Pécsi Ítélőtábla Pf.V.20.137/2017/
- szám A Pécsi Ítélőtábla a dr. Perák József ügyvéd által képviselt felperes neve (címe) felperesnek - a dr. Radnai Szilárd ügyvéd által képviselt alperes neve (címe) alperes ellen közgyűlési határozat hatályon kívül helyezése iránt indított perében a ... Törvényszék
- április
- napján kelt .../
- számú ítélete ellen a felperes által
- sorszámon előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő í t é l e t e t: A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 napon belül 12.700 (tizenkétezer-hétszáz) forint másodfokú eljárásban felmerült perköltséget. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. Indokolás Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint a felperes
- szeptember
- napja óta az alperes vadásztársaság tagja. Az alperes
- április
- napjától a Polgári Törvénykönyvről szóló
- évi V. törvény hatálya alatt működik. Az alperes alapszabályának
- pontja szerint kizárás csak jogerős fegyelmi határozattal, a fegyelmi szabályzatban meghatározott eljárás lefolytatását követően, a közgyűlés szótöbbségi titkos szavazata alapján, közgyűlési határozattal rendelhető el. Az alapszabály
- pontja szerint a fegyelmi vétségeket, a fegyelmi büntetéseket, valamint a fegyelmi eljárás részletes szabályait, illetve az első- és másodfokú fegyelmi szerveket, a jogorvoslati lehetőségeket és annak szabályait a vadásztársaság közgyűlése által elfogadott fegyelmi szabályzat állapítja meg. A fegyelmi szabályzat 4.§
(1)bekezdés g) pontja szabályozza a fegyelmi büntetések között a kizárást akként, hogy az a fegyelmi bizottság határozata alapján a vadásztársaság közgyűlése által hozott határozattal, az alapszabály szerint történhet. A fegyelmi szabályzat 5.§-a szerint a vadászati fegyelmi szervek a vadásztársaság fegyelmi bizottsága, illetve a vadásztársaság közgyűlése. A fegyelmi szabályzat 7.§-a szerint a vadásztársaság fegyelmi bizottsága első fokon saját hatáskörében hoz fegyelmi határozatot és szabja ki a fegyelmi szabályzat 4.§
(1)bekezdés a)-e) pontjaiban meghatározott fegyelmi büntetéseket. A kizárásról hozott fegyelmi bizottsági határozatot a közgyűlésnek kell (szótöbbségi titkos szavazással) jóváhagyni. A fegyelmi szabályzat 17.§ 4. pontja szerint, ha az eljárás során egyértelműen bebizonyosodott, hogy a fegyelmi eljárás alá vont személy által elkövetett fegyelmi vétség olyan súlyos, hogy a Fegyelmi Bizottság a 4.§
(1)bekezdés f) pontja szerinti büntetés (kizárás) kiszabását javasolja, a fegyelmi bizottság a kizárás tételes indokolásával határozatot hoz, melyet az érintett tagnak és a vadásztársaság elnökének haladéktalanul megküld. Az elnök köteles a határozat kézhezvételét követő 30 napon belül a közgyűlést a tag kizárása tárgyában összehívni. A közgyűlés az alapszabály szerint dönt. A kizárásról hozott határozatot 3 napon belül meg kell küldeni a kizárt tagnak. A fegyelmi szabályzat 26.§
- pontja szerint a közgyűlés határozatát 15 napon belül írásba kell foglalni és az érdekelteket a határozat egy példányának megküldésével értesíteni kell. Az írásba foglalt határozatot a közgyűlés elnöke írja alá. A
- pont szerint a másodfokon hozott fegyelmi határozat jogerős, ellene további fellebbezésnek helye nincs, megtámadására a jelen szabályzat 29.§-a alapján van lehetőség. A fegyelmi szabályzat 29.§
(1)bekezdése szerint a jogerős fegyelmi határozatot - amennyiben az törvénysértő - a vadásztársaság bármely tagja a tudomására jutástól számított 30 napon belül a bíróság előtt megtámadhatja. Az alperes titkára kezdeményezésére az elnök
- október 11-én fegyelmi eljárást rendelt el a felperessel szemben a
- szeptember 24-én 19 óra és szeptember 25-én 06 óra között a ... beíró körzetben tartott éjszakai vadászati tevékenysége miatt, valamint a
- október 2-án tartott cserkelés vadászati tevékenysége miatt, amelyet egy magát már korábban lesvadászatra beíró vadásztárssal egyszerre folytatott, annak engedélye nélkül. A
- november 8-án tartott fegyelmi tárgyalás alapján a vadásztársaság fegyelmi bizottsága a felperessel szemben a 3/
- szám alatt meghozott határozatával kizárás fegyelmi büntetést szabott ki azzal, hogy a fegyelmi szabályzat 17.§
- pontja alapján a kizárásról a vadásztársaság közgyűlése titkos szavazással dönt. A közgyűlés
- december 7-én tárgyalta a felperes fegyelmi ügyét, amelyen a felperes is jelen volt. A 2/2016.(XII.07.) számú közgyűlési határozattal a közgyűlés helybenhagyta a fegyelmi bizottság 3/
- számú határozatát és a felperest a vadásztársaság soraiból kizárta. Az alperes vadásztársaság elnöke a fegyelmi szabályzat 17.§
- pontjának megfelelően a közgyűlés kizárásról hozott jogerős határozatát
- december 9-én kelt levelével küldte meg a felperes részére. A felperes a
- január 9-én kelt és ugyanaznap a központi bírósági informatikai rendszerbe érkezett keresetében a Ptk.3:35.§ és 3:36.§-ai alapján az alperes közgyűlése 2/2016.(XII.07.) számú határozatának hatályon kívül helyezését kérte. Az alperes elsődlegesen a per megszüntetését kérte arra hivatkozva, hogy a felperes elmulasztotta a Ptk.3:36.§
(1)bekezdésében előírt keresetindítási határidőt, mert a felperes jelen volt a közgyűlésen a határozat meghozatalkor, arról tudomást szerzett, így a 30 napos keresetindítási határidő
- január
- napján lejárt. A felperes
- március 28-án előterjesztett beadványában arra hivatkozott, hogy a közgyűlésen ugyan jelen volt, de ott jogerős határozatot, illetve a jogorvoslati lehetőségre vonatkozó tájékoztatást nem kapott, a közgyűlési jegyzőkönyv sem rendelkezik a határozat jogerejéről, a felperes a jegyzőkönyvet nem írta alá. A közgyűlési határozat jogerejéről a felperes
- december 14-én átvett értesítésből szerzett tudomást. E beadványában a felperes a közgyűlési határozat jogszabálysértő jellegének indokaként a keresetlevélben megjelölt indokokon túl további okokra is hivatkozott. Az elsőfokú bíróság fellebbezéssel támadott ítéletével a keresetet elutasította. A Ptk.3:35.§-a, valamint 3:36.§
(1)bekezdése alapján megállapította, hogy a felperes a keresetét a keresettel támadott közgyűlési határozat tudomására jutásától számított 30 napos perindítási határidőn túl terjesztette elő. A felperes a keresetét elkésetten nyújtotta be, ezért a 4/
- Polgári Jogegység Határozatra is figyelemmel az elkésetten benyújtott keresetlevelet elutasította, megállapítva, hogy az alperes elévülési kifogása alapos, a követelés bírósági eljárásban a Ptk.6:23.§-a értelmében nem érvényesíthető. Az ítélet ellen, annak hatályon kívül helyezése és az elsőfokú bíróságnak a kereseti kérelem érdemi elbírálására utasítása iránt a felperes terjesztett elő fellebbezést. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság ítéletében tévesen hivatkozott a fegyelmi szabályzat 26.§
- pontjára, valamint tévesen jutott arra a következtetésre, hogy a fegyelmi szabályzat 29.§-a a törvényi szóhasználattal egyező. A fegyelmi szabályzat 29.§ rendelkezését idézve kifejtette, hogy a felperesnek a határozat megtámadására a jogerőtől kezdődően volt lehetősége. A jogerős fegyelmi határozatot a felperes
- december 14-én vette át, ezért nem fogadható el az az elsőfokú ítéleti indokolás, hogy a közgyűlés napjától számít a perindítás 30 napos határideje. Álláspontja szerint, amennyiben a közgyűlés napjától számítana a 30 napos perindítási határidő, akkor az alperesnek nem kellett volna értesítést küldenie a jogerőről a felperesnek, nem kellett volna hivatkoznia a fegyelmi szabályzat 29.§-ára sem. Az alperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérte. Utalt arra, hogy a felperes saját előadása szerint is
- december 14-én, átvette a fegyelmi határozatot, akkor az már jogerős volt. Téved a felperes a tudomására jutás tekintetében, e körben a bírói gyakorlat egyértelmű, a határozatról való tudomásszerzés nem azonos a határozat kézbesítésével (BDT
- 1915). A felperes jelen volt a közgyűlésen, ahol a határozatot ismertették, annak tartalmáról tudomást szerzett. A felperes keresete ezért
- január 9-én a 30 napos kereseti határidő után érkezett a bíróságra, ezért az elkésett. A fellebbezés nem megalapozott. Az elsőfokú bíróság a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján a tényállást helyesen állapította meg, abból helyes jogi következtetés levonásával hozta meg a keresetet elutasító ítéleti döntését is, ezért a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp.253.§
(2)bekezdés és 254.§
(3)bekezdése alapján helyes indokaira tekintettel hagyta helyben. A fellebbezéssel összefüggésben a másodfokú bíróság arra utal, hogy az alperes vadásztársaság elnöke által a felperesnek
- december
- napján írt levelében tájékoztatta a felperest a következőkről: „Csatoltan megküldöm a alperes neve közgyűlése által hozott 2/2016.(XII.07.) számú közgyűlés határozatot, mely jogerős, ellene további fellebbezésnek helye nincs, megtámadására a fegyelmi szabályzat 29.§-a alapján van lehetőség." Az alperes fegyelmi szabályzatának 29.§
- pontja szerint a jogerős fegyelmi határozatot amennyiben az törvénysértő - a vadásztársaság bármely tagja a tudomásra jutástól számított 30 napon belül a bíróság előtt megtámadhatja. A fentiekre tekintettel az alperes vadásztársaság elnöke nem adott téves tájékoztatást az alperesnek a bíróság előtti perindítás határidejét illetően. Az alapszabály 29.§
- pontja szerinti határidő megegyezik a Ptk.3:36.§
(1)bekezdése szerinti határidővel. Helyesen utalt az elsőfokú bíróság ítélete indokolásában arra is, hogy a tudomásszerzés a kialakult bírói gyakorlat szerint a határozat szövegének, tartalmának megismerését jelenti. A sikertelenül fellebbező felperes perköltséget nem igényelhet, a Pp.78.§
(1)bekezdése alapján köteles a fellebbezésére lerótt fellebbezési eljárási illeték, valamint az alperes másodfokú eljárásban felmerült költségének viselésére, amelynek mértékét a másodfokú bíróság a 32/2003.(VIII.22.) IM rendelet 3.§
(5)bekezdése és 4/A.§-a alapján állapított meg. Pécs,
- november
- Dr. Zóka Ferenc s.k. a tanács elnöke, Dr. Hrubi Adrienn s.k. előadó bíró, Dr. Kovács János s.k. bíró