A Fővárosi Ítélőtábla a dr. Bognár Mihály ügyvéd által képviselt felperes neve(felperes címe) felperesnek a dr. Kovács I. Attila ügyvéd által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen cégalapítás érvénytelenségének megállapítása iránt indult perében a Budapest Környéki Törvényszék
- május 29-én kelt 9.G.40.125/2017/
- számú ítéletével szemben az alperes
- sorszám alatt benyújtott fellebbezése folytán – tárgyaláson kívül – meghozta az alábbi í t é l e t e t: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett rendelkezését nem érinti, fellebbezett rendelkezését helybenhagyja; kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 5.000 (Ötezer) forint + áfa összegű ügyvédi munkadíjból álló másodfokú perköltséget. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás Az elsőfokú bíróság a
- május 29-én kelt 9.G.40.125/2017/
- számú ítéletével a felperes keresetét elutasította és kötelezte a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 63.500 forint perköltséget. Az ítélet indokolása szerint a felperes a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló
- évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.)
- §
(1)bekezdése alapján a cégalapítás érvénytelenségének megállapítása iránti per megindítására nem volt jogosult, mert jogi érdekét nem tudta valószínűsíteni. A pervesztes felperest a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 78. §
(1)bekezdése alapján kötelezte a perköltség megfizetésére. Perköltségként az alperes jogi képviselőjének munkadíját a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet (a továbbiakban: R.) 2. §
(1)és
(2)bekezdése alapján 50.000 forint + áfa, mindösszesen 63.500 forint összegben állapította meg. A megbízási szerződés alapján járó 305.000 forint + áfa munkadíjat a pertárgy értékére és a ténylegesen elvégzett ügyvédi tevékenységre figyelemmel eltúlzottnak ítélte, így azt mérsékelte. Kifejtette, hogy a felperes két és fél oldal hosszúságú keresetlevelet terjesztett elő, amelyre az alperes ellenkérelme szintén két és fél oldal terjedelmű volt, a felek a perben egyetlen tárgyaláson vettek részt. Mindezek alapján nem merülhetett fel olyan ügyvédi tevékenység az alperes képviseletében, amely magasabb összegű munkadíj megállapítását indokolná. Kitért arra is, hogy az alperesi jogi képviselő ügyvédi irodája gépkocsival 2.4 km távolságra található a tárgyalás helyszínétől, ezért e körben indokolatlan lett volna az igényelt 15.000 forint + áfa összegű költségtérítés megállapítása. Az elsőfokú bíróság ítéletének perköltségre vonatkozó rendelkezésével szemben az alperes terjesztett elő fellebbezést, amelyben az ügyvédi munkadíj 305.000 forint + áfa, mindösszesen 387.350 forint összegre történő felemelését kérte. Álláspontja szerint a megbízási szerződésben kikötött ügyvédi munkadíj mérséklésére a felperes erre irányuló indítványának hiányában hivatalból az elsőfokú bíróság nem volt jogosult, a felperesnek a Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján viselnie kell az alaptalan perindítás következményét. Hangsúlyozta, hogy a megbízási díjra vonatkozó megállapodás nem az ügyvédi tevékenységgel kifejtett munkaórák, hanem az egyes eljárási cselekményekhez igazodóan került megállapításra. Véleménye szerint jogi képviselőjének megbízási díja átlagos vagy inkább az alatti, annak ellenére, hogy az ügyvédi iroda fenntartásának költségei a jogszabály által előírt feltételek megteremtésére figyelemmel rendkívül magasak, havonta 3.000.000 forint, így a 25.000 forint + áfa óradíj alatt a jogi képviselő tevékenysége veszteséges. A csatolt ügyvédi megbízási szerződésben kikötött díjazás és költségtérítés valójában el sem éri a ténylegesen kifejtett ügyvédi munka ellenértékét, mert a perbeli képviselet ellátásához szükséges felkészülés időtartama 10 óra, az ellenkérelem elkészítésének időszükséglete 4 óra volt, a tárgyalást megelőzően 3 óra felkészülésre volt szükség. A tárgyalásra utazás és a visszaút időtartama összesen 1 óra volt. A felperes keresete elleni védekezés az alperes 222.000.000 forint törzstőkéjével azonos felelősséggel terhelte a jogi képviselőt, és felkészülésének ki kellett terjednie a perrel összefüggő eljárások iratanyagára is. Az a tény, hogy az alperes előkészítő irata mindössze két és fél oldal terjedelmű, nagyban növeli a jogi képviselő munkájának értékét, mert a perrel kapcsolatos valamennyi releváns tényre rámutat, ugyanakkor nem terheli feleslegesen a jogalkalmazót. Hangsúlyozta, hogy a megbízási szerződésnek a tárgyaláson történő megjelenéssel kapcsolatos költségtérítést érintő része átalányjelleggel, a tapasztalati adatok alapján került megállapításra, az ügyvédi iroda fenntartásának az utazás időszükségletre eső egységnyi költségét is magában foglalja. A felperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú bíróság fellebbezett ítéleti rendelkezésének helybenhagyását kérte annak helyes indokai alapján. A fellebbezés megalapozatlan. A Pp. 77. § szerint a bíróság a perköltség viselése felől az ítéletben vagy az eljárást befejező egyéb határozatban dönt. A Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján a pernyertes fél költségeinek megfizetésére a pervesztes felet kell kötelezni. A
(2)bekezdés szerint a bíróság a perköltség felől hivatalból határoz, kivéve, ha a pernyertes fél a perköltség tárgyában való határozathozatal mellőzését kéri. A felperes pervesztességére tekintettel köteles az alperes jogi képviseletében felmerült költséget megfizetni, amelynek összegét az R. 2. §
(1)bekezdés a) pontja értelmében az alperes és a jogi képviselője között ügyvédi megbízási szerződésben kikötött díj alapulvételével kellett megállapítani. A
(2)bekezdés szerint az
(1)bekezdés alapján megállapított ügyvédi munkadíj összegét a bíróság indokolt esetben mérsékelheti, ha az nem áll arányban a pertárgy értékével vagy a ténylegesen elvégzett ügyvédi tevékenységgel. A bíróság döntését indokolni köteles. Az idézett jogszabályok felhatalmazása alapján a bíróság a fél és a jogi képviselője között létrejött ügyvédi megbízási szerződésben kikötött díj alapján megállapított munkadíj összegét a pervesztes ellenfél erre irányuló kérelme hiányában is mérsékelheti. A felperes által cégalapítás érvénytelenségének megállapítása iránt indított per tárgyának értéke nem állapítható meg, de a felperes keresetének elbírálása során a pertárgy értéknek kisebb jelentősége volt, mivel az alperes a felperes keresetindítási jogát vitatta. A jogi képviselő munkadíjának megállapítása során nem a képviseleti tevékenység színvonalát, hanem a tevékenység objektív munkaigényét kell értékelni, amely a képviselő feladatának ellátásához ténylegesen szükséges volt, nem a megbízási szerződést kötő felek által figyelembe vett munkaórák száma az irányadó. Az alperes jogi képviselője nem vitásan egy érdemi tárgyaláson vett részt és egy – a felperes keresetindítási jogát vitató – két és fél oldalas ellenkérelmet terjesztett elő. Az alperesi jogi képviselő munkájának mennyiségére az általa a fellebbezésben hivatkozott egyéb körülmények (így az ügyvédi iroda fenntartásának költségei, a megbízó cég jegyzett tőkéjének nagysága) nem hatottak ki. Az elsőfokú bíróság a döntését megfelelően indokolta és megalapozottan mérsékelte a megbízási szerződés alapján megállapítható munkadíj összegét. A Fővárosi Ítélőtábla mindezekre tekintettel az elsőfokú bíróság ítéletének fellebbezett rendelkezését – annak helyes indokai mellett – a Pp. 254. §
(3)bekezdése alapján helybenhagyta. Az alperes fellebbezése sikertelen maradt, ezért a Fővárosi Ítélőtábla a Pp. 239. §-a alapján alkalmazandó 78. §
(1)bekezdése értelmében kötelezte az alperest a felperes jogi képviselőjének 5.000 forint + áfa összegű ügyvédi munkadíjból álló másodfokú perköltség megfizetésére, amelynek mértékét az R. 3. §
(3)bekezdése, az
(5)-
(6)bekezdése alapján a kifejtett ügyvédi tevékenységgel arányosan határozta meg. A Fővárosi Ítélőtábla a fellebbezést a Pp. 256/A. §
(1)bekezdés b) pontja és
(2)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. Budapest,
- szeptember
- Dr. Koday Zsuzsanna a tanács elnöke . Pusztai Anita előadó bíró Dr. Istenes Attila bíró