Pf.20160/2017/3 – Győri Ítélőtábla

Győri Ítélőtábla Pf.III.20.160/2017/3/I. szám A Győri Ítélőtábla a ... pártfogó ügyvéd által képviselt I.r. és a ... által képviselt kk. II.r. felpereseknek a .... jogtanácsos által képviselt I.r. és a II.r. alperesek ellen közhatalom gyakorlásával okozott kár megtérítése iránt indított perében a Győri Törvényszék

1. április
2. napján kelt 8.P.20.377/2015/
3. számú ítélete ellen a II.r. alperes által
4. sorszám alatti és az I.r. felperes
5. sorszám alatti előterjesztett fellebbezései folytán - tárgyalás alapján - meghozta a következő ítéletet: Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének megfellebbezett rendelkezéseit megváltoztatja, és az I.rendű felperes keresetét elutasítja. Megállapítja, hogy a pártfogó ügyvéd első- és másodfokú eljárásban felmerült díját 100% (száz százalék) mértékben az I.rendű felperes viseli. Az I.rendű felperes által a II.rendű alperes javára fizetendő 15.000,- (tizenötezer) forint perköltség összegét 30.000,- (harmincezer) forintra felemeli. Kötelezi az I.rendű felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a II.rendű alperesnek 20.000,(húszezer) forint másodfokú perköltséget. A le nem rótt fellebbezési eljárási illeték az állam terhén marad. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. Indokolás Az irányadó tényállás szerint a II.r. felperes az I.r. felperes kiskorú gyermeke, akinek törvényes képviselője a perben nem álló édesanyja, .... Az I.r. felperes és a II.r. felperes törvényes képviselője között a közös gyermek kapcsolattartásának szabályozása tárgyában gyámhatósági eljárás indult a ...i Gyámhivatalnál. A gyámhivatal a .../
6. számú
7. október 11-én kelt,
8. január 10-én jogerőre emelkedett határozatában az I.r. felperes kapcsolattartási jogát oly módon korlátozta, hogy a II.r. felperessel minden páros héten szombaton 10.00-11.00 óráig jogosult kapcsolatot tartani a Gyermekjóléti Szolgálat ... hivatali helyiségében. A határozat rögzítette, hogy a határozat jogerőre emelkedése után a felek kötelesek felvenni a kapcsolatot a szolgálattal, a kapcsolattartás a szolgálat házirendjének elfogadása után, ahhoz alkalmazkodva történhet. A ...i Gyámhivatal eljárása során határozatát nem tudta az I.r. felperes részére kézbesíteni, így kézbesítési ügygondnokot rendelt ki a részére. A II.r. alperes megkísérelte a kapcsolattartási ügyelet kereteiről szóló megállapodást az érintett felekkel aláíratni, azonban azt csak a gyermek törvényes képviselője, édesanyja írta alá,
9. október
10. napján. Ennek ellenére a kapcsolattartások megkezdődtek és
11. augusztus végéig az I.r. felperes távollétében és tudomása nélkül, a II.r felperes és törvényes képviselőjének kötelező megjelenése mellett zajlottak. A II.r. alperes
12. július hónapban arról tájékoztatta a gyámhivatalt, hogy az I.r. felperes nem kereste a kapcsolatot az intézménnyel és ismeretlen helye miatt vele nem tudott kapcsolatot létesíteni. Ilyen előzmények után a ...i Gyámhivatal az .../2011.számú,
13. december
14. napján jogerőre emelkedett határozatával megállapította, hogy az I.r. felperes súlyosan visszaél a kapcsolattartás jogával és az anya kérelmére a kapcsolattartás 6 hónapos szüneteltetését rendelte el. Az I.r. felperes e határozat ellen benyújtott fellebbezését a ... Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatala a .../
15. számú határozatával elutasította, és azt helybenhagyta. A határozat rögzítette, hogy az I.r. felperes tudomással bírt a hatósági eljárásról és nem élt azokkal a lehetőségekkel, amelyek a külföldön tartózkodása ellenére biztosították volna hivatalos iratok átvételének lehetőségét. Az I.r. felperes
16. július 22-én panaszt nyújtott be az I.r. alperes Humánpolitikai Főosztálya Népjóléti Osztályára, mint a II.r. alperes fenntartójához és alapítójához. Annak kivizsgálását kérte, hogy a II.r. alperes megsértette az irányadó jogszabályokat a kapcsolattartás biztosítása során. A ... Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatala által beszerzett azon módszertani állásfoglalás ismeretében - amely szerint az ügyeleti kapcsolattartási megállapodás aláírásának hiányában a kapcsolattartási ügyeletet biztosító szolgáltatónak értesítenie kell az kapcsolattartást szabályozó hatóságot - az I.r. alpereshez intézett panaszát kiegészítette, és kérte a
17. október
18. -
19. november
20. között történt kapcsolattartás miatt felelős személyek felelősségre vonását a II.r. alperes mulasztásaira való hivatkozással. Az I.r. alperes a panaszt véglegesen elbírálva
21. október
22. napján kelt 23019-6/
23. számú levelében az I.r. felperest arról értesítette - a ... Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatala eljárásának ismeretében - hogy a II.r. alperes eljárásában kizárólag az kifogásolható, hogy nem értesítették kellő időben a kapcsolattartást szabályozó hatóságot, a kapcsolattartások meghiúsulásáról. Az I.r. felperes elsősorban közigazgatási jogkörben okozott kár, másodlagosan személyiségi jog megsértése címén 600.000 forint kártérítés megfizetésére kérte kötelezni egyetemlegesen az I.r.-II.r. alpereseket, és a jogsértés megállapítása iránt is keresetet terjesztett elő. A II.r. felperes az I.r. felperessel egyező kereseti kérelmet terjesztett elő azzal, hogy a kártérítés mértékét 300.000 forintban jelölte meg. Az alperesek ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. A II.r. alperes a kereset másodlagos jogcíme tekintetében arra hivatkozott, hogy felróható magatartás hiányában kártérítési felelősség nem terheli. Mivel a kapcsolattartás helyszínét biztosító gyermekvédelmi szervként járt el, semmilyen ráhatása nem volt az elsőfokú gyámhatóság eljárására. Az elsőfokú bíróság ítéletében megállapította, hogy a II.r. alperes azzal, hogy az elsőfokú gyámhatóság .../
24. számú határozatában megállapított módon a kapcsolattartás helyszínét biztosító gyermekvédelmi szolgáltatást nyújtó intézményként eljárva nem értesítette az elsőfokú gyámhatóságot arról a tényről, hogy az I.r. felperes a kapcsolati ügyelet igénybevételéről szóló megállapodást nem írta alá, megsértette az I.r., II.r. felperes emberi méltóságát, továbbá a teljes családi élethez való jogát. Kötelezte a II.r. alperest fizessen meg az I.r.-II.r. felperesek javára személyenként 300.000 forintot, ezt meghaladóan a keresetet elutasította. Rendelkezett a pártfogó ügyvédi díj viseléséről, az I.r., II.r. felpereseket az I.r. alperes javára 30.000 forint, illetve 15.000 forint perköltség megfizetésére kötelezte. Kötelezte a II.r. alperest, hogy a II.r. felperes eseti gondnoka javára 15.000 forint gondnoki díjat fizessen meg. Az elsőfokú bíróság az ítéletben kifejtett indokok alapján arra a következtetésre jutott, hogy az alperesekkel szemben közigazgatási jogkörben okozott kár címén követelés nem érvényesíthető. A személyiségi jogsértés címén előterjesztett másodlagos kereset elbírálása során is a régi Ptk. szabályait alkalmazta és megállapította, hogy az I.r. alperes felróható magatartás hiányában nem sértette meg a felperesek személyiségi jogait. Megítélése szerint azonban a II.r. alperes a kapcsolattartás biztosítása során kifejtett magatartásával a felperesek emberi méltósághoz és teljes családi élethez való jogát megsértette. Osztotta a II.r. alperes azon védekezését, hogy a 15/
25. (IV.30.) NM rendelet (NM rendelet) módosításával a
26. § /7/ bekezdésében meghatározott haladéktalan értesítési kötelezettség kizárólag
27. január
28. napját követően terhelte és ez a kötelezettsége kizárólag a felügyelt kapcsolattartás végrehajtása során állt be. Az I.r. felperes és a II.r. felperes törvényes képviselője közötti kapcsolattartás szabályozása során a ...i Gyámhivatal eljárásában megszületett határozat végrehajtásával a helyszínt biztosító kötelezettsége volt a II.r. alperesnek, így nem volt jogszabályon alapuló kötelezettsége arra vonatkozóan, hogy értesítse a kapcsolattartást szabályozó elsőfokú gyámhatóságot. Megítélése szerint a kapcsolattartást szabályozó gyámhatósági határozat jogerőre emelkedésének nem volt kihatása a láthatásokra, mivel a II.r. alperes szolgáltatóként járt el. Jogszabályi kötelezettsége a gyámhivatali határozat végrehajtása volt, ezért nem vizsgálhatta, hogy a ...i Gyámhivatal jogszerűen értesítette az I.r. felperest a láthatás végrehajtásáról és nem volt lehetősége arra sem, hogy meggyőződjön, jogerős határozat alapján került-e sor a láthatás elrendelésére. A bíróság a II.r. alperes mulasztásban megnyilvánuló jogellenes magatartását abban látta megállapíthatónak, hogy nem a módszertani útmutatásoknak megfelelő módon biztosította a kapcsolattartási alkalmakat, mivel a ...i Gyámhivatal határozata is rögzítette, hogy a kapcsolattartási ügyelet igénybevételének feltétele, hogy II.r. alperessel a kiskorú gyermek szülei megállapodást kössenek. Ezt a megállapodást azonban csak a gyermek édesanyja írta alá és a II.r. alperes annak ellenére megkezdte a kapcsolattartás helyszínének biztosítását, hogy tudomása volt arról, hogy az I.r. felperes ezt a megállapodást nem írta alá, illetve a kapcsolattartás időpontjairól nem bírt tudomással. A gyermeknek választási lehetőség hiányában úgy kellett megjelennie törvényes képviselője társaságában a kapcsolattartásokon, hogy az eleve eredménytelennek mutatkozott. A bíróság érvelése szerint elvárható lett volna II.r. alperestől annak jelzése az elsőfokú gyámhivatal felé, hogy az I.r. felperes a megállapodást nem írta alá, így nem lesz eredményes a végrehajtás. Ezzel megnyílt volna annak lehetősége, hogy a közigazgatási hatóság a határozatát módosítsa, tisztázza a tényállást, felderítse az I.r. felperes tartózkodási helyét. Ezzel elkerülhető lett volna, hogy a gyermek a nyilvánvalóan eredményre nem vezető kapcsolattartások sorát élje át, ami alkalmas volt az I.r. felperes tekintélyének rombolására. A jelzés elmulasztásával a II.r. alperes megsértette a felperesek azon jogát, hogy a kapcsolatot egymással felvegyék, és a szülő gyermeki kapcsolatukat helyreállítsák, illetve javítsák. A bíróság megítélése szerint a II.r. alperes különösen a szakhatóságok által kifejtett szakmai ajánlások alapján nem tudta bizonyítani magatartása felróhatóságának hiányát. A bíróság az I.r. felperes keresetében meghatározott összeget azon indokkal mérsékelte, hogy az I.r. felperes önként távozott külföldre, megnehezítve ezzel a hivatalok és családtagjai számára a kapcsolattartást, a peradatok szerint voltak információi a gyámhatósági eljárásról, lehetősége volt arra, hogy külföldre távozásával kézbesítési megbízottat hatalmazzon meg, és felhívásra sem adta elő, hogy milyen módon jelentette be adatváltozásait a hatóságok felé. A bíróság a felek a részleges pernyertességére tekintettel rendelkezett a perköltség viseléséről. Az elsőfokú ítélettel szemben az I.r. felperes és a II.r. alperes terjesztett elő fellebbezést. A II.r. alperes fellebbezésében elsődlegesen a per elkülönítését, a II.r. felperes vonatkozásában a per megszüntetését, az I.r. felperest érintően az ítélet megváltoztatását, a kereset elutasítását és az I.r. felperes perköltségben való marasztalását kérte. Másodlagosan az ítélet megváltoztatásával a kereset vele szemben történő elutasítását, harmadlagosan az ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára történő kötelezését kérte. Fellebbezésének indokolása szerint az elsőfokú bíróságnak a keresetlevelet a II.r. felperes vonatkozásában idézés kibocsátása nélkül el kellett volna utasítania a Pp.
29. § /1/ bekezdés j./ pontja alapján, illetőleg a pert meg kellett volna szüntetnie a Pp.
30. § a./ pontja alapján. Az I.r. felperes és a gyermek édesanyja között a Győri Városi Bíróság előtt P.20.808/2007/
31. számú egyezséget jóváhagyó végzés értelmében a gyermek
32. június
33. napján anyai nevelésbe és gondozásba került, így törvényes képviseletére, és a II.r. felperes nevében kereset benyújtására az I.r. felperes nem volt jogosult. Ebből eredően alaptalanul hívta fel a bíróság az I.r. felperest az eseti gyám kirendelésére vonatkozó kérelem előterjesztésére, különösen úgy, hogy a szülői felügyeleti jogot gyakorló anya nem is nyilatkozhatott, és a per tárgyát tekintve az érdekellentét fennállása is vitatható. A II.r. alperes feladata az NM rendelet 7/D. § a./ pontja szerinti konfliktuskezelő, segítő szolgáltatás nyújtása volt, együttlétre alkalmas semleges hely biztosításával akként, hogy „a kapcsolattartás a szolgálat házirendjének elfogadása után, ahhoz alkalmazkodva történhet". A gyámhatósági határozat a II.r. alperes házirendjének elfogadásáról és nem megállapodás kötéséről szól. A házirend 2./ - 3./ pontjai írják elő a kapcsolat ügyeleti szolgáltatás igénybevétele esetén megállapodás kötését a kapcsolat ügyelet helyiségeinek használatáról, a megállapodás aláírása azonban jogot, kötelezettséget nem keletkeztet. Lényegében a szolgáltató és a szolgáltatást igénybe vevők együttműködését rendezi, alapvető célja az intézmény házirendjének betartatása. A II.r. alperes a gyámhatósági határozat szerinti szolgáltatásként biztosította a helyiség használatát, nem vizsgálhatta azt, hogy a perben nem álló ...i Gyámhivatal jogszerűen értesítette az I.r. felperest a láthatás végrehajtásról, és nem volt lehetősége arra sem, hogy meggyőződjön, jogerős határozat alapján került-e sor a láthatás elrendelésére. Hivatkozott arra is, hogy felperesek közötti kapcsolat a II.r. alperest érintő gyámhatósági határozat meghozatalát megelőzően a II.r. alperes magatartásától teljesen függetlenül megszűnt, ezért az I.r. felperessel való kapcsolatát, vagy annak megítélését a határozat meghozatala nem befolyásolta. Mindezek okán a megállapodás I.r. felperes általi aláírásának és a gyámhatóság erről történő értesítésének elmaradása nem alapozhatja meg a kártérítési felelősséget. Miután a törvényszék is úgy ítélte meg, hogy az I.r. felperes „önként távozott külföldre, megnehezítve ezzel a hivatalok és saját családtagjai számára a kapcsolattartást", nem volt jogszabályi kötelezettsége a gyámhatóság értesítése, illetve a hatásköri szabályozás miatt nem volt lehetősége a határozat jogszerűségének, vagy az értesítés körülményének vizsgálatára. Téves az a következtetés, hogy a megállapodás alá nem írásáról értesítenie kellett volna a gyámhatóságot, így ennek elmaradásával nem sértette a felperesek személyiségi jogait, így kártérítési felelőssége nem áll fenn. Kifejtette, hogy a gyámhatósági határozatban foglaltak betartásával, az alapító okiratában foglaltaknak és az együttműködés alapelvi követelményeinek egyaránt eleget tett, egyúttal a gyermek mindenekfelett álló érdekére is figyelemmel volt. Jóhiszeműen és tisztességesen járt el, amikor a kapcsolattartás céljára, együttlétre alkalmas semleges helyiséget biztosított. A hatóság által intézett kapcsolattartási ügybe történő bármilyen beavatkozás a szolgáltatói semlegességet sértette volna, amellett, hogy hatáskör túllépést valósított volna meg, ami az általában elvárható magatartás elvébe ütközött volna (Ptk.
34. §). Az elsőfokú bíróság a I.r. felperes közrehatását a károk lehetséges bekövetkeztében annak ellenére nem vizsgálta, hogy a Ptk.
35. § /1/ bekezdése alapján elsősorban az I.r. felperes kötelessége lett volna, hogy gyermekével mielőbb felvegye a kapcsolatot intézményi közreműködés nélkül, ezzel szemben a ...i Gyámhivatalánál sem ő kezdeményezett eljárást, hanem az anya. Az ítélet megállapításaiból nem vonható le az a következtetés, hogy a II.r. alperes nem úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. Hangsúlyozta, hogy a szakhatóságok által kifejtett szakmai ajánlások a tájékoztatási kötelezettség
36. január 1-jei hatályba lépését követően keletkeztek, a konkrét eset pontos ismerete nélküli általános tájékoztatások, ezért azokra történő hivatkozással is megalapozatlan a marasztalása. Hivatkozott arra, hogy személyiségi jogsérelem esetén önmagában a jogsértés ténye nem alapoz meg nem vagyoni kárigényt, a hátrány bekövetkeztét a károsultnak bizonyítania kell. A bíróság az igazolt hátrányhoz mérten mérlegelheti, hogy milyen összegű kártérítés alkalmas a hátrány csökkentéséhez vagy kiküszöböléséhez (BDT1999.44.; EBH2000.302.; BH1993.356.). A perben a nem vagyoni kártérítés konjunktív feltételei közül magatartásának jogellenessége mellett az sem nyert bizonyítást, hogy a felperesek helyzete a korábbiakhoz képest kedvezőtlenül, és hátrányosan változott. A teljes családban élés jogának lényeges és meghatározó tartalma a családok összetartozásából eredő biztonságérzet, a kölcsönös törődés és támogatás, a családi együttlét élménye (BDT2015.3379.). Ezzel szemben az I.r. felperes saját elhatározásából távozott a család életéből: a gyermeket két éves korától édesanyja neveli, őt az I.r. felperes közel három éven át nem kereste, ami a II.r. alperes magatartásától függetlenül bekövetkezett releváns tény. A teljes családban éléshez fűződő személyiségi jogsérelem miatt előterjesztett kártérítési igény ezért ez okból is alaptalan. Fellebbezésében az I.r. felperes az elsőfokú ítélet részbeni megváltoztatásával a II.r. alperest terhelő marasztalás összegének 600.000 forintra történő felemelését kérte. Fellebbezésének indokolása szerint az elsőfokú bíróság a bizonyítékokat helytelenül mérlegelte, amikor a kereseti kérelemben meghatározott 600.000 forint összegű követelést 300.000 forintra mérsékelte, azzal az indokkal, hogy az I.r. felperes „nem jelentette be adatváltozásait a hatóságok felé", és ez a felelős szülői magatartás hiányát bizonyítja. A gyámhatósági eljárásról való tudomás hiányában nem volt abban a helyzetben, hogy bejelentést tehessen a tartózkodási helyéről a hatóságnak. Az anya annak ellenére, hogy tudott a hollétéről, azt nem jelentette be a gyámhatóságnak, a ...i Gyámhivatalhoz írott levelében azon indokkal kérte az I.r. felperest megillető kapcsolattartási jog korlátozását, hogy az apa hollétéről nem tud, illetve az apával nincs kapcsolata. A Győri Ítélőtábla az I.r. felperes és a II.r. felperes édesanyja között folyamatban volt személyhez fűződő jog megsértése iránti perben hozott Pf.I.20.202/2016/17/I. számú jogerős ítéletében megállapította, hogy az anya megsértette a felperes jó hírnévhez való jogát azzal, hogy - többek között - a gyámhatóságnak címzett levelében valótlanul állította, hogy az apa hollétéről nem tud, illetve valótlanul azt állította, hogy nincs kapcsolata az apával. A ... Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatalának .../
37. számú határozata ugyancsak azt állapította meg, hogy az anyának volt tudomása az elérhetőségéről, lakhelyéről, azonban ezt elhallgatta a gyámhatóság előtt. Az anya rosszhiszemű joggyakorlása következtében nem tudott arról, hogy bármilyen nyilatkozatot kell tennie a gyámhatóság felé, ezért az elsőfokú bíróság a rendelkezésre álló bizonyítékok helytelen értékelésével jutott arra a következtetésre, hogy az adatváltozás bejelentésének elmulasztása terhére róható, és a kártérítési igénye ezen indokkal mérsékelhető. A II.r. alperes fellebbezése alapos. Az Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a fellebbezésben megjelölt indokok alapján bírálta felül. Nem volt fellebbezett az elsőfokú ítéletnek a keresetet az I.r. alperessel szemben elutasító rendelkezése, így ez az ítéleti rendelkezés a Pp. 228.§