Bf.788/2016/19 – Szegedi Ítélőtábla

(1)bekezdés,

(2)bekezdés c) pont

1. fordulat] miatt emelt vád alól tekinti felmentettnek. III.rendű vádlott neve III. rendű vádlott vagyon elleni bűncselekményét társtettesként, folytatólagosan elkövetett hűtlen kezelés bűntettének [Btk.
2. §

(1)bekezdés,

(5)bekezdés a) pont] minősíti. Az III.rendű vádlott neve III. rendű vádlottal szemben kiszabott szabadságvesztés tartamát 2 évre súlyosítja. III.rendű vádlott neve III. rendű vádlottat 4 (négy) év gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselője foglalkozástól eltiltásra is ítéli. VIII.rendű vádlott neve VIII. rendű vádlott vagyon elleni cselekményét társtettesként, folytatólagosan elkövetett hűtlen kezelés bűntettének [Btk. 376. §

(1)bekezdés,

(5)bekezdés a) pont] minősíti. A VIII.rendű vádlott neve VIII. rendű vádlottal szemben kiszabott szabadságvesztést 3 (három) évre súlyosítja. VIII.rendű vádlott neve VIII. rendű vádlottat 4 (négy) év közügyek gyakorlásától eltiltásra és 4 (négy) év gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselője foglalkozástól eltiltásra is ítéli. A szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztésére vonatkozó rendelkezést mellőzi. A feltételes szabadságra bocsáthatóságra vonatkozó rendelkezésből a végrehajtás elrendelésére utalást mellőzi. VIII.rendű vádlott neve VIII. rendű vádlottat 4 rendbeli magánokirat-hamisítás vétsége (

1. évi IV. törvény
2. §) miatt emelt vád alól tekinti felmentettnek. IX.rendű vádlott neve IX. rendű vádlott közbizalom elleni bűncselekményeit 4 rendbeli folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználása vétségének (Btk.
3. §) minősíti. A IX.rendű vádlott neve IX. rendű vádlottal szemben kiszabott büntetést 1 (egy) év 6 (hat) hónap szabadságvesztésre súlyosítja. A szabadságvesztés végrehajtási fokozatát börtönben állapítja meg. A szabadságvesztés végrehajtását 3 (három) év próbaidőre felfüggeszti. A szabadságvesztésbe beszámítja a IX.rendű vádlott neve IX. rendű vádlott által
4. február
5. napjától
6. március
7. napjáig előzetes fogvatartásban töltött időt. IX.rendű vádlott neve IX. rendű vádlott a szabadságvesztés végrehajtásának elrendelése esetén a büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható legkorábban feltételes szabadságra. IX.rendű vádlott neve IX. rendű vádlottat 3 rendbeli folytatólagosan elkövetett magánokirathamisítás vétsége (
8. évi IV. törvény
9. §) miatt emelt vád alól tekinti felmentettnek. Dr. XIII.rendű vádlott neve XIII. rendű vádlott cselekményét bűnsegédként elkövetett hűtlen kezelés bűntettének [Btk.
10. §

(1)bekezdés,

(3)bekezdés a) pont] minősíti. Dr. XIII.rendű vádlott neve XIII. rendű vádlottal szemben kiszabott pénzbüntetés egy napi tételének összegét 1.000.- (egyezer) forintra felemeli. Meg nem fizetése esetén az így megállapított 150.000.- (egyszázötvenezer) forint pénzbüntetést, vagy annak meg nem fizetett részét fogházban végrehajtandó szabadságvesztésre kell átváltoztatni. A I.rendű vádlott neve I. rendű és IV.rendű vádlott neve IV. rendű vádlottak által egyetemlegesen fizetendő kártérítés összegét 47.520.000.- (negyvenhétmillió-ötszázhúszezer) forintra, az III.rendű vádlott neve III. rendű, V.rendű vádlott neve V. rendű, VIII.rendű vádlott neve VIII. rendű vádlottak által egyetemlegesen fizetendő kártérítés összegét 10.967.857.- (tízmilliókilencszázhatvanhétezer-nyolcszázötvenhét) forintra, az III.rendű vádlott neve III. rendű és VIII.rendű vádlott neve VIII. rendű vádlottak által egyetemlegesen fizetendő kártérítés összegét 37.474.143.(harminchétmilliónégyszázhetvennégyezer-száznegyvenhárom) forintra, az III.rendű vádlott neve III. rendű, dr. VII.rendű vádlott neve VII. rendű és XV.rendű vádlott neve XV. rendű vádlottak által egyetemlegesen fizetendő kártérítés összegét 19.200.000.(tizenkilencmillió-kettőszázezer) forintra, a V.rendű vádlott neve V. rendű és VIII.rendű vádlott neve VIII. rendű vádlottak által egyetemlegesen fizetendő kártérítés összegét 10.450.000.- (tízmillió-négyszázötvenezer) forintra, a VIII.rendű vádlott neve VIII. rendű és IX.rendű vádlott neve IX. rendű vádlottak által egyetemlegesen fizetendő kártérítés összegét 30.600.000.- (harmincmillió-hatszázezer) forintra, a VIII.rendű vádlott neve VIII. rendű vádlott által önállóan fizetendő kártérítés összegét 30.254.400.- (harmincmillió-kettőszázötvennégyezer-négyszáz) forintra felemeli. A IX.rendű vádlott neve és dr. XIII.rendű vádlott neve XIII. rendű vádlottak által fizetendő kártérítés összegét 4.750.000.- (négymillió-hétszázötvenezer) forintra felemeli azzal, hogy ezen összeget VIII.rendű vádlott neve VIII. rendű vádlottal egyetemlegesen kell megfizetniük. A IX.rendű vádlott neve IX. rendű vádlott által önállóan fizetendő kártérítés összegét 3.960.000.(hárommillió-kilencszázhatvanezer) forintra leszállítja. I.rendű vádlott neve I. rendű, III.rendű vádlott neve III. rendű, IV.rendű vádlott neve IV. rendű, V.rendű vádlott neve V. rendű, dr. VII.rendű vádlott neve VII. rendű, VIII.rendű vádlott neve VIII. rendű, IX.rendű vádlott neve IX. rendű, XV.rendű vádlott neve XV. rendű vádlottak egyetemlegesen 900.000.- (kilencszázezer) forint le nem rótt eljárási illetéket, mely összegből 285.000.- (kettőszáznyolcvanötezer) forintot dr. XIII.rendű vádlott neve XIII. rendű vádlottal egyetemlegesen kötelesek megfizetni az államnak külön felhívásra. A VIII.rendű vádlott neve VIII. rendű vádlott vonatkozásában a zár alá vétel feloldásával kapcsolatos figyelmeztetésből a Gazdálkodó szervezet neve1.-ben lévő 100%-os üzletrészre, valamint az Gazdálkodó szervezet neve2.-ben lévő 100%-os üzletrészre való hivatkozást mellőzi. Az elsőfokú eljárás során felmerült, VIII.rendű vádlott neve VIII. rendű és IX.rendű vádlott neve IX. rendű vádlottak által egyetemlegesen viselendő bűnügyi költség összegét 93.765.(kilencvenháromezer-hétszázhatvanöt) forintra, a VIII.rendű vádlott neve VIII. rendű vádlott által külön viselendő bűnügyi költség összegét 1.564.609.- (egymillió-ötszázhatvannégyezer-hatszázkilenc) forintra, a IX.rendű vádlott neve IX. rendű vádlott által külön viselendő bűnügyi költség összegét 692.750.(hatszázkilencvenkettőezer-hétszázötven) forintra felemeli. Az elsőfokú eljárásban felmerült és az állam által viselendő bűnügyi költség összegét 10.401.752 (tízmillió-négyszázegyezer-hétszázötvenkettő) forintra leszállítja. Egyebekben az elsőfokú ítélet I.rendű vádlott neve I. rendű, II.rendű vádlott neve II. rendű, III.rendű vádlott neve III. rendű, IV.rendű vádlott neve IV. rendű, V.rendű vádlott neve V. rendű, VI.rendű vádlott neve VI. rendű, dr. VII.rendű vádlott neve VII. rendű, VIII.rendű vádlott neve VIII. rendű, IX.rendű vádlott neve IX. rendű, X.rendű vádlott neve X. rendű, XI.rendű vádlott neve XI. rendű, XII.rendű vádlott neve XII. rendű, dr. XIII.rendű vádlott neve XIII. rendű, XV.rendű vádlott neve XV. rendű vádlottakra vonatkozó, fellebbezések folytán felülbírált részét helybenhagyja. I.rendű vádlott neve I. r. vádlott 2011. február 24. napjától, III.rendű vádlott neve III. r. vádlott 2010. január 30. napjától, V.rendű vádlott neve V. r. vádlott 2010. május 18. napjától és 2010. november 27. napjától, VIII. rendű vádlott neve VIII. r. vádlott 2010. február 6. napjától és 2010. március 17. napjától volt házi őrizetben, V.rendű vádlott neve V. r. vádlott 2010. május 26. napjától - helyesen - 2010. november 26. napjáig volt előzetes letartóztatásban. II.rendű vádlott neve II. rendű vádlott esetében a bűnszervezetben elkövetésre utalást mellőzi a felmentő rendelkezésnek a bűncselekmény megnevezésére vonatkozó részéből. VI.rendű vádlott neve VI. rendű vádlottat az ellene felbujtóként, folytatólagosan elkövetett hűtlen kezelés bűntette [1978. évi IV. törvény 319. §

(1)bekezdés,

(3)bekezdés

1. c)pont] miatt emelt vád alól tekinti felmentettnek. A Magánfél neve Zrt. magánfél címe: magánfél címe szám. A másodfokú eljárásban felmerült 706.263.- (hétszázhatezer-kettőszázhatvanhárom) forint bűnügyi költségből köteles megfizetni az államnak külön-külön VIII.rendű vádlott neve VIII. rendű vádlott 200.762.- (kétszázezer-hétszázhatvankettő), IX.rendű vádlott neve IX. rendű vádlott 200.762.- (kétszázezer-hétszázhatvankettő), XV.rendű vádlott neve XV. rendű vádlott 155.270.- (százötvenötezer-kettőszázhetven) forintot a Kecskeméti Törvényszék Gazdasági Hivatalának felhívása szerint, a fennmaradó 149.469.(száznegyvenkilencezer-négyszázhatvankilenc) forint bűnügyi költséget az állam viseli. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás Az elsőfokú bíróság I.rendű vádlott neve I. r. vádlottat hivatali visszaélés bűntette [Btk. 305. §
2. c)pont] és hűtlen kezelés bűntette [Btk. 376. §

(1)bekezdés,

(4)bekezdés

1. a)pont] miatt mint felbujtót halmazati büntetésül 2 év szabadságvesztésre ítélte. A szabadságvesztés végrehajtási fokozatát börtönben határozta meg, és annak végrehajtását 4 év próbaidőre felfüggesztette. Rendelkezett I.rendű vádlott neve I. r. vádlott által előzetes fogva tartásban, illetőleg házi őrizetben töltött idő szabadságvesztésbe történő beszámításáról és megállapította, hogy a szabadságvesztés végrehajtásának elrendelése esetén a büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható legkorábban feltételes szabadságra. I.rendű vádlott neve I. r. vádlottat az ellene a Btk. 305. §
2. c)pontja szerinti hivatali visszaélés bűntette, valamint a Btk. 294. §

(1)és

(2)bekezdése szerinti hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette miatt emelt vád alól felmentette. II.rendű vádlott neve II. r. vádlottat az ellene az 1978. évi IV. törvény 319. §

(1)bekezdés,

(3)bekezdés d) pontja szerinti felbujtóként, folytatólagosan, bűnszervezetben elkövetett hűtlen kezelés bűntette miatt emelt vád alól felmentette. III.rendű vádlott neve III. r vádlottat társtettesként, folytatólagosan elkövetett hűtlen kezelés bűntette [Btk. 376. §

(1)bekezdés,

(4)bekezdés a) pont] és hamis magánokirat felhasználásának vétsége (Btk.

1. §) miatt halmazati büntetésül 1 év 6 hónap szabadságvesztésre ítélte. A szabadságvesztés végrehajtási fokozatát börtönben határozta meg, annak végrehajtását 3 év próbaidőre felfüggesztette. Rendelkezett az III.rendű vádlott neve III. r. vádlott által előzetes fogva tartásban és házi őrizetben töltött idő szabadságvesztésbe történő beszámításáról és megállapította, hogy a szabadságvesztés végrehajtásának elrendelése esetén a III. r. vádlott a büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható legkorábban feltételes szabadságra. IV.rendű vádlott neve IV. r. vádlottat hűtlen kezelés bűntette [Btk.
2. §

(1)bekezdés,

(4)bekezdés a) pont] és hamis magánokirat felhasználásának vétsége (Btk.

1. §) miatt halmazati büntetésül 1 év 2 hónap szabadságvesztésre ítélte. A szabadságvesztés végrehajtási fokozatát börtönben határozta meg, a végrehajtását 2 évi próbaidőre felfüggesztette. Megállapította, hogy IV.rendű vádlott neve IV. r. vádlott a szabadságvesztés végrehajtásának elrendelése esetén a büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható legkorábban feltételes szabadságra. V.rendű vádlott neve V. r. vádlottat folytatólagosan elkövetett hűtlen kezelés bűntette [Btk.
2. §

(1)bekezdés,

(4)bekezdés a) pont] miatt, mint felbujtót 1 év 2 hónap szabadságvesztésre ítélte, melynek végrehajtási fokozatát börtönben határozta meg, és a szabadságvesztés végrehajtását 2 év próbaidőre felfüggesztette. Rendelkezett V.rendű vádlott neve V. r. vádlott által előzetes fogvatartásban és házi őrizetben töltött idő szabadságvesztésbe történő beszámításáról. Megállapította, hogy V.rendű vádlott neve V. r. vádlott a szabadságvesztés végrehajtásának elrendelése esetén a büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható legkorábban feltételes szabadságra. V.rendű vádlott neve V. r. vádlottat az ellene a Btk. 325. §

(1)bekezdés,

(2)bekezdés a) pontja szerinti lőszerrel visszaélés vétsége miatt emelt vád alól felmentette, és a vele szemben lőszerrel visszaélés szabálysértése miatti szabálysértési eljárást megszüntette. VI.rendű vádlott neve VI. r. vádlottat az ellene az 1978. évi IV. törvény 319. §

(1)bekezdés,

(3)bekezdés b) pontja szerinti felbujtóként, folytatólagosan, bűnszervezetben elkövetett hűtlen kezelés bűntette miatt emelt vád alól felmentette. Dr. VII.rendű vádlott neve VII. r. vádlottat hűtlen kezelés bűntette [Btk. 376. §

(1)bekezdés,

(4)bekezdés a) pont] mint felbujtót 1 évi szabadságvesztésre ítélte. A szabadságvesztés végrehajtási fokozatát börtönben állapította meg, a végrehajtást 2 év próbaidőre felfüggesztette. Megállapította, hogy VII. rendű vádlott neve VII. r. vádlott a szabadságvesztés végrehajtásának elrendelése esetén a büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható legkorábban feltételes szabadságra. VIII.rendű vádlott neve VIII. r. vádlottat társtettesként, folytatólagosan elkövetett hűtlen kezelés bűntette [Btk. 376. §

(1)bekezdés,

(4)bekezdés a) pont] és 2 rb. folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétsége (Btk.

1. §) miatt halmazati büntetésül 1 év 10 hónap szabadságvesztésre ítélte, melynek végrehajtási fokozatát börtönben határozta meg, és végrehajtását 3 év próbaidőre felfüggesztette. Rendelkezett VIII.rendű vádlott neve VIII. r. vádlott által előzetes fogva tartásban és házi őrizetben töltött idő szabadságvesztésbe történő beszámításáról. Megállapította, hogy VIII.rendű vádlott neve VIII. r. vádlott a szabadságvesztés végrehajtásának elrendelése esetén a büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható legkorábban feltételes szabadságra. VIII.rendű vádlott neve VIII. r. vádlottat 4 rb., a Btk.
2. §-a szerinti hamis magánokirat felhasználásának vétsége miatt emelt vád alól felmentette. IX.rendű vádlott neve IX. r. vádlottat társtettesként, folytatólagosan elkövetett hűtlen kezelés bűntette [Btk.
3. §

(1)bekezdés,

(4)bekezdés a) pont] és 2 rb. folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétsége (Btk.

1. §) miatt halmazati büntetésül 500 napi tétel pénzbüntetésre ítélte. A pénzbüntetés egy napi tételének összegét 1.000.-Ft-ban állapította meg. Rendelkezett a IX.rendű vádlott neve IX. r. vádlott által előzetes fogva tartásban töltött idő pénzbüntetésbe történő beszámításáról, és a fennmaradó pénzbüntetés meg nem fizetése esetére történő átváltoztatásáról. IX.rendű vádlott neve IX. r. vádlottat 5 rb., a Btk.
2. §-a szerinti folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétsége miatt emelt vád alól felmentette. X.rendű vádlott neve X. r. vádlottat az ellene az
3. évi IV. törvény
4. §

(1)bekezdés,

(3)bekezdés c) pontja szerinti társtettesként, folytatólagosan elkövetett hűtlen kezelés bűntette, és 3 rb., az

1. évi IV. törvény
2. §-a szerinti magánokirat-hamisítás vétsége miatt emelt vád alól felmentette. XI.rendű vádlott neve XI. r. vádlottat az ellene az
3. évi IV. törvény
4. §

(1)bekezdés,

(3)bekezdés c) pontja szerinti társtettesként, folytatólagosan elkövetett hűtlen kezelés bűntette miatt emelt vád alól felmentette. XII.rendű vádlott neve XII. r. vádlottat az ellene az 1978. évi IV. törvény 319. §

(1)bekezdés,

(3)bekezdés b) pontja szerinti bűnsegédként, folytatólagosan elkövetett hűtlen kezelés bűntette miatt emelt vád alól felmentette. Dr. XIII.rendű vádlott neve XIII. r. vádlottat bűnsegédként elkövetett hűtlen kezelés bűntette [1978. évi IV. törvény 319. §

(1)bekezdés,

(3)bekezdés a) pont] miatt 150 napi tétel, összesen 45.000.-Ft pénzbüntetésre ítélte. Rendelkezett a pénzbüntetés meg nem fizetése esetén szabadságvesztésre történő átváltoztatásáról. XV.rendű vádlott neve XV. r. vádlottat bűnsegédként elkövetett hűtlen kezelés bűntette [1978. évi IV. törvény 319. §

(1)bekezdés,

(3)bekezdés b) pont] és bűnsegédként elkövetett magánokirathamisítás vétsége (

1. évi IV. törvény
2. §) miatt halmazati büntetésül 350 napi tétel, összesen 105.000.-Ft pénzbüntetésre ítélte. Rendelkezett a pénzbüntetés meg nem fizetése esetén szabadságvesztésre történő átváltoztatásáról is. Kötelezte I.rendű vádlott neve I. r. és IV.rendű vádlott neve IV. r. vádlottakat 39.600.000.-Ft kártérítés egyetemleges megfizetésére, III.rendű vádlott neve III. r., V.rendű vádlott neve V. r. és VIII.rendű vádlott neve VIII. r. vádlottat 10.737.822.-Ft kártérítés egyetemleges megfizetésére, III.rendű vádlott neve III. r. és VIII.rendű vádlott neve VIII. r. vádlottat 6.120.000.-Ft kártérítés egyetemleges megfizetésére, III.rendű vádlott neve III. r., dr. VII.rendű vádlott neve VII. r. és XV.rendű vádlott neve XV. r. vádlottat 16.000.000.-Ft kártérítés egyetemleges megfizetésére, V.rendű vádlott neve V. r. és VIII.rendű vádlott neve VIII. r. vádlottakat 9.630.000.-Ft kártérítés egyetemleges megfizetésére, VIII.rendű vádlott neve VIII. r. és IX.rendű vádlott neve IX. r. vádlottakat 6.830.000.-Ft kártérítés egyetemleges megfizetésére, VIII.rendű vádlott neve VIII. r. vádlottat 9.462.000.-Ft kártérítés önálló megfizetésére, IX.rendű vádlott neve IX. r. és dr. XIII.rendű vádlott neve XIII. r. vádlottat 750.000.-Ft kártérítés egyetemleges megfizetésére, IX.rendű vádlott neve IX. r. vádlottat 4.820.000.-Ft önálló megfizetésére a Magánfél neve Zrt. magánfél részére. A megítélt kártérítéssel összefüggésben I.rendű vádlott neve I. r., III.rendű vádlott neve III. r., IV.rendű vádlott neve IV. r., V.rendű vádlott neve V. r., dr. VII.rendű vádlott neve VII. r., VIII.rendű vádlott neve VIII. r., IX.rendű vádlott neve IX. r., dr. XIII.rendű vádlott neve XIII. r. és XV.rendű vádlott neve XV. r. vádlottakat kötelezte 1.500.000.-Ft eljárási illeték megfizetésére. Figyelmeztette a Magánfél neve Zrt. magánfelet, hogy I.rendű vádlott neve I. r., V.rendű vádlott neve V. r. és VIII.rendű vádlott neve VIII. r. vádlottak vonatkozásában elrendelt zár alá vételt fel kell oldani, ha a megállapított teljesítési határidő lejártától számított 30 napon belül nem kér végrehajtást. VI.rendű vádlott neve VI. r. vádlottal szemben elrendelt zár alá vételt feloldotta. Rendelkezett az eljárás során lefoglalt bűnjelek lefoglalásának megszüntetéséről és kiadásáról, illetőleg az iratok közt történő kezeléséről. Megállapította, hogy az első fokú eljárás során felmerült bűnügyi költségből 10.553.161.-Ft bűnügyi költséget az állam visel, egyebekben pedig I.rendű vádlott neve I. r., III.rendű vádlott neve III. r., IV.rendű vádlott neve IV. r., V.rendű vádlott neve V. r., dr. VII.rendű vádlott neve VII. r., VIII.rendű vádlott neve VIII. r., IX.rendű vádlott neve IX. r., dr. XIII.rendű vádlott neve XIII. r. és XV.rendű vádlott neve XV. r. vádlottakat kötelezte a felmerült bűnügyi költség viselésére. Az elsőfokú bíróság ítélete V.rendű vádlott neve V. r. vádlott vonatkozásában a felmentő rendelkezés tekintetében, ezen túlmenően XIV.rendű vádlott neve XIV. r. vádlott tekintetében első fokon jogerőre emelkedett. Észlelte az ítélőtábla, hogy V.rendű vádlott neve V. r. vádlott esetében a felmentő rendelkezés jogerőre emelkedését a törvényszék elmulasztotta megállapítani, ez az eljárási szabálysértés azonban nem teremtette meg a másodfokú felülbírálat lehetőségét ezen felmentés vonatkozásában. A törvényszék ítélete ellen ellenérdekű fellebbezések kerültek fellebbezésre: Az ügyész - I.rendű vádlott neve I. r. vádlott, VIII.rendű vádlott neve VIII. r. vádlott és IX.rendű vádlott neve IX. r. vádlott terhére az ítélet felmentő rendelkezései miatt a bűnösség megállapítása érdekében, valamint a folytatólagos egységbe tartozó részcselekmények vonatkozásában a büntetőjogi felelősség megállapításának mellőzése miatt, az e részcselekményekben való bűnösség megállapítása érdekében, továbbá téves minősítés, törvénysértően enyhe büntetés miatt, a kiszabott büntetés súlyosítása céljából, - II.rendű vádlott neve II. r. vádlott VI.rendű vádlott neve VI. r. vádlott, X.rendű vádlott neve X. r. vádlott XI.rendű vádlott neve XI. r. vádlott és XII.rendű vádlott neve XII. r. vádlott vonatkozásában a felmentésük miatt, a bűnösség megállapítása és büntetés kiszabása érdekében, - III.rendű vádlott neve III. r. vádlott, IV.rendű vádlott neve IV. r. vádlott és V.rendű vádlott neve V. r. vádlott vonatkozásában a folytatólagosság egységébe tartozó részcselekmények esetében a büntetőjogi felelősség megállapításának mellőzése miatt, a mellőzött részcselekményekben való bűnösség megállapítása céljából, továbbá téves minősítés, törvénysértően enyhe büntetés miatt, a kiszabott büntetés súlyosítása céljából, - dr. VII.rendű vádlott neve VII. r. vádlott terhére téves minősítés és törvénysértően enyhe büntetés kiszabása miatt, a büntetés súlyosítása érdekében, - dr. XIII.rendű vádlott neve XIII. r. vádlott vonatkozásában a vád szerinti vagyoni hátrány összegének megállapítása és a pénzbüntetés súlyosítása érdekében, míg - XV.rendű vádlott neve XV. r. vádlott terhére súlyosításért, a pénzbüntetés egy napi tétele összegének emelése érdekében jelentett be fellebbezést. I.rendű vádlott neve I. r. vádlott felmentés érdekében, míg védője megalapozatlanság miatt felmentés érdekében, II.rendű vádlott neve II. r. vádlott a felmentés jogcíme miatt bűncselekmény hiánya okából történő felmentés végett, III.rendű vádlott neve III. r. vádlott a fellebbezés irányának megjelölése nélkül, míg védője felmentés érdekében, IV.rendű vádlott neve IV. r. vádlott és védője egyezően felmentésért, V.rendű vádlott neve V. r. vádlott felmentés érdekében, míg védője a tényállás téves megállapítása miatt felmentés érdekében, Dr. VII.rendű vádlott neve VII. r. vádlott és védője felmentés végett, VIII.rendű vádlott neve VIII. r. vádlott védője felmentés iránt, IX.rendű vádlott neve IX. r. vádlott és védője egyezően bűncselekmény hiánya okából történő felmentés érdekében, X.rendű vádlott neve X. r. vádlott és védője egyezően bűncselekmény hiánya okából történő felmentés végett, Dr. XIII.rendű vádlott neve XIII. r. vádlott felmentés érdekében, míg védője a tényállás téves megállapítása miatt felmentésért, XV.rendű vádlott neve IV. r. vádlott védője a tényállás téves megállapítása miatt felmentés érdekében fellebbezett. A Magánfél neve Zrt. magánfél fellebbezést jelentett be az előterjesztett polgári jogi igénynek megfelelő kártérítés megfizetésének érdekében, míg VI.rendű vádlott neve VI. r. vádlott tekintetében a zár alá vétel megszüntetése miatt. A fellebbviteli főügyészség az ügyész által I.rendű vádlott neve I. r., II.rendű vádlott neve II. r., VI.rendű vádlott neve VI. r., X.rendű vádlott neve X. r., XI.rendű vádlott neve XI. r. és XII.rendű vádlott neve XII. r. vádlottak terhére bűnösségük megállapítása és súlyosabb büntetés, illetve büntetés kiszabása érdekében bejelentett fellebbezést módosította, és azt az elsőfokú ítélet e vádlottakra vonatkozó részének hatályon kívül helyezése és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítása érdekében tartotta fenn. Az III.rendű vádlott neve III. r., IV.rendű vádlott neve IV. r., V.rendű vádlott neve V. r., dr. VII.rendű vádlott neve VII. r., VIII.rendű vádlott neve VIII. r., IX.rendű vádlott neve IX. r., dr. XIII.rendű vádlott neve XIII. r. és XV.rendű vádlott neve XV. r. vádlottak terhére a büntetőjogi felelősségük szélesebb körben történő megállapítása és súlyosabb büntetés kiszabása iránt bejelentett fellebbezést módosította oly módon, hogy dr. XIII.rendű vádlott neve XIII. r. és XV.rendű vádlott neve XV. r. vádlottak vonatkozásában a bűnösség körének bővülése és XV.rendű vádlott neve XV. r. vádlottnál a minősítés változására tekintettel pénzbüntetés helyett végrehajtásában próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés büntetés kiszabása érdekében tartotta fenn a terhükre bejelentett fellebbezést. Az ítéleti tényállások közül az I/A.1.a.iii. pont tekintetében III.rendű vádlott neve III. r. és VIII.rendű vádlott neve VIII. r. vádlottak vonatkozásában, az I/D. pont vonatkozásában VI.rendű vádlott neve VI. r., VIII.rendű vádlott neve VIII. r. és IX.rendű vádlott neve IX. r. vádlottak vonatkozásában, míg a III/a., b., c., d., e., f. pontokkal kapcsolatban III.rendű vádlott neve III. r. és IV.rendű vádlott neve IV. r. vádlottak vonatkozásában az ügyészi fellebbezésnek a vagyonkezelési kötelezettség megsértése miatt folytatólagosan elkövetett hűtlen kezelés bűntettében való bűnösség megállapítására irányuló indítványát mellőzte. Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás több ponton történő kiegészítését, helyesbítését, valamint a jogi indokolás kiegészítését is indítványozta. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság által felvett bizonyítás nem volt mindenre kiterjedő, így az egyes ítéleti tényállási pontok részleges, vagy teljes megalapozatlanságban szenvednek. I.rendű vádlott neve I. r., II.rendű vádlott neve II. r., III.rendű vádlott neve III. r., IV.rendű vádlott neve IV. r., V.rendű vádlott neve V. r., VI.rendű vádlott neve VI. r., dr. VII.rendű vádlott neve VII. r. és VIII.rendű vádlott neve VIII. r. vádlottakat érintően a vádirati tényállás I. száma alatt a bűnszervezet meg nem állapíthatóságával kapcsolatban az elsőfokú bíróság által megállapítottak álláspontja szerint a Be.
3. §

(2)bekezdés a).,

1. b)és
2. d)pontja szerinti megalapozatlansági okban szenvednek, amely azonban a Be. 352. §

(1)bekezdése alapján a rendelkezésre álló iratokból az ítéleti tényállás kiegészítésével és a helyes jogi következtetés levonásával kiküszöbölhetőek. Ezzel összefüggésben hivatkozott arra, hogy a vádlottak közötti alá-fölérendeltségi viszonyokra tekintettel megállapítható, hogy

1. január hónaptól
2. december hónapig a hivatal neve1 egyes vezetői és a Magánfél neve Zrt. vezetői között bűnszervezet jött létre. I.rendű vádlott neve I. r. vádlott vonatkozásában a II. tényállási pont megalapozatlansága miatt másodfokú felülbírálatra alkalmatlan. A tényállás nincs felderítve, mivel az elsőfokú bíróság elutasította azon ügyészi bizonyítási indítványt, amely IV.rendű vádlott neve IV. r. vádlott akkori sofőrje, tanú neve1 kihallgatását célozta. Álláspontja szerint tanú neve1 a 15.000.000.-Ft eljuttatásával kapcsolatban tudna tanúvallomást tenni. A megismételt eljárásban indokoltnak tartotta tanú neve1en kívül a már e körben kihallgatott vádlottak ismételt kihallgatását, valamint tanú neve2 tanúkénti kihallgatását is. Véleménye szerint az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás egyben hiányos is ebben a körben a felderítetlensége miatt. Az ügyész álláspontja szerint II.rendű vádlott neve II. r. vádlott vonatkozásában az ítélet I/A.
3. tényállási pontja felderítetlen és hiányos, illetőleg az ezzel kapcsolatos indokolási kötelezettségének is csak részben tett eleget az elsőfokú bíróság. Ezzel összefüggésben hivatkozott arra, hogy az elsőfokú bíróság az ítélet indokolása során nem adott részletes magyarázatot arra vonatkozóan, hogy miért vetette el III.rendű vádlott neve III. r. és VIII.rendű vádlott neve VIII. r. vádlottaknak II.rendű vádlott neve II. r. vádlottra vonatkozó terhelő vallomását, amely szerint III.rendű vádlott neve III. r. vádlott ezt a szerződést, mivel az szükségtelen volt a Magánfél neve Zrt. részére, nem akarta megkötni, és kifejezetten csak II.rendű vádlott neve II. r. vádlott utasítására került sor a szerződéskötésre. VI.rendű vádlott neve VI. r. és XII.rendű vádlott neve XII. r. vádlottak esetében az ítélet I/A.2.a.i., a.ii. és a.iii. tényállási pontokkal kapcsolatban szintén arra hivatkozott, hogy a tényállás felderítetlen, tekintettel arra, hogy nem került megnyugtatóan tisztázásra, hogy XII.rendű vádlott neve XII. r. vádlottal kötött szerződések szükségesek voltak-e, avagy felesleges kiadásnak minősültek. Álláspontja szerint nem lett kellőképpen felderítve az sem, hogy amennyiben a szerződések szükségesek voltak, úgy alvállalkozó közreműködése nélkül a gazdálkodó szervezet neve3 Kft. alacsonyabb összegért szervezte volna meg a rendezvényeket. A szükségesség, majd ezt követően az ár-értékarány felderítését követően lehet állást foglalni abban a tekintetben, hogy a szerződésekkel kapcsolatban keletkezett-e vagyoni hátrány. Ezen tényállási pontokkal kapcsolatban sérelmezte azt is, hogy az elsőfokú bíróság nem vizsgálta kellő körültekintéssel VI.rendű vádlott neve VI. r. és XII.rendű vádlott neve XII. r. vádlottak tudattartalmát, így álláspontja szerint e körben további bizonyítás lefolytatása szükséges. Ismételten ki kell hallgatni VI.rendű vádlott neve VI. r., VIII.rendű vádlott neve X. r., VIII.rendű vádlott neve VIII. r. és XII.rendű vádlott neve XII. r. vádlottakat, valamint tanú neve3t a szerződéskötés körülményeire és az érdemi pályáztatás elmaradásával kapcsolatban. X.rendű vádlott neve X. r. és XI.rendű vádlott neve XI. r. vádlottak esetében az ítélet I/A.1.a.i. és a.iii., valamint
4. és
5. pontjaival kapcsolatban álláspontja szerint oly mértékű megalapozatlanság állapítható meg, amely a másodfokú érdemi felülbírálatot nem teszi lehetővé. Az elsőfokú bíróság ezen tényállási pontokat hiányosan állapította meg, téves ténybeli következtetéseket vont le, amikor elfogadta azt a vádlotti védekezést, amely szerint a Gazdálkodó szervezet neve4 Kft.-vel kötött szerződések a Combino villamosok bevezetése érdekében a Magánfél neve Zrt. érdekeit szolgálta, és nem értékelte a rendezvények eltúlzott méretét, valamint a Gazdálkodó szervezet neve4 Kft. kivételezett helyzetét és a versenyeztetési eljárás szándékos kikerülését. Sérelmezte azt is, hogy az elsőfokú bíróság nem volt figyelemmel arra sem, hogy a Magánfél neve Zrt. megfelelő apparátussal rendelkezett az ilyen jellegű rendezvények szervezésére és megtartására. X.rendű vádlott neve X. r. és VIII.rendű vádlott neve VIII. r. vádlottaknak az ítélet I/A.
6. tényállási pontjában írt cselekményével kapcsolatban kifogásolta, hogy a tényállás nincs kellő mértékben felderítve, és ebből fakadóan a megállapított ítéleti tényállás hiányos. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság tévesen állapította meg, hogy a Magánfél neve Zrt. a Gazdálkodó szervezet neve5 Zrt.-n keresztül a saját apparátusának felhasználásával nem lett volna képes 800.000 db szórólapnak a háztartásokba való eljuttatására. Hivatkozott arra, hogy az elsőfokú bíróság bár megállapította, hogy a 100.000 db szórólap egyéni helyszínre történő kézbesítése elmaradt, és X.rendű vádlott neve X. r. vádlott ennek ellenére kifizettette a kézbesítés szerződésben vállalt díját, mindezen megállapításból mégis téves jogi következtetést vont le. I.rendű vádlott neve I. r., II.rendű vádlott neve II. r., VI.rendű vádlott neve VI. r., X.rendű vádlott neve X. r., XI.rendű vádlott neve XI. r. és XII.rendű vádlott neve XII. r. vádlottak esetében álláspontja szerint a megalapozatlanság oly mértékű, amely a másodfokú eljárás keretei között nem korrigálható. Az elsőfokú bíróság III.rendű vádlott neve III. r. és VIII.rendű vádlott neve VIII. r. vádlottak esetében a tényállás I/A.
7. tényállási pontjában a tényállást hiányosan, iratellenesen és téves ténybeli következtetés levonásával állapította meg, amikor a nyolc megrendelt tanulmányból csak három esetben találta megállapíthatónak a szándékos vagyonkezelési kötelezettség megszegését, hiszen az Gazdálkodó szervezet neve6 Kft. szakértői véleménye szerint valamennyi tanulmányra igaz, hogy azok nem Magánfél neve-specifikusak, és a vádlottak már a szerződés megkötésekor tisztában voltak azzal, hogy olyan tanulmányok készülnek, amelyek a Magánfél neve Zrt. részére nem hasznosíthatók. Ezen tényállással kapcsolatban az okozott vagyoni hátrány összege 25.440.000.-Ft. III.rendű vádlott neve III. r., V.rendű vádlott neve V. r., VIII.rendű vádlott neve VIII. r. és IX.rendű vádlott neve IX. r. vádlottak vonatkozásában az ítélet I/A.1.g. pontjával kapcsolatban véleménye szerint az elsőfokú bíróság téves jogi következtetés levonásával állapította meg azt, hogy a Magánfél neve Zrt. társadalmi felelősségvállalására tekintettel lehetett támogatást nyújtani a Gazdálkodó szervezet neve7 Bt.-nek. III.rendű vádlott neve III. r., VIII.rendű vádlott neve VIII. r. vádlottak esetében a tényállás I/A.
8. pontja részben hiányosan, részben téves ténybeli következtetések levonásával került megállapításra. Az elsőfokú bíróság iratellenesen fogadta el a vádlottak azon állítását, amely szerint a lobbitevékenység érdekében kötött szerződés szükséges és hasznos volt a Magánfél neve Zrt. részére. Ezzel kapcsolatban hivatkozott arra, hogy a Magánfél neve Zrt. működésének anyagi kereteit a tulajdonos, azaz a önkormányzat neve határozza meg, így értelmezhetetlen, hogy a tulajdonos felé a Gazdálkodó szervezet neve8 Kft. eredményesen bármilyen lobbitevékenységet kifejthetne. III.rendű vádlott neve III. r., VIII.rendű vádlott neve VIII. r. és IX.rendű vádlott neve IX. r. vádlottak esetében az ítélet I/A.16.a. és b. pontjaival kapcsolatban az első fokú tényállás hiányos, és téves ténybeli következtetések levonásával került megállapításra. Az elsőfokú bíróság ugyanis nem vizsgálta kellő körültekintéssel a szerződés szükségességét és hasznosságát. A törvényszék nem volt tekintettel arra, hogy a szerződésben kikötött 2.000 háztartásból a vállalkozás ténylegesen csak 241 személy felmérését végezte el, az Gazdálkodó szervezet neve9 Bt. III.rendű vádlott neve III. r. vádlott barátjának a cége volt, a kiválasztását csak formális versenyeztetés előzte meg, és a program eredményét a Magánfél neve Zrt.-nél meg sem kísérelték felhasználni. III.rendű vádlott neve III. r., VIII.rendű vádlott neve VIII. r., IX.rendű vádlott neve IX. r. és dr. XIII.rendű vádlott neve XIII. r. vádlottak esetében az ítélet I/A.
9. pontjával kapcsolatban kifejtette, hogy az megalapozatlan. A rendelkezésre álló iratok tartalma alapján azonban az ítéleti tényállás kiegészíthető, és helyes ténybeli következtetés levonásával a megalapozatlansági ok kiküszöbölhető. Megállapítható, hogy a III., VIII. és XIV. r. vádlottak a szerződés megkötésekor nem jártak el kellő körültekintéssel. Nem vizsgálták dr. XIII.rendű vádlott neve XIII. r. vádlott korábbi munkáit, és annak ellenére, hogy a XIII. r. vádlott nem a szerződésben meghatározott célcsoportot vizsgálta és az általa elkészített tanulmány szakmailag kifogásolható tartalmú, hiányos is volt, mégis elfogadták a látszatteljesítést reális teljesítésnek, s így összesen 4.750.000.-Ft vagyoni hátrányt okoztak a vagyonkezelési kötelezettségük megszegésével. Álláspontja szerint III.rendű vádlott neve III. r. vádlott mivel abban a tudatban írta alá a szerződést, hogy az a Magánfél neve Zrt. számára szükségtelen, ezért a Magánfél neve Zrt.-től való távozásáig, azaz
10. január
11. napjáig 1.000.000.-Ft vagyoni hátrányt, VIII.rendű vádlott neve VIII. r. vádlott 2.750.000.-Ft, míg IX.rendű vádlott neve IX. r. vádlott 4.750.000.-Ft vagyoni hátrányt okozott, dr. XIII.rendű vádlott neve XIII. r. vádlott pedig 4.750.000.-Ft vagyoni hátrány okozásához nyújtott segítséget. III.rendű vádlott neve III. r., IV.rendű vádlott neve IV. r. vádlottak estében a tényállás I/A.
12. pontjával kapcsolatban kifejtette, hogy az részlegesen megalapozatlan. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság ezen tényállási ponttal kapcsolatban a vádirati tényállást nem merítette ki teljes egészében, amikor a Gazdálkodó szervezet neve10 Kft.-vel megkötött szerződés
13. október
14. napján történő módosításával összefüggésben a vagyonkezelési kötelezettség megszegését nem állapította meg. Kifejtette, hogy a Magánfél neve Zrt. műszaki igényeinek meg nem felelő teljesítést lehetővé tevő szerződésmódosítás során a szerződésmódosítás előkészítésével és aláírásával III.rendű vádlott neve III. r. és IV.rendű vádlott neve IV. r. vádlottak megszegték a vagyonkezelési kötelezettségüket. Ezen túlmenően a IV. r. vádlott esetében a teljesítés elfogadása is kötelességszegésnek minősül, amellyel összesen 118.800.000.-Ft vagyoni hátrányt okoztak. III.rendű vádlott neve III. r. vádlott vonatkozásában az ítélet I/A.
15. tényállási pontjával kapcsolatban úgyszintén arra hivatkozott, hogy az részlegesen megalapozatlan, mivel téves következtetést vont le a törvényszék, amikor azt állapította meg, hogy a projekt neve sikeréhez hozzájáruló Gazdálkodó szervezet neve11 Zrt. megbízása a Magánfél neve Zrt. számára is hasznos volt. Utalt továbbá arra is, hogy az elsőfokú bíróság iratellenesen minősítette az Gazdálkodó szervezet neve11 Zrt.-nek kifizetett díjat projektköltségnek. Véleménye szerint a tényállás kiegészítésével és helyes ténybeli következtetés levonásával az állapítható meg, hogy III.rendű vádlott neve III. r. vádlott a Magánfél neve Zrt. működése szempontjából szükségtelen szerződéseket kötött az Gazdálkodó szervezet neve11 Zrt.-vel, így vagyonkezelői kötelezettségét megszegve 78.207.000.-Ft vagyoni hátrányt okozott. V.rendű vádlott neve V. r., VIII.rendű vádlott neve VIII. r. és IX.rendű vádlott neve IX. r. vádlottak esetében az ítélet I/A.1.b.iii. tényállási pontjával kapcsolatban kifejtette, hogy az elsőfokú bíróság bár helyesen tárta fel a szerződés megkötésének körülményeit, illetőleg a teljesítés minőségét, azonban tévesen arra a ténybeli következtetésre jutott, hogy a szerződés a Magánfél neve Zrt. kommunikációs céljait és érdekeit szolgálta. Álláspontja szerint a magazin neve magazinban megjelent közlemények nem szolgálták a Magánfél neve Zrt. érdekeit, így V.rendű vádlott neve V. r. vádlott felhívására VIII.rendű vádlott neve VIII. r. és IX.rendű vádlott neve IX. r. vádlottak a szükségtelen szerződés megkötésével és a teljesítés elfogadásával vagyonkezelői kötelezettségüket megszegték, amellyel 3.000.000.-Ft vagyoni hátrányt okoztak a Magánfél neve Zrt.-nek. IX.rendű vádlott neve IX. r. vádlott esetében a tényállás I/A.2.b. pontjával kapcsolatban kifejtette, hogy a tényállás részben megalapozatlan. Utalt arra, hogy az elsőfokú bíróság tévesen vonta le azt a ténybeli következtetést, hogy nem volt megállapítható, hogy a szolgáltatás a Magánfél neve Zrt. számára szükségtelen és haszontalan, így a helyes következtetés levonásával azt kell megállapítani, hogy IX.rendű vádlott neve IX. r. vádlott a szükségtelen szerződés megkötésével és a teljesítések igazolásával a vagyonkezelési kötelezettségét megszegte, és ezáltal 3.960.000.-Ft vagyoni hátrányt okozott. VIII.rendű vádlott neve VIII. r. és IX.rendű vádlott neve IX. r. vádlottak esetében az I/A.
16. tényállási ponttal kapcsolatban kifejtette, hogy az részben megalapozatlan, ugyanis a szerződés szükségessége és hasznossága tekintetében téves ténybeli következtetést vont le. Álláspontja szerint a szerződés már megkötésekor is szükségtelen volt, így VIII.rendű vádlott neve VIII. r. és IX.rendű vádlott neve IX. r. vádlottak a szükségtelen szerződés megkötésével és fenntartásával a vagyonkezelési kötelezettségüket megszegték, és ezzel 13.464.000.-Ft vagyoni hátrányt okoztak a Magánfél neve Zrt.-nek. IV.rendű vádlott neve IV. r., VIII.rendű vádlott neve VIII. r. és IX.rendű vádlott neve IX. r. vádlottak esetében a tényállás I/A.2.c. pontjával kapcsolatban is arra hivatkozott, hogy az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás részben megalapozatlan, hiszen az elsőfokú bíróság bár helyesen utalt arra, hogy a statisztákat kölcsönző Gazdálkodó szervezet neve12 Kft. összesen 20 statisztát biztosított a filmhez egy napra, ennek ellenére arra hivatkozva, hogy a forgatókönyv szerint olyan jelenetek is voltak, amelyek a filmből kimaradtak, és a többi statisztát ezekben a jelenetekben alkalmazták volna, a szerződés teljesítését elfogadhatónak találta. Álláspontja szerint a vádlottaknak észlelniük kellett, hogy a forgatókönyvben megjelölt statiszták többségét nem alkalmazták, ezért túlszámlázás történt. Erre figyelemmel IV.rendű vádlott neve IV. r., VIII.rendű vádlott neve VIII. r. és IX.rendű vádlott neve IX. r. vádlottak a vagyonkezelői kötelezettségüket megszegték, és ezáltal 4.111.000.-Ft vagyoni hátrányt okoztak a Magánfél neve Zrt.-nek. III.rendű vádlott neve III. r., VIII.rendű vádlott neve VIII. r. vádlottak esetében a tényállás I/A.
17. pontjával kapcsolatban arra hivatkozott, hogy bár az elsőfokú bíróság a történeti tényállást helyesen állapította meg, mégis tévesen vonta le azt a ténybeli következtetést, hogy III.rendű vádlott neve III. r. vádlott a korábbi,
18. évre vonatkozóan kötött szerződés megújításával és a felhasználás elmulasztásával VIII.rendű vádlott neve VIII. r. vádlott nem szegte meg vagyonkezelői kötelezettségét annak ellenére, hogy tudott a műsoridőkeret kötelező felhasználásáról és az Gazdálkodó szervezet neve13 Kft. kereskedelmi igazgatójának külön felhívása ellenére sem intézkedett a keret felhasználása, vagy a szerződés megszüntetése érdekében. Álláspontja szerint a helyes következtetéssel az állapítható meg, hogy III.rendű vádlott neve III. r. vádlott a szerződés megkötésével 7.544.000.-Ft, míg VIII.rendű vádlott neve VIII. r. vádlott a műsoridő kihasználásának elmulasztásával 12.000.000.-Ft vagyoni hátrányt okozott, amely a Magánfél neve Zrt. által később indított per során megtérült. A fellebbviteli főügyészség az átiratában az elsőfokú bíróság bizonyítékok értékelő tevékenységével kapcsolatban sérelmezte, hogy bár a bizonyítékok számbavétele megtörtént, azok értékelése és mérlegelése azonban nem teljes körű. Kifogásolta, hogy az elsőfokú bíróság a nyomozás során feltáró jellegű beismerő vallomást tevő vádlottak, így III.rendű vádlott neve III. r., IV.rendű vádlott neve IV. r., VI.rendű vádlott neve VI. r. és VIII.rendű vádlott neve VIII. r. vádlottak esetében nem vizsgálta kellő körültekintéssel azokat az okokat és körülményeket, amelyekre hivatkozva utóbb a nyomozás során tett vallomásukat megváltoztatták, vagy teljes egészében visszavonták. Ezzel összefüggésben az ítélet II. tényállási pontjával kapcsolatban sérelmezte, hogy a törvényszék a bizonyítékok értékelése során nem fejtette ki részletesen, hogy miért vetette el IV.rendű vádlott neve IV. r. vádlottnak a nyomozás során éveken át fenntartott, I.rendű vádlott neve I. r. vádlottra nézve terhelő tartalmú vallomását, míg a nyomozás során IV.rendű vádlott neve IV. r. vádlott által tett vallomását több ítéleti pontnál is elfogadta. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság a bűnszervezet létrejöttét és működését lehetővé tevő körülményeket, így a vádlottak közötti kapcsolati rendszert a tanúvallomások, valamint az okirati bizonyítékok értékelésekor vizsgálta ugyan, azonban ezt nem teljes körűen tette. A bizonyítékok részletes elemzését elmulasztotta, és ennek eredményeként tévesen jutott arra a következtetésre, hogy a bűnszervezet nem állapítható meg. Véleménye szerint az elsőfokú bíróság az általa megállapított tényállásból a vádlottak bűnösségére csak részben következtetett helyesen. Ebből fakadóan a vádtól eltérően bűnösségüket csak kisebb körben állapította meg, illetőleg II.rendű vádlott neve II. r., VI.rendű vádlott neve VI. r., X.rendű vádlott neve X. r., XI.rendű vádlott neve XI. r. és XII.rendű vádlott neve XII. r. vádlottak esetében bizonyítottság hiánya okából nem találta a bűnösséget megállapíthatónak a terhükre rótt egyik bűncselekményben sem. A bűnszervezettel kapcsolatban hivatkozott arra, hogy III.rendű vádlott neve III. r., IV.rendű vádlott neve IV. r., V.rendű vádlott neve V. r., dr. VII.rendű vádlott neve VII. r. és VIII.rendű vádlott neve VIII. r. vádlottak esetében az első fokú ítéleti tényállástól eltérően megállapítható az összehangolt működés és hierarchikus szervezettség. Ezen vádlottak a hivatal neve1ból származó utasítások, kívánságok teljesítése során a Magánfél neve Zrt.-nél kialakult alá-fölérendeltségi viszonyukra tekintettel a munkahelyi szervezettséget felhasználva 5 évnél súlyosabban minősülő bűncselekményt valósítottak meg, így mind az elkövetéskor hatályos
19. évi IV. törvény
20. §
21. pontja szerint, mind a Btk.
22. §

(1)bekezdés

1. pontja szerint megállapítható a bűnszervezet fennállta. Hivatkozott arra, hogy a bűnösség körének változása miatt és a bűnszervezetben történő elkövetés megállapításának esetén az elkövetéskor hatályban volt büntető törvény, azaz az
2. évi IV. törvény alkalmazása kedvezőbb III.rendű vádlott neve III. r., IV.rendű vádlott neve IV. r., V.rendű vádlott neve V. r., dr. VII.rendű vádlott neve VII. r., VIII.rendű vádlott neve VIII. r. vádlottak esetében, míg IX.rendű vádlott neve IX. r., dr. XIII.rendű vádlott neve XIII. r. és XV.rendű vádlott neve XV. r. vádlottak esetében az elbíráláskori büntető törvény tartalmaz kedvezőbb rendelkezéseket. Indítványozta a bűnösségi körülmények kiegészítését illetőleg helyesbítését is. Sérelmezte továbbá, hogy az elsőfokú bíróság nem vizsgálta a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli előzetes mentesítés alkalmazásának lehetőségét annak ellenére, hogy I.rendű vádlott neve I. r., II.rendű vádlott neve II. r., IV.rendű vádlott neve IV. r., V.rendű vádlott neve V. r., dr. VII.rendű vádlott neve VII. r. és VIII.rendű vádlott neve VIII. r. vádlottakkal szemben végrehajtásában próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés büntetést szabott ki. Megjegyezte továbbá, hogy az elsőfokú bíróság bár helyesen rendelkezett a magánfél polgári jogi igényéről, azonban tekintettel arra, hogy a bűnösség körét tévesen állapította meg, ezért a kártérítés összegszerűsége helytelen. Észrevételezte azt is, hogy a törvényszék tévesen rendelkezett VIII.rendű vádlott neve VIII. r. vádlott esetében az üzletrészekre vonatkozó zár alá vétel feloldásáról, figyelemmel arra, hogy a VIII. r. vádlott vonatkozásában nem került sor az üzletrészek zár alá vételének elrendelésére. Összességében azt indítványozta, hogy a Be.
3. §

(1)bekezdése alapján eljárva az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helyezze hatályon kívül I.rendű vádlott neve I. r., II.rendű vádlott neve II. r., VI.rendű vádlott neve VI. r., X.rendű vádlott neve X. r., XI.rendű vádlott neve XI. r. és XII.rendű vádlott neve XII. r. vádlottak vonatkozásában, és az elsőfokú bíróságot utasítsa új eljárásra. Indítványozta továbbá, hogy a Be. 372. §

(1)bekezdése alapján a másodfokú bíróság a törvényszék ítéletét változtassa meg III.rendű vádlott neve III. r., IV.rendű vádlott neve IV. r., V.rendű vádlott neve V. r., dr. VII.rendű vádlott neve VII. r., VIII.rendű vádlott neve VIII. r., IX.rendű vádlott neve IX. r., dr. XIII.rendű vádlott neve XIII. r. és XV.rendű vádlott neve XV. r. vádlottak vonatkozásában, s az általuk elkövetett bűncselekményt az alábbiak szerint minősítse: III.rendű vádlott neve III. r. vádlott cselekményét társtettesként, folytatólagosan elkövetett hűtlen kezelés bűntettének [1978. évi IV. törvény 319. §

(1)bekezdés,

(3)bekezdés c) pont], IV.rendű vádlott neve IV. r. vádlott cselekményét folytatólagosan elkövetett hűtlen kezelés bűntettének [1978. évi IV. törvény 319. §

(1)bekezdés,

(3)bekezdés c) pont], V.rendű vádlott neve V. r. vádlott cselekményét felbujtóként, folytatólagosan elkövetett hűtlen kezelés bűntettének [1978. évi IV. törvény 319. §

(1)bekezdés,

(3)bekezdés b) pont], dr. VII.rendű vádlott neve VII. r. vádlott cselekményét felbujtóként elkövetett hűtlen kezelés bűntettének [1978. évi IV. törvény 319. §

(1)bekezdés,

(3)bekezdés b) pont], VIII.rendű vádlott neve VIII. r. vádlott cselekményét társtettesként, folytatólagosan elkövetett hűtlen kezelés bűntettének [1978. évi IV. törvény 319. §

(1)bekezdés,

(3)bekezdés c) pont], IX.rendű vádlott neve IX. r. vádlott cselekményét folytatólagosan elkövetett hűtlen kezelés bűntettének [Btk. 376. §

(1)bekezdés,

(5)bekezdés a) pont], dr. XIII.rendű vádlott neve XIII. r. vádlott cselekményét bűnsegédként elkövetett hűtlen kezelés bűntettének [Btk. 376. §

(1)bekezdés,

(4)bekezdés b) pont], XV.rendű vádlott neve V. r. vádlott cselekményét bűnsegédként elkövetett hűtlen kezelés bűntettének [Btk. 376. §

(1)bekezdés,

(4)bekezdés a) pont] minősítse. Indítványozta, hogy III.rendű vádlott neve III. r., IV.rendű vádlott neve IV. r., V.rendű vádlott neve V. r., dr. VII.rendű vádlott neve VII. r. és VIII.rendű vádlott neve VIII. r. vádlottakkal szemben az ítélőtábla mellőzze a kiszabott szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztését, alkalmazzon közügyektől eltiltást, valamint a gazdasági társaság vezető tisztségviselője foglalkozástól eltiltást, illetőleg dr. VII.rendű vádlott neve VII. r. vádlott esetében a jogi szakvizsgához kötött foglalkozástól eltiltást. IX.rendű vádlott neve IX. r. vádlottal szemben végrehajtandó szabadságvesztés büntetés kiszabására, közügyektől eltiltás alkalmazására, valamint gazdasági társaság vezető tisztségviselője foglalkozástól eltiltásra, míg dr. XIII.rendű vádlott neve XIII. r., valamint XV.rendű vádlott neve XV. r. vádlott esetében próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés büntetés kiszabására, egyebekben pedig az elsőfokú bíróság egyéb rendelkezéseinek helybenhagyására tett indítványt. I.rendű vádlott neve I. r. vádlott védője fellebbezésének indokolásában sérelmezte a Kecskeméti Törvényszék eljárását abból a szempontból, hogy az ügy törvényes bírája véleménye szerint a Fővárosi Törvényszék volt, az ügy áthelyezés egy Alaptörvény-ellenes jogszabályi rendelkezésen alapult, és a Kúria bíróság kijelölésével kapcsolatos állásfoglalásával sem értett egyet. Hivatkozott arra, hogy a nyomozás során a hatóságok a jogszerűség határait túllépő nyomásgyakorlást alkalmaztak annak érdekében, hogy a vádlottakra nézve terhelő tartalmú vallomások szülessenek, amelyet I.rendű vádlott neve I. r. vádlott e körben tett nyilatkozatán kívül II.rendű vádlott neve III. r., V.rendű vádlott neve IV. r., VI.rendű vádlott neve VI. r. és VIII.rendű vádlott neve VIII. r. vádlottak vallomásai, valamint több tanú, így közöttük tanú neve4, dr. tanú neve5 vagy tanú neve6 vallomása is alátámasztott. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás I/A.

1. a. és b. valamint II. pontja megalapozott, felülbírálatra alkalmas, és a törvényszék a bizonyítékok helyes értékelésével jutott arra a következtetésre, hogy ezen tényállási pontokkal kapcsolatban nem lehetett megállapítani I.rendű vádlott neve I. r. vádlott büntetőjogi felelősségét. Az ügyész ezen tényállási pontokkal kapcsolatban bejelentett fellebbezése csupán az elsőfokú bíróság bizonyíték mérlegelő tevékenységét támadja. Kifogásolta, hogy a fellebbviteli főügyészség a módosított fellebbezésében a hatályon kívül helyezés esetére a megismételt eljárás során szükségesnek tartott bizonyítással kapcsolatos indítványában figyelmen kívül hagyta azt a tényt, hogy a kihallgatni indítványozott vádlottak az első fokú eljárás során éltek a vallomásmegtagadás jogával, tanú neve1 tanú a nyomozás során tett vallomásában a II. tényállási pont érdemi körülményei közül semmire nem tudott nyilatkozni, míg a IV.rendű vádlott neve IV. r. vádlott - az elsőfokú bíróság által helyesen elvetett - nyomozati vallomásában a pénz forrásaként megjelölt tanú neve2 a jelen büntetőeljárással párhuzamosan folyamatban volt nyomozás során sem gyanúsítottként, sem tanúként nem került kihallgatásra. A tényállás I/A.
2. pontjával kapcsolatban álláspontja szerint az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás részben megalapozatlan, hiszen a tényállásban szereplő utasítás adására IV.rendű vádlott neve IV. r. vádlott vallomásán kívül más bizonyíték nem áll rendelkezésre. Ezzel összefüggésben utalt arra, hogy a IV.rendű vádlott neve IV. r. vádlott által készített „Hogyan kerültem a Magánfél neve-hoz" feljegyzés, illetve a IV. r. vádlott által tett sajtónyilatkozatok forrása egyaránt a IV. r. vádlott, így azokat nem lehet olyan bizonyítékként értékelni, mint amelyek alkalmasak a IV. r. vádlott állításának alátámasztására. Kifogásolta, hogy az elsőfokú bíróság elmulasztotta annak megállapítását, hogy pontosan hogyan, mikor és miért utasította I.rendű vádlott neve I. r. vádlott IV.rendű vádlott neve IV. r. vádlottat a teljesítési igazolás aláírására. Ezzel kapcsolatban utalt arra, hogy az elsőfokú bíróság nem tárta fel annak körülményeit, hogy I.rendű vádlott neve I. r. vádlott egyáltalán kapcsolatban állt-e a Gazdálkodó szervezet neve10 Kft.-vel. Összességében a törvényszék ítéletének megváltoztatását, I.rendű vádlott neve I. r. vádlott Be.
3. §

(3)bekezdés b) pontja alapján történő felmentését, míg az ítélet egyéb rendelkezéseinek a helybenhagyását indítványozta. II.rendű vádlott neve II. r. vádlott védője a fellebbezésének indokolásában kifejtette, hogy az elsőfokú bíróság II.rendű vádlott neve II. r. vádlott vonatkozásában az ítélet megalapozott. A tényállás I/A.

1. pontjával kapcsolatban az elsőfokú bíróság által hivatkozott bizonyítékokból azt a helyes jogi következtetést lehet csak levonni, hogy II.rendű vádlott neve II. r. vádlott nem valósított meg bűncselekményt, s ezért a Be.
2. §

(3)bekezdés b) pontja alapján, vagyis a bűncselekmény hiánya okából történő felmentésnek van helye. Álláspontja szerint a fellebbviteli főügyészség által módosított, hatályon kívül helyezés érdekében fenntartott fellebbezés megalapozatlan, hiszen ezzel kapcsolatban az ügyészség csupán a teljes körűen lefolytatott bizonyítási eljárás ismételt felvételét indítványozta. III.rendű vádlott neve III. r. vádlott védője az I. r. vádlott védőjéhez hasonlóan maga is sérelmezte a Kecskeméti Törvényszék eljárását, álláspontja szerint ezzel kapcsolatban a törvényes bíróhoz való jog sérült. A tényállás I/A/1.c. pontjával kapcsolatban arra hivatkozott, hogy a Magánfél neve Zrt. a vádbeli időszakban kommunikációs vészhelyzetben volt, így indokolt volt a Gazdálkodó szervezet neve14 Kft. igénybevétele. Ezzel kapcsolatban tényleges teljesítés is történt, így tévesen jutott az elsőfokú bíróság arra a következtetésre, hogy a Gazdálkodó szervezet neve14 Kft.-nek kifizetett számla mögött valós teljesítés nem volt. Az I/A.1.d. ponttal kapcsolatban előadta, hogy III.rendű vádlott neve III. r. vádlott mindig a szakterület előterjesztése után írt alá szerződést, a bizalmi elv alapján így ezekkel összefüggésben nem valósított meg bűncselekményt. Hivatkozott továbbá arra is, hogy V.rendű vádlott neve V. r. vádlott III.rendű vádlott neve III. r. vádlott vezérigazgatóságát megelőzően és azt követő időszakban volt a Gazdálkodó szervezet neve15 Kft. alkalmazottja, így ezen körülmény sem alkalmas arra, hogy a III. r. vádlott büntetőjogi felelősségére lehessen következtetést levonni. Az I/A.15.ponttal kapcsolatban álláspontja szerint ellentmondásos az ítéletnek az az okfejtése, hogy bár a Gazdálkodó szervezet neve16 Zrt. által biztosított internetes hírfigyelés tanú neve7 érdekét szolgálta, aki a Gazdálkodó szervezet neve17 vezérigazgató helyettese volt, ugyanakkor a 4.M. projektért felelős Magánfél neve Zrt. számára az már nem volt szükséges. Az I/A.

1. ponttal kapcsolatban álláspontja szerint az elsőfokú bíróság tévesen jutott arra az álláspontra, hogy tanú neve8 alkalmazása folytán vagyoni hátrány érte a Magánfél neve Zrt.-t, hiszen a Gazdálkodó szervezet neve8 Kft. által valós teljesítés történt. Utalt arra is, hogy az anyagi források elosztása alapvetően érinti a Magánfél neve Zrt. érdekeit, így szükséges volt a lobbitevékenységre a Gazdálkodó szervezet neve8 Kft. igénybevétele. Az I/A.1.a.iii. tényállási ponttal kapcsolatban hivatkozott arra, hogy az irányadó tényállásban hivatkozott szerződés megkötése előtt, már V.rendű vádlott neve kérését megelőzően is ugyanolyan feltételekkel született megállapodás a Gazdálkodó szervezet neve4 Gazdálkodó szervezet neve18 Kft.-vel, így mivel III.rendű vádlott neve III. r. vádlott új kötelezettséget V.rendű vádlott neve V. r. vádlott kérésére sem vállalt, és az eredeti szerződéses összeg sem került megemelésre, ezért nincs összefüggés V.rendű vádlott neve V. r. vádlott munkaviszonya és a Gazdálkodó szervezet neve4 Gazdálkodó szervezet neve18 Kft.-vel való szerződés között. Az I/B. tényállási pont vonatkozásában álláspontja szerint önmagában a szerződés megkötéséből, illetve a teljesítési igazolás aláírásából nem lehet a bűnösségre következtetni annak ellenére sem, hogy a teljesítés hiányos volt. Ezzel kapcsolatban utalt arra is, hogy III.rendű vádlott neve III. r. vádlottnak nem csak a ténylegesen aláírt teljesítési igazolás lett bemutatva a szerződéssel kapcsolatban, hanem több doboznyi irat is. Hivatkozott továbbá arra, hogy az ügyészség által a bűnösség körének bővítése végett bejelentett fellebbezés az elsőfokú bíróság bizonyíték mérlegelő tevékenységét támadja, és az ügyészi fellebbezés indokolása sem tér ki arra, hogy milyen helyes okfejtéssel lehetne eljutni III.rendű vádlott neve III. r. vádlott vonatkozásában a bűnösség megállapításához. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság a Gazdálkodó szervezet neve7 Bt.-vel, az Gazdálkodó szervezet neve9 Bt.-vel, a Gazdálkodó szervezet neve19 Bt.-vel, a Gazdálkodó szervezet neve20 Kft.-vel, a Gazdálkodó szervezet neve21 Kft.-vel, az Gazdálkodó szervezet neve11 Zrt.-vel, a Gazdálkodó szervezet neve10 Kft.-vel, a Gazdálkodó szervezet neve22 Kft.-vel, az Gazdálkodó szervezet neve23 Bt.-vel, az Gazdálkodó szervezet neve24 Kft.-vel, a Gazdálkodó szervezet neve25 Kft.-vel kapcsolatban a megalapozott tényállásból helyesen jutott arra a következtetésre, hogy III.rendű vádlott neve III. r. vádlott bűnössége nem állapítható meg. Összességében III.rendű vádlott neve III. r. vádlott teljes körű felmentésére és a polgári jogi igény egyéb törvényes útra utasítására tett indítványt. Másodlagosan, a bűnösség megállapítása esetére indítványozta a súlyosító körülmények köréből a bűncselekmény korrupciós jellegére történő hivatkozás mellőzését, tekintettel arra, hogy III.rendű vádlott neve III. r. vádlott bűnösségét az elsőfokú bíróság nem korrupciós bűncselekményben állapította meg. Álláspontja szerint III.rendű vádlott neve III. r. vádlott súlyos szívbetegségére, a hosszú időmúlásra, valamint arra tekintettel, hogy a III. r. vádlott hosszú ideje áll büntetőeljárás hatálya alatt, a végrehajtásában próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés büntetés megfelel mind a speciális, mind a generális prevenció követelményének. A bűnösség megállapítása esetére indítványozta III.rendű vádlott neve III. r. vádlott előzetes mentesítésben részesítését is. IV.rendű vádlott neve IV. r. vádlott védője a fellebbezése indokolásában arra hivatkozott, hogy az elsőfokú bíróság ítélete megalapozatlan, az téves ténybeli következtetésen alapul. Ezzel kapcsolatban indítványozta, hogy a másodfokú bíróság a tényállást változtassa meg akként, hogy IV.rendű vádlott neve IV. r. vádlott magatartása következtében a Magánfél neve Zrt.-t nem érte az ítéletben megjelölt vagyoni hátrány. Álláspontja szerint tévesen következtetett a törvényszék arra, hogy a próbaüzem letelte előtti teljesítési igazolás 47.000.000.-Ft vagyoni hátrányt okozott a Magánfél neve Zrt.-nek, hiszen az iratokból megállapíthatóan
2. november
3. napján az utastájékoztató rendszer átvételre került, és az azóta is működik. Ebből következően véleménye szerint logikai hibát jelent a vagyoni hátrány megállapítása. Mivel a vállalkozó a munkát, még ha hibásan is, de elvégezte, a hibák kijavítását is vállalta, így a beruházás értéke a Magánfél neve Zrt. vagyonába került, amiből az következik, hogy a vagyoni hátrány bekövetkezése fogalmilag kizárt. Így a próbaüzem befejezése előtti teljesítés elfogadása maximum a kifizetés időelőttiségét jelentheti, amellyel összefüggésben kamatveszteség jelentkezhetett, ami azonban összegszerűségében nem azonos a végszámla értékével. Tekintettel arra, hogy vagyoni hátrányt a végszámla kifizetésével IV.rendű vádlott neve IV. r. vádlott nem okozott, és a szándéka sem irányult arra, ezért őt bűncselekmény hiánya okából fel kell menteni. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság a Gazdálkodó szervezet neve20 Kft.-t, valamint az Gazdálkodó szervezet neve26 Kft.-t érintő tényállási pontokban kimerítően és logikailag helyesen értékelte a beszerzett bizonyítékokat, és okszerűen állapította meg, hogy a vádlottak terhére vagyoni hátrány okozására irányuló szándék nem állapítható meg. Összességében az első fokú ítélet megváltoztatására és IV.rendű vádlott neve IV. r. vádlott bűncselekmény hiánya okából történő felmentésére tett indítványt. V.rendű vádlott neve V. r. vádlott védője fellebbezése indokolásaként előadta, hogy a tényállás I/A.1.a.iii., I/A.1.c. és I/A.1.d. tényállási pontok részleges megalapozatlanságban szenvednek, mivel az elsőfokú bíróság a tényállást hiányosan állapította meg, illetőleg a megállapított tényekből további tényekre helytelenül következtetett. Sérelmezte, hogy a nyomozás során a nyomozóhatóság tagjai olyan szintű pszichés ráhatást gyakoroltak III.rendű vádlott neve III. r., IV.rendű vádlott neve IV. r., VI.rendű vádlott neve VI. r. és VIII.rendű vádlott neve VIII. r. vádlottakra, hogy ezáltal ezen vallomások nem tekinthetőek törvényes bizonyítéknak, így a Be.
4. §

(4)bekezdése alapján azokat a bizonyítékok köréből ki kell rekeszteni. Az I/A.1.a.iii. tényállási ponttal kapcsolatban kifogásolta, hogy az elsőfokú bíróság nem tulajdonított kellő jelentőséget annak a ténynek, hogy V.rendű vádlott neve V. r. vádlott tényállás szerinti kérését megelőzően már megállapodás született a Gazdálkodó szervezet neve4 Kft.-vel, és az V. r. vádlottnak tulajdonított kérést követően ugyanilyen feltételek mellett került sor a második szerződés megkötésére. Ezért tévesen jutott az elsőfokú bíróság arra a következtetésre, hogy a Gazdálkodó szervezet neve4 Kft. díja magában foglalta V.rendű vádlott neve V. r. vádlott színleges foglalkoztatásának a költségét. A tényállás I/A.1.c. pontjával kapcsolatban álláspontja szerint az elsőfokú bíróság nem helyesen értelmezte a rendelkezésre álló e-maileket, hiszen „V.rendű vádlott neve ügye" bármilyen kommunikációs téma lehetett, amivel V.rendű vádlott neve V. r. vádlott abban az időszakban foglalkozott. Az elsőfokú bíróság által hivatkozott bizonyítékok között, így a rendelkezésre álló emailek között nem található olyan adat, amelyből azt lehetne megállapítani, hogy V.rendű vádlott neve V. r. vádlott bárkit is utasított volna bármire. A tényállás I/A.1.d. pontjával kapcsolatban kifejtette, hogy VIII.rendű vádlott neve VIII. r. vádlott nyomozás során tett, utóbb visszavont vallomásán kívül nincs más olyan adat, amely alátámasztaná V.rendű vádlott neve V. r. vádlott felbujtói magatartását. Hivatkozott arra is, hogy a vádbeli időszakban V.rendű vádlott neve V. r. vádlott nem dolgozott a Gazdálkodó szervezet neve15 Kft.nél. Álláspontja szerint a tényállás I/A.1.a.iii., I/A.1.c., I/A.1.d. vádpontok tekintetében a részleges megalapozatlanság a helyes ténybeli és jogi következtetések levonásával orvosolható, így ezen vádpontok tekintetében V.rendű vádlott neve V. r. vádlott felmentését indítványozta. Hivatkozott továbbá arra, hogy az ügyész által a tényállás I/A.1.b.iii., I/A.1.f. és I/A.1.g. vádpontokkal kapcsolatban bejelentett fellebbezése a bírói mérlegelést támadja, hiszen ezen tényállási pontok megalapozottak, így az ügyészség fellebbezése alaptalan. VI.rendű vádlott neve VI. r. vádlott védője a VI. r. vádlott vonatkozásában előterjesztett ügyészi fellebbezéssel kapcsolatban észrevételezte, hogy mivel a fellebbviteli főügyészség a tényállás I/D. pontjával kapcsolatban úgy nyilatkozott, hogy az ügyészi fellebbezésnek ezen tényállási ponttal kapcsolatban a bűnösség megállapítására irányuló részét mellőzte, ezért az I/D. tényállási pont nem képezi a felülbírálat tárgyát. Az I/A.2.a.i., I/A.2.a.ii. és I/A.2.a.iii. pontokkal kapcsolatban sérelmezte, hogy az ügyészség a fellebbezés indokolásában nem fejtette ki, hogy pontosan miért tartja megalapozatlannak ezen tényállási pontokat. Kifogásolta továbbá, hogy az ügyészség az I/A.2.c. tényállási ponttal kapcsolatban úgy hivatkozott a felderítetlenségre, hogy nem határozta meg, hogy mi volt az a rendelkezésre álló bizonyíték, amelyet az elsőfokú bíróság nem vett figyelembe. Álláspontja szerint a módosított, VI.rendű vádlott neve VI. r. vádlott vonatkozásában hatályon kívül helyezést célzó ügyészi fellebbezés lényegét tekintve az elsőfokú bíróság által felvett bizonyítás megismétlésére irányul, így az csupán az elsőfokú bíróság bizonyíték-értékelő tevékenységét támadja. Utalta arra, hogy megalapozott tényállás esetében nincs helye a bizonyítékok eltérő értékelésének, így az első fokú ítélet helybenhagyására tett indítványt VI.rendű vádlott neve VI. r. vádlott vonatkozásában. Dr. VII.rendű vádlott neve VII. r. vádlott védője a VII. r. vádlott felmentése érdekében bejelentett fellebbezését akként módosította, hogy azt a megalapozatlanság okából történő hatályon kívül helyezés érdekében bejelentettként tartotta fenn. Álláspontja szerint a törvényszék ítéletének dr. VII.rendű vádlott neve VII. r. vádlottra vonatkozó része a Be. 351. §

(2)bekezdés a),

1. b)és
2. d)pontjaiban meghatározott megalapozatlansági okokban szenved. Sérelmezte, hogy az elsőfokú bíróság nem hallgatta ki tanú neve9t a kapcsolati rendszert illetően, valamint az III.rendű vádlott neve III. r. vádlottnak megküldött szerződés és teljesítési igazolással kapcsolatban a ügyvédi iroda neve munkatársait, valamint XV.rendű vádlott neve XV. r. vádlott vallomásában is említett tanú neve10t sem. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság az I/B. tényállás megállapítása során figyelmen kívül hagyta azt az elvet, hogy a vádlotti vallomásoknak csak azt a részét vegye figyelembe, amelyeket más objektív bizonyítékok is alátámasztanak, hiszen dr. VII.rendű vádlott neve VII. r. vádlott esetében III.rendű vádlott neve III. r. vádlott nyomozás során tett terhelő tartalmú vallomásán kívül más, a VII. r. vádlott bűnösségét alátámasztó bizonyíték nem volt. Ezért a törvényszék kellő alap nélkül következtetett dr. VII.rendű vádlott neve VII. r. vádlott bűnösségére. Összességében dr. VII.rendű vádlott neve VII. r. vádlott vonatkozásában az első fokú ítélet hatályon kívül helyezésére és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítására tett indítványt. VIII.rendű vádlott neve VIII. r. vádlott védője a felmentés érdekében bejelentett fellebbezését fenntartotta. Fellebbezés indokolásában hivatkozott arra, hogy az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás túlnyomórészt megalapozott, az csupán az Gazdálkodó szervezet neve27. (I/A.12. tényállási pont) és a Gazdálkodó szervezet neve19 Bt. (I/A.17. tényállási pont) vonatkozásában szenved részleges megalapozatlanságban. Álláspontja szerint ezen két céggel kapcsolatban az elsőfokú bíróság tényből tényre helytelenül következtetett a tényállás megállapítása során. Az Gazdálkodó szervezet neve27.-ra vonatkozó I/A.14. tényállási ponttal kapcsolatban sérelmezte, hogy a törvényszék nem adta megfelelő indokát annak, hogy mire alapozta azt - az egyébként téves - megállapítását, hogy bár a szerződés megkötésekor 2007. évben a szolgáltatás még szükséges volt a Magánfél neve Zrt. számára, 2008. év elejére már VIII.rendű vádlott neve VIII. r. vádlott számára is felismerhetően szükségtelenné vált. Ezen tényállási ponttal kapcsolatban VIII.rendű vádlott neve VIII. r. vádlottnak maximum a gondatlansága merülhet fel a szerződés fenntartásával összefüggésben. A tényállás I/A.17. pontjával kapcsolatban álláspontja szerint a Gazdálkodó szervezet neve19 Bt.vel kötött szerződésre vonatkozó indokolás ellentmondásos, hiszen a törvényszék ítéletének 375. oldalán azt rögzítette, hogy nem megállapítható, hogy a szerződés eleve szükségtelen volt, míg a 379. oldalon arra hivatkozik, hogy VIII.rendű vádlott neve VIII. r. vádlott belenyugodott a szükségtelen szerződés fenntartásába. Hivatkozott arra, hogy a VIII.rendű vádlott neve VIII. r. vádlottat érintő többi tényállási pont alapvetően megalapozott, azonban a felmentés jogcíme téves. Véleménye szerint VIII.rendű vádlott neve VIII. r. vádlott vonatkozásában valamennyi vádpont esetében a Be. 6. §

(3)bekezdés b) pontja alapján van helye a felmentésnek. Fellebbezésének indokolásában hivatkozott még arra is, hogy az ügyészi fellebbezésben kifejtettektől eltérően a törvényszék helyesen jutott arra a következtetésre, hogy nem volt megállapítható a bűnszervezet létrejötte. IX.rendű vádlott neve IX. r. vádlott védője fellebbezés indokolásában előadta, hogy mivel IX.rendű vádlott neve IX. r. vádlott csak utasításra írt alá szerződést, ezért a szerződésekkel kapcsolatban kötelességét nem szegte meg és vagyoni hátrányt sem tudott okozni. A tényállás I/A.

1. pontjával kapcsolatban álláspontja szerint az elsőfokú bíróság tévesen jutott arra a következtetésre, hogy
2. év elejétől IX.rendű vádlott neve IX. r. vádlott felismerhette, hogy a sajtópályázatot érdektelenség övezi, és innentől kezdve vagyoni hátrányt okozott. Ezzel kapcsolatban hivatkozott arra, hogy életszerűtlen az a megállapítás, hogy egy sajtópályázat fenntartása egy adott időpontban hasznos a Magánfél neve Zrt. számára, majd egy másik időpontban már haszontalan, s mint ilyen, már szándékos károkozásnak minősül. A tényállás I/A.
3. pontjával kapcsolatban utalt arra, hogy IX.rendű vádlott neve IX. r. vádlott csupán vezetői utasítást teljesített, így a teljesítési igazolások aláírásával nem követett el kötelességszegést. A Gazdálkodó szervezet neve19 Bt.-vel kötött határozatlan idejű szerződéssel kapcsolatban hivatkozott arra is, hogy amennyiben egy szerződés jogilag hátrányos a Magánfél neve Zrt. számára, úgy az azzal kapcsolatos fellépés egyébként sem IX.rendű vádlott neve IX. r. vádlottat terhelte, hanem az a jogi osztálynak volt a feladata. Mindezekre figyelemmel a tényállás I/A.
4. és I/A.
5. pontjaival összefüggésben IX.rendű vádlott neve IX. r. vádlott felmentésére tett indítványt bűncselekmény hiánya okából. Az elsőfokú bíróság által a bűnösség körébe nem vont tényállási pontokkal kapcsolatban kifejtette IX.rendű vádlott neve IX. r. vádlott védője, hogy azok megalapozottak. A büntetőjogi felelősség hiányára helyesen következtetett az elsőfokú bíróság, azonban álláspontja szerint egyetlen esetben sem követett el IX.rendű vádlott neve IX. r. vádlott bűncselekményt. Így, mivel ezen részcselekmények esetében sem valósult meg a IX. r. vádlott részéről bűncselekmény, ezért ennek megállapítását indítványozta. Összességében valamennyi vád tárgyává tett cselekménnyel kapcsolatban bűncselekmény hiánya okából történő felmentésre, valamint a polgári jogi igény elutasítására tett indítványt azzal, hogy a felmerült bűnügyi költséget az állam viselje. X.rendű vádlott neve X. r. vádlott védője a felmentés jogi indokának megváltoztatása érdekében bejelentett fellebbezését akként módosította, hogy elsődlegesen az első fokú ítélet Be.
6. §

(1)bekezdés I/c. pontja alapján történő hatályon kívül helyezésére és az eljárás Be. 267. §

(1)bekezdés j) pont alapján - figyelemmel a Be. 6. §

(2)bekezdés d) pontjára is - történő megszüntetésére tett indítványt. Ezt azzal indokolta, hogy a vád nem felelt meg a törvényes vád kritériumainak, figyelemmel arra, hogy hűtlen kezelés esetén a vádiratnak tartalmaznia kell azt, hogy milyen vagyonkezelői kötelezettség terheli a vádlottat, ez pontosan mely szabályozón alapul, mi a konkrét elkövetési magatartás, ez mely konkrét szabályozókba ütközött, azokat a tényeket, amelyekből a vádlott szándékára lehet következtetni, az oksági összefüggésre vonatkozó megállapításokat és az eredményt is. Másodlagosan arra az esetre, amennyiben a törvényes váddal kapcsolatos álláspontját a másodfokú bíróság nem osztaná, annak megállapítását kérte, hogy a tényállás I/A.1.a.i., I/A.1.a.iii., I/A.2.a.i., I/A.2.a.ii., I/A.6., I/A.

1. tényállási pontokkal összefüggésben X.rendű vádlott neve X. r. vádlott nem követett el bűncselekményt, így a jogi indokolást ennek megfelelően helyesbítse. Az ügyész által bejelentett fellebbezéssel kapcsolatban kifejtette, hogy az az elsőfokú bíróság bizonyíték értékelő tevékenységét támadta, és a hatályon kívül helyezés érdekében fenntartott fellebbezés csupán a felülmérlegelés tilalmának megkerülésére szolgál. XI.rendű vádlott neve XI. r. vádlott védője az ügyészi fellebbezéssel kapcsolatban azt észrevételezte, hogy a törvényszék által megállapított tényállás XI.rendű vádlott neve XI. r. vádlott vonatkozásában mindkét tényállási pontot illetően megalapozott. Az elsőfokú bíróság helyesen jutott arra az álláspontra, hogy nem állapítható meg a XI. r. vádlott büntetőjogi felelőssége. Ezzel kapcsolatban hivatkozott arra is, hogy a törvényszék részletesen indokolta, hogy a meghallgatott tanúk vallomása és a rendelkezésre álló okiratok egyaránt alátámasztják XI.rendű vádlott neve XI. r. vádlott védekezését, és utalt arra, hogy a fellebbviteli főügyészség hatályon kívül helyezést célzó indítványában nem tért ki arra, hogy az ismételten kihallgatandó tanúkat pontosan mire nézve kellene kihallgatni. XII.rendű vádlott neve XII. r. vádlott védője az ügyészi fellebbezésre tett észrevételében maga is csatlakozott VI.rendű vádlott neve VI. r. vádlott és X.rendű vádlott neve X. r. vádlott védői által előadottakhoz. Kifejtette, hogy az elsőfokú bíróság XII.rendű vádlott neve XII. r. vádlott vonatkozásában a tényállást maradéktalanul felderítette, az általa beszerzett bizonyítékokat mérlegelési körébe vonta, és okszerű következtetésekkel megalapozott tényállást állapított meg. Álláspontja szerint a fellebbviteli főügyészség által hatályon kívül helyezés érdekében bejelentett fellebbezés nem foghat helyt, hiszen az általa indítványozott új eljárástól sem várható XII.rendű vádlott neve XII. r. vádlott vonatkozásában a korábbitól eltérő tényállás megállapítása. Dr. XIII.rendű vádlott neve XIII. r. vádlott védője a fellebbezése indokolásában hivatkozott arra, hogy dr. XIII.rendű vádlott neve XIII. r. vádlott a tanulmány elkészítéséhez megfelelő ismerettel és végzettséggel rendelkezett, a tanulmány célja a Magánfél neve Zrt. számára hasznos volt, hiszen az arra irányult, hogy segítséget nyújtson a Magánfél neve Zrt.-nek az ifjúsági korosztállyal kapcsolatos kommunikációban. Az így született tanulmány olyan többlet információkat is tartalmaz, amely túlmutat a korábbi szerződéses kereteken, és egyben megindokolják azon terhelti nyilatkozatokat, amelyek szerint a XIII. r. vádlott tanácsadói tevékenységet is végzett. Álláspontja szerint dr. XIII.rendű vádlott neve III. r. vádlott a Gazdálkodó szervezet neve19 Bt. Magánfél neve Zrt.-vel szemben vállalt kötelezettségének maradéktalanul eleget tett, az általa készített tanulmány hasznos volt, így a terhére rótt bűncselekményt nem követte el. Összességében dr. XIII.rendű vádlott neve XIII. r. vádlott felmentésére tett indítványt bűncselekmény hiánya okán. XV.rendű vádlott neve XV. r. vádlott védője fellebbezésének indokolásában hivatkozott arra, hogy a XV. r. vádlott a vádbeli időszakban gyermeket várt, így nem foglalkozott érdemben az Gazdálkodó szervezet neve28 Kft. ügyeivel. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság a tényállás I/B. pontját iratellenesen és helytelen logikai következtetések levonásával állapította meg, így a tényállás megalapozatlan. Hivatkozott arra, hogy XV.rendű vádlott neve XV. r. vádlott védekezését más bizonyítékok is alátámasztják, s ezért elsődlegesen a XV. r. vádlott felmentésére tett indítványt. Másodlagosan, a bűnösség megállapítása esetére előadta, hogy az elsőfokú bíróság helyesen jutott arra a következtetésre, hogy a XV. r. vádlott vonatozásában a cselekmény elbírálásának idején hatályos büntető törvény nem tartalmaz enyhébb rendelkezéseket a XV. r. vádlott vonatkozásában, ezért helyes a jogi minősítés. A törvényszék a bűnösség körében értékelendő körülményeket is hiánytalanul számba vette, azonban a XV. r. vádlottal szemben kiszabott büntetés aránytalanul súlyos, és az sérti a vádlottak közötti belső arányosság követelményét is. Ezért másodlagosan a kiszabott büntetés enyhítésére tett indítványt. I.rendű vádlott neve I. r. vádlott a fellebbezési nyilvános ülésen előadta, hogy nem követett el bűncselekményt, ezért valamennyi tényállási pont tekintetében a felmentését kérte. IV.rendű vádlott neve IV. r. vádlott a fellebbezési nyilvános ülésen csatlakozott a védője által előadottakhoz, kifejtette, hogy nem követett el bűncselekményt, így a felmentését indítványozta. V.rendű vádlott neve V. r. vádlott a fellebbezési nyilvános ülésen maga is vitatta a nyomozás törvényességét. Álláspontja szerint nem sikerült az eljárás során olyan bizonyítékokat feltárni, amelyek megalapozták a bűnösségét. Sérelmezte, hogy az elsőfokú bíróság nem kellő mértékben vette figyelembe a vallomását alátámasztó bizonyítékokat, és több mentő körülményt is figyelmen kívül hagyott. Összességében valamennyi bűncselekmény vonatkozásában a bűncselekmény hiánya okából történő felmentésére, a polgári jogi igény elutasítására és a zár alá vett vagyontárgyainak a zár alá vétel alóli feloldására tett indítványt. Dr. VII.rendű vádlott neve VII. r. vádlott fellebbezésének indokolásában sérelmezte, hogy az elsőfokú bíróság pontatlanul állapította meg a személyi körülményeit. Álláspontja szerint a személyével összefüggésben az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás felderítetlen, megalapozatlan, a tényállás megállapítása során a törvényszék sok esetben egymással összefüggésben nem álló, kiragadott körülményekből próbált a vádnak megfelelő tényállást felépíteni. Hivatkozott fellebbezésében arra, hogy a ügyvédi iroda neve a Magánfél neve Zrt.-vel a kapcsolattartást nem ő felügyelte, hanem kollégája, tanú neve
2. Előadta, hogy semmiféle érdeke nem fűződött ahhoz, hogy tanú neve12 végkielégítésének ügyében bármit is intézzen, a nyomozóhatóság által megtalált naptár bejegyzése egyebekben sem találkozót takar, a cselekmény elkövetésének idején pedig nem is tartózkodott Magyarországon. Kifejtette, hogy III.rendű vádlott neve III. r. vádlott személyével összefüggésben tett vallomása nem volt következetes, arra tényállást semmiképpen nem lehetett volna alapítani. XV.rendű vádlott neve XV. r. vádlottat nem ismerte, és a vádbeli időszakban az Gazdálkodó szervezet neve28 Kft. ben érdekelt tanú neve13rel nem tartotta a kapcsolatot. Álláspontja szerint az ítélet megalapozatlanságát támasztja alá az is, hogy az elsőfokú bíróság a bizonyítékok mérlegelési körében olyan feljegyzésekre hivatkozott, amelyek ténylegesen a bűncselekmény elkövetését követő időpontban keletkeztek, így azokra bűnösséget alapítani nem lehetett volna. IX.rendű vádlott neve IX. r. vádlott a fellebbezési nyilvános ülésen előadta, hogy a vád tárgyává tett valamennyi esetben utasítás alapján járt el és nem állt szándékában a Magánfél neve Zrt.-nek vagyoni hátrányt okozni. Véleménye szerint éppen a teljesítési igazolások aláírásának megtagadása esetén okozott volna vagyoni hátrányt a Magánfél neve Zrt.-nek. Valamennyi tényállási pont tekintetében bűncselekmény hiánya okából történő felmentését indítványozta. VIII.rendű vádlott neve VIII. r. vádlott a fellebbezési nyilvános ülésen előadta, hogy nem követett el bűncselekményt, így valamennyi tényállási ponttal kapcsolatban bűncselekmény hiánya okából kérte a felmentését. X.rendű vádlott neve X. r. vádlott a fellebbezési nyilvános ülésen előadta, hogy a Magánfél neve Zrt.-nél fennállt munkaviszonya alatt mindvégig a Magánfél neve Zrt. érdekeit maximálisan szem előtt tartva végezte a munkáját, a vádbeli szerződések kivétel nélkül a Magánfél neve Zrt. kommunikációs és marketing érdekeit szolgálták, azok a Magánfél neve Zrt. számára minden esetben hasznos célra irányultak, így azokkal kapcsolatban nem követett el bűncselekményt. A súlyosításra irányuló ügyészi fellebbezés és a magánfél fellebbezése részben alapos, egyebekben a fellebbezések alaptalanok. A másodfokú bíróság a fellebbezési eljárásban a Be.
3. §

(1)és

(2)bekezdése, valamint a 349. §

(1)bekezdése alapján eljárva a törvényszék ítéletét a fellebbezéssel érintett vádlottak vonatkozásában és részében, az azt megelőző bírósági eljárással együtt felülbírálta. Ennek során azt állapította meg, hogy az elsőfokú bíróság nem vétett olyan eljárási szabálysértést, amely az ítélet érdemi felülbírálatának az akadályát akadályát képezné. Az ítélőtábla nem osztotta azokat a védelmi kifogásokat, amelyek a Kecskeméti Törvényszék eljárásának törvényességét azon az alapon kérdőjelezték meg, hogy az OBH Elnöke a 21/

1. (II.6.) OBHE számú határozatával, amellyel a Kecskeméti Törvényszéket kijelölte az elsőfokú eljárás lefolytatására, a törvényes bíróhoz való jogát megsértette a vádlottaknak, figyelemmel az Alkotmánybíróság 36/
2. (XII.05.) AB határozatában foglaltakra. Az elsőfokú bíróság illetékessége ugyanis - függetlenül attól, hogy az ügy milyen előzmények folytán került a bíróságra - a Be.
3. §

(1)bekezdése alapján a tárgyalás megkezdésével rögzül, s azt követően az ügy áttételére csak olyan, a törvényben taxatíve meghatározott esetekben kerülhet sor, amelyek a jelen ügy szempontjából irrelevánsak. Ezért az elsőfokú bíróság eljárása az OBH Elnöke határozatának a jogi megítélésétől függetlenül eleve törvényes volt, amely törvényességet a Kúria Bkk.I.591/2014/

1. számú, a jelen elsőfokú eljárás lefolytatására kijelölő határozata csak tovább erősített. Mindebből következően a felülbírálat alapját képező elsőfokú bírósági eljárás során a korábbi alapeljárásban törvényesen beszerzett bizonyítékokat az elsőfokú bíróság ugyancsak törvényesen használhatta fel. Nem tartotta megállapíthatónak a másodfokú bíróság azt sem, hogy a vádlottaknak a velük szemben elrendelt kényszerintézkedések hatálya alatt tett vallomásai olyan bizonyítékokat tartalmazó bizonyítási eszközök, amelyeket az eljáró nyomozó hatóság tagjai bűncselekmény útján vagy más tiltott módon, illetve a résztvevők eljárási jogainak a lényeges korlátozásával szerezték meg [Be.
2. §

(4)bekezdés]. Az elsőfokú bíróság a nyomozás során beszerzett bizonyítási eszközök beszerzésének a körülményeivel, azok törvényességével részletesen foglalkozott ítéletében. Az ott kifejtetteket a másodfokú bíróság teljes mértékben osztotta. A védelem által sérelmezett vallomások beszerzésére minden esetben a vonatkozó törvényes figyelmeztetéseket követően, védő jelenlétében került sor, s így helyesen járt el az elsőfokú bíróság, amikor azokat nem rekesztette ki a bizonyítási eszközök közül. Nem találta megalapozottnak a másodfokú bíróság a vád törvényességével kapcsolatos kifogásokat sem. A Központi Nyomozó Főügyészség által benyújtott vádirat a Be. 2. §

(2)bekezdésében meghatározott törvényi követelményeknek megfelel, amely szerint törvényes a vád, ha a vádemelésre jogosult a bírósághoz intézett indítványában meghatározott személy pontosan körülírt, büntető törvénybe ütköző cselekménye miatt a bírósági eljárás lefolytatását kezdeményezi. A Kúria 1/2007-es BK vélemény I.2.b. pontja értelmében a vád tárgyává tett cselekmény körülírása akkor pontos, ha a vádló indítványában ismertetett történeti tényállás hiánytalanul tartalmazza a bűncselekmény törvényi tényállási elemeinek megfelelő konkrét tényeket. A vád tényállásának tehát olyan történeti tényeket kell tartalmaznia, amelyek a Btk. Különös Részében meghatározott valamely, bármely bűncselekmény valamennyi törvényi tényállási elemét kimerítik. Nem tartozik a vád törvényességének a kérdéséhez sem a cselekmény jogi minősítése, sem például az, hogy milyen nem büntetőjogi szabályba, így pl. mely vagyonkezelési szabályba ütközik a cselekmény. Ugyanígy nem feltétele a vád törvényességének az sem, hogy az az objektív törvényi tényállási elemeket kitöltő tényeken túlmenően a szubjektív tényállási elemek, így pl. a szándékosság vagy a célzat megjelenítésére is kifejezetten kiterjedjen. X.rendű vádlott neve X. r. vádlott védőjének ezért azon kifogása alaptalannak bizonyult, amely szerint a vagyonkezelői kötelezettségek alapját képező konkrét szabályozók, a konkrétan megszegett kötelezettségek, illetve a vádlotti tudattartalomra vonatkozó vádbeli hiányosságok folytán a vád nem tekinthető törvényesnek, tekintettel arra, hogy a vád tényállásának elegendő volt annak törvényességéhez minimálisan azt tartalmaznia, hogy a vádlottak valamilyen magatartásukkal vagyoni hátrányt okoztak a Magánfél neve Zrt.-nek. Ehhez képest a vád tényállása tartalmazza azt, hogy az érintett vádlottakat vagyonkezelői kötelezettség terhelte, amelynek a megszegésével a vádlottak és ismerősi körük jövedelemhez juttatásának a célzatával megkötött szerződések, hamis teljesítés igazolások révén a Magánfél neve Zrt.-nek vagyoni hátrányt okoztak. A vád tényállása tényállási pontonként részletezi a vádlotti elkövetési magatartásokat is. Egyértelműen megállapítható tehát, hogy a vád mindenképpen eleget tett a törvényességi követelményeknek, s azon további kérdések megválaszolása, hogy a vádlotti cselekmények valóban elérték-e a büntetőjogi normába ütközés szintjét vagy nem, s ha igen akkor azok a hűtlen kezelésnek, vagy a sikkasztás vagy pl. a csalás bűncselekményének minősülnek-e, milyen konkrét vagyonkezelői szabályt sértettek, milyen elkövetői formát valósítottak meg, mekkora vagyoni hátrányt okoztak stb., ezek a kérdéskörök már nem tartoznak a vád törvényességének a kérdéskörébe, hanem a vád alapján eljáró bíróság kompetenciájába tartoznak. A vád törvényességét nem érinti sem az, hogy a nyomozás során történt-e esetlegesen eljárási szabálysértés, illetve hogy a vád a későbbiek során mennyiben bizonyult megalapozottnak, sem az, hogy a vádat a vádmonopóliummal rendelkező ügyész a későbbik során, élve a Be. 310. §

(1)bekezdése szerinti törvényi lehetőséggel, több alkalommal is módosította. Tekintettel arra, hogy ezen vádmódosítások a vádirati tényállással tárgyi összefüggésben álltak, így azokra törvényesen került sor. Ehhez képest éppen hogy az a védői álláspont áll szemben a törvényességgel, amely az ügyész vádmódosítási jogát megkérdőjelezte. Nem osztotta a másodfokú bíróság a védelemnek azt az aggályát sem, amely szerint a nyomozás befejezését követően, az elsőfokú bírósági eljárásban még további bizonyítékok kerültek beszerzésre, s ez sértette a védelem jogát. A Be. 75. §

(1)bekezdése alapján ugyanis a bizonyítás során a tényállás alapos és hiánytalan, a valóságnak megfelelő tisztázására kell törekedni, s ennek keretében a Be. 305. §

(1)bekezdése lehetőséget biztosít a bíróság részére, hogy amennyiben a bizonyítás eredményéhez képest az ügy teljesebb felderítését tartja szükségesnek, úgy hivatalból vagy indítványra további bizonyítás felvételét, illetőleg bizonyíték megszerzését rendelheti el. Ebből következően valamely bizonyíték nem tekinthető törvénytelenül megszerzettnek pusztán abból fakadóan, hogy csak a nyomozás befejezését követően került beszerzésre. Ez még akkor is így van, hogy ha a Be. 75. §

(1)bekezdése alapján, amennyiben az ügyész nem indítványozza, akkor a bíróság nem köteles a vádat alátámasztó bizonyítási eszközök beszerzésére, és megvizsgálására. Annak a felelősségét, terhét ugyanis a vádlónak, az ügyésznek kell viselnie, ha nem indítványoz valamely, a vádat alátámasztó bizonyíték beszerzését, s ezért a bíróság azt nem is szerzi be. Azonban ez nem érinti sem a bíróság azon jogát, hogy indítvány nélkül, hivatalból is elrendelheti bizonyítás beszerzését, illetve az ügyész azon jogát sem, hogy az elsőfokú bírósági eljárásban - akárcsak a vádlottak vagy a védők - a bizonyítási eljárás befejezetté nyilvánításáig újabb bizonyítási indítványokat terjeszthessen elő, akár olyanokat is, amelyeket már a nyomozás során is elvégezhettek volna. Az ítélőtábla a tényállás II. pontjával kapcsolatban nem osztotta a fellebbviteli főügyészségnek azon álláspontját, amely szerint az elsőfokú bíróság nem merítette ki a vádat. Az eredeti vádirati tényállás lényege szerint I.rendű vádlott neve I. r. vádlott mint főpolgármester helyettes arra utasította IV.rendű vádlott neve Magánfél neve Zrt. vezérigazgatót, hogy évente 15 millió forintot adjon át a részére, ellenkező esetben egy korábban szabálytalanul kiállított teljesítési igazolás miatt ellehetetleníti, s e fenyegetéssel, illetve folyamatos erőszakos viselkedésével félelmet keltett IV.rendű vádlott neveban, aki ennek hatására 2008-ban és 2009-ben is 15-15.000.000 Ft-ot átadott a részére. Az eredeti vád ezen cselekményt 2 rendbeli vesztegetés bűntettének és 2 rendbeli zsarolás bűntettének minősítette. Az eljárás során az ügyész módosította a vádat, és a tényállásból mellőzte a 2008-ra vonatkozó pénzátadást, s egyben a jogi minősítést akként, hogy ez alapján 2 rendbeli vesztegetés bűntettével vádolta az I. r. vádlottat. Az elsőfokú bíróság azonban egy rendbeli cselekmény, egy rendbeli hivatali vesztegetés bűntette miatti vád alól mentette fel I.rendű vádlott neve I. r. vádlottat. Ez azonban arra tekintettel, hogy a bíróság a vád tényállásához, nem pedig a vádlónak a jogi minősítésre irányuló indítványához van kötve [Be. 2. §

(4)bekezdés], a vád tárgyává tett cselekmények pedig úgy az eredeti vádirati tényállás szerint, miként a módosított vád tényállása szerint is természetes egységet, vagyis egyetlen bűncselekményt képeztek, így nem jelenti a vádkimerítési kötelezettség megsértését az, hogy ezen tényállási ponttal összefüggésben az elsőfokú bíróság ugyancsak egy cselekménnyel kapcsolatban hozott felmentő rendelkezést. Megjegyzi ezzel kapcsolatban a másodfokú bíróság, hogy az ügyészség a saját eredetileg téves álláspontjához képest is tévesen járt el, hiszen amennyiben úgy tekintette, hogy a

1. évben történt pénzátadás önálló bűncselekmény, s ezért az eredeti vád anyagi halmazatban álló 2 bűncselekményt tartalmaz, akkor az ezen pénzátadásnak a vádirat körében történő mellőzésével egyidejűleg ezzel összefüggésben a vádat el kellett volna ejtenie, amely azonban nem történt meg. Tekintettel azonban arra, hogy a vád II. tényállási pontjában foglalt cselekmény a helyes minősítés szerint egy bűncselekmény volt, ezért ezen téves ügyészi álláspontnak nem volt eljárási jelentősége. Az elsőfokú bíróság pedig amikor a vád tényállásának II. pontjában írt egyetlen bűncselekményt elbírálva, a vonatkozásában felmentő rendelkezést hozott, akkor eleget tett a vádkimerítési kötelezettségének még akkor is, ha a később kifejtettek szerint téves minősítést alkalmazott a felmentő rendelkezése körében. Az elsőfokú bíróság a tényállás felderítési feladatának maradéktalanul eleget téve, a vád tárgyát képező lényeges releváns tényekre a bizonyítást a vád elbírálásához, a megalapozott tényállás megállapításához szükséges körben és mélységben felvette. A bizonyítási terhet illetően a Be.
2. §

(1)bekezdése a Be.

1. §-ában meghatározott kontradiktórium elvének - vagyis a vád, a védelem és az ítélkezés egymástól elkülönülésének - a megvalósulása érdekében alapvető rendelkezésként írja elő, hogy a vád bizonyítása a vádlót terheli, amelyhez szorosan kapcsolódik a Be.
2. §

(1)bekezdésében foglalt azon általános bizonyítási szabály, amely szerint ha az ügyész nem indítványozza, a bíróság nem köteles a vádat alátámasztó bizonyítási eszközök beszerzésére, és megvizsgálására. A másodfokú eljárásban az ügyész éppen ezért csakis olyan, a vádat alátámasztó bizonyíték beszerzését indítványozhatja, amelyre vonatkozó bizonyítást az elsőfokú bíróság az indítvány ellenére mellőzött, vagy az újnak tekintendő, vagyis olyan, amelyről a fellebbező a határozat kihirdetése után szerzett tudomást. Ez következik az előbb ismertetett, valamint Be. 351. §

(1)bekezdésében és a 323. §

(3)bekezdésében írtakból. Vagyis olyan bizonyítékra vonatkozó bizonyítást, amelyről már az elsőfokú eljárásban is tudomása volt az ügyésznek, de nem tett kellően eleget a vádképviseleti kötelezettségének, és azt nem indítványozta, akkor azt a másodfokú eljárásban már nem is teheti meg, s ezen mulasztásának a terhét neki, nem pedig az elsőfokú bíróságnak kell viselnie. Ehhez kapcsolódóan a másodfokú bíróság sincs abban az eljárásjogi helyzetben, hogy az ilyen bizonyítási hiányosságot az ügyész helyett az elsőfokú bíróságnak rója fel sem bizonyítás felvétele, sem adott esetben megalapozatlanságra hivatkozással hatályon kívül helyezés és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítása révén, még akkor sem, ha a fellebbezés során eljáró fellebbviteli főügyészség az elsőfokú eljárásban elkövetett ügyészi mulasztásokat megpróbálja pótolni. Egy nem kellően lefolytatott nyomozásnak, s az ennek eredményeként nem kellően megalapozott vádemelésnek, illetve a nem elég hatékony vádképviseletnek a terhét, amely felmentések formájában, illetve a bűnösség körének a vádban foglaltakhoz képest lényegesen szűkebb körben való meghatározásában jelentkezik, azt az első fokon eljárt vádemelő és vádképviselő ügyésznek kell viselnie, s nem lehet az elsőfokú bíróságra terhelni. Az elsőfokú bíróság által lefolytatott széles körű bizonyítási eljárás eredményeként igen nagyszámú, részben ellentmondásos tartalmú bizonyíték merült fel. A bizonyítékok értékelése a bizonyítási eljárást lefolytató és a tényállást megállapító elsőfokú bíróság joga és kötelezettsége, amelynek során a Be. 78. §

(3)bekezdése alapján a bizonyítékokat egyenként és összességükben is szabadon értékeli, és a bizonyítás eredményét az így kialakult meggyőződése szerint állapítja meg. Ennek során figyelemmel kell lennie arra az alapvető rendelkezésre, hogy a kétséget kizáróan nem bizonyított tényt nem lehet a terhelt terhére értékelni [Be. 4. §

(2)bekezdése]. Amennyiben a bizonyítékok értékelése során kifejtett okfejtés a lényeges releváns bizonyítékokra kiterjed, az iratszerű és logikus, úgy a másodfokú bíróságnak nincs törvényes lehetősége a bizonyítékok eltérő értékelésére [Be. 351. §

(1)bekezdés, 352. §

(3)bekezdés], miként a bizonyítékok mérlegelésén keresztül a tényállást támadó fellebbezések sem vezethetnek eredményre. Vonatkozik ez úgy a vádlói, miként a védelmi jellegű fellebbezésekre egyaránt, amelyek alapvetően mégis ezt tették. A másodfokú bíróság megállapította, hogy az elsőfokú bíróság a vád elbírálása szempontjából lényeges releváns bizonyítékokat egyenként és a legtöbb tényállási pont esetében összességében is a mérlegelési körébe vonta, azokat alapvetően iratszerűen és logikusan értékelve kielégítő magyarázatát adta annak, hogy a vonatkozó bizonyítékokat mennyiben és miért fogadta vagy utasította el. A törvényszék megfelelő indokát adta annak is, hogy az előterjesztett bizonyítási indítványokat miért utasította el, s az e körben általa kifejtettekkel az ítélőtábla teljes mértékben egyetértett. A tényállás ugyanakkor több tényállási pont esetében annak kisebb mértékben hiányos volta, iratellenessége, avagy téves ténybeli következtetés miatt részlegesen megalapozatlannak [Be. 351. §

(2)bekezdés

1. b)pont 2. fordulata,
2. c)pont és
3. d)pont] bizonyult, illetve az elsőfokú bíróság több esetben a tényekből levont értékítéletét, jogi következtetéseit is tévesen a tényállásban szerepeltette. A másodfokú bíróság az ítélet felülbírálata során az alábbi jogi okfejtésből indult ki: A hűtlen kezelés bűncselekményét a cselekmény elkövetésekor hatályos 1978. évi IV. törvény 319. §

(1)bekezdése és a jelenleg hatályos

1. évi C. törvény (a továbbiakban Btk.)
2. §

(1)bekezdése alapján az követi el, akit idegen vagyon kezelésével bíztak meg, és ebből fakadó kötelességének megszegésével vagyoni hátrányt okoz. A vád tárgyát képező, különböző szerződések megkötésével kapcsolatban többféleképpen valósulhat meg a hűtlen kezelés bűncselekménye. Így abban az esetben megvalósul a bűncselekmény, ha a szerződés megkötésekor a vagyon kezelésével megbízott személy tudatában van annak, hogy az adott szerződés eleve szükségtelen, és ehhez kapcsolódóan a tudata kiterjed arra is, hogy a szerződéssel összefüggésben a sértett vagyonában vagyoni hátrány keletkezhet, s ennek az esetleges bekövetkeztébe belenyugszik. Ez az eleve szükségtelen szerződés szólhat határozott, avagy határozatlan időre egyaránt. Abban az esetben, ha a vagyonkezeléssel megbízott személy határozatlan időre köti meg a nyilvánvalóan szükségtelen szerződést, úgy nincs relevanciája a büntetőjogi felelősségének a mértéke szempontjából annak, ha a vagyonkezeléssel megbízott személy időközben megszünteti a sértettel a munkaviszonyát. Ha ugyanis a munkaviszony megszűnését követően a szükségtelen szerződéskötéssel összefüggésben további vagyoni hátrány keletkezik, úgy az elkövető a határozatlan időre kötött szerződés alapján a sértettet ért teljes vagyoni hátrány összegéért felel, függetlenül attól, hogy a ténylegesen keletkezett vagyoni hátrány mely része esett a munkaviszonya fennálltának idejére. Ez esetben ugyanis a szerződés megkötésekor, azaz a bűncselekmény elkövetési magatartásának a kifejtésekor egy meghatározhatatlan időn keresztül bekövetkező, s így meghatározhatatlan, azaz bármekkora összegű vagyoni hátrány létrejöttével számol az elkövető. Vagyis az elkövetési magatartás és az eredmény között nemcsak ok-okozati kapcsolat áll fenn, de az eredményre kiterjed az eshetőleges szándék is. Ettől eltér az az eset, amikor a vagyonkezeléssel megbízott személy határozott időre köti a nyilvánvalóan szükségtelen szerződést, majd utóbb, egy szerződésmódosítás keretében a határidőt meghosszabbítják, avagy ugyanazzal a céggel ugyanarra a szükségtelen szolgáltatásra, vagy más nyilvánvalóan szükségtelen szolgáltatásra új szerződést kötnek. Amennyiben az új szerződés megkötésére kizárólag a korábbi szerződésre tekintettel került sor, úgy az eredeti szerződés megkötése során felbujtóként felelős személy a módosított, avagy az új szerződéssel összefüggésben bekövetkezett vagyoni hátrány összegéért is felel. Az a személy, aki határozott időre köt szükségtelen szerződést, és annak módosításáról, avagy az új szerződéskötésről nem bír tudomással, csak az eredeti szerződés alapján bekövetkezett vagyoni hátrány összegéért felelhet. Ez esetben az új szerződést megkötő vagyonkezeléssel megbízott személy, amennyiben a szerződés megkötése során egyedül járt el, vagy egy tévedésben lévő személlyel együttesen, úgy önállóan felel az új szerződés alapján bekövetkezett vagyoni hátrány összegéért. A hűtlen kezelés nemcsak a nyilvánvalóan szükségtelen, de a sértett számára a szerződés szerinti megvalósulása esetén szükséges szerződéssel összefüggésben is elkövethető. Ez abban az esetben valósulhat meg, azaz a bűnösség megállapítására akkor kerülhet sor, ha a szükséges szerződés alapján egyáltalán nincs teljesítés, vagy csak látszat teljesítés történt, és erről a teljesítést leigazoló vagyonkezeléssel megbízott személy pedig tudomással bír, mégis aláírja a teljesítés igazolását, amelynek következtében a sértettet vagyoni hátrány éri. Ez esetben a szerződésszerű teljesítést valótlanul leigazoló, s ezen valótlanságról tudomással bíró vagyonkezeléssel megbízott személy felel a valós teljesítés hiányában kifizetett teljes összegért. A sértett számára szükséges szerződés megkötésével összefüggésben oly módon is megvalósulhat a hűtlen kezelés, ha a vagyonkezeléssel megbízott személy olyan, egyébként szükséges szerződést köt meg, amely a szerződést kötő számára észlelhetően egyértelműen túlárazott. Ebben az esetben a sértettnél jelentkező vagyoni hátrány az ésszerű gazdálkodással elérhető ár maximumának és a szerződés alapján kifizetett szerződéses díjnak a különbözete. A szerződésszerű teljesítés esetén szükséges szerződésekkel kapcsolatban a valós teljesítés hiányára, a látszatteljesítésre, vagy az észlelhető túlárazásra vonatkozó tudomás jelentkezhet a szerződés megkötésekor, vagy a szerződés megvalósítása során, avagy a teljesítés igazolásakor, illetőleg a kifizetés folyamatában egyaránt. A szükséges feladatokra kötött szerződés nem szerződésszerű teljesítése esetén a szerződésszerű teljesítés leigazolása és a teljes szerződéses összeg kifizetése iránti intézkedés is megvalósítja a hűtlen kezelést, azonban ebben az esetben vizsgálni kell, hogy a szerződés alapján ténylegesen teljesített szolgáltatás milyen értékkel bír, és a kifizetett összeget ezen értékkel csökkentve állapítható meg a vagyoni hátrány mértéke. A szerződés szükségességének, a teljesítés szerződésszerűségének, avagy a teljesítés látszólagosságának a megítélése nem ténykérdés, hanem a tényekből levont és bírósági kompetenciába tartozó értékelés eredménye, azaz végső soron jogkérdés, s mint ilyen, nem is képezheti szakértői bizonyítás tárgyát, s a másodfokú bíróság sincs kötve az elsőfokú bíróság értékítéletéhez. Ebből következően az ezzel kapcsolatos megállapításokat, következtetéseket nem is a tényállásban, hanem a jogi indokolásban kell kifejteni, amely értékítélet alapját nem üzleti szakmai álláspont, hanem a büntetőjog ultima ratio jellege és a józan ész követelménye képezi. Amennyiben egy szerződés a józan ész alapján, nyilvánvalóan szükségtelen vagy a teljesítés látszólagos, akkor indokolt a büntetőjogi fellépés, s ez már nem szakmai, hanem bírósági kompetencia. A vagyoni hátrány ténye és összegszerűsége viszont a tényállásba tartozó ténykérdés, amely alapulhat szakvéleményen vagy más bizonyítékon egyaránt. Mindezen álláspontot szem előtt tartva az ítélőtábla az iratok egybehangzó adatai alapján, illetve ténybeli következtetés útján az ítélet tényállását az alábbiak szerint kiegészítette, illetve helyesbítette [Be. 352. §

(1)bekezdés a) pont]: Dr. VII.rendű vádlott neve VII. r. vádlott négy kiskorú és két nagykorú -nappali tagozaton tanulógyermeke tartásáról gondoskodik saját háztartásában. Korábban agyi infarktuson esett át. A tényállás I/A.1.a.i. pontjával (Gazdálkodó szervezet neve4 Kft.) kapcsolatban az ítélet

1. oldal
2. bekezdéséből a szükségtelenségre vonatkozó megállapítást a jogi indokolásba utalta. A tényállás I/A.1.a.iii. pontját (Gazdálkodó szervezet neve4 Kft.) - ítélet
3. oldal
4. és
5. bekezdését - akként helyesbítette, hogy a szerződéssel összefüggésben
6. évre vonatkozóan III.rendű vádlott neve III. r. és VIII.rendű vádlott neve VIII. r. vádlottak 10.450.000.-Ft vagyoni hátrányt okoztak, míg VIII.rendű vádlott neve VIII. r. vádlott a
7. évre vonatkozóan további 10.450.000.-Ft, azaz mindösszesen 20.900.000.-Ft vagyoni hátrányt okozott. V.rendű vádlott neve V. r. vádlott 19.257.857.-Ft vagyoni hátrány okozásához nyújtott segítséget. Az ítélet I/A.1.b.i. pontjával (Gazdálkodó szervezet neve21 Kft.) kapcsolatban az ítélet
8. oldal
9. bekezdéséből a szükségtelenségre vonatkozó részt a jogi indokolásba utalta. A másodfokú bíróság az ítélet I/A.1.b.ii. (Gazdálkodó szervezet neve21 Kft.) pontjával kapcsolatban az ítélet
10. oldalának
11. és
12. bekezdését mellőzte és azt állapította meg, hogy a szerződés előkészítésével, majd a teljesítés leigazolásával VIII.rendű vádlott neve VIII. r. és IX.rendű vádlott neve IX. r. vádlott célja az volt, hogy a Gazdálkodó szervezet neve21 Kft.-t gyorsan és tényleges érdemi teljesítés nélkül pénzhez juttassa. VIII.rendű vádlott neve VIII. r. és IX.rendű vádlott neve IX. r. vádlottak 3.000.000.-Ft vagyoni hátrányt okoztak a Magánfél neve Zrt. sértettnek a szerződéssel összefüggésben. Nem állapítható meg az, hogy III.rendű vádlott neve III. r. vádlott tudott arról, hogy VIII.rendű vádlott neve VIII. r. és IX.rendű vádlott neve IX. r. vádlottak célja a Gazdálkodó szervezet neve21 Kft. érdemi teljesítés nélküli pénzhez juttatása volt. A tényállás I/A.1.b.iii. (Gazdálkodó szervezet neve21 Kft.) pontjával kapcsolatban az ítélet
13. oldal
14. bekezdését a jogi indokolásba utalta az ítélőtábla. A másodfokú bíróság az ítélet I/A.1.e.ii. (... Gazdálkodó szervezet neve18) pontjával összefüggésben az ítélet
15. oldal
16. bekezdését mellőzte és azt állapította meg, hogy VIII.rendű vádlott neve VIII. r. és IX.rendű vádlott neve IX. r. vádlottak a szerződéssel összefüggésben 14.850.000.-Ft vagyoni hátrányt okoztak a Magánfél neve Zrt. sértettnek. Az ítélet I/A.1.f. tényállási pontját (Gazdálkodó szervezet neve29 Kft.) kiegészítette azzal, hogy a Magánfél neve Zrt. alapító okiratának 9.3.
17. pontja alapján az Alapító kizárólagos hatáskörébe tartozik bármely alapítványnak szóló 1.000.000.-Ft-ot meghaladó juttatás engedélyezése. Az nem állapítható meg, hogy VI.rendű vádlott neve V. r. vádlott tudott arról, hogy a szerződés megkötésére az alapító okirat ezen rendelkezésének megsértésével kerül majd sor. VIII.rendű vádlott neve VIII. r. és IX.rendű vádlott neve IX. r. vádlottak azáltal, hogy a támogatás leplezése érdekében olyan tartalmú szerződést kötöttek, amely bizonyos ellenszolgáltatást is tartalmaz a Gazdálkodó szervezet neve29 Kft. részéről, csupán az alapító okirat ezen rendelkezését próbálták megkerülni, s 3.570.000.- forint összegű vagyoni hátrányt okoztak a Magánfél neve Zrt.-nek. Az ítélet
18. oldalának
19. bekezdését mellőzte. Az ítélet I/A.1.g. tényállási pontját (Gazdálkodó szervezet neve7 Bt.) kiegészítette azzal, hogy a Magánfél neve Zrt. alapító okiratának 9.3.
20. pontja szerint az Alapító kizárólagos hatáskörébe tartozik bármely alapítványnak szóló 1.000.000.-Ft-ot meghaladó juttatás engedélyezése. Az nem állapítható meg, hogy V.rendű vádlott neve V. r. vádlott tudott arról, hogy a szerződés megkötésére az alapító okirat ezen rendelkezésének megsértésével kerül majd sor. A szerződést aláíró III.rendű vádlott neve III. r. vádlott és a teljesítést igazoló IX.rendű vádlott neve IX. r. vádlott nem bírt tudomással arról, hogy a szerződés ténylegesen a Gazdálkodó szervezet neve7 Bt. támogatását célozta. VIII.rendű vádlott neve VIII. r. vádlott azáltal, hogy a támogatás leplezése érdekében olyan tartalmú szerződést megkötésére tett előterjesztést, amely bizonyos ellenszolgáltatást is tartalmaz a Gazdálkodó szervezet neve7 Bt. részéről, csupán az alapító okirat fenti rendelkezését kerülte meg, s 3.000.000.- forint összegű vagyoni hátrányt okozott a Magánfél neve Zrt.-nek. A tényállás
21. oldalának
22. bekezdését akként helyesbítette, hogy III.rendű vádlott neve III. r. és IX.rendű vádlott neve IX. r. vádlott esetében nem volt megállapítható olyan ésszerűtlen gazdálkodás, amellyel vagyoni hátrányt okoztak volna a Magánfél neve Zrt.-nek. A tényállás I/A.2.a.i. pontjával kapcsolatban (Gazdálkodó szervezet neve23 Bt., „mosolyellenőrök") az ítélet
23. oldal
24. bekezdéséből a szükségtelenségre és feleslegességre történő utalást a jogi indokolásba utalta. A tényállás I/A.2.a.ii. pontjával kapcsolatban (Gazdálkodó szervezet neve23 Bt., „sulikezdés") a másodfokú bíróság az ítélet
25. oldalának utolsó bekezdéséből a jogi indokolásba utalta azt a megállapítást, hogy nem volt megállapítható, hogy a rendezvények szükségtelenek, a szerződéssel kapcsolatos kiadás a Magánfél neve Zrt. számára felesleges volt. A tényállás I/A.2.a.iii. pontjával (Gazdálkodó szervezet neve3 Kft., „karácsonyi program") kapcsolatban a másodfokú bíróság az ítélet
26. oldalának
27. bekezdéséből a jogi indokolásba utalta azt a megállapítást, hogy nem volt megállapítható, hogy a szerződés a Magánfél neve Zrt. számára felesleges lett volna. A tényállás I/A.2.b. pontjával (Gazdálkodó szervezet neve30 Kft.) összefüggésben az ítélet
28. oldalának
29. bekezdését mellőzte és azt állapította meg, hogy IX.rendű vádlott neve IX. r. vádlott tudatában volt annak, hogy a szerződés alapján nyújtott szolgáltatás nem kapcsolódik a Magánfél neve Zrt. tevékenységéhez, s a szerződés megkötésével összefüggésben 3.960.000.- forint vagyoni hátrányt okozott a Magánfél neve Zrt. számára. Az ítélet I/A.2.c. tényállási pontját (Gazdálkodó szervezet neve26 Kft.) akként helyesbítette, hogy az ítélet
30. oldalának
31. bekezdéséből mellőzte azt a megállapítást, hogy a bevezetésre kerülő új bérletfajta promóciós filmmel való népszerűsítése nem volt ellentétes a Magánfél neve Zrt. érdekeivel. Az ítélet I/A.
32. tényállási pontjával (Gazdálkodó szervezet neve24 Kft.) kapcsolatban az ítélet
33. oldal
34. bekezdéséből a szükségtelenséggel kapcsolatos megállapítást a jogi indokolásba utalta. A tényállás I/A.
35. pontjával (Gazdálkodó szervezet neve8 Kft.) kapcsolatban az ítélet
36. oldalának
37. bekezdéséből mellőzte azt a megállapítást, hogy nem volt megállapítható, hogy a szerződés megkötése a Magánfél neve Zrt. számára szükségtelen lett volna, és azt állapította meg, hogy III.rendű vádlott neve III. r. és VIII.rendű vádlott neve VIII. r. vádlottak összesen 32.808.000.-Ft vagyoni hátrányt okoztak a Magánfél neve Zrt. sértettnek. A tényállás I/A.
38. pontjával (Gazdálkodó szervezet neve31 Kft.) kapcsolatban az ítélet
39. oldal
40. bekezdésében a kötelesség megszegésével kapcsolatos megállapítást a jogi indokolás körébe utalta, míg az
41. oldal
42. bekezdését mellőzte. Az I/A.
43. tényállási pontot (Gazdálkodó szervezet neve25 Kft.) akként helyesbítette, hogy az ítélet
44. oldalának alulról a
45. bekezdését mellőzte, míg alulról az utolsó előtti bekezdését akként helyesbítette, hogy VIII.rendű vádlott neve VIII. r. vádlott a Gazdálkodó szervezet neve25 Kft.vel kötött szerződéssel összefüggésben 25.440.000.-Ft vagyoni hátrányt okozott a Magánfél neve Zrt. sértettnek. Az I/A.
46. tényállási pontjával összefüggésben (Gazdálkodó szervezet neve32 Kft.) az ítélet
47. oldal
48. bekezdés
49. mondatát azzal egészítette ki, hogy a Magánfél neve Zrt. a Gazdálkodó szervezet neve32 Kft.-vel kötötte meg a szerződést. Az I/A.
50. tényállási ponttal (Gazdálkodó szervezet neve27.) kapcsolatban az ítélet
51. oldalának
52. bekezdését akként helyesbítette, hogy VIII.rendű vádlott neve VIII. r. vádlott IX.rendű vádlott neve IX. r. vádlottal együtt az Gazdálkodó szervezet neve
53. -vel kötött szerződéssel összefüggésben összesen 9.180.000.-Ft vagyoni hátrányt okozott a Magánfél neve Zrt.-nek. Az I/A.16.a. tényállási ponttal (Gazdálkodó szervezet neve9 Bt.) kapcsolatban az ítélet
54. oldalának
55. bekezdéséből a jogi indokolásba utalta annak megállapítását, hogy nem volt megállapítható, hogy a szerződés szükségtelen lett volna a Magánfél neve Zrt. számára. Az I/A.
56. tényállási pontját (Gazdálkodó szervezet neve19 Bt.)kiegészítette azzal, hogy dr. XIII.rendű vádlott neve a Gazdálkodó szervezet neve19 Bt. tagja volt, míg az ítélet
57. oldal
58. bekezdését akként helyesbítette, hogy VIII.rendű vádlott neve VIII. r. vádlott 4.750.000.-Ft összegű vagyoni hátrány okozásában vett részt, dr. XIII.rendű vádlott neve XIII. r. vádlott pedig a teljesítési igazolások és a számlák benyújtásával úgyszintén 4.750.000.-Ft vagyoni hátrány okozásához nyújtott segítséget. Az I/A.
59. tényállási ponttal kapcsolatban (Gazdálkodó szervezet neve20 Kft.) az ítélet
60. oldal
61. bekezdéséből a jogi indokolásba utalta annak megállapítását, hogy nem volt megállapítható, hogy III.rendű vádlott neve III. r., IV.rendű vádlott neve IV. r. és VIII.rendű vádlott neve VIII. r. vádlottak a Magánfél neve Zrt. számára szükségtelen szerződést kötöttek volna. A tényállás I/A/21.a. és b. pontjaival kapcsolatban (Gazdálkodó szervezet neve11 Zrt.) az ítélet
62. oldalának
63. bekezdését és a
64. oldal
65. bekezdését a jogi indokolásba utalta. Az I/B. tényállási pontot (Gazdálkodó szervezet neve28 Kft.) kiegészítette azzal, hogy XV.rendű vádlott neve XV. r. vádlott
66. évben az Gazdálkodó szervezet neve28 Kft. egyedüli tagja és képviselője volt. A tényállás I/D. pontjával kapcsolatban az ítélet
67. oldal
68. bekezdéséből mellőzte azt a kitételt, hogy VIII.rendű vádlott neve VIII. r. vádlott és VI.rendű vádlott neve VI. r. vádlott „meg nem cáfolhatóan" szóban megállapodtak a VI. r. vádlott munkaszerződésének módosításáról, és ehelyett azt állapította meg, hogy VIII.rendű vádlott neve VIII. r. vádlott és VI.rendű vádlott neve VI. r. vádlott között létrejött az ezzel kapcsolatos szóbeli megállapodás, illetve a fentiekkel kapcsolatos tájékoztatás megtörtént IX.rendű vádlott neve IX. r. vádlott irányában. A Központi Nyomozó Főügyészség a
69. január
70. napján kelt Nyom.477/
71. számú határozataival III.rendű vádlott neve III. r. vádlott vonatkozásában a Gazdálkodó szervezet neve
72. Bt. szerződése tárgyában a hűtlen kezelés bűntette miatt indított nyomozást a Be.
73. §

(1)bekezdés b) pontja alapján megszüntette, II.rendű vádlott neve II. r. és XIV.rendű vádlott neve XIV. r. vádlottak vonatkozásában a tanú neve14 és tanú neve15 végkielégítése tárgyában folyt nyomozást bizonyítottság hiánya okából megszüntette, X.rendű vádlott neve X. r. vádlott vonatkozásában a Gazdálkodó szervezet neve34 Bt. esetében a nyomozást bűncselekmény hiánya okából megszüntette, IX.rendű vádlott neve IX. r. vádlott vonatkozásában a Gazdálkodó szervezet neve14 Kft. esetében a nyomozást megszüntette arra hivatkozással, hogy a bűncselekményt nem a gyanúsított követte el. II.rendű vádlott neve II. r. és VI.rendű vádlott neve VI. r. vádlottak vonatkozásában a Gazdálkodó szervezet neve19 Bt., az Gazdálkodó szervezet neve9 Bt., a Gazdálkodó szervezet neve31 Kft., a Gazdálkodó szervezet neve20 Reklám Kft. és a Gazdálkodó szervezet neve7 Bt. esetében, továbbá II.rendű vádlott neve II. r. vádlott esetében az Gazdálkodó szervezet neve23 Bt. vonatkozásában, és VI.rendű vádlott neve VI. r. vádlott esetében a Gazdálkodó szervezet neve16 Zrt. vonatkozásában bizonyítottság hiánya okából a nyomozást megszüntette. A Magánfél neve. Zrt.

1. február
2. napján polgári jogi igényt terjesztett elő, amelynek többszöri módosítását követően mindösszesen 3.061.842.948 forint kártérítés megfizetésére kötelezését kérte a bűncselekménnyel érintett vádlottakat. A fenti kiegészítésekkel és helyesbítésekkel a törvényszék által megállapított tényállás a felülbírálat alapját képezte. Tekintettel arra, hogy az elsőfokú bíróság a fentebb kifejtettek szerinti eljárásjogi környezetben eljárva megalapozottnak tekintendő tényállást állapított meg, így azt a bizonyítékok értékelésén keresztül eredménnyel támadni sem az ügyésznek, sem a védőknek, sem a vádlottaknak nem lehetett, s erre figyelemmel az ítélőtábla III.rendű vádlott neve III. r. vádlott védője által bejelentett bizonyítási indítványt elutasította [Be.
3. §

(2)bekezdése], miként nem volt törvényi lehetőség egyéb, így az ügyész által hiányolt bizonyítás felvételére sem. A tényállásból az elsőfokú bíróság többségében okszerűen következtetett a vádlottak büntetőjogi felelősségének a megállapíthatóságára, illetve adott esetben a nem megállapíthatóságára, és helyesen foglalt állást az érintett vádlottak vagyonkezelői kötelezettségének fennállását illetően is. A tényállás I/A.1.a.i. pontjával kapcsolatban (Gazdálkodó szervezet neve4 Kft.) az elsőfokú bíróság helyesen jutott arra a következtetésre, hogy nem állapítható meg, hogy a szerződés megkötése a Magánfél neve Zrt. sértett részére szükségtelen volt. Osztotta a másodfokú bíróság a törvényszéknek az ezzel kapcsolatban kifejtett azon álláspontját, hogy a X.rendű vádlott neve X. r. vádlott által kidolgozott koncepció szerinti kampány belső megvalósításához is szükség lett volna külső cégek bevonására, így helyesen következtetett a törvényszék arra, hogy a Magánfél neve Zrt. saját szervezete külső segítség nélkül a feladatot nem tudta volna ellátni. Nem tévedett az elsőfokú bíróság akkor sem, amikor arra a következtetésre jutott, hogy a Gazdálkodó szervezet neve4 Kft.- vel kapcsolatos szerződéskötés során az esetleges szabálytalanságok a büntetőjogi felelősség szempontjából nem relevánsak annak tükrében, hogy a Magánfél neve Zrt. akkori vezérigazgatója, tanú neve12 a tervet elfogadta, és a szerződés alapján tényleges teljesítés történt. Mindezekből helyes volt az a következtetés, hogy nem állapítható meg a szerződéssel összefüggésben a Magánfél neve Zrt. sértett részére vagyoni hátrány okozása. A tényállás I/A.1.a.iii. pontjával kapcsolatban (Gazdálkodó szervezet neve4 Kft.) a jogi indokolásban az ítélet

1. oldalának
2. bekezdését az ítélőtábla akként helyesbítette, hogy a Gazdálkodó szervezet neve4 Gazdálkodó szervezet neve18 Kft.-vel a bliccelés elleni kampány címén
3. február 21-én kötött szerződés nyilvánvalóan eleve túlárazott volt, hiszen a V.rendű vádlott neve V. r. vádlott kérését megelőzően megállapított havi díjazás minden további nélkül elbírta azt, hogy az azzal azonos összegre kötött
4. március 26-i szerződés alapján havi 1.045.000.-Ft-ot V.rendű vádlott neve V. r. vádlott munkadíjaként kifizethessenek. Ebből következően, bár a
5. március 26-i szerződés alapvetően a Magánfél neve Zrt. részére szükséges célra irányult, amelyhez tényleges teljesítés is kapcsolódott, azonban a szerződés a fentiekre figyelemmel felismerhetően nyilvánvalóan túlárazott volt, így azzal összefüggésben helyesen állapította meg az elsőfokú bíróság III.rendű vádlott neve III. r. és VIII.rendű vádlott neve VIII. r. vádlottak büntetőjogi - társtettesi - felelősségét. Tévedett azonban, amikor V.rendű vádlott neve V. r. vádlott által megvalósított cselekvőséget felbujtói magatartásként értékelte. A bűncselekmény elkövetésekor hatályos
6. évi IV. törvény
7. §

(1)bekezdése szerint felbujtó az, aki mást bűncselekmény elkövetésére szándékosan rábír, amely rendelkezés megegyezik a Btk. 14. §

(1)bekezdésével. Tekintettel arra, hogy az irányadó tényállás szerint már V.rendű vádlott neve V. r. vádlott kérését megelőzően megszületett egy a Magánfél neve Zrt. sértett és a Gazdálkodó szervezet neve4 Kft. között nyilvánvalóan túlárazott összegre szóló szerződés, így annak felbujtója nem lehetett V.rendű vádlott neve V. r. vádlott. Ugyanakkor V.rendű vádlott neve V. r. vádlott tudta, hogy a fiktív alkalmazására vonatkozó kérése legális módon nem teljesíthető. Tudatában volt annak, hogy az ezzel kapcsolatos igényét a Magánfél neve Zrt. és a Gazdálkodó szervezet neve4 Kft. közötti szerződés alapján fogják kielégíteni, így a kérésének az előterjesztésével tovább erősítette VIII.rendű vádlott neve VIII. r. és III.rendű vádlott neve III. r. vádlottban a túlárazott szerződés megkötésére korábban már kialakult szándékot, s ezáltal segítséget nyújtott a Magánfél neve Zrt. sérelmére elkövetett hűtlen kezelés bűntettéhez. Ez alapján V.rendű vádlott neve V. r. vádlott a

1. április
2. napjától
3. október hónapjáig terjedő időszakban a Magánfél neve Zrt. által a Gazdálkodó szervezet neve4 Kft.-nek kifizetett összeg túlárazott, és az V. r. vádlott részére továbbjuttatott részéért tartozik büntetőjogi felelősséggel. Ez az összeg a
4. április hónapi törthónapra tekintettel 447.857.-Ft, valamint
5. május hónaptól
6. október hónapjáig további 18×1.045.000.-Ft, azaz mindösszesen 19.257.857.Ft. Tekintettel arra, hogy III.rendű vádlott neve III. r. vádlott a Gazdálkodó szervezet neve4 Gazdálkodó szervezet neve18 Kft.-vel határozott időre, 10 hónapi időtartamra kötött nyilvánvalóan túlárazott szerződést, és az irányadó tényállás nem tartalmaz olyan megállapítást, amely szerint a későbbi - VIII.rendű vádlott neve VIII. r. vádlott által kötött - szerződésről tudomással bírt, így a már hivatkozottak szerint III.rendű vádlott neve III. r. vádlott az általa kötött, határozott időre szóló szerződés alapján bekövetkezett vagyoni hátrányért felel, amely 10.450.000.-Ft. Tekintettel arra, hogy VIII.rendű vádlott neve VIII. r. vádlott által kötött szerződés alapján a VIII. r. vádlott Magánfél neve Zrt.-től való távozása után is történt még kifizetés, ezért téves volt az elsőfokú bíróságnak azon álláspontja, amely szerint a VIII. r. vádlott csupán a munkaviszonya fennállásáig bekövetkezett vagyoni hátrány erejéig felel. Éppen ezért a másodfokú bíróság azt állapította meg, hogy VIII.rendű vádlott neve VIII. r vádlott ezen cselekménnyel összefüggésben 20.900.000.-Ft vagyoni hátrányt okozott a Magánfél neve Zrt.-nek. A másodfokú bíróság a X.rendű vádlott neve X. r. vádlottal összefüggésben kifejtetteket maradéktalanul osztotta. A tényállás I/A.1.b.i. pontjával kapcsolatban (Gazdálkodó