Mfv.10768/2016/1 – Kúria

(3),

1. XXII. Tv.
2. §

(2),

1. III. Tv.
2. §,
3. III. Tv.
4. § A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Mfv.I.10.768/2016/
5. A tanács tagjai: . Tallián Blanka a tanács elnöke Dr. Mészárosné dr. Szabó Zsuzsanna előadó bíró Dr. Hajdu Edit bíró A felperes: A felperes képviselője: Dr. Gyurkovics Bence ügyvéd Az alperes: Az alperes képviselője: Dr. V. Nagy Alíz ügyvéd A per tárgya: munkaviszony jogellenes megszüntetése A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Szombathelyi Törvényszék 7.Mf.20.394/2016/4/I. Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Szombathelyi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 7.M.174/2015/18-I. Rendelkező rész A Kúria a Szombathelyi Törvényszék 7.Mf.20.394/2016/4/I. számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek - tizenöt nap alatt - 30.000 (harmincezer) forint és 8.100 (nyolcezer-egyszáz) forint áfa felülvizsgálati eljárási költséget. A felülvizsgálati eljárásban felmerült 360.000 (háromszázhatvanezer) forint illeték az államot terheli. Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes
6. szeptember 26-ától állt az alperes alkalmazásában, [2] a sz. telephelyen pénzügyi ügyintéző, majd kereskedelmi ügyintéző,
7. január 1-jétől értékesítő csoportvezető munkakört töltött be. Emellett megállapodás szerint
8. március 20-ától a munkakörébe nem tartozó kereskedelmi ügyintézői tevékenységet is ellátott. A munkaköri leírása meghatározta a sales office manager (SOM) munkakör célját, feladatát. A felperes munkaviszonyát az alperes
9. június 1-jén kelt felmondással szüntette meg 30 napos felmondási idő biztosítása mellett. Az intézkedés indokolása szerint a felperes nem alkalmas a munkakörébe tartozó feladatok elvárt szintű elvégzésére, nem tanúsít kellő gondosságot, a munkáltató utasításait nem tartja be, a feladatait pontatlanul, hiányosan és késedelmesen végzi a közvetlen felettese többszöri felhívása ellenére. A felperes fontos bizalmi pozíciót tölt be, ehhez kapcsolódóan felelős a sales stratégia betartásáért, a kiszállítások megszervezéséért, a feladatok delegálásáért. Mindez a munkáltatónál az úgynevezett serria reportban kerül értékelésre, e tekintetben a negyedéves meetingeken rendszeresen az egyik legrosszabb eredmény M-é, amelyben a felperesnek nagy felelőssége van. A munkáltató a felperes terhére rótta, hogy a szervezői munkáját nem megfelelően végzi, emiatt túl sok áru van a raktáron, a kiszállítások nem elég gyorsak. A belső szabályzat szerinti dokumentációkat késedelmesen, illetve nem megfelelően, hibásan készíti el. A felperes feladatát képezi az árlisták átültetése, beillesztése a munkáltató belső rendszerébe (K-soft), amellyel nem a kívánt tempóban halad. A leányvállalatokkal, társcégekkel való hatékonyabb kapcsolattartás érdekében a felperes feladata lett volna egy elektronikus rendszer implementálása (EDI), amelyet szintén nem fejezett be. Az irodában a rend és a dokumentáció nem megfelelő, nem pontos, nem elég rendszerezett. A felperes nem folytat megfelelő kommunikációt a társosztályokkal, felelős azért, hogy a logisztika, értékesítés és a termelésszervezés között a kommunikáció megfelelő legyen, ez pedig lassítja a folyamatot, a munkáltató működését, gazdaságát veszélyezteti. A felperes által jóváhagyott rendelések több esetben túllépték az úgynevezett costumer limitet, amelyért az iroda írásbeli figyelmeztetést kapott, és abban világossá tették a következő eset következményeit, ennek ellenére a hiba még egyszer előfordult. A felperes nem alkalmas a munkakörébe tartozó feladatok ellátására, a munkáltató gazdasági, anyagi érdekeit súlyosan veszélyezteti. A kereseti kérelem és az alperes védekezése [3] [4] A felperes a keresetében a felmondás jogellenességének megállapítását, és az ahhoz fűződő jogkövetkezmények alkalmazását, pontosított kérelmében 873.531 forint elmaradt jövedelem megfizetését, valamint 300.000 forint végkielégítés megtérítését kérte. Kamat, és perköltség iránti igényt is előterjesztett. Álláspontja szerint a felmondás indokai nem felelnek meg a [5] valóságnak, az alperes által megjelölt esetekben elvárható gondosságot tanúsított, a munkáltatói utasítást betartotta, az ennek ellenére fellépő hibákat, késéseket pedig rajta kívülálló okok eredményezték. Amennyiben a munkáltató mulasztást észlelt a munkájában, akkor ezt a felmondást megelőzően lehetősége lett volna vele tisztázni. A reklamációs ügyintézéssel kapcsolatban arra hivatkozott, hogy a tevékenység jellege teszi a folyamatot elhúzódóvá. A bírói gyakorlat szerint súlytalan, csekély kötelezettségszegést jogszerű felmondási indokként az okszerűség hiánya miatt nem lehet elfogadni. Az alperes bizonyítékaival szemben hivatkozott a 2014-2015-ös teljesítményértékelésének eredményére, amely egyértelműen pozitív volt. Az alperes a kereset elutasítását és a felperes perköltségben történő marasztalását kérte. Hivatkozása szerint a felmondás indokolásában foglaltak megfelelnek a jogszabályi követelményeknek, az indokok valósak, világosak és okszerűek. Az első- és másodfokú ítélet [6] A Szombathelyi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 7.M.174/2015/18I. számú ítéletével a keresetet elutasította, és a felperest perköltség fizetésére kötelezte. Megállapította, hogy az eljárási illetéket és a tolmácsdíjat az állam viseli. [7] Az elsőfokú bíróság ítéletében utalt a munka törvénykönyvéről szóló
10. évi I. törvény (Mt.)
11. §-ának

(2)bekezdésére, 65. §-ának

(1)bekezdésére, valamint a 66. §-ának

(1)és

(2)bekezdésében foglaltakra. [8] Elsődlegesen kifejtette, hogy a felperes alkalmatlanságát az általa betöltött sales office manager munkakör tekintetében kellett vizsgálni. Erre figyelemmel a perbeli jogvita elbírálásakor annak van jelentősége, hogy az alperes szervezeti felépítésében a felperes munkakörébe milyen feladatok tartoztak, és hogy ezek ellátása során milyen magatartást tanúsított. [9] A sales office managerre vonatkozó munkaköri leírás a felperes feladataként, illetőleg felelősségeként határozta meg a raktári készleteknek az ellenőrzését, illetőleg ezzel összefüggésben az úgynevezett koros készleteknek az elemzését. N.T. pénzügyi igazgató, valamint I.I. exportértékesítési igazgató vallomása szerint amíg a felperes töltötte be a sales office manageri munkakört, a raktári készlet nagysága, illetőleg a koros készlet aránya folyamatos problémaként jelentkezett, ennek elhárítása érdekében a felperes nem tudott eredményt elérni. [10] A bíróság álláspontja szerint a felperes által csatolt kimutatás a tanúvallomással, illetőleg a korábbi felperesi előadással szemben nem igazolja, hogy a raktári készlet mértékére vonatkozó előírások az alperes sz. telephelyén betartásra kerültek volna. A felperest az értékesítési osztály vezetőjeként felelősség terhelte abban a tekintetben, hogy a munkáltató erre vonatkozó stratégiája betartásra kerüljön, és amennyiben a tényleges állapot ettől eltért, elvárható lett volna, hogy a megfelelő intézkedéseket megtegye. [11] Az alperes a felmondást megelőző 8 hónap vonatkozásában kimutatásokkal igazolta, hogy a legjelentősebb termék (forgácslap) a raktári készleten belül 2 hónapnál régebbi volt, a koros árukészlet aránya folyamatosan meghaladta a célként meghatározott 5 %-os mértéket. Az alperes maga sem állította, hogy ezért a helyzetért kizárólag a felperest terhelné a felelősség. Ennek kapcsán adatokat közölt arra, hogy kimutatásaik szerint a raktárból történő kiszállítás során a logisztikai osztály milyen arányban nem alkalmazta az úgynevezett FIFO-módszert. Ennek alapján számszerűsíthető, hogy az ún. koros készlet alakulásában a logisztikai osztályt, illetve az értékesítési területet milyen felelősség terheli. A felperesi előadás, miszerint a raktári készlet rakatszámainak megváltozása eredményezheti a kimutatásban foglaltakat, nem került bizonyításra, és nem életszerű, hogy a rakatszámok megváltozása huzamos időn keresztül olyan nagy arányban fordulna elő, amely az alperesi kimutatást érdemben befolyásolná. [12] A panaszkezelés ügyintézése számos esetben meghaladta az elvárt 30 napos határidőt, valamint a csatolt okirati bizonyítékok alapján az is megállapítható, hogy a beérkezett reklamációt az értékesítési osztály - amelynek felelős vezetője a felperes volt - nem rögzítette az alperesi rendszerben a beérkezés napján. Ez utóbbi körülményből arra lehet következtetni, hogy számos esetben a tényleges ügyintézési idő az alperesi kimutatásban foglaltakat meghaladta. [13] Az alperes a felmondást megelőző

1. március - áprilisi ügyintézéssel bizonyította, hogy a reklamáció dokumentálása nem megfelelően történt, illetőleg hogy a folyamat lezárását jelentő credit note kiállítása is késedelmesen, az ügyfél többszöri kérésére, illetőleg a felperes munkahelyi vezetőjének kifejezett felhívására történt meg. [14] Bizonyításra került, hogy a felperes munkavégzése a bónusz juttatás kiszámítása, és ennek eredményeként a credit note kiállítása tekintetében sem volt az elvárásoknak megfelelő. [15] Az úgynevezett costumer limitet illetően a bíróság bizonyítottnak találta a felmondási indok valóságát, valamint hogy ez alapján megállapítható a felperes jelentős kötelezettségszegéseként értékelhető utasításellenes munkavégzése. A bíróság álláspontja szerint a felperesi védekezés, miszerint a bizonyított összegen felüli szállítások az alperesnél megengedettek voltak, nem nyert igazolást tekintve, hogy ezt cáfolta N.T., I.I. tanúvallomása. Önmagában az, hogy az értékesítési osztály ügyintézői a szabályt nem vették figyelembe a munkavégzésük során és utólag kérték a limiten felüli szállításra a jóváhagyást az erre jogosultsággal rendelkező N.T.-tól, nem jelenti, hogy ezen gyakorlat az alperes által megengedett volt. [16] A felmondásban megjelölt, a felperes munkavégzésével összefüggésben megállapítható kifogások a bíróság álláspontja szerint súlyuknál fogva akár egyenként, de összességükben értékelve mindenképpen olyan jelentőségűek, amelyek a munkáltatói felmondást megalapozottá teszik. [17] A bíróság álláspontja szerint a felmondási indokok valóságán túlmenően azok okszerűségét is bizonyította az alperes. Mindezt nem cáfolja, hogy a felperes teljesítményértékelése „nagyon jó" minősítésű, és hogy abból a felmondás indokolásában megfogalmazott nem megfelelő munkavégzésre nem lehet következtetni. A teljesítményértékelésben szereplő megállapítások vizsgálatakor a bíróság figyelemmel volt Igor Ilic tanúvallomására, aki előadta, hogy a felmerülő problémákat nem a teljesítményértékelésben kezeli, és a hibákat ebben nem rögzíti. A teljesítményértékelést formálisnak tekintette az alperes, minden munkavállalónak így történt a teljesítményértékelése a bónusz kifizetés érdekében. [18] A felperes fellebbezése folytán eljárt Szombathelyi Törvényszék 7.Mf.20.394/2016/4/I. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta, és a felperest perköltség fizetésre kötelezte. Megállapította, hogy a fellebbezési illetéket az állam viseli. [19] A másodfokú bíróság a felmondás indokolását világosnak tartotta, mivel álláspontja szerint abból pontosan megállapítható, hogy az alperes milyen okból nem tartotta alkalmasnak a felperest a munkakör betöltésére. Emellett további követelmény a valóság és okszerűség, amely a másodfokú bíróság szerint szintén betartásra került. [20] Az alperes az előkészítő irata mellékleteként csatolta az alperes sz telephelyének koros készlet kimutatását
2. szeptember és
3. május közötti időszakra. Ez igazolja, hogy a két hónapnál régebbi készlet vonatkozásában elvárt 5 %-os küszöböt egyik hónapban sem sikerült tartani. Az irat szerint 20 - 30 %-ra tehető a logisztika felelőssége, ami a felperes felelősségét is eredményezi. [21] A munkaköri leírás szerint a felperes felelős volt a teljes panaszkezelési folyamat lebonyolításáért, annak beérkezésétől a lezárásáig. Az ezzel kapcsolatos kifogásait az alperes az előkészítő irat mellékleteivel, I.I. tanú vallomásával, és e-mail levélváltásokkal bizonyította. [22] Az árlisták elkészítésével kapcsolatban a felperes sem vitatta, hogy részt vett a szófiai képzésen. I.I. és T.K. mellett a felperes kapta meg az utasításokat az árlisták elkészítéséről azzal, hogy annak minél előbb tegyen eleget. [23] Az EDI rendszer bevezetésével összefüggésben a törvényszéknek az volt az álláspontja, hogy a felperesnek a helyzet megoldására nem voltak eszközei, így terhére ezzel kapcsolatosan mulasztás nem állapítható meg. [24] Nem megfelelő indoka a felmondásnak az sem, hogy az irodában a rend és a dokumentáció nem megfelelő, ezt az alperes ítéleti bizonyossággal megállapíthatóan nem igazolta. [25] A társosztályokkal folytatott kommunikáció mint követelmény következett a felperes munkaköri leírásából, feladataiból. A hiányosságokat V.D. tanúvallomása, és a csatolt e-mailek bizonyítják. [26] A limiten felüli szállítással kapcsolatban csatolta az alperes a
4. április 13-ai e-mailt, amelyben az érintetteket figyelmeztették a limit feletti kiszállítás jogkövetkezményére. Ennek ellenére az irattal bizonyítottan
5. május 22-én ismételten limit fölött történt számlázás és kiszállítás. [27] A teljesítményértékelések okirati bizonyítékok, az abban foglaltakkal szemben az alperesnek a perben módja volt bizonyítani a felperes értékesítési csoportvezető munkakörre való alkalmatlanságát, amely bizonyítási kötelezettségének az alperes sikerrel tett eleget. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [28] A felperes a felülvizsgálati kérelmében elsődlegesen a jogerős ítélet „megváltoztatását" és a kereseti kérelemnek való helyt adást kérte. Másodlagosan a jogerős ítélet elsőfokú határozatra is kiterjedő hatályon kívül helyezése mellett az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására utasítását indítványozta. Kérte az alperes perköltség fizetésre kötelezését. [29] A felülvizsgálati érvelés szerint a jogerős ítélet sérti az Mt.
6. §-ának

(2)bekezdésében foglaltakat, valamint az Mt. 66. §-ának

(2)bekezdésében rögzítetteket. [30] A felülvizsgálati kérelem szerint a felperesnek a munkaköréhez kapcsolódóan nem voltak meg a hatékony eszközei bizonyos folyamatok gyorsítására. Szóban a feletteseinek és a meetingeken is jelezte a problémákat, de érdemi eszközt nem bocsátottak a rendelkezésére. Ennek azért van jelentősége, mert a bíróságok akként foglaltak állást, hogy a felperes által betöltött sales office manageri munkakör az alperesi szervezetben vezetői munkakörnek tekintendő. A munkakör tartalmát nem az elnevezése, hanem a ténylegesen végzett munka alapján kell megítélni, a vezetői munkakörnek minősülést pedig a felperes által betöltött pozíció szerint kellett volna vizsgálni, amelynek a bíróságok nem tettek eleget. Az alperes a felmondási okiratban nem kifogásolta a felperes aktivitását, illetve a problémamegoldó képességét. [31] A koros raktárkészlettel összefüggésben a felperes személyes felelőssége nem állapítható meg. Nem az értékesítési osztály vagy a logisztikai osztály felelőssége volt a kérdés, hanem kizárólag a felperesé. [32] Az értékesítési osztálynak nem volt ráhatása arra, hogy a raktárban hányadik rakatot, és azon belül melyiket szállítják ki. Az elsőfokú bíróság indokolásában megállapította, hogy az alperes által a csatolt táblázat alapján számszerűsíthető, miszerint a koros készlet alakulásában a logisztikai osztályt milyen mértékben terheli a felelősség. Ebből következtetni lehet az értékesítési terület felelősségére is, ez azonban nem terjedhet ki a felperes személyes felelősségére. [33] Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint az ügyintézéssel az alperes bizonyította, hogy a reklamáció dokumentálása nem megfelelően történt, illetve a credit note kiállítása az ügyfél többszöri kérésére, illetőleg a munkahelyi vezető kifejezett felhívására történt. A teljes iratanyag az ügyintézés kapcsán nem került becsatolásra, így nem volt megállapítható a folyamat elhúzódása sem. Az eljárás ezekben az esetekben akként történt, hogy egy héten egyszer, csütörtökön délután volt reklamációs megbeszélés, ahol M.J. döntött arról, hogy a panasz elfogadható-e. I.I. általában hétfőn és pénteken tartózkodott az irodában, az ő aláírása után kapta vissza a felperes a dokumentációt. [34] Az úgynevezett „customer limit" vonatkozásában a felperes hivatkozott arra, hogy az esetleges limiten felüli kiszállításokat az értékesítési ügyintézők végezték, az engedélyt N.T.-tól kérték.

1. április 13-án történt bizonyítottan az utolsó limiten felüli kiszállítás, ezt követően ilyenre nem került sor. [35] A társosztályokkal való kommunikációs problémával összefüggésben a felperes V.D. vezérigazgató nyilatkozatára utalt, amelyből egyértelműen az a következtetés volt levonható, hogy az alperes ezt maga is kis mértékű problémának tekintette. [36] A felperes hivatkozása szerint a munkaviszony fennállása alatt nem hozták a tudomására, hogy a munkavégzésével az alperes nincs megelégedve. A teljesítményértékelésből kiemelendő, hogy a felperes három legnagyobb erősségének az alperes a motivációt, a jó szervezőkészséget és a kreativitást emelte ki. Az alperesnek módja volt az alkalmatlanságot bizonyítani, azonban ezen kötelezettségének nem tett eleget. [37] A következetes ítélkezési gyakorlat szerint az alkalmatlanságot olyan bizonyított, konkrét tények alapján lehet megállapítani, amelyből okszerűen lehet következtetni arra, hogy a munkavállaló (közalkalmazott) a munkakörét nem képes ellátni (Mfv.I.10.406/1993., Mfv.I.10.361/1997.). [38] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában való fenntartására irányult a felperes perköltség fizetésre kötelezése mellett. [39] Hivatkozott a BH1998.401., és a BH1995.
2. számú eseti döntésekre, és ezek alapján arra, hogy a felülvizsgálati eljárásban nincs helye a bizonyítékok felülmérlegelésének. [40] Egyebekben részletes indokát adta, hogy a felperes vezetői munkaköre alatt mit értett, és hogy ehhez kapcsolódóan milyen feladatok teljesítését várta el a munkáltató. [41] A raktárkészlet, koros készlet vonatkozásában utalt arra, hogy a felperesnek nem kizárólag az ún. vevőre gyártott termékekre volt ráhatása, hanem az expressz termékekre is, amelyet nem tartott be. [42] A reklamációs folyamatok, panaszkezelések tekintetében is helytálló döntést hoztak a bíróságok, a becsatolt e-mailek egyértelműen igazolják a reklamációk beérkezésének, rögzítésének, lezárásának időpontját. I.I. tanúvallomásában foglaltak szerint az ügyfélnek több alkalommal az igazgatót kellett a panasszal megkeresnie a helyzet rendezése érdekében. [43] Az alperes a felülvizsgálati ellenkérelmében a costumer limittel összefüggésben hivatkozott arra, hogy
3. május 22-én is limiten felüli szállítás történt, beazonosíthatóan a sz. értékesítési osztályról. [44] A kommunikáció nem megfelelő voltát az alperes V.D., I.I. vallomásával igazolta. [45] A munkáltató ténylegesen a vezetőket egységesen 100 %-ra értékelte a bónusz juttatás kifizethetősége érdekében, amit az eljáró bíróságok helyesen állapítottak meg. A Kúria döntése és jogi indokai [46] A felülvizsgálati kérelem nem megalapozott. [47] A Pp.
4. §

(2)bekezdés alapján a Kúria a jogerős ítéletet csak a felülvizsgálati kérelem és a csatlakozó felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálhatja felül. A Pp. 272. §

(2)bekezdés szerint pedig a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni azt a határozatot, amely ellen a felülvizsgálati kérelem irányul, azt, hogy a fél milyen tartalmú határozat meghozatalát kívánja, továbbá elő kell adni - a jogszabálysértés és a megsértett jogszabályhely megjelölése mellett -, hogy a fél a határozat megváltoztatását milyen okból kívánja. [48] A felülvizsgálati kérelem egymással szorosan összefüggő kötelező tartalmi kellékei tehát a jogszabálysértés és a megsértett jogszabályhely megjelölése, valamint annak kifejtése, hogy a fél a határozat megváltoztatását milyen okból kívánja. Ezen együttes törvényi feltételeknek a fél akkor tesz eleget, ha egyrészt a megsértett jogszabályhelyet konkrétan megjelöli, másrészt pedig a hivatkozott jogszabálysértést tartalmilag is körülírja, az erre vonatkozó jogi álláspontját részletesen kifejti, vagyis a jogszabálysértésre való hivatkozását, indokait is ismerteti. Amennyiben a fél a felülvizsgálati kérelmében több, egymástól elkülönülő jogszabálysértésre hivatkozik, valamennyi hivatkozásának rendelkeznie kell a fent meghatározott tartalmi követelményekkel. A jogerős ítélet több rendelkezése ellen irányuló felülvizsgálati kérelem esetén annak a törvényben előírt tartalmi kellékeket kérelmenként külön-külön kell tartalmaznia, és ezek hiánytalan meglétét is a Kúria külön-külön vizsgálja [1/2016. (II.15.) PK vélemény 4-6. pont]. [49] A felperes a felülvizsgálati kérelmében az Mt. 64. §

(2)bekezdésének és a 66. §

(2)bekezdésének megsértését panaszolta, a Pp.

1. §-át azonban nem jelölte meg. Ebből következően a jogerős ítéletben megállapított tényállás a felülvizsgálati eljárásban is irányadó volt, és csak az képezhette vizsgálat tárgyát, hogy az adott tényállás mellett az alperes felmondása jogszerűnek tekinthető-e. [50] Az eljáró bíróságok helytállóan fejtették ki, hogy a felmondás amely összefoglaló indokokat is tartalmazott - részletesen rögzíti a felperes terhére rótt, és az alperes álláspontja szerint az alkalmatlanságát megalapozó körülményeket. Az abban foglaltak megfelelnek a világos indokolás követelmények, ezáltal nem sérült az Mt.
2. §-ának

(2)bekezdése, és a felmondás megfelelt az MK.

1. számú állásfoglalásban meghatározottaknak. [51] A bíróságok helytállóan indultak ki abból, hogy az alkalmatlanságot nem általánosságban kellett vizsgálni, hanem a felperes által betöltött sales office manageri munkakörre vetítve. Azt kellett értékelni, hogy az alperes a felperessel szemben milyen objektív elvárásokat fogalmazott meg, és a munkavállaló ennek mennyiben felelt meg. A bíróságok nem azt értékelték, hogy a felperes vezető állású munkavállalónak minősült-e, csupán azt rögzítették, hogy az ellenőrzési és irányítási tevékenysége miatt az értékesítési osztály vezetőjeként vele szemben fokozott elvárások érvényesültek. E körben helytálló megállapításra jutottak, a felperes ezzel ellentétes felülvizsgálati érvelése nem alapos. [52] Megalapozatlanul hivatkozott a felperes a felülvizsgálati kérelmében arra, hogy aktivitását, problémamegoldó képességének hiányát az alperes nem állította a felmondásában sem. Ezzel szemben a jogviszony megszüntetésekor az alperes a felperes terhére rótta egyebek mellett -, hogy „nem elég gyors", „nem a kívánt tempóban halad", „nem folytat megfelelő kommunikációt a társosztályokkal", stb. Mindebből következően pedig a jogerős ítélet helyes következtetésre jutott a felperes aktivitását, problémamegoldó képességének hiányát illetően. [53] A felperes alappal hivatkozott arra, hogy a jogvita eldöntése során nem az értékesítési vagy a logisztikai osztály felelősségét kellett vizsgálni, hanem az ő munkavégzését kellett értékelni. A bíróságok helyesen vették figyelembe ezzel összefüggésben a felperes szervezeten belül elfoglalt helyét, az értékesítési osztály munkája során felmerült hiányosságok miatti felelősségét, és helytállóan foglaltak állást minderről a felperes tevékenységének értékelésekor. Az úgynevezett „koros készlet" miatt az alperes maga sem állította, hogy kizárólag a felperest terhelte a felelősség. Ugyanakkor ezzel összefüggésben helyesen értékelték a bíróságok a felperes mint vezető felelősségét, azt, hogy a hiányosságok elhárítása érdekében semmilyen érdemi intézkedést nem tett. Bizonyított volt, hogy túl sok áru volt, a „sales részleg pedig nem gyakorolt kellő nyomást az ügyfélre" (I.I. jegyzőkönyv,
2. oldal
3. bekezdés). Ez pedig mint vezetőnek mindenképpen a felperes terhére értékelendő körülmény. [54] A reklamáció, panaszkezelés hiányosságait állító felmondási indokot az alperes bizonyította (Pp.
4. §) a csatolt e-mail üzenetekkel, valamint tanúvallomással. I.I. exportértékesítési igazgató tanúként állította, hogy „A tulajdonosnak volt egy olyan kérése, hogy minden ilyen panaszos ügyet 30 napon belül zárjunk le, valamiféle megoldást találjunk. Ez volt az a terület, ahol leginkább elégedetlenek voltunk, hiszen megnéztem, 150 olyan esetet találtunk, ahol 30 napon belül nem fért bele az ügyintézés. Sok esetben előfordult az is, hogy nemcsak szóban, de írásban is megkeresett a vevő azzal, hogy a sales office managertől nem kapott választ, és adott esetben a második, harmadik e-mail után már az ügyfél engem keresett meg a panaszával" (jegyzőkönyv,
5. oldal
6. bekezdés). [55] Az úgynevezett „customer limit" -tel összefüggő felmondási okot is bizonyította az alperes. A rendelkezésre álló adatok alapján megállapítható volt, hogy a
7. április 13-án küldött e-mailben az érintetteket figyelmeztették a limit feletti kiszállítás jogkövetkezményére. Ennek ellenére az irattal igazoltan
8. május 22-én ismételten limit fölött történt számlázás és kiszállítás. Az elsőfokú bíróság helytállóan fejtette ki, hogy a felperesnek mint értékesítési osztályvezetőnek feladata volt, hogy erre ne kerüljön sor. Önmagában az a körülmény, hogy az értékesítési ügyintézők esetleg az előírásokat nem vették figyelembe, és utólag kérték a limiten felüli szállítás jóváhagyását N.T.-tól, nem jelenti azt, hogy ez a gyakorlat az alperes által megengedett lett volna. [56] A társosztályokkal való kommunikáció hiányát tartalmazó felmondási okkal összefüggésben a felperes maga is hivatkozott V.D. vezérigazgató nyilatkozatára. Eszerint „Ez a probléma egy apró része volt a felperessel kapcsolatos csomagnak, ez a probléma szóba került, de egy pár szó erejéig" (jegyzőkönyv,
9. oldal). Ebből következően megállapítható, hogy ezen felmondási indokot az alperes nem tekintette kiemelt jelentőségűnek, a vezérigazgató azonban megerősítette, hogy a felperessel kapcsolatos problémák vizsgálata során ezt is értékelték, és a munkáltató, ha kis mértékben is, de a felperes terhére rótta. Annak pedig, hogy a feladatok megosztását ki, és hogyan találta volna elfogadhatónak, a jelen jogvita keretein kívül esik. [57] Az eljáró bíróságok helytállóan foglaltak állást a felperes teljesítményértékeléséről is. Az alperes bizonyította, hogy valamennyi vezető munkavállalója teljesítményét 100 %-osra értékelte, a bónusz juttatás kifizethetősége érdekében. A felperes ennek ellenkezőjét nem igazolta, így nem tudta cáfolni a szakmai alkalmatlanságát állító felmondási érvelést sem (Pp.
10. §). [58] Minderre tekintettel az eljáró bíróságok helyesen állapították meg, hogy a munkáltatói felmondás jogszerű volt, az nem sértette az .
11. §-ának

(2)bekezdésében foglaltakat. [59] A kifejtettekre tekintettel a Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta a Pp. 275. §-ának

(3)bekezdése alapján Záró rész [60] A felperes perköltség fizetési kötelezettsége a Pp. 78. §-ának

(1)bekezdésén alapul. [61] A felperes munkavállalói költségkedvezményére figyelemmel az adott ügyben irányadó 6/

1. (VI.26.) IM rendelet
2. §-a értelmében a felülvizsgálati eljárás illetéke az államot terheli. [62] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp.
3. §-ának

(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. Budapest,

1. szeptember
2. Dr. Tallián Blanka s.k. a tanács elnöke, dr. Mészárosné dr. Szabó Zsuzsanna s.k. előadó bíró, dr. Hajdu Edit s.k. bíró