Gf.40223/2017/3 – Fővárosi Ítélőtábla

(1)bekezdése alapján az alperes

1. július 11-én megtartott taggyűlésének 13/
2. (2016.07.11.) számú taggyűlési határozatainak hatályon kívül helyezését kérte. A
3. augusztus 5-én indított keresete indokául arra hivatkozott, hogy az alperesnek egyetlen ügyvezetője A. J. volt, és a taggyűlés összehívása nem volt szabályszerű, mert azt A. J. ügyvezetői minőségében hívta össze, holott az ügyvezetői tisztsége a visszahívásával
4. június 2-án megszűnt a Ptk. 3:
5. §

(1)bekezdés c) pontja szerint. Állította, hogy a Ptk. 3:110. §

(1)bekezdésébe ütközött, hogy a taggyűlésen A. J. ügyvezető nem személyesen járt el, mert képviseletében meghatalmazottjaként H. Gy. látta el az ügyvezetői feladatokat. Az elsőfokú eljárás során a 2017. január 27-én tartott tárgyaláson a felperes bejelentette, hogy nem a Ptk. 3:110. §

(1)bekezdésében, hanem a Ptk. 3:22. §

(1)bekezdésében foglaltak megsértésére hivatkozik a keresete indokául abban a körben, hogy az ügyvezető a feladatát személyesen köteles ellátni, annak meghatalmazott képviselő útján nem tehet eleget. Hangsúlyozta, hogy A. J. ügyvezetői minőségében (nem tagként) hívta össze a taggyűlést a Ptk. 3:196. §

(4)bekezdésébe foglaltak alapján. Az alperes a per során nyilatkozatot nem tett. Az elsőfokú bíróság a

1. január 27-én kelt 33.G.43.162/2016/
2. számú ítéletével a keresetet elutasította. Az elsőfokú bíróság ítélete indokolásában a cégnyilvántartás adatai alapján rögzítette, hogy a Cg.... cégjegyzékszám alatt nyilvántartott alperesi társaság egyik tagja a felperes 30% üzletrésszel, másik tagja 70% üzletrésszel törvényes képviselő, aki egyben a társaság cégjegyzékbe bejegyezett ügyvezetője is. Az elsőfokú bíróság a lefolytatott bizonyítási eljárás eredményeként megállapította, hogy a felperes
3. április 1-jén indítványozta taggyűlés megtartását vagy írásbeli határozathozatali eljárás lefolytatását az ügyvezető visszahívása napirendi ponttal. A részére megküldött szavazólapot
4. június 2-án visszaküldte az ügyvezető képviseletében eljáró ügyvéd részére. törvényes képviselőügyvezető képviseletében eljáró T. M. ügyvéd a
5. június 13-án kelt és 16-án kézbesített levelében tájékoztatta a felperest, hogy a szavazást érvénytelennek nyilvánította, mert a döntéshozatali eljárás sértette a rendeltetésszerű és tisztességes joggyakorlás elveit, a felperes nem tett javaslatot új ügyvezető személyére és arra sem, hogy az alperesi társaság működőképessége miként kerüljön fenntartásra. Ezt követően törvényes képviselőügyvezető képviseletében T. M. ügyvéd a
6. június 16-án kelt és a felperes részére
7. június 20-án kézbesített meghívóval
8. július 11-ére összehívta az alperes évi rendes taggyűlését. A taggyűlésen a felperes jelezte, hogy a taggyűlés összehívását szabálytalannak tartja, egyrészt törvényes képviselőügyvezető felperes által történt visszahívása miatt, másrészt azért, mert az ügyvezetőt a taggyűlésen H. Gy. könyvelő képviselte a Ptk.3:
9. §

(1)bekezdésébe ütköző módon. Ezek miatt a taggyűlés megtartásához a felperes nem járult hozzá, a taggyűlési határozatok meghozatalát megelőzően a jogi képviselőjével együtt a taggyűlés helyszínéről távozott. Törvényes képviselőügyvezető és tag képviseletében eljárt H. Gy. szavazatával a taggyűlés az 1/

1. (07.11) sz. Taggyűlési határozatával az alperesi társaság
2. évi gazdasági évi beszámolójának elfogadására vonatkozó napirendi pontot elfogadta, a 2/
3. (07.11.) sz. Taggyűlési határozatával döntött arról, hogy a taggyűlés levezető elnöke H. Gy-né., a jegyzőkönyvvezető T. M. ügyvéd lesz, végül a 3/
4. (07.11.) sz. Taggyűlési határozattal az alperesi társaság
5. gazdasági évre vonatkozó beszámolóját elfogadta. A taggyűlés határozatait tartalmazó jegyzőkönyvet a felperes
6. július 19-én vette át. Az elsőfokú bíróság abból indult ki, hogy a
7. július 11-én megtartott taggyűlés időpontjában az alperes már a Ptk. hatálya alá helyezkedett, ezért a keresetet a Ptk. rendelkezései alapján bírálta el. A Ptk. 3:
8. §-ában és a 3:
9. §

(1)bekezdésében foglaltak idézését követően hangsúlyozta, hogy csak a kereset előterjesztésére nyitva álló 30 napos igényérvényesítési határidőn belül megjelölt okok képezik a vizsgálat tárgyát, ezért a kereset elbírálása során figyelmen kívül hagyta a határidőn túl, a

1. január 27-én megtartott tárgyaláson előterjesztett okokat, amelyek szerint az ügyvezető csak személyesen járhatott volna el a taggyűlés összehívásakor, továbbá törvényes képviselőa taggyűlés összehívását csak tagként tehette volna meg, azonban ezt nem ilyen minőségében tette. Rögzítette, hogy a felperes a Ptk. 3:
2. §

(1)bekezdésében foglaltak megsértésére a per során nem kívánt hivatkozni, azaz nem tartotta fenn azt az álláspontját, amely szerint az ügyvezetői teendőket H. Gy-né. meghatalmazottként nem láthatta el, ezért a taggyűlés levezető elnöke sem lehetett, így a Pp. 215. §-a alapján a kereseti kérelem korlátai miatt ezt az indokot figyelmen kívül hagyta. Kizárólag azt vizsgálta, hogy a Ptk. 3:25. §

(1)bekezdés c) pontja alapján törvényes képviselőügyvezetői tisztsége megszűnt-e a visszahívással. Az elsőfokú bíróság arra a következtetésre jutott, hogy a felperes megalapozottan hivatkozott erre a tényre, azonban – mivel ezzel kapcsolatban sem pert, sem törvényességi felügyeleti eljárást nem indított – a taggyűlés tartása nélküli döntéshozatal során hozott és a felperessel

1. június 16-án közölt társasági döntéssel szemben ezen tényre a továbbiakban eredménnyel nem hivatkozhat. Így törvényes képviselőa felperes által történt visszahívását követően is eljárhatott ügyvezetőként. Kitért arra is, hogy amennyiben az ügyvezetői tisztség megszűnésére alappal hivatkozhatott volna a felperes, akkor sem lenne jogszabályba ütköző a támadott 3 taggyűlési határozat, mert a Ptk. 3:
2. §

(4)bekezdése értelmében a taggyűlés összehívását bármely tag kezdeményezhette volna arra figyelemmel, hogy az alperesi társaságnak nem maradt ügyvezetője. Ezért törvényes képviselő, mint a társaság tagja, személyében jogosult volt összehívni a perbeli taggyűlést, függetlenül attól, hogy adott esetben megszűnt ügyvezetői tisztségére hivatkozva tette azt. Mindezek alapján a keresetet elutasította és megállapította, hogy a perindítással az alperesnek számításba vehető költsége nem merült fel. Az elsőfokú bíróság ítéletével szemben a felperes nyújtott be fellebbezést, amelyben az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatásával a keresete teljesítését kérte. Érvelése szerint az elsőfokú bíróság a tényállást helyesen állapította meg, de abból téves jogi következtetést vont le. Hangsúlyozta, hogy az ügyvezető visszahívásáról írásban meghozott taggyűlési határozat érvényes és hatályos, az ügyvezető megbízatása 2016. június 2. napjával a Ptk. 3:25. §

(1)bekezdés c) pontja alapján megszűnt. Kiemelte, hogy a Ptk. nem ír elő a tagok részére olyan kötelezettséget, amely szerint az ügyvezető visszahívásával egy időben ki kellene jelölniük az új ügyvezető személyét és ugyanazon a taggyűlésen kellene dönteniük a megválasztásáról. A Ptk. 3:

1. § szerinti eljárás megindításáról sem az alperesi társaság, sem annak képviseletében az ügyvéd nem gondoskodott. Önmagában a visszahívás ténye alapozza meg az ügyvezetői megbízatás megszűnését, nincs szükség olyan peres eljárásra vagy bírósági döntésre, amely ezt külön megállapítja. Álláspontja szerint téves az elsőfokú bíróság ítéletének indokolása, amelyben a felperes terhére rója, hogy az ügyvezetői tisztség megszűnésével kapcsolatosan sem pert, sem törvényességi felügyeleti eljárást nem indított. Hangsúlyozta, hogy a
2. június 2-án kelt és visszaküldött szavazatával az alperesi társaság írásban meghozott határozatával kapcsolatban a Ptk. 3:
3. §

(1)bekezdés c) pontja alapján perindítási kötelezettsége nem volt. Mindezekre figyelemmel a taggyűlés

1. július 11-ére történő összehívása jogszabályba ütközően történt, mert azt A. J. az ügyvezetői tisztségéből való visszahívásáról döntő határozat hatályának beállta után ügyvezetőként hívta össze, és A. J. az alperesi társaság képviseletében nem járhatott el. Az alperes fellebbezési ellenkérelmet nem terjesztett elő. A fellebbezés megalapozatlan. A Ptk. 3:
2. §-a alapján a jogi személy tagja, tagság nélküli jogi személy esetén az alapítói jogok gyakorlója, a jogi személy vezető tisztségviselője és felügyelőbizottsági tagja kérheti a bíróságtól a tagok vagy az alapítók és a jogi személy szervei által hozott határozat hatályon kívül helyezését, ha a határozat jogszabálysértő vagy a létesítő okiratba ütközik. A felperes keresetében megjelölt jogszabálysértés a taggyűlés összehívásának szabálytalansága volt abból az okból, hogy a taggyűlést ügyvezetőként összehívó személy nem volt a társaság ügyvezetője. A képviselet és az ügyvezetés nem azonos fogalmak: a képviselet a társaság nevében harmadik személy irányába való eljárást jelenti, az ügyvezetés a társaságon belül, a tagok belső viszonyában érvényesülő fogalom, amelynek tartalma az operatív vezetés és annak során a döntéshozatal. A taggyűlés összehívása a tagokhoz szóló meghívás. A taggyűlés összehívásakor az ügyvezető saját nevében jár el, nem a társaság nevében. A Ptk. 3:
3. §

(1)bekezdés alapján a döntéshozó szerv ülését a vezető tisztségviselő meghívó küldésével vagy közzétételével hívja össze. A korlátolt felelősségű társaság ügyvezetését a Ptk. 3:196. §

(1)bekezdése szerint egy vagy több ügyvezető látja el. A

(4)bekezdés értelmében ha a társaságnak nem maradt ügyvezetője, a taggyűlés összehívására bármelyik tag jogosult. A taggyűlésen hozott határozat jogszabálysértő, ha a taggyűlést nem a jogszabályban az összehívásra feljogosított személy hívta össze. A jelen perrel érintett taggyűlési határozatok bírósági felülvizsgálata során kizárólag annak van jelentősége, hogy A. J. a taggyűlés összehívására jogosult volt-e. A jelen pernek nem tárgya sem a felperes

1. június 2-án kelt írásbeli szavazatának eredményeként A. J. visszahívását tartalmazó taggyűlési határozat, sem az írásbeli szavazás eredménytelenségét megállapító ügyvezetői határozat felülvizsgálata, ezért a jelen perben a bíróság nem foglalhat állást abban a kérdésben, hogy az alperesi társaság és a tagjai közötti belső jogviszonyokban melyik említett határozat tekintendő hatályosnak. A kereseti kérelem teljesítését önmagában kizárja az a kereseti tényállítás, hogy A. J. az alperesi társaságnak tagja és egyedüli volt vezető tisztségviselője, ugyanis ezekből az következik, hogy A. J. a taggyűlés összehívására ügyvezetőként, vagy ügyvezetői tisztsége megszűnése esetén tagként jogosultsággal rendelkezett, így a
2. július 11-ei taggyűlés A. J. által történt összehívása mindenképpen szabályszerű volt. Mindezekre figyelemmel a Fővárosi Ítélőtábla a Pp.
3. §

(2)bekezdése alapján – az indokolás megváltoztatásával – az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A sikertelenül fellebbező felperes a Pp. 239. §-a szerint irányadó 78. §

(1)bekezdése értelmében köteles az általa lerótt 48.000 forint fellebbezési illetéket viselni. Az alperesnek a fellebbezési eljárással összefüggésben számításba vehető költsége nem merült fel. Budapest,

1. szeptember
2. . Koday Zsuzsanna s.k. a tanács elnöke . Pusztai Anita s.k.. Bleier Judit s.k. előadó bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő bíró