A határozat elvi tartalma: Nem minősül kivételes méltánylást érdemlő körülménynek az a tény, amely a kérelmezők többségénél megvalósul. A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság í t é l e t e Az ügy száma: Kfv.VI.37.206/2017/
- A tanács tagjai: Dr. Sperka Kálmán a tanács elnöke; Dr. Sugár Tamás előadó bíró; Dr. Mudráné dr. Láng Erzsébet bíró A felperes: felperes neve A felperes képviselője: Dr. ... ügyvéd Az alperes: alperes neve (alperes címe) Az alperes képviselője: Dr. ... jogtanácsos A per tárgya: idegenrendészeti ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes A felülvizsgálati kérelem sorszáma:
- Az elsőfokú bíróság neve és a felülvizsgálni kért jogerős határozat száma: Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság
- január 10én kelt 23.K.33.207/2016/
- számú ítélete Rendelkező rész A Kúria a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 23.K.33.207/2016/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 30.000.- (harmincezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak felhívásra 70.000.- (hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] [2] [3] A mongol állampolgár felperes
- április 25-ig jogosító vízummal munkavállalás céljából érkezett Magyarországra. Ezután folyamatosan rendelkezett tartózkodási engedéllyel. Utolsó, keresőtevékenység folytatása célú tartózkodási engedélye
- április 10-ig volt érvényes, mely visszavonásra került. A felperes
- november 2-án tartózkodási engedély kiadása iránti kérelem belföldön történő előterjesztéséhez szükséges méltányossági kérelmet nyújtott be az elsőfokú hatóságnál azzal az indokkal, hogy tíz éve Magyarországon tartózkodik, minden ide köti, a társadalomba beilleszkedett, Mongóliába való elutazása aránytalan terhet jelentene számára. Az elsőfokú hatóság a felperes kérelmét elutasította, mivel a [4] felperes nem igazolt olyan kivételes méltánylást érdemlő körülményt, mely a kérelem belföldi előterjesztéséhez alapul szolgálna. Az alperesi jogelőd (továbbiakban: alperes) a
- április 6-án kelt 106-T-13388/1/
- számú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Hivatkozott a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló
- évi II. törvény (a továbbiakban: Harmtv.) végrehajtásáról szóló 114/
- (V.24.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vhr.)
- §
(4)bekezdés a) pontjára és a
(4a)bekezdésére. Indokolásában rámutatott, hogy önmagában az a körülmény, miszerint a kérelmet előterjesztő munkavállalóként kíván Magyarországon tartózkodni, nem különös méltánylást érdemlő körülménynek, hanem egy, a tartózkodáshoz a törvény által megkívánt szükséges minimum feltételnek minősül. A kereseti kérelem [5] A felperes eljárásiés anyagi jogi jogszabálysértésekre hivatkozással keresettel támadta az alperes határozatát kérve annak bírósági felülvizsgálatát. Az elsőfokú ítélet [6] [7] Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével a felperes keresetét elutasította. Az indokolásban felhívta a Vhr. 47. §
(1),
(4)bekezdés a) pontját, a Harmtv. 13. §
(1)bekezdését, és a polgári perrendtartásról szóló
- évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 339/B. §-át. Rámutatott, hogy a tartózkodási engedély feltételeinek teljesítése nem tekinthető különös méltánylást érdemlő többletkövetelményt magában hordozó követelménynek. Önmagában a magyarországi munkalehetőség, a nagy földrajzi távolság, az utazással felmerülő költségek nem tekinthetők olyan körülményeknek, melyek a kérelem belföldi előterjesztéséhez elegendőek lennének. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [8] [9] A jogerős ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet annak hatályon kívül helyezése és a keresetnek való helyt adás iránt. Kifejtette, az ítélet sérti a Pp.
- §
(1)bekezdését és 339/A. §-át. Érvelése szerint megalapozatlan a méltányossági jogkör alperes általi értelmezése egy olyan külföldivel szemben, aki több mint tíz éve Magyarországon tartózkodik, a magyar társadalomba családjával együtt beilleszkedett, a magyar nyelvet kellően elsajátította, a magyar kultúrát megismerte. A felperes létérdeke, családtagjainak ittléte méltányolható körülményként értékelendők, mely körülményt mind a hatóság, mind az elsőfokú bíróság figyelmen kívül hagyta. Előadta, hogy a kérelem külföldön történő előterjesztése sem eredményezne olyan nóvumot, tényt, körülményt, mely indokolná a kiutazással és a hosszadalmas ügyintézéssel a felperest érő hátrányt. Ezzel összefüggésben hivatkozott az egyszerűség, költségtakarékosság, és hatékonyság alapelveire. [10] Hangsúlyozta, az alperesi hatóság tényállás tisztázási kötelezettségének nem tett eleget, ugyanis elmulasztotta vizsgálni azon a fél akaratán kívüli cselekmények és történések szerepét, melyek a méltánylást érdemlő körülmény kialakulásához vezettek. Hivatkozott továbbá a Harmtv. 2016. július 1. napjától bekövetkező változására is. [11] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását indítványozta. A Kúria döntése és jogi indokai [12] A felülvizsgálati kérelem alaptalan. [13] A Pp. 275. §
(1)és
(2)bekezdésére figyelemmel a felülvizsgálati eljárásban bizonyítás felvételének nincs helye, a Kúria a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a rendelkezésre álló iratok alapján dönt. A jogerős ítélet csak a felülvizsgálati kérelem és a csatlakozó felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálható felül. [14] A Kúria álláspontja szerint az elsőfokú bíróság a pontosan és törvényesen megállapított tényállásból az ügy érdemében helytálló jogi következtetést vont le. Az ítéletben írtakat a felülvizsgálati bíróság osztja, a felülvizsgálati kérelemben foglaltakra tekintettel az alábbiakat fejti ki. [15] A Kúria elsődlegesen rögzíti, az elsőfokú bíróság vizsgálta a közigazgatási eljárás teljes anyagát, a felek perbeli nyilatkozatait, beadványait, így a bizonyítékokat a Pp. 206. §
(1)bekezdése alapján a maguk összességében értékelte és helyesen állapította meg, hogy a kereset nem alapos. Jogszabálysértést ebben a körben a rögzített tényállás iratellenessége, a bizonyítékok kirívóan okszerűtlen vagy a logika szabályaival ellentétes mérlegelése alapozhat meg, ilyen jogsértés azonban nem tárható fel. [16] A Vhr. 47. §
(1)bekezdése szerint a tartózkodási engedély kiadása iránti kérelmet - a
(2)és
(4)bekezdésben foglalt kivétellel annál a konzuli tisztviselőnél vagy tartózkodási engedély iránti kérelem átvételére felhatalmazott egyéb helyen kell benyújtani, amely a kérelmező állandó vagy szokásos tartózkodási helye, illetve állampolgársága szerinti országban működik. A 47. §
(4)bekezdés a) pontja értelmében a Magyarország területén tartózkodó harmadik országbeli állampolgár tartózkodási engedély kiadása iránti kérelmét a szálláshelye szerinti illetékes regionális igazgatóságon is előterjesztheti, amennyiben a belföldi kérelmezést kivételes méltánylást érdemlő körülmény - így különösen családegyesítés vagy gyógykezelés - indokolja. A 47. §
(4a)bekezdése kimondja, a
(4)bekezdés a) pontja alapján a harmadik országbeli állampolgár a méltányossági kérelmet és a tartózkodási engedély iránti kérelmet a szálláshelye szerint illetékes regionális igazgatóságon egyidejűleg terjesztheti elő. A regionális igazgatóság a méltányossági kérelemről nyolc napon belül határozattal dönt. A méltányossági kérelem elutasítása esetén a regionális igazgatóság a tartózkodási engedély iránti kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja. [17] Az alperes tényállás tisztázási kötelezettségét illetően a Kúria hangsúlyozza, hogy az egységes bírói gyakorlat szerint a hatóságnak a kérelemre indult hatósági eljárásban a kérelmet az abban foglalt tartalommal és indokok alapján kell elbírálni, ezért nem kérhető számon a hatóságon a bizonyítás hiánya, a tényállás tisztázatlansága. Ennek megfelelően a méltányossági kérelmet előterjesztő félnek kell mindazon körülményt, bizonyítékot, indokot a hatóság rendelkezésére bocsájtania, melyek alapján a hatóság a kérelmének megfelelő döntést meghozhatja. Ezek feltárása nem hárítható át az alperesi hatóságra. Kiemeli a Kúria, hogy a felperes által előadottak úgy mint az utazással járó többletköltség és többletidő - a kérelmezők túlnyomó többségénél fennálló tényezők, így semmiképp sem értékelhetők speciális, a jogszabály által megkívánt különös méltánylást érdemlő körülménynek. Szintén nem értékelhető ilyennek a felperes azon hivatkozása, mely szerint a kérelem külföldön történő előterjesztése esetén semmilyen nóvum, új körülmény, új tény nem jelenne meg az eljárásban, ez ugyanis szintén a méltányossági kérelmet előterjesztők többségénél előforduló körülmény. Ennek tükrében az alperes határozatában a mérlegelés szempontjai megállapíthatóak, és a határozat indokolásából a bizonyítékok mérlegelésének okszerűsége kitűnik, így az nem sérti a Pp. 339/B. §-át. [18] A Kúria a Harmtv. felperes által hivatkozott változását illetően a Kúria hangsúlyozza, hogy ezen jogszabályi változás a kérelem előterjesztése után következett be, így azt visszaható hatály hiányában sem a hatóság, sem az elsőfokú bíróság, sem pedig a Kúria jelen eljárásában nem vehette figyelembe. [19] A Kúria megállapította, hogy a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben foglalt okokból nem jogszabálysértő, így azt a Pp. 275. §
(3)bekezdését alkalmazva hatályában fenntartotta. A döntés elvi tartalma [20] Nem minősül kivételes méltánylást érdemlő körülménynek az a tény, amely a kérelmezők többségénél megvalósul. Záró rész [21] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp.274. §
(1)bekezdésére tekintettel tárgyaláson bírálta el. [22] A pervesztes felperes a Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján köteles az alperes részére felülvizsgálati eljárási költség megfizetésére. [23] A feljegyzett felülvizsgálati eljárási illetéket szintén a felperesnek kell megfizetnie a költségmentesség alkalmazásáról szóló 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 13. §
(2)bekezdésére figyelemmel, melynek összegszerűségét az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 50. §
(1)bekezdése határozza meg. [24] Az ítélet elleni felülvizsgálatot a Pp. 271. §
(1)bekezdés e) pontja zárja ki. Budapest,
- október
- . Sperka Kálmán s.k. a tanács elnöke, dr. Sugár Tamás s.k. előadó bíró, dr. Mudráné dr. Láng Erzsébet s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő