Pf.20138/2017/4 – Győri Ítélőtábla

Győri Ítélőtábla Pf.III.20.138/2017/4/I. szám A Győri Ítélőtábla a dr. Rónai Ferenc ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Tóth Károly ügyvéd által képviselt I.r., a Dr. Kardkovács és Társai Ügyvédi Iroda által képviselt II.r. és a Dr. Kardkovács és Társai Ügyvédi Iroda által képviselt III.r. alperesek ellen kártérítés iránt indított perében a Székesfehérvári Törvényszék

1. április
2. napján kelt 4.P.20.246/2013/
3. számú rész-, közbenső ítélete ellen az I.r. alperes által 85., a III.r. alperes által
4. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán - tárgyalás alapján - meghozta a következő közbenső ítéletet: Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság rész-, közbenső ítéletének megfellebbezett rendelkezését helybenhagyja azzal a kiegészítéssel, hogy az I. és III. rendű alperes felelőssége teljes és egyetemleges. Kötelezi az I.r. és III.rendű alpereseket, hogy 15 napon belül fizessenek meg a felperesnek különkülön 63.500,-(hatvanháromezer- ötszáz) forint másodfokú perköltséget. A 48.000,- (negyvennyolcezer) forint le nem rótt fellebbezési eljárási illetéket az állam viseli. A közbenső ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. Indokolás Az irányadó tényállás szerint a ... helyrajzi számú, .... szám alatti ingatlanon háromlakásos társasház építésére jogerős építési, (.../
5. sz.) majd használatbavételi engedélyt (...-0/
6. sz.) adott ki ... Város Jegyzője. Az építési munkálatok kivitelezője az I.r. alperes volt, aki
7. év során a lakásokat értékesítette. A tervrajzon
8. számú lakásként megjelölt, a .... helyrajzi számú albetétként rögzített lakást a felperes a
9. november 19-én létrejött adásvételi szerződéssel vásárolta meg az I.r. alperestől. A lakás
10. november 27-én kigyulladt és nagyrészt megsemmisült, a tűz továbbterjedt a másik két lakás födémszerkezetére és tetőterére. A ... Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság tűzvizsgálati jelentésben (56-8/2012/TE) állapította meg a tűz keletkezésének okát, azt rögzítette, hogy a lakás látványkandallójában égő tűz égéstermékeinek elvezetését biztosító fém füstcső a keletkezett hő egy részét még a kéménybe történő bekötés előtt leadta, a lakótér felől gipszkarton burkolattal lezárt térben a sugárzó hő feltorlódott és a környezetében lévő fa tartószerkezetű és burkolatú falat és födémszerkezetet meggyújtotta. A ... Megyei ...... Zrt. felperes részére adott tájékoztatása szerint a felperes lakására vonatkozóan a kivitelező nem kért kéményvizsgálatot,
11. szeptember 10-én szemrevételezéssel megállapították, hogy a vizsgált kémények megfelelő állapotban vannak. A tűzesetet követően indult büntetőeljárást a nyomozóhatóság megszüntette. A felperes kereseti kérelmében az alpereseket egyetemlegesen 3.000.000 forint kár megfizetésére kérte kötelezni. Az I.r. alperes kártérítési felelősségét arra alapította, hogy kivitelezőként az építkezés során szakszerűtlen, tűzveszélyes műszaki megoldásokat alkalmazott, valószínűsíthetően nem végeztette el a kandalló és a hozzá kapcsolódó kémény környezetének tűzállósági szempontok szerinti szakhatósági (... Zrt.) vizsgálatát. Állította, hogy a kandallót szóbeli megállapodás alapján az I.r. alperes építette, amit a kivitelezés egyedi jellegzetességei mellett a műszaki leírás tartalma és az a tény is igazol, hogy az I.r. alperes könyvelési anyaga szerint a lakás értékesítését megelőzően a kandalló beépítéséhez használatos anyagokat vásárolt. A II.r. alperes felelősségi körében a felperes arra hivatkozott, hogy a felperes utcájában a tűzcsapból a tűzoltók a tűzeset során vizet vételezni nem tudtak, és ez jelentősen hátráltatta a tűz eloltását. A III.r. alperessel szembeni kárigényét arra alapította, hogy az építésügyi hatóságként jogszabályt sértett, amikor szakhatósági hozzájáruló nyilatkozat és helyszíni bejárás lefolytatása nélkül kiadta a tűzveszélyes épületre a használatbavételi engedélyt. Hangsúlyozta, hogy a használatbavételi engedély kiadásakor a lakás a tűzvédelmi előírásoknak megfelelő munkák elmulasztása, a kémények eltakarás előtti, illetve végleges vizsgálatának, valamint az égéstermék elvezető berendezések megfelelőségi igazolásának elmaradása miatt nem felelt meg a tűzbiztonsági követelményeknek. Az alperesek ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Az I.r. alperes védekezése szerint kártérítési felelőssége nem áll fenn, mert az általa értékesített lakásban nem volt kandalló, amit alátámaszt az a tény, hogy az adásvételi szerződésben, a lakás műszaki leírásában és az engedélyezett tervekben sem szerepel kandalló építése. A kémény beépítésének ténye nem bizonyítja, hogy a felperes bármilyen tüzelőegységet be akart építeni, ez csak egy lehetőség volt a fűtési rendszer esetleges más módon történő üzemeltetésére. A kéményvizsgálatot a teljes épületre kérte, nem róható a terhére, hogy a ... Zrt. nem vizsgálta meg mindhárom társasházi lakás kéményét. A beépített kémények szilárd tüzelésre készített, gyárilag hőszigetelt, legkiválóbb minőségű kémények, amelyeknek nem volt szerepük a tűzeset létrejöttében, az arra volt visszavezethető, hogy a felperes a kandallót szakszerűtlenül üzemeltette. A II.r. alperes annak hangsúlyozásával kérte a kereset elutasítását, hogy az önkormányzat nem építésügyi hatóság, nem járhatott el államigazgatási jogkörben, a vízellátással összefüggő mindennemű szolgáltatást a ... Zrt. végzi. A III.r. alperes érdemi védekezése szerint a használatbavételi engedélyezési eljárás esetleges hiányosságai nem hozhatók ok-okozati összefüggésbe a tűzesettel. Az épület használatbevételekor még nem épült meg a kandalló, a káreseményt a tüzelőeszköz szabálytalan bekötése okozta, amelyre nem terjed ki az engedélyezési eljárás. A szükséges szakhatósági engedélyt a kandalló beépítőjének kellett volna beszereznie, ennek elmaradásáért felelősség nem terheli. Az elsőfokú bíróság rész-, közbenső ítéletével megállapította, hogy az I.r. és a III.r. alperes kártérítési felelőssége fennáll a felperessel szemben a
12. november 27-i káreseménnyel kapcsolatban. A II.r. alperessel szemben a keresetet elutasította. Az elsőfokú bíróság ítélkezése alapjául elfogadta szakértő 2 és dr. ... igazságügyi szakértők együttes, aggálytalannak és ellentmondástól mentesnek tekintett, kiegészített szakvéleményét. A szakvélemény alapján megállapította, hogy a tűz keletkezésének oka négy egyidejűleg fennálló és bizonyított szakszerűtlenségre vezethető vissza: A kandalló füstcsövének bekötés során történt keresztmetszet szűkítésére, a bekötőcső és a közvetlen környezete mentén levő faszerkezetek közötti kellő hőszigetelés hiányára, arra, hogy az adott kéményre vonatkozó kéményseprő szakvélemény elmaradása ellenére a lakás használatbavételi engedélyt kapott, és a kandalló megépítése során még a betakarás előtt az újabb, a megfelelőség tanúsítása érdekében szükséges kéményseprő szakvélemény beszerzése elmaradt. A bíróság a szakvélemény megállapításai alapján arra a következtetésre jutott, hogy a tűzesetet megelőzhette volna a szabályszerű használatbavételi engedély kiadása iránti eljárás és szabályszerű határozat meghozatala. Ennek elmulasztása miatt a III.r. alperes is közrehatott a tűz kialakulásában, ezért fennáll a kártérítési felelőssége. Jegyzőkönyv hiányában kétségesnek találta a III.r. alperes ügyintézőjének azt a tanúvallomását, hogy megtekintette az ingatlant a használatbavételi engedélyezés során, ezt a következtetését azáltal is igazoltnak találta, hogy az eltérő készültségi fokban levő három lakás tekintetében rövidített indokolással egyszerre kerültek kiadásra a használatbavételi engedélyek. A III.r. alperes jogszabálysértő magatartásának tekintette, hogy olyan lakásra adta meg a használatbavételi engedélyt, amely nem rendelkezett kéményseprői szakvéleménnyel, miután használatbavételi engedély kiadásának időpontjához (
13. szeptember 2.) képest az ingatlanra vonatkozó kéményseprői szakvélemény később született. Mivel a szakvéleményben foglalt megállapítások szerint a megépített kémény nem elegendő kürtő átmérője ok-okozati összefüggésbe hozható a tűzesettel, a megépített kémény vizsgálata mindenképpen része kellett, hogy legyen a használatbavételi engedély kiadásának, függetlenül attól, hogy a kandalló még nem került kivitelezésre. A rendelkezésre álló tervek alapján a III.r. alperesnek tisztában kellett volna lennie azzal, hogy a kivitelezés során kandalló épül, és ebből a szempontból is vizsgálnia kellett volna a használatbavételi engedélyezési eljárás során azt, hogy tűzvédelmi szempontból megfelelően került-e kialakításra a kandallóból kivezető füstcső, valamint a kémény csövének átmérője. Mindezek elmulasztása okán a III.r. alperes kártérítési felelőssége fennáll, mert szabályszerű használatbavételi engedélyezési eljárás lefolytatása - tűzvédelmi szempontból történő alapos vizsgálat után - esetén elkerülhető lett volna a tűz bekövetkezése. Az elsőfokú bíróság a felperes nyilatkozata, ..., ..., ... nyomozati eljárás során tett tanúvallomásai és ... bíróság előtt tett elfogulatlannak értékelt tanúvallomásai alapján bizonyítottnak tekintette, hogy a kandalló építése még azelőtt történt, hogy a felperes beköltözött volna az ingatlanba. Miután az I.r. alperes volt a felperes által megvásárolt ingatlan eladója és építtetője, nem vitatottan a kőműves munkákat az I.r. alperes vagy az ő megbízásából alvállalkozó végezte, és a kandalló beépítése ... tanúvallomása által is igazoltan az I.r. alperes megbízásából történt, az I.r. alperest a régi Ptk.
14. § /1/ bekezdése alapján is terheli kártérítési felelősség. Amennyiben az I.r. alperes alkalmazottja végezte a konkrét építési munkákat, illetve, amennyiben a kandalló beépítésére vonatkozóan az I.r. alperes ismeretlen vállalkozóval kötött szerződést, az ingatlan eladójaként tartozik kártérítési felelősséggel felperessel szemben a Ptk.
15. § /1/ bekezdése alapján. Álláspontja szerint az I.r. alperes a kártérítési felelősség alól nem tudta magát kimenteni. Azt a hivatkozását, hogy az ingatlan adásvételi szerződésben kandalló nem került megemlítésre, nem látta elfogadhatónak, mert a szerződésnek nem kötelező tartalmi eleme a kandalló feltüntetése, így annak elmaradása nem zárja ki, hogy az I.r. alperes felelősségi körében került a kandalló beépítésre, arra is tekintettel, hogy erre a szomszéd lakásban is hasonló módon került sor. Az I.r. alperes könyvelési irataiban fellelhető számlák azt igazolják, hogy az I.r. alperes végezte a kandalló beépítéséhez szükséges anyagok beszerzését, aki ezzel szemben nem tudta bizonyítani, hogy a kandalló beépítéséhez szükséges anyagok más, a felperes ingatlanától eltérő ingatlanba kerültek volna beépítésre. Az I.r. alperesnek azt a védekezését, hogy a tűz a felperesnek felróható okból következett be, a kiegészítő igazságügyi szakvélemény és a tűzvédelmi szakhatóság a
16. szeptember 10-én végzett ellenőrzésről készített irata alapján is cáfoltnak tekintette. Az elsőfokú rész-, közbenső ítélettel szemben az I.r. és III.r. alperesek terjesztettek elő fellebbezést, amelyben az ítélet megváltoztatását, a velük szemben előterjesztett kereset elutasítását és a felperes perköltségben való marasztalását kérték. Az I.r. alperes fellebbezésének indokolása szerint az elsőfokú bíróság a bizonyítékok helytelen értékelésével megállapított tényállásból téves ténybeli és jogi következtetést vont le, az általa előterjesztett bizonyítékokat nem értékelte, az előterjesztett indítványok elutasítását nem indokolta, következtetéseit feltevésekre alapította, megállapításai okiratellenesek. A rendelkezésre álló okirati bizonyítékokkal ellentétben állapította meg, hogy a felperes részére kandallót értékesített. Az adásvételi szerződés 9.
17. pontjában, a szerződés részévé tett tervekre, az építési engedélyre, a műszaki ismertetőre, a társasházi ingatlan alaprajzára, illetve annak kialakítását, felszerelését rögzítő egyedi ismertetőre való utalással pontosan meghatározták a vétel teljes tárgyát. Ezen okiratok az épület tervezőjének és műszaki ellenőrének, a polgármesteri hivatal ügyintézőjének tanúvallomásaival és a munkabiztonsági szakértő szakvéleményével együtt azt igazolják, hogy a felperes lakásába kandalló beépítése nem volt tervezve, ilyen az I.r. alperes kivitelezésében nem valósult meg, annak értékesítését az I.r. alperes nem vállalta a felperes részére. Az adásvételi szerződésben is megjelölt műszaki leírás tételesen tartalmazza a lakáshoz tartozó berendezési és felszerelési tárgyak listáját, amelyben annak ellenére nem szerepel a kandalló, hogy annak bekerülési költsége legalább 500.000 forint lett volna, amely nyilvánvalóan jelentősen befolyásolta volna az ingatlan vételárát. A könyvelési anyagaiban fellelhető számlák valóban a kandalló beépítéséhez szükséges anyagok beszerzését tanúsítják, az elsőfokú bíróság téves következtetésével szemben azonban fényképfelvételek csatolásával bizonyította, hogy azok nem a felperes lakásába kerültek beépítésre. A ...... Zrt. (
18. irat) által becsatolt iratok egymással ellentmondásban állnak, a csatolt munkalapból nem állapítható meg, hogy
19. szeptember 10-én valóban történt tisztítás a felperesi lakáshoz tartozó kéményben. A kéményvizsgálati munkalapot aláíró személy nem a ... Zrt. alkalmazottja, így az általa átvett megrendelések szakértelem hiányában nem lehetnek megalapozottak, a felperes álláspontjának alátámasztására nem alkalmasak. Az eljárás adatai az elsőfokú bíróságnak azt a megállapítását sem igazolták, hogy a kandallót az I.r. alperes alkalmazottja építette be, ... elfogultnak tekinthető tanú vallomásából erre vonatkozó megalapozott következtetés nem vonható le. ... és ... nyomozati eljárás során tett és perbeli tanúvallomásai nem támasztják alá az elsőfokú bíróságnak azt a megállapítását, hogy az I.r. alperes bárkinek, vagy alkalmazottjának megbízást adott a kandalló építésére. Az I.r. alperes törvényes képviselője ... volt, így az alperesi cégben 10 %os tulajdonrésszel rendelkező ... által esetlegesen vállalt kötelezettségek nem terjednek ki az I.r. alperesre. Megalapozatlannak tekintette az ítéletnek azt a megállapítást is, hogy a kandalló akkor került beépítésre, amikor az I.r. alperes a ház építésének kivitelezését folytatta, miután a használatbavételi engedély kiadása során az építési hatóság ügyintézője (...) tanúként arról nyilatkozott, hogy kandallót a helyszínen nem észlelt, és a használatbavételi engedély kiadása feltételezi, hogy a ház építésének kivitelezése már korábban megtörtént, ami szintén cáfolja az elsőfokú bíróság azon megállapítását, hogy az I.r. alperes építette a kandallót. Álláspontja szerint az ítélet alapjául elfogadott szakvélemények nem alkalmasak annak a megalapozott következtetésnek a levonására, hogy a kandalló nem volt a tűzvédelmi előírásoknak megfelelő mértékben szigetelve. A helyszínről készített, csatolt fényképfelvételek ennek ellenkezőjét bizonyítják, cáfolják a felperesi, illetőleg szakértői megállapításokat a tűz keletkezésének okáról. A szakvélemények megalapozatlanságát támasztja alá, hogy a szakértők - ... kivételével - nem jártak a helyszínen, megállapításaikkal nagyrészt a tűzvédelmi jelentésben írt rendkívül szűkszavú folyamatleírásban foglaltakat bővítették ki, következtetéseiket olyan iratok alapján vonták le, amelyek általában feltételezésen alapulnak. Megfelelő választ nem adtak arra, hogyha a berendezés három éven keresztül hibátlanul működött, miért adott le sokkal nagyobb hőt, mint korábban. Az általuk meghallgatni kért kandalló-tervező és építő ugyan nem igazságügyi szakértő, de jobban ért a kandalló építéséhez, mint bármelyik igazságügyi szakértő, ezért az elsőfokú bíróság alaptalanul mellőzte az írásbeli véleményének értékelését és utasította el a perben kirendelt szakértővel történő szembesítésre vonatkozó indítványát. A III.r. alperes fellebbezésének indokai szerint az elsőfokú ítéletnek a III.r. alperes felelősségét megállapító része iratellenes és téves jogi következtetéseken alapul, a bíróság figyelmen kívül hagyta a szakértői vélemény III.r. alperes felelőssége szempontjából lényeges elemeit. A használatbavételi engedély kiadásának időpontjában valóban nem állt rendelkezésre a kéményseprő szakvéleménye, azonban utóbb - még a tűzesetet megelőzően - a szakvéleményt kiadták, így a használatbavételi engedély kiadásának esetleges szabálytalansága és a káresemény között a szakvélemény hiánya okán nem lehet ok-okozati összefüggés. Ezt a szakértői vélemény is megállapította, kifejezetten rögzítve, hogy az engedélyezési eljárás szabályszerűsége és a kár keletkezése között nincs ok-okozati összefüggés. Jogszabály (37/
20. (XII.13.) ÖTM rendelet
21. melléklete) alapján a tüzelőberendezés létesítése és bekötése nem építési engedélyhez kötött tevékenység, így a használatbavételi engedély kiadásának nem jogszabályi feltétele a tüzelőberendezés megléte. Az elsőfokú bíróság nem tudta megállapítani, hogy a használatbavételi eljárás során a tüzet okozó kandalló, illetőleg a szabálytalan bekötése létezett-e, így téves és iratellenes az a megállapítása, mely szerint a tűzesetet megelőzhette volna egy szabályszerű használatbavételi engedély kiadása iránti eljárás és a szabályszerű határozat meghozatala. Megalapozatlan az a következtetése, hogy ennek elmulasztása miatt az elsőfokú építésügyi hatóság is közrehatott a tűz kialakulásában, ezért fennáll a kártérítési felelőssége. Az elsőfokú ítélet tévesen értelmezi a szakvélemény kémény átmérőjére vonatkozó megállapítását, miután a szakvélemény nem rögzíti szabályként, hogy a kandalló építése esetén kötelező lenne legalább 200 mm átmérőjű füstelvezető létesítése, így az ennél kisebb kéményátmérő léte önmagában nem jogszabálysértő, nem alapozta volna meg a használatbavételi vagy építési engedély kiadásának megtagadását. A szabálytalanság az ennél nagyobb átmérőjű kivezető-csővel szerelt kandalló-szűkítéssel történő bekötése volt, ami a használatbavételi engedély kiadásának időpontjában nem volt megállapítható és nem is tartozott az engedélyezési eljárás alá. Az ítélet alapját képező szakvélemény is megállapította, hogy a szilárd tüzelésű, egyedi tüzelő és fűtő berendezések vonatkozásában nincs hatósági (pl. építési) engedélyezési kötelezettség, csak a kémény vonatkozásában. Így a használatbavételi engedély esetleges szabálytalan kiadása és a káresemény közötti összefüggés nem állapítható meg. A felperes helyes indokai alapján az elsőfokú rész-, közbenső ítélet helybenhagyását, az I.r. és III.r. alperesek másodfokú perköltségben való marasztalását kérte. A bizonyítékok helytálló értékelése körében kiemelte, hogy a kandallók úgy épültek meg, hogy azok az adásvételi szerződések műszaki mellékleteiben nem szerepeltek. Ez egyébként is szükségtelen, mert az adásvételi szerződés szerint a vásárlás alapja az engedélyezési terv, amely szerint a felperes kandallóval felszerelt ingatlant vásárolt meg. Az igazságügyi szakértő megállapítása is azt támasztja alá, hogy a terven szereplő kandallót a kivitelezőnek kellett megépíteni, amit az adásvételi szerződés szerint felperes a lakás tartozékaként vásárolt meg. ... és ... a nyomozati eljárás során elismerték, hogy az I.r. alperes építette be a kandallót, amit a per során már - nyilvánvalóan érdeküknek megfelelően - tagadtak. A felperes állítását igazoló tanúvallomások egyike sem elfogult a felperes irányában, azok az utólag beszerzett - a felperes lakásához lekönyvelt - számlákkal együtt igazolták, hogy a kandallót az I.r. alperes építette be a felperes lakásába. Az ítélkezés alapjául elfogadott szakvélemény bizonyította, hogy az I.r. alperes a kandalló kialakításánál annak kéménybe történő bekötésénél nem tartotta be a szakmai szabályokat, azok okokozati összefüggésbe hozhatók a tűzesettel. A kéményvizsgálat megrendelése az I.r. alperes kötelessége volt, kivitelezőként mindennemű - kéményseprői vizsgálat során fel nem tárható hibáért büntetőjogi felelősséget vállalt. A helyszínt és a teljes peranyagot nem ismerő ... I.r. alperes által hivatkozott véleménye nem alkalmas az I.r. alperesi védekezésben megjelölt azon tényállítás igazolására, és az ezzel kapcsolatos ítélkezés alapjául elfogadott szakértői vélemények cáfolatára, hogy a tűzesetet a felperes szakszerűtlen kandalló-üzemeltetése okozta. Az I.r. alperes azért rendelte meg csak az első lakásra a vizsgálatot, mert a megrendelés időpontjában (
22. augusztus) még csak ez az egy lakás volt olyan készültségi állapotban, ahol a vizsgálatot el lehetett végezni. A ... Zrt. csak az első lakásban megépített két darab égéstermék elvezető vizsgálatát végezte el, kizárólag ezek használatba vételéhez adta ki az engedélyét, így a felperesi ingatlan kéményének vizsgálata, a berendezések megfelelőségi igazolása nem történt meg. Miután azok beszerzésére, beüzemelésére hónapokkal a használatbavételi engedély kiadását követően került sor, ez önmagában is megalapozza a III.r. alperes felelősségét. A III.r. alperes szabálytalan eljárását nemcsak az jelentette, hogy a használatbavételi engedély kiadásának időpontjában (
23. szeptember 2.) nem állt rendelkezésre kéményseprői szakvélemény, hanem az is, hogy ez soha nem került pótlásra a felperesi ingatlanra vonatkozóan. A III.r. alperes a használatbavételi engedélyt olyan ingatlanra adta ki, amit nem ellenőrzött, így mulasztása és a keletkezett kár közötti ok-okozati összefüggés egyértelműen megállapítható, amit a perbeli szakértői vélemények is alátámasztanak A III.r. alperes jogellenes magatartását bizonyítja, hogy a használatbavételi engedélyezési eljárás során az építési hatóság felelős képviselője nem intézkedett az előírás ellenes állapot, illetve hiányosságok, ellentmondások felszámolásáról, felelősségét támasztja alá, hogy a teljes ingatlan soha nem volt olyan készültségi fokban, amelyre használatbavételi engedély kiadható lett volna. A III.r. alperes ügyintézője a kialakított fűtésrendszerek, kémények számára sem emlékezett, mivel helyszíni szemle hiányában semmilyen dokumentáció nem készült, így nem tudható, hogy mi került engedélyezésre, ami önmagában is kétségessé teszi, hogy az engedélyezési folyamat során kellő alapossággal járt el. Jogszabályi kötelezettsége (37/
24. (XII. 13.) Ötm. rendelet 38.§
25. pontja) alapján meg kellett volna győződnie arról, hogy az építési tevékenységet az építési engedélynek, az ahhoz tartozó építészeti-műszaki tervdokumentációnak, továbbá az engedélyezett eltérésnek megfelelően végezték el. Az ingatlan biztonságos használata nem volt biztosított, mert az ennek érdekében szükséges - a III.r. alperes felelőssége körébe tartozó - építésügyi hatósági vizsgálatok, ellenőrzések, engedélyeztetések nem történtek meg. A kémény eltakarás előtti vizsgálatát valóban az I.r. alperesnek kellett volna az ellenőrző hatóságtól megrendelnie, ennek hiányát viszont a III.r. alperesnek kellett volna kifogásolnia, mert az kötelező eleme a használatbavételi engedély kiadásának. Az I.r. alperes állításával ellentétben három olyan igazságügyi szakértői vizsgálat is történt, amelyek keretében a szakértők a helyszínen megtekintették a kandallót, ezen szakértői vélemények a peranyag részét képezték, és a perben kirendelt igazságügyi szakértők ezen teljes peranyag birtokában ugyanazon megállapításokat tették, mint a helyszínt megtekintő szakértő, közöttük semmilyen vonatkozásban nincs ellentmondás. Az alperesek fellebbezése nem alapos. A másodfokú bíróság az I. és III.r. alperesek fellebbezésének keretei között, az abban foglalt indokok alapján bírálta felül az elsőfokú bíróság rész-, közbenső ítéletét. Miután az elsőfokú ítéletnek a keresetet a II.r. alperessel szemben elutasító rendelkezését fellebbezéssel egyik fél sem támadta, az elsőfokú rész-, közbenső ítéletnek a részítéleti rendelkezése a Pp. 228.§