← Magyarország

Gf.40505/2017/5 – Fővárosi Ítélőtábla

A Fővárosi Ítélőtábla a Giró Szász és Társai Ügyvédi Iroda által képviselt felperes neve(felperes címe) felperesnek a Lukács Ügyvédi Iroda által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen taggyűlési határozat hatályon kívül helyezése iránt indult perében a Fővárosi Törvényszék

  1. június 6-án kelt 38.G.43.157/2016/
  2. számú ítéletével szemben az alperes
  3. és
  4. sorszámok alatt benyújtott fellebbezése folytán – tárgyaláson kívül – meghozta az alábbi í t é l e t e t: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett rendelkezését nem érinti, fellebbezett rendelkezését helybenhagyja. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás Az elsőfokú bíróság a
  5. június 6-án kelt 38.G.43.157/2016/
  6. számú ítéletével hatályon kívül helyezte az alperes
  7. július 11-én tartott taggyűlésén hozott 1.,2.,
  8. számú határozatait és új határozatok meghozatalát rendelte el, továbbá kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az felperesnek 163.000 forint perköltséget. Az ítélet indokolása szerint a pervesztes alperest a polgári perrendtartásról szóló
  9. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.)
  10. §

(1)bekezdése alapján kötelezte a perköltség megfizetésére. A perköltség részeként a felperes jogi képviselőjének munkadíját a felperes által csatolt megbízási szerződésben foglaltak alapján 100.000 forint + áfa összegben állapította meg, és figyelembe vette, hogy a felperes 36.000 forint eljárási illetéket rótt le. Az elsőfokú bíróság ítéletének perköltségre vonatkozó rendelkezésével szemben az alperes terjesztett elő fellebbezést, amelyben a perköltség 99.500 forintra történő leszállítását kérte az ügyvédi munkadíj 50.000 forint + áfa, mindösszesen 63.500 forint összegre történő mérséklésével. Álláspontja szerint a felperes perindításának nem a 2015. évi mérleg szabályszerű elfogadásának kikényszerítse volt a célja, a tanúsított magatartása alapján vélhetőleg egyéb, nem jogszerű megfontolások vezették. A felperes fellebbezési ellenkérelmet nem terjesztett elő. A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253. §
(3)bekezdése alapján a fellebbezési kérelem korlátai között bírálta felül, ezért a másodfokú eljárásnak kizárólag az elsőfokú ítélet perköltségre vonatkozó rendelkezése képezte a tárgyát. A fellebbezés megalapozatlan. A Pp. 77. § szerint a bíróság a perköltség viselése felől az ítéletben vagy az eljárást befejező egyéb határozatban dönt. A Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján a pernyertes fél költségeinek megfizetésére a pervesztes felet kell kötelezni. A
(2)bekezdés szerint a bíróság a perköltség felől hivatalból határoz, kivéve, ha a pernyertes fél a perköltség tárgyában való határozathozatal mellőzését kéri. Az alperes pervesztességére tekintettel köteles a felperes jogi képviseletével felmerült perköltséget is megfizetni, amelynek összegét a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 2. §
(1)bekezdés a) pontja értelmében a felperes és a jogi képviselője között létrejött ügyvédi megbízási szerződésben kikötött díj alapulvételével kellett megállapítani. A
(2)bekezdés szerint az
(1)bekezdés alapján megállapított ügyvédi munkadíj összegét a bíróság indokolt esetben mérsékelheti, ha az nem áll arányban a pertárgy értékével vagy a ténylegesen elvégzett ügyvédi tevékenységgel. A bíróság döntését indokolni köteles. A felperes a perköltsége körében a jogi képviseletével felmerült költsége összegét a csatolt ügyvédi megbízási szerződésben kikötött díj alapulvételével kérte megállapítani tárgyalásonként 50.000 forint + áfa összegben, amely összeg a megbízott költségét is magában foglalja. A jogi képviselő munkadíjának megállapítása során a tevékenység objektív munkaigényét kell értékelni, amely a képviselő feladatának ellátásához ténylegesen szükséges volt. A felperes jogi képviselője a keresetlevél és mellékletei benyújtásán túl két érdemi tárgyaláson vett részt, amelyeken érdemi nyilatkozatokat tett. A felperes jogi képviselője munkájának mennyiségére az alperes által a fellebbezésben a perindítás valódi okaként megjelöltek alátámasztására hivatkozott egyéb körülmények nem hathattak ki. A Fővárosi Ítélőtábla mindezekre tekintettel az elsőfokú bíróság ítéletének fellebbezett rendelkezését a Pp. 259. §-a értelmében alkalmazandó Pp. 253. §
(2)bekezdése szerint – a Pp. 254. §
(3)bekezdése értelmében annak helyes indokai alapján – helybenhagyta. A felperes a másodfokú eljárásban fellebbezési ellenkérelmet nem terjesztett elő, ezért részéről számításba vehető perköltség nem merült fel. A Fővárosi Ítélőtábla a fellebbezést a Pp. 256/A. §
(1)bekezdés b) pontja és
(2)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. Budapest,
  1. október
  2. . Koday Zsuzsanna s.k. a tanács elnöke . Pusztai Anita s.k. előadó bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő Dr. Bleier Judit s.k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.