Gf.40179/2017/1 – Fővárosi Ítélőtábla

(1)bekezdése alapján az alperes ......-én megtartott taggyűlésének ..../..... ..... számú taggyűlési határozatai hatályon kívül helyezését kérte. A keresete alapjául arra hivatkozott, hogy a taggyűlés összehívása szabálytalan volt a képviseleti jog megsértése miatt, mert a taggyűlési meghívót nem az alperes cégjegyzékében szereplő ügyvezetői írták alá, így a taggyűlés összehívása sértette az alperes társasági szerződésének ..../... pontját, valamint a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) 8. §

(1)bekezdését. A társasági szerződés 14.

1. pontja szerint az alperes ügyvezetői dr. F. I. Cs. és S. E. T., akik kizárólag együttesen képviselhetik az alperest. Dr. F. I. Cs. aláírása nem szerepel a taggyűlési meghívón, a meghívót a S. E. T. együtt aláíró L. T. a cégjegyzékben nem volt ügyvezetőként bejegyezve. Előadta, hogy ezt követően ...... napján kelt levéllel a taggyűlés elhalasztása is a képviseleti jog megsértésével történt, de a már .... napjára összehívott taggyűlés .....-re elhalasztása is jogszabálysértő volt. A taggyűlési meghívó tagokkal való közlését követően hatályosul, így ettől az időponttól kezdődően kizárólag a tagok - nem az ügyvezetők - döntésén múlik, hogy a taggyűlésen megjelennek-e és gyakorolják-e szavazati jogukat. Ezért csak valamennyi tag közös megállapodása vezethet oda, hogy a taggyűlést az eredeti meghívóban szereplőtől eltérő időpontban tartják meg vagy az ügyvezetők által elhalasztott taggyűléshez valamennyi tag a beleegyezését megadja. Arra is hivatkozott, hogy sem a taggyűlési meghívóban, sem az elhalasztó taggyűlési meghívóban lévő napirendi pont nem kellő részletezettségű, ezért a Ptk. 3:
2. §

(3)bekezdésébe ütközik. A meghívó kizárólag napirendként a társasági szerződés módosítását tartalmazta anélkül, hogy azt tartalmában olyan részletességgel közölné, hogy a tag a tárgyalni kívánt témakörben álláspontját kialakíthassa. A taggyűlés összehívása jogszabályba ütköző volt, és a P. Kft. tag az összehívott taggyűlés napirendjének kiegészítésére tett javaslata sem minősül a kisebbségi tag taggyűlési összehívása önálló kezdeményezésének, ezért a Ptk. 3:

1. §-a alapján történt napirend kiegészítése szintén jogszabályba ütközött. Az alperes a kereset elutasítását kérte. Védekezése szerint a taggyűlés összehívása szabályszerű volt, mert S. E. T. és L. T. ügyvezető is jogosult volt összehívni a taggyűlést. Az ügyvezető személyében bekövetkezett változás csak harmadik személyekkel szemben hatályosul, a cégnyilvántartásba történő bejegyzés közzétételét követően, a társasággal szemben, a társaság és a tagok viszonyában azonnal hatályos. Hangsúlyozta, hogy a társaság ügyvezetése és a cégjegyzése nem azonos jogi tartalmat takar. Az együttes cégjegyzési jog írásbeli képviseletet jelent és kifelé, a társaság külső jogviszonyaira vonatkozik, a belső jogviszonyokra nem. Az egyik ügyvezető szabályosan összehívhatja a taggyűlést, ha erre vonatkozóan nincs ellentétes kikötés a társasági szerződésben. Együttes cégjegyzési jogosultság esetén is önállóan megtehetik az ügyvezetők a halaszthatatlan intézkedéseket, a Ptk. 3:
2. §

(2)bekezdése szerint a gazdasági társaság érdekeinek elsődlegessége alapján. Az ügyvezető a Ptk. 3:17. §

(1)bekezdése értelmében jogosult önállóan összehívni a taggyűlést meghívó küldésével akkor is, ha a cégjegyzéki jogosultsága a másik ügyvezetővel együttes. Véleménye szerint a jelen per tárgya a ......-én tartott taggyűlésen hozott valamennyi taggyűlési határozat, amelyek nem lehetnek jogsértőek a ...... napjára összehívott taggyűlés elhalasztása miatt. A .....-án kelt taggyűlési meghívóval .....-re összehívott taggyűlés megtartására, annak okafogyottsága miatt nem került sor, az alperes ügyvezetése ...... napjára a .......-én kelt meghívóval új taggyűlést hívott össze. A meghívó tartalmazta a Ptk.-ban lefektetett minimum követelményeket. Felhívta a figyelmet, hogy a felperes már a ..... napjára összehívott taggyűlés összehívását sem ismerte el szabályosnak, a halasztással szembeni érvelésével mégis azt sérelmezi, hogy miért nem az eredeti időpontban került megtartásra az összehívott taggyűlés. Kifejtette, hogy nincs olyan jogszabályi rendelkezés, amely tiltaná, hogy a társaság ügyvezetése az eredetileg kitűzött napirendi pontok megtárgyalására a kitűzött tárgyalás elhalasztásával egyidejűleg újabb taggyűlést hívjon össze. A halasztással kapcsolatban a felperes nem hivatkozott arra, hogy a kitűzött új időpont számára nem volt megfelelő, és a ..... napjára kitűzött taggyűlés időpontjában sem jelent meg. Kiemelte, hogy a .... taggyűlés nem megismételt taggyűlés volt, a P. Kft. tag napirend kiegészítésére vonatkozó javaslatai sem a .....-jei taggyűléshez, hanem a .....-i taggyűléshez kapcsolódtak. Előadta, hogy a társasági szerződés módosítására vonatkozó napirendi pont tárgyalását az alperes taggyűlése elhalasztotta, azt érdemben nem tárgyalta, mert a felperes kifogását elfogadta annak ellenére is, hogy valójában a felperes a taggyűlésen szavazati jogát nem kívánta gyakorolni. A felperes tagsági jogviszonyából eredő jogai így nem sérültek. Kitért arra is, hogy a társasági szerződés tervezetének megküldése a meghívóval együtt nem volt törvényi kötelezettsége. Az alperesi társaság ...... számú taggyűlési határozatai alapját képező napirendi pontok egyértelműek, érthetőek és világosak voltak, külön előterjesztést nem igényeltek. Az alperesi beavatkozó szintén a kereset elutasítását kérte és csatlakozott az alperes által előadottakhoz. A Fővárosi Törvényszék a

1. február 13-án kelt 38.G.42.031/2016/
2. számú ítéletével a felperes keresetét elutasította és kötelezte, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 30.000 forint + áfa, az alperesi beavatkozónak 20.000 forint + áfa perköltséget. Az ítélete indokolásában a cégnyilvántartás adatai alapján rögzítette, hogy a Cg....... cégjegyzékszám alatt nyilvántartott alperesnek tagja a felperes és az alperes pernyertességének előmozdítása érdekében beavatkozó P. I. gazdasági társaság (a továbbiakban: P. Kft.). Az üzletrészhez igazodóan a felperes 19 % mértékű szavazati joggal, míg a P. Kft. 81% mértékű szavazati joggal rendelkezik az alperes taggyűlésében. Az elsőfokú bíróság a lefolytatott bizonyítás eredményeként megállapította, hogy
3. március 16án S. E. és L. T. ügyvezetőként aláírt meghívóval taggyűlést hívtak össze
4. április
5. napjára, a meghívó szerint a megismételt taggyűlés időpontja .... napja volt, majd .......-én levelet intéztek a tagokhoz, amelyben a .... napjára összehívott taggyűlést ......-én 10 órára halasztották azzal, hogy határozatképtelenség esetén a megismételt taggyűlés időpontja .....-án 10 óra. A halasztás indoka abban állt, hogy az alperes pénzintézettel folytatott tárgyalásai még eredményre nem vezettek, a pénzintézet helyzetmegoldásra vonatkozó álláspontja az alpereshez nem érkezett meg. A P. Kft. tag a ....-re összehívott taggyűlés napirendi pontjának kiegészítésére a .....-én kelt levelében írásbeli javaslatot tett az alperesnek, illetve az alperesi tagoknak küldött levelében. Ezt követően a ..... 10 órakor a taggyűlésen mindkét tag megjelent, azonban a felperes a taggyűlés megtartása ellen tiltakozott, ezért annak megtartása során nem kívánt szavazati jogával élni. A taggyűlésen a taggyűlési meghívóban szereplő napirend és a P. Kft. tag által a napirendi pont kiegészítésére tett javaslata körében a P. Kft. igen szavazata mellett 10 db taggyűlési határozat született. Az elsőfokú bíróság abból indult ki, hogy a .... megtartott taggyűlés időpontjában az alperes már a Ptk. alá helyezkedett, ezért a működésére a Ptk. szabályait kellett alkalmazni. A Ptk. 3:
6. § rendelkezésének idézését követően elsődlegesen a taggyűlés összehívása körében a képviseleti jog megsértésére vonatkozó felperesi hivatkozást vizsgálta. A Ptk. 3:
7. §

(3)bekezdése és a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) 1. számú melléklet 1.7.

1. a)és
2. b)pontja felhívását követően azt tartotta szem előtt, hogy a társaság képviselőjének személyében bekövetkezett változás a társasági szerződés módosítását nem igényli, újabb képviselők személyének feltüntetése a társasági szerződésben nem kötelező, ezért a felperes keresete a társasági szerződés 14.2. pontja és a Ctv. 8. §

(1)bekezdésének

1. mondatába ütközésre hivatkozással nem alapos. Osztotta az alperes álláspontját, amely szerint a vezető tisztségviselő képviseleti joga a megválasztással, illetve annak elfogadásával jön létre, és a képviselő a társaság belső viszonyaiban képviselőként járhat el, ezért nincs jelentősége annak, hogy ezen változásokat tartalmazó taggyűlési határozatok nagy része bírósági eljárások alatt áll, illetve a változások a cégnyilvántartásba bejegyzésre nem kerültek. Rögzítette, hogy a taggyűlési határozatok bírósági felülvizsgálatára nyitva álló törvényi határidőn túl a Ptk. 6:
2. §

(2)bekezdésére, illetve 6:

1. §-ára alapított okokat nem vizsgálta, de kitért arra, hogy az ügyvezető taggyűlés határozatára irányuló nyilatkozata nem tekinthető a Ptk. 6:
2. §-a szerinti jognyilatkozatnak, és nem osztotta a felperesnek a taggyűlés elhalasztásának jogellenességére vonatkozó álláspontját arra hivatkozással, hogy elhalasztásra csak a taggyűlés vagy a tagok összessége jogosult Kifejtette, hogy a Ptk. nem tartalmaz tiltó rendelkezést arra vonatkozóan, hogy a már összehívott taggyűlést annak megtartása nélkül, utóbb felmerült körülmények miatt ne lehetne elhalasztani. Kiemelte, hogy a Ptk. 3:
3. §

(1)bekezdése értelmében az ügyvezető feladata a taggyűlés összehívása, ezért a felperes keresetének azt az indokát sem tartotta alaposnak, hogy nem az arra jogosult hívta össze a taggyűlést. Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy a meghívó szerinti napirendi pont a társasági szerződés módosítása volt, amely nem volt a Ptk. 3:17. §

(3)bekezdésében foglaltaknak megfelelő részletezettségű, így abban érvényes határozatot valóban nem lehetett volna hozni, azonban jelentőséget annak tulajdonított, hogy e kérdésben a taggyűlés határozatot nem is hozott, a határozathozatalt elhalasztotta egy következő taggyűlésre, ezért a felperest hátrány nem érte, így a ..../...... számú taggyűlési határozat nem ütközik sem jogszabályba, sem a társasági szerződésbe. Figyelemmel arra, hogy a taggyűlés összehívását és elhalasztását az elsőfokú bíróság a felperes által hivatkozott és vizsgált okokból nem találta jogszabályba ütközőnek, a P. Kft. tag részéről a napirendi pont kiegészítésére a Ptk. 3:190. §

(2)bekezdése alapján tett javaslatai tekintetében sem állapított meg jogsértést. Megállapította, hogy a napirendi pont kiegészítésére a P. Kft. tag által tett javaslat annak tartalma szerint nem minősül a Ptk. 3:103. §

(1)bekezdése szerint a taggyűlés összehívására vonatkozó kezdeményezésnek. Az elsőfokú bíróság mindezekre figyelemmel a keresetet elutasította és a Pp. 78. §

(1)bekezdése alapján kötelezte a pervesztes felperest az alperes és a beavatkozó ügyvédi munkadíjból álló perköltségének megfizetésére, amelynek mértékét a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/

1. (VIII.22.) IM rendelet (a továbbiakban: R.) alapján mérlegeléssel állapította meg áfával növelt összegben. Az elsőfokú bíróság ítéletével szemben a felperes nyújtott be fellebbezést, amelyben a kereset teljesítését kérte. Sérelmezte, hogy vizsgálat nélkül hagyta az elsőfokú bíróság a megtámadásra nyitva álló határidőn belül megjelölt okként hivatkozott körülményt, amely szerint az ügyvezetőként eljárt személyek a már összehívott taggyűlést a Ptk. 6:
2. §

(2)bekezdésébe és a

1. §-ába ütközően halasztották el. Felhívta a figyelmet, hogy a keresetlevél II.
2. pontjában határozottan és egyértelműen hivatkozott arra, hogy a támadott taggyűlési határozatok azért is jogszabálysértőek, mert az ügyvezetőként eljárt személyek a már összehívott taggyűlést nem halaszthatják el. Az a körülmény, hogy e hatályon kívül helyezési okot a későbbiekben jogszabállyal támasztotta alá, nem jelenti azt, hogy a támadott taggyűlési határozat bírósági felülvizsgálatának alapját e jogszabályhelyekkel történt összhang ne képezhetné. Ismételten kifejtette, hogy a taggyűlés összehívása egyoldalú, címzett jognyilatkozat, amely a perbeli esetben az egyes címzettekkel (tagokkal) szemben a hozzájuk való megérkezéskor hatályosult. E jognyilatkozat a hatályosulásával kiváltotta mindazt a joghatást, amely az alperes taggyűlésének ......-jére való összehívásához kapcsolódik: a meghirdetett napirenddel az alperes a megadott időben és helyszínen taggyűlést fog tartani, amelyen a tagok jogosultak részt venni és tagsági jogaikat gyakorolni. A Ptk. 3:
3. §

(1)bekezdése szerint így a taggyűlés összehívásra került. A taggyűlés összehívása egyfajta kötelmet, a tagsági jogok gyakorlásához fűződő jogosultságot keletkeztet, a tagok részéről a társaságtól annak követelését, hogy a társaság legfőbb szerve a meghirdetett időpontban és helyszínen ülésezzen és meghirdetett napirendek tárgyában döntést hozzon. E több alanyú kötelem mindkét alanyi oldalon csak valamennyi érintett egybehangzó akaratával módosítható. Ezért az összehívás hatályosulásától kezdődően kizárólag a tagok, és nem az ügyvezetők döntésén múlik, hogy az összehívott taggyűlésen megjelennek-e és gyakorolják-e szavazati jogukat. Kiemelte, hogy a Ptk. 6:

1. §-a értelmében a jognyilatkozatra vonatkozó szabályokat a nem kötelmi jogi jognyilatkozatokra is megfelelően kell alkalmazni. Véleménye szerint az összehívott taggyűlés ügyvezető általi elhalasztását megengedővé tevő értelmezés olyan visszaélésekre is alapot adhatna, amelyek például a bármely tag által a napirend kiegészítésére vonatkozó jog nem rendeltetésszerű gyakorlására, vagy a taggyűlés kötelező összehívása eseteinek elodázására vezetnének azzal, ha az ügyvezető elhalasztja a már összehívott taggyűlést. Mindezekre figyelemmel az elsőfokú ítélet a Ptk. 3:
2. §

(1)bekezdésének értelmezésében jogszabálysértő, mert az alperesi ügyvezetők az összehívott taggyűlés határnapja előtt történt elhalasztása folytán megtartott taggyűlés szabálytalanul került összehívásra és megtartásra, azon érvényes határozat ezen okból nem volt hozható. Hangsúlyozta, hogy az elsőfokú bíróság az ítéletében úgy foglalt állást, hogy a társasági szerződés módosítás napirendi pont nem volt kellő részletezettségű, de ahelyett, hogy megállapította volna, hogy a ....... számú taggyűlési határozat mindezek miatt a Ptk. 3:17. §

(3)bekezdésébe ütközik és hatályon kívül helyezte volna, illetőleg állást foglalt volna arról, hogy a felperes keresetében hivatkozottak szerint e jogszabályba ütközés miatt a taggyűlésen meghozott többi határozat is hatályon kívül helyezendő-e, annak tulajdonított jelentőséget, hogy e napirend tekintetében érdemi határozat nem született, ezért a felperest semmilyen hátrány nem érte. Álláspontja szerint az elsőfokú ítélet nyilvánvalóan jogszabálysértő, mert ha a határozat jogszabályt sért, a bíróság köteles a határozatot hatályon kívül helyezni. Nincs lehetőség arra, hogy a bíróság mérlegelje, hogy az adott határozat sérti-e a felperes érdekét vagy sem. A taggyűlési meghívó kizárólag a társasági szerződés módosítására vonatkozó napirendi pontot tartalmazta, így a taggyűlés összehívásának jogszabályba ütközése miatt a taggyűlésen hozott valamennyi határozat hatályon kívül helyezendő, függetlenül attól, hogy a taggyűlésen a tag kérelmére kiegészített napirendi pontok is tárgyalásra kerültek, mert ezek is a taggyűlés összehívásához kapcsolódtak. Nem lehet ugyanis figyelmen kívül hagyni azt a tényt, hogy a P. Kft. tag napirend kiegészítésre vonatkozó javaslatai a szabálytalanul összehívott taggyűléshez kapcsolódtak, mert napirendi kiegészítés kizárólag napirendhez tartozhat, ez pedig összehívást feltételez. Az alperes fellebbezési ellenkérelme az elsőfokú ítélet helybenhagyására irányult. Felhívta a figyelmet, hogy a felperes fellebbezésében már nem hivatkozott a taggyűlés összehívásának a képviseleti jog megsértése miatti szabálytalanságára. Hangsúlyozta, hogy a felperes helytelenül hivatkozott keresetlevelében és fellebbezésében is a 2016. április 1. napjára összehívott taggyűlés elhalasztására. Az erre az időpontra összehívott taggyűlés okafogyottá vált, ezért az alperes ügyvezetői a .....-én kelt meghívóval új taggyűlést hívtak össze, ...... napjára, a megismételt taggyűlés időpontjaként határozatképtelenség esetére .....-át jelölték meg. Mindezek alapján a felperes alaptalanul hivatkozik elhalasztott taggyűlésre, ugyanis a 2016. április 17-i taggyűlés nem köthető a 2016. április 1-jére összehívott taggyűléshez. Ezért helytelen a felperesnek az a hivatkozása is, hogy a P. Kft. tag napirend kiegészítésére vonatkozó javaslatai a 2016. április 1-jei taggyűléshez kapcsolódnak, mert a P. Kft. a 2016. március 24-i, a 2016. április 15. napjára meghirdetett taggyűlés összehívásáról szóló meghívó kézhezvételét követően 2016. április 11-én küldte meg a tulajdonostársaknak a napirend kiegészítésére tett javaslatát. Véleménye szerint az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg, hogy a felperesnek a Ptk. 6:5. §

(2)bekezdésére és a

1. §-ára mint jogszabálysértésre történő hivatkozásának vizsgálata nem képezhette a per tárgyát, ugyanis a felperes a taggyűlési határozatok megtámadására biztosított, a Ptk. 3:
2. §-ban rögzített 30 napos határidőn túl arra csak a per második, ....-én megtartott tárgyalásán hivatkozott. Kiemelte, hogy nincs olyan tételes jogszabályi rendelkezés, amely tiltaná, hogy a társaság ügyvezetése az eredetileg kitűzött napirendi pontok megtárgyalására, a kitűzött taggyűlés elhalasztásával egyidejűleg rövid időtartamon belüli időpontra újabb taggyűlést hívjon össze. Az ilyen tiltó jogszabályi rendelkezést a felperes sem jelölte meg a fellebbezésében és maga is elismerte a halasztás szükségszerűségét, ahhoz hozzá is járult, hiszen a
3. március 16-i meghívóban szereplő taggyűlés időpontjában nem jelent meg. Továbbra is állította, hogy a ....-i meghívó megfelel a Ptk. 3:
4. § rendelkezéseinek, az abban foglaltakat tartalmazza. A meghívóban szereplő napirend megfelel a Ptk. 3:17.§

(3)bekezdésében foglalt követelményeknek, a társasági szerződés módosítás tervezetének megküldését a jogszabály nem teszi kötelezővé. Véleménye szerint helyesen állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy e tárgyban érdemi határozat nem született, a P. Kft. tag ...... napjára összehívott taggyűlés napirendjének kiegészítésére tett javaslatot a 3:190. §

(2)bekezdésében foglaltaknak megfelelően kellő részletezettséggel. Előadta, hogy a Fővárosi Törvényszék Cégbírósága R. R. és L. T. ..... napján, míg S. E. T. ....-án önálló képviseleti joggal ügyvezetőként a cégjegyzékbe bejegyezte. A változások időpontja

1. december
2. és
3. május
4. napja, azaz az ügyvezetőket visszamenőleges hatállyal jegyezték be a cégnyilvántartásba. Az alperes ügyvezetői a megválasztásuktól kezdődően jogosultak voltak a társaság képviseletében és nevében a jogi képviselő részére meghatalmazást adni. Az alperesi beavatkozó szintén az elsőfokú ítélet fellebbezett rendelkezéseinek helybenhagyását kérte és csatlakozott az alperes által előadottakhoz. A fellebbezés megalapozatlan. Az elsőfokú bíróság a releváns tényeket helyesen állapította meg, a Fővárosi Ítélőtábla az döntéssel egyetértett, az azt alátámasztó jogi okfejtést az alábbiakkal egészíti ki. A Ptk. 3:
5. § értelmében a jogi személy tagja a bíróságtól a tagok és a jogi személy szervei által hozott határozat hatályon kívül helyezését kérheti, ha a határozat jogszabálysértő vagy a létesítő okiratba ütközik. A Ptk. 3:
6. §

(1)bekezdése szerint a határozat hatályon kívül helyezése iránt attól az időponttól számított harminc napon belül lehet keresetet indítani a jogi személy ellen, amikor a jogosult a határozatról tudomást szerzett vagy a határozatról tudomást szerezhetett volna. A határozat meghozatalától számított egyéves, jogvesztő határidő elteltével per nem indítható. A társasági határozat bírósági felülvizsgálata iránti pert megindító keresetlevélben a Pp. 121. §

(1)bekezdés c) pontja szerint a felpereseknek elő kell adni az érvényesíteni kívánt jogot, a Ptk. 35. §

(1)bekezdésében foglaltak alapjául szolgáló tényeket, azt, hogy a per tárgyát képező sérelmezett határozatok a felperes álláspontja szerint milyen okból jogsértőek, az alperes társasági szerződésének mely rendelkezésébe, vagy melyik jogszabály melyik rendelkezésébe ütköznek. A bíróság a perben csak a perbeli legitimációval rendelkező felperes egyéves jogvesztő határidőn belül előterjesztett keresetét vizsgálhatja, illetőleg amennyiben az alperes hivatkozik arra, hogy a kereset vagy annak megváltoztatása a harminc napos elévülési határidőn túl került előterjesztésre, úgy ezen korlátok között dönt a perben. A felperes már a keresetlevél II.2. pontjában határozottan és egyértelműen hivatkozott arra, hogy a támadott taggyűlési határozatok azért is jogszabálysértőek, mert az ügyvezetőként eljárt személyek a 2016. április 1. napjára összehívott taggyűlést jogszerűen nem halaszthatták volna el. Az elsőfokú bíróság mindezt a Pp. 213. §-ban foglaltak ellenére vizsgálat nélkül hagyta. A Pp. 253. §

(3)bekezdése alapján a másodfokú bíróság a fellebbezési kérelem és a fellebbezési ellenkérelem korlátai között a perben érvényesített jog, illetőleg az azzal szemben felhozott védekezés alapjául szolgáló olyan kérdésben is határozhat, amelyekben az elsőfokú bíróság nem tárgyalt, illetőleg nem határozott. A per tárgyát az alperes ..... -én megtartott taggyűlésének sérelmezett határozatai képezik, ebben a perben a bírósági felülvizsgálat kizárólag e taggyűlés összehívásának, megtartásának szabályszerűségét érintheti, a bíróság nem vizsgálhatja a 2016. április 1. napjára összehívott taggyűlés elhalasztásának jogszerűségét. Ezért az ebben a körben hivatkozott tények már önmagukban kizárják a kereset teljesítését. A Ptk. 3:17. §

(1)bekezdése értelmében a taggyűlés összehívására az ügyvezetők jogosultak. A gazdasági társaság tagjai a taggyűlés összehívását csak kezdeményezhetik, az összehívás érdekében a Ptk. 3:103. §

(1)bekezdésében szabályozott esetben a cégbírósághoz fordulhatnak. A felperes a fellebbezésében már nem tette vitássá, hogy a taggyűlést

1. április 15-ére összehívó személyek az alperes ügyvezetésére jogosultak voltak, ezért az összehívó személyek miatt a keresettel támadott taggyűlési határozatok nem jogsértőek. A jogi személy szervei által meghozott határozat bírósági felülvizsgálatának tárgyát, a bírósági felülvizsgálat kereteit és a keresetnek helyt adó rendelkezés hatályát, valamint annak jogkövetkezményeit a Ptk.-nak a jogi személyre vonatkozó Harmadik Könyve rendelkezései tartalmazzák. A társasági határozatok bírósági felülvizsgálatának a Ptk. 3:35 §-ban megteremtett lehetősége a társaság többségi döntésével szemben a kisebbségben levő tagok jogvédelmének eszköze, amely a bíróságot a kisebbségi jogok védelme érekében a meglévő társasági jogok alakítására hatalmazza fel. A bíróság jogot alakító hatásköre magából a Ptk. 3:35 §-ból ered, amelyre kizárólag az abban meghatározott indokok alapján kerülhet sor. A Ptk. 3:
2. § alapján indított perben a felperesnek kell megjelölnie az érvényesített jog alapjául szolgáló tényeket, így a per tárgyát jelentő társasági határozatot, mert annak alapján állapítható meg, hogy a keresettel megóvni kívánt jogát a támadott végzés sérti-e. A keresettel támadott társasági határozat a kereset tényalapjának egyik része, ennek vizsgálata a jogvita eldöntése során elsődleges, mert hiánya a kereset érdemi elutasítását eredményezi. A felperes keresetében tett jog- és tényállítás része volt, hogy az alperes taggyűlésének a társasági szerződés módosítása napirend tárgyában hozott ..../..... ..... számú taggyűlési határozata sérti a felperes fennálló anyagi jogait. Az elsőfokú bíróság helyesen azt tartotta szem előtt, hogy a társasági szerződés módosítása napirendi pontban a taggyűlés érdemi döntést nem hozott. A napirenden szereplő kérdés tárgyalásának és a döntéshozatalnak taggyűlési határozat formájában történő elhalasztása a társasági jogokat nem alakítja, így az ilyen tartalmú határozat bírósági felülvizsgálata a Ptk. 3:
3. § alapján nem lehetséges. Helyesen állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy 2016.... napjára összehívott taggyűlésnek volt napirendje, amelynek kiegészítésére a P. Kft. tag tett javaslatot a Ptk. 3:
4. §

(2)bekezdésében foglaltaknak megfelelően kellő részletezettséggel. A taggyűlési határozat hatályon kívül helyezése iránti kereset elutasításának a további indokait a felperes a fellebbezésében nem sérelmezte, így azokat a másodfokú bíróságnak nem kellett vizsgálnia. A fentiekre figyelemmel a Fővárosi Ítélőtábla a Pp. 253. §

(2)bekezdése alapján – az indokolás kiegészítésével – az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A sikertelenül fellebbező felperes a Pp. 239. §-a szerint irányadó 78. §

(1)bekezdése alapján köteles az alperes és az alperesi beavatkozó javára az R. 3. §

(3)és

(5)bekezdése szerint meghatározott, a kifejtett képviseleti tevékenységgel arányban álló ügyvédi munkadíj mint másodfokú perköltség megfizetésére. Budapest,

1. szeptember
2. Dr. Koday Zsuzsanna s.k. a tanács elnöke Dr. Pusztai Anita s.k. előadó bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő Dr. Bleier Judit s.k. bíró