A határozat elvi tartalma: Lakáscélú állami támogatási ügyben hozott határozat felülvizsgálata. A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság í t é l e t e Az ügy száma: Kfv.V.35.474/2016/
- szám A tanács tagjai: Dr. Lomnici Zoltán a tanács elnöke Dr. Kárpáti Magdolna előadó bíró Dr. Kurucz Krisztina bíró A felperes: felperes neve A felperes képviselője: Pozsgai Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Pozsgai Vince ügyvéd, Az alperes: Államkincstár Az alperes képviselője: dr. Farkas Sütő Ákos jogtanácsos A per tárgya: támogatási bírósági felülvizsgálata ügyben hozott közigazgatási határozat A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: alperes Az elsőfokú bíróság határozata: Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság
- március
- napján kelt 24.K.30.660/2015/
- számú ítélete Rendelkező rész A Kúria a Fővárosi Közigazgatási 24.K.30.660/2015/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. és Munkaügyi Bíróság Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 napon belül 40.000 (azaz negyvenezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. A felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. Ez ellen az ítélet ellen további felülvizsgálatnak helye nincs. I n d o k o l á s A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes és házastársa
- február 27-én támogatási szerződést kötött a hitelintézettel, ennek alapján 550.000 Ft lakáscélú közvetlen támogatást vettek igénybe ingatlanon [2] [3] történő lakóház bővítése céljából. A szerződés szerint az építkezés befejezésének időpontja
- július
- napja volt. A hitelintézet
- január 28-án megkereste az alperes elsőfokú hatóságát azzal, hogy a támogatottak határidőig,
- július 31-ig nem mutatták be a használatbavételi engedélyt, ezért a szerződést
- április
- napján felmondta. Az elsőfokú hatóság a hitelintézet megkeresése alapján indult eljárás eredményeként hozott határozatában a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/
- (I.31.) Kormányrendelet (Rendelet)
- §
(7)bekezdésére alapítottan a felperest és házastársát egyetemlegesen kötelezte 550.000 Ft lakásbővítési kedvezmény és ezen összeg után
- július 17-től számított 454.489 Ft kamat, azaz összesen 1.004.489 Ft visszafizetésére. Döntését azzal indokolta, hogy az építkezés a szerződésben meghatározott határideig nem készült el, a támogatottak nem kérték a határidő meghosszabbítását, a hitelintézet felhívása ellenére sem mutatták be a használatbavételi engedélyt és a támogatásokat az azok nyújtásáról kötött szerződés alapján a hitelintézet visszavonta, ezért a „kifolyósított támogatás kamatos visszafizetéséről" kellett határoznia. Az alperes a
- október
- napján kelt 27468/1/
- számú határozatában az elsőfokú határozatot - az indokolás részbeni megváltoztatásával helybenhagyta. Érdemi döntésének indokolása szerint a támogatási szerződés I.2 pontjában a felek
- július
- napjában határozták meg az építési munkák befejezésének határidejét. A „szerződés a lakásépítési kedvezmény nyújtására" című megállapodás II/
- pontjában pedig hozzájárultak a támogatottak ahhoz, hogy a hitelintézet az ingatlan-nyilvántartásban a Magyar Állam javára az építkezés idejére, továbbá a használatbavételi engedély kiadásának keltétől számított 10 éves időtartamra, a támogatás visszafizetésére fennálló állami követelésre tekintettel a támogatás és járulékai erejéig jelzálogjogot és annak biztosítására elidegenítési és terhelési tilalmat jegyeztessen be. E pontban tudomásul vették azt is, hogy jelzálogjog érvényesítése esetén kötelesek az ingatlant kiürítve rendelkezésre bocsátani. Tudniuk kellett tehát arról, hogy a támogatást a lakhatásuk biztosítására feltételekkel kapják, és ha ezek nem teljesülnek, akkor a támogatást vissza kell fizetniük. Mindebből, továbbá a Rendelet szabályaiból az következik, hogy az építési munkákat legkésőbb
- július 31-ig be kellett volna fejezni, és a támogatási szerződés II/
- pontja alapján a használatbavételi engedélyt a támogatást folyósító hitelintézetnek be kellett volna mutatni, de e kötelezettségüknek nem tettek eleget. A támogatás felhasználása ezért jogszerűtlennek minősül, így azt kamatokkal együtt kell visszafizetni. A kereseti kérelem és ellenkérelem [4] [5] A felperes keresetében az alperes határozatának elsőfokú határozatra is kiterjedő hatályon kívül helyezését kérte. Az alperes ellenkérelmében a felperes keresetének elutasítását kérte. A jogerős határozat [6] [7] [8] [9] Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét alaposnak találta és az alperes határozatát az elsőfokú határozatra is kiterjedően hatályon kívül helyezte. Ítéletének indokolásában rögzítette, hogy a támogatás igénybevételének feltételeit a Rendelet és a hitelintézettel megkötött szerződés tartalmazza, ezért a perben arról kellett dönteni, hogy a felperes a szerződésben vállalt feltételeket betartotta-e vagyis befejeződött-e határidőre az építkezési munka és teljesítette-e a felperes a szerződés II.
- pontjában foglaltakat, azaz benyújtotta-e határidőre a használatbavételi engedélyt. A rendelkezésre álló adatokból, illetve a szerződésben foglaltak értelmezése alapján pedig azt a következtetést vonta le, hogy a szerződés I.
- pontja, csak az építkezés befejezésére tartalmaz konkrét meghatározott határidőt, a használatbavételi engedély bemutatására nem. A használatbavételi engedély megszerzésére vonatkozó határidő az alperes által hivatkozott II.2., illetőleg a II.
- pont alapján sem állapítható meg, mivel ezek kizárólag a használatbavételi engedély megszerzésének időpontjához képest írnak elő mellékkötelezettségeket és ezek teljesítésére vonatkozó további időpontokat. Az alperes az építkezés befejezésére előírt időpontot jogszabálysértően használta fel a használatbavételi engedély bemutatási határidejének utólagos meghatározására. Ez a két időpont nem eshet egybe, hiszen a használatbavételi engedély megkérésére és bemutatására szükségszerűen csak az építkezés befejezéséhez képest későbbi időpontban kerülhet sor, ebből következően a használatbavételi engedély az építkezés befejezése határidejének napok szerinti meghatározására és igazolására nem alkalmas. A felperes az előzőekben részletezettek miatt alappal hivatkozott arra, hogy a használatbavételi engedély bemutatására a szerződésben nem volt konkrét időpont meghatározva, ezért kötelezettségének a hitelintézet felszólítását követően a közigazgatási eljárásban is eleget tehetett. Jogsértően jártak el a hatóságok tehát akkor, amikor nem vették figyelembe, hogy a felperes az elsőfokú határozat meghozatala előtt már benyújtotta a használatbavétel tudomásul vételéről kiállított hatósági bizonyítványt. A felperes a peres eljárás során - a polgári perrendtartásról szóló
- évi III. törvény (Pp.)
- §
(1)bekezdése szerint eljárva - teljesítette bizonyítási kötelezettségét a becsatolt teljes bizonyító erejű magánokirat formájában tett nyilatkozatokkal és az indítványára foganatosított hitelintézeti megkereséssel. Ez utóbbiban ugyanis a hitelintézet alátámasztotta a felperes állítását, mely szerint a folyósítás előtt helyszíni ellenőrzés során megvizsgálta a munkák befejeződését, és a támogatás a felperes és házastársa részére 2003. július 17-én került folyósításra. Mindezek pedig együttesen és egymással összehangzóan zárt láncolatot képezve alátámasztják azt a felperesi állítást, mely szerint az építési munkákat határidőben, még a szerződésben meghatározott időpont előtt elvégezte, ezért teljesítette a szerződésbe foglalt kötelezettségét. [10] A felperes perbeli bizonyítása miatt a bizonyítási kötelezettség - a Pp. 336/A. §
(2)bekezdése értelmében átfordult az alperesre. Az alperes azonban a per során sem tudta bizonyítani azt az állítását, hogy a felperes nem mutatta be határidőre a használatbavételi engedélyt, és - a szerződés és a Rendelet 20. §
(7)bekezdésének téves értelmezése miatt - jogsértően nem fogadta el a felperes által becsatolt okiratot. Tekintettel arra, hogy a perben megállapított valós tényállás szerint a felperes nem követett el jogszabálysértést, a hatályon kívül helyezés mellett nincs szükség az ügyben új eljárás lefolytatására. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [11] A jogerős ítélet ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, kérte hatályon kívül helyezését, a felperes keresetének elutasítását. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság téves jogértelmezéssel és jogalkalmazással hozta meg ítéletét, nem támasztotta alá megállapítását, mely szerint nem teljesítette a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 50. §
(1)bekezdése szerinti tényállás tisztázási és bizonyítási kötelezettségét. Kifejtette, hogy az ügyben nem volt helye szabad bizonyításnak, a lakástámogatás rendeltetése, célja használatbavételi engedély hiányában nem teljesülhet. Ennek alátámasztásaként hivatkozott az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.) 44. §
(1)és
(4)bekezdéseire, a Rendelet 5/A. §
(5)bekezdésére, 17. §
(4)bekezdésére, 19. §
(8)bekezdésére, 20. §
(1)és
(8)bekezdésére (korábban
(7)bekezdésére) és 21. §
(5)bekezdésére. [12] A felperes ellenkérelmében elsődlegesen a felülvizsgálati kérelem hivatalból történő elutasítását, másodlagosan a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte. Azzal érvelt, hogy a felülvizsgálati kérelem nem felel meg a Pp. 272. §
(2)bekezdésében, 340/A. §
(2)bekezdés a) pontjában foglaltaknak. Fenntartotta azt a keresetben is kifejtett álláspontját, mely szerint a támogatási szerződésben a használatbavételi engedély bemutatásának határideje nem került meghatározásra, ezért az alperes követelése nem felel meg a támogatási szerződésnek és a Rendelet 20. §
(8)bekezdésében (korábban
(7)bekezdésében) foglaltaknak. A Kúria döntése és jogi indokai [13] A Kúria azt állapította meg, hogy a felülvizsgálati kérelem nem alapos. [14] A felülvizsgálati eljárás rendkívüli jogorvoslati eljárás, amit e jellege miatt a Pp. korlátok, keretek közé szorít. A felperes tévesen hivatkozott arra, hogy az ügyben nincs helye felülvizsgálatnak, mivel a perrel érintett közigazgatási hatósági ügyben hozott határozatban megállapított fizetési kötelezettség 1.004.489 Ft, tehát meghaladja az 1.000.000 Ftot (Pp. 340/A. §
(2)bekezdése, 3/
- (IX.13.) KMK vélemény és 3/
- KJE határozat). [15] A rendkívüli jogorvoslati eljárásban - a Pp.
- §
(1)bekezdése értelmében - nincs helye bizonyítás felvételének, a bizonyítékok ismételt egybevetésének, felülmérlegelésnek, a Kúria a felülvizsgálati kérelem által vitatott körben a rendelkezésére álló iratok alapján dönthet. A Pp. 275. §
(2)bekezdése értelmében a jogerős ítélet csak a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálható felül, és a felülvizsgálati kérelemnek a jogszabálysértés megjelölése mellett tartalmaznia kell azt is, hogy a fél a határozat megváltoztatását milyen okból kívánja. Érdemben csak a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően előterjesztett, a megsértett törvényhelyeket tartalmazó és az ezzel összefüggésben előadott indokokat is rögzítő beadvány bírálható el (Pp. 272.§
(2)bekezdése, BH 2002.
- és 490., KGD 2012.40., BH 2012.179., KGD 2016.72.). [16] Az olyan adatok, tények, körülmények, illetve törvényhelyek, amelyeket az alperes keresettel támadott jogerős ítélettel elbírált határozata nem tartalmaz, a rendkívüli jogorvoslati eljárás során nem képezhetik a kúriai felülvizsgálat tárgyát. A Kúria ezért mellőzte az Étv. szabályokra alapított érvelések érdemi értékelését. [17] Tekintettel arra, hogy az alperes megsértett törvényhelyként nem jelölte meg a Pp.
- §
(1)bekezdését, 221. §
(1)bekezdését, a bizonyítékok értékelését és a jogerős ítélet indokolását vitató érvelése - a Pp. 272. §
(2)bekezdésébe foglalt szabályozásra figyelemmel - nem fogadható el. Rámutat ugyanakkor a Kúria arra, hogy az elsőfokú bíróság helytállóan alkalmazta a bizonyításra vonatkozó szabályokat és minden egyes adatot, tényt, körülményt egyenként és egymással egybevetve számba vett, tehát okszerű bizonyíték értékelés eredményeként indokolási kötelezettségét is teljesítve hozta meg határozatát, ezért a tényállást, a ténybeli következtetéseket a felülvizsgálati eljárás során irányadónak kellett tekinteni. [18] A Kúria osztja az elsőfokú bíróság ítéletében kifejtett jogi álláspontot, ezért ezt nem kívánja megismételni, a felülvizsgálati kérelemben előadottakra figyelemmel csupán az alábbiakra kíván rámutatni: Az Alaptörvény „Az állam" megnevezésű fejezetének
- cikkében, a bírói igazságszolgáltatásra vonatkozó rendelkezései között, alkotmányos kötelességként írja elő, hogy „[a] bíróságok a jogalkalmazás során a jogszabályok szövegét elsősorban azok céljával és az Alaptörvénnyel összhangban értelmezik. Az Alaptörvény és a jogszabályok értelmezésekor azt kell feltételezni, hogy a józan észnek és a közjónak megfelelő, erkölcsös és gazdaságos célt szolgálnak". Az Alaptörvény
- cikke azt a kötelezettséget rója a bíróra, hogy döntése elsődlegesen legyen alkotmányos, ugyanakkor a döntésben tükröződjön az alkalmazandó jogszabály objektív, tehát a jogalkotói szándékon túli céljának, a józan észnek, a közjónak, erkölcsnek és gazdaságosságnak megfelelő tartalom. [19] Az Alaptörvény szerinti céltételezéses (teleologikus) értelmezés mellett sem mellőzhető a nyelvtani értelmezés, hiszen a jogszabály elsődlegesen nyelvi formában válik megismerhetővé. Csak a nyelvi tartalom megismerése, majd pedig az adott jogszabályi tartalom adott perbeli alkalmazásának kudarca indokolhatja az értelmezés egyéb módszereinek, ezek között az Alaptörvény által elsődlegessé tett teleologikus értelmezés alkalmazását. [20] A Rendelet
- §
(1)bekezdése értelmében az állam - teherbíró képességéhez mérten - közvetlen állami támogatást nyújt lakásépítési kedvezmény formájában az igénylő, a vele közös háztartásban élő, általa eltartott és a felépített, illetőleg megvásárolt lakásba vele együtt beköltöző gyermeke és más eltartott családtagja után, amely kedvezmény az építési költség (vételár) megfizetéséhez járul hozzá. A támogatás célja tehát az, hogy a feltételeket teljesítő igénylő anyagi terheinek könnyítése révén a házasok, többgyermekes fiatal házasok és más arra rászorulók lakásigénye valóban kielégíthető legyen. Az állami támogatás tehát nem az államtól átvett közszolgáltatás, hanem kifejezetten szociális funkciója van. [21] A Rendelet különböző támogatási formáira vonatkozó 20. §-a, a támogatásra való jogosultsági feltételei között, az
(5)bekezdésében rendelkezik arról, hogy „[h]a az építtető (vásárló) e rendelet szerinti támogatást kívánja igénybe venni, a feltételek meglétét a folyósító hitelintézet köteles ellenőrizni". Eszerint a támogatás feltételeit az igénylő köteles megteremteni, ugyanakkor annak ellenőrzésére a folyósítással megbízott, közreműködő - és a közreműködés révén annak hasznait is húzó - hitelintézet köteles. A perbeli esetben a hitelintézet évekig negligálta ellenőrzési kötelezettségét, miközben az igénylő az „építési munkák" elvégzésére vállalt kötelezettségét már a támogatás folyósítása előtt teljesítette. [22] A Rendelet 20. §
(8)bekezdése rendelkezik azokról az esetekről, amikor a Rendelet szerinti támogatási feltételek az igénylő érdekkörében felmerült okból - nem teljesülnek. A három eset egyike, ha a támogatott építési munkálatok határidőben nem készülnek el {„[h]a a támogatások igénybevételének alapját képező építési munkák a szerződésben, legfeljebb három évben vagy ezt indokolt esetben két évvel meghosszabbított meghatározott határidőig nem készülnek el"}, az építtető nem kíván építkezni („az építtető az építési szándékától elállt"), illetőleg az igénylőre visszavezethető okból nem teljesül a támogatási szerződés („ a szerződésben vállalt kötelezettségeit nem tartja be"). [23] A perbeli esetben a Rendelet 20.§
(8)bekezdése (korábban
(7)bekezdése) továbbá a felperesek és a hitelintézet között létrejött szerződés szövegezése egyértelmű. A felperesek az építési munkálatok kivitelezését vállalták a támogatás felhasználásával. Amennyiben a használatbavételi engedély beszerzése is a kötelezettségeik közé tartozott volna, annak legalábbis a támogatási szerződésből egyértelműen ki kellett volna derülnie. Az elsőfokú bíróság ítéletében helyesen állapította meg, hogy ez utóbbi a perbeli esetben nem következett be, ezért a felperes terhére - a Rendelet 20.§
(8)bekezdésére alapítottan - jogszabálysértés nem állapítható meg. [24] A kifejtettekre figyelemmel a Kúria a jogerős ítéletet - a Pp. 275. §
(3)bekezdése alapján - hatályában fenntartotta. Záró rész [25] Az alperes pervesztes lett, de az illetékről szóló 1990. évi XCIII. törvény 5. §
(1)bekezdés c) pontja értelmében illetékmentes, ezért a rendelkező részbe foglalt döntés a költségmentesség alkalmazásáról szóló 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 14. §-án alapul. [26] A pervesztes alperes a Pp. 270. §
(1)bekezdése folytán alkalmazandó Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján köteles a felülvizsgálati eljárási költség megfizetésére. [27] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet tárgyaláson kívül bírálta el. ,
- április
- . Lomnici Zoltán sk. a tanács elnöke, Dr. Kárpáti Magdolna előadó bíró, Dr. Kurucz Krisztina sk. bíró sk.