A határozat elvi tartalma: A támogatási határozatban foglalt támogatási célra fordítható az állami támogatás. A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság í t é l e t e Az ügy száma: Kfv.V.35.575/2016/
- szám A tanács tagjai: Dr. Lomnici Zoltán a tanács elnöke Dr. Kurucz Krisztina előadó bíró Dr. Kárpáti Magdolna bíró A felperes: felperes neve A felperes képviselője: dr. Bacskai Edina Ügyvédi Iroda ügyintéző: dr. Bacskai Edina ügyvéd Az alperes: alperes neve Az alperes képviselője: dr. Lengyel Ildikó ügyvéd (Szeged, Bolyai u. 14-16.) A per tárgya: felülvizsgálata támogatási ügyben meghozott határozat bírósági A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes Az elsőfokú bíróság határozatának száma: Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság
- április
- napján kelt 7.K.27.110/2016/
- számú ítélete Rendelkező rész A Kúria a Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 7.K.27.110/2016/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 napon belül 10.000 (azaz tízezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak - felhívásra 70.000 (azaz hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak helye nincs. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes
- november 16-án a Mezőgazdasági és [2] [3] [4] [5] [6] [7] [8] Vidékfejlesztési Hivatalhoz (a továbbiakban: elsőfokú hatóság) irodaépület felújítására támogatási kérelmet terjesztett elő. Az elsőfokú hatóság a
- március
- napján kelt határozatával az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Helyi Vidékfejlesztési Stratégiák LEADER fejezetének végrehajtásához nyújtandó támogatások részletes feltételeiről szóló 122/2009.(IX.17.) FVM rendelet (a továbbiakban: Jogcím r.) alkalmazásával a számú kérelemnek helyt adott és a felperes részére 8.888.357 Ft nettó kiadásra jutó támogatási összeget állapított meg. A felperes
- november 30-án előterjesztett kifizetési kérelmét az elsőfokú hatóság a
- március
- napján kelt határozatában részben teljesítette és 1.611.001 Ft támogatási összeg kiutalását jóváhagyta. A felperes
- március
- napján újabb kifizetési kérelmet nyújtott be, az elsőfokú hatóság a
- május
- napján kelt határozatában 3.304.400 Ft összeget hagyott jóvá. Az elsőfokú hatóság - miután a felperes
- december 21-én ismételten kifizetési kérelmet terjesztett elő - helyszíni ellenőrzést tartott, majd a
- június
- napján kelt határozatával e kérelmet elutasította. Indokolása szerint a felperes iroda épület felújítására igényelt támogatást, a 2755 helyrajzi számon lévő épületben kialakításra kerülő 4 db iroda, 4 db raktár, 2 db tárgyaló, 1 db férfi és 1 db női mosdó, 1 db teakonyha, 1 db szélfogó, 1 db közlekedő kialakítására. A támogatási kérelem fő lapjának
- pontja szerint: „a tervezett irodaépületben termelési tevékenység nem fog megvalósulni". A
- március
- napján lezajlott helyszíni ellenőrzés azt állapította meg, hogy a megjelölt helységek helyett 3 db iroda, 2 db tárgyaló, 1 db előtér, 1 db öltöző és 1 db mosdó valósult meg, és a tervdokumentációban szereplő tárgyaló
- sütödeként, az iroda
- pedig eladótérként funkcionál. Az ügyfél valótlan tényt közölt és adatot eltitkolt akkor, amikor a kifizetési kérelmében az eredeti tervdokumentáció szerinti elszámolást nyújtotta be. A támogatás rendeltetése alapvetően irodaház volt, amelyben jelenleg pékség üzemel, azaz az irodaházban termelő tevékenység folyik. Az ügyfél nem jelezte a hatóságnak a változtatásokat, arra csak a helyszíni ellenőrzés során derült fény. E tények alapján a kérelmező kifizetési kérelmét el kell utasítani a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló
- évi XVII. törvény (a továbbiakban: Eljárási tv.) 69.§
(1)bekezdés a), b), d), e) pontjai alapján. A fellebbezése folytán eljárt alperes a
- szeptember
- napján kelt JHÁT-JF/4126/2(2015.) iktatószámú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Indokolása szerint az elsőfokú hatóság helytállóan állapította [9] meg az ügyfél azon jogsértő eljárását, hogy a támogatási kérelemben vállalt iroda épület felújítása helyett az épületben egy termelő tevékenységet végző sütöde és ehhez kapcsolódó eladótér került kialakításra, a változtatásokat pedig az MVH felé általa elismerten nem jelezte. A felperes az intézkedésben való részvételi jogosultságot a támogatási rendeltetéstől eltérően használta fel, amellyel megvalósította a jogosulatlan támogatás felhasználását. A javára nem értékelhető az, hogy a módosítások bejelentésének elmulasztásánál nem tudatosan történt a kötelezettség szegés, a külső homlokzati fal nem érinti a támogatási kérelmet, így az arra vonatkozó előadása nem értékelhető. A felperes az Eljárási tv. 42.§
(2a)bekezdése alapján helyesbíthető eltérés alkalmazása iránt kifejezte igényét. Az alperes rögzítette, hogy a helyesbíthető eltérés esetén a támogatási cél nem változik, amely jelen esetben nem állapítható meg, mert a felújítani tervezett épület nem irodaház, hanem sütöde, így az ügyfél hivatkozás nem alkalmazható. A kereseti kérelem [10] A felperes keresetében a határozatok hatályon kívül helyezését és az elsőfokú hatóság új eljárásra kötelezését kérte. [11] Álláspontja szerint a hatóság az irányadó jogszabályok téves értelmezésével hozta meg döntéseit. Minimális módosításokat hajtott végre az eredeti támogatási kérelemben foglaltakhoz képest, a támogatási jogcím vállalkozásfejlesztés volt, amely megengedi a bérbeadással való hasznosítást, amelyre a perbeli esetben sor került. A támogatási cél a vállalkozásának a fejlesztése volt, ami a piaci igényeknek megfelelően flexibilis, így a pékség, illetve a termelő egység üzemeltetésével nem jelenthető ki az, hogy a támogatási cél ne valósult volna meg. Az elsőfokú ítélet [12] Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével a felperes keresetét elutasította. [13] Indokolásában rögzítette, hogy felperes a támogatási kérelmében egyértelműen irodahelyiségek, raktár, valamint mosdók és teakonyha kialakítására igényelt támogatást. Nyilatkozatot tett arra vonatkozóan, hogy termelési tevékenységet nem valósít meg. Az adminisztratív jellegű épületfejlesztésekre vonatkozó támogatási kérelemmel szemben saját maga által sem vitatottan - sütödét, illetve pékséget és üzlethelyiséget alakított ki az épületben. [14] Az elsőfokú bíróság egyetértett az alperessel abban, hogy a sütöde kialakításával a felperes nem a támogatási céllal egyező, azzal összefüggő beruházást valósított meg. [15] A felperes keresetében a Jogcím r. 7.§
(8)bekezdés c) pontjában foglaltakra is hivatkozott. Eszerint a LEADER vállalkozás alapú fejlesztés esetében az üzemeltetési kötelezettség időtartama alatt a beruházás fejlesztés tárgya a fenntarthatóságának biztosítása érdekében - az üzemeltetési kötelezettség fenntartása mellett bérbe adható. Ezzel összefüggésben az elsőfokú bíróság azt hangsúlyozta, hogy bérbeadásra is csak a támogatási cél és az eredeti pályázathoz mért funkció figyelembe vételével van lehetőség. A bérbeadás lehetősége önmagában nem teremt jogszerű kereteket arra, hogy felperes a támogatási kérelmében foglaltakkal nem egyező beruházást valósítson meg a támogatási összegből. [16] A teljesen eltérő funkciójú és eltérő műszaki paraméterekkel rendelkező, illetve eltérő berendezést igénylő épületrészek és helyiségek kialakításával egyértelműen meg lehetett állapítani azt, hogy felperes nem a támogatási kérelmében foglaltakkal megegyező beruházást valósított meg, így a támogatás kifizetésére irányuló kérelmét elutasító elsőfokú határozat, illetve az azt helybenhagyó alperesi határozat a jogszabályokban foglaltaknak megfelelt. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [17] A felperes felülvizsgálati kérelmében az ítélet hatályon kívül helyezését és keresete teljesítését kérte. [18] Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság egyoldalú mérlegeléssel utasította el a keresetét, a támogatási céllal kapcsolatban nem történt jogszabálysértés, ezért az Eljárási tv. 69.§-ának alkalmazása jogalap nélküli. Változatlanul hivatkozott arra, hogy a bérbeadást a Jogcím r. 7.§
(8)bekezdése engedélyezi, annak így megfelelt. Sérelmezte, hogy a belföldi jogsegély (a hatóság megkereste A. Város jegyzőjét) eredményéről nem kapott értesítést, ezáltal sérült a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 70.§
(1)bekezdése, továbbá, hogy a helyszíni ellenőrzés jegyzőkönyvét sem kapta meg, amely az Eljárási tv. 52.§
(6)bekezdésében foglaltakkal ellentétes. [19] Az alperes ellenkérelmében az ítélet hatályában fenntartását kérte. A Kúria döntése és jogi indokai [20] A felülvizsgálati kérelem nem alapos. [21] Elsődlegesen rögzíti a Kúria, hogy a felülvizsgálati eljárás rendkívüli jogorvoslati eljárás, amit e jellege miatt a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) korlátok, keretek közé szorít. A rendkívüli jogorvoslati eljárásban - a Pp. 275.§
(1)bekezdése értelmében - nincs helye bizonyítás felvételének, a bizonyítékok ismételt egybevetésének, felülmérlegelésnek, a Kúria a felülvizsgálati kérelem által vitatott körben a rendelkezésére álló iratok alapján dönthet. A Pp. 275.§
(2)bekezdése előírja, hogy a jogerős ítélet csak a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálható felül, és a megjelölt jogszabályok alapján vizsgálhatja felül (BH
- 490., BH
- KGD
- 40., KGD
- 62.). [22] A peres felek egyet értettek abban, hogy felperes a támogatási kérelmében irodahelyiségek, raktár, mosdók és teakonyha kialakítására igényelt támogatást, illetve emellett határozott nyilatkozatot tett arra vonatkozólag, hogy termelési tevékenységet nem valósít meg. A helyszíni ellenőrzések során megállapításra került, és ezt felperes sem vitatta, hogy az épületben - annak bérbeadása mellett - sütöde, pékség és üzlethelyiség került kialakításra. [23] Az Eljárási tv. 69.§
(1)bekezdésében foglaltak alapján az intézkedéssel való részvétellel összefüggésben megállapított jogosultság vagy az igénybe vett támogatás egésze vagy egy része jogosulatlannak minősül, amennyiben az ügyfél a támogatási feltétel vonatkozásában valótlan tényt közöl, adatot eltitkol, az intézkedésben való részvételi jogosultságot vagy a támogatást rendeltetéstől eltérően használja fel, a jogszabályban, vagy a pályázati felhívásban meghatározott intézkedésben való részvételre vonatkozó feltételeket - ideértve a támogatás kifizetését megelőző vagy azt követő időszakra vállalt kötelezettségeket is - megszegi. Helyesen állapította meg tehát az elsőfokú bíróság ítéletében, önmagában az a tény, hogy a felperes - általa sem vitatottan termelő tevékenység célú ingatlan megvalósítási költségeire kívánta elszámolni a kifizetési kérelmében eredetileg irodaépület felújítására igényelt támogatási összeget, az Eljárási tv. idézett rendelkezésébe ütközik, azaz tételes jogszabályi rendelkezést sért. [24] Helytállóan mutatott rá az elsőfokú bíróság arra a körülményre is, hogy a Jogcím r. 7.§
(8)bekezdés c) pontja szerinti üzemeltetési kötelezettség melletti bérbe adás lehetősége nem irányulhat a tételes jogszabályi rendelkezés megkerülésére, ebben az esetben sem hagyható figyelmen kívül az a feltétel, hogy az ügyfél intézkedésben való részvételi jogosultságát az eredeti támogatási kérelemben foglaltakkal megegyező beruházás teszi lehetővé. [25] Mindezekből következik az is, hogy mivel felperes nem a támogatott beruházást valósította meg, azaz a megítélt összeget a támogatási céltól eltérően, termelő tevékenység végzésével járó tevékenység kiadásainak elszámolására fordította, ezért fogalmilag nem értékelhető a helyesbíthető eltérés jogintézményének alkalmazása, hiszen ennek alapvető kritériuma a támogatási cél megvalósulása. Csak ebben az esetben kerülhet sor a kifizetési kérelemben szereplő adatok megfelelő módosítására, vagy iratok pótlására. Mindebből következően kizárható a kérelem korrigálásával kapcsolatos felperesi állítás, illetve hogy sérült volna a Ket. 70. §
(1)bekezdése. [26] Rámutat a Kúria, hogy támogatási ügyekben a hatóság által feltárt tényálláshoz kapcsolódó bizonyítékok, tények, körülmények, megállapítások összességét tartalmazó dokumentum a helyszíni ellenőrzés során készült jegyzőkönyv, amelyre vonatkozóan az Eljárási tv. garanciális szabályokat tartalmaz. Az egyik ilyen rendelkezés, az 52.§
(6)bekezdése értelmében az, ha az ügyfél jelen van, a rá nézve terhelő megállapításokat tartalmazó jegyzőkönyv egy másolati példányát az ellenőr köteles még a helyszínen átadni, vagy azt az ügyfél részére a jegyzőkönyv lezárásától számított tizenöt napon belül megküldeni, amelyre az ügyfél nyolc napon belül észrevételt tehet. A perbeli esetben azonban az állapítható meg, hogy a felperes által megjelölt helyszíni ellenőrzés jegyzőkönyve kézbesítésének elmaradása - a támogatási cél meg nem valósulása, illetve ebből következően a módosítás lehetőségének kizártsága folytán - az ügy érdemi elbírálására nem bírt jogi relevanciával, és ilyet a felperes sem bizonyított. [27] A kifejtettekre figyelemmel az elsőfokú bíróság eljárása és határozata a felülvizsgálati kérelem által vitatott körben nem sért sem anyagi, sem eljárási szabályt, ezért a Kúria a jogerős ítéletet - a Pp. 275. §
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A döntés elvi tartalma [28] A támogatási határozat szerint támogatott célra fordítható az állami támogatás. Záró rész [29] A Kúria a felperest a Pp. 270.§-ának
(1)bekezdése szerint alkalmazandó Pp. 78.§-ának
(1)bekezdése alapján kötelezte az alperes felülvizsgálati perköltsége megfizetésére. [30] A tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt felülvizsgálati illeték viseléséről a Kúria az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 50.§-ának
(1)bekezdése, a költségmentesség alkalmazásáról szóló 6/1986./VI.26./ IM rendelet 13.§-ának
(2)bekezdése alapján rendelkezett. [31] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274.§
(1)bekezdése alapján tárgyaláson bírálta el. Budapest,
- június
- Dr. Lomnici Zoltán sk. a tanács elnöke, Dr. Kurucz Krisztina sk. előadó bíró, Dr. Kárpáti Magdolna sk.bíró