Fővárosi Ítélőtábla 1.Pf.20.625/2017/12/II. A Fővárosi Ítélőtábla a dr. Illés Attila József ügyvéd (Dr. Csontos és Társai Ügyvédi Iroda, cím) által képviselt I.rendű felperes neve (I. rendű felperes címe) I. rendű, a II.rendű felperes neve (II. rendű felperes címe) II. rendű felpereseknek, a K.B.M. Ügyvédi Iroda (cím, ügyintéző: dr. Kiss B. Mihály ügyvéd) által képviselt dr. alperes neve (alperes címe) alperes ellen személyiségi jog megsértésének megállapítása iránt indított perében a Fővárosi Törvényszék
- március
- napján meghozott 28.P.20.126/2017/
- számú ítélete ellen a felperesek részéről
- sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő í t é l e t e t: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi a felpereseket, hogy 15 napon belül fizessenek meg az alperesnek személyenként 31.750 (Harmincegyezer-hétszázötven) forint másodfokú perköltséget és térítsenek meg az államnak a Nemzeti Adó- és Vámhivatal felhívására személyenként 80.000 (Nyolcvanezer) forint fellebbezési illetéket. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. I n d o k o l á s A II. rendű felperes és az E. Zrt. között a Fővárosi Törvényszék Gazdasági Kollégiuma előtt .../
- szám alatt per van folyamatban. E perben többek között a II. rendű felperes vitatta, hogy az alperessel, illetve az alperesi beavatkozóval kötött szerződéseken, valamint a velük fennálló jogviszony során keletkezett különböző okiratokon lévő aláírás jogelődjétől, I.rendű felperes nevetól származik. Az aláírás eredetiségével kapcsolatban büntetőeljárás is indult a B. Gazdaságvédelmi Osztálya előtt, ahol I.rendű felperes neve (a jelen per I. rendű felperese) aláírásmintákat szolgáltatott. A Fővárosi Törvényszék Gazdasági Kollégiuma a .../2014/94-I. számú végzésével a perben az alperest rendelte ki igazságügyi írásszakértőként. Feladata annak megállapítása volt, hogy az I. rendű felperes által
- sorszám alatt csatolt beadvány táblázatában 1-
- sorszám alatt feltüntetett, a B. által lefoglalt iratok között fellelhető eredeti aláírással ellátott példányait vizsgálja meg és állapítsa meg, hogy azokon az aláírás a névtulajdonos I.rendű felperes nevetól származik-e. Felhívta a bíróság a szakértőt arra is, hogy I.rendű felperes nevetól a vizsgálat elvégzéséhez szükséges összehasonlító írásminta felvételét végezze el. Az alperes a
- június
- napján kelt szakértői véleményében vizsgálata alapján a kézírás-sajátosságok egyezéseinek mennyiségi és minőségi összessége alapján kétséget kizáróan megállapította, hogy az azonosíthatóan felsorolt banki iratokon (
- és
- kivételével) az I.rendű felperes neve nevében készített valamennyi szignóírás, az írásmintákat készítő és a mintaként értékelt spontán aláírás-szignókat író I.rendű felperes neve kézírásai. A vélemény
- oldal
- bekezdésében a következőket rögzítette: „Mivel a terjedelmes írásminta készítése során I.rendű felperes neve ügyelt arra, hogy a spontán aláírásoknak megfelelő minőségben és teljes grafikai képpel ne jelenjenek meg mintáiban az azoknak megfelelő teljes grafikai képek, ezért nem tartottam szükségesnek a kirendelő végzésben írtak alapján további minták felvételét, hiszen ugyanúgy nem fogja azokat a grafikai képeket írni, amit már egyszer a hatóság előtt produkált." A felperesek keresetükben a Ptk. 2:
- §
(1)bekezdés
- a)pontja alapján kérték, hogy a bíróság állapítsa meg az alperes részéről a Ptk. 2:43. §
- d)pontjába foglalt becsület és jóhírnév megsértésének, mint nevesített személyiségi joguk megsértésének tényét az I. rendű felperes vonatkozásában a Ptk. 2:42. §
(1)bekezdése, míg a II. rendű felperes tekintetében a Ptk. 3:1. §
(3)bekezdésének utaló szabálya alapján. Az alperest a Ptk. 2:51. §
(1)bekezdés
- b)pontja szerint a további jogsértéstől tiltsa el, továbbá ugyanezen jogszabályhely
- c)pontja alapján kötelezze elégtételadásra oly módon, hogy jogsérelmet orvosló nyilatkozatot közöljön saját költségén a Fővárosi Törvényszék Gazdasági Kollégiuma előtt .../2014. számon folyamatban lévő polgári peres eljárásban részt vevő személyekkel, az alperesekkel, a perben eljáró dr. ... törvényszéki bíróval és ... bírósági tisztviselővel. Kötelezze továbbá az alperest, hogy a Ptk. 2:52. §-a alapján fizessen meg a felpereseknek személyenként 1.000.000 forint sérelemdíjat. A felperesek álláspontja szerint az alperes szakértői véleményének az előzőekben hivatkozott 9. oldal 2. bekezdésében foglaltak személyiségi jogot sértők, sértik az I. rendű felperes becsületét és jóhírnevét, valamint a II. rendű felperes jóhírnevét. A hivatkozott kijelentés olyan tényállítás, ami tartalmát tekintve azt jelenti, hogy az I. rendű felperes - és ezzel a II. rendű felperes is - szándékosan hamis bizonyítékot szolgáltatott, illetve szándékosan hamis bizonyítékra hivatkozik. Az alperes feladata az adott aláírások adott személytől való származásának megállapítása volt, és nem az, hogy a felperesek társadalmi megítélését hátrányosan befolyásolja vagy róluk olyan valótlan tényt állítson, ami őket súlyosan sérti. Az alperes a kereset elutasítását kérte. Ellenkérelme szerint szakértői véleményében valótlan tényállításokat nem tett, személyiségi jogsértést nem valósított meg, csupán a mindenki számára tapasztalható objektív dolgokat írta le. Szakvéleményének kifogásolt bekezdésében foglaltak a vizsgálata alapján látottak és tapasztaltak alapján kerültek rögzítésre, a leírtakból hamis bizonyíték szolgáltatásra következtetést nem lehet levonni. Az teljes képtelenség, hogy abból a felperesek magukra nézve bűncselekmény megvalósítását vizionálják, valamely aláírásban lévő grafikai variációk senki becsületét és társadalmi megítélését hátrányosan nem befolyásolják. Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította. Egyetemlegesen kötelezte a felpereseket, hogy fizessenek meg az alperesnek 127.000 forint perköltséget, továbbá fizessenek meg az államnak személyenként 60.000 forint eljárási illetéket. Az ítélet indokolása szerint a kereset alaptalan. Az elsőfokú bíróság a perben alkalmazott jogszabályként utalt a Ptk. 1:5. §
(1)bekezdésére, a 2:42. §
(1)bekezdésére, a 2:45. §
(1)és
(2)bekezdésében foglaltakra és idézte azok tartalmát. Az alperes a felperesek által kifogásolt nyilatkozatot igazságügyi szakértőként bírósági kirendelés alapján adott szakvéleményében tette. A szakértői vélemény csak úgy, mint minden egyéb bizonyítási eszköz társadalmi rendeltetése, hogy a peres eljárásban az igazság felderítését, a jogok érvényesítését mozdítsa elő. Amennyiben a felperesek az E. Zrt. ellen indított perben vitatják a szakvélemény helytállóságát, ebben az eljárásban érvelhetnek a szakvélemény megalapozatlansága mellett. Az e perben eljáró bíróságnak van kizárólagos hatásköre annak eldöntésére, hogy az alperes által készített szakértői véleményt a bizonyítás anyagává teszi-e, vagy kizárja. A felperesek nem rendeltetésszerű módon, a jelen polgári peres eljárás útján hozandó ítélettel kívánják rákényszeríteni a másik perben eljáró bíróságot arra, hogy a szakvéleményt a bizonyítékok köréből kizárja. Ez nyilvánvalóan rendeltetésellenes joggyakorlásnak, a személyiségi jogvédelem eszközeivel való visszaélésnek minősül. Erősebb társadalmi érdek fűződik a jogviták eldöntéséhez, az igazság kiderítéséhez, mint az egyes perbeli szereplők személyiségi jogvédelméhez, ezért hatósági eljárásokban, polgári perekben a szakértők, tanúk a lehető legszabadabban fejezhetik ki magukat, nyilatkozattételük egyetlen akadálya a hamis szakvélemény adás, illetőleg hamis tanúzás, azaz az általuk ismert tények szándékos elhallgatása, illetve hamis tények szándékos állítása. A felperesek ilyen körülményre nem hivatkoztak. Az alperes szakvéleménye tárgyilagos hangnemű, indokolatlanul sértő kijelentés nincs benne, ezért becsületsértésre nem alkalmas. A jóhírnév akkor sérül, ha hátrányosan hat az érintett személy társadalmi elismertségére az inkriminált tényállítás. Az alperes szakvéleményét polgári perben terjesztette elő, melyben az ellenérdekű fél nyilvánvalóan az aláírás eredetiségét állította, ezért az ő alperesekről alkotott véleménye a szakvélemény alapján nem változhatott. Az eljáró bíró és bírósági tisztviselő nem állhat személyes kapcsolatban a felperesek egyikével sem. A közöttük lévő közjogi kapcsolat, ezen belül a felperes perbeli igényének minősítése nem azonos azzal, hogy egyébként milyen kép alakulhat ki a bíróban a jelen per felpereseiről, mivel ez utóbbit semmilyen módon nem juttathatja kifejezésre. A kifejtettek alapján az elsőfokú bíróság a keresetet, mint alaptalant elutasította. Tekintettel arra, hogy a felperesek rendeltetésellenesen gyakorolták a személyiségvédelem eszközeit és keresetük megalapozatlan, az elsőfokú bíróság mellőzte az I. rendű felperes személyes meghallgatását, továbbá O.G., K.I., N.E., I.S., T.E. tanúk kihallgatását vallomásuk ténybeli jelentősége hiányában. A pertárgy értéke 2.000.000 forint. Az elsőfokú bíróság az alperes jogi képviselője munkadíját e pertárgyérték 5% + áfa összegben, azaz 127.000 forintban állapította meg és a Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján kötelezte a pervesztes felpereseket ennek megfizetésére. A tárgyi illetékfeljegyzési jog miatt le nem rótt és az állam által előlegezett illetéket pervesztességükre tekintettel ugyancsak kötelesek a felperesek megtéríteni. Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a felperesek terjesztettek elő fellebbezést, melyben kérték, hogy az ítélőtábla a Pp. 253. §
(1)bekezdése alapján az ítéletet változtassa meg, keresetüknek adjon helyt. A Ptk. 2:
- § d) pontjába foglalt becsület és jóhírnév megsértésének, mint nevesített személyiségi jog megsértésének tényét állapítsa meg, az I. rendű felperes vonatkozásában a Ptk. 2:
- §
(1)bekezdése, a II. rendű felperes tekintetében - a Ptk. 3:1. §
(3)bekezdésének utaló szabálya alapján - a Ptk. 251. §
(1)bekezdés a) pontja alapján, valamint a Ptk. 2:51. §
(1)bekezdés
- b)pontja szerint a további jogsértéstől tiltsa el. Ugyanezen jogszabályhely
- c)pontja alapján kötelezze elégtételadásra oly módon, hogy jogsérelmet orvosló nyilatkozatot közöljön saját költségén a Fővárosi Törvényszék Gazdasági Kollégiuma előtt .../2014. számon folyamatban lévő polgári peres eljárásban résztvevő személyekkel, az alperesekkel, valamint a perben eljáró dr. ... törvényszéki bíróval és ... bírósági tisztviselővel. Ezen túlmenően kötelezze az alperest arra is, hogy a Ptk. 2:51. §-a alapján fizessen meg a felperesek részére személyenként 1.000.000 forint sérelemdíjat. Amennyiben e kérelmük teljesítése nem indokolt, a felperesek másodlagos kérelme arra irányult, hogy az ítélőtábla a Pp. 252. §
(3)bekezdése alapján az elsőfokú bíróság ítéletét helyezze hatályon kívül és utasítsa az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új, a jogszabályoknak megfelelő határozat hozatalára. A fellebbezés indokolása szerint az elsőfokú bíróság álláspontjával ellentétben a keresettel a felperesek valódi célja az alperesi jogsértésre tekintettel annak megállapítása és egyéb jogkövetkezményeinek levonása. Az alperes az általa készített szakvéleményben hamisan azt állította, miszerint „a terjedelmes írásminta készítése során I.rendű felperes neve ügyelt arra, hogy a spontán aláírásoknak megfelelő minőségben és teljes grafikai képpel ne jelenjenek meg mintáiban az azoknak megfelelő teljes grafikai képek...". Ezzel a kijelentésével hamisan azt állította az I. rendű felperesről, hogy hatósági, bírósági eljárásokban hamis bizonyítékot szolgáltatott, a II. rendű felperesről pedig azt, hogy a hamis bizonyítékot a folyamatban lévő perben felhasználta. Ezzel az alperes megsértette a felperesek jóhírnévhez való jogát. Az elsőfokú ítélet indokolásával ellentétben a felperesek hivatkoztak a perben arra a körülményre is, hogy az alperes hamisan állította azt, miszerint az I. rendű felperes torzította az aláírását. Annak ellenére, hogy az eljáró bíróság az alperest a kirendelő végzésben kifejezetten felhívta az I. rendű felperestől aláírásminta felvételére, az alperes ezt önkényesen megtagadta, arra hivatkozással, hogy álláspontja szerint az I. rendű felperes kétségtelenül ismét torzítaná az aláírását, azaz ismét hamis bizonyítékot szolgáltatna. A Legfelsőbb Bíróság a BDT2011. 2593. számú döntésében kimondta, hogy a szakértői megbízás kereteit meghaladó, önkényes és indokolatlan értékítéletek, a véleményadás keretein túlnyúló magatartás személyiségi jogsértést valósíthat meg. Ebből következően az elsőfokú bíróság állításával ellentétben nem csak tényállítással, hanem értékítélettel is megvalósíthatja a szakértő a személyiségi jogsértést. A Ptk. 2:45. §
(1)bekezdése alapján a becsület megsértését jelenti különösen a más személy társadalmi megítélésének hátrányos befolyásolására alkalmas, kifejezésmódjában indokolatlanul bántó véleménynyilvánítás. A véleménynyilvánítás joga az Alkotmányban biztosított alapjogok egyike, amely csak annyiban és akkor korlátozható, amennyiben a másik alapjog érvényesítése és védelme érdekében feltétlenül szükséges. Ilyen védendő alapjog lehet a jóhírnévhez és a becsülethez való jog. A véleménynyilvánítás szabadságának korlátjára tekintettel a vélemény jogellenessé, becsületsértővé akkor válik, ha a bíráló túllépi a szabad véleménynyilvánítás határait, amelyeket a rendeltetésszerű joggyakorlás és a jóhiszeműség, a tisztesség elvében foglalt követelmények képezik. Nyilván nem felel meg ezen elvi követelményeknek az olyan értékítélet hirdetése, amely önkényes, lealázó, ok nélkül becsmérlő, stb. Az alperes azon becsmérlő, megalázó, hamis tényeken alapuló véleménye, hogy az I. rendű felperestől a írásmintavétel azért felesleges, mert ugyanúgy torzított mintákat fog írni - azaz ismét hamis bizonyítékot fog szolgáltatni - ahogyan azt korábban is tette, nyilvánvalóan sérti az I. rendű felperes becsülethez való jogát. Az E. Zrt. az ellene folyamatban lévő perben valóban arra hivatkozott, hogy a szakértői vizsgálat tárgyát képező dokumentumokon az I. rendű felperes aláírása szerepel, azonban ez a meggyőződése nem jelenti azt, hogy megítélése szerint a felperesek a perben hamis bizonyítékot szolgáltattak, valamint ennek érdekében az I. rendű felperes korábban szándékosan torzított aláírásmintákat bocsátott a hatóságok által kirendelt szakértők rendelkezésére és tőle a jövőben is ez a magatartás várható el. Az alperes szakvéleményében állított tény alkalmas arra, hogy ez a megítélés a folyamatban lévő másik per alperesében kialakuljon. Szintén nincs összefüggés a felperesek társadalmi megítélése, valamint a felperesek és a bíró, valamint bírósági tisztségviselő között fennálló kapcsolat jellege között és nincs jelentősége annak, hogy egymással személyesen kapcsolatban állnak-e vagy sem. Az elsőfokú bíróság logikátlan következtetésével ellentétben, attól függetlenül, hogy a bíró nem nyilváníthatja ki a felperesekről kialakult véleményét a perben, a bíróban a felperesről kialakult képet még befolyásolhatta hátrányosan az alperesi hamis tényállítás és megalázó értékítélet. Az elsőfokú bíróság a Pp. 221. §
(1)bekezdésébe ütköző módon nem indokolta meg kellőképpen, hogy miért utasította el a felperesi bizonyítási indítványok teljesítését. Különösen indokolt lett volna a tényállás megfelelő feltárása érdekében az I. rendű felperes személyes meghallgatása, valamint dr. T.E. tanúkénti kihallgatása annak igazolására, hogy az I. rendű felperes korábban sem torzította el szándékosan aláírásmintáit. Dr. T.E. készítette később a ... előtt .../
- számon folyamatban volt büntetőügyben a nyomozás során
- április
- napján azt a szakértői véleményt, amely tartalmazza az I. rendű felperes alperes által minősített írásmintáit, tehát ezen szakértő döntő jelentőségű információt tudott volna szolgáltatni az I. rendű felperes írásmintái vonatkozásában. A kifejtettek alapján megállapítható, hogy az alperes olyan tartalmú kijelentéseket tett szakvéleményében, melyek alkalmasak arra, hogy a felpereseket az E. Zrt. ellen folyamatban lévő per résztvevői, illetve az eljárás anyagait megismerő igazságszolgáltatás előtt lejárassa, a felekben, illetve az iratokat megismerő, a későbbi magasabb bírósági fórumokon eljáró bírókban negatív érzelmeket keltsen. Ennek okán a jelen perben az elsőfokú bíróság téves következtetésekre és felderítetlen tényállásra alapított ítélete jogszabálysértő és megalapozatlan. Az alperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítélet helybenhagyását és a felperesek másodfokú perköltségben marasztalását kérte. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság a rendelkezésre álló okiratok, nyilatkozatok eredményeként megalapozottan jutott arra a következtetésre, hogy a kereset alaptalan, ezért azt helyesen utasította el. Az alperes a felperesek által támadott szakvéleményt a bíróság kirendelésére készítette. A jelen ügyhöz tartozik, hogy mivel a szakvélemény tartalma a jelen ügy felpereseinek nem volt kedvező, az alperes ügyből való kizárását kezdeményezték, ami azonban nem vezetett eredményre. A történések is alátámasztják, hogy a felperesek ez után kezdtek bele az alperes alaptalan, mondvacsinált, lejáratását célzó jogi offenzívába. Ez a per, valamint dr. Illés Attila József ügyvéd által a ... Ügyészségnek megküldött feljelentése (melyben a vizsgálatot a B. Korrupciós és Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztály Korrupciós Bűnözés Elleni Osztálya folytatja) azt a célt szolgálja, hogy az alperes személye lejáratásával a Fővárosi Törvényszék Gazdasági Kollégiuma előtt .../
- szám alatt folyó polgári peres ügyből történő kizárása sikerre vezessen. Ezt igazolja az a tény is, hogy a kizárást elutasító végzést hozó dr. ... bíró elfogultságát is bejelentették. Jellemző, hogy a felperesek jelen perben alkotmányos alapjogra hivatkoznak, de úgy tűnik, hogy véleményük szerint ilyen alapjoggal csak és kizárólag ők rendelkeznek. Másról, az alperes személyéről és M.G. szakértőről alaptalan rágalommal fordulhatnak a bírósághoz, ügyészséghez, amit természetesnek vesznek. A hivatkozott tények sorába illik az is, hogy a Fővárosi Törvényszék Gazdasági Kollégiuma előtti eljárásban a felperesek már azt is állítják - teljesen alaptalanul és valótlanul -, hogy a szakértői eljárásnál a per felperesei jelen voltak, továbbá a jelen per alperese az E. Zrt. házi szakértője, akitől számtalan megbízást kapott. Mindezek súlyos állítások, amelyek a jelen per alperesének lejáratására, becsülete megsértésére alkalmas magatartásoknak minősülnek, sőt egyes részei súrolják a bűncselekményi tényállást is. Az alperesi szakvélemény kifogásolt részében foglaltak helyessége az I. rendű felperes ügyvéd által ellenjegyzett iratokon lévő spontán aláírásai és a hatóság előtt készült 8 oldal terjedelmű mintáival való összevetés alapján laikus számára is nyilvánvaló. Ezzel összefüggésben a szakértői vélemény azt tartalmazza, hogy a hatóság előtti minta szignóírásoknál a minta készítője a spontán aláírásainak grafikai képeit teljességgel nem képezte le. Az írásmintákban az A. név „sy" kivitelezéseinek egyes formai megjelenítései, képzési kézmozgásai a spontán mintaként értékelt aláírás - szignóinak részben torzított formái jelennek meg. Ez a kijelentés a grafikai formákra vonatkozik és nem a torzítási cselekvésre, ezért az nem a peres felekről került rögzítésre. Mindezek mellett annak a kérdésnek az eldöntése, hogy mennyi, mikor keletkezett és milyen minőségű írásminta szükséges egy szakvélemény elkészítéséhez, szakértői kompetenciába tartozó olyan tény, amely különleges szakértelmet igényel. Az alperes által vizsgált valamennyi spontán és hatóság előtt készített aláírásminták írásakor az iratok tanúsága szerint egyetlen szakértő sem vett részt, ezért nem érthető, hogy mire vonatkozik az a felperesi indítvány, hogy a szakértők tanúként nyilatkozzanak. Erre tekintettel az elsőfokú bíróság helyesen járt el, amikor ezen indítvány foganatosítását mellőzte. A fellebbezés alaptalan. Az elsőfokú bíróság a rendelkezésre álló bizonyítékokat a Pp.
- §
(1)bekezdésében foglaltaknak megfelelően értékelte és mérlegelte, a kereset tárgyában hozott döntése és annak indokolása megalapozott. Lényeges eljárási szabályt nem sértett, a megalapozott döntéshez szükséges bizonyítékok rendelkezésre állnak, ezért az ítélet hatályon kívül helyezését megalapozó ok nem merült fel. Kiemeli az ítélőtábla, hogy az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg, miszerint az alperes szakértői véleménye a felperesekre nézve jóhírnév sértésre alkalmas tényállítást nem tartalmaz. A fellebbezésben foglaltakra tekintettel utal továbbá arra, hogy az alperes szakmai véleménye volt, hogy feladata ellátásához további írásminták beszerzése szükségtelen, melynek indokát is adta, véleménye ezzel kapcsolatos, kifogásolt részében a felperesi állásponttal szemben hamisításra, hamis bizonyítékra való utalás nincs. Mindezek mellett kiemelendő, hogy az ítélkezési gyakorlat szerint, a személyiségi jogi pernek nem képezheti tárgyát a szakértői véleményben tett megállapítások helyességének megítélése és személyiségi jogsértést csak a szakértői megbízás kereteit meghaladó, önkényes és indokolatlan értékítéletek, a véleményadás keretein túlnyúló magatartás valósíthat meg (BDT2011. 2593.), ami a perbeli esetben nyilvánvalóan nem áll fenn. Tekintettel arra, hogy a felperesek személyiségi joguk megsértését az alperes szakértői véleményének kifogásolt részében foglaltakban jelölték meg, a keresetet az abban foglaltak alapján kell és lehet megítélni. Ezért az elsőfokú bíróság megalapozottan mellőzte az I. rendű felperes személyes meghallgatását, továbbá a felperesek által megjelölt tanúk kihallgatását. A kifejtettek alapján az ítélőtábla a Pp. 254. §
(3)bekezdése szerint az elsőfokú bíróság ítéletét helyes indokaira tekintettel helybenhagyta. A pervesztes felpereseket a Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján kötelezte az alperes részére a másodfokú perköltség, a képviseletével felmerült, a 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet 3. §
(5)bekezdése szerint megállapított - áfával növelt - ügyvédi munkadíj megfizetésére. A 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 13. §
(2)bekezdése alapján kötelezte továbbá a felpereseket a le nem rótt fellebbezési illeték megfizetésére. Budapest,
- december
- Fermanné dr. Polák Zita s.k. a tanács elnöke . Hegedűs Mária s.k. Véghné dr. Szabó Zsuzsanna s.k. előadó bíró bíró