A határozat elvi tartalma: Jogellenes az azonnali hatályú felmondás, ha a kétszeres értékelés tilalmába ütközik. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Mfv.I.10.722/2016/
- A tanács tagjai: . Hajdu Edit a tanács elnöke, előadó bíró Dr. Tallián Blanka bíró Dr. Mészárosné dr. Szabó Zsuzsanna bíró A felperes: A felperes képviselője: Dr. Dékány Alexandra ügyvéd Az alperes: Az alperes képviselője: Dr. Molnár Péter ügyvéd A per tárgya: azonnali jogkövetkezményei hatályú felmondás jogellenességének A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Pécsi Törvényszék 1.Mf.20.097/2016/
- Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Pécsi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 2.M.136/2015/
- Rendelkező rész A Kúria a Pécsi Törvényszék 1.Mf.20.097/2016/
- számú ítéletét hatályon kívül helyezi, és a Pécsi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 2.M.136/2015/
- számú ítéletét helybenhagyja. Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek - tizenöt nap alatt - 50.000 (ötvenezer) forint és 13.500 (tizenháromezer-ötszáz) forint áfa együttes fellebbezési és felülvizsgálati eljárási költséget. Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] [2] [3] A felperes
- február 15-étől
- február 14-éig szóló határozott időtartamú munkaviszonyban állt az alperes alkalmazásában segédmunkásként.
- április 7-én az alperes írásbeli figyelmeztetésben részesítette azzal, hogy e napon nem jelent meg a munkahelyén, és nem tájékoztatta a munkahelyi vezetőjét a hiányzás okáról és várható tartamáról. A
- április 8-ai távolmaradása miatt ugyanilyen tartalmú írásbeli figyelmeztetésben részesült. Mindkét intézkedést az alperes a munka törvénykönyvéről szóló
- évi I. törvény (Mt.)
- §
(1)bekezdés a) pontjára alapította. A munkáltató
- április 10-én azonnali hatályú felmondással szüntette meg a felperes munkaviszonyát. Az indokolás szerint: „
- április 7-én munkavégzésre nem jelent meg, melyről írásbeli felszólítást kapott. A felszólítást követően másnap sem vette fel a munkát, és a távolmaradásának okát a munkáltatónak nem jelezte, ezzel olyan magatartást tanúsított, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné tette". A kereseti kérelem és az alperes védekezése [4] [5] A felperes módosított keresetében az azonnali hatályú felmondás jogellenességének jogkövetkezményeként kártérítés, valamint elmaradt bérpótlék megfizetésére kérte az alperes kötelezését. Hivatkozott arra, hogy a munkáltató azonnali hatályú felmondása a kétszeres értékelés tilalmába ütközött. Az alperes érdemi ellenkérelme a kereset elutasítására irányult vitatva annak jogalapját és összegszerűségét. Az első- és másodfokú ítélet [6] [7] [8] A Pécsi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 2.M.136/2015/
- számú ítéletével kötelezte az alperest az azonnali hatályú felmondás jogellenessége következtében kártérítés, valamint a bérpótlék megfizetésére. Marasztalta az alperest a felperes perköltségében. Az elsőfokú bíróság az Mt.
- §
(4)bekezdése alapján megállapította a bírói gyakorlatra is figyelemmel, hogy nem hivatkozhat a munkáltató olyan felmondási okra, amely miatt már hátrányos jogkövetkezményt is alkalmazott (BH1999.332., BH2005.225.). Az alperes az azonnali hatályú felmondást olyan magatartásra alapította, amely miatt a felperest
- április 7-én és 8-án már írásbeli figyelmeztetésben részesítette. A kétszeres értékelés tilalma alapján az írásbeli figyelmeztetésekben foglalt kötelezettségszegésre nem alapíthatta volna az azonnali hatályú felmondást jogszerűen. [9] A jogellenes azonnali hatályú felmondás jogkövetkezményeként az Mt.
- §
(1)és
(2)bekezdése alapján az Mt. 172. §
(2)bekezdésben foglaltak figyelembe vételével kötelezte az alperest a kártérítés, továbbá az elmaradt bérpótlék megfizetésére. [10] Az alperes fellebbezése folytán eljárt Pécsi Törvényszék 1.Mf.20.097/2016/
- számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletének fellebbezett részét megváltoztatta, és a keresetet a bérpótlékot meghaladó részében elutasította. Mellőzte az alperes perköltségben marasztalását, és a felperest kötelezte az alperes javára együttes első- és másodfokú perköltség megfizetésére. [11] A törvényszék rögzítette, miszerint a felperes által sem vitatott tény, hogy
- április 7-étől kezdődően folyamatosan - egészen a munkaviszonyának
- április 10-ei azonnali hatályú felmondással történő megszüntetéséig - a munkahelyén nem jelent meg, munkát nem végzett, távolmaradását nem igazolta. Az alperes az első két napi, az április 7-ei és 8-ai igazolatlan távolléteket szankcionálta írásbeli figyelmeztetésekkel, majd két nap múlva, miután a kötelezettségszegés sorozatossá vált, élt az azonnali hatályú felmondás jogával. [12] Az abban foglaltakat nem lehet olyan szűkítően értelmezni, hogy a munkáltató kizárólag az április 7-ei és 8-ai igazolatlan távollétek miatt szüntette meg a felperes munkaviszonyát. A sorozatosnak minősülő, az április 7-ei és 8-ai kötelezettségszegésekkel szoros időbeli kapcsolatban lévő újabb kötelezettségszegés miatt az azonnali hatályú felmondás jogszerű az Mt.
- §
(1)bekezdés a) pontja alapján. A munkáltató csak az első két esetet szankcionálta írásbeli figyelmeztetéssel. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [13] A felperes a felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte. [14] Álláspontja szerint az azonnali hatályú felmondás jogellenes figyelemmel arra, hogy a
- április 8-án történt távolmaradást illetően az alperes a felperest írásbeli figyelmeztetésben részesítette, majd három nap elteltével ugyanazon okból felmondással élt, amely intézkedés a kétszeres értékelés tilalmába ütközött, mint ahogy azt az elsőfokú bíróság helyesen, az Mt.
- §
(4)bekezdés alapján megállapította figyelemmel a Kúria gyakorlatára is. [15] A törvényszék iratellenesen, kiterjesztően értelmezte a felmondás indokolását. Az abban szereplő „másnap" szó nyelvtani értelmezése szerint egyetlen napot, a
- április 8-át jelenti, nem pedig egy annál hosszabb időintervallumot. [16] A törvényszék egyébként nem vizsgálta, hogy a felperes
- április 9-én, 10-én megjelent-e a munkahelyén, így jogellenes erre vonatkozóan a tényállás kiegészítése. Erre ugyanis bizonyíték a perben nem merült fel. Ennek megállapítása sem vezethetne azonban a munkáltató intézkedése jogszerűségének megállapításához, mivel ez a felmondásban nem szerepelt, annak indokát pedig utóbb nem lehet bővíteni az MK.
- számú állásfoglalás alapján. [17] A törvényszék a rendelkezésre álló bizonyítékokat nem a Pp.
- §
(1)bekezdésének megfelelően értékelte, és ezért jogszerűtlen következtetésre jutott. [18] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában fenntartására irányult. A Kúria döntése és jogi indokai [19] A felülvizsgálati kérelem megalapozott. [20] A Pp. 275. §
(2)bekezdés alapján a Kúria a jogerős ítéletet csak a felülvizsgálati kérelem és a csatlakozó felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálhatja felül. Ezért a konkrét jogszabályhellyel is megjelölt, jogi érveléssel alátámasztott anyagi jogi és eljárásjogi jogszabálysértést vizsgálhatta eljárásában [1/2016. (II.15.) PK vélemény]. [21] A felperes alappal hivatkozott a Pp. 206. §
(1)bekezdésének a megsértésére. Az azonnali hatályú felmondás indokolását az elsőfokú bíróság értelmezte jogszerűen. Annak nyelvtani értelmezéséből ugyanis csak az a következtetés volt levonható, hogy a munkáltató a
- április 7-ei, írásbeli figyelmeztetéssel szankcionált távolmaradását követően a felperes által másnap tanúsított ugyanezen kötelezettségszegő magatartást tekintette olyannak, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné tette. [22] Az indokolás megfogalmazásából semmi nem utal a felperes részéről a
- április 8-át követő folyamatosan fennálló mulasztásra, így a törvényszék téves következtetésre jutott, amikor megállapította, hogy a felperes részéről az azonnali hatályú felmondás kiadásáig fennálló folyamatos kötelezettségszegés volt az intézkedés indoka. [23] Az alperes a felmondásban hivatkozott
- április 7-ei és április 8-ai mulasztást írásbeli figyelmeztetéssel szankcionálta, ezért az elsőfokú bíróság az Mt.
- §
(4)bekezdése helyes értelmezésével a bírói gyakorlatnak (BH1999.332., BH2005.225., BH2007.311.) megfelelően állapította meg, hogy az azonnali hatályú felmondás jogellenes, mert a kétszeres értékelés tilalmába ütközik. [24] A fentiekre tekintettel a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. §
(4)bekezdés alapján hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú ítéletet helybenhagyta. Záró rész [25] A Kúria kötelezte a pervesztes alperest a felperes együttes fellebbezési és felülvizsgálati eljárási költsége megfizetésére a Pp. 78. §
(1)bekezdés alapján. [26] Az alperest az
- évi XCIII. törvény (Itv.)
- §
(1)bekezdés f) pontja alapján megillető teljes személyes illetékmentességre tekintettel a le nem rótt fellebbezési és felülvizsgálati eljárási illetéket a 6/
- (VI.26.) IM rendelet
- §-a alapján az állam viseli. [27] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp.
- §-ának
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. Budapest,
- szeptember
- Dr. Hajdu Edit s.k. a tanács elnöke, előadó bíró, dr. Tallián Blanka s.k. bíró, dr. Mészárosné dr. Szabó Zsuzsanna s.k. bíró