← Magyarország

Gf.40029/2017/7 – Pécsi Ítélőtábla

Pécsi Ítélőtábla Gf.IV.40.029/2017/

  1. szám A Pécsi Ítélőtábla a Strausz Ügyvédi Iroda által képviselt felperes neve (címe) felperesnek - Dr. Molnár A. András Ügyvédi Iroda által képviselt I.rendű alperes neve (címe) I. rendű, a Szepesi Ügyvédi Iroda által képviselt II.rendű alperes neve (címe) II. rendű alperesek ellen kártérítés iránt indított perében a ....Törvényszék
  2. július hó
  3. napján kelt .../
  4. számú ítélete ellen a felperes részéről
  5. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta az alábbi í t é l e t e t: A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatja, és kötelezi az I. rendű alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 11.000.000 (tizenegymillió) forintot és ennek
  6. november hó
  7. napjától a kifizetés napjáig járó, a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat nyolc százalékponttal növelt mértékű késedelmi kamatát. Az I. rendű alperessel szemben a keresetet ezt meghaladóan tekinti elutasítottnak. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg 15 napon belül az I. rendű alperesnek 550.000,(ötszázötvenezer) forint, a II. rendű alperesnek 1.825.000,- (egymillió-nyolcszázhuszonötezer) forint másodfokú perköltséget. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. Indokolás Az elsőfokú bíróság ítéletében az ... Kft. mint távhőszolgáltató és a II. rendű alperes szerződéses kapcsolatai (I.), a ... Kft. és az I. rendű alperes közti szerződés (II.), valamint a ... Kft. és az ... Zrt. közti szerződés (III.) körében az alábbi - a per eldöntése szempontjából releváns - tényeket rögzítette. I. A II. rendű alperes jogelődje, a ... Kft. mint megbízó
  8. július hó
  9. napján vállalkozási szerződést kötött az ... és ... Kft. által alkotott konzorciummal mint vállalkozóval, és ... Város Önkormányzatával mint árhatósággal a ..., ..., ... és az ezekhez kapcsolódó távhőrendszer üzemeltetésére, karbantartására, fejlesztésére
  10. július
  11. napjáig terjedő időtartamra. A szerződés
  12. pontja szerint a konzorcium a szerződésből adódó minden távhőszolgáltatási jogosultságát az ... Kft.-re ruházta át. Az ... Kft.
  13. február hó
  14. napján földgáz-értékesítési szerződést kötött a ... Kft.-vel
  15. április hó
  16. napjától
  17. október hó
  18. napjáig terjedő időtartamra, melyet
  19. május hó
  20. napján
  21. október hó
  22. napjáig meghosszabbítottak. A ... Kft.
  23. április hó
  24. napján
  25. október hó
  26. napjáig terjedő időszakra földgázértékesítési szerződést kötött az ....-val. A szerződés
  27. pontja szerint, ha a fogyasztás nem éri el a vevő által negyedéves időszakra szerződött mennyiségek összegének 85 %-át (alul vételezés) kötbérfizetési kötelezettség keletkezik. Alulvételezés esetén a fizetendő kötbér összege a tényleges összeadott gázfogyasztások és a szerződések szerinti szerződött gázmennyiségek összegének 85 %-a közötti különbözet alapján kerül meghatározásra. A kötbér mértéke az előzőek szerint számított mennyiségi különbözet szerződéses ellenértékének 85 %-a. A ... Kft. a
  28. április hó
  29. napján kelt szerződéssel megbízta a ... Kft.-t a földgáz forgalmazása során felmerülő napi operatív feladatok végrehajtásával, ügyviteli és pénzügyi feladatok ellátásával a szerződésben kikötött díj ellenében. ... Város Önkormányzatának közgyűlése a
  30. augusztus 18-án kelt .... számú határozatával döntött az ... Kft.-vel kötött vállalkozási szerződés azonnali hatályú megszüntetéséről. Felhatalmazta egyúttal a II. rendű alperest a vállalkozói szerződés megszüntetése tárgyában az írásbeli nyilatkozat aláírására. A II. rendű alperes ... Város Önkormányzata Közgyűlése ... határozata alapján
  31. augusztus hó
  32. napján azonnali hatállyal felmondta az ... Kft.-vel
  33. július hó
  34. napján megkötött vállalkozási szerződést. A II. rendű alperes
  35. augusztus hó
  36. napján „teljes ellátás alapú földgáz-értékesítési szerződés teljesítménydíjas helyekre" megjelölésű szerződést kötött a ... Kft.-vel
  37. augusztus hó
  38. napjától
  39. április hó
  40. napjáig terjedő időtartamra. A ... Kft. - hivatkozással arra, hogy a II. rendű alperes köteles lett volna átvállalni a földgázértékesítési szerződésben az ... kötelezettségeit -
  41. november hó
  42. napján kárigényt jelentett be a II. rendű alperessel szemben, értesítette továbbá arról, hogy követelését a jelen per felperesére engedményezte. Az .... a ... Kft.-t
  43. november hó
  44. napján 415.225.748,- forint kötbér megfizetésére hívta fel
  45. december
  46. határidővel. II.
  47. április 14-én a ... Kft., mint rendszerhasználó, valamint az I. rendű alperes mint elosztó között ...en, határozatlan időre szóló kapacitáslekötési szerződés jött létre. A szerződés értelmében a ... Kft., mint rendszerfelhasználó lekötötte az általa ellátott felhasználók gázfelhasználásához szükséges, az I. rendű alperes által üzemeltetett földgázelosztó vezetéken és azok berendezésein fennálló elosztói vezetéki kapacitást. A szerződés hatálya alatt a ... Kft. az egyes gázévekre külön volt köteles lekötési igényeit előterjeszteni az I. rendű alperesnél. A szerződés hatálybalépésének feltétele volt, hogy a ... Kft. az I. rendű alperes rendelkezésére bocsássa a szerződésben kikötött 11.000.000 forint biztosítékot. A ... Kft. és az I. rendű alperes közötti szerződés alapján az I. rendű alperes a szolgáltatását
  48. április
  49. napján megkezdte. Az I. rendű alperes a hozzá 2015.augusztus 18-án érkezett iratok, így ... Város Önkormányzat Közgyűlésének határozata, az azonnali hatályú felmondás és annak ... Kft. általi átvételének igazolása, és II. rendű alperes és a ... Kft. által a
  50. augusztus hó
  51. napján megkötött szerződés és az ez alapján benyújtott kérelem alapján ügyfélcserét hajtott végre, és
  52. augusztus hó
  53. napján már nullás allokálást küldött az ... Kft. szekszárdi felhasználási helyeire. A ... Hivatal .... számú határozatával a ... Kft. és az ... Kft. által az ügyfélcsere tárgyában előterjesztett kérelem alapján indult eljárást megszüntette. A ...s Munkaügyi Bíróság .../
  54. számú határozatával az .... számú határozatot hatályon kívül helyezte, és a ... Hivatalt új eljárásra kötelezte. A végzés indokolásában a GET Vhr.75.§

(5)és
(6)bekezdésének értelmezése körében kifejtette, hogy az
(5)bekezdés értelmében a vagyoni értékkel bíró kapacitáslekötési jog nemcsak a saját jogon eljáró felhasználó, hanem a kereskedővel eljáró felhasználó esetében is visszaszáll a felhasználási hely tulajdonosára a részéről biztosított bérleti vagy egyéb használati jogcím megszűnésével, ha nincs lejárt tartozása a kereskedővel vagy rendszerüzemeltetővel. A 75.§
(6)úgy értelmezte, hogy ezen jogszabályi rendelkezés egy átmeneti helyzetet szabályoz a szerződéssel már lekötött kapacitások tekintetében, nem pedig a kereskedelmi szerződésben részes gazdasági társaságok érdekeit védi. A jogszabály egyértelműen jogutódlásról szól, így a felhasználási hely tulajdonosa köteles lett volna az ... kft. helyébe lépni a ... Kft.-vel 2016.október 1-ig meghosszabbított kereskedelmi szerződésben. A bíróság a határozata
  1. oldal
  2. bekezdésében kifejtette, hogy „az a felek között sem volt vitatott, hogy a határozat, illetve a jognyilatkozatok jogszerűségéről, a kötelmek fennállásáról, és ezek jogkövetkezményeiről érdemben a polgári bíróságnak van hatásköre dönteni". A bíróság döntése alapján a Hivatal előtt az eljárás az elsőfokú tárgyalás berekesztésének időpontjában folyamatban volt. III. A ... Kft.
  3. április hó
  4. napján határozatlan idejű rendszerhasználati keretszerződést,
  5. április
  6. napján és
  7. június hó
  8. napján kapacitás lekötési, földgázszállítási, szagosítási és rendszerhasználati szerződést kötött az ... Zrt.-vel. A
  9. április 13-án kötött hosszú távú kapacitáslekötési, földgázszállítási, szagosítási és rendszerirányítási szerződésben a Zrt. vállalta a betáplálási és a kiadási pontokon a szerződés melléklete szerinti mértékű kapacitás biztosítását, továbbá az üzletszabályzat szerinti rendszerirányítási szolgáltatásokat, továbbá azt, hogy a rendszerhasználó által a szerződés melléklete szerinti betáplálási pontokon betáplált földgázt átveszi, és a kiadási ponton átadja a rendszerhasználó részére. A szerződés hatálya 2015.április 13-tól 2015.július 1-ig terjedő időszakra szólt. A szerződés a 3.1.pontjában rögzítette, hogy a rendszerhasználó a szerződésben a földgázszállító rendszeren nem köt le kapacitást, ezért a Zrt. kapacitásdíjat sem számít fel. A felek megállapodtak abban is, hogy amennyiben a szerződést a későbbiekben akként módosítják, hogy a ... Kft. a földgázszállító rendszeren kapacitást köt le, úgy a Zrt. jogosulttá válik kapacitásdíjra. A ... Kft. a
  10. június
  11. napján megkötött szerződésben
  12. július
  13. napjától
  14. szeptember 30ig terjedő időre a szerződés melléklete szerinti kiadási pontokon kötött le kapacitást, mely után díjfizetési kötelezettség terhelte. A ... Kft. jogosult volt a szerződés alapján rendelkezésére álló kapacitásait részben vagy egészben átadni és/vagy más rendszerhasználó kapacitásait átvenni az ÜKSZ rendelkezései szerint. A ... Kft.
  15. augusztus 24-én írásban kezdeményezte a kapacitás átadását a ... Kft.-nél. Tájékoztatta a ... Kft. arról, hogy a ... Önkormányzat tulajdonában álló, távhőszolgáltatást biztosító földgáz felhasználási helyeken felhasználóváltás történt, a felhasználóváltás kezdő időpontjától az ellátást a ... Kft. végzi, földgázellátási kötelezettségének eleget tesz. Kérte a felhasználási helyek ellátása érdekében a
  16. szeptember 30-ig lekötött szállítói kiadási kapacitás átadását. A ... Kft. a
  17. szeptember 3-án kelt válaszlevelében tájékoztatta a ... Rt.-t, hogy a kapacitást nem adja át részére, mert az érintett kiadási pont kapacitása az ... Kft. megbízásából és az ő ellátása érdekében került lekötésre, mely szerződés jelenleg is hatályos, a hatályos szerződés értelmében továbbra is a ... Kft.-nek van ellátási kötelezettsége a .... címeken lévő telephelyek kapcsán, így a hatályos szerződés alapján a kapacitások átadására nincs lehetőség. - o A felperes az alább - módosított - kereseti kérelmet terjesztette elő:
  18. Kérte, hogy a bíróság kötelezze az alpereseket 134.074.211,- forint kártérítés egyetemleges megfizetésére azzal, hogy a kár 94.485.211,- forint erejéig az ... Zrt. részére megfizetett rendszerhasználati díjból, 39.589.000 forint erejéig a ... Kft.-nek kifizetett díjból tevődik össze, mert a lekötött kapacitás után a rendszerhasználati díjat
  19. augusztus 18-a után is ki kellett fizetnie az ... Zrt. felé, és ki kellett fizetnie a ... Kft. díját is.
  20. Kérte kötelezni az I. rendű alperest a ... Kft. és az I. rendű alperes által
  21. hó
  22. napján megkötött óvadéki szerződés
  23. pontja és a Ptk.5:138.§
(2)bekezdése alapján 11.000.000,- forint óvadék visszafizetésére ennek
  1. november hó
  2. napjától számított kamataival együtt.
  3. Kérte, hogy a bíróság kötelezze a II. rendű alperest kártérítés címén 1.456.932,45 USD és ennek
  4. január 1-től járó késedelmi kamata megfizetésére azzal, hogy kára abból ered, hogy az ....-val kötött szerződés megszegése - alulvételezés - miatt ilyen összegű kötbért kellett fizetnie. Az I. rendű alperes károkozó magatartásaként (
  5. kereset) azt jelölte meg, hogy rendű alperest „szabálytalan" ügyfélcserét hajtott végre, jogszabálysértő módon járt el, megfosztotta a felperest a földgázrendszerhez való hozzáféréstől. A kereset jogalapjaként a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség Ptk.6:143.§-ában írt rendelkezésére hivatkozott. A II. rendű alperes károkozó magatartásaként (
  6. és
  7. kereset) azt jelölte meg, hogy a II. rendű alperes - a 19/2009.(I.30.) Kormányrendelet (Get.,Vhr.) 75.§
(6)bekezdésének megsértésével - nem lépett be az ... Kft. és a ... Kft. közötti földgáz-kereskedelmi szerződésbe. A kereset jogalapjaként a szerződésen kívüli károkozás Ptk.6:519.§-ában írt rendelkezésére hivatkozott. Az alperesek a felperes keresetének elutasítását kérték. I. rendű alperes állította, hogy az ügyfélcsere végrehajtása során a jogszabályok rendelkezései szerint járt el. Az óvadék visszafizetése iránti keresettel szemben azzal védekezett, hogy a ... Kft. s rendszerhasználati szerződést nem mondta fel. A II. rendű alperes vitatta a kereset jogalapját és összegszerűségét, az volt a jogi álláspontja, hogy a II. rendű alperesnek választási lehetősége volt, hogy az rendszerhasználati vagy a földgázkereskedelmi szerződésbe lépjen be, és a II. rendű alperes jogszabályi e lehetőségével élve az I. rendű alperessel kötött rendszerhasználati szerződésbe lépett be. Az elsőfokú bíróság .../47. számú részítéletével a II. rendű alperessel szemben előterjesztett keresetet elutasította. A ....télőtábla .../6. számú végzésével az elsőfokú bíróság részítéletét a fellebbezési kérelem és ellenkérelem korlátaira tekintet nélkül hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasította hivatkozással arra, hogy az elsőfokú bíróság a tárgyalás berekesztésére a feleket a Pp.145.§
(2)bekezdése szerint nem figyelmeztette, és nem teljesítette a Pp.141.§-ban foglalt kötelezettségét. Az elsőfokú bírósága megismételt eljárásban meghozott, fellebbezéssel támadott ítéletével a kereset elutasította. Megállapította, hogy az
  1. július hó
  2. napján kelt szerződés megkötésével az I. rendű alperesi elosztói földgázhálózathoz való csatlakozási pont tulajdonosa, a II. rendű alperes jogelődje a kapacitások feletti rendelkezési jogát a Get., Vhr.75.§
(3)bekezdése szerint átadta az ... Kft.-nek, aki mint a felhasználói hely jogszerű használója a kapacitást lekötötte a ... Kft.-én, mint földgázkereskedőn keresztül a Get.,Vhr.75.§
(4)bekezdése értelmében. Kifejtette, hogy az ... Kft. jogcíme a felhasználási hely használatára a
  1. augusztus hó
  2. napján kelt felmondás folytán megszűnt, a csatlakozási pont feletti rendelkezési jog a kapacitáslekötési joggal visszaszállt a Vhr.75.§
(5)bekezdése szerint a II. rendű alperesre, és mivel a felmondás időpontjában a felhasználói hely kapacitása szerződéssel lekötött volt, a II. rendű alperesnek a Vhr.75.§
(6)bekezdése alapján kellett eljárnia. Álláspontja szerint a II. rendű alperesnek választási joga volt, vagy a rendszerhasználati szerződésbe vagy a földgázkereskedői szerződésben lép be a korábbi jogosult helyébe, és jogosult volt arra, hogy maga döntse el, hogy a korábbi földgázkereskedővel, vagy helyette más, a piaci viszonyok között számára kedvezőbb feltételeket biztosító földgázkereskedővel szerződjön. Utalt arra, hogy a bíróságot a ...s Munkaügyi Bíróság .../9. számú határozata indokolásában megfogalmazott jogértelmezés a Pp.4.§
(1)és
(2)bekezdése alapján nem köti. Az I. rendű alperessel szemben a kereset elutasítása körben kifejtette, hogy mivel a II. rendű alperes a rendszerhasználati szerződésbe lépett be, az ... Kft. és a ... Kft. közötti kereskedelmi szerződés lehetetlenné vált, és a Ptk.6:179.§
(1)bekezdése értelmében megszűnt. Kiemelte, hogy a Vhr.76.§
(2)bekezdése, Get.76.§
(8)bekezdése, a Get. 72.§
(7)bekezdése és a GET 76.§
(2)bekezdése alapján a megszűnés napjával a kapacitás lekötési jog visszaszállt a II. rendű alperesre, és a II. rendű alperes által a ... Kft.-vel kötött földgáz-értékesítési szerződés alapján a ... Kft. minősült rendszerhasználónak, és a kapacitás lekötési jog is megillette. Kifejtette, hogy nem a Get. 31/A.§ 31/C.§-ban szabályozott kereskedőváltás történt, a Vhr. I. melléklet 8. pontja szerinti eljárásrend nem volt irányadó, ezért az I. rendű alperes eljárása nem volt jogszabálysértő. Az I. rendű alperesnek, mint rendszerüzemeltetőnek a felhasználó, rendszerhasználó személyében bekövetkezett változást át kellett vezetnie. Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a felperes terjesztett elő fellebbezést, fellebbezésében elsődlegesen az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását, és a keresetnek helyt adó döntés meghozatalát, másodlagosan az elsőfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezését, és az elsőfokú bíróság új eljárásra, és új határozat hozatalára utasítását kérte. Fenntartotta azt az álláspontját, hogy a Get.,Vhr.75.§
(6)bekezdése nem választási lehetőséget biztosít a felhasználó számára, a jogszabályi rendelkezés azt jelenti, hogy a felhasználó vagy saját maga köti le a kapacitást, vagy a kereskedője útján, ez utóbbi esetben pedig a felhasználó nem lehet a rendszerhasználati szerződésben fél, mert abban csak a kereskedő szerepelhet félként. Az ... Kft. a kapacitást nem maga kötötte le, hanem kereskedőjén, a ... Kft.-én keresztül, ezért a II. rendű alperesnek a földgáz-kereskedelmi szerződésbe kellett belépnie. Hivatkozott arra, hogy a ... Munkaügyi Bíróság is így foglalt állást a .../9. számú végzésében is. Álláspontja szerint a ...Munkaügyi Bíróság határozata a Pp.4.§
(1)bekezdése és a Bszi. 6.§-a alapján a bíróságra nézve kötelező, a határozat indokolása és jogértelmezése köti a bíróságot. Az I. rendű alperes kártérítési felelőssége tekintetében hivatkozott arra, hogy az I. rendű alperes felhasználóváltást és kereskedőváltást is végrehajtott annak ellenére, hogy a kereskedők közötti adatcsere folyamat nem zajlott le. Kiemelte, hogy a Get.31/B.§
(4)-
(5)bekezdése, az ÜKSZ.8.4., ÜKSZ XX. számú melléklet megsértésével járt el az I. rendű alperes, nem vizsgálta azt, hogy a II. rendű alperes távhő-szolgáltatási működési engedéllyel rendelkezik-e, és fennállnak-e a kereskedőváltási jogosultság feltételei. A II. rendű alperes kártérítési felelőssége körében hivatkozott a felperes a Vhr. 26/B.§
(3)bekezdésében foglaltakra és arra, hogy a II. rendű alperesnek nem volt kereskedőváltási jogosultsága, a kereskedelmi szerződésnek meg kell szűnnie ahhoz, hogy a kereskedő kijelenthesse felhasználóját az elosztónál. Vitatta a felperesi jogelőd által kötött kereskedelmi szerződés lehetetlenülését. Sérelmezte, hogy az elsőfokú bíróság a 11.000.000,- forint óvadék visszafizetése iránti keresetéről nem döntött, nem indokolta a bizonyítási indítványok - szakértő kirendelése, iratok beszerzése elutasítását, megsértette a közvetlenség alapelvét, továbbá a jegyzőkönyv kiegészítése iránti kérelmeit nem bírálta el. Az I. és II. rendű alperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérte. A fellebbezés az I. rendű alperessel szemben előterjesztett, óvadék visszafizetésre kötelezés iránti kereset elutasítása tekintetében alapos, ezt meghaladóan alaptalan. - o A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás fentebb kiemelt részeit az elsőfokú eljárás iratai alapján az alábbiakkal kiegészíti: I. Az ... Kft. (vevő) és a ... Kft. (eladó) között
  1. február hó
  2. napján létrejött földgáz-értékesítési szerződés
  3. pontja szerint a vevő eladót bízza meg a szerződéses időszakra vonatkozó teljesítmény igény lekötésével, és a szerződések megkötésével az ... Zrt. rendszeréhez való hozzáférés érdekében. A területileg illetékes elosztórendszeren vevő saját jogon szerződik, és a hozzáférés jogát átadja eladó részére a kapacitások átadása révén. A szerződés
  4. számú melléklete az alábbiakat tartalmazza: „Nyilatkozat a rendszerhasználati jogok átadásáról: Vevő, az ... Kft. képviseletében ügyvezető igazgatók a társaságot megillető, jelen szerződésben foglalt lekötött teljesítményekkel kapcsolatban az alábbi nyilatkozatot teszik: A jelen szerződés
  5. számú mellékletében rögzített, MJ/h-ban kifejezett, vevőt megillető földgázteljesítményt (úgynevezett nyilvántartott kapacitást, vevő eladó rendelkezésére bocsátja abból a célból, hogy eladó a rendszerhasználati szerződéseit megköthesse. A rendelkezésre bocsátás a szerződés időtartamára szól". II. Az I. rendű alperes (elosztó) és a ... Kft. (rendszerhasználó) között
  6. április hó
  7. napján létrejött kapacitáslekötési szerződés
  8. pontja az alábbiakat tartalmazza: „A kapacitáslekötési szerződés a rendszerhasználó, illetve saját fogyasztása mértékéig a földgázkereskedelmi és elosztóhálózat-használati szerződéssel rendelkező rendszerhasználóként eljáró felhasználó (továbbiakban egységesen rendszerhasználó) és elosztó között létrejött szerződéses jogviszony. A jogviszony alapján az elosztó biztosítja a vele közvetlenül szerződő - földgáz-kereskedelmi szerződéssel rendelkező és az elosztóhálózat használatának jogával szerződés alapján bíró felhasználó vagy földgázkereskedő/egyetemes szolgáltató által ellátott azon felhasználók ellátásához szükséges elosztóhálózati kapacitást, mely felhasználók vonatkozásában a földgázkereskedőnek/egyetemes szolgáltatónak földgáz-kereskedelmi/egyetemes szolgáltatási szerződése van, és az általa ellátott felhasználók elosztóhálózat használatának joga rendezett." …......"az elosztó a földgázelosztói hálózat belépési pontjain - melyek a
  9. számú mellékletben meghatározott gázátadó állomások kilépési pontjai - átveszi a rendszerhasználó/felhasználó tulajdonában álló földgázt, és az továbbítja (elosztja) a rendszerhasználó által ellátott felhasználók, vagy rendszerhasználóként eljáró felhasználó részére, majd átadja azt a földgázelosztó-hálózat kilépési pontjain." A Szerződés mellékletét képező Általános Szerződési Feltételek
  10. pont
  11. oldal
  12. és
  13. bekezdése szerint a szerződés megszűnik a szerződés időtartamának lejártával, továbbá megszűnik abban az esetben is, ha a rendszerhasználó rendszerhasználatra való jogosultságát és/vagy működési engedélyét elveszti, vagy azt felfüggeszti a ... Hivatal, illetve az elosztó működési engedélye visszavonásra kerül. A szerződés megszűnik egyebekben a felek felmondásával. A ... Kft. és az I. rendű alperes 2015.április
  14. napján óvadéki szerződést is kötött. Az óvadéki szerződés
  15. pontja szerint a felek között az óvadéki szerződés a határozatlan időszakra szóló kapacitáslekötési szerződésben szabályozott kötelezettségek biztosítására jött létre. A szerződés
  16. pontja szerint a letevő ... Kft. a szerződésben szabályozott kötelezettségeinek biztosítására, azaz a kapacitáslekötési szerződéssel kapcsolatban keletkező bármely fizetési kötelezettségei, valamint a
  17. pontban írtak fizetési kötelezettségei teljesítésének biztosítékául köteles 11.000.000,- forint óvadékot elhelyezni az I. rendű alperes alszámláján. A
  18. pont
  19. bekezdés értelmében a letevő tudomásul veszi, hogy a szerződés teljes időbeli hatálya alatt, továbbra a szerződés hatályának megszűnését követő 90 napig az óvadék teljes összegét köteles a jelen szerződésben meghatározottak szerint a jogosult I. rendű alperes számláján fenntartani. Az
  20. pont szerint a szerződés a felek általi aláírás napján lép hatályba, és minden további értesítés nélkül hatályát veszti a határozatlan időszakra szóló kapacitás lekötési szerződés megszűnését követő
  21. napon. A
  22. pont értelmében az óvadéki szerződés időbeli hatályának lejártát követően, és a
  23. pontban foglalt fizetési kötelezettségek kiegyenlítését, illetve a kapacitáslekötési szerződés szerződésszerű teljesítését követően az I. rendű alperes köteles az óvadék teljes, vagy esetlegesen abból történt kiegyenlítést követő maradvány összegével elszámolni, és azt a ... Kft. részére visszautalni. A ... Kft.
  24. november hó
  25. napján kelt e-mailben kérte az I. rendű alperestől, hogy az ... Kft. és a II.rendű alperes neve közötti vitás helyzet miatt kialakult szerződéses anomália kapcsán, a
  26. október hó 1.-től kezdődő időszakra a társaság által kifizetett kapacitásdíjak ellenértékét, valamint a letett pénzügyi biztosítékot a szerződés fenntartása mellett az I. rendű alperes utalja vissza, mivel a ... Hivatal határozata szerint az érintett végpontokon már az ... Kft. jogosult kereskedőként szolgáltatni, és szintén az I. rendű alperes tájékoztatása szerint két kereskedő nem lehet jelen azonos végponton. Az I. rendű alperes
  27. november hó
  28. napján tájékoztatta a ... Kft.-t, hogy a pénzügyi biztosíték a kereskedővel kötött szerződéshez kapcsolódik. A visszautalást abban az esetben tudja engedélyezni, ha a szerződést felmondják. Az I. rendű alperes
  29. augusztus hó
  30. időponttal befejezte az elosztási díjak számlázását, a ... Kft. által óvadék formájában részére megfizetett 11.000.000,- forint összegű biztosítékot nem fizette vissza. III. Az ... Zrt. és a ... Kft., mint rendszerhasználó között
  31. június hó
  32. napján -
  33. július
  34. napjától
  35. szeptember hó
  36. napjáig terjedő használati időszakra - létrejött kapacitáslekötési, földgázszállítási, szagosítási és rendszerirányítási szerződés
  37. pontja szerint a szerződés hatálya alá tartozó szolgáltatásokért fizetendő díjak, pótdíjak a mindenkor hatályos Tarifarendelet, valamint az ÁSZF. alapján kerülnek meghatározásra. A rendszerhasználó által fizetendő díjak az alábbi tételeket foglalják magukba: kapacitás díj (3.2.
  38. pont), szállítási forgalmi díj (3.
  39. pont), szagosítási díj (3.
  40. pont), rendszer irányítási díj (3.
  41. pont). A szerződés
  42. pont értelmében a rendszerhasználó az ... Zrt.-vel kötött külön megállapodás nélkül folytathat másodlagos kapacitás kereskedelmet. A rendszerhasználó jogosult a szerződésben felsorolt feltételek teljesülése esetén a szerződés alapján rendelkezésére álló kapacitásait részben vagy egészben átadni és vagy más rendszerhasználó kapacitásait átvenni az ÜKSZ rendelkezései szerint. A Magyar áramszolgáltató 2015.augusztus
  43. napján a működéséhez szükséges lekötött kapacitások átadását kérte A ... Kft.-től. A ... Kft. a kérést elutasította arra hivatkozással, hogy a kapacitás az ... Kft. tulajdona. (... tanú vallomása, .../
  44. számú jegyzőkönyv
  45. oldal
  46. bekezdés) - o Az így kiegészített tényállásra is figyelemmel egyetért a másodfokú bíróság az alperesekkel szembeni kártérítési kereset elutasításával, nem ért azonban egyet a felperes óvadék visszafizetése iránti keresetének elutasításával, ezért e körben az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp.253.§
(2)bekezdése alapján megváltoztatta, és az I. rendű alperest a felperes által átadott óvadék visszafizetésére kötelezte annak késedelmi kamataival együtt. Helyesen állapította meg az elsőfokú bíróság a GET.75.§
(2)-
(6)bekezdése alapján, hogy - az ... Kft. és a II. rendű alperesi jogelőd által 1999.július
  1. napján megkötött vállalkozási szerződés felmondása folytán - az ... Kft.-t a tulajdonos jogán megillető kapacitáslekötési jog
  2. augusztus 18-án - visszaszállt a tulajdonos II. rendű alperesre. A jelen perben nem kellett - és az érdekelt perben állása nélkül nem is lehetett - állást foglalni abban a kérdésben, hogy az ... Kft. szerződésének felmondására szerződésszerűen kerül-e sor, és ez nem is előkérdése e pernek, ugyanis a jelen perben csak annak a ténynek volt jelentősége, hogy az ... Kft.
  3. augusztus 18-tól nem volt a felhasználási hely Get. 75.§
(3)bekezdése szerinti használója, annak nincs jelentősége, hogy a használattól jogszerűen esett-e el. Helyesen foglalt állást az elsőfokú bíróság abban is, hogy az ... Kft. és a ... Kft. közti földgázértékesítési szerződés is megszűnt a teljesítés lehetetlenné válása miatt - a Ptk. 6: 179.§-a alapján
  1. augusztus 18-án. Az ... Kft. a szerződésben megjelölt szekszárdi fogyasztási helyeken a szerződött gázt átvenni nem tudta, mert a fogyasztási helynek nem volt használója, másutt pedig az adásvétel speciális tárgya - az I. rendű alperes és a ... Kft. között létrejött kapacitáslekötési szerződés értelmében, mely szerint az elosztó a földgázt a rendszerhasználó által ellátott felhasználók részére adhatta át a földgázelosztó hálózat kilépési pontjain (II. tényállás-kiegészítés
  2. pontja) - a gáz nem volt átadható. A szerződés teljesítése, a szerződött gáz átvétele tehát az ... Kft. számára lehetetlenné vált. A fenti jogi alapból kiindulva kellett vizsgálni a felperesi kereseteket, melyek körében másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletének jogi indokolását az 1.,
  3. és
  4. számú kereseti kérelmek körében az alább szerint módosítja és egészíti ki: 1.A felperes az I. rendű alperessel szemben szerződésszegéssel okozott kár megtérítése iránti igényt érvényesített. A Ptk.6:143.§ szerint, aki a szerződés megszegésével a másik félnek kárt okoz, köteles azt megtéríteni. A szerződésszegés fogalmát a 6:137.§-a adja meg, e szerint a szerződés megszegését jelenti bármely kötelezettség szerződésszerű teljesítésének elmaradása. A felperes keresete nem tartalmazott arra vonatkozó tényelőadást, hogy az I. rendű alperes a felperesi jogelőddel kötött szerződés mely rendelkezését szegte meg, arra hivatkozott, hogy az alperes azzal követett el szerződésszegést, hogy „jogosulatlan ügyfélcserét hajtott végre". A jelen per bíróságának azonban nem kellett vizsgálnia, hogy az I. rendű alperes mint a földgázpiac szereplője a GET rendelkezései szerint járt-e el az ügyfélcsere során, hanem azt, hogy követett-e el az I. rendű alperes a felperesi jogelőddel szemben szerződésszegést. Tartalmában a felperesnek az a hivatkozása, hogy az alperes „jogosulatlan" ügyfélcserét hajtott végre, azaz a felperesi jogelőd számára a szerződésben kikötött szolgáltatást nem biztosította, a felperesi jogelőd számára a rendszerhez a hozzáférést nem tette lehetővé, nullás allokálást küldött, a szerződés teljesítése megtagadására történt hivatkozásként értékelhető. A Ptk. 6:183.§-a szerint, ha valamelyik fél a teljesítést jogos ok nélkül megtagadja, a másik fél választása szerint a késedelem vagy a szolgáltatás lehetetlenné válásának következményeit kell alkalmazni. A lehetetlenné válás jogkövetkezménye a Ptk. 6:179.§
(1)bekezdése szerint a szerződés megszűnése, valamint a Ptk.6:180.§-a szerint a kártérítési kötelezettség. Az I. rendű alperessel szembeni kereset körében ezért azt kellett eldönteni, hogy az I. rendű alperes a felperes felé a teljesítést jogos ok nélkül megtagadta-e, mert csak ez ez esetben állhat be az I. rendű alperes kártérítési felelőssége. Az ... Kft. a
  1. február hó
  2. napján létrejött földgáz-értékesítési szerződés
  3. számú mellékletében foglalt nyilatkozattal az őt megillető földgázteljesítményt a ... Kft. rendelkezésére bocsátotta abból a célból, hogy a ... Kft. a rendszerhasználati szerződéseit megköthesse. A rendszerhasználati jog átadása az ... Kft. és a ... Kft. közötti szerződés időtartamára szólt. A ... Kft. a rendszerhasználati jog és földgázteljesítmény rendelkezésre bocsátása alapján - a Get. Vhr.
(3)bekezdés rendelkezésének megfelelően, mely szerint a rendszerhasználó a földgázelosztó rendszeren a felhasználási hely kapacitását kötheti le, a földgázelosztó engedélyes üzletszabályzatában rögzített rend szerint - kötötte meg
  1. április hó
  2. napján az I. rendű alperessel a kapacitáslekötési szerződést, az I. rendű alperes a ... Kft.-nek mint az elosztó hálózat használatának jogával szerződés alapján bíró felhasználónak bocsátotta rendelkezésre a földgázelosztó-vezetéken lekötött és a szerződésben rögzített kapacitást. Az ... Kft. és ... Kft. által megkötött földgáz-értékesítési szerződés azonban a fentebb kifejtettek szerint
  3. augusztus hó
  4. napján megszűnt, ezzel a ... Kft. a szerződés időtartamára szóló rendszerhasználati jogot elvesztette. A rendszerhasználati jog elvesztése miatt az I. rendű alperes és a ... Kft. között
  5. április hó
  6. napján létrejött kapacitáslekötési szerződés az Általános Szerződési Feltételek
  7. pontja alapján megszűnt, mert e szerződési rendelkezés szerint a rendszerhasználatra való jogosultság elvesztése a szerződés megszűnését eredményezi. A ... Kft. és az I. rendű alperes közti szerződés megszűnésének következtében az I. rendű alperesnek nem volt teljesítési kötelezettsége ... Kft. felé, így az a tény, hogy számára a rendszerhez a hozzáférést nem tette lehetővé, részére nullás allokálást küldött, nem jelentette a teljesítés megtagadását, és így nem jelentett szerződésszegést sem, ezért - szerződésszegés hiányában - az I. rendű alperes kártérítési fizetésére sem kötelezhető. Az I. rendű alperessel szembeni kártérítési kereset elutasításának ez a helyes indoka. A II. rendű alperessel szembeni kereset elutasításának indokaival a másodfokú bíróság - az
  8. és
  9. számú kereseti kérelmek ténybeli és jogi alapjának azonossága folytán - a
  10. számú kereset körében foglalkozik.
  11. Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét teljes egészében elutasította, ezért az I. rendű alperessel szemben 11.000.000 forint óvadék visszafizetése iránt előterjesztett keresetet is elutasítottnak kell tekinteni. Az ítélet azonban e kereseti kérelem elbírálására vonatkozó indokolást nem tartalmaz, így az ítélet nem felel meg a Pp.220.-221.§-ai által támasztott - alábbi - követelményeknek: A Pp. 220.§
(1)bekezdésének b) pontja szerint az írásba foglalt ítéletnek tartalmaznia kell az ítélet rendelkező részét és indokolását. A Pp. 221.§
(3)bekezdése úgy rendelkezik, hogy az ítélet indokolásában röviden elő kell adni a bíróság által megállapított tényállást, az arra vonatkozó bizonyítékok megjelölésével, hivatkozni kell azokra a jogszabályokra, amelyeken a bíróság ítélete alapszik. Meg kell röviden említeni azokat a körülményeket, amelyeket a bíróság a bizonyítékok mérlegelésénél irányadónak vett, végül utalni kell azokra az okokra, amely miatt valamely tényt nem talált bizonyítottnak, vagy amelyek miatt a felajánlott bizonyítást mellőzte. Az indokolási kötelezettség megsértése a lényeges eljárási szabálysértések közé tartozik, de az elsőfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezése a Pp.252.§
(2)bekezdése alapján csak akkor indokolt, ha az elsőfokú határozatból és az eljárás adataiból nem állapítható meg, hogy az elsőfokú bíróság döntését mire alapította, és ezért az érdemi határozat nem bírálható felül. Ha azonban az érdemi döntéshez szükséges adatok rendelkezésre állnak, érdemi döntést kell hozni. Az óvadék visszafizetése iránti kereset elbírálásához szükséges - kiegészített tényállásban (II) rögzített - tények az elsőfokú eljárás iratai alapján megállapíthatóak voltak, ezért a másodfokú bíróság nem tartotta szükségesnek az elsőfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezését. Az kiegészített tényállás szerint az óvadéki szerződéssel a ... Kft. 11.000.000,- forint óvadékot bocsátott az I. rendű alperes rendelkezésére a
  1. április hó
  2. napján létrejött kapacitáslekötési szerződésből eredő kötelezettségek biztosítékául, mely óvadékot az I. rendű alperes a kapacitáslekötési szerződés megszűnését követő 90 nap lejártát követően volt köteles a ... Kft.-nek elszámolással - visszafizetni. A ... Kft. és az I. rendű alperes közti rendszerhasználati szerződés az
  3. számú kereset körében kifejtettek szerint
  4. augusztus 18-án megszűnt, ezért az I. rendű alperes ettől számított 90 nap elteltével,
  5. november hó
  6. napján köteles lett volna az átadott óvadékkal elszámolni. Az I. rendű alperes a perben nem állította, hogy a ... Kft.-nek a kapacitáslekötési szerződésből eredő kiegyenlítetlen tartozása állna fenn,
  7. augusztus hó
  8. napjától elosztási díjat nem számlázott a ... Kft. felé, ezért az I. rendű alperes az óvadék teljes összegének visszafizetésére köteles. Az I. rendű alperes a teljesítéssel a Ptk. 6:153.§-a szerint késedelembe esett, ezért a felperes a Ptk.6:154.§
(1)bekezdése szerint követelhette a teljesítést. A másodfokú bíróság ezért az I. rendű alperest - az elsőfokú bíróság ítéletét e részében megváltoztatva - a Ptk.6:34.§-ára figyelemmel, az óvadéki szerződés 6. pontja alapján kötelezte az óvadék visszafizetésére, valamint a Ptk.6:48.§-a és a Ptk.6:155.§
(1)bekezdése alapján késedelmi kamat megfizetésére. 3. A felperes a II. rendű alperessel szembeni kártérítési keresetét arra alapította, hogy az II. rendű alperes mulasztott, mert nem lépett be a ... Kft. és az ... Kft. közt fennállt földgáz-értékesítési szerződésbe, holott a belépés Get.,Vhr.75.§
(6)bekezdése alapján jogszabályi kötelezettsége volt. Ebből eredő kárként a saját szállítójával, az ....-val kötött szerződés nem teljesítése, alul vételezés miatt - állítása szerint - kifizetett kötbért jelölte meg, és a földgáz-értékesítési szerződésbe való belépés hiányára vezette vissza az ... Zrt. részére kifizetett rendszerhasználati díj, ... Kft részére kifizetett megbízási díj, mint kár felmerülését is. A felek között e kereset körében a Get. végrehajtására kiadott 19/2009.(I.30.) Kormányrendelet (Get.Vhr.) 75.§
(6)bekezdésének értelmezése körében volt vita, mely szerint, ha a kapacitáslekötési jog a felhasználási hely tulajdonosához az
(5)bekezdésnek megfelelően visszakerül, és e kapacitások szerződéssel is lekötöttek, a felhasználási hely tulajdonosa köteles a rendszerhasználati vagy földgázkereskedelmi szerződésekben a korábbi jogosult helyébe belépni. Az idézett Vhr. rendelkezés a felperes jogértelmezése szerint azt jelenti, hogy mivel a perbeli esetben a felhasználó - illetve nevében az ... Kft.- a kapacitást földgázkereskedőn, a ... Kft.-n keresztül kötötte le, nem volt választási lehetősége, a földgázkereskedelmi szerződésbe kellett belépnie, mely belépés a felperes álláspontja szerint azt jelenteti, hogy a földgázkereskedelmi szerződésben a felhasználónak a korábbi szerződő fél helyébe kell lépnie, annak kötelezettségeit kell teljesítenie, a korábbi felhasználó által vásárolt gázt át kell vennie. A II. rendű alperes és az elsőfokú bíróság jogértelmezése szerint a felhasználónak, perbeli esetben a II. rendű alperesnek választási lehetősége volt, hogy az I. rendű alperessel kötött rendszerhasználati szerződésbe, vagy a ... Kft.-vel kötött kereskedelmi szerződésbe lép be, és a II. rendű alperes az előbbit tette. A másodfokú bíróság sem a felek, sem az elsőfokú bíróság jogértelmezésével nem ért egyet, illetve annyiban ért egyet a felperesi jogértelmezéssel, hogy a jogszabály nem tetszés szerinti választási lehetőséget biztosít a felhasználónak. A Vhr. 75.§-a a törvény 71. és azt követő szakaszai végrehajtására született, mind a törvény, mind a Vhr. vitatott rendelkezései „kapacitáslekötés és az együttműködő földgázrendszerhez való hozzáférés" cím alatt nyertek elhelyezést. A Vhr. vitatott rendelkezését is ennek szem előtt tartásával kell értelmezni. Mind a Vhr. 75.§-a, mind a Get. elsőfokú bíróság által is idézett rendelkezései a lekötött kapacitások védelme, az együttműködő földgázrendszer egyensúlyának fenntartása, a felhasználók biztonságos kiszolgálása érdekében születtek, erre utal a Get. elsőfokú bíróság által idézett Preambuluma is. A Get. Vhr.75.§-a tehát nem a kereskedelmi érdekeket, nem a kereskedelmi szerződésben részes felek gazdasági érdekeit védi - amint erre a Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság is utalt végzése indokolásában -, kizárólag az együttműködő földgázrendszer zökkenőmentes működését kívánják előmozdítani. Nem a földgázkereskedők, hanem csupán az általuk lekötött kapacitás számára kíván védelmet nyújtani, és azt kívánja biztosítani, hogy a felhasználási hely tulajdonosa a lekötött kapacitáshoz hozzájusson. A Vhr.75.§
(6)bekezdésében a jogalkotó két tényhelyzetre kívánt szabályt alkotni. Ha a korábbi felhasználó a kapacitást maga kötötte le, akkor a felhasználási hely tulajdonosa a korábbi felhasználó által kötött rendszerhasználati szerződésekben lekötött kapacitás jogosultjává válik, e tekintetben „lép be" a rendszerhasználati szerződésbe. Ha azonban a korábbi felhasználó a kereskedőjén keresztül kötött le kapacitást, akkor a felhasználási hely tulajdonosának a kereskedője által lekötött kapacitást kell igénybe vennie, ennyiben kell a földgázkereskedelmi szerződés jogosultjának - azaz a földgázkereskedőnek - a pozíciójába belépnie a földgázkereskedő által kötött rendszerhasználati szerződésben. A jogszabály „vagy" kitétele tehát a vagylagos tényhelyzetet jelenti, a tényhelyzettől függően kell a felhasználónak egyik vagy másik szerződésbe „belépnie". A fentiek okán a II. rendű alperesnek az volt a kötelessége, hogy a korábbi felhasználó földgázkereskedője által lekötött kapacitást igénybe vegye a rendszerhasználati szerződés korábbi jogosultja, a gázkereskedő helyére „belépve". A Get. Vhr. 76.§
(6)bekezdésében használt „ belépés" fogalom a kötelmi jog fogalomrendszerében nem értelmezhető, nem teremt sem szerződéskötési kötelezettséget, sem generális vagy szingurális jogutódlást, és nem eredményezi azt sem, hogy a megszűnt jogcímű felhasználó helyett a felhasználási hely tulajdonosa válik a korábbi kereskedelmi szerződés alanyává. A fentebb már kifejtettek szerint az ... Kft. és a ... Kft. közti földgáz-értékesítési szerződés 2015. augusztus 8-án megszűnt, a megszűnt szerződésbe való „belépés", a szerződéses pozícióban a jogutódlás ezért fel sem merülhet. A II. rendű alperes tehát semmiféle módon nem vált az ... Kft. és a ... Kft. közt létrejött gázértékesítési szerződés kötelezettjévé, nem is kellett azzá válnia, mert ezt számára a Get. Vhr. 75.§
(6)bekezdése nem írta elő. A felperesi jogelőd kárát tehát - ami a felperesi jogelődöt abból eredően érte, hogy a vásárolt gázt saját kereskedőjétől nem tudta átvenni, alul vételezett, és ezért kötbért kellett fizetnie - nem a II. rendű alperes okozta. A II. rendű alperes sem szerződést nem szegett, sem szerződésen kívüli károkozó magatartást nem tanúsított, a felperes 1.456.932,45 USD megjelölt káráért (kötbér) ezért nem felel, e részben a keresetet ezért kellett elutasítani. Kötelessége volt azonban a fent kifejtettek szerint a II. rendű alperesnek az, hogy ... Kft. ... Zrt.-vel kötött szerződésében lekötött kapacitást átvegye. A tényállásban rögzítettek szerint a II. rendű alperes - földgázkereskedője, a ... Kft. útján - e kötelezettségének eleget is kívánt tenni, és két alkalommal kérte a felperesi jogelődtől a lekötött kapacitás rendelkezésre bocsátását, melyet a felperesi jogelőd megtagadott. A lekötött kapacitás átadásának a ... Kft. részéről a ... Kft. részére törvényi akadálya nem lett volna, a a ... Kft. a lekötött kapacitást az ... Zrt. hozzájárulása nélkül átadhatta volna a ... Rt.-nek. Ez esetben további rendszerhasználati díjat, illetve a ... Kft. felé megbízási díjat az érintett kapacitásokat illetően nem kellett volna fizetnie. A fentiekből az következik, hogy a felperes kára abból ered, hogy a lekötött kapacitások átadását a II. rendű alperes nevében fellépő földgázkereskedő részére megtagadta. A kár tehát kizárólag saját magatartásának következménye, a kárt nem a II. rendű alperes okozta, ezért azt a felperesnek viselnie kell. A felperes 134.074.211 forint megfizetésére irányuló keresete II. rendű alperessel szembeni elutasításának ez a helyes indoka. - o Nem volt relevanciája a perben a ... Bíróság .../9. számú határozatának. A ... Kft. és az ... Kft. a Get. 127.§
  1. e)pontja alapján fordultak a ... Hivatalhoz. A Get. 127.§
  2. e)pontja úgy rendelkezik, hogy a hivatal a földgázellátással, a földgázellátás biztonságának és a földgázpiac hatékony működésének felügyeletével, továbbá az egyenlő bánásmód követelményének érvényesítésével és a hatásos verseny elősegítésével kapcsolatos feladatai körében ellenőrzi az e törvényben, a végrehajtására kiadott külön jogszabályokban, a 715/2009/EK rendeletben, a hivatal által kiadott határozatokban, az üzemi és kereskedelmi szabályzatban, üzletszabályzatokban, valamint a megfelelési programokban meghatározott kötelezettségek betartását, különösen a tevékenységek szétválasztásának teljesítésére, és ennek keretében a keretfinanszírozásmentes működés érvényesülésére vonatkozó szabályokat, továbbá a 128.§ szerinti eljárásban ellenőrzik a szállítási rendszert üzemeltető szétválási követelményeknek való megfelelését. E jogszabályi rendelkezés alapján kérték a kérelmezők annak megállapítását, hogy az I. rendű alperes szabálytalan ügyfélcserét hajtott végre. Ebben a kérdésben a döntés a Get.127.§-a értelmében kizárólag a ... Hivatal, illetőleg a közigazgatási határozat felülvizsgálata folytán eljáró bíróság hatáskörébe tartozik, ezért az e tárgyban hozott döntéshez e per bírósága is kötve volna. A per tárgya azonban - a fentebb kifejtettek szerint - nem az volt, hogy az I. rendű alperes az ügyfélcserét szabályosan, a Get. rendelkezései szerint hajtotta-e végre, hanem az, hogy követett-e el szerződésszegést. Így a közigazgatási határozatnak akkor sem lett volna relevanciája, ha a per során meghozták volna. A tárgyalás berekesztéséig azonban érdemi határozat a közigazgatási ügyben nem született, a hatályon kívül helyező végzésben a szerződéses jogviszonyokkal kapcsolatban írtak pedig - mely körben a bíróság saját megállapítása szerint sem rendelkezett hatáskörrel - e per bíróságát semmiben nem kötik. A felperes eljárási szabálysértésre történt hivatkozás kapcsán a másodfokú bíróság az alábbiakat emeli ki. A felperes .../69. szám alatti beadványában a 2017. május hó 16.napján megtartott tárgyalás vonatkozásában sérelmezte, hogy a jegyzőkönyv csak utal arra, hogy a II. rendű alperes a tárgyaláson benyújtott beadványát ismertette, de ennek tartalma a jegyzőkönyvből nem tűnik ki. A bíróság .../70. számú végzésével felhívta a felperest, hogy 3 napon belül közölje, kíván-e az eljárás szabálytalansága okán kifogást előterjeszteni. A felperes a 2017. június hó 27. napján érkezett beadványában úgy nyilatkozott, hogy észrevételeit fenntartja, azonban eljárási kifogásként való elbírálását nem kéri, észrevétele alapján a jegyzőkönyv kiegészítésének lehet helye. A felperes .../78. sorszám alatti beadványában a 76. sorszám alatti jegyzőkönyv kiegészítését kérte. Az elsőfokú bíróság .../80. sorszám alatti végzésével a jegyzőkönyvet a felperes beadványának megfelelően kiegészítette. A felperes határozott, egyértelmű kiegészítés iránti kérelmet kizárólag a 76. sorszámú jegyzőkönyv tekintetében terjesztett elő, erről az elsőfokú bíróság döntött, határozott kérelem hiányában döntési kötelezettsége az elsőfokú bíróságnak a 2017. május hó 16. napján megtartott tárgyalás tekintetében nem volt. Utal azonban a másodfokú bíróság arra is, hogy a kiegészítés iránti kérelemről való döntés mellőzése a Pp.252.§
(2)bekezdése alapján nem olyan lényeges eljárási szabálysértés, amely az eljárás megismétlését, és az elsőfokú bíróság határozatának hatályon kívül helyezését indokolná. Megjegyzi a másodfokú bíróság továbbá azt, hogy az elsőfokú bíróság a felperes által indítványozott további bizonyítást mint szükségtelent mellőzte, ezáltal a közvetlenség elve, amely szerint a bíróság ügydöntő határozatát a tárgyaláson közvetlenül megvizsgált bizonyítékokra alapítja, nem sérült. A pertárgy értékéhez - 560.299.959.- forint - viszonyítottan a felperes 2 % mértékben lett pernyertes, ezért az elsőfokú perköltség elsőfokú bíróság általi mérséklésére tekintettel a másodfokú bíróság az elsőfokú perköltség megfizetésére vonatkozó rendelkezéseket nem érintette. A felperes minimális mértékű pernyertessége folytán a Pp.81.§
(1)bekezdése alapján kötelezte a felperest az alperesek részére másodfokú perköltsége megfizetésére. A megállapított költség az I. és II. rendű alperes részére a 32/2003.(VIII.22.) IM rendelet 3.§
(2)és
(5)bekezdése szerint, az elsőfokú eljárásban megállapított munkadíj alapján számított ügyvédi munkadíj. Pécs,
  1. november
  2. . Kovács Ildikó s.k. a tanács elnöke, Dr. Gyöngyösiné dr. Antók Éva s.k. előadó bíró, Dr. Berki Csilla s.k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.