A határozat elvi tartalma: A végrehajtás megszüntetése (korlátozása) fogalmilag kizárt, ha a végrehajtás már nincsen folyamatban. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete A határozat száma: Pfv.I.21.193/2016/
- A tanács tagjai: Dr. Harter Mária a tanács elnöke . Mocsár Attila Zsolt előadó bíró . Varga Edit bíró A felperes: A felperes képviselője: Dániel Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Dániel Csaba Imre ügyvéd Az alperes: Az alperes képviselője: A per tárgya: végrehajtás megszüntetése A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a felperes A másodfokú bíróság és a jogerős határozat száma: ővárosi Törvényszék 47.Pf.640.008/2015/
- Az elsőfokú bíróság és határozatának száma: Pesti Központi Kerületi Bíróság 20.P.90.243/2015/
- Rendelkező rész A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra - 3.500.000 (hárommillió-ötszázezer) forint feljegyzett felülvizsgálati eljárási illetéket. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A perben nem álló U. Zrt. (a továbbiakban: hitelező)
- október 17-én közokiratba foglalt hitelkiváltási célú kölcsönszerződést kötött a perben nem álló Gy-né Sz. Zs. M-nal (a továbbiakban: hitelfelvevő). A kölcsön összege 244.297 CHF volt, melynek visszafizetéséért a felperes közokiratba foglaltan zálogkötelezettséget vállalt a b-i ingatlan tulajdonát képező ½ részével. A kölcsön visszafizetésének elmaradása miatt a hitelező a közokirat záradékolásával
- október 28-án végrehajtást kezdeményezett a felperes ellen, a végrehajtható okiraton feltüntették, hogy a felperes a tartozásért az említett ingatlanilletőséggel felel. A hitelező a követelését
- december 3-án az alperesre engedményezte. A végrehajtó
- április 8-án árverésen értékesítette az ingatlant,
- július 15-én megkereste a földhivatalt az árverési vevő tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartási bejegyzése érdekében,
- szeptember 8-án pedig elkészítette az árverési vételár felosztási tervét. A kereseti kérelem és az alperes védekezése [2] A felperes a Pp. 369.§ a) pontjára alapított,
- augusztus 10-én előterjesztett keresetében az ellene indult végrehajtás megszüntetését kérte. Azzal érvelt, hogy a kölcsön pontos összegének és a törlesztőrészletek összegének meghatározása hiányában a kölcsönszerződés nem jött létre, de ha mégis létrejött, a régi Hpt. 213.§
(1)bekezdés a), c),
- d)és
- e)pontjaiba ütközik, semmis. Arra is hivatkozott, hogy a hitelező nem tájékoztatta a hitelfelvevőt a kölcsön árfolyamkockázatáról sem, és mivel a kölcsönszerződés érvényesen nem jött létre, a jelzálogszerződés sem jött létre, illetve érvénytelen. [3] Az alperes érdemi ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Álláspontja szerint mind a kölcsönszerződés, mind pedig a jelzálogszerződés létrejött a szerződő felek között, a létrejött szerződések érvényesek. Az első- és a másodfokú ítélet [4] Az elsőfokú bíróság a keresetet elutasította, a felperes fellebbezését elbíráló másodfokú bíróság helybenhagyta az elsőfokú ítéletet. A bíróságok azzal indokolták az ítéletüket, hogy a kölcsönszerződés létrejött, érvényes, nem ütközik a régi Hpt. 213.§
(1)bekezdés a), c),
- d)és
- e)pontjaiba, ebből következően nem indokolt a zálogkötelezett elleni végrehajtás megszüntetése sem. A hitelező feltárta a hitelfelvevő előtt az árfolyamkockázatot, de ha az árfolyamkockázat feltárása nem teljes körű, ennek következménye a részleges érvénytelenség megállapítása lehet. A perbeli esetben a szerződés teljes érvénytelensége kizárt, s mivel a felperes csak a végrehajtás megszüntetését kérte, határozott és pontosan kimunkált kereseti kérelem hiányában a végrehajtás korlátozására nincsen lehetőség. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [5] A jogerős ítélet ellen - hatályon kívül helyezése, az elsőfokú ítélet megváltoztatása, keresetének helyt adó határozat meghozatala iránt - a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet. Megismételte, hogy egyező akarat hiányában nem jött létre a kölcsönszerződés, amennyiben mégis létrejött, a régi Hpt. 213.§
(1)bekezdés a), c),
- d)és
- e)pontjaiba ütközően semmis. Változatlanul állította azt is, hogy tisztességtelen az árfolyamkockázat fogyasztóra hárítása, a hitelezőnek szerződéses lehetősége volt az egyoldalú forintosításra, ebből pedig alappal következtethetett arra, hogy az árfolyamváltozás nem érinti korlátlanul. [6] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályban tartására irányult. A Kúria döntése és jogi indokai [7] A felülvizsgálati kérelem nem megalapozott. A Pp. 270.§
(2)bekezdésében és a 275.§
(3)bekezdésében foglaltak együttes értelmezéséből következően az eredményes felülvizsgálatot anyagi jogi vagy eljárásjogi jogszabálysértés egyaránt megalapozhatja; utóbbi azonban csak akkor, ha annak az ügy érdemi elbírálására lényeges kihatása volt. [8] A Kúria egyetért a jogerős érdemi döntéssel, azonban a kereset elutasításának indokait illetően az alábbiakra mutat rá: A zálogkötelezett felperes
- augusztus 10-én előterjesztett keresetében az ellene elrendelt végrehajtás megszüntetését kérte, a rendelkezésre álló iratanyagból viszont kitűnik, hogy a felperes ellen a
- október 28-án elrendelt végrehajtási ügyben
- április 8-án sikeres ingatlanárverésre került sor, amelynek során elárverezték a részben a felperes tulajdonában álló ingatlant. Az ingatlan-árverési jegyzőkönyv szerint az árverési vevő - az ingatlan vételárának a Vht. 151.§
(1)és
(2)bekezdéseiben lehetővé tett visszatartásával vásárolta meg a felperes ingatlanilletőségét, az eljárás 11.15-kor befejeződött. A végrehajtó
- július 15-én küldte el megkeresését a földhivatalnak annak érdekében, hogy az árverési vevő tulajdonjogát árverési vétel jogcímén bejegyezzék az ingatlan-nyilvántartásba,
- szeptember 8-án pedig elkészítette a felosztási tervet, amelyben rendelkezett a
- április 8-án megtartott ingatlanárverésen befolyt vételár felosztásáról. A felosztási tervben is az szerepel, hogy az árverési vevő - mint a végrehajtást kérő jogutódja az ingatlant az ingatlan vételárának visszatartásával vásárolta meg. [9] Az ismertetett időpontokkal összefüggésben hangsúlyozza a Kúria: a Pp. 366.§-a (amely a végrehajtás megszüntetési vagy korlátozási per megindításának általános előfeltételeit tartalmazza) nem írja elő, hogy mely időpontig nyújtható be a végrehajtás megszüntetése (korlátozása) iránti kereset, azonban a per megindításának korlátot szab egyrészt a perindításra feljogosító adósi (kötelezetti) pozíció, illetve az alperes végrehajtást kérői pozíciójának megszűnése, másrészt a kereset célja, amely a folyamatban levő végrehajtás megszüntetésének (korlátozásának) elérése lenne. Ha tehát a végrehajtás (az adós, illetve a kötelezett teljesítése vagy egyéb ok miatt) ténylegesen befejeződött, a végrehajtás megszüntetése (korlátozása) fogalmilag kizárt. Tekintettel arra, hogy a jelen pert a zálogkötelezett indította, az ő esetében a zálogtárgy (a jelzálogjoggal terhelt ingatlanilletőség) elárverezése jelenti a kötelezettség megszűnését, a helytállási kötelezettség teljesülését. A felperes jogi képviselője a
- október 16-án megtartott tárgyaláson a
- sorszámú jegyzőkönyvben foglaltan úgy nyilatkozott, hogy „a végrehajtás jelenleg is folyamatban van, sőt bonyolódott (…)", azonban az előbbiekben ismertetett peradatok ezt cáfolják. [10] A Pp. 366.§-ában előírt általános perindítási feltételek a jelen végrehajtás megszüntetése iránti per
- augusztus 10-ei megindításának időpontjában nem álltak fenn, mert ekkor a felperes ellen a végrehajtási eljárás már nem volt folyamatban: a végrehajtó
- április 8-án elárverezte a felperes ingatlanilletőségét és
- július 15-én intézkedett az árverési vevő tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartási bejegyzéséről. Ennek kapcsán utal arra a Kúria, hogy az árverési vevő tulajdonjoga bejegyzésének időpontja általában nem azonos a végrehajtás befejeződésének időpontjával, a bírói gyakorlat a végrehajtás befejezésének az eredményes árverést követően az árverési vételár kifizetésének napját tekinti, a végrehajtó további cselekményeit pedig végrehajtási „utócselekményeknek". Mindezekre a felülvizsgálati kérelem nem tért ki, azonban a végrehajtás megszüntetése (korlátozása) iránti perben eljáró bíróságoknak hivatalból vizsgálniuk kell a perindítás általános és különös feltételeinek megvalósulását. [11] A kifejtettekből következően a keresetet elutasító jogerős érdemi döntés nem jogszabálysértő, ezért azt a Kúria a Pp. 275.§
(3)bekezdése alapján - az előbbiekben kifejtett indokolásbeli eltéréssel - hatályában fenntartotta. [12] A felperes keresetében, az elsőfokú ítélet elleni fellebbezésében, valamint a felülvizsgálati kérelmében is hivatkozott az árfolyamkockázatot a fogyasztóra telepítő szerződéses rendelkezés tisztességtelenségére, a felülvizsgálati eljárásban pedig az Európai Unió Bírósága előtt C-51/17. számon folyamatban lévő előzetes döntéshozatali eljárásra tekintettel a Pp. 152.§
(2)bekezdése alapján kérte a per tárgyalásának felfüggesztését. A per érdemi tárgyalásának felfüggesztéséről azonban akkor hozható - akár a kérelemnek helyt adó, akár a kérelmet elutasító - döntés, ha egyébként fennállnak a végrehajtás megszüntetése iránti per megindításának a [9] pontban említett általános feltételei. Az adott esetben ezek a feltételek nem állnak fenn, ebből következően a Kúria nem határozhatott a felperes felfüggesztés iránti kérelméről. Záró rész [13] A Pp. 270. §
(1)bekezdése alapján alkalmazásra kerülő Pp. 78.§
(1)bekezdése szerint az eredménytelen felülvizsgálati kérelmet előterjesztő felperes viseli a saját felülvizsgálati költségét. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmét nem jogi képviselő közreműködésével terjesztette elő, megtérítést igénylő felülvizsgálati költsége nem merült fel, ezért erről a Kúriának rendelkeznie nem kellett. A felperes az illetékfeljegyzési joga folytán feljegyzett felülvizsgálati eljárási illeték megfizetésére köteles az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 59.§
(1)bekezdésében, valamint a 74.§
(3)bekezdésére figyelemmel irányadó, a bírósági eljárásban a költségmentesség alkalmazásáról szóló 6/1986. (VI.26.) IM rendelet (Kmr.) 13.§
(1)bekezdésében foglaltak alapján a lakóhelye szerint illetékes állami adóhatóság felhívására. A Kúria a felülvizsgálati kérelmet tárgyaláson kívül bírálta el. Budapest,
- május
- . Harter Mária s.k. a tanács elnöke, dr. Mocsár Attila Zsolt előadó bíró s.k., dr. Varga Edit s.k. bíró