított ügyvédi munkadíjból. A feljegyzett illeték megfizetésére a másodfokú bíróság 6/1986.(VI.26.) IM rendelet 13. §
(2)bekezdése alapján kötelezte a feleket. Pécs,
- október
- . Kovács Ildikó s.k. a tanács elnöke, Dr. Gyöngyösiné dr. Antók Éva s.k. előadó bíró, Dr. Berki Csilla s.k. bíró