Mfv.10272/2016/1 – Kúria

(1)bekezdés megsértésére történő hivatkozás hiányában a felülvizsgált határozatban foglalt tényállás az irányadó a felülvizsgálati eljárásban. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Mfv.I.10.272/2016/

1. A tanács tagjai: . Hajdu Edit a tanács elnöke, előadó bíró Dr. Tallián Blanka bíró Dr. Mészárosné dr. Szabó Zsuzsanna bíró A felperes: A felperes képviselője: ifj. Dr. Maklári László ügyvéd Az alperes: Az alperes képviselője: Dr. Michalik György jogtanácsos A per tárgya: közigazgatási határozat felülvizsgálata A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 5.Mv.337/2015/
2. Rendelkező rész A Kúria a Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 5.Mv.337/2015/
3. számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek - tizenöt nap alatt - 10.000 (tízezer) forint perköltséget. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak - felhívásra 70.000 (hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] [2] [3] [4] [5] [6] [7] A felperesnél néhai K.A. öltözőőr, takarító munkakörben
4. július 17-én kelt munkaszerződéssel létesített határozatlan idejű munkaviszonyt, amelynek kezdetét
5. július 21-ében állapították meg. A munkába állást megelőzően
6. július 15-én elsőfokú orvosi alkalmassági vizsgálaton „egy évre alkalmas" minősítést kapott.
7. július 23-án K.A. T.S. betanítása mellett végezte a napi tevékenységét. Öt darab, szennyesekkel teli, egyenként 20-25 kg súlyú ládát kellett a mosodába vinnie sík talajon húzóvassal történő húzással. A munkavállaló az egyik teli ládának egy másik, már padozaton lévő láda tetejére történő helyezése közben megszédült, a ládát leejtette, majd háttal kissé oldalra fordulva az ott lévő műanyag ajtókeretnek esett. Ugyanezen a napon az SZ.SZ.GY.A.K.K.T.K. - ra felvették, ahonnan
8. július 31-én otthonába bocsátották.
9. augusztus 2-án otthonában elhunyt. A felperes
10. augusztus 21-én kelt határozatában K.A.
11. július 23-án bekövetkezett balesetét nem ismerte el munkabalesetnek. A Cs. Megyei Kormányhivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Szakigazgatási Szerve az elhunyt hozzátartozója által tett bejelentésre tekintettel
12. március 5-én hozott határozatában K.A. munkavállaló
13. július 23-án bekövetkezett balesetét munkabalesetnek minősítette, és elrendelte annak kivizsgálását, a munkabaleseti jegyzőkönyvnek a részére történő megküldését. A határozat indokolása szerint a munkavédelemről szóló
14. évi XCIII. törvény (Mvt.)
15. § 1/A., valamint
16. pontja alapján a felperes alaptalanul állította, hogy a szédülés bekövetkeztében semmilyen külső ok nem játszott szerepet. Hivatkozott a boncolási jegyzőkönyvben szereplő megállapítások közül arra, hogy a halál és a bordatörések között közvetlen okozati összefüggés állt fenn. Mindezek alapján az Mvt.
17. §

(1)és

(4)bekezdés, 65. §

(1)és

(2)bekezdés szerinti baleseti jegyzőkönyv felvételére, illetve eljárás lefolytatására utasította a felperest. A felperes fellebbezése folytán eljárt Munkaerőpiacértés Képzésért felelős államtitkár másodfokú hatóságként eljárva az határozatában az elsőfokú határozatot helybenhagyta, a teljesítési határidőt megváltoztatta. Álláspontja szerint semmi nem támasztja alá azt, hogy a balesetet a sérült személy belső, rejtett betegsége idézte elő. Az általa a balesetet megelőzően végzett tevékenység (20-25 kg-os láda megemelése), a munkavállaló szervezetét érő fizikai megterhelés váltotta ki a megszédülést, amely végül az eleséshez vezetett. Kétséget kizáróan baleset történt munkahelyen, munkaidőben, szervezett munkavégzés során, így az esemény munkabalesetnek minősül az Mvt.

1. §
2. pontja szerint. [8] A határozat hivatkozott arra, hogy az Mvt. 83/C. § alapján a rendőrségi iratokhoz történő hozzáférést a hatóság nem engedélyezheti, ezért nem adták ki azokat a felperes részére, aki tájékoztatás ellenére nem élt az iratbetekintési jogával. A kereseti kérelem és az alperes védekezése [9] A felperes a keresetében a közigazgatási határozatok felülvizsgálatát az Mvt.
3. § 1/A. pontjára hivatkozással kérte. Álláspontja szerint a munkabaleset fogalommeghatározásából az egyik elem, az emberi szervezetet érő egyszeri külső hatás a jelen esetben nem áll fenn, mert a baleset bekövetkeztét az elhunyt személy szervezetében rejlő belső ok, betegség idézte elő, ez vezetett a sérüléshez. Sérelmezte, hogy sem a halotti bizonyítvány, sem a boncolási jegyzőkönyv nem állt rendelkezésére, ezért az eljáró közigazgatási szervek lényeges eljárási szabályt sértettek akkor, amikor a felperes előtt mint ügyfél előtt ismeretlen okiratokra, vallomásokra, szakértői nyilatkozatokra alapították a határozatukat. [10] Az alperes ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. A munkaköri orvosi alkalmassági vizsgálat szerint az elhunyt egészséges volt, teheremelés, mozgatás miatt bekövetkező rosszullétre, ájulásra való hajlam nem volt várható. Nem lelhető fel olyan adat, miszerint az elhunyt nem a megemelés miatt esett el, hanem belső ok váltotta ki nála a szédülést. Változatlanul hivatkozott alperes arra, hogy egészségügyi és személyes adatokat a felperes részére nem adhatott ki. Az elsőfokú ítélet [11] A Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 5.Mv.337/2015/
4. számú ítéletével a felperes keresetét elutasította. Kötelezte a felperes javára perköltség, az állam javára eljárási illeték megfizetésére. [12] A bíróság a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló
5. évi CXL. törvény (Ket.)
6. §-a alapján nem értett egyet az alperes álláspontjával, miszerint a felperes által kért adatok nem voltak kiadhatók a számára, ezzel ugyanis elzárták annak lehetőségét, hogy az alperes a határozathozatal alapjául szolgáló adatokat teljes körűen megismerhesse. Ezek azonban a peres eljárás során a felperes által megismerhetővé váltak, ezért az elkövetett eljárási szabálysértés a bírósági szakban orvosolható volt, így azt a bíróság nem tekintette olyan eljárási szabálysértésnek, amely az ügy érdemi elbírálására kiható lett volna. [13] A bíróság az Mvt.
7. § 1/A. pont és
8. pontja alapján vizsgálta, hogy az elhunytat ért baleset munkabalesetnek minősült-e. Kiemelte, hogy a baleset bekövetkezési okai részletes feltárásának és esetlegesen a helytállási kötelezettség alóli mentesülésnek nem a baleset munkabaleseti minőségének elismerése, hanem a kártérítési vagy társadalombiztosítási felelősség megállapítása során van jelentősége. A baleset fogalmát az Mvt. meghatározza. A rendelkezésre álló tényállás alapján nem volt vitatott, hogy a munkavállaló szervezett munkavégzés közben, a munkavégzés helyén, munkaidőben szenvedte el azon balesetet, amely a halálához vezetett. A rendelkezésre álló adatok alapján a foglalkozásegészségügyi vizsgálaton alkalmas minősítéssel rendelkező munkavállaló a munkavégzés következtében fizikai megterhelés (láda megemelése) közben szédült meg, amelynek eredményeként az ajtónak esett, a baleset tehát munkabaleset volt. [14] Önmagában a baleset munkabaleseti jellege a munkáltató kártérítési felelősségét nem alapozza meg, azonban mindkettő megállapítását külön eljárásnak kell megelőznie. [15] Mindezek alapján a bíróság nem adott helyt a felperes bizonyítási indítványának, mely igazságügyi orvostani szakértő kirendelésére vonatkozott annak tisztázása érdekében, hogy a perbeli baleset munkabalesetnek minősül-e, az elesés, megszédülés, illetve halálos eredmény okozati összefüggésben áll-e a munkavállaló belső, természetes okú megbetegedésével. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [16] A felperes felülvizsgálati kérelme a jogerős ítélet hatályon kívül helyezésével a másodfokú közigazgatási határozatnak az elsőfokú határozatra is kiterjedő hatályon kívül helyezésére, és annak megállapítására irányult, hogy Kóbor Attila nem szenvedett munkabalesetet. [17] Álláspontja szerint a jogerős ítélet sérti az Mvt.
9. § rendelkezését. Az elhunyt balesete nem munkabaleset, mert az nem külső hatás következménye (Mvt.
10. § 1/A. pont). [18] Állítása szerint a munkavállaló szédülését, majd az ebből eredő elesését a mindenki előtt ismeretlen betegsége okozta. Ezt támasztja alá a Sz. Rendőrkapitányság által megküldött ügyiratban elfekvő szakértői vélemény, melyet dr. H.B. igazságügyi orvostani szakértő készített. Eszerint az elhunyt munkavállalónál fennálló természetes okú daganatos megbetegedés okozta az esést és a halálos kimenetelű kórtörténetet. Erre tekintettel a felperes indítványozta a perben a szakértő kirendelését és meghallgatását akkor, amikor megismerhette a boncolási jegyzőkönyv tartalmát. Azzal, hogy ezen adatok megismerésétől az alperes elzárta, lényeges eljárási szabálysértést követett el, amely az érdemi döntésre is kihatott. [19] A bíróság nem vizsgálta az általa bekért nyomozati iratokat, az orvosi dokumentációt, így az ítélet is hiányosságokban szenved. Az orvosi iratokkal ellentétesen rögzítette a bíróság, hogy a munkavállaló megszédülését nem belső ok okozta. [20] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában fenntartására irányult. Álláspontja szerint a munkabaleset definíciójában szereplő egyszeri külső hatásnak megfelel az elesés következményeképpen az ajtókeret által okozott bordatörés. A baleset szervezett munkavégzés során érte az elhunytat, ezért az munkabaleset. [21] Az alperes nem követett el jogszabálysértést az Mvt. 83/C. §

(1)bekezdése és az egészségügyi és a hozzájuk kapcsoló személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény 3. § a) és i) pontja, 4. §

(1)bekezdés t) pontja, 7. §

(7)bekezdése, 15/A. §

(2)bekezdése, 23. §

(1)bekezdés a) pontja alapján, mert az elhunyt hozzátartozója nem járult hozzá, hogy a felperes az egészségügyi adatokat megismerhesse. [22] Az alperes utalt arra, hogy a rendőrhatósági vizsgálat és a munkavédelmi kötelezettségszegés megállapítása eltér egymástól. A Kúria döntése és jogi indokai [23] A felülvizsgálati kérelem nem megalapozott. [24] A Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) 275. §

(2)bekezdés alapján a Kúria a jogerős ítéletet csak a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálhatja felül. A Pp. 272. §

(2)bekezdés szerint a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni azt a határozatot, amely ellen a felülvizsgálati kérelem irányul, azt, hogy a fél milyen tartalmú határozat meghozatalát kívánja, továbbá elő kell adni - a jogszabálysértés és a megsértett jogszabályhely megjelölése mellett -, hogy a fél a határozat megváltoztatását milyen okból kívánja. [25] A felülvizsgálati kérelem egymással szorosan összefüggő kötelező tartalmi kellékei tehát a jogszabálysértés és a megsértett jogszabályhely megjelölése, valamint annak kifejtése, hogy a fél a határozat megváltoztatását milyen okból kívánja. Ezen együttes törvényi feltételeknek a fél akkor tesz eleget, ha egyrészt a megsértett jogszabályhelyet konkrétan megjelöli, másrészt pedig a hivatkozott jogszabálysértést tartalmilag is körülírja, az erre vonatkozó jogi álláspontját részletesen kifejti, vagyis a jogszabálysértésre való hivatkozását, indokait is ismerteti. Amennyiben a fél a felülvizsgálati kérelmében több, egymástól elkülönülő jogszabálysértésre hivatkozott, valamennyi hivatkozásának rendelkeznie kell a fent meghatározott tartalmi követelményekkel. A jogerős ítélet több rendelkezése ellen irányuló felülvizsgálati kérelem esetén annak a törvényben előírt tartalmi kellékeket kérelmenként, külön-külön kell tartalmaznia, és ezek hiánytalan meglétét is a Kúria külön-külön vizsgálja [1/2016. (II.16.) PK vélemény]. [26] A felperes a felülvizsgálati kérelmében jogszabálysértésként az Mvt. 87. §-át jelölte meg hivatkozva a baleset és a munkabaleset e jogszabályi rendelkezésben történő fogalommeghatározásaira. Vitatta továbbá az elsőfokú ítélet azon ténymegállapítását, hogy a balesetet külső ok okozta, valamint sérelmezte az orvosszakértői bizonyítás mellőzését. Eljárásjogi szabálysértésként azonban a Pp. 206. §

(1)bekezdésére nem hivatkozott a tényállás megállapítása során. Ezért a felülvizsgálati eljárásban is a jogerős ítéletben foglalt tényállás volt az irányadó. [27] A bíróság által megállapított tényállás szerint az elhunyt munkavállaló a fizikai megterheléssel járó munkavégzés következtében szédült meg, és ennek eredményeként esett az ajtónak és szenvedett sérülést, amely a halálát okozta. Erre tekintettel a bíróság jogszerűen állapította meg az Mvt.

1. § 1/A. pontja alapján, hogy az elhunytat baleset érte, mely az emberi szervezetet ért olyan egyszeri külső hatás, amely a sérült akaratától függetlenül hirtelen, vagy aránylag rövid idő alatt következik be és sérülést, mérgezést, vagy más (testi, lelki) egészségkárosodást, illetőleg halált okoz. [28] Tekintettel arra, hogy a baleset a munkavállalót a szervezett munkavégzés során érte, ezért az az Mvt.
2. §
3. pontja alapján munkabaleset. Az Mvt.
4. §

(1)és

(4)bekezdésében foglalt rendelkezéseknek megfelelően jogszerűen kötelezte erre tekintettel az első- és a másodfokú hatóság a felperest a munkabaleset kivizsgálására, nyilvántartásba vételére az Mvt. 65. §

(1)és

(2)bekezdésben foglalt eljárásnak megfelelően. Az első- és a másodfokú hatóságnak az Mvt. 84. §

(1)bekezdés i) pontja alapján volt erre hatásköre. [29] A fentiek alapján a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. §

(3)bekezdés alapján hatályában fenntartotta. Záró rész [30] A Pp. 78. §

(1)bekezdés alapján kötelezte a pervesztes felperest az alperes felülvizsgálati eljárási költsége megfizetésére, valamint a felülvizsgálati eljárási illeték viselésére. [31] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. §-ának

(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. Budapest,

1. november
2. Dr. Hajdu Edit s.k. a tanács elnöke, előadó bíró, dr. Tallián Blanka s.k. bíró, dr. Mészárosné dr. Szabó Zsuzsanna s.k. bíró A kiadmány hiteléül: Nné tisztviselő