A határozat elvi tartalma: Amennyiben a zaklatás bűntette miatt indult büntetőügyben az eljárás során derül ki, hogy a zaklatás közvetlen elszenvedője nem a feljelentést eredetileg megtevő és a magánindítványt előterjesztő személy, hanem az élettársa, aki a nyomozó hatóság tájékoztatását követően a magánindítványt haladéktalanul előterjesztette, akkor a magánindítvány joghatályos, így a terheltnek az elkésettségre történő hivatkozása nem foghat helyt. Kúria végzése Az ügy száma: Bfv.III.124/2017/
- A határozat szintje: felülvizsgálat A tanács tagjai: Dr. Márki Zoltán, a tanács elnöke Dr. Bartkó Levente, előadó bíró Dr. Kónya István, bíró Az eljárás helye: Budapest Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
- július
- Az ügy tárgya: zaklatás vétsége Terhelt(ek): Sz. R. Első fok: tárgyalás, Esztergomi Járásbíróság, 1.B.103/2015/19., ítélet,
- január
- Másodfok: Tatabányai Törvényszék, 10.Bf.99/2016/8., végzés, nyilvános ülés,
- július
- Az indítvány előterjesztője: a terhelt Az indítvány iránya: a terhelt javára Rendelkező rész A Kúria a zaklatás vétsége miatt Sz. R. ellen folyamatban volt büntetőügyben a terhelt által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva az Esztergomi Járásbíróság 1.B.103/2015/
- számú ítéletét és a Tatabányai Törvényszék mint másodfokú bíróság 10.Bf.99/2016/
- számú végzését hatályában fenntartja. A Kúria végzése ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás I. [1] A terheltet az Esztergomi Járásbíróság a
- január
- napján kihirdetett 1.B.103/2015/
- számú ítéletével zaklatás vétsége [Btk.
- §
(1)bekezdés] miatt 150 napi tétel, - az egy napi tétel összegét 1.000 forintban megállapítva - összesen 150.000 forint pénzbüntetésre ítélte. [2] A Tatabányai Törvényszék mint másodfokú bíróság a
- július
- napján meghozott 10.Bf.99/2016/
- számú végzésével az elsőfokú ítéletet helybenhagyta. [3] Az irányadó tényállás lényege szerint az S. R. által megvásárolt és élettársa, M. A. által használt telefonra
- május
- napjától
- május 16-án 15 óra 31 percig (a feljelentés időpontjáig) a terhelt összesen 309 SMS-t küldött, és 11 alkalommal hívta is a telefonszámot. Az üzenetek tartalma fenyegető, követelőző és trágár hangvételű volt. [4] S. A.
- május
- napján tett feljelentést és terjesztett elő magánindítványt. M. A.
- január
- napján - a nyomozó hatóság tájékoztatását követően - terjesztett elő magánindítványt. II. [5] [6] [7] A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a terhelt terjesztett elő felülvizsgálati indítványt. Ebben arra hivatkozott, hogy a magánindítvány megtételére az ügyben nem S. A., a telefon vásárlója (előfizetője) volt jogosult, hanem M. A., aki azt használta, ehhez képest az indítványa elkésett. A
- májusi elkövetési időszaktól számítva, mintegy 8 hónap múlva nyilatkoztatta meg a nyomozó hatóság a sértettet, hogy kíván-e magánindítványt előterjeszteni. A terhelt álláspontja szerint a nyomozó hatóságnak nem feladata ilyen szintű felvilágosítást adni, ha pedig igen, akkor azt az első kihallgatáskor kellett volna megtennie. Ezen túlmenően arra is hivatkozott, hogy a sértett már nem haragszik rá. Mindezek alapján a felmentését kérte. A Legfőbb Ügyészség BF.145/2017/
- számú átiratában a felülvizsgálati indítványt alaptalannak tartotta. Kifejtette, hogy a feljelentést és a magánindítványt valóban a telefon előfizetője tette meg, azonban miután a nyomozás során megállapítást nyert, hogy a telefont ténylegesen nem az előfizető, hanem M. A. használja, a nyomozó hatóság a folytatólagos kihallgatáson erről tájékoztatta a sértettet, aki a magánindítvány előterjesztésének jogosultságával nyomban élt. A sértett a nyomozó hatóság törvényes felhívására, a Be.
- §
(2)[8] [9] és
(3)bekezdésében foglaltaknak megfelelően terjesztette elő joghatályos magánindítványát, ahogyan azt a másodfokú bíróság határozatának indokolásában helyesen kifejtette. Erre tekintettel a terhelt elkésettségre történő hivatkozása nem foghat helyt. Mindezek alapján indítványozta, hogy a Kúria a felülvizsgálati indítványnak ne adjon helyt, és a megtámadott határozatokat a Be. 424. §
(1)bekezdés I. fordulata szerint tanácsülésen hatályában tartsa fenn. A terhelt az ügyészi indítványra tett észrevételében fenntartotta indítványát, előadta, hogy az eljárás meg sem indulhatott volna ellene, ezért az eljárás megszüntetését kérte. III. [10] A Kúria a Be. 424. §
(1)bekezdés I. fordulata alapján tanácsülést tartott. [11] A felülvizsgálati indítvány nem alapos. [12] A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, a törvény konkrétan meghatározza az igénybevételének lehetőségeit, ekként a tárgyi, alanyi és adott esetben időbeli előfeltételeit. [13] A terhelt felülvizsgálati indítványában magánindítvány hiányára (elkésettségére) hivatkozott. [14] Valóban felülvizsgálati ok a Be. 416. §
(1)bekezdés c) pontja alapján, ha a bíróság határozatának meghozatalára a 373. §
(1)bekezdés I. pont b) alpontjában meghatározott eljárási szabálysértéssel került sor. [15] A Be. 373. §
(1)bekezdés I. pont b) alpontja szerint ugyanis feltétlen hatályon kívül helyezést jelentő és az eljárás megszüntetését eredményező eljárási szabálysértés, amennyiben a bíróság az eljárás lefolytatásához szükséges magánindítvány hiányában hozott ítéletet. [16] Jelen ügyben azonban erről nincs szó. [17] Az eljárt bíróságok nem követtek el eljárási szabálysértést, amikor a terhelt bűnösségét zaklatás vétségében megállapították. [18] A Be. 173. §
(1)bekezdés első mondata alapján magánindítványra üldözendő bűncselekmény miatt csak a jogosult feljelentése alapján indítható büntetőeljárás. [19] A Be. 173. §
(2)bekezdése akként rendelkezik, hogy a magánindítvány előterjesztésére jogosult nyilatkozatát be kell szerezni, ha a nyomozás megindítását követően derül ki, hogy a cselekmény csak magánindítványra büntethető. Ennek teljesítése értelemszerűen a nyomozást folytató nyomozó hatóság kötelezettsége. [20] A Be. 173. §
(3)bekezdés második mondata szerint a magánindítvány előterjesztésére nyitva álló 30 napos határidőt a
(2)bekezdésben meghatározott esetben attól a naptól kell számítani, amelyen a magánindítványra jogosult a felhívásról tudomást szerzett. [21] Jelen ügyben ez történt. [22] Az iratok alapján a feljelentést a kérdéses telefon előfizetője (tulajdonosa) tette meg és a magánindítványt is ő terjesztette elő. [23] A nyomozás során, a folytatólagos kihallgatások alapján derült ki, hogy a telefont valójában nem az előfizetője, hanem élettársa használta, így ő a zaklatás közvetlen elszenvedője, a cselekmény sértettje. Ekként ő jogosult a magánindítvány előterjesztésére. [24] A nyomozó hatóság ezt követően a Be. 173. §
(2)bekezdése szerinti kötelezettségének eleget téve nyilatkoztatta a
- január
- napján foganatosított folytatólagos kihallgatásán a sértettet arra nézve, hogy kíván-e a magánindítvány lehetőségével élni. [25] A sértett a magánindítványt ekkor előterjesztette, az a Be.
- §
(3)bekezdése értelmében joghatályos. Következésképpen a terhelt elkésettségre történő hivatkozása alaptalan. [26] Ekként a Kúria - miután nem észlelt más olyan eljárási szabálysértést sem, amelynek vizsgálatára a Be. 423. §
(5)bekezdése alapján hivatalból köteles a felülvizsgálati indítványnak nem adott helyt, s a megtámadott határozatokat a Be.
- §-a alapján hatályában fenntartotta. IV. [27] A Kúria határozata elleni fellebbezést a Be.
- §
(4)bekezdése, a felülvizsgálatot pedig a 416. §
(4)bekezdés b) pontja zárja ki. [28] A Be. 418. §
(3)bekezdése szerint minden jogosult csak egy ízben nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve, ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a 416. §
(1)bekezdés
- e)vagy
- g)pontján alapul. A Be. 421. §
(3)bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy az ugyanazon jogosult által, illetőleg a korábbival azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítvány elutasítására vonatkozó határozat hozatalát a Kúria mellőzheti. Budapest,
- július
- Dr. Márki Zoltán s.k. a tanács elnöke, Dr. Bartkó Levente s.k. előadó bíró, Dr. Kónya István s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő BÉ