Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa 6.Kbf.19/2008/
- szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa, mint másodfokú bíróság Budapesten, a
- május
- napján megtartott nyilvános ülésen meghozta a következő végzést: A hivatalos személy által elkövetett vesztegetés bűntette miatt a vádlott ellen indult büntető ügyben a Csongrád Megyei Bíróság Katonai Tanácsa
- december
- napján kihirdetett KB.I.95/2007/
- számú ítéletét helybenhagyja. Indokolás: A Csongrád Megyei Bíróság Katonai Tanácsa a
- december
- napján kihirdetett KB.I.95/2007/
- számú ítéletével a vádlottat hivatalos személy által elkövetett vesztegetés bűntette miatt 5 hónapi - végrehajtásában 2 évi próbaidőre felfüggesztett - börtönbüntetésre és lefokozásra ítélte. 10.000 Ft erejéig vagyonelkobzást rendelt el vele szemben. Kötelezte a vádlottat az eljárás során felmerült bűnügyi költség megfizetésére. A katonai ügyész az ítéletet tudomásul vette, míg a vádlott irány nélkül, védője pedig elsődlegesen felmentés, másodlagosan pedig enyhítés érdekében jelentett be fellebbezést. A Katonai Fellebbviteli Ügyészség a Kf.IV.16/
- számú átiratában az első fokú ítélet tényállását a vádlott személyi körülményeiben bekövetkezett változással kiegészíteni indítványozta, egyebekben pedig az első fokú ítéletet felülbírálatra alkalmasnak tartotta. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság mérlegelési jogkörében helyes tényállást állapított meg és törvényesen minősítette a vádlott cselekményét, ami miatt vele szemben tettarányos büntetést szabott ki. A bűnösségi körülmények kiegészítését követően az első fokú ítélet helybenhagyására tett indítványt azzal, hogy a vádlottal szemben alkalmazott vagyonelkobzást az első fokú ítélet rendelkezésétől eltérően a Btk. 77/B.§
(1)bekezdés a/ pontja alapján tekintse kiszabottnak. A nyilvános ülésen a védő perbeszédében fellebbezését fenntartotta. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság ítélete megalapozatlan, mivel tényekből további tényekre helytelenül következtetett, ezért tévesen jutott arra a következtetésre, hogy a vádlott elkövette a terhére rótt bűncselekményt. Álláspontja szerint ítéleti bizonyossággal nem állapítható meg, hogy a vádlott hivatali működésével kapcsolatban pénzt fogadott volna el, ezért felmentésének van helye. Amennyiben erre a bíróság nem látna lehetőséget, fenntartva enyhítés érdekében bejelentett fellebbezését, enyhébb jogkövetkezmény alkalmazását kérte védencével szemben. A Katonai Fellebbviteli Ügyészségnek a nyilvános ülésen jelen lévő képviselője az átiratban foglaltakat fenntartotta. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság mérlegelési jogkörében megállapított ítélete megalapozott, indokolása a logika szabályainak megfelel, ezért nem értett egyet a vádlott felmentésére irányuló védői indítvánnyal. Megismételte az átiratában foglalt indítványait. A Fővárosi Ítélőtábla Katona Tanácsa az első fokú ítéletet az azt megelőző bírósági eljárással együtt a Be. 348.§
(1)bekezdése alapján teljes terjedelmében felülbírálta. Ennek során megállapította, hogy az elsőfokú bíróság az eljárási szabályokat betartotta, a releváns bizonyítékokat értékelési körébe vonta és indokolási kötelezettségének is eleget tett. Meggyőző indokát adta annak, hogy a vádlott tagadásával szemben miért a külföldi tanúk vallomását fogadta el. Mérlegelő tevékenysége a logika szabályainak megfelel. Az ügyészi indítvánnyal egyezően az ítélet tényállása csupán a vádlott személyi körülményeiben bekövetkezett változással szorul kiegészítésre. A Be. 352.§
(1)bekezdés a/ pontja alapján ezért az ítélet tényállást azzal egészíti ki, hogy: „A vádlott Határrendészeti Kirendeltségen teljesít szolgálatot.” E kiegészítéssel az első fokú ítélet már mindenben mentes a Be. 351.§
(2)bekezdésében írt hiányosságoktól. A vádlott felmentésére irányuló fellebbezést a másodfokú bíróság nem tartotta alaposnak. Az elsőfokú bíróság nem tévedett a bizonyítékok értékelésénél, hiszen a külföldi sértett az eljárás mindegyik szakaszában jelen volt. A nyomozás során a felismerésre bemutatáskor a vádlottat kiválasztotta és a tárgyaláson tett terhelő vallomását alátámasztotta a feleségének tanúvallomása is. Az elsőfokú bíróság tehát helyesen következtetett a vádlott bűnösségére és törvényesen minősítette a cselekményét a Btk. 250.§
(1)bekezdésébe ütköző és aszerint minősülő, hivatalos személy által elkövetett vesztegetés bűntettének. Az enyhítés érdekében bejelentett fellebbezést sem találta alaposnak a másodfokú bíróság. Az elsőfokú katonai tanács által számba vett bűnösségi körülmények közül mellőzni kell a vádlott fiatal felnőtt korára utalást, ugyanakkor további súlyosító körülményként kell figyelembe venni a hasonló jellegű cselekmények elszaporodottságát. Nem tévedett az elsőfokú bíróság, amikor a vádlottal szemben próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztést szabott ki, ugyanakkor nem indokolta, hogy miért tartja szükségesnek vele szemben az ún. enyhítő szakasz alkalmazását. Ítélete ezzel éppen ellenkező indokolást tartalmaz, amikor ítélete
- oldalán a bűncselekmény tárgyi súlyára és a vádlott alanyi bűnösségének jelentős fokára utal. A büntetés súlyosítására irányuló ügyészi fellebbezés hiányában azonban a másodfokú bíróság nem szabhat ki súlyosabb büntetést a vádlottal szemben, azonban kifejezésre juttatja, hogy azért sem lehet alapos az enyhítés érdekében bejelentett fellebbezés, mert az elsőfokú bíróság saját álláspontjához képest is inkább enyhe, mint súlyos büntetést szabott ki. Az elsőfokú bíróság által kiszabott felfüggesztett börtönbüntetés a lefokozás mellékbüntetéssel együtt alkalmas a Btk.
- §-ában írt büntetési célok elérésére. A vádlott által elkövetett cselekmény jellege miatt nem méltó a továbbiakban rendfokozat viselésére. Az elsőfokú bíróság a vagyonelkobzás jogcímét a Btk. 77.§
(1)bekezdés d/ pontjában határozta meg, azonban ez helyesen a Btk. 77/B.§
(1)bekezdés a/ pontja, mely szerint vagyonelkobzást kell elrendelni arra a bűncselekmény elkövetéséből eredő vagyonra, amelyet az elkövető a bűncselekmény elkövetése során vagy azzal összefüggésben szerzett. Az elsőfokú bíróság ítéletének egyéb rendelkezései is törvényesek, ezért azokat a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa - helyes indokainál fogva - helybenhagyta. A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsának végzése a Be. 371.§
(1),
(3)és
(4)bekezdésén alapszik. Budapest,
- május
- Dr. Ruzsás Róbert hb. dandártábornok sk. a tanács elnöke, Dr. Török Zsolt hb. ezredes sk. előadó bíró, Dr. Mészáros László hb. ezredes sk. bíró A Csongrád Megyei Bíróság Katonai Tanácsának szabadságvesztés kivételével végrehajtható. Budapest,
- május
- . Ruzsás Róbert hb. dandártábornok sk. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül: tisztviselő ítélete jogerős és a