A határozat elvi tartalma: A mezőgazdasági igazgatási szerv a kifüggesztett adásvételi szerződés kapcsán tett elfogadó jognyilatkozatot először kizárólag annak tartalma és alaki kellékei alapján - az érvényességi és hatályosulási feltételeknek való megfelelőség szempontjából - vizsgálja meg és ellenőrzi. Amennyiben az elfogadó nyilatkozat hiányosságban szenved, az alakszerűségi előírásoknak nem felel meg, azt elfogadni nem lehet, elfogadása megtagadásának van helye. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Kfv.III.37.009/2017/
- A tanács tagjai:. Kovács András a tanács elnöke . Fekete Ildikó előadó bíró . Kovács Ákos bíró A felperes: felperes neve () Képviselője: dr. Balázs László Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Balázs László ügyvéd) Az alperes: alperes neve Képviselő-testülete () Képviselője: jegyző Alperesi beavatkozók: I. rendű: dr. Alperesi beavatkozó 3 () II. rendű: Alperesi beavatkozó 2 () III. rendű: Alperesi beavatkozó 1 () Képviselőjük:. Nagy Rudolf István Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Nagy Rudolf István ügyvéd) A per tárgya: földforgalmi ügyben hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a felperes Az elsőfokú bíróság és határozatának száma: Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 11.K.27.278/2016/
- Másodfokú bíróság és határozatának száma: Törvényszék 2.Kf.30.006/2016/
- Rendelkező rész A Kúria a Debreceni Törvényszék 2 Kf.30.006/2016/
- számú ítéletét hatályában fenntartja.. Kötelezi a Kúria a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperesi beavatkozóknak együttesen 50.000 (ötvenezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. Kötelezi a Kúria a felperest, hogy fizessen meg az államnak felhívásra - 70.000 (hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak helye nincs. I n d o k o l á s A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] [2] [3] A III. rendű alperesi beavatkozó, mint eladó és az I. és II. rendű alperesi beavatkozók, mint vevők között
- november
- napján ingatlan-adásvételi szerződés jött létre a külterület , és a hrsz.-ú ingatlanok vonatkozásában. Az adásvételi szerződés kifüggesztésre került a Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzőjének hirdetőtábláján. A kifüggesztés időtartalma alatt 1 db az adásvételi szerződést elfogadó elővásárlási nyilatkozat érkezett a felperes részéről. Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője
- február
- napján megküldte az iratjegyzéket a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Földhivatali Főosztályához, mint mezőgazdasági igazgatási szervhez. Ezen szerv
- február
- napján kelt végzésével állásfoglalást kért a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara Hajdú-Bihar Megyei Szervezetétől (a továbbiakban: Kamara) azzal, hogy mivel az adásvételi szerződésre érkezett elfogadó nyilatkozat nem felelt meg a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló
- évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Földforgalmi tv.) előírásainak, ezért nem készült az elővásárlási jogosultak rangsorát tartalmazó jegyzék. A végzésben rögzítésre került, hogy a felperes elfogadó nyilatkozatában nem szerepel az állampolgárság, így a Földforgalmi tv.
- §
(1)bekezdés
- c)pont
- ca)alpontja alapján az elfogadó nyilatkozat nem felel meg az alakszerűségi előírásoknak, megtagadási ok áll fenn vele szemben. A Kamara a FORBIR-09398-3/2016. számú 2016. február 26. napján kelt állásfoglalásában a I. és II. rendű alperesi beavatkozók vonatkozásában támogatta az adásvételi szerződés jóváhagyását. A felperes jogi képviselője útján a Kamara állásfoglalásával szemben kifogást terjesztett elő az alperesnél. Az alperes a 2016. március 30. napján kelt 41/2006.(III.30.) önkormányzati határozatával a felperes kifogását elutasította. A kereset és ellenkérelem [4] A felperes keresetében az alperes határozatának felülvizsgálatát, hatályon kívül helyezését és az alperes új határozat hozatalára kötelezését kérte. Hivatkozott a Földforgalmi tv-vel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi [5] CCXII. törvény (a továbbiakban: Fétv. ) 13. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)alpontjára, a Földforgalmi tv. 21. §
(4)bekezdésére, a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 29. §
(2)bekezdés
- d)pontjára, 14. §
- m)pontjának
- mi)alpontjára, 29/F. §-ának
(5)és
(6)bekezdéseire, a 414/2015.(XII.23.) Korm.rendelet 34.§
(1)bekezdésére, valamint a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény 10.§
(1)-
(3)bekezdéseire. Álláspontja szerint a Fétv. 103/A. §
(2)bekezdése alapján az alperes csak és kizárólagosan a Földforgalmi tv. 23-
- §-a megsértését vizsgálhatja a kifogás elbírálásakor. Megjegyezte, hogy a Földforgalmi tv.
- §-a a mezőgazdasági igazgatási szerv feladatát taglalja, amely a törvény indokolása szerint egy előzetes érvényességi szűrésnek felel meg. Ebben az esetben a törvény nem koherens, hiszen a vizsgálat csak a Földkiadó Bizottság állásfoglalására (24-
- §) terjedhet ki és nem a mezőgazdasági igazgatási szerv előzetes érvényességi szűrésére (
- §). Álláspontja szerint a mezőgazdasági igazgatási szerv előzetes vizsgálatát, döntését a képviselő-testület nem bírálhatja felül. Sérelmezte, hogy a földbizottság a felperes vonatkozásában nem értékelt, csak a vevők vonatkozásában, így a képviselő-testületnek is csak a vevői értékelést kellett volna felülvizsgálnia. A képviselő-testület a vevők tekintetében a Földforgalmi tv. 24-
- §-a szerinti értékelést nem vizsgálta, holott a kifogás ezen jogszabályhelyekre hivatkozott. Álláspontja szerint elfogadó nyilatkozata megfelel a Földforgalmi tv.
- §
(1)bekezdés c) pontjában meghatározott követelményeknek, tekintettel arra, hogy teljes bizonyító erejű, ügyvéd által ellenjegyzett okiratba foglalt [23. §
(1)bekezdés ca) alpont; Pp. 196. §
(1)bekezdés e) pont]; elővásárlásra jogosulttól származik [23. §
(1)bekezdés eb alpont]; tartalmazza az elővásárlásra jogosultság jogalapját, a törvényi hely megjelölését [23. §
(1)bekezdés cc) alpont]; magába foglalja a nem pályakezdő gazdálkodó elővásárlásra jogosult 13-14. §-ban előírt nyilatkozatait [23. §
(1)bekezdés cd) alpont]. Hivatkozott arra is, hogy a mezőgazdasági igazgatási szerv a Földforgalmi tv. 23. §
(4)és
(6)bekezdésében foglalt következményeket nem alkalmazhatta volna, azaz jegyzéket kellett volna készítenie az elővásárlási jogosultakról, feltüntetve benne a felperest is. Az alperes ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Az elsőfokú bíróság ítélete [6] A bíróság a felperes keresetét megalapozatlannak értékelte és elutasította azt. Ítéletének indokolásában a Földforgalmi tv. 23. §-ában, 24. §-ában, a Fétv. 13. §
(1)bekezdésében foglaltakra hivatkozással kifejtette, hogy a mezőgazdasági igazgatási szerv az ügyben akkor járt volna el helyesen, a jogszabályban foglaltaknak megfelelően, ha a felperessel szemben az adásvételi szerződés jóváhagyásának megtagadásáról szóló döntést hoz, tekintettel arra, hogy az elfogadó nyilatkozat egyértelműen nem felelt meg a [7] [8] [9] Földforgalmi tv. 23. §
(1)bekezdés
- c)pont
- dc)alpontjában meghatározott feltételeknek. Hivatkozott a bíróság a Fétv. 18. §ára és 13. §
(1)bekezdésében foglaltakra. Kifejtette, hogy a Földforgalmi tv. 23. §
(1)bekezdés
- c)pont
- cd)alpontja alapján az elfogadó nyilatkozat nemcsak abban az esetben nem felel meg a jogszabálynak, ha az nem tartalmazza a Földforgalmi tv. 13-15. §aiban előírt nyilatkozatokat, hanem a Földforgalmi tv. 13-15. §-a szerinti és a Fétv. 13. §
(1)bekezdése szerinti feltételek együttes teljesítésének követelményére tekintettel - abban az esetben sem, ha az nem tartalmazza a Fétv. 13. §
(1)bekezdésében meghatározott adatokat. A Földforgalmi tv. 23. §
(1)bekezdés
- c)pont
- cd)alpont alapján megtagadó határozatot kell hozni, a Fétv. 13. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)alpontjában meghatározott állampolgárság megjelölése ugyanis olyan kötelező tartalmi eleme az elfogadó nyilatkozatnak, amelyet sem a jegyző, sem a földbizottság, sem az alperes de még a mezőgazdasági igazgatási szerv sem jogosult a személyazonosság ellenőrzésével pótolni. Erre tekintettel a bíróság a keresetben hivatkozott egyéb jogszabályi rendelkezéseket nem tartotta az ügyben alkalmazandónak. Hangsúlyozta, hogy az alperesi határozat jogszerűségét a keresetlevélben kifejtett azon felperesi előadás sem érintette, hogy a földbizottság a felperes vonatkozásában nem értékelt, csak a vevők vonatkozásában és ezért az alperesnek is csak a vevői értékelést kellett volna felülvizsgálnia. Rögzítette a bíróság, hogy az elfogadó nyilatkozatnak a Fétv. 18. §-a alapján kötelező tartalmi eleme a Fétv. 13. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)alpontjában rögzített állampolgárság megjelölése. Ezért ha az állampolgárság nem kerül feltüntetésre az elfogadó nyilatkozatban, az semmiképpen sem eredményezheti azt, hogy az elfogadó nyilatkozat a későbbiek során mégis megfeleljen az érvényességi és hatályosulási feltételeknek tekintettel arra, hogy a Fétv. 34. §
(1)és
(2)bekezdése alapján hiánypótlásnak a kötelező tartalmi elemek vonatkozásában nincs helye. A EBD/2016K.16 döntése és a Kúria Közigazgatási és Munkaügyi Kollégiumának 2/2016.(III.21.) KMK véleményére utalással rögzítette a bíróság, hogy azoknak az ügy elbírálása szempontjából az ott rögzített tényállások eltérőségére tekintettel nem volt relevanciája. Az elsőfokú bíróság álláspontja az volt, hogy a mezőgazdasági igazgatási szervnek eleve megtagadó döntést kellett volna hoznia a felperes vonatkozásában a Földforgalmi tv. 23. §
(1)bekezdés
- c)pont
- cd)alpontja alapján, azaz az ügyben a helyi földbizottságot sem kellett volna megkeresni állásfoglalás kiadása céljából. Az alperes azonban érdemben helyes döntést hozott, az állampolgárság megjelölésének elmulasztása miatt megtagadási ok állt fenn, ezért a felperes keresete alaptalan volt. Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a felperes fellebbezett, az alperesi beavatkozók pedig csatlakozó fellebbezést nyújtottak be. A felperes fellebbezésében az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását kérte és a keresetének helyt adó döntés meghozatalát. [10] Az alperesi beavatkozók csatlakozó fellebbezésükben az bíróság ítélete indokolásának megváltoztatását kérték. elsőfokú A másodfokú ítélet [11] A másodfokú bíróság a fellebbezést és a csatlakozó fellebbezést nem találta alaposnak, az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. [12] A jogerős ítélet indokolásában kifejtette, hogy az elsőfokú bíróság a per eldöntése szempontjából releváns tényállást a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban Pp.) 206. §
(1)bekezdése alapján a rendelkezésre álló bizonyítékok okszerű mérlegelésével helyesen állapította meg és abból helytállóan következtetett a kereset alaptalanságára. [13] Álláspontjának indokolásával azonban a törvényszék nem értett maradéktalanul egyet, ezért az indokolást részben módosította. E körben a Fétv. 3. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)alpontjára, 18. §
(1)bekezdésére, a Földforgalmi tv. 23. §
(1)bekezdésére hivatkozott. Megállapította, hogy a felperes elfogadó nyilatkozata a Fétv. 13. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)alpontjában foglalt érvényességi feltételnek nem felelt meg, így joghatás kiváltására sem volt alkalmas. Osztotta ezért a törvényszék az elsőfokú bíróság álláspontját a tekintetben, hogy a mezőgazdasági igazgatási szervnek ezen hiányosság alapján az elfogadó nyilatkozatot megtagadó határozatot kellett volna hozni, azonban nem a Földforgalmi tv. 23. §
(1)bekezdés
- c)pont
- cd)alpont alapján. A másodfokú bíróság álláspontja szerint a Földforgalmi tv. 23. §
(1)bekezdés második mondata, valamint a
- c)pont
- ca)alpontja nem értelmezhető szűk körűen és oly módon, hogy kizárólag a Fétv. 11. §-ának megsértése miatti elutasítást foglalja magába. Tekintettel arra, hogy a Fétv. 13. §
(1)bekezdése meghatározza azon adatok körét, melyet az elfogadó nyilatkozatnak tartalmaznia kell, így ezek hiánya is megtagadást eredményező körülmény, mivel ezen adatok hiánya a nyilatkozat érvénytelenségét eredményezi. Ezért a mezőgazdasági igazgatási szervnek az elfogadó nyilatkozat vonatkozásában a Földforgalmi tv. 23. §
(1)bekezdés
- c)pont
- ca)alpontra alapozva, az elfogadó nyilatkozat vonatkozásában kellett volna megtagadó határozatot hozni. [14] Nem osztotta a törvényszék az elsőfokú bíróság által kifejtett azon jogi álláspontot sem, hogy a mezőgazdasági igazgatási szervnek a helyi földbizottságot állásfoglalás kiadása céljából nem kellett volna megkeresni. Hangsúlyozta, hogy ezen kötelezettsége az adásvételi szerződés vonatkozásában a mezőgazdasági igazgatási szervnek akkor is fennáll, ha nem volt olyan elfogadó nyilatkozat, amely okán jegyzéket kellett volna készítenie. Tekintettel arra, hogy a Földforgalmi tv. 23. §
(4)bekezdés b) pontjában foglalt feltételek fennállása megállapítható volt, azaz a beérkezett elfogadó nyilatkozat hiányos és ez által nem felel meg a 23. §
(1)bekezdés c) pontjában foglaltaknak, a
(6)bekezdés alapján a mezőgazdasági igazgatási szervnek jegyzék nélkül kellett megkeresnie a helyi földbizottságot. A mezőgazdasági igazgatási szerv ezen kötelezettségének az adásvételi szerződés megküldésével eleget is tett. [15] Megállapította a törvényszék egyezően az elsőfokú bíróság álláspontjával, hogy a helyi földbizottság állásfoglalása és a felperes kifogása alapján eljáró alperes határozata megfelel a Földforgalmi tv. 24-
- §-aiban foglaltaknak, erre tekintettel az ítélet ellen benyújtott fellebbezés és csatlakozó fellebbezés is megalapozatlan volt. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [16] A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben annak az elsőfokú ítéletre kiterjedő hatályon kívül helyezését és a jogszabályoknak megfelelő határozat hozatalát kérte, a keresetében foglaltakat fenntartotta. Továbbra is kifogásolta, hogy az alperes és a bíróságok nem vizsgálták a kamara állásfoglalását abban a vonatkozásban, hogy a földbizottság jogkörében eljáró kamara az állásfoglalás indokát milyen, a konkrét jogügyletre, jogszerzőkre (vevőkre) vonatkozó tényekre alapozza. A kamara az állásfoglalása szerint az elővásárlásra jogosult vonatkozásában is elvégezte az azonos szempontrendszer szerint kialakított vizsgálatát. Kifogásolta, hogy a földbizottság döntése teljes mértékben nélkülözi az adott ügy egyedi sajátosságaira való utalást, nem tartalmazza, hogy az elővásárlásra jogosult és a szerződés szerinti szerző fél vonatkozásában a Földforgalmi tv.
- §
(2)bekezdésében foglalt szempontok szerint hogyan értékelte, a szempontoknak a felperes tulajdonszerzése megfelelt-e vagy csak az általánosságban hivatkozott törvényben foglalt célokat nem látta megvalósulni a felperes tulajdonszerzése esetén. A felperesi álláspont szerint a jelen ügynek nem a felperes elfogadó nyilatkozatának érvényességi vizsgálata volt a tárgya, hanem az, hogy az I. és II. rendű beavatkozónak a tulajdonszerzését megfelelően a hatályos jogszabályokkal összhangban megvizsgálták-e. Az ügyben eljárt bíróságok megsértették a Földforgalmi tv. 23-
- §-át,
- §-át, valamint a Fétv. 13 §-át és 103/A. §-át. [17] Az alperesi beavatkozók felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályban tartására irányult. A Kúria döntése és jogi indokai [18] A felülvizsgálati kérelem nem alapos. [19] A Kúria álláspontja szerint az ügyben eljárt bíróságok megfelelő alapossággal feltárták és rögzítették ítéletük indokolásában az ügyben irányadó tényállást és abból az idevonatkozó jogszabályi rendelkezések alkalmazásával minden tekintetben helytálló jogi következtetést vontak le. [20] Kiemeli a Kúria, hogy a felülvizsgálati eljárás során a Pp.
- §
(2)bekezdése, és 272. §
(2)bekezdése értelmében kizárólag a jogerős ítélet jogszerűsége vizsgálható, a Pp. 275. §
(2)bekezdésének megfelelően a felülvizsgálati kérelemmel érintett körben. [21] A Kúria álláspontja szerint helytállóan rögzítették az ügyben eljárt bíróságok, hogy a Fétv.
- §-a szerint az elővásárlásra jogosulttól származó elfogadó nyilatkozatnak a jogosult adatai tekintetében a
- §
(1)-
(2)bekezdésében foglaltakat kell tartalmaznia. A Fétv. 13. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)alpontja egyértelműen rögzíti, hogy a föld tulajdonjogának megszerzésére irányuló szerződésnek a Földforgalmi tv. 13-15. §-ában meghatározottakon túl - tartalmaznia kell a szerződő felek, illetve a szerző fél (a továbbiakban együtt: szerződő fél) állampolgárságát. A rendelkezésre álló iratokból megállapítható volt, hogy a felperes elfogadó nyilatkozata e tekintetben hiányos volt, nem tartalmazta a Fétv. 13. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)alpont szerinti állampolgárság megjelölést. [22] Az eljárás menetét a Földforgalmi tv. 23. §
(1)bekezdése rögzíti. E szerint a mezőgazdasági igazgatási szerv a részére jóváhagyás céljából megküldött okiratok közül az adásvételi szerződést és az elfogadó nyilatkozatokat először - kizárólag azok tartalma és alaki kellékei alapján - az érvényességi és hatályosulási feltételeknek való megfelelőség szempontjából vizsgálja meg, illetve ellenőrzi. [23] Ebből következően alaptalan volt a felperes felülvizsgálati kérelembeli érvelése a vonatkozásban, hogy az eljárás során a vevők tekintetében nem folyt vizsgálódás, tulajdonszerzésüket a kamarai állásfoglalás nem érintette. Tekintve, hogy elsődleges az érvényességi és hatályosulási feltételeknek való megfelelőség vizsgálata volt, és a felperesi elfogadó nyilatkozat nyilvánvaló hiányosságban szenvedett, a közigazgatási eljárás során elsődlegesen ennek jogkövetkezményét kellett levonni. Egyetértett a Kúria a bíróságok azon álláspontjával, mely szerint az elővásárlásra jogosult nyilatkozatának hiányosságára tekintettel helytállóan kereste meg a mezőgazdasági igazgatási szerv jegyzék készítése nélkül a helyi földbizottságot. A felperes elfogadó nyilatkozata nem vitásan hiányos volt, e tekintetben sem a közigazgatási eljárás során, sem a perben mást nem állított, ezt kétségbe nem vonta, az egyébként az iratokból egyértelműen megállapítható is volt, így a helyi földbizottság állásfoglalása és a felperes kifogása alapján eljáró alperes határozata minden tekintetben megfelelt a Földforgalmi tv. 24-25. §-aiban foglaltaknak. [24] Hangsúlyozza a Kúria, hogy a Földforgalmi tv. és a Fétv. szabályozásából következően a felperes csak is akkor vitathatta volna a tulajdonszerzés jogszerűségét az I., II. rendű alperesi beavatkozó vonatkozásában, ha elfogadó nyilatkozata érvényesnek és hatályosnak lett volna tekinthető, mert az adásvételi szerződés kapcsán ez jelenthetett volna számára a mezőgazdasági igazgatási szerv eljárásában ügyféli jogosultságot. Ennek hiányában azonban az elfogadó nyilatkozata nyilvánvaló hiányossága okán - e körben kellett elsődlegesen állást foglalni a közigazgatási eljárás során, és ennek jogszerűségét kellett a közigazgatási perben is elbírálni. [25] Osztotta a Kúria a másodfokú bíróságnak a Földforgalmi tv. 23. §
(1)bekezdés
- c)pont
- ca)és
- cd)alpont értelmezése kapcsán kialakított jogi álláspontját is. Ebből pedig az következett, hogy jogszerű álláspontra helyezkedett a mezőgazdasági igazgatási szerv akkor, amikor a kamarához írt végzésében a Földforgalmi tv. 23. §
(1)bekezdés
- c)pont
- ca)alpontja alapján rögzítette az elfogadó nyilatkozat alakszerűségi előírásoknak való megfelelősége hiányát. Az alperes határozata részletesen idézte az idevonatkozó jogszabályi rendelkezéseket és jogszerűen rendelkezett a felperesnek a kamarai állásfoglalással szemben előterjesztett kifogásának elutasításáról. [26] Egyetértett ugyanakkor a Kúria az első- és másodfokú bíróság azon jogi érvelésével is, hogy a felperesi elfogadó nyilatkozat hiányosságára tekintettel a Földforgalmi tv. 23. §
(1)bekezdés
- c)pont
- ca)alpontjára tekintettel az elfogadó nyilatkozattal kapcsolatosan megtagadási ok állt fenn. [27] A Kúria - akárcsak a másodfokú bíróság - jogszerűnek értékelte a mezőgazdasági igazgatási szerv azon eljárását is, amikor is jegyzék készítése nélkül bár, de megkereste állásfoglalás kiadása céljából a helyi földbizottságot. Ezen eljárása a Földforgalmi tv. 23. §
(4)és
(6)bekezdésében foglaltaknak megfelelt. [28] Minderre tekintettel a Kúria megállapította, hogy a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabályokat nem sértette meg, ezért azt a Pp. 275. §
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Záró rész [29] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. §
(1)bekezdésének megfelelően tárgyaláson kívül bírálta el. [30] A felülvizsgálati eljárásban felmerült alperesi beavatkozói perköltség megfizetésére a Kúria a felperest a Pp. 270. §
(1)bekezdés folytán alkalmazandó Pp. 78. §
(1)bekezdés és 83. §
(1)bekezdés szerint kötelezte. [31] A tárgyi illeték feljegyzési jog folytán le nem rótt felülvizsgálati eljárási illeték viselésére a felperes a 6/1986.(VI.26.) IM rendelet 13. §
(2)bekezdése értelmében köteles, amelynek mértéke az Illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 50. §
(1)bekezdésének megfelelően alakult. Budapest,
- szeptember
- Dr. Kovács András sk. a tanács elnöke, Dr. Fekete Ildikó sk. előadó bíró, Dr. Kovács Ákos sk. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő