A határozat elvi tartalma: A tartózkodási cél nem igazolt, ha a felperest foglalkoztatni kívánó gazdasági társaság forgalma, bevételei nem elegendőek a felperes munkabérének, járulékainak kitermelésére. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Kfv.II.37.830/2016/
- A tanács tagjai:. Tóth Kincső a tanács elnöke . Márton Gizella előadó bíró . Rothermel Erika bíró A felperes: felperes neve (felperes címe) A felperes képviselője:. Mándó Tibor Ügyvédi Iroda (Dr. Mándó Tibor ügyvéd, cím) Az alperes: Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal névváltozása folytán a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal (1117 Budapest, Budafoki út 60.) Az alperes képviselője:. ... jogtanácsos A per tárgya: tartózkodási engedély meghosszabbítása tárgyú határozat bírósági felülvizsgálata A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes A felülvizsgálni kért jogerős határozat:ővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 32.K.30.051/2016/
- számú ítélete Rendelkező rész A Kúria - a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 32.K.30.051/2016/
- számú ítéletét hatályában fenntartja; - kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 40.000 (negyvenezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget; - kötelezi továbbá a felperest, hogy fizessen meg az államnak külön felhívásra - 70.000 (hetvenezer) forint felülvizsgálati illetéket. Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak helye nincs. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A kínai állampolgárságú felperes a
- április 30-áig érvényes tartózkodási engedélye meghosszabbítása iránt
- március 10-én kérelmet terjesztett elő a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal Budapesti és Pest Megyei Regionális Igazgatósága előtt. Kérelmét az elsőfokú hatóság a
- június 8-án kelt 106-1-16915/15/2015-T. számú határozattal elutasította, mert a magyarországi tartózkodásának célja, a tervezett keresőtevékenység folytatása a F. Kft. (a továbbiakban: Kft.) alkalmazottjaként nem volt igazolt, mert a Kft. kereskedelmi tevékenységet ugyan folytat, de a felperes jogszerű foglalkoztatásához szükséges feltételekkel nem rendelkezett, az infrastruktúra megléte nem volt igazolt. A tartózkodási cél igazoltsága hiányában a hatóság nem fogadta el a felperes megélhetését és egészségügyi ellátásra való jogosultságát sem igazoltnak. [2] A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes a
- szeptember 15-én kelt 106-T-41916/12/
- számú határozatával - az indokolás kiegészítésével - az elsőfokú hatóság határozatát helybenhagyta. Az alperes további bizonyítást folytatott le, hiánypótlási felhívást adott ki, bekérte a Kft. adófolyószámla kivonatát az utolsó négy hónapra, a bankszámla aktuális egyenlegét és az elmúlt négy hónap forgalmáról kiállított igazolást, továbbá az utolsó két hónap napi forgalmi jelentéseit. A munkáltató nyilatkozata szerint a megnövekedett forgalom miatt szükséges új, összesen 8 fő alkalmazott felvétele. Azonban a cég
- évi mérlege, bankszámla kivonata, a bankszámla forgalmi kivonatok és a benyújtott összesítők alapján a cég forgalma, bevételei nem elegendőek a jelenlegi alkalmazott és a jövőben alkalmazni kívánt személy/ek/ munkabérének és a járulékok összegének kitermelésére. A becsatolt nyugta másolatokból nem állapítható meg, hogy milyen termékek kerültek értékesítésre, ezért azok nem vehetők figyelembe. A helyszíni ellenőrzés során tapasztaltak és a napi forgalmi jelentések szerint is a napi forgalmi adatok és az azok alapján kiszámolt havi forgalom is alacsony, ezért a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló
- évi II. törvény (a továbbiakban: Harm.tv.) 20.§
(1)bekezdés a) pontja szerinti feltétel, a keresőtevékenység folytathatóságának fennállása nem igazolt, ezért jogszerűen utasította el az elsőfokú hatóság a felperesnek a tartózkodási engedély meghosszabbítása iránti kérelmét. A kereseti kérelem és az alperesi ellenkérelem [3] A felperes keresetet nyújtott be felülvizsgálata iránt, vitatva az a alperes határozatának határozatban foglalt megállapításokat. [4] Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Az elsőfokú ítélet [5] Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította. Megállapította, hogy az alperes a kellően tisztázott tényállásból okszerű következtetést vont le arra, hogy a jogszerű foglalkoztatás, így a tartózkodási cél nem volt igazolt a Harm.tv. 20.§
(1)bekezdés a) pontja előírása szerint. A közigazgatási eljárásban és a perben csatolt bizonylatok, okiratok azt tanúsították, hogy a Kft. üzleti forgalmat bonyolít, de annak mértékét és azt, hogy az alapján a felperes foglalkoztatása biztosított lenne, nem igazolták. A bíróság szerint a felperes által a perben csatolt számlák nem felelnek meg a hitelt érdemlő okirati bizonyítás követelményeinek, ezért önmagukban nem alkalmasak a cég üzleti tevékenységének a tényleges megítélésére. A cég működéséről, pénzügyi-gazdasági állapotáról a számviteli előírások szerint készült pénzügyi beszámolók és kiegészítő mellékletek adnának teljes képet. Az alperes által lefolytatott bizonyításból is megállapítható, hogy a Kft. részéről a jogszerű foglalkoztatáshoz a megfelelő infrastruktúra és pénzügyi-gazdasági eredmény megléte nem igazolt, ezért az alperes helytálló döntést hozott a kérelem elutasításáról. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [6] [7] A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, melyben kérte annak hatályon kívül helyezését és a keresetének helyt adó határozat hozatalát. Álláspontja szerint a jogerős ítélet sérti a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 339.§
(1)bekezdését, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 1.§
(1)és
(2)bekezdéseit, 2.§
(3)bekezdését, 32.§
(1)bekezdését, 50.§
(1)bekezdését, 72.§
(1)bekezdés közelebbről meg nem nevezett rendelkezését, a Harm.tv. 13.§
(1)bekezdés d),
- f)és
- g)pontjait, 18.§
(1)bekezdés a) pontját, 20.§
(1)bekezdés a) pontját, továbbá a Harm.tv. végrehajtására kiadott 114/2007.(V.24.) Kormányrendelet (a továbbiakban: Vhr.) 29.§
(2)bekezdését. Állította, hogy a bíróság ítélete azért jogsértő, mert egy jogsértő alperesi határozatot tartott fenn hatályában. Vitatta, hogy a keresőtevékenység, a tartózkodás célja nem volt igazolt és, hogy a tényleges munkavégzése a Kft.-nél nem valósítható meg. Az alpereshez benyújtott kimutatások, napi jelentések, nyugta másolatok szerint a Kft. működik, gazdasági tevékenységet végez. A nyugtával szemben felhozott adattartalom hiány megállapítása téves, mert a nyugtának nem kell tartalmaznia azt, hogy milyen termék értékesítésére vonatkozik. A határozatból nem derül ki, hogy az alperes milyen bizonyítékokra alapította azt a megállapítását, hogy a munkáltató anyagi helyzetére tekintettel a foglalkoztatás idejére a munkabér fedezete nem biztosítható. Álláspontja szerint vizsgálni kellett volna a bolt nyitva tartási idejét is. A peres eljárás során további számlákat nyújtottak be és sérelmezte, hogy ezeket a bíróság nem vette figyelembe, nem értékelte, annak ellenére, hogy azok a határozat meghozatala előtti időpontban kerültek kiállítása, így azok bizonyítékként figyelembe vehetők. Az alperes hiánypótlási felhívásában korlátozott időtartamra vonatkozóan kérte a napi forgalmi jelentéseket, a szűk időtartamot felölelő adatok nem tükrözik a cég teljes bevételét, működését, ezért tágabb időintervallumban kellett volna beszerezni, vizsgálni és értékelni a bizonyítékokat. Mindebből következően - álláspontja szerint - a bíróság a bizonyítékokat tévesen, okszerűtlenül értékelte, és abból helytelen következtetésre jutott. [8] Az alperes felülvizsgálati hatályban tartását kérte. ellenkérelmében a jogerős ítélet A Kúria döntése és jogi indokai [9] A felperes felülvizsgálati kérelme alaptalan. [10] A Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 272.§
(2)bekezdése és 275.§
(2)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelem keretei között, az abban konkrétan megjelölt jogszabálysértések körében vizsgálta felül. [11] A felperes a Ket. 32.§
(1)bekezdésének megsértéséhez a felülvizsgálati kérelemben indokolást nem társított, az eljárás felfüggesztésére utaló körülményt nem merült fel, így ez a jogszabálysértés - indokolás hiányában - érdemben nem vizsgálható. A felperes a Ket. 72.§
(1)bekezdésének megsértése körében konkrét jogszabályhelyet nem jelölt meg, de a felülvizsgálati kérelem tartalmából megállapíthatóan a Ket. 72.§
(1)bekezdés e/ec) pontjának a megsértésére hivatkozott az indokolás hiányossága körében. Az indokolási kötelezettségének az alperes eleget tett, ezt a bíróság helytállóan állapította meg. [12] Az érdemben vizsgálható további jogszabálysértések körében a Kúria megállapította, hogy a Pp. 339.§
(1)bekezdése nem került megsértésére, mert a bíróság a keresetben foglalt indítványtól függetlenül dönt, a bizonyítékok értékelésével maga dönti el, hogy milyen tartalmú döntést hoz, a közigazgatási határozatot hatályon kívül helyezi-e, vagy a keresetet elutasítja, így a döntés kereteit meghatározó jogszabály megsértésére nem kerülhet sor, mert a keresetben foglalt indítvány a bíróságot nem köti. Az eljárási jogsértések körében a bíróság azt állapította meg, hogy a Ket. alapelvi rendelkezései megsértésre nem kerültek, az alperes bizonyítási eljárást folytatott le, helyszíni szemlét tartott, a becsatolt bizonyítékokat, számlákat, okiratokat, bankkivonatokat értékelte, ahogy az elsőfokú bíróság is a perben rendelkezésre álló bizonyítékokat értékelés alá vonta, a Pp. 206.§
(1)bekezdésének megfelelően járt el. A felperes álláspontjától eltérően a perben benyújtott számlák értékelésével sem lehetett olyan következtetésre jutni, hogy a Kft. olyan mértékű forgalmat bonyolít, amely a felperes (illetve további alkalmazottak) foglalkoztatásához a megfelelő infrastruktúrát, a pénzügyi-gazdasági eredményt, nyereséget, a tőkeerős működést bizonyítja. [13] A tartózkodási engedély abban az esetben hosszabbítható meg, ha igazolt a tartózkodás célja, a perbeli esetben a keresőtevékenység folytatása. Ennek kapcsán kiemelt jelentősége van annak, hogy a felperest foglalkoztatni kívánó Kft. megfelelő anyagi erővel bír-e ahhoz, hogy az általa foglalkoztatni kívánt nyolc alkalmazottnak, köztük a felperesnek a munkabérét, a járulékait és még a nyereségét is kitermelje. Az erre vonatkozóan a helyszíni ellenőrzésen tapasztaltak, valamint a becsatolt kivonatok, napi forgalmi jelentések, nyugták, bankkivonatok, de a perben csatolt számlák sem igazolták azt, hogy a Kft. működése olyan sikeres lenne, hogy akár nyolc alkalmazottat, vagy akár csak a felperest is „el tudná tartani", a munkabérét és járulékait fedezni képes lenne. Ezen a tényen a perben becsatolt és értékelésbe bevont számlák, és a nyugták figyelembe vétele sem változtatna, függetlenül attól, hogy a nyugta adattartalmához a termék megnevezése nem tartozik hozzá, mert nem csak erre a körülményre alapulva került megállapításra az, hogy a Kft. gazdasági tevékenységének eredményessége nem bizonyított olyan mértékben, amely a jogszerű foglalkoztatás feltételei igazolásához elegendő lett volna. [14] A Harm.tv. 20.§
(1)bekezdés a) pontja és 18.§
(1)bekezdés a) pontja alapján megállapítható volt, hogy a tartózkodási cél nem volt igazolt, ezért a tartózkodási engedély meghosszabbítása iránti kérelem helytállóan került elutasításra, ezt a tényt az elsőfokú bíróság jogszerűen tartotta törvényes és megalapozott döntésnek, és jogszerűen utasította el a felperes alaptalan keresetét. [15] Mindezek alapján a Kúria a jogerős ítéletet bekezdése alapján hatályában fenntartotta. a Pp. 275.§
(3)Záró rész [16] A sikertelen felülvizsgálati kérelemmel élő felperes a Pp. 78.§
(1)bekezdése alapján köteles az alperes jogi képviselettel felmerült felülvizsgálati eljárási költsége megfizetésére, továbbá a tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt felülvizsgálati illeték viselésére a 6/1986.(VI.26.) IM rendelet 13.§
(2)bekezdése alapján. Budapest,
- szeptember
- Dr. Tóth Kincső s.k. a tanács elnöke, Dr. Márton Gizella s.k. előadó bíró, Dr. Rothermel Erika s.k. bíró