← Magyarország

Bf.418/2017/11 – Debreceni Ítélőtábla

Debreceni Ítélőtábla Bf.I.418/2017/

  1. szám A Debreceni Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság a Debrecenben,
  2. szeptember hó
  3. napján tartott nyilvános ülés alapján meghozta a következő í t é l e t e t: Az emberölés bűntettének kísérlete miatt a vádlott ellen indított büntető ügyben a Nyíregyházi Törvényszék
  4. évi március hó
  5. napján kihirdetett 3.B.734/2015/
  6. számú ítéletét megváltoztatja az alábbiak szerint: A vádlott szabadságvesztés büntetését, illetőleg a közügyektől eltiltás mellékbüntetését 4 (négy) - 4 (négy) évre enyhíti. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. A másodfokú eljárásban felmerült 10 000 (Tízezer) Ft bűnügyi költség a vádlottat terheli. Indokolás Az első fokon eljárt törvényszék a vádlott bűnösségét emberölés bűntettének kísérletében [a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012 évi C. törvény (a továbbiakban Btk.)
  7. §

(1)bekezdés) állapította meg, és ezért őt 7 év szabadságvesztés büntetésre és 7 év közügyektől eltiltás mellékbüntetésre ítélte. A büntetés végrehajtás fokozatát börtönben állapította meg. A vádlott a büntetés 2/3 részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. Döntött a bűnjelek sorsáról és a bűnügyi költség viseléséről. Az elsőfokú bíróság ítéletét az ügyész tudomásul vette, a vádlott indokolás nélkül fellebbezett, védője téves minősítés és enyhítés érdekében jelentett be fellebbezést. A fellebbviteli főügyészség átiratában az ítélet helybenhagyását indítványozta. A védelmi fellebbezések folytán az ítélőtábla a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban Be.) 348. §
(1)bekezdése alapján a Be.
  1. §-a szerinti nyilvános ülésen bírálta felül a törvényszék ítéletét teljes terjedelmében a meghozatalát megelőző eljárással együtt. A nyilvános ülésen a védő fenntartotta az enyhébb minősítés, és a büntetés enyhítését célzó indítványát. Kiemelte, hogy a vádlottat nem ölési szándék vezette, csupán gyermekeit féltette. Emberi élet kioltására utaló kifejezést nem használt, a sértett volt az aki őt először megütette. A fellebbviteli főügyészség nyilvános ülésen jelenlévő képviselője az átiratában az ítélet helybenhagyására vonatkozó indítványát változatlan tartalommal fenntartotta. Az ítélőtábla a felülbírálat során megállapította, hogy az elsőfokú bíróság a perrendi szabályok sérelme nélkül lefolytatott bizonyítási eljárás során ügyfelderítési kötelezettségének eleget tett és megalapozott tényállást állapított meg. E tényállás csupán a vádlott személyi körülményei körében egészítendő ki a nyilvános ülésen tett nyilatkozata és az iratok tartalma alapján a következőkkel. A vádlott orvosi dokumentumokkal igazoltan rendszeresen részt vesz a ... Pszichiátriai Szakrendelésen. Rendezett családi körülmények között él, élettársával közösen nevelik gyermekeiket, akik közül a legidősebb a ..-i Óvónőképző Intézetben kezdte meg tanulmányait. Az így kiegészített tényállást az ítélőtábla a Be.
  2. §
(1)bekezdése alapján a másodfokú eljárásban irányadónak tekintette. A vádlott a bíróság előtt bűnösségét nem ismerte el, a nyomozás során a cselekmény elkövetését túlnyomórészt beismerte, de azt akkor is tagadta, hogy a sértett életének kioltására irányult volna a szándéka, melyet megerősített tárgyalási nyilatkozata is (
  1. számú tárgyalási jegyzőkönyv
  2. oldal
  3. bekezdése ). Az elsőfokú bíróság az ellentétes bizonyítékokat gondosan értékelte, mérlegelte és az irányadó tényállásból okszerűen vont következtetést a vádlott büntetőjogi felelősségére. Nem tévedett, amikor a vádlott cselekményét emberölés bűntette kísérleteként minősítette. Az eltérő tényállás megállapítására, és a cselekmény enyhébb, maradandó fogyatékosságot okozó testi sértés bűntettekénti minősítésére irányuló védelmi fellebbezés a bizonyítékok értékelésén keresztül támadja a megalapozott tényállást, amely a Be.
  4. §
(1)bekezdése alapján a másodfokú eljárásban eredményre nem vezethetett. A védő vitatta, hogy a vádlott részéről elhangzott volna „meghalsz Süket, kettévágom a fejedet" kijelentés (ítélet
  1. oldal
  2. bekezdés). Az élet kioltására irányuló verbális kijelentés önmagában egyéb bizonyítékok hiányában - nem ad alapot az emberölés bűntettének megállapítására, azonban jelen ügyben a törvényszék az irányadó 3/
  3. számú Büntető Jogegységi Határozat iránymutatásai mentén helyesen vont következtetést az emberölésre irányuló szándékra, amely eshetőleges volt. A vádlott kiskorú gyermekei és a sértett unokája között kialakult konfliktus miatt ragadott ásót, és ment a sértett portája felé. Közepesnél nagyobb-nagy erővel a sértett feje felé sújtott és a sújtás iránya - mivel a sértett lánya lélekjelenlétének köszönhetően, apját a sújtás irányából ellökte - a sértett jobb fülét érte, és nem „vágta ketté" a fejét. Csupán a véletlenen múlott, hogy nagyobb tragédia nem történt. A törvényszék a fentiek, illetőleg az ítélet 10-
  4. oldalán részletesen kifejtettek alapján helytálló indokok alapján törvényesen minősítette a vádlott cselekményét. A büntetés kiszabása körében az alanyi és tárgyi bűnösségi körülményeket javarészt feltárta, azonban eltúlzottan súlyos büntetést alkalmazott. Az ítélőtábla a büntetés enyhítését célzó védelmi indítványt alaposnak találta. A törvényszék által is feltárt enyhítő körülményeken túl az ítélőtábla álláspontja szerint nem hagyható figyelmen kívül a sértetti közrehatás sem. Az irányadó tényállás szerint, amikor a vádlott és a sértett fél úton találkoztak a sértettnél is eszköz volt, amellyel egy alkalommal megütötte a vádlott bal mellkasát, melynek következtében a vádlott 8 napon belül gyógyuló horzsolásos sérüléseket szenvedett. Csupán megjegyzi az ítélőtábla, mivel a vádlott ezzel egyidejűleg sújtott a sértett feje felé jogos védelmi helyzet kialakulása szóba sem kerülhetett. Az iratokból az is megállapítható, hogy a vádlott rendezett családi életet él, felelősséggel nevelik élettársával gyermekeiket. A sértett elmeállapota a Btk.
  5. §
(2)bekezdése alapján a büntetés korlátlan enyhítését engedélyezi. A vádlott beszámítási képessége enyhe fokban korlátozott volt, és jelenleg is igazoltan rendszeresen pszichiátriai kezelésen vesz részt. A súlyosító körülmények sorában a büntetett előéletet az ítélőtábla kisebb súllyal értékelte, mivel az elkövetés ideje 2004 évben volt, és más jellegű bűncselekmény miatt ítélte a bíróság felfüggesztett szabadságvesztésre, melynek próbaideje eredményesen letelt. Mindezek alapján az ítélőtábla lehetőséget látott a büntetés és mellékbüntetés - rendelkező rész szerinti - lényeges enyhítésére. Az ítélőtábla a törvényszék ítéletét a jelzett körben a Be. 372. §
(1)bekezdése alapján megváltoztatta, egyéb helyes rendelkezéseit indokai alapján a Be. 371. §
(1)bekezdésére utalással helybenhagyta. A másodfokú eljárásban felmerült bűnügyi költségről a Be. 381. §
(1)bekezdése alapján történt rendelkezés. A vádlottal szemben
  1. március
  2. napján elrendelt lakhelyelhagyási tilalom az eljárás jogerős befejezésével a Be.
  3. §
(8)bekezdésére figyelemmel megszűnt. Debrecen,
  1. szeptember
  2. Dr. Balla Lajos sk. a tanács elnöke, Szabóné Dr. Szentmiklóssy Eleonóra sk. előadó bíró, Dr. Nagy Éva sk. bíró Záradék: A Nyíregyházi Törvényszék 3.B.734/2015/
  3. számú ítélete az ítélőtábla jelen határozatával jogerőre emelkedett és végrehajtható. Debrecen,
  4. szeptember
  5. . Balla Lajos sk. a tanács elnöke

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.