Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.888/2017/3/II. A Fővárosi Ítélőtábla a dr. Varga Roland ügyvéd (címe) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek a Kozeschnik és Társa Ügyvédi Iroda (címe; ügyintéző: dr. Kozeschnik Bálint ügyvéd) által képviselt Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal (alperes címe) alperes ellen közérdekű adat kiadása iránt indult perében a Fővárosi Törvényszék
- június
- napján kelt 31.P.22.047/2017/
- számú ítélete ellen az alperes részéről
- sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő í t é l e t e t: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatja és a keresetet elutasító rendelkezést mellőzi. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 25.000 (huszonötezer) forint + áfa másodfokú perköltséget. Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek. Indokolás A felperes a módosított keresetében azt kérte, hogy az alperest arra kötelezze a bíróság, hogy elektronikus úton küldje meg az alperes megalakulását követő közbeszerzési szabályzatait, és közölje, mely időpontban és milyen módon került az módosításra. Kérte, hogy a bíróság marasztalja az alperest az ügyvédi megbízási szerződése szerinti perköltségben. Az alperes a kereset elutasítását kérte. Megjegyezte, hogy a felperes nem megfelelő e-mail címre küldte az adatigénylését, ezért úgy tekintette, hogy az adatigénylés nem neki szól. Előadta, hogy a jelenleg hatályos közbeszerzési szabályzata nyilvános és elérhető a honlapján továbbá, hogy a közbeszerzésekről szóló
- évi CXLIII. törvény (Kbt.)
- §
(1)bekezdése nem teszi kötelezővé a közbeszerzési szabályzat közzétételét. Hivatkozott az Infotv. 27. §
(6)bekezdésében írtakra, továbbá hogy az adatkiadás költséggel jár számára. Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az alperest, hogy 15 nap alatt adja ki a felperes részére ... email címre történő megküldéssel a jelenlegi közbeszerzési szabályzatát megelőző közbeszerzési szabályzatait, és közölje a közbeszerzési szabályzata összesen hány alkalommal és mely időpontokban módosult. Kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperes javára 15 nap alatt 50.000 forint + áfa perköltséget. Ezt meghaladóan a keresetet elutasította. Az elsőfokú bíróság rögzítette, hogy az alperes a per folyamán jelölte meg az internetes elérési útvonalát a jelenleg hatályos közbeszerzési szabályzatának. Az ítéletében hivatkozott az Alaptörvény 39. cikkére, az Intotv. 26. §
(1)bekezdésében, 27. §
(6)bekezdésében, 29. §
(1)bekezdésében és
- §-ában foglaltakra. Ez alapján azt állapította meg, hogy az alperes közbeszerzési szabályzata közérdekből nyilvános adatnak minősül. Az Infotv.
- §
(6)bekezdése vonatkozásban kifejtette, hogy az alperes közbeszerzési szabályzata, mint általánosan követendő eljárási rendje nem minősített adat és annak kiadása semmilyen módon nem veszélyezteti az alperes működését, feladatai ellátását, döntései előkészítését. A költségtérítésre vonatkozó alperesi igény körében kifejtette, hogy az e-mailben történő adatkiadásnak költségvonzata nincsen, ezért azt nem is igényelheti. A nem megfelelő helyre történő igénylés benyújtása körében pedig rögzítette, hogy az alperes nem tett arra vonatkozóan tényelőadást, hogy felperes adatigénylését ne kapta volna meg. A fentiek alapján a Pp. 78. §-a alapján kötelezte a pervesztes alperest perköltség megfizetésére. A perköltség összegét a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 2. §
(1)bekezdés a) pontja szerint állapította meg azzal, hogy mérsékelte a megbízási szerződésben kikötött ügyvédi munkadíjat a ténylegesen elvégzett ügyvédi munka mennyiségére való tekintettel, a perköltség vonatkozásában ezt meghaladóan a keresetet elutasította. Az ítélet kihirdetését követően az alperes eljárási kifogással élt, arra hivatkozással, hogy az elsőfokú bíróság az ítéletének szóbeli indokolása során a jogszabályi előírásokat nem tartotta be. Az elsőfokú bíróság az alperes
- sorszám alatt előterjesztett eljárás szabálytalanságára vonatkozó kifogását a
- sorszám alatti végzésével elutasította. Az alperes a fellebbezésében nemcsak az ítélettel szemben nyújtott be fellebbezést, hanem a
- sorszám alatti végzéssel szemben is. Hivatkozott arra, hogy a felperes által csatolt e-mailből nem volt világos, hogy kihez intézte a felperes a közérdekű adat igénylését. Így az e-mailt tájékoztatásnak tekintette és nem adatigénylésnek. Ismételten hivatkozott a Kbt.
- §
(1)és
(2)bekezdésére, miszerint azok nem teszik kötelezővé a közbeszerzési szabályzat közzétételét. A Kbt. 43. §
(2)bekezdése egyértelműen meghatározza, hogy mely adatokat kell közzétennie. Ezen adatok között a közbeszerzési szabályzat nem szerepel, a Kbt. pedig lex specialisnak tekintendő az Infotv. rendelkezéseihez képest. Előadta, hogy a teljes szabályzat nem tekinthető az Infotv.
- §
- pontja szerinti közérdekű adatnak és a
- pont szerinti közérdekből nyilvános adatnak sem. Mivel a felperes igénye a teljes közbeszerzési szabályzatra irányul, nem állapítható meg ténylegesen, hogy a szabályzatban található esetleges közérdekű adatok, illetve közérdekből nyilvános adatok vonatkozásában mely adatokat kívánja megismerni. Ismételten hivatkozott az Infotv.
- §
(6)bekezdésére, továbbá megjelölte a 27. §
(5)bekezdését is. Előadta, hogy további jövőbeli döntés megalapozását is szolgálják ezen adatok, az adatok közbeszerzési jogi döntéshozatallal kapcsolatosak. A felperes az ellenkérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérte annak helyes indokaira való tekintettel. Az alperes fellebbezése nem alapos. A Fővárosi Ítélőtábla elsődlegesen rögzíti, hogy a másodfokú tárgyaláson a
- sorszám alatti végzésével az alperesnek a Fővárosi Törvényszék 31.P.22.047/2017/
- szám alatt meghozott végzésével szemben előterjesztett fellebbezését hivatalból elutasította. A másodfokú bíróság azonban az ítélettel szembeni fellebbezés elbírálása során figyelembe vette az alperesnek az elsőfokú bíróság eljárásával kapcsolatos kifogását. A Pp.
- §
(5)bekezdése szerint a határozat kihirdetése a rendelkező rész felolvasásából és az indokok rövid ismertetéséből áll. Az utóbbi elmarad, ha a határozatot a törvény szerint nem kell megindokolni. Az elsőfokú bíróság a kihirdetett ítéletét indokolni köteles. A másodfokú bíróság azonban ténylegesen nem vizsgálta, hogy az alperes által sérelmezettek szerint az elsőfokú bíróság az ítéletének kihirdetését követően a szóbeli indokolása során megfelelően járt-e el, vagy sem. A Pp. 252. §
(2)bekezdése szerint hatályon kívül helyezés ugyanis abban az esetben történhet meg, amennyiben az elsőfokú bíróság az eljárás olyan lényeges szabályát sértette meg, ami miatt szükséges a tárgyalás megismétlése. Amennyiben esetlegesen el is mulasztotta az elsőfokú bíróság a megfelelő szóbeli indokolást, akkor sem szükséges a tárgyalást megismételni, az az ítélet meghozatalát, és így a tárgyalás berekesztését megelőző eljárás jogszabályszerűségét nem befolyásolja. Mindezek alapján az ítélet esetleges hatályon kívül helyezését semmilyen körülmény nem indokolta. A per irataiból megállapítható, hogy a felperes az adatigénylését többek között az nszfh sajto@nive.hu címre küldte meg, amely cím szerepel az alperes honlapján. Ezenfelül ténylegesen az alperes sem vitatta azt, hogy megkapta ezen e-mailt, csak arra hivatkozott, hogy nincsen sajtóosztálya. Amennyiben több címzett is feltüntetésre kerül az adatigénylésben akkor az alperes akkor jár el megfelelően, ha az adatigényléssel érdemben foglalkozik, esetlegesen amennyiben bármilyen jellegű pontosítás, vagy egyértelműsítés szükséges, akkor az Infotv. 28. §
(3)bekezdése alapján fel kell hívnia az igénylőt az igény pontosítására. Az alperes ennek nem tett eleget, az egyértelmű igény ellenére semmilyen választ a felperes részére nem küldött. Mindezek alapján a felperes eljárása megfelelt az Infotv. 28. §
(1)bekezdése szerinti előzetes eljárásnak. Az Infotv.
- §
- bekezdése alapján a közbeszerzési szabályzat közérdekű adat. Az alperesnek az adatok jellege folytán az Infotv.
- §
(1)bekezdése alapján lehetővé kell tennie, hogy a közbeszerzési szabályzatát erre irányuló igény alapján bárki, így a felperes is megismerhesse. A másodfokú bíróság utal arra is, hogy az Infotv. 30. §
(2)bekezdése alapján, ha a kért adatot már korábban elektronikusan nyilvánosságra hozták, akkor az igény teljesíthető az adatot tartalmazó nyilvános forrás megjelölésével. Az alperes csak a per folyamán jelölte meg, hogy elektronikusan hol érhető el az adatigénylés időpontjában hatályos közbeszerzési szabályzata. Ezen szabályzat alapján pedig megállapítható, hogy abban csak olyan személyes adatok szerepelnek, amelyek az Infotv. 26. §
(2)bekezdése közérdekből nyilvános adatnak minősülnek, és így megismerhetőek. Az alperesi fellebbezéssel kapcsolatosan a Fővárosi Ítélőtábla rámutat arra az egységes bírósági joggyakorlatra, mely szerint az adatnyilvánosság elve alapján elegendő, hogy ha az igénylő egy dokumentumot jelöl meg, mint megismerni kívánt adatösszességet, ugyanis értelemszerűen a dokumentum tényleges tartalmáról, és így az egyes konkrét adatokról ismeretekkel nem rendelkezik. Amennyiben ezen dokumentum számára meg nem ismerhető adatokat is tartalmaz, akkor az adatkezelő az igényt teljesítheti úgy, hogy felismerhetetlenné tesz olyan adatokat, melyet az adatigénylő nem jogosult megismerni. [Infotv. 30. §
(1)bekezdés]. Az alperesnek a Kbt. rendelkezéseire való hivatkozása körében a Fővárosi Ítélőtábla rögzíti, hogy a Kbt. rendelkezései nem írják felül az Infotv. rendelkezéseit, nem tekinthető speciális szabályozási környezetnek az Infotv-hez képest, nem szűkítik az Alaptörvényben biztosított közérdekű adatok megismeréséhez fűződő jogot. A közérdekű adatok megismerhetőségének egyik módja a közzétételi kötelezettség (Infotv. 33. §), a másik módja az egyedi adatigénylés teljesítése. A Kbt. alperes által hivatkozott Kbt. 43. §
(1)és
(2)bekezdése azt írja elő, hogy a közbeszerzési adatbázisban, vagy a saját honlapján mit köteles közzétenni az ajánlatkérő. Ezek közérdekből nyilvános adatok, miután törvény írja elő a közzétételi kötelezettséget (Infotv.
- §
- pont). Mindez azonban nem jelenti azt, hogy egyedi adatigénylésnek ne kelljen eleget tennie a közfeladatot ellátó alperesnek. A másodfokú bíróság ezen kívül rámutat arra, hogy a Kbt.
- §
(1)bekezdése alapján az ajánlatkérő köteles úgynevezett közbeszerzési szabályzatot készíteni. A közbeszerzési szabályzat célja éppen az áttekinthetőség, a közpénzek felhasználásával kapcsolatos belső eljárási rend meghatározása, amelynek megismerhetősége az Alaptörvény 39. cikkének érvényesülésének egyik garanciája. Az Infotv. 27. §
(5)és
(6)bekezdésére történő alperesi hivatkozás körében a másodfokú bíróság rámutat arra, hogy a fellebbezésben az alperes már újabb megtagadási okra nem hivatkozhat a Pp. 235. §
(1)bekezdése alapján, az alapeljárásban pedig kizárólag az Infotv. 27. §
(6)bekezdését jelölte meg általánosságban. A Fővárosi Ítélőtábla hangsúlyozza, hogy nem elegendő a formálisan megtagadási okra hivatkoznia az adatkezelőnek, hanem éppen az alperes által hivatkozott alkotmánybírósági határozatok alapján azt is meg kell jelölnie, hogy melyik eljárását és mennyiben érintené a kért adatok nyilvánosságra hozatala. Ilyen jellegű előadást az alperes nem tett, ezért sem az első-, sem a másodfokú bíróságnak érdemben az ezen megtagadási okokra történő alperesi hivatkozást nem kellett vizsgálnia. A másodfokú bíróság azonban megjegyzi, hogy a közbeszerzési szabályzat - figyelemmel arra is, hogy a Kbt. 27. §
(1)bekezdése alapján milyen jellegű adatokat tartalmaz - nem minősülhet olyan adatnak, amely az alperes egyedi eljárása során keletkezett, vagy került rögzítésre, így jelen esetben az Infotv. 27. §
(5)és
(6)bekezdésre való hivatkozás helytállósága fogalmilag kizárt. A költségek megtérítésére vonatkozó alperesi előadással kapcsolatosan a másodfokú bíróság rámutat, hogy nem adta elő, hogy milyen költségekkel járna ezen adatok közlése. Az Infotv. 29. §
(3)bekezdése, valamint
(5)bekezdése, valamint a közérdekű adat iránti igény teljesítéséért megállapítható költségtérítés mértékéről 301/2016. (IX. 30.) Korm.rendelet 3. §
(1)bekezdése alapján az alperes csakis akkor igényelhetne költségtérítést, amennyiben a munkaerő-ráfordítás időtartama a négy munkaórát meghaladná. Figyelemmel arra, hogy milyen jellegűek a felperes által kért adatok, illetve arra is, hogy megállapítható, hogy az alperes jelenleg hatályos közbeszerzési szabályzata milyen terjedelmű, egyértelmű hogy az esetleges korábban hatályos szabályzatok közlése, a módosítások számának és módjának meghatározása nem járhat négy órát meghaladó munkaidő ráfordítással, így a költségigény sem lehet megalapozott. Az elsőfokú bíróság a felperes keresetének ténylegesen teljes mértékben helyt adott. A másodfokú bíróság észlelte, hogy az elsőfokú bíróságnak a kereset elutasítására vonatkozó rendelkezése a felperes által igényelt perköltség összegére vonatkozik. Amennyiben az elsőfokú bíróság kevesebb összegű perköltség megfizetésre kötelezi a felet a másik fél által igényeltnél, akkor az igényelt perköltség összegét mérsékli, ennek indokát adja, de ezen rendelkezésével nem a keresetet utasítja el. Mindezek alapján a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253. §
(2)bekezdése alapján részben megváltoztatta. A másodfokú bíróság szükségesnek tartja megjegyezni az elsőfokú bíróság ítéletével kapcsolatosan, hogy az ítélet rendelkező részében nem határozta meg, hogy mely időpontig keletkezett adatok közlésére köteles az alperes. Az alperesi önkéntes teljesítés elmaradása esetén is a felperes azonban csak a
- április hó
- napjáig megvalósult közbeszerzési szabályzatmódosítások közlésére tarthat igényt, az ezen időpontot követő időszakra vonatkozó esetleges módosításokra nem, mivel ezen időpontot követő időszakra az adatigénylése értelemszerűen nem terjedt ki. Az alperes fellebbezése nem volt megalapozott, ezért a Pp.
- §-án keresztül érvényesülő Pp.
- §
(1)bekezdése szerint a másodfokú perköltséget neki kell viselnie. Annak összegszerűségét a másodfokú bíróság a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 2. §
(1)bekezdés a) pontjára figyelemmel, de a
(2)bekezdés szerinti mérsékléssel, a ténylegesen kifejtett ügyvédi munka mennyiségére tekintettel állapította meg, amely során a 4/A. § rendelkezését is alkalmazta. A per az Itv. 57. §
(1)bekezdés o) pontja alapján illetékmentes. Budapest,
- november
- . Hercsik Zita s.k. a tanács elnöke Dr. Fintha-Nagy Péter László s.k. előadó bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő Dr. Kovács Éva s.k. bíró