Gf.20055/2017/4 – Győri Ítélőtábla

Győri Ítélőtábla Gf.II.20.055/2017/

1. szám A Győri Ítélőtábla a Dr. Bócsi Ügyvédi Iroda által képviselt felperesnek a Hámori Ügyvédi Iroda által képviselt alperes ellen taggyűlési határozat felülvizsgálata iránt indított perében a Tatabányai Törvényszék
2. január
3. napján kelt 20.G.40.043/2016/
4. számú ítélete ellen a felperes által
5. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő ítéletet: Az ítélőtábla az elsőfokú ítélet fellebbezett részét részben megváltoztatja és a felperest terhelő elsőfokú perköltséget 340.250 (Háromszáznegyvenezer-kettőszázötven) forintra leszállítja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 51.500 (Ötvenegyezer-ötszáz) forint másodfokú perköltséget. Ez ellen az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás Az alperes gazdasági társaság tagja, a felperes keresetében a társaság
6. május
7. napján megtartott taggyűlésén meghozott 1.-4/
8. (05.23.) taggyűlési határozatok hatályon kívül helyezését kérte. A legfőbb szervi határozatok jogszabályba ütközését egyrészt arra figyelemmel állította, mert a taggyűlésen a társaság többségi tagja, a .... AG. képviseletében megjelent .... a képviseleti jogosultságát nem igazolta megfelelően, csupán a .... AG Magyarországi Közvetlen Kereskedelmi Képviselete cégkivonatát mutatta be. A többségi tag meghatalmazása hiányában a taggyűlés nem volt határozatképes. Másrészt arra hivatkozott, hogy a taggyűlés nem volt szabályszerűen összehívva, mert a taggyűlési meghívó
9. május
10. napján kelt, így a taggyűlésig a törvényi 15 napos időköz nem telt el. Harmadlagosan a meghozott egyes határozatokat is külön-külön megjelölt okokból jogszabálysértőnek tartotta. Így a
11. évi számviteli beszámolót elfogadó 1/
12. (05.23.) taggyűlési határozatot azért, mert azt könyvvizsgáló előzetesen nem véleményezte. A könyvvizsgáló újraválasztásáról rendelkező 2/
13. (05.23.) taggyűlési határozatot amiatt, mert az alperes tagjainak nem volt lehetősége megvizsgálni, hogy a könyvvizsgáló tudomással bírt-e a beszámolóval összefüggésben feltárt hiányosságokról. A társasági szerződést módosító 3/
14. (05.23.) taggyűlési határozat esetében arra hivatkozott, hogy a taggyűlési meghívóban ez a napirendi pont nem szerepelt. Az ügyvezető gépkocsi cseréjéhez hozzájáruló és arra 4.000.000 forintos keretet biztosító 4/
15. (05.23.) határozat esetében pedig azért kérte a hatályon kívül helyezését, mert a társaság fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetben van. Így ez a határozat ellentétes a csődeljárásról és felszámolási eljárásról szóló
16. évi XLIX. törvény (Cstv.) 33/A. § /1/ bekezdésével, valamint a gazdasági társaságról szóló
17. évi IV. törvény (Gt.)
18. § /7/ bekezdésével. Az alperes ellenkérelmében nem vitatta, hogy a létesítő okirat módosítása a napirendi pontok között nem szerepelt, és nem ellenezte a 3/
19. (05.23.) taggyűlési határozat hatályon kívül helyezését. Ezen túl a kereset elutasítását kérte, csatolva a többségi tag, .... AG cégkivonatának magyar nyelvű fordítását, amely szerint dr. .... (a taggyűlésen megjelent) önálló képviseleti joggal rendelkező igazgatósági tag. Az elsőfokú bíróság fellebbezéssel részben támadott ítéletével a 3/
20. (05.23.) taggyűlési határozatot hatályon kívül helyezte, míg ezen túlmenően a keresetet elutasította. Kötelezte a felperest az alperes részére 500.000 forint + Áfa (635.000 forint) ügyvédi munkadíjból álló perköltség megfizetésére. Határozata indokolásában megállapította, hogy a felperes az alperes ellenkérelme előterjesztését követően már nem tartotta fenn az elsődleges és másodlagos kereseti érvelését, azt, hogy a taggyűlés összehívása szabályszerűtlen volt és a többségi tagot dr. .... ne képviselhette volna a legfőbb szerv ülésén. Az alperes elismerése alapján a Polgári törvénykönyvről szóló
21. évi V. törvény (Ptk.) 3:
22. § /1/ bekezdése alapján hatályon kívül helyezte a társasági szerződést módosító 3/
23. (05.23.) taggyűlési határozatot. Az 1., 2., 4/
24. (05.23.) taggyűlési határozatokkal szemben a keresetben felhozott érveléseket alaptalannak ítélte, így az azok esetében a keresetet elutasította. Az elsőfokú perköltségről arra figyelemmel határozott, hogy a felperes az alperes által elismert kereseti kérelmen túlmenő körben pervesztes lett, így a Pp.
25. § /1/ bekezdése alapján köteles a lerótt kereseti illeték és az alperes perköltsége megfizetésére. Rámutatott a törvényszék, hogy a felperes alaptalanul hivatkozott arra, hogy az alperes a perre okot adott, így a pernyertesség arányától függetlenül a perköltség viselésére köteles. Valójában nem az alperes hiányos adatszolgáltatása indokolta a kereset előterjesztését, az elsődleges és harmadlagos kereseti érvelésében ilyen hivatkozást a felperes nem is tett. Az elsőfokú ítélet perköltség viselésére vonatkozó rendelkezése megváltoztatása és az elsőfokú perköltség viselésére az alperes kötelezése iránt a felperes terjesztett elő fellebbezést. Jogorvoslati kérelmét elsődlegesen arra alapította, hogy az alperes a perindításra kifejezetten indokot adott. A taggyűlésen ugyanis a felperes meghatalmazott képviselője konkrétan kérte a többségi tag képviseletében megjelent ....t, hogy a képviseleti jogosultságát igazolja. Erre a felhívásra a többségi tag képviseletében megjelölt személy csak a .... AG Magyarországi Közvetlen Kereskedelmi Képviselete nem hiteles cégkivonatát adta át. Ez az okirat pedig csak azt igazolta, hogy a .... nem rendelkezik a többségi külföldi tag meghatalmazásával. A felperes a keresetében a
26. május 23-i taggyűlés valamennyi határozatát azzal az általános kifogással támadta, hogy a többségi tag nevében megjelent .... képviseleti joga hiányában a taggyűlési nem volt határozatképes. Ez az utóbb tévesnek bizonyult érvelés azon a félrevezető tájékoztatáson alapult, amelyet .... kommunikált a felperes felé az alperes ügyvezetője támogatásával. Másfelől azzal érvelt, hogy a törvényszék a keresetének részben helyt adott, így a teljes perköltség viselésére kötelező elsőfokú ítéleti rendelkezés a Pp.
27. § /1/ bekezdését és
28. § /1/ bekezdését sértette. Az alperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítélet fellebbezett rendelkezése helybenhagyását kérte. Vitatta a fellebbezés azon megítélését, hogy az alperes a pert megelőző félrevezető magatartásával sodorta a felperest egy költségeket jelentő peres eljárásba. Helyesen az alperes túlnyomórészt pernyertes lett, így a Pp.
29. § /1/ bekezdése alapján a pernyertes alperes költségeinek fizetésére a pervesztes felperest kell kötelezni. A felperes 3/
30. (05.23.) taggyűlési határozat esetében fennálló részleges pernyertessége esetében pedig a Pp.
31. § /1/ bekezdése az irányadó, mivel ezen határozat esetében az alperes a perre okot nem adott, a hatályon kívül helyezés iránti keresetet az első tárgyaláson azonnal elismerte. Az ítélőtábla a fellebbezést a Pp. 256/A. § /1/ bekezdés b./, e./ pontjai alapján tárgyaláson kívül bírálta el és megállapította, hogy a fellebbezés kisebb részben alapos. A felperes keresetében az alperes korlátolt felelősségű társaság
32. május
33. napján megtartott taggyűlésén meghozott négy határozat hatályon kívül helyezését kérte, három külön előadott jogi érvelés alapján. Azok közül csak az egyik - a fellebbezésben kiemelt - keresetindítási ok volt az, hogy a taggyűlésen a többségi befolyással rendelkező külföldi székhelyű tag, a .... AG nevében megjelent dr. .... a képviseleti jogát megfelelően nem igazolta. A másik két jogcímen előterjesztett kereseti érvelés esetében azonban a felperes maga sem állította, hogy az alperes okot adott a perre és a kellően gondos magatartással a perindítást elháríthatta volna. Másként fogalmazva, ha az alperes már a perindítást megelőzően bemutatja dr. .... képviseleti jogának igazolására a ... cégnyilvántartása .... AG cégkivonata magyar nyelvű fordítását (5/A/3.), a felperes a határozatok hatályon kívül helyezése iránti keresetet akkor is előterjesztette volna. Arra viszont a felperes a fellebbezésében helytállóan hivatkozott, hogy a törvényszék a perköltség viselésére kötelező határozatában érdemi indokolás nélkül hagyta figyelmen kívül, hogy a felperes keresetére az egyik támadott, a 3/
34. (05.23.) taggyűlési határozatot hatályon kívül helyezte, így a felperes részlegesen pernyertesnek minősült. Helyesen a perköltségviselésről a törvényszéknek a Pp.
35. § /1/ bekezdése szerint a pernyertesség arányának, valamint az egyes felek által előlegezett költségek összegének figyelembevételével kellett volna határoznia. Az ítélőtábla nem értett egyet az alperes azon - fellebbezési ellenkérelemben foglalt hivatkozásával, hogy a törvényszék által hatályon kívül helyezett határozat esetében is a felperest terheli az elsőfokú perköltség a Pp.
36. § /1/ bekezdése alapján. Ezen törvényhely szerint, ha az alperes a perre okot nem adott és a követelést az első tárgyaláson azonnal elismeri, az alperes költségében a felperest kell marasztalni. Ugyan az alperes már az ellenkérelmében (
37. szám) elismerte, hogy a társasági szerződés módosítása (3/
38. (05.23.) taggyűlési határozat) a napirendi pontok között nem szerepelt, és így arról határozat nem lett volna hozható, azonban ezen határozat esetében a perindítás a jogszerű alperesi magatartás esetén elkerülhető lett volna. A felperes meghatalmazott képviselője ugyanis már a taggyűlésen kifogásolta, hogy a meghívóban szereplő napirendtől eltérően a társasági szerződés módosítására is sor kerül (taggyűlési jegyzőkönyv
39. oldal). Ennek ellenére a taggyűlés a társasági szerződés módosításáról szavazott. Mivel az alperes mindent nem tett meg annak érdekében, hogy ebben a tárgyban a felek közötti jogvita a per igénybevétele nélkül is elintézhetővé váljék, az alperes a perre okot adott. Ezért a Pp.
40. § /1/ bekezdése szerint nem lehet helye az erre határozatra eső perköltség alóli alperesi mentesítésére. A pernyertesség/pervesztesség arányának megfelelően a felperes 36.000 forint lerótt kereseti illetékből és a 32/
41. (VIII.22.) IM rendelet (R.)
42. § /1/ bekezdés a./ pontja szerint meghatározható 508.000 forint ügyvédi munkadíjból álló teljes elsőfokú perköltsége (544.000 forint) ¼ része (136.000 forint) viselésére az alperes köteles. Az alperes R.
43. § /1/ bekezdés a./ pontja alapján meghatározott 500.000 forint + Áfa (635.000 forint) elsőfokú jogi képviseletével felmerülő ügyvédi munkadíjából annak ¾ részére, 476.250 forintra tarthat igényt a felperestől. Ezen összegek egybeszámításával a felperest terhelő elsőfokú perköltség 340.250 forintban határozható meg (Pp.
44. § /1/ bekezdés,
45. § /1/ bekezdés). Ezekre figyelemmel az ítélőtábla az elsőfokú ítélet fellebbezett részét a Pp.
46. §