DEBRECENI ÍTÉLŐTÁBLA Pf.I.20.745/2016/
- szám A Debreceni Ítélőtábla a Z. Tóth Ügyvédi Iroda címe, ügyintéző: dr. Z. Tóth Katalin ügyvéd) által képviselt I.rendű felperes neve (címe) I. rendű és II.rendű felperes neve (címe) II. rendű felpereseknek - a dr. Czikray Tamás ügyvéd (címe ) által képviselt alperes neve (címe, tartózkodási helye: címe) alperes ellen személyiségi jog megsértése miatt indított perében a Miskolci Törvényszék 10.P.22.633/2015/
- számú ítélete ellen az alperes
- sorszám alatt benyújtott és Pf.
- sorszám alatt módosított fellebbezése folytán meghozta az alábbi ítéletet: Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, fellebbezett részét megváltoztatja: mellőzi az alperes elsőfokú perköltségben marasztalását, és kötelezi egyetemlegesen az I. és a II. rendű felperest, hogy fizessenek meg 15 napon belül az alperes részére 50 800 (Ötvenezer-nyolcszáz) forint összegű elsőfokú perköltséget. Az alperest 9 600 (Kilencezer-hatszáz) forint mérsékelt összegű fellebbezési illeték, az I. és a II. rendű felperest együttesen 4 800 (Négyezer-nyolcszáz) forint mérsékelt összegű csatlakozó fellebbezési illeték az államnak, külön felhívásra való megfizetésére kötelezi; továbbá megállapítja, hogy a peres felek a másodfokú eljárásban felmerült költségeiket maguk kötelesek viselni. Ez ellen az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek. Indokolás Az alperes a X. Társasház tagja, a társasház közös képviseletét 2014 júniusától a II. rendű felperes által képviselt,
- február
- előtt D Kft. néven működő I. rendű felperes látja el. A
- február 5-i társasházi közgyűlést követően kelt „Tisztelt Tulajdonostárs!" megszólítással kezdődő levél (1/F/4) összehasonlító számadatok közlésével bírálta a társasház tervezett fűtéskorszerűsítési pályázatban részvételét, ennek kapcsán a cégadatok megjelölésével hangsúlyozta, hogy az I. rendű felperessel és azzal azonos székhelyen működő társaságokkal szemben tartozásaik behajtása érdekében számos alkalommal indítottak eljárásokat és ezek összevetése alapján fejezte ki kétségét arról, hogy a fizetési nehézségekkel küzdő I. rendű felperes meg tudja-e valósítani a tervezett beruházást. 2015 áprilisában az alperes több lakóhoz eljuttatott „Tisztelt Tulajdonostárs!"' megszólítással kezdődő levelében (1/F/6) - az előző levélben előadottak részbeni megismétlésével - sérelmezte a közgyűlés összehívásának módját; kifejtette a fűtéskorszerűsítés beruházás indokolatlanságáról alkotott véleményét; a pénzügyi beszámolóhoz és a költségvetési tervhez kapcsolódóan előadta, mely szerint „Felháborítónak és érdemtelennek tartom, hogy - miközben nincs hivatalosan infláció és alig emelkedik az emberek jövedelme - a közös képviselő a saját díjazását több mint kétszeresére szeretné emelni! Évi 292 608-ról 607 194 Ft-ra! Bizonyára az óriásberuházás közgyűlési megvitatásának elbliccelése miatt szeretné saját magát így jutalmazni!"; ezt követően ismételten rámutatott - a cégadatok megjelölésével - az I. rendű felperes és azzal azonos székhelyen működő társaságok fizetési nehézségeire, ennek során kiemelte az I. rendű felperessel szemben 2014-ben elrendelt adóvégrehajtással összefüggésben, miszerint „Belegondolni is kellemetlen, hogy pont ekkortájt zajlott a csapadékvíz-elvezető csatorna felújítás, a villámgyors járdaépítés és ekkor vált nélkülözhetetlenné a társasházbiztosítás megkötése is - miközben a közös képviseletet ellátó cég létharcot vívott! És e nehéz gazdasági helyzetből 5 hónapja kikászálódott cég akarta a ...... társasház 95 milliós gigaprojektjét menedzselni? Röhej!"; továbbá kifejtette, hogy „Most épp felélesztették a 2012-ben alakult, budapesti székhelyű E Kft.-t, amely átvette a közös képviselet ellátását a fentebb említett cégek sikertelensége alapján csak remélni merem, hogy nem lesz a társasház pénzügyi egyensúlyának felborítója. Emberek! Önök nem féltik a vagyonukat és saját pénzügyi egyensúlyukat?"; valamint hangsúlyozta, hogy „Szerintem az a képviselő, aki úgy választja meg magát a jóhiszemű lakóközösséggel képviselőnek, hogy tudja, hogy a képviseletet ellátó cége fizetési nehézségekkel küzd, de ezt a lakók előtt megválasztásakor elhallgatja, képviselőnek erkölcsileg alkalmatlan!". A 2015 április 23-i társasházi közgyűlésen (1/F/8) jelen volt az alperes, aki az utolsó, egyéb társasházi problémák tárgykörében tartott napirendi pont tárgyalása során - többek között - a szervezeti és működési szabályzat hiányával kapcsolatos vitát érintően a következő közléseket tette a II. rendű felperes felé: „Ön egy sumák ember, mert tudja, hogy nincs SZMSZ-e a háznak, és akkor bevezeti Ön, hogy írásban szavazzunk….A másik sumák megoldás, amit én ugye szemétládaságnak tartok, a részközgyűlések kitalálása….Valóban lehetne ilyet alkalmazni, ha ezt leszabályoztuk volna és engedélyezve lenne, de ez így egy sumákolás, hogy én nem látom a ... adatait….." A felperesek a keresetükben kérték annak a megállapítását, hogy az alperes a 2015 február 5-i közgyűlést követően írt levelében a cégnyilvántartásból nyert adatok önkényes válogatásából adódó hamis színben feltüntetésével az I. és a II. rendű felperes jóhírnevéhez; a 2015 áprilisi levelében a közös képviselő megválasztására és alkalmasságára tett kiemelt közléseivel a II. rendű felperes becsületéhez és jóhírnevéhez; a további kiemelt közléseivel az I. rendű felperes jóhírnevéhez; a
- április 23-i társasházi közgyűlésen tett kijelentéseivel a II. rendű felperes becsületéhez fűződő személyiségi jogát megsértette; kérték az alperesek kötelezését a további jogsértéstől eltiltásra, a keresetben előadottak szerint elégtétel adására, és a személyiségi jogsértések kompenzálásaképpen az I. és II. rendű felperes javára személyenként 1 000 000 Ft sérelemdíj megfizetésére. Az alperes személyiségi jogsértés hiányára hivatkozva a kereset elutasítását kérte. Az elsőfokú bíróság
- számú ítéletével megállapította, hogy az alperes az 1/F/6 szám alatt csatolt levelében az I. rendű felperes jóhírnevét megsértette az alábbi kijelentésével: „Belegondolni is kellemetlen, hogy pont ekkortájt zajlott a csapadékvíz elvezető csatorna felújítás, a villámgyors járdaépítés és ekkor vált nélkülözhetetlenné a társasház-biztosítás megkötése is - miközben a közös képviseletet ellátó cég létharcot vívott! És e nehéz gazdasági helyzetből 5 hónapja kikászálódott cég akarta a P...... 95 milliós gigaprojektét menedzselni. Röhej!" Megállapította, hogy az alperes megsértette a II. rendű felperes jóhírnevét és becsületét az alábbi, F/6 szám alatti levelében tett kijelentésével: „Szerintem az a képviselő, aki úgy választatja meg magát a jóhiszemű lakóközösséggel képviselőnek, hogy tudja, hogy a képviseletet ellátó cége fizetési nehézségekkel küzd, de ezt a lakók előtt megválasztásakor elhallgatja, képviselőnek erkölcsileg alkalmatlan." Megállapította, hogy az alperes megsértette a II. rendű felperes becsületét a
- április 23-i közgyűlésről felvett F/8 szám alatt csatolt jegyzőkönyvben rögzített alábbi kijelentéseivel: „Ön egy sumák ember, mert tudja, hogy nincs SZMSZ-e a háznak, és akkor bevezeti Ön, hogy írásban szavazzunk." „A másik sumák megoldás, amit én ugye szemétládaságnak tartok, a részközgyűlésnek a kitalálása….." „Valóban lehetne ilyet alkalmazni, ha ezt leszabályoztuk volna és engedélyezve lenne, de ez így egy sumákolás, hogy én nem látom a ....... adatait…." Kötelezte az alperest, hogy a közgyűlésen tett kijelentéseiért a következő közgyűlésen kérjen elnézést a személyiségi jogsértés elismerése mellett, valamint az I-II. rendű felperesek személyiségi jogának F/6 szám alatti levélben történt megsértéséért B. V. és I. I. G. lakóktól írásban kérjen elnézést. Ezt meghaladóan az I-II. rendű felperesek keresetét elutasította. Kötelezte az alperest 12 000 Ft, egyetemlegesen az I-II. rendű felpereseket 108 000 Ft le nem rótt eljárási illeték az államnak külön felhívásra megfizetésére, valamint kötelezte az alperest, hogy fizessen meg az I-II. rendű felpereseknek egyetemlegesen 15 napon belül 60 000 Ft + Áfa összegű elsőfokú perköltséget. Az elsőfokú bíróság a jogsértőnek talált közlésekhez kapcsolódóan a személyiségi jogsértés megállapításán és a keresettől eltérően ezekhez kapcsolódóan elégtétel adására kötelezésén felül a felperesek keresetét elutasította, továbbá a Pp.
- §-ának
(1)bekezdése alapján a részleges pernyertességhez igazodóan kötelezte a peres feleket a le nem rótt kereseti illeték arányos részének a megfizetésére és kölcsönös beszámítás alkalmazásával marasztalta az alperest a felperesek javára a 32/
- (VIII.22.) IM rendelet szerinti elsőfokú jogi képviseleti munkadíj megfizetésében. Az ítélettel szemben az alperes az elsőfokú ítélet részbeni megváltoztatása és a kereset egészében elutasítása iránt; az I.-II. rendű felperesek az elsőfokú ítélet a keresetükben előadott valamennyi személyiségi jogsértés megállapítására, ehhez kapcsolódóan az alperes további jogsértéstől eltiltására és elégtétel adására, valamint javukra személyenként 350 000 Ft sérelemdíj megfizetésére kiterjedő megváltoztatása iránt csatlakozó fellebbezést terjesztettek elő. Az alperes azonban a fellebbezését - a perköltségben marasztalása mellőzésére irányuló fellebbezés kivételével - visszavonta. A fenntartott fellebbezése körében előadta, hogy a felperesek 2 000 000 Ft sérelemdíj megfizetésére irányuló keresete nem vezetett eredményre, ezért nagyobb részben pervesztesek lettek, így a felpereseket terhelte volna perköltség fizetési kötelezettség; az eredménytelenné vált csatlakozó fellebbezésből következően pedig a másodfokú költségei felszámítására is jogosult. Az ítélőtábla fellebbezés hiányában a Pp.
- §-ának
(3)bekezdése alapján nem érintette az első fokú ítéletnek a perköltség viselését érintő részen felüli rendelkezéseit, a fellebbezést pedig a következők szerint alaposnak találta: Egységes abban a bírói gyakorlat, hogy amennyiben a fél a személyiségi jogsértés objektív (felróhatóságtól független) és szubjektív (felróhatóságtól függő) szankcióit is érvényesíti, úgy a pertárgy értéke az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 39. §-a
(3)bekezdésének b) pontja szerinti meg nem határozható érték, kivéve ha az érvényesített szubjektív jogkövetkezmény (nem vagyoni kártérítés, sérelemdíj) tőkeösszege ennél magasabb. A perben mind az I. rendű, mind a II. rendű felperes a személyiségi jogsértés objektív és szubjektív szankcióit is érvényesítették, helyesen állapította meg ezért az elsőfokú bíróság a per tárgyának értékét az I. rendű felperes keresete vonatkozásában 1 000 000 Ft, a II. rendű felperes keresete vonatkozásában 1 000 000 Ft összegben, amely alapján abban is helytállóan foglalt állást, hogy a tárgyi illetékfeljegyzési jogos eljárásban az állam az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 42. §-a
(1)bekezdésének a) pontja alapján 120 000 Ft illetéket előlegezett. Nem értett egyet azonban az ítélőtábla az elsőfokú bíróság által a Pp. 81. §-ának
(1)bekezdése szerint meghatározott pernyertességpervesztesség arányával. A felpereseknek ugyanis a felróhatóságtól független jogkövetkezmények alkalmazása iránti keresete sem vezetett egészében eredményre, tekintettel arra, hogy az 1/F/
- szám alatt csatolt levélhez kapcsolódóan az elsőfokú bíróság nem állapított meg személyiségi jogsértést, az 1/F/
- szám alatt mellékelt levélben tett közlések közül egyes kijelentéseket ugyancsak nem talált a személyiségi jogsértés megállapítására alkalmasnak, és valamennyi jogsértőnek állított közlés alapján elutasította a további jogsértéstől eltiltásra irányuló keresetet; míg a sérelemdíj iránti kereset egészében eredménytelen volt. Mindezek alapján az ítélőtábla - egyetértve az elsőfokú bírságnak az illeték fizetési kötelezettség megosztása részében alkalmazott, de a perköltség viseléséről döntés során figyelmen kívül hagyott számításával - a pernyertességpervesztesség arányát az alperes javára 90 - 10 %-ban határozta meg. Ennek megfelelően, figyelemmel a felperesek egységes jogi képviseletére, ugyanakkor a per tárgyának értékéhez képest a hasonló jogsértések értékeléséből következő egyszerűbb jogi képviseleti tevékenységre, a 32/2003 (VIII.22.) IM rendelet
- §-a
(1)bekezdésének a) pontja és
(6)bekezdése, valamint 4/A. §-ának
(1)bekezdése alapján az irányadó mértékhez képest fele részben indokolt ügyvédi munkadíjból számítandó elsőfokú perköltség a pernyertességhez igazodó különbözetét az ítélőtábla 50 800 Ft-ban állapította meg, ezért a perköltségről rendelkezés részében megváltoztatta az elsőfokú ítéletet, mellőzte az alperesnek a felperesek javára perköltség fizetésében marasztalását, és a felpereseket kötelezte egyetemlegesen az alperes javára elsőfokú perköltség megfizetésére. Mindezek alapján az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének fellebbezett részét a Pp. 253. §-ának
(2)bekezdése alapján a fentiek szerint a perköltség viselés részében megváltoztatta. Az alperes a kereset teljes elutasítására irányuló fellebbezése folytán a fellebbezett érték 1 200 000 Ft, így az Itv. 46. §-ának
(1)bekezdése szerinti fellebbezési illeték 96 000 Ft, míg a felpereseknek a meg nem határozható értéknél kisebb összegű sérelemdíj fizetésére kötelezés és ezen felül az elutasított objektív szankció alkalmazása iránti csatlakozó fellebbezés folytán a fellebbezett érték 1 200 000 Ft, az Itv. 46. §-ának
(4)bekezdése szerinti csatlakozó fellebbezési illeték 48 000 Ft volt. Az Itv. 58. §-ának
(7)bekezdése értelmében a polgári fellebbezési eljárás illetékének a 10%-át kell megfizetni, ha a fellebbezést az annak elbírálására jogosult bíróság tárgyalásának megkezdése előtt visszavonják, vagy a kérelem visszavonására a tárgyaláson kívüli elbírálás időpontjáig kerül sor; míg a
(8)bekezdés szerint a csatlakozó fellebbezés illetékére is az előző rendelkezést kell alkalmazni. Mindebből következően - mivel a fellebbezést eredetileg az alperes a per főtárgya tekintetében terjesztette elő, ezért a fenntartott perköltségre irányuló fellebbezés után nincs illeték fizetési kötelezettség - az alperes 9 600 Ft, a felperesek együttesen 4 800 Ft mérsékelt illeték megfizetésére kötelesek. A másodfokú eljárásban egyik fél sem tekinthető pernyertesnek, mivel az alperes a per főtárgya tekintetében visszavonta a fellebbezését, a felperesek csatlakozó fellebbezése a Pp. 244. §-ának
(3)bekezdése szerint ebből következően hatálytalanná vált, ezért a Pp. 81. §-a
(1)bekezdésének második fordulata szerint rendelkezett úgy az ítélőtábla, hogy mindegyik peres fél viseli a másodfokú eljárásban felmerült költségeit. Debrecen,
- december
- Dr. Csikiné dr. Gyuranecz Márta s.k. a tanács elnöke, Dr. Pribula László s.k. előadó bíró, Dr. Bakó Pál s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő