Gfv.30089/2017/1 – Kúria

(2),

1. IV. Tv.
2. §,
3. CXII. Tv.
4. §

(1)a) A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Gfv.VII.30.089/2017/

1. A tanács tagjai: . Vezekényi Ursula a tanács elnöke . Osztovits András előadó bíró . Tibold Ágnes bíró A felperes: A felperes képviselője: Szabó Balázs Gábor Ügyvédi Iroda ügyintéző: dr. Szabó Balázs Gábor ügyvéd Az alperes:Zrt. Az alperes képviselője: Dávid, Stanka, Sziklai Ügyvédi Iroda ügyintéző: ifj. dr. Burai Kovács János ügyvéd A per tárgya: szerződés érvénytelenségének megállapítása A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Fővárosi Ítélőtábla 5.Pf.20.501/2016/4/II. számú ítélet Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Fővárosi Törvényszék 36.G.44.925/2014/
2. számú ítélet Rendelkező rész A Kúria a jogerős ítéletet - a felülvizsgálati kérelemmel érintett részében - hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 napon belül 63.500 (hatvanháromezer-ötszáz) Ft felülvizsgálati eljárási költséget, valamint az államnak felhívásra 850.000 (nyolcszázötvenezer) Ft felülvizsgálati eljárási illetéket. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1]
3. július 25-én a felperes mint adós, az alperes mint hitelező ingatlanvásárlás céljából - kölcsönszerződést kötöttek, amelyben a kölcsön összege akként került meghatározásra, hogy az: 66.601 CHFnak megfelelő, legfeljebb 8.500.000 Ft összeg. A kölcsönszerződés 8.
4. pontja szerint, az ott meghatározott ingatlanon a felek jelzálogjogot alapítottak az alperes javára. A kereseti kérelem és az alperes védekezése [2] A felperes végleges kereseti kérelmében elsődlegesen a [3] kölcsönszerződés és a jelzálogszerződés létre nem jöttének, másodlagosan a jelzálogszerződésnek a Polgári Törvénykönyvről szóló
5. évi IV. tv. (a továbbiakban: rPtk.)
6. §-a szerinti semmisségének, harmadlagosan a kölcsönszerződés a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló
7. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.)
8. §

(1)bekezdés a), b),

1. c)és
2. e)pontja szerinti semmisségének, negyedlegesen a kölcsönszerződés 11. pontja semmisségének megállapítását kérte. Az alperes ellenkérelmében elsődlegesen a per megszüntetését, másodlagosan a kereset elutasítását kérte. Az első- és másodfokú ítélet [4] [5] Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította. Érdemben a felperes elsődleges és másodlagos kereseti kérelmét bírálta el, a harmadlagos és a negyedleges kérelmét úgy tekintette (19. sorszámú végzés), hogy azokat a felperes nem tartotta fenn. Az elsődleges kereseti kérelem tekintetében azt állapította meg, hogy a Pp. 123. §-ának feltételei nem állnak fenn, ezért ez a kereseti kérelem ez okból nem alapos. A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Az elsődleges kereseti kérelem vonatkozásában a Pp. 123. §-át alkalmazhatónak találta, ezért a kölcsönszerződés és a jelzálogszerződés létrejöttét érdemben vizsgálta. Megítélése szerint a peres felek a kölcsönszerződésnek az rPtk. 523. §-a szerinti tartalmában megegyeztek, így az létrejött a jelzálogszerződéssel együtt, függetlenül attól, hogy a Hpt. 213. §

(1)bekezdésében részletezett követelmények hiányában egyébként érvénytelennek minősülne-e. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [6] [7] A felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és elsődlegesen a kereseti kérelmének helytadó, másodlagosan a másodfokú bíróság új eljárásra, új határozat hozatalára utasítását kérte. Állította, a jogerős ítélet sérti az rPtk. 205. §

(2)bekezdését, 251. §

(1)bekezdését,

1. §-át, a Hpt.
2. §

(1)bekezdés a) pontját, valamint a Pp.

1. §-át és
2. §-át. Arra hivatkozott, hogy a másodfokú bíróság nem vizsgálta a kölcsönszerződés és a jelzálogszerződés létre nem jöttének megállapítására irányuló kereseti kérelmét. Kifejtette, a kölcsönszerződés nem tartalmazza a kölcsön összegét, abban a felek nem állapodtak meg, a szerződés
3. pontja csak annyit rögzít, hogy annak összege legfeljebb 8.500.000 Ft. A szerződés egyéb rendelkezéseiből sem volt megállapítható a szerződéskötés pillanatában a kölcsön összege, így az az rPtk.
4. §

(2)bekezdése alapján nem jött létre. Utalt a deviza alapú fogyasztási és lakossági kölcsönszerződések tárgyának és törlesztő részleteinek [8] meghatározásával kapcsolatos elvi kérdésekről szóló 1/

1. PJE határozatban (a továbbiakban: 1/
2. PJE határozat) foglaltakra is. Álláspontja szerint a perbeli kölcsönszerződésnek a kölcsönösszeg meghatározására vonatkozó rendelkezései az ott kifejtetteknek sem tesznek eleget. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte. Álláspontja szerint a felperes felülvizsgálati kérelme alapján a jogerős ítéletnek kizárólag a perbeli szerződések létrejöttére vonatkozó része vizsgálható felül. A Kúria döntése és jogi indokai [9] A Kúria a jogerős ítéletet a Pp.
3. §

(2)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta. Megállapította, hogy az a hivatkozott indokok alapján nem jogszabálysértő. [10] A Kúria utal a Pp. 272. §

(2)bekezdésében, illetve a felülvizsgálati kérelem hivatalbóli elutasításának egyes kérdéseiről szóló 1/2016 (II.15.) PK vélemény

1. pontjában írtakra. E szerint a felülvizsgálati kérelem egymással szorosan összefüggő kötelező tartalmi kellékei a jogszabálysértés a megsértett jogszabályhely megjelölése, valamint annak kifejtése, hogy a fél a határozat megváltoztatását milyen okból kívánja. Ezen együttes feltételeknek a fél akkor tesz eleget, ha egyrészt a megsértett jogszabályhelyet konkrétan megjelöli, másrészt pedig a hivatkozott jogszabálysértést tartalmilag is körülírja az arra vonatkozó jogi álláspontját kifejti, vagyis, ha a jogszabálysértésre való hivatkozása indokát is ismerteti. [11] A Kúria úgy ítélte, hogy a felperes kizárólag az elsődleges kereseti kérelem tárgyában azon belül is kizárólag a kölcsönszerződés létre nem jöttével kapcsolatban - terjesztett elő a fenti követelményeknek maradéktalanul megfelelő tartalmú felülvizsgálati kérelmet. A felperes felülvizsgálati kérelmében a jelzálogszerződés létre nem jöttét is állította, hivatkozva az rPtk.
2. §

(1)bekezdésének megsértésre. Ugyanakkor olyan, a kölcsönszerződés létre nem jöttétől eltérő jogi érvre e körben nem hivatkozott, amely alapján e kérdés elkülönítetten lett volna vizsgálható. [12] A Kúria a kölcsönszerződés létre nem jöttének megállapítására irányuló felülvizsgálati kérelemmel kapcsolatban rögzíti, hogy maradéktalanul egyetértett a jogerős ítéletben kifejtett azon jogi állásponttal, miszerint a szerződés létrejöttét az rPtk. 205. §

(1)és

(2)bekezdése szerinti szabályok alapján kell megítélni. A szerződés abban az esetben is létrejön, ha az a Hpt. 213. §

(1)bekezdésében részletezett tartalmi követelmények hiánya miatt egyébként érvénytelen. A másodfokú bíróság rámutatott továbbá a jogerős ítéletben arra, hogy a felek a kölcsön összegében, a visszafizetés módját meghatározó eljárás menetében megállapodtak, tehát a kölcsönszerződés létrejött. [13] A felperes felülvizsgálati kérelmében arra hivatkozással állította, hogy a kölcsönszerződés nem jött létre, mivel a kölcsön összege a szerződésben nem került egyértelműen rögzítésre. A perben nem volt vitatott, hogy az alperes a kölcsönt folyósította, a felperes a törlesztést megkezdte. A keresetlevélben írtak szerint a törlesztő részletek „irreális" mértékű emelkedése miatt egyre nehezebben tudott a felperes fizetési kötelezettségének eleget tenni. Az adott tényállás mellett, amikor a kölcsön folyósításra került, annak folyósításkori összegét az adós a folyósításkor, de a per során sem kifogásolta, nem lehet olyan jogi álláspontra helyezkedni, hogy a kölcsönszerződés 2. pontja felperes szerint nem egyértelmű rendelkezésére tekintettel - a kölcsönszerződés a felek konszenzusa hiányában nem jött létre. A konszenzus a folyósított összegre mindenképpen kiterjedt. Az pedig, hogy a kölcsön összegének meghatározása a Hpt. 213. §

(1)bekezdés a) pontja által támasztott követelménynek megfelel-e a szerződés létrejötte megítélése szempontjából nem vizsgálandó, vizsgálható. Így a felperesnek a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott 1/2016 PJE határozatra történő hivatkozása sem volt érdemben figyelembe vehető. [14] A Kúria mindezek alapján nem találta megállapíthatónak a felperes felülvizsgálati kérelmében megjelölt jogszabálysértéseket, ezért a jogerős ítéletet a Pp. 275. §

(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Záró rész [15] A felülvizsgálati eljárásban pervesztes felperest a Pp. 270. §

(1)bekezdés szerint irányadó Pp. 78. §

(1)bekezdése alapján figyelemmel a 32/

1. (VIII.22.) IM rendelet
2. §

(2),

(5)és

(6)bekezdéseire, a kifejtett ügyvédi tevékenységgel arányosan, a 4/A. §

(1)bekezdése alapján ÁFA-val növelten - kötelezte az alperes felülvizsgálati eljárási költségének megfizetésére. A felperes az illetékfeljegyzési joga folytán le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket a 6/

1. (VI.26.) IM rendelet
2. §-a alapján köteles az államnak külön felhívásra megfizetni. [16] A Kúria a döntését tárgyaláson kívül hozta meg. Budapest,
3. november
4. Dr. Vezekényi Ursula sk. a tanács elnöke, Dr. Osztovits András sk. előadó bíró, Dr. Tibold Ágnes sk. bíró